alt : header1.swf



Sun12152019

Posledná aktualizácia19:13:00

Podľa Orbána Maďarsko už stojí na nových základoch

orszert1Országértékelés: „Készek vagyunk küzdeni, de megegyezni is” - LMP: Hazugságbeszéd volt - MSZP: Semmi köze a valósághozOrbán sľubuje, že bude bojovať ďalej - „EÚ nás oberá o silu“ - Premiér obhajoval ústavu i škrty vo výdavkoch - Bojovne aj zmierlivo...

Maďarsko už stojí na nových základoch, čo je neodškriepiteľná skutočnosť, vyhlásil dnes maďarský premiér Viktor Orbán v tradičnom výročnom prejave o stave krajiny na pôde budapeštianskeho kultúrneho centra Millenáris. Orbán pred pozvanými hosťami a novinármi povedal, že rok 2011 bol zdrvujúcim rokom pre Európu, ktorá zažila najťažšie obdobie po páde komunizmu. Pripomenul, že v Európe padlo 13 vlád, vrátane štyroch v krajinách susediacich s Maďarskom. Orbán je hrdý na novú maďarskú ústavu, ktorá začala platiť 1. januára 2012. „V Európe sme boli prvou krajinou, ktorá v základnom zákone zakotvila zodpovednosť za zadlženie a hospodárenie štátu,” podotkol. Zdôraznil, že cieľom jeho vlády je posilniť strednú vrstvu, vytvoriť silný, nezávislý a slobodný štát, ktorý ponúka bezpečný život. Premiér kritizoval predchádzajúcu vládu socialistov, ktorá podľa neho urobila za osem rokov množstvo chýb a v súčasnosti sa chodí sťažovať do zahraničia. „Potápajúcu sa loď opustili ako prví tí, ktorí ju dostali na plytčinu a o ľudí sa vôbec nestarali,” konštatoval Orbán. Predseda vládnuceho Maďarského občianskeho zväzu-Fidesz dôrazne varoval pred pokusmi vrátiť krajinu k režimu a spôsobom, ktoré oslabili Maďarsko a dostali ho do krízy. Orbán priznal, že nebolo najelegantnejším riešením bez diskusií zaviesť bankovú daň, krízovú daň a aj zákon umožňujúci Maďarom s hypotékami v zahraničnej mene splatiť dlhy za výhodnejších podmienok na úkor bánk. „Nemali sme času nazvyš, museli sme to urobiť v záujme krajiny,” obhajoval kroky svojej vlády. V súvislosti so znižovaním zadlženosti krajiny povedal, že ak by vláda neurobila tieto kroky, Maďarsko sa mohlo dostať do situácie, v akej je Grécko a stratilo by svoju nezávislosť. Premiér obhajoval rovnú daň z príjmu fyzických osôb. Pripomenul, že najviac daní platí stredná trieda, pretože bohatí si vždy nájdu spôsob, aby sa vyhli zdaneniu. Preto je podľa neho možné ochrániť strednú vrstvu iba pomerným systémom rovnej dane. Dodal, že systém daní bude úplne zreformovaný až v roku 2013, kedy jeho výhody pocítia už aj vrstvy s nižšími príjmami. Orbán oznámil, že Maďarsko po prvý raz od vstupu do Európskej únie dostalo deficit štátneho rozpočtu pod trojpercentnú hranicu: „Je to dôležité, pretože pod 2,8 percentami štátny dlh už automaticky klesá”. Maďarsko je pripravené bojovať, ale aj dohodnúť sa vo svojom záujme. „Nestojí za to zaoberať sa obavami európskych mudrlantov, pretože ten, kto Maďarsku predpovedá pád v boji o svoju obnovu, nevie, čo hovorí a nepozná Maďarov. Svojej národnej nezávislosti sa nemôžeme vzdať,” zdôraznil predseda maďarskej vlády, podľa ktorého jeho krajina vždy bude mať priateľov, ktorí ju podporia. Ako príklady uviedol Litvu a Poľsko.

(tasr)

Orbán sľubuje, že bude bojovať ďalej

Novým prvkom okrem zvaľovania viny za všetky problémy na predchádzajúce vlády a vypočítavania úspechov vlastného kabinetu bolo presviedčanie, že za ním Maďari stále stoja. „Ľudia nám naznačili, že chápu, že bojujeme za nich,“ hodnotil Orbán pochod svojich prívržencov. A vzápätí ubezpečil, že za nich bude bojovať aj ďalej. Národ podľa neho ako doteraz vždy prekoná všetky úskalia pre unikátnu „životnú silu“ Maďarov, plynúcu z toho, že si uvedomujú, že si zaslúžia viac, než od sveta dostali. Vďaka tomu tiež vedia, čo je správne, a nemusia dbať na „mudrovanie Európy“.

EÚ nás oberá o silu, tvrdí Orbán

„Vzťah medzi úniou a Orbánom bude do veľkej miery závisieť od toho, aké budú ďalšie zmeny v maďarskej ekonomike aj v právnom systéme,“ vysvetlil pre HN politológ László Öllös. Orbán v prejave obhajoval nepopulárne protikrízové opatrenia, ktoré podľa vlastných slov musel odklepnúť. Experti však tvrdia, že ani samotný Orbán Maďarsku veľmi nepomohol. „Kritici mu vyčítajú, že sa ekonomická situácia v Maďarsku odvtedy zásadne nezmenila. On však tvrdí, že mal na to veľmi krátky čas,“ dodáva Öllös.

Orbán bojovne aj zmierlivo

Maďarská vláda je pripravená na zápas, ak treba, ale aj na dohodu v záujme krajiny. Premiér Viktor Orbán vyslal bojovné i zmierlivé posolstvá. Tie prvé očividne adresoval domácemu publiku, tie druhé zahraničiu. Nie darmo sa jeho výročným prejavom niekedy hovorí aj Urbi et Orbi, ako pápežskému posolstvu Mestu a svetu. Orbánove výročné prejavy sa vždy čakajú s veľkým záujmom. Predseda Fideszu ich pravidelne prednáša od februára 1999, keď podľa vzoru amerických prezidentov začal hodnotiť uplynulý rok a vytyčovať úlohy pre nasledujúci. Jeho štrnásta správa zaznela len desať dní pred vypršaním lehoty, dokedy maďarská vláda musí odpovedať na výhrady Európskej komisie. Tá od Budapešti žiada zmenu troch sporných ústavných zákonov. Inak ju poženie pred najvyšší súd únie a - čo je pre Maďarsko ešte bolestivejšie -zablokuje rozhovory s Medzinárodným menovým fondom o záchrannom balíčku na odvrátenia rizika bankrotu. Orbán si dával pozor, aby rebelantskými výrokmi úniu nepodráždil. Ešte pred rokom tvrdil, že „ani od jednej krajiny sa nenecháme poúčať, neprijmeme nadriadených kontrolórov či inšpektorov... Brusel nie je Moskva”. Včera už hovoril oveľa ústretovejšie: „S každým budeme spolupracovať, kto nám pomôže, či aspoň nás nebude hatiť, aby sme dosiahli svoj cieľ- silné Maďarsko.” Peňažné trhy to pochopili ako prísľub jeho ústupku pred tlakom EÚ a kurz forintu, ktorý pred mesiacom vyskočil na vyše 320 za euro, klesol po dlhom čase pod 290. Orbán prekvapil dokonca aj miernou sebakritikou. Pripustil, že zahraničím kritizované vyrubenie bankovej a krízovej dane, ako aj presadenie možnosti splatiť hypotéky v cudzej mene podľa netrhového kurzu „neboli práve najelegantnejšími krokmi”, aké v živote spravil. „Sotva sa dostanú do učebnice politickej estetiky,” poznamenal. Obhajoval sa však tým, že nemal čas nazvyš na odvrátenie katastrofy: „Odklad by bol ako kreditka. Je to dobrý špás, kým nedostaneme účet.” Na druhej strane však Orbán myslel aj na svojich stúpencov, ktorých mu za necelé dva roky od volieb polovica ubudla. Rastúci počet maďarských euroskeptikov sa pokúsil rozveseliť bonmotom: „Európa bude pomaly taká ako alkohol: inšpiruje k veľkým cieľom a kladie prekážky na ich dosiahnutie.”

(ik - Pravda)

Országértékelés
„Készek vagyunk küzdeni, de megegyezni is”

orszert2A kormány kész küzdeni, ha kell, de megegyezni is, ha az ország érdeke megkívánja - jelentette ki Orbán Viktor tizennegyedik évértékelőjében 2012. február 7-én. A Millenárison tartott beszédében a miniszterelnök azt mondta: kormánya vállalkozásának első szakasza lezárult, Magyarország új alapokon áll.

Kezdésképpen a kormányfő köszönetet mondott a januári Békemenet résztvevőinek, azoknak, akik a Magyarországra „zúduló méltánytalan pergőtűz” közepette is kiálltak az ország mellett. A politika nem a balett-táncosok világa, „ha az ember itt éli napjait, gyakrabban jut eszébe Muhammad Ali, mint Aleszja Popova, bár mindkettő táncos lábú” - fogalmazott, hozzátéve, ettől függetlenül a politikusoknak is fontos a biztatás, a bátorítás. „Nem sajnáltatni akarjuk magunkat, elvégre aki lónak állt, az húzzon”, de fontos, hogy néha az emberek jelezzék, értik, hogy értük folyik a küzdelem. Felidézte: megkérdezte feleségét, miről beszéljen évértékelőjében, mire ő csak annyit felelt: „mondj el mindent!” „Mondtam neki, abból baj lesz” - tette hozzá. A kormányfő szerint egy évvel ezelőtt is tudni lehetett, 2011 izgalmas lesz, de azt kevesen gondolták, mi minden vár ránk. Tisztán látszott, a magyar uniós elnökség kezdete előtt is, hogy Európa a kommunizmus bukása utáni legnehezebb éve elé néz, de az események minden előrejelzést felülmúltak - mondta, majd kifejtette: tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és a szomszédos országok közül is négyben kényszerült távozni a kabinet, stabilnak látszó országokban pedig zavargások törtek ki. Olyan veszélyek tűntek fel az európai horizonton, mint számos euróövezeti ország fizetésképtelensége, és már nem tartoznak a politikai sci-fi világába a közös valuta bedőléséről, az unió megroppanásáról vagy széteséséről szóló találgatások - folytatta Orbán Viktor, hozzátéve: továbbra is reális veszély, hogy az európai gazdasági folyamatok a visszaesés irányába fordulnak. A 2011-es év megrendítő volt Európának; „Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat” - vélekedett. Orbán Viktor a vörösiszap-katasztrófa sújtotta Kolontár és Devecser újjáépítését, az ott élők eltökéltségét állította példaként mindenki elé. Mint mondta, ezek az emberek többet vesztettek, mint az euróválság áldozatai, de képesek voltak újrakezdeni. Sokan ma azért aggódnak, hogy mi történik, ha az ország megújítása nem lesz sikeres, ha a mostani kormány sem tudja kivezetni az országot a nehéz helyzetből, de „félni csak a félelemtől kell, ha legyőztük a saját félelmünket, szabad az út” - üzente. Beszédében a miniszterelnök a közelmúltban zátonyra futott olasz tengerjáró hajó kapitányához hasonlította azok viselkedését, akik nyolc év alatt „zátonyra futtatták” Magyarországot. Mint mondta, a hajó kapitányához hasonlóan ők is elsőként „hagyták el a fedélzetet”, nem érdekelte őket, mi lesz az emberekkel, miután „elhagyták a bajba jutott hajót, csak annyit mondtak: viszlát”. „Most pedig a szárazföldről, külföldi üzlettársaik szoknyája mellől handabandázva tücsköt-bogarat szórnak azokra, akik maradtak, és próbálják menteni a menthetőt” - vont párhuzamot. Elmondta: a kormányváltáskor tudták, hogy nyolc év hibáit és mulasztásait nem lehet néhány hónap alatt jóvá tenni. Az adósságról szólva Orbán Viktor rámutatott: az adósrabszolgaság mindennapi valósággá vált, ám nemcsak a családok, hanem az állam is eladósodott. Ha most akkora lenne Magyarország adósságállománya, mint 2002-ben, akkor „mi adnánk kölcsönt a Nemzetközi Valutaalapnak”, és ha úgy állna az ország, mint tíz évvel ezelőtt, „nem lenne más dolgunk, mint azon vitatkozni, hány légitársaságot hozzunk létre, hány új kórházat és gyárat építsünk, és mennyivel emeljük a nyugdíjakat meg az egészségügyi dolgozók fizetését”. A szocialisták azonban visszanyomták az országot az „adósságketrecbe”, ezt pedig nehéz lesz valaha is megbocsátani - tette hozzá. Az MSZP-s kormányok mindent eltüntettek, ami sűrűbb volt a levegőnél, és amikor jött a pénzügyi válság első hulláma, nem volt mihez nyúlni - fogalmazott a kormányfő, hozzáfűzve: ennek ellenére volt, aki jól járt. Példaként említette azokat, „akik befolyásos kapcsolataikkal rátették kezüket a közpénzekre a BKV-nál, és odajuttatták Budapestet, hogy képtelen fenntartani saját közlekedési vállalatát”. Ezek után szerinte az alapos elszámoltatás a legkevesebb, amit elvárhatnak az emberek a jelenlegi kabinettől. Mindennek következményeként egy horribilis kifizetetlen számla maradt hátra Magyarországnak címezve, amelyen ezermilliárdos tételek szerepelnek, a baloldali politikusok és üzlettársaik pedig azt mondták rá: fizessék ki az emberek! - folytatta, aláhúzva, hogy erre 2010-ben „egy kétharmados nemet mondtak”. Hozzátette ugyanakkor, hogy „nem volt éppen életem legelegánsabb lépése, ahogy ellentmondást nem tűrően kivetettük a bankadót, a válságadót, majd a végtörlesztést. Ez aligha kerül be a politika szépészeti tankönyveibe. Nem volt azonban vesztegetnivaló időnk. (...) A halogatás olyan, mint a hitelkártya: jó móka, amíg a számlát meg nem kapjuk”. Akiknek ez fáj, arra buzdítanak, Magyarország térjen vissza azokhoz az eszközökhöz, amelyek eladósították az ország, nekik viszont hasznot hoztak - mondta.

Orbán Viktor kijelentette, a 2010 májusában kezdett munkában kormánya mára mérföldkőhöz érkezett, vállalkozása első szakasza lezárult: Magyarország új alapokon áll, ez visszavonhatatlan tény. Az államadósságot sikerült csökkenteni, még ha a tisztánlátást zavarja is a forint árfolyamának ingadozása. Az államadósság csökkentése nélkül az ország ott tartana, ahol Görögország: végleg elveszítette volna a függetlenségét, nem dönthetne sorsáról, „a népakarat helyett a hitelezőink uralkodnának helyettünk” - mondta. Hozzátette azonban, az ország a magas államadósság miatt továbbra sem érezheti teljes biztonságban a függetlenségét, az adósság csökkentését célzó Széll Kálmán-tervben foglalt intézkedések 83 százaléka ugyanakkor már teljesült. A kormányfő a devizahitelek kedvezményes végtörlesztéséről szólva közölte: nem fogadhatták el, hogy az emberek sokévnyi törlesztés után lakásuk helyett jelzáloghitelüket hagyják gyermekeikre. Mostanra 160 ezer család szabadult ki a devizaadósságból, a többiek terhe pedig a bankszövetséggel kötött megállapodás eredményeként válik elviselhetővé - mondta, hozzátéve, ez azt is jelenti, hogy az ország külső devizaadósság-állományából nagyjából 766 milliárd forintnyit sikerült átváltani. Orbán Viktor újólag kiállt az egykulcsos adórendszer mellett, mert a régi szerinte büntette a munkát, a teljesítményt és a vállalkozást. Tudja, hogy sokan nem szeretik az új rendszert, de nincs olyan adórendszer, amit szeretni lehetne; elég, ha az emberek belátják annak gazdasági ésszerűségét - jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a társadalmi igazságosságot a jövedelmiadó-rendszeren nem lehet számon kérni, azt a szociális rendszeren keresztül kell megcélozni. Aki azt hiszi, hogy a magasabb adókulcs a gazdagokat adóztatja, aligha ismeri a magyar valóságot, a gazdagok, a multimilliomosok ugyanis - érvelt - mindig megtalálják a módját, hogy kivonják magukat az adó alól, és a terheket végül mindig a középosztállyal fizettetik meg. Ezért a középosztály védelme csak az arányos, egykulcsos adórendszerrel valósítható meg - húzta alá. A miniszterelnök elismerte viszont azt, hogy sok szerényebb keresetű ember ma okkal érzi úgy, nem könnyíti meg helyzetét az adórendszer. „Ez így is van. Ennek az az oka, hogy az új rendszerre csak 2013. január 1-jén tudunk teljes fordulatszámmal átállni. Ha ez megtörténik, az ő zsebükben is több marad majd” - ígérte. A pártelnök-miniszterelnök lényegesnek tartotta, hogy a kormány politikája túlnyúlik a középosztály érdekkörén, és kísérletet tesz a középosztály és a leszakadók érdekeinek egyeztetésére. Ebbe a körbe sorolta a Start-munkaprogramot, amellyel összefüggésben kijelentette: 206 ezer embert hívnak vissza a munka világába, ami embert próbáló feladat lesz, mert vannak, akik tíz vagy húsz éve nem dolgoztak, velük szemben pedig „türelemre, empátiára és szelíd hajthatatlanságra lesz szükség”. „Igaz, hogy a 46 ezer forintos munkabér kevés, de több mint a 28 ezer forintos segély. Ma ennyire futja. De bízunk abban, hogy a gazdaság hamarosan képes lesz növekedni, és akkor majd emelhetjük a Start-munkabéreket is” - mutatott rá. A rendszerváltás óta eltelt huszonkét év legnagyobb „erkölcsi tettének” nevezte, hogy a közmunka mellett pótolni fogják a képzetlen munkanélküliek elmaradt iskolai és szakmai oktatását, ők szombaton iskolába fognak járni. A bejelentését taps fogadta. Orbán Viktor kitartott a szakképzés átalakítása mellett, hangsúlyozva, helyes, hogy az ott tanulóknak több időt kell gyakorlati munkával tölteniük, mint az iskolapadban. A tankötelezettségi korhatár leszállításáról azt mondta: aki nem akar tanulni, azt 16 éves kora után nem tartják erőszakkal az iskolában, „ahol úgyis csak akadályozná a többiek tanulását”. „De ha benőtt a feje lágya, bármikor visszajöhet, és befejezheti a tanulmányait” - hangoztatta. A felsőoktatás átalakítását azzal indokolta: végzős egyetemisták ezrei hitték azt évente, diplomájuk komoly érték, de kiderült, hogy nem így van, miközben a legjobbak közül sokan elhagyták az országot. Ezzel szemben szerinte annak, aki az adófizetők pénzén tanul a felsőoktatásban, vállalnia kell, hogy egy ideig itthon dolgozik. Kitért arra is, lehetővé akarják tenni, hogy a gyesről visszatérő anyáknak ne jelentsen hátrányt a munkavállaláskor, hogy gyermekük van. Ennek érdekében bölcsődéket és óvodákat fognak építeni a következő két évben - jelezte. Kiemelte, hogy ma már egy nyugdíjasnak sem kell félnie, hogy nyugdíjának értéke tovább csökken, és a rezsiköltségek sem nőhetnek nagyobb mértékben, mint ahogyan a nyugdíjakat emelik. Azt kérte, hogy a nyugdíjasok támogassák a középosztályt munkához és tisztességes bérhez juttató gazdaságpolitikát, a középosztályt pedig arra, tekintse szövetségesének a nyugdíjasokat, „akiknek támogatása és szavazata nélkül nem jöhet létre a középosztály érdekeit szolgáló kormányzati többség”. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a nemzetközi tárgyalásokon is megvédi azt a kormányzati intézkedést, amely lehetővé tette, hogy azok a nők, akik negyven évet ledolgoztak, életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek. Arról is beszélt, egyetért azzal, hogy ne támogassák azokat a külföldi cégeket, amelyek azért jönnek ide, hogy tőkeerejükkel kiszorítsák a magyar vállalatokat a piacról, aztán kivigyék a hasznukat. „De továbbra is kitartok amellett, hogy meg kell tartanunk azokat a külföldi befektetőket, akik tisztes haszon ellenében munkahelyeket és értéket teremtenek, úgy, mint az Audi, a Mercedes, a Huawei, a Nokia, a Bosch vagy az Opel” - tudatta, és hozzáfűzte, bár makrogazdasági szakemberek támadják, továbbra is kitart amellett, hogy 19-ről 10 százalékra csökkentették a társasági nyereségadót, ami a hazai vállalkozásoknak is kedvező.

Évértékelő beszédében Orbán Viktor azt mondta: minden lehetséges eszközt felhasználnak az új alaptörvény megvédésére, amelyet szerinte azok kifogásolnak, akik itthon és külföldön Magyarország folyamatos eladósításában voltak érdekeltek, ebből húztak anyagi és politikai hasznot. Kifejtette: büszke rá, hogy a január elsejétől hatályos alkotmány előírja az adósság csökkentését és a költségvetési egyensúly megőrzését, meggátolva, hogy felelőtlen kormányzatok újabb nemzedékek jövőjét dobják zálogba. „Ne legyünk naivak, valójában ez a bajuk az alaptörvénnyel” - fogalmazott, megjegyezve, „az adósság jó üzlet, ha az ember a bot megfelelő végén van”. A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, nincs, amiben elszántabb lenne, mint hogy felelősen gazdálkodjanak az ország pénzével. Ezzel kapcsolatban közölte: az ország tavaly az európai uniós tagsága óta először tudta 3 százalék alá vinni a költségvetési hiányt, ami azért is lényeges, mert 2,8 százalékos hiány alatt az államadósság „automatikusan csökken”. Szólt arról is, hogy két éve még arcátlan végkielégítéseket, prémiumokat és különböző juttatásokat fizettek ki állami alkalmazottaknak, mára azonban ezt megfékezték. Megjegyezte ugyanakkor, hogy „buzgár módjára föl-föltörnek ilyen-olyan kísérletek, amelyeket rendre le kell törni”, de az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a hivatalnokok és az állami cégek vezetőinek bérezésében még nem uralkodik ésszerű, méltányos rend. „A vezetők felelőssége, hogy mindenkor kiálljanak a magyar érdekekért itthon és külföldön. De ezt józan ésszel, és okosan kell tenni. Törekednünk kell a megegyezésre, törekednünk kell a viták békés rendezésére mindenkivel, aki Magyarország megújulását támogatja, vagy legalábbis elfogadja” - mondta, megjegyezve, a kormánytól balra állók a teljes önfeladást pártolják, a tőle jobbra állók pedig semmiben nem hajlandók megegyezni, ezért nem is vehetők komolyan. „Készek vagyunk küzdeni, ha kell, de megegyezni is az ország érdekében. Túl vagyunk már a Nagy indiánkönyvön és A Tenkes kapitányán is, számunkra a küzdelem és a megegyezés egyaránt eszköz és nem cél.” A kormányfő szerint aki ma Magyarország csődjéről beszél, aki azt mondja, hogy az ország elbukik a megújulásért vívott küzdelemben, az nem tudja, mit beszél, nem ismeri az országot, a magyar embereket. Orbán Viktor hangsúlyozta: mindig lesznek barátai Magyarországnak, akik meg- és felszólalnak mellettünk, mint például a litvánok és a lengyelek. „Éljen Litvánia, éljen Lengyelország!” - mondta, és szavait nagy taps fogadta. A miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a magyaroknak saját meggyőződésüket kell követniük, és nem szabad megijedniük a váratlan nehézségektől. „Jobbat érdemelnénk, ha azt nézzük, mennyit dolgozunk. Jobbat érdemelnénk, ha azt nézzük, hogy bár kétségkívül követtünk el hibákat a XX. században, de az ezek miatti veszteségeink messze meghaladják a hiba mértékét” - értékelt, majd azzal folytatta: ezért a magyarokban működik egy hajtóerő, ami abból fakad, hogy „bántja igazságérzetünket mindaz, ami történt velünk. Bántja az igazságérzetünket, hogy oda jutottunk, ahol és ahogy most vagyunk”. Ezért szerinte itt az ideje, hogy „végre ne a dolgok után kullogjunk, hanem elébe vágjunk, ne törődjünk az értetlenséggel, az európaiak okoskodó aggodalmaskodásával”. „Magunkra figyeljünk, a saját meggyőződésünket kövessük, és ne ijedjünk meg a váratlan nehézségektől” - szólított fel Orbán Viktor, rámutatva: a sikeres jövő nem ajándék, nem nyeremény, hanem csakis megérdemelt győzelem lehet. Ahogyan Wayne Gretzky egykori kanadai jégkorongozó tanácsolta: „ne oda korcsolyázz, ahol a korong éppen van, hanem oda, ahol lesz”. Beszédét szokás szerint azzal zárta: „hajrá, Magyarország, hajrá magyarok!”

„A középosztályhoz, illetve szavazótáborához szólt Orbán Viktor”

orszert3A középosztályhoz, illetve szavazótáborához szólt Orbán Viktor miniszterelnök kedden elmondott országértékelésében az MTI által megkérdezett politológusok szerint. A Nézőpont Intézet jól felépített, határozott hangvételű beszédként értékelte a kormányfő szavait, a Magyar Progresszív Intézetnél pedig úgy gondolják, Orbán Viktor sarkosan, „néhol osztályjelleget öltve” fogalmazott. A Nézőpont Intézet az MTI-hez eljuttatott gyorselemzésében hangsúlyozza, a miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a „centrális erőtérben kormányzó Fidesz” továbbra is az egyetlen kompromisszumokra és küzdelemre képes, integráló tényező a baloldali ellenzékkel, valamint a radikális jobboldallal szemben. Szerintük a beszéd alapján a kormány a „középosztály és a nyugdíjasok meghirdetett szövetségével” építheti fel a saját tartós társadalmi támogatottságát. Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője is arról írt, Orbán Viktor szavazótáborához, a „vélt középosztályhoz” intézte mondatait, őket igyekezett arról meggyőzni, hogy politikája a javukat szolgálja. Az elemző érdekes hatalmi konstrukcióként értékelte továbbá a kormányfő azon mondatait, amelyekben szerinte Orbán Viktor a középosztályt arra kérte: nézze el a kormánynak, hogy a nyugdíjasokat megsegíti, mert csak így érheti el, hogy utóbbiak egy olyan pártra adják szavazatukat, amely a középosztálynak kedvező politikát folytat. A Magyar Progresszív Intézet munkatársa kiemelte, a miniszterelnök látványosan kerülte az elmúlt hónapok kínos kérdéseit, így a gazdaságpolitikai fordulattal járó IMF-hez fordulást vagy az Európai Bizottsággal folytatott vitát. A Nézőpont Intézet ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormányfő határozottan cáfolta az „elmúlt hetek több városi legendáját”, így az „arányos adózás eltörlését vagy az államcsőd lehetőségét”. Megjegyzik még, hogy Orbán Viktor a „többszólamúság kockázatát” elkerülve egyszerre szólt a külföldi befektetőknek és a magyar választópolgároknak, eközben fontos legitimáló tényezőként támaszkodott a kormány mellett kiálló békemenetre. Az önállóság, a függetlenség és a szabadság mellett pedig a felelősség kérdése is szembetűnően sokszor köszönt vissza a beszédben - fűzik hozzá. Gyömöre Máté a jövőre vonatkozó kijelentéseket hiányolta, szerinte Orbán Viktor a várakozások ellenére nem hirdetett meg új, konstruktivitásra épülő szakaszt, és nem beszélt a korábban általa konszolidációnak nevezett időszakról, holott tavaly egy 2014-ig tartó ívet vázolt fel erről. Másképp látja ezt a Nézőpont Intézet, amely szerint az országértékelés - a „kormányváltás előtti időszak nehéz örökségének ismertetésén túl” - az iránykijelöléssel is együtt járt. Mint írják, a miniszterelnök az „alaptörvény egyes értékeiben - a fegyelmezett költségvetési és államadósság-szabályokban -, valamint az új tehermegosztási rendszerben” látja azt a „stabil, új alapot, amelyre a kormányzati politika a jövőben építhető”. A Nézőpont Intézet arra is felhívja a figyelmet, hogy Orbán Viktor korábbi beszédeihez hasonlóan elismerte, a jövőben is kell majd áldozatokat hozni, az ország előtt álló munka pedig egyáltalán nem lesz könnyű, azonban azt is jelezte, hogy az ésszerű kompromisszumok mellett az ország továbbra is a saját útját járja, az eddig elért eredményekből pedig lehetőség szerint nemzetközi nyomásra sem kíván engedni. Gyömöre Máté az adópolitikára visszatérve megjegyzi, Orbán Viktor szerinte ellentmondásba került magával azzal, hogy az egykulcsos adórendszer méltatása közben még arról beszélt, az adórendszeren nem lehet társadalmi igazságosságot követelni, majd később a családi adókedvezmény erényei közé sorolta a társadalmi igazságot.

„Megegyezési szándék, részletek nélkül”

Az MTI által megkérdezett gazdasági elemzők kiemelték a megegyezési szándékot Orbán Viktor keddi országértékelő beszédéből, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök konkrétumok említése nélkül beszélt erről. Duronelly Péter, a Budapest Bank befektetési igazgatója szerint sok újdonság nem volt Orbán Viktor beszédében, különösen azt illetően, hogy a magyar politikának milyen a hozzáállása az európai együttműködéshez, illetve milyen a magyar vezetés kompromisszumkészsége az EU/IMF-hitelkeret aláírása érdekében. Elmondta: az ország azonban olyan gazdasági helyzetbe került, amely alapján újabb finanszírozási csomagra lesz szüksége, ugyanakkor a különutas gazdaságpolitika mellett a hitelszerződés aláírására nem nagyon lenne lehetőség. Duronelly Péter szerint az elemzők azt várják, hogy az az ellentét, ami a politikai elvek és a pillanatnyi gyakorlat, illetve a csomag aláírásához megszabott előfeltételek között van, hogyan oldódik fel, ám erre a kormányfő beszédéből „se pro, se kontra” nem lehetett választ kapni. „Arra választ kaptunk, hogy a tárgyalásokra hajlik a magyar politika, de arra nem, hogy ez elegendő-e a megegyezéshez” - fűzte hozzá a Budapest Bank befektetési igazgatója. Kiemelte, hogy a miniszterelnök egyértelműen letette a voksot az egykulcsos szja mellett. Vagyis az látszik, hogy a magyar fél álláspontja szerint az egykulcsos szja-t tekintve nincs helye kompromisszumnak - mondta. Megjegyezte azt is, hogy Orbán Viktor változatlanul kiállt az államadósság csökkentése és a költségvetési hiány alacsonyan tartása mellett. Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője is úgy vélte, hogy a kormányfő beszéde gazdaságpolitikai szempontból nem tartalmazott sok újdonságot. Arra azonban felhívta a figyelmet: amikor Orbán Viktor a Széll Kálmán-terv 83 százalékos teljesítéséről szólt, vélhetően beleértette az ez évre szóló költségvetési intézkedéseket is. A CIB Bank elemzője is figyelemre méltónak nevezte, hogy a miniszterelnök ismét kiállt az egykulcsos szja mellett. Emellett Orbán Viktor megerősítette, hogy a kormány a költségvetési fegyelem betartásához ragaszkodik, ami fontos jelzés a befektetőknek, és a miniszterelnök arra is utalást tett, hogy készek a megegyezésre az EU/IMF-hitelkeret érdekében - tette hozzá. Az MKB Bank vezető elemzője szerint egy évértékelő beszédtől konkrétumokat nem lehetett várni, így inkább a beszédből kihallható üzeneteket lehet értékelni. Kondrát Zsolt szerint a kormányfő a korábbi szakasz lezárását, egy új, konszolidációs szakaszt hirdetett meg, ami új stílust is jelent. Mivel a befektetőket, a többségi külföldi tulajdonú bankokat és a multinacionális cégeket igen kedvezőtlenül érintették a 2010-2011-ben bevezetett válságadók, őket kívánta megnyugtatni Orbán Viktor akkor, amikor ennek a gazdaságpolitikai kurzusnak a lezárásáról beszélt - vélekedett Kondrát Zsolt. Az elemző ugyanakkor hiányolta a beszédből azokat a szükséges reformlépéseket, amelyekre még szükség lehet, különösen abban az esetben, ha a külső konjunktúra a jelenleginél is kedvezőtlenebb lesz, és a magyar gazdaság nem képes növekedni. Ebben az esetben ugyanis megszorításokra lehet szükség, amire a miniszterelnök nem készítette fel hallgatóságát - tette hozzá. Kondrát Zsolt úgy érzékelte, bár az EU/IMF-megállapodásról direkt módon nem beszélt a miniszterelnök, „virágnyelven a megegyezési hajlandóságot jelezte”.

A Fidesz üdvözli a miniszterelnök kiállását Magyarország nemzeti érdekei mellett

A Fidesz üdvözli, hogy a miniszterelnök egyértelműen kiállt Magyarország nemzeti érdekei, az arányos adózás, a családok támogatása, a tisztességes munka megbecsülése és az elszámoltatás fontossága mellett. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében, a kormányfő országértékelő beszédére reagálva, kiemelte: a miniszterelnök és kormánya mindenben számíthat a Fidesz támogatására. Orbán Viktor közlése szerint a 2010 májusában elkezdett munkában mérföldkőhöz érkeztek, vállalkozásuk első szakasza lezárult. Magyarország új alapokon áll, ez visszavonhatatlan tény - fogalmazott évértékelő beszédében a miniszterelnök. Rámutatott: az államadósságot sikerült csökkenteni, még ha a tisztánlátást zavarja is a forint árfolyamának ingadozása. Hozzátette ugyanakkor, az ország a magas államadósság miatt továbbra sem érezheti teljes biztonságban a függetlenségét. A kormányfő a devizahitelek kedvezményes végtörlesztéséről szólva közölte: 160 ezer ember szabadult ki a devizaadósságból, a többiek terhe pedig a bankszövetséggel kötött megállapodás eredményeként válik elviselhetővé. A miniszterelnök azt mondta: aki azt hiszi, hogy a magasabb adókulcs a gazdagokat adóztatja, az aligha ismeri a magyar valóságot. A gazdagok ugyanis - érvelt - mindig megtalálják a módját, hogy kivonják magukat az adó alól, és azt valójában végül mindig a középosztállyal fizettetik meg. Ezért a középosztály védelme csak az arányos, egykulcsos adórendszerrel valósítható meg - közölte a kormányfő.

Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP):
Jövőképet rajzolt fel a miniszterelnök

A rászorulók védelmét hangsúlyozta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője az MTI-nek Orbán Viktor miniszterelnök keddi országértékelő beszéde után. Harrach Péter úgy fogalmazott: a miniszterelnök felrajzolta a jövőképet, amely az egyén számára a normális emberi életet, a társadalom számára a nyugodt és rendezett világot biztosítja, ahol érvényesülhet az egyén kreativítása, éppúgy mint a rászorulók védelme. Utóbbi különösen fontos a KDNP számára - tett hozzá. A kisebbik kormánypárt frakcióvezetője kiemelte: üdvözlik a konszolidációs időszak kezdetét. Mint mondta, elkerülhetetlennek tartották a régi rend lebontását kísérő konfrontációt. „Elveink érvényesülése érdekében továbbra sem riadunk vissza a küzdelmektől, de nem tagadjuk, hogy a kereszténydemokraták politikai stílusának jobban megfelel az építés korszaka, a lehető legszélesebb nemzeti egység szolgála” - fogalmazott. Orbán Viktor közlése szerint a 2010 májusában elkezdett munkában mérföldkőhöz érkeztek, vállalkozásuk első szakasza lezárult. Magyarország új alapokon áll, ez visszavonhatatlan tény - fogalmazott keddi évértékelő beszédében a miniszterelnök. Rámutatott: az államadósságot sikerült csökkenteni, még ha a tisztánlátást zavarja is a forint árfolyamának ingadozása. Hozzátette ugyanakkor, az ország a magas államadósság miatt továbbra sem érezheti teljes biztonságban a függetlenségét. A kormányfő a devizahitelek kedvezményes végtörlesztéséről szólva közölte: 160 ezer ember szabadult ki a devizaadósságból, a többiek terhe pedig a bankszövetséggel kötött megállapodás eredményeként válik elviselhetővé. A miniszterelnök azt mondta: aki azt hiszi, hogy a magasabb adókulcs a gazdagokat adóztatja, az aligha ismeri a magyar valóságot. A gazdagok ugyanis - érvelt - mindig megtalálják a módját, hogy kivonják magukat az adó alól, és azt valójában végül mindig a középosztállyal fizettetik meg. Ezért a középosztály védelme csak az arányos, egykulcsos adórendszerrel valósítható meg - közölte a kormányfő.

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint
Orbánnak semmi köze a valósághoz

Mesterházy Attila szerint Orbán Viktor „keszonbetegségben” szenved, évértékelőjében ugyanis nem Magyarországról beszélt, hiszen az abban elmondottaknak semmi köze a magyar valósághoz. Az MSZP elnök-frakcióvezetője kedden, sajtótájékoztatón reagált a kormányfő országértékelő beszédére. Mesterházy Attila nevetségesnek nevezte, hogy a miniszterelnök azt a középosztályt jelölte meg legfőbb társadalmi bázisaként, amely a szegények mellett a leginkább megszenvedte kormánya gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseit. Mint mondta, mára a középosztályt a lecsúszás veszélye fenyegeti és napi megélhetési gondokkal is szembe kell néznie. Az ellenzéki párt vezetője szerint Orbán Viktor beszéde 2010-ben „egy ellenzéki vezető szájából elment volna”, de az országot két éve vezető politikustól már „gyatra és gyenge”. Hozzátette: az évértékelő egyharmadát az előző kormányok vádolása, a szocialisták hibáztatása tette ki, míg további része csak magyarázkodás volt. Mesterházy Attila úgy gondolja, a kormányfőnek kelet felé kellene fordulnia, ám nem Kínáig, hanem csak Borsod megyéig, ahol „éhségmenettel” kívánják felhívni a figyelmet az Orbán-kormány alatt kialakult válságos helyzetre. Erre utalva hangsúlyozta, Magyarországon ma négymillió ember él a létminimum alatt, 500 ezren munkanélküliek, 50 ezer gyermek éhezik, a családok 70 százaléka romló anyagi helyzetéről és kilátásairól számol be, a csökkenő bérek és növekvő árak, illetve rezsiköltségek miatt, ráadásul az elemzők is gazdasági recessziót várnak, miközben az államadósság „történelmi csúcson” jár. Az MSZP elnöke sajtótájékoztatója végén arra kérte Orbán Viktort, vegye figyelembe a szocialisták korábban ismertetett hét pontból álló megoldási javaslatát, és legalább azt tegye lehetővé, hogy megvitathassák a válságból kivezető utat.

Lehet Más a Politika (LMP):
Nem évértékelő, hanem hazugságbeszéd volt

Az LMP véleménye szerint Orbán Viktor keddi beszéde nem évértékelő volt, hanem egy „hazugságbeszéd” - reagált a kormányfő szavaira Karácsony Gergely. Az LMP frakcióvezető-helyettese budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a miniszterelnök nem fogadta meg felesége a tanácsát, hogy mondjon el mindent. Meglátása szerint a beszédből kimaradt a valóság „és ami benne maradt, az nem minden volt, hanem a semmi és azok a hazugságok, amelyek eddig is jellemezték az Orbán-kormány politikáját”. Karácsony Gergely szerint Orbán Viktor úgy beszélt, mintha az elmúlt másfél évben „nemhogy miniszterelnöke nem lett volna Magyarországnak, hanem mintha nem is élt volna ebben az országban”. A kormányfő olyan múltat és jövőképet vázolt fel, amelyik köszönőviszonyban sincs azzal a valósággal, amit a magyar állampolgárok milliói naponta átélhetnek - folytatta a frakcióvezető-helyettes. Karácsony Gergely egyúttal elképzelhetőnek tartotta, hogy a miniszterelnök csak azokkal az emberekkel beszélget az ország sorsáról, akik a helyszínen hallgatták meg a beszédet, mert „az Orbán-kormány politikájának valószínűleg az összes nyertese ott volt a Millenárison”. A lakosság fennmaradó 99 százaléka viszont biztosan nem ismert rá arra az országra, amiről Orbán Viktor beszélt - tette hozzá. A frakcióvezető-helyettes közölte, hogy két példát akar említeni a beszédben elhangzott „valótlanságok közül”. Megjegyezte, hogy amíg a miniszterelnök úgy állította be, hogy Magyarország tavaly óriási győzelmet aratott az államadósság felett, addig az Eurostat statisztikái szerint az államadósság 2011-ben az összes uniós tagállam között nálunk nőtt a legnagyobb mértékben. Annak a meglátásának is hangot adott, hogy Orbán Viktor kijelentéseivel ellentétben jelenleg stagnál a munkanélküliség aránya. A stagnálás is csak annak köszönhető, hogy a közmunkaprogramban résztvevők adataival „kozmetikázták (…) a statisztikákat” - jelentette ki. Karácsony Gergely úgy összegzett, hogy Magyarország az elmúlt másfél év alatt „egy demokratikus intézményeitől megfosztott, (…) a korábbi társadalmi berendezkedéseinél is igazságtalanabb, (…) hitelvesztett, bizalomvesztett ország” lett. Kijelentette azt is, hogy a lakosság több mint nyolcvan százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok „és nagyjából ugyanannyira csalódottak az emberek, mint négy évvel ezelőtt, a sokat szidott és bizony sok szempontból joggal kritizált szocialista kormányok időszakában”. Végül emlékeztetett a miniszterelnök azon kijelentésére, hogy a kormánynak szoknia kell a kritikát, mert aki lónak áll, az húzzon. „Én erre azt tudom mondani, hogy aki ilyen rosszul kormányoz miniszterelnökként, az pedig húzzon el” - közölte zárásként.

Demokratikus Koalíció (DK):
Orbán Viktor már saját magának sem hisz

A Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke szerint a miniszterelnök beszéde egy vesztes, megtört ember „felolvasása” volt, aki már saját magának sem hisz, és akinek már csak az az egyetlen politikai célja, hogy mindenáron hatalmon maradjon. Molnár Csaba, a kormányfő országértékelője után tartott keddi budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, Orbán Viktor beszédének őszinteségére jellemző, hogy a kommunista rendszer bűneit ostorozta, ám a közönség soraiba meghívta Szűrös Mátyást és Pozsgay Imrét, a kommunista rendszer két emblematikus személyiségét, továbbá ostorozta a bankokat és a nagytőkét is, miközben meghívta Csányi Sándort, Széles Gábort és Demján Sándort. Az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktor beszédének két őszinte mondata volt; az egyikben szerinte a kormányfő elismerte, hogy a tavaly bevezetett egykulcsos adó nem szolgálja a társadalmi igazságosságot, míg a másikban azt, hogy rosszabbul élnek az emberek, mint amit megérdemelnének. Szavai szerint Orbán Viktor beszéde két érdemi részből állt, az elsőben a baloldal nyolc éves kormányzásáról beszélt, a másikban a saját kormányzati terveiről. Előbbiről nem mondott igazat, utóbbiról pedig nem mondott semmit - fogalmazott Molnár Csaba. Az ügyvezető alelnöke kérdésre válaszolva elmondta, Gyurcsány Ferenc volt kormányfő is tart majd évértékelő beszédet a DK már megkezdett évértékelő sajtótájékoztató-sorozata után.

Jobbik Magyarországért Mozgalom:
Kevés konkrétum és egyetlen nóvum sem hangzott el

A Jobbik szerint bár felfokozott várakozások előzték meg Orbán Viktor miniszterelnök keddi országértékelő beszédét, de az csalódást okozott, mert abban kevés konkrétum és egyetlen nóvum sem hangzott el - mondta Gyöngyösi Márton keddi budapesti sajtótájékoztatóján. A Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint a miniszterelnök bár felvázolta az ország helyzetét, de megoldási javaslatokról és a kormány stratégiájáról már nem beszélt. Az ellenzéki politikus hiányolta Orbán Viktor beszédéből a magyarázatot, hogy miért olyan a gazdaság állapota amilyen és mit tesz a kormány ennek megváltoztatása érdekében. Szerinte a beszéd gazdasági része a „megszokott neoliberális toposzok mantraszerű ismételgetésére épült”. Gyöngyösi Márton úgy vélte: szomorú, hogy a miniszterelnök a beszédében kiállt a Jobbik szerint elhibázott egykulcsos adórendszer mellett. Az ellenzéki párt szerint nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem nincs mit dolgozni és ebben az egykulcsos adó önmagában nem jelent megoldást. A frakcióvezető-helyettes hozzátette: a miniszterelnök beszédével szemben a Jobbik nem a multinacionális vállalatokat ösztönözné a társasági adó alacsonyan tartásával, hanem a hazai kis- és középvállalkozásokat támogatná, valamint szerintük nem lefaragható és „kinőhető” az államadósság, hanem azt újra kellene tárgyalni. Emellett a Jobbik hiányolta a kormányfő beszédéből a nemzetközi kitekintést is - tette hozzá Gyöngyösi Márton.

(mti)