alt : header1.swf



Thu09192019

Posledná aktualizácia13:59:44

Prezentácia historického časopisu Kor(r)idor

korrido0Nové dvojjazyčné štvrťročné periodikum spolutvoria slovenskí a maďarskí historici.Jedinečná platforma na pravidelnú vzájomnú odbornú interakciu národných historiografií.Szlovák-Magyar Történeti Folyóirat - Kivesézik a szlovák-magyar közös múltat - Ne hirdessünk „győzteseket” és „veszteseket”

Prvé štyri čísla slovensko-maďarského historického časopisu Kor(r)idor
si môžete stiahnuť z webovej stránky časopisu: http://kor-ridor.eu/sk.
A Kor(r)idor szlovák-magyar történeti folyóirat első négy száma
letölthető a lap honlapjáról: http://kor-ridor.eu/sk.

V priestoroch veľkej sály Slovenského inštitútu v Budapešti sa 6. mája 2014 predstavil nový slovensko-maďarský dvojjazyčný historický časopis pod názvom KOR/RIDOR. Časopis, ktorý spolutvoria slovenskí a maďarskí historici vznikol v spolupráci Výskumného ústavu Celoštátnej slovenskej samosprávy v Maďarsku (VÚ CSSM), Historického ústavu SAV (HÚ), ako aj za podpory Centra spoločenských vied Maďarskej akadémie vied (CSV MAV), či slovenského Fórum Inštitútu.

Štvrťročné periodikum má predstavovať popri Slovensko-maďarskej zmiešanej komisii historikov jedinečnú platformu na pravidelnú vzájomnú odbornú interakciu národných historiografií a zároveň priestor pre najnovšie diela, štúdie a poznatky slovenských a maďarských historikov, respektíve iných odborníkov. Časopis, ktorého názov je odvodený od pomyselného spoločného KorridoRkoridoru slovenských a maďarských dejín bude vychádzať štyrikrát za rok, pričom nepárne čísla budú v maďarskom jazyku a párne čísla naopak v jazyku slovenskom. Súčasťou jednotlivých čísiel časopisu sú pravidelné rubriky, v rámci ktorých sa predstavujú maďarskej, respektíve slovenskej odbornej verejnosti osobné profily historikov zo Slovenska, alebo Maďarska, ako aj recenzie, či kritiky aktuálnych štúdií a monografií.

Ročník 2014 časopisu ako aj celý projekt KOR/RIDOR na pôde Slovenského inštitútu predstavil predseda CSSM Ján Fuzik, ktorý vyzdvihol, že projekt má aj napriek náročnému štartu, predovšetkým vzhľadom na financovanie, šancu byť unikátnym priestorom na odborný dialóg medzi slovenskými a maďarskými historikmi. Generálny riaditeľ CSV MAV Pál Fodor doplnil, že nový časopis predstavuje do istej miery základ na lepšie spoznanie slovenských a maďarských pozícií pri bádaní spoločných dejín, pričom je pozitívne, že editori časopisu sa nevyhýbajú ani pálčivým témam ako asimilácia, dvojaká identita, či historická naratíva alebo historická pamäť.

Jednotlivé čísla aktuálneho ročníka predstavil odborný pracovník Historického ústavu MAV László Szarka, ktorý zhrnul, že odborná diskusia, ako aj vzájomná konštruktívna kritika predstavuje jedinečný spôsob ako sa posunúť bližšie k akceptovaniu a pochopeniu slovenských a maďarských pozícií pri bádaní uhorských, maďarských alebo československých, či aj slovenských dejín. Editori časopisu József Demmel (VÚ CSSM) a Tünde Lengyelová (HÚ SAV) doplnili, že platforma KOR/RIDORU predstavuje spôsob ako zahrnúť obe národné historiografie nielen do vzájomnej diskusie, ale spoznať takmer v reálnom čase výsledky najnovších bádaní slovenskej a maďarskej historickej vedy.

Prezentáciu publikácie, ktorej sa zúčastnila mnohopočetná, najmä odborná verejnosť moderátorsky viedol pracovník HÚ MAV Csaba Katona. Vydanie prvého ročníka časopisu KOR/RIDOR finančne podporil Úrad pre Slovákov žijúcich v zahraničí a Ministerstvo ľudských zdrojov Maďarska.

(mzv.sk/sibudapest)

http://kor-ridor.eu/

korrido1
Lectori salutem!

Skúmanie dejín slovensko-maďarských vzťahov bolo od začiatkov sprofesionalizovania slovenskej a maďarskej historiografie vystavené vplyvu politickej inštrumentalizácie. Teda tomu, že historici kládli svoje základné otázky tak, aby sa tie (v súvislosti s druhým národom) prispôsobovali aktuálnym domácim či zahraničnopolitickým cieľom vlastného národného spoločenstva.

Už v období dualizmu stáli v pozadí historických výskumov dve otázky, ktoré neboli historického, ale verejno-politického charakteru. Jednou bola otázka „Kto tu bol skôr?”, teda kto zohrával väčšiu úlohu pri vzniku stredovekého uhorského štátu a v konečnom dôsledku kto má na základe histórie väčšie právo na územie. Druhá otázka znela „Kto začal?”, čiže koho je možné obviniť z vyostrenia vzájomných vzťahov v 19. storočí? Slovenskú alebo maďarskú stranu? Názorným príkladom je v podstate zmierlivá a v tej dobe mimoriadne tolerantná poznámka, ktorú napísal Mihály Zsilinszky v roku 1868 na stránkach časopisu Századok po tom, ako si prezrel historické príspevky v ročenke Matice slovenskej: „Vo vedeckom boji, ktorý takto vznikol, porazenej strane patrí rovnaká sláva ako víťazovi, pretože objavenie pravdy je to, za čo sa bojuje. Napriek všetkému verím, že víťazom bude maďarská časť.”

Po rozpade Uhorska a vzniku Československa sa tieto otázky modifikovali. Na jednej strane historické argumenty pomáhali podložiť oprávnenosť revízie hraníc, na druhej strane jej neoprávnenost'. Charakteristický je napríklad výrok Lajosa Steiera, osoby, ktorá v medzivojnovom období najviac publikovala o slovenských dejinách. Steier v roku 1924 napísal: „V období po zániku monarchie, v prvej etape môjho dobrovoľného vyhostenia z rodného kraja, z Horného Uhorska, som svoje vedomosti nadobudnuté o slovenskej otázke zasvätil protestom proti neoprávnenej územnej krádeži.” Generácia historikov, ktorá vytvorila prvú profesionálnu koncepciu slovenských dejín a spája sa s menom Daniela Rapanta, kládla dôraz na politické udalosti po roku 1848 a snahy Slovákov, ktoré viedli k samostatnej štátnosti. Iné obdobia, udalosti a javy slovenských dejín však ostali v úzadí. V tom čase sa ešte často odvolávali aj na mýtus o tisícročnom utláčaní Maďarmi, ktorý vznikol na začiatku 19. storočia.

Po roku 1948 bol výskum spoločných slovensko-maďarských dejín poznačený pečaťou komunistickej ideológie. Na maďarskej strane bola obľúbená iluzórna myšlienka o priateľstve národov, ktorá konflikty zametala pod koberec. V roku 1962 Gábor G. Kemény zhrnul podstatu tejto koncepcie nasledovne: „Štáty a ľud socialistického tábora zaujíma predovšetkým to, čo zbližuje stámilióny pracujúcich na celom svete a privedie ich k vzájomnému porozumeniu a k spoznaniu spoločných problémov.” Kvôli tomuto postoju mnohí z vtedajších maďarských historikov a literárnych historikov v súvislosti s konfliktnými obdobiami venovali príliš veľkú pozornosť menej významným pokusom o zblíženie, ktoré sa často odohrali len na úrovni dvoch osôb. No existujúce a ďalej pretrvávajúce protiklady radšej ignorovali. Aj napriek dobrým úmyslom sa do interpretácie spoločných dejín mohli dostať vážne štrukturálne chyby. Na slovenskej strane dostala väčší priestor teória dvojitého útlaku, podľa ktorej Maďari utláčali slovenský pracujúci ľud z národnostného i triedneho hľadiska.

Významné zmeny priniesol až rok 1989. Odvtedy sa totiž v prácach historikov čoraz menej objavovalo prispôsobovanie sa aktuálno-politickým cieľom. Zásluhu na tom má aktivita Slovensko-maďarskej komisie historikov pod vedením Lászlóa Szarku a Petra Zelenáka, neskôr Štefana Šutaja. Z výsledkov činnosti tejto komisie vyplýva, že len spoločné inštitúcie, ktoré berú do úvahy seriózne odborné hľadiská, sa môžu stať základom dlhodobého, prínosného a intenzívneho vzťahu týchto dvoch historiografií. Z tohto dôvodu sa Výskumný ústav Celoštátnej slovenskej samosprávy v Maďarsku (Országos Szlovák Önkormányzat Kutatóintézete), Historický ústav Slovenskej akadémie vied, Fórum inštitút pre výskum menšín a Historický ústav Výskumného strediska filozofie Maďarskej akadémie vied (Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet) rozhodli, že na budovanie vedeckých vzťahov vznikne ďalší orgán - dvojjazyčné periodikum Koridor. Slovensko-maďarský historický časopis. Tento cieľ sme sledovali aj pri výbere názvu časopisu. Chodba je totiž okrem toho, že spojuje, vhodná aj na pravidelné stretávania sa, rozhovory a výmenu názorov.

Ako ponaučenie z vyššie spomínaného procesu chceme v našom časopise prenechať ústrednú úlohu štúdiám, ktoré sa zaoberajú konfliktnými témami ako je viacnásobná identita, vytváranie vzájomného obrazu, asimilácia, pretrvávanie národných mýtov alebo otázky historickej pamäte. Veľký dôraz kladieme tiež na prehľad najnovších výsledkov oboch historiografií a na prezentovanie najdôležitejších kníh a najvýznamnejších odborníkov. V našom časopise teda dáme veľký priestor prezentáciám a recenziám. Zároveň v každom čísle uverejníme portrét poprednej osobnosti historiografie, ktorý bude pozostávať z rozhovoru a z recenzie niektorej z jej/jeho najnovších publikácií.

Pripúšťame, že zaoberanie sa s citlivejšími témami môže vyvolať diskusie. Budeme sa však usilovať o to, aby sme počas týchto diskusií nevyhlasovali „víťazov” a „porazených”. Ak totiž vychádzame z princípu prísnej odbornosti, naším cieľom nemôže byť poraziť toho druhého, ale pochopiť jeho argumenty, alebo ich aspoň legitímne prijať. Zrejme nemôžeme dúfať, že vo všetkých otázkach, o ktorých sa bude na stránkach časopisu diskutovať, dospejeme ku konečnej dohode. Vytýčený cieľ časopisu je o niečo skromnejší a zároveň ambicióznejší. Boli by sme radi, keby predstavitelia oboch historiografií mali priebežne a pravidelne možnosť viesť intenzívny dialóg.

Békešská Čaba, Bratislava, Budapešť, Šamorín
15. december 2013
Redakcia

korrido2
Kivesézik a szlovák-magyar közös múltat

2014 májusában jelent meg a KOR/RIDOR - Szlovák-Magyar Történeti Folyóirat. A kétnyelvű folyóiratot az Országos Szlovák Önkormányzat Kutatóintézete alapította a Magyar Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézeteivel, valamint a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézettel közösen. A KOR/RIDOR bemutatójára 2014. május 6-án került sor a budapesti Szlovák Intézetben. A rendezvényen köszöntőt mondott Fuzik János, az OSZÖ elnöke és Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA BTK Történettudományi Intézet igazgatója, a KOR/RIDOR szerkesztőbizottsági tagja. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával megjelenő folyóirat felelős szerkesztője Demmel József (OSZÖ Kutatóintézete), szerkesztőtársai Katona Csaba (MTA BTK Történettudományi Intézet) és Lengyel Tünde (SZTA Történettudományi Intézet), akik Szarka László (MTA BTK Történettudományi Intézet) szerkesztőbizottsági taggal bemutatták a folyóirat első négy számát az érdeklődőknek. A szerkesztőbizottság: Fodor Pál, Adam Hudek, Miroslav Kmeť, Kovács Anna, Miroslav Londák, Slavomír Michálek, Pálffy Géza, Simon Attila, Szarka László, Tóth Károly. Az alapítók célja az volt, hogy egy olyan, rendszeresen megjelenő lapot hozzanak létre, amely - a Szlovák-Magyar Történész Vegyesbizottság mellett - újabb fórumot biztosít a két történetírás közti folyamatos és intenzív kapcsolattartásra. A folyóirat szerkesztői központi szerepet szánnak a szlovák-magyar közös múlt érzékenyebb témáit tárgyaló tanulmányainak, mint például a többes identitás, az egymásról alkotott kép, az asszimiláció, a nemzeti mítoszok továbbélése vagy a történelmi emlékezet, emellett pedig nagy hangsúlyt helyeznek a két történetírás legújabb eredményeinek a szemlézésére, a legfontosabb könyvek és a legjelentősebb szakemberek bemutatására.

(mult-kor.hu)

A KOR/RIDOR honlapja itt tekinthető meg: http://kor-ridor.eu/

korrido3
Lectori salutem!

A szlovák-magyar viszony történetének kutatása a két historiográfia professzionalizációjának kezdeteitől komolyan ki volt téve a politikai instrumentalizáció hatásának. Vagyis annak, hogy a történetírók alapkérdéseiket úgy tegyék fel, hogy azzal igazodjanak a saját nemzeti közösségüknek a másik nemzet irányában megfogalmazott aktuális bel-, illetve külpolitikai céljaihoz. Már a dualizmus korában is két, alapvetően nem történeti, hanem közéleti-politikai kérdés állt a történeti kutatások hátterében: a „Ki volt itt korábban?” kérdése, tehát hogy ki vállalt nagyobb szerepet a középkori magyar állam létrehozásában és végső soron kinek van inkább joga a történelem alapján a területhez, illetve a „Ki kezdte?” kérdése, azaz, hogy ki okolható a kapcsolatok 19. századi elmérgesedéséért, a szlovák vagy a magyar fél? Beszédes pl. Zsilinszky Mihály alapvetően békülékeny és a korban kiemelkedően toleránsnak számító megjegyzése, aki a Századok hasábjain 1868-ban a Matica slovenská évkönyveinek történeti témájú cikkeit szemlézve azt írta: „Tudományos harczban, mely így fejlik ki, nem kevesebb dicsőség illeti a legyőzött félt, mint a győztest, mert az igazság felderítése az, melyért harczra kelt. Mindazáltal erősen hiszem, hogy a győző a magyar rész leend.”

A történelmi Magyarország felbomlása és Csehszlovákia megalakulása után ezek a kérdések úgy módosultak, hogy a történeti érvek az egyik oldalon a határrevízió jogosságát, a másik oldalon annak jogtalanságát segítsék alátámasztani. Jellemző pl. a két világháború között szlovák történelmi témában legtöbbet publikáló Steier Lajos kijelentése, aki 1924-ben azt írta: „A monarchia szétbomlása utáni időkben, szülőföldemről, Felső-Magyarországról való önkéntes számkivetésem első szakaszában a tót kérdésben szerzett ismereteimet a jogtalan területrablás elleni tiltakozásnak szenteltem.” A szlovák történelem első professzionális koncepcióját megalkotó, leginkább Dániel Rapant nevéhez köthető történészgeneráció a hangsúlyt az 1848 utáni politikatörténeti eseményekre, az önálló államiság felé mutató szlovák törekvésekre helyezte. A szlovák történelem más korszakai, eseményei és jelenségei háttérbe szorultak. Gyakori hivatkozási alapot jelentett ekkor még a magyarok általi ezeréves elnyomatásnak az 1800-as évek elején kitalált mítosza is.

1948 után a kommunista korszak ideológiája nyomta rá a bélyegét a szlovák-magyar közös múlt kutatására. Magyar oldalon a népek barátságának illuzórikus, a konfliktusokat szőnyeg alá söprő eszméje volt népszerű. E koncepció lényegét Kemény G. Gábor 1962-ben úgy foglalta össze, hogy a „szocialista tábor országait és népeit elsősorban az érdekli és foglalkoztatja, ami a dolgozó százmilliókat szerte a világon közelebb hozza, egymás megértésére és közös problémáinak a felismerésére készteti”. E hozzáállás miatt a kor magyar történészei, irodalomtörténészei közül sokan a konfliktusos korszakok gyenge, sokszor csak egy-egy személyhez kötődő közeledési kísérleteit felnagyították, a létező és továbbélő ellentéteket pedig inkább ignorálták. A közös történelem értelmezésébe tehát a jó szándék ellenére is súlyos strukturális hibák csúszhattak. Szlovák oldalon ezzel szemben a kettős elnyomás elmélete kapott nagyobb teret, miszerint a szlovák dolgozó népet a magyarok nemzeti és osztályszempontból is elnyomták.

1989 hozott csak jelentősebb változásokat, ekkortól a történészek munkáiban egyre kevésbé lehetett tetten érni az aktuális politikai célokhoz való igazodást, nem kis mértékben a Szarka László és Péter Zelenák, majd Štefan Šutaj vezette Szlovák-Magyar Történész Vegyesbizottság aktivitásának köszönhetően. Ennek eredményes működéséből is kiderül, hogy a szigorúan szakmai szempontokat figyelembe vevő közös intézmények jelenthetik a két történetírás hosszú távú, eredményes és intenzív kapcsolatának az alapját. Ezért döntött úgy az Országos Szlovák Önkormányzat Kutatóintézete, a Szlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézete, a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, hogy a tudományközi kapcsolattartás újabb intézményeként megalapítja a kétnyelvű Korridor. Szlovák-Magyar Történeti Folyóiratot. A címválasztással is ezt kívántuk alátámasztani: hiszen egy folyosó nem csak összeköt, hanem rendszeres találkozásra, beszélgetésre és akár eszmecserére is alkalmas terep.

A fent vázolt folyamat tanulságai miatt folyóiratunkban központi szerepet szánunk az olyan, konfliktusokkal is terhelt témákat felvető tanulmányoknak, mint a többes identitás, az egymásról alkotott kép, az asszimiláció, a nemzeti mítoszok továbbélése vagy a történelmi emlékezet kérdései. Nagy hangsúlyt helyezünk továbbá mindkét történetírás legújabb eredményeinek a szemlézésére, a legfontosabb könyvek és a legjelentősebb szakemberek bemutatására, így folyóiratunkban nagy teret adunk az ismertetéseknek és recenzióknak, valamint minden egyes számban megjelentetünk egy, a másik történetírás kiemelkedő alkotójáról készített portrét, amely egy beszélgetésből és egy, legújabb kötetei valamelyikéről szóló recenzióból áll.

Nem lehetetlen, hogy az érzékenyebb témák felvállalása miatt viták alakulnak ki. Arra azonban törekedni fogunk, hogy e viták során ne hirdessünk „győzteseket” és „veszteseket”, hiszen, ha a szigorúan vett szakmaiság elvéből indulunk ki, a célunk nem lehet egymás legyőzése, hanem a másik érveinek megértése, de legalábbis legitimként való elfogadása. Abban ugyanis aligha reménykedhetünk, hogy e lap hasábjain valamennyi vitatott kérdésben végső egyességre jutunk. Folyóiratunk célkitűzése ennél egyszerre szerényebb és ambiciózusabb is: szeretnénk megteremteni a két történetírás képviselői között a folyamatos, rendszeres és intenzív szakmai párbeszéd lehetőségét.

Békéscsaba - Budapest - Pozsony - Somorja
2013. december 15.
A szerkesztőségkorrido4