Sajtószemle / Figyelő / Tallózó - 2013. május
Imrich Fuhl válogatásában
Magyarországi nemzetiségek - Irány a parlament
Listát civil szervezetek nem, csak országos önkormányzatok állíthatnak - Kötelező regisztráció - Ha valaki nemzetiségi listára szavaz, akkor nem szavazhat pártlistára, és fordítva - Még bőven akadnak kérdőjelek - Nem tudni, kapnak-e pénzt a kampányra a nemzetiségi önkormányzatok - Reálisan csak a romáknak és a németeknek van esélyük…
2013. május 18. - (Czene Gábor - Népszabadság)
Jövőre parlamenti képviselethez jutnak a nemzetiségek, ami viszont a pártok eredményét is befolyásolni fogja. Az országos nemzetiségi önkormányzatok jelöltjei külön listán indulnak: ha valaki nemzetiségi listára szavaz, akkor nem szavazhat pártlistára, és fordítva. Egyelőre kérdés, hogy Farkas Flórián fideszes parlamenti képviselőt, az Országos Roma Önkormányzat és a Lungo Drom elnökét melyik listán indítják. Először is tisztázzuk a fogalmakat, hisz a kormány átnevezési mániája a kisebbségeket sem kímélte. A tizenhárom törvényben elismert népcsoportot sok éven át „nemzeti és etnikai kisebbségnek” hívták (az „etnikai” jelző a cigányságra utalt), de a Fidesz-KDNP jobbnak látta, ha mindegyiküket egyöntetűen „nemzetiséggé” nyilvánítja. A kisebbségi önkormányzatok átváltoztak nemzetiségi önkormányzatokká, és az Országos Cigány Önkormányzat is úgy érezte, nevet kell módosítania: a „cigány” szót felcserélte „romára”. A kormány javára szól, hogy végre megvalósítja a nemzetiségek parlamenti képviseletét, amelyről már az 1993-ban elfogadott kisebbségi törvény is rendelkezett, és amelynek hiánya miatt a szomszédos államokból rendre bírálatok érték Magyarországot. A részleteket illetően még bőven akadnak kérdőjelek, de most nézzük azt, ami biztosnak tűnik. Eldőlt - mondja Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke -, hogy nemzetiségi listát civil szervezetek nem, csak országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak. (A tizenhárom elismert nemzetiség: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.) A parlamenti választáson azok szavazhatnak nemzetiségi listára, akik előzőleg regisztrálták magukat az úgynevezett nemzetiségi névjegyzékben. Az adott nemzetiségi lista akkor szerez egy kedvezményes mandátumot, ha legalább a pártlistás mandátumszerzéshez szükséges szavazatszám 25 százalékát megkapja. Elvileg ugyan nem kizárt, hogy egy nemzetiségi listáról többen is bejussanak, de ennek kevés a valószínűsége: a második jelölt esetében a lista már ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a pártlisták. Az így mandátumhoz jutó nemzetiségi politikusok - folytatja Heinek Ottó - teljes jogú képviselői lesznek az Országgyűlésnek, nagyjából olyan jogosítványokkal, mint a függetlenek. A többi nemzetiség, amelynek nem sikerült képviselőt küldeni a törvényhozásba, de állított nemzetiségi listát, egy-egy szószólót delegálhat a parlamentbe. A szószólónak azonban korlátozott a jogköre. Nem szavazhat, elsősorban tanácskozási joggal rendelkezik, csak kivételes helyzetekben szólalhat fel az ülésteremben. A pártlistáról szerezhető mandátumok száma az Országgyűlésben annyival csökken, amennyi nemzetiségi képviselő bekerül a parlamentbe. A pártok és a nemzetiségek már csak ezért is vetélytársai lesznek egymásnak, de még inkább azért, mert nem lehet egyszerre párt- és nemzetiségi listára szavazni: mindenkinek el kell döntenie, melyiket részesíti előnyben. A névjegyzék és a végrehajtási rendeletek körül is sok a bizonytalanság, Heinek Ottó az egyik legfőbb gondnak azonban mégis azt tartja, hogy a kampányfinanszírozásról egyelőre semmit nem lehet tudni. Ha egyszer a nemzetiségeknek a pártokkal kell megküzdeniük a szavazatokért, akkor tisztességes költségvetési támogatás nélkül esélyük sincs labdába rúgni. Pénz nélkül nem lehet kampányolni. Képtelenség megmondani, hány voksra lesz szükség egy nemzetiségi mandátum megszerzéséhez. A németek próbáltak számolgatni, és arra jutottak: ha a részvételi hajlandóság hasonlóan alakul, mint előző alkalommal, akkor egy adott nemzetiség listájának durván 19-24 ezer szavazatot kell kapnia ahhoz, hogy kedvezményes mandátumhoz jusson. A 2011-es népszámlálás során összesen mintegy 645 ezren nyilatkoztak úgy, hogy a tizenhárom nemzetiség valamelyikéhez tartoznak. A cigányok száma 315 ezer, a németeké 185 ezer körül mozog, a többi nemzetiség lélekszáma legfeljebb néhány tízezerre tehető. A románok és szlovákok mintegy 35 ezren, a horvátok nem egész 27 ezren, a szerbek 10 ezren vannak. Hét nemzetiség a tízezres határt sem éri el. A nemzetiségek politikai aktivitásáról a népszámlálás adatai nem árulnak el semmit. Erről inkább a 2010-es, akkor még kisebbséginek hívott önkormányzati választás igazít el: a kisebbségi választói névjegyzékbe akkor 228 ezren jelentkeztek be. Óvatosságra intheti a nemzetiségeket az is, hogy eléggé leszerepelt az a két kisebbségi formáció, amelynek parlamenti választáson eddig sikerült országos listát állítania. A horvátok, németek és szlovákok által létrehozott Nemzetiségi Fórum 1998-ban mindössze hatezer listás szavazatot kapott, a Kolompár Orbán-féle MCF Roma Összefogás Párt 2006-ben ötezernél is kevesebbet. A nemzetiségek 2014-ben ennél azért jobb eredményben reménykedhetnek - valahol az 50 és 100 ezer szavazat között. Nem túl sok, de fontos lehet, hogy a nemzetiségi választók a puszta részvételükkel inkább a jobb- vagy a baloldalt gyengítik-e. Reálisan a romáknak és a németeknek van esélyük arra, hogy egy-egy jelöltjük mandátumhoz jusson. Ennél sikeresebb szereplés meglepetés lenne.
Lesznek-e nemzetiségek a parlamentben?
http://www.oslovma.hu/index.php/sk/magyarul/171-magyarul2/929-lesznek-e-nemzetisegek-a-parlamentben
Parlamentné zastúpenie - Riešenie, ako pre koho?
Navracsics: Miért bélyegzi meg Európa a modern Magyarországot?
2013. május 17. - (mti)
Miért bélyegzi meg Európa a modern Magyarországot? címmel közölte a The Independent című liberális brit napilap online kiadása pénteken a közigazgatási és igazságügyi miniszter írását. Navracsics Tibor a cikkben annak a véleményének ad hangot, hogy jóllehet a közép- és kelet-európai rendszerváltozások óta eltelt egy nemzedéknyi idő, Nyugat-Európa még mindig nem tudja elfogadni az európai újraegyesítés szellemiségét. „Hiába bővült az Európai Unió kelet felé, ahelyett, hogy Európa polgáraiként egyenlő bánásmódban részesülnénk, gyanakvással, vádaskodással és bizalmatlansággal találjuk szembe magunkat” - áll a magyar politikus írásában. Számos EU-tagállam lezárta munkaerőpiacát a csatlakozó országok állampolgárai előtt, és ezután a szabadság bajnokairól kialakult romantikus képet lassan felváltotta a kép a lengyel vízvezeték-szerelőről vagy magyar pincérről, akik „csak azért jönnek, hogy elvegyék helybéliek munkahelyét” - írta. A magyar miniszterelnök-helyettes cikke szerint az elmúlt negyedszázadban Bulgáriáról, Csehországról, Lengyelországról, Romániáról, Szlovákiáról, „sőt rólunk, magyarokról is deklarálták, hogy nem vagyunk demokratikusak, mivel a választók olyan politikusokat emeltek hatalomba, akiknek nézetei Nyugaton nem leltek tetszésre”. Ugyanebben az időszakban többször is kirobbant a faji gyűlölet vagy az etnikai erőszak Franciaországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában, de senki nem aggódott ezeknek az országoknak a demokráciájáért - olvasható a cikkben. Navracsics Tibor emlékeztet: az antiszemita incidensek száma markánsan emelkedett Svédországban, mégsem tartja senki a svéd nemzetet antiszemitának. Szélsőjobboldali pártok törtek fel Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban és Nagy-Britanniában, mégsem gyűjt senki aláírásokat ezen országok demokráciáinak megmentéséért - írta. „Nekünk, csakúgy, mint térségi partnereinknek, naponta kell bizonyítanunk elkötelezettségünket a demokrácia mellett, jóllehet nekünk ténylegesen meg kellett küzdenünk és harcolnunk a demokráciáért” - áll a cikkben. A magyar politikus szerint a külföld bizalmatlanul méregeti a sajátos kelet- és közép-európai megoldásokat, és nem akarja megérteni, hogy a német, a portugál, sőt még a görög átlagkereset is a sokszorosa a 700 eurós magyarországi átlagnak. Nem akarják megérteni azt sem, hogy ezeknek az országoknak a nemzeteit és szervezeti struktúráit sok esetben újra kellett építeni, mivel anyagilag kiüresedtek, a társadalmak demoralizálódtak és bizonytalanná váltak saját értékeikkel kapcsolatban is a szocializmus évtizedei nyomán. Mindezt gazdasági válság közepette, adósságteher alatt, tartalékok nélkül kellett végrehajtani - hangsúlyozza írásában Navracsics Tibor. Európa ma nem azért gyenge, mert a kelet- és közép-európai országok szegények vagy gyengék. Az ok inkább az, hogy a Nyugat még mindig nem tud napirendre térni Európa egyesítése felett. „Az a puszta tény tartotta bennünk az erőt évtizedeken át, hogy mi is európaiak vagyunk, de Európa mindaddig gyenge marad, amíg a nyugatiak nem hajlandók erről tudomást venni” - áll Navracsics Tibor cikkében.
Magyarul is megjelenik a.týždeň következő száma
http://ujszo.com/online/kozelet/2013/05/18/magyarul-is-megjelenik-a-tyzden-kovetkezo-szama
Szlovákia autógyártásban továbbra is veri Magyarországot
http://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/szlovakia_tovabbra_is_veri_magyarorszagot.553940.html
Először közvetít magyar misét a szlovák televízió
2013. május 17. - (mti)
A magyar nyelvű római katolikus szentmisét, amelyet pünkösd vasárnapján (május 19.) Orosch János, a Nagyszombati Érseki Egyházmegye püspöke celebrál, a révkomáromi Szent András-templomban, 11 órától közvetíti élőben a szlovák televízió kettes csatornája. Az adást ugyanaznap, 13.30-tól a Duna World is műsorára tűzi. Lovász Attila, az RTVS nemzetiségi adásainak igazgatója a közvetítés kapcsán az MTI-nek elmondta: a szlovák közmédia magyar nyelvű rádiócsatornája a Pátria rádió már évek óta rendszeresen közvetít élő adásban magyar nyelvű istentiszteleteket. Bár a miseközvetítés néhány éve már a szlovák televízió programstruktúrájában is szerepel, a köztévé vallási műsorainak keretében most először láthatnak majd magyar nyelvű misét a nézők. Bernadeta Tokárova, a szlovák közmédia vallási műsorainak főszerkesztője szerint természetes igényeket kiszolgáló lépésről van szó és a közvetítéssel a magyar kisebbség lelki gondozásához szeretnének hozzájárulni. A pünkösdi közvetítésre nem a magyar nyelvű műsorok hanem a vallási műsorok keretében kerül sor és amennyiben arra a nézettség alapján is igény mutatkozik, várhatóan további ilyen közvetítésekre is sort kerítenek majd a jövőben. A szlovák közmédia, jelenleg heti hét napon, napi tizenkét órás, reggel hattól, este hatig, részben élőben sugárzott, magyar nyelvű rádióadással (Pátria rádió) valamint napi és heti rendszerességgel adásba kerülő, felvételről közvetített televíziós műsorokkal szolgálja a szlovákiai magyar nézők igényeit. A Pátria rádió aktuális programstruktúrája hétköznapokon egy négy órán át tartó szolgáltató-információs reggeli műsorra (Reggeli), napi két fő hírműsorra (Krónika) valamint egy délutáni magazinműsorra (Hangadó) és több más heti vagy napi rendszerességgel közvetített, közszolgálati feladatokat is ellátó programra épül. A Pátria rádió hétvégi programkínálatát nagyobbrészt felvételről sugárzott blokkműsorok alkotják, ebből kivételt képeznek a hírműsorok, a szombaton reggel adásba kerülő háromórás politikai-közéleti összefoglaló műsor (Hétről hétre), valamint az adó szintén szombaton közvetített hétvégi beszélgetős műsora (Délidő). A szlovák közmédia jelenleg három rendszeres adásidejű, magyar nyelvű televíziós műsort sugároz a szlovák köztévé kettes csatornáján. A köztévé leggyakoribb periodicitású magyar nyelvű műsora a minden hétköznap, a kora esti órákban napi hét percben sugárzott hírműsor (Hírek). Ezenkívül, a nyári műsorstruktúra kivételével, heti rendszerességgel, szerdánként kerül adásba a politikai, közéleti és kulturális témákkal egyaránt foglalkozó félórás magazinműsor (Magyar Magazin) valamint az ugyancsak hetente, péntekenként sugárzott félórás portréműsor (Szemtől szembe). A szlovák köztévé - egy vonatkozó törvény hatályba lépése nyomán - a tavalyi évtől növelte a nemzetiségi adások számára szánt műsoridőt. Ennek következményeként egy külön műsorsávban, heti ciklusokban, a nemzetiségek nyelvén sugárzásra kerülő dokumentum-, riport- és kisfilmek közvetítésére is lehetőség nyílt. Az erre a célra biztosított műsorsávban már néhány magyar nyelvű dokumentumfilmet is bemutattak. A nemzetiségi adások igazgatója szerint a köztévé nemzetiségi műsorainak további fejlesztése jelenleg elsődlegesen anyagi korlátokba ütközik.
Peter Morvay (Sme): Orbán Viktor kormánya és pártja
„tolerálja és kihasználja a többségi rasszizmust és nacionalizmust”
2013. május 16. - (mti)
A közösség tagja elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt a múlt héten elítélt sajóbábonyi romák ügyével kapcsolatban jelent meg cikk és kommentár csütörtökön a pozsonyi Sme liberális napilapban. „A magyar bíróságok főként akkor látják a rasszista indítékot, amikor romák felett ítélkeznek” - vélekedett „Rasszista indíték” című írásában Peter Morvay, a lap főleg magyar és kisebbségi témákkal foglalkozó kommentárírója. Megjegyezte: a magyar bíróság által hozott ítélet „nem feltétlenül igazságtalan”, azonban Magyarországon szaporodnak az olyan esetek, amelyekben egy adott kisebbség védelme céljából hozott törvényt az adott kisebbség ellen használnak. A szerző szerint ugyanezek a bíróságok a szélsőségesek esetében nem tudnak bizonyítékot találni a rasszista indítékra. Morvay szerint a „bíróságok által alkalmazott kettős mérce” azzal a légkörrel és álszent magatartással függ össze, amellyel Orbán Viktor kormánya és pártja „tolerálja és kihasználja a többségi rasszizmust és nacionalizmust”.
Felújítják a Budapest - Esztergom vasútvonalat
A III. kerületi Szentendrei úti vasúti felüljáró félig elbontott szerkezete 2013. május 16-án. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. uniós források segítségével felújítja a Budapest-Esztergom vasútvonalat; a vonatok legkorábban 2014 nyarától járhatnak a teljes vonalszakaszon. - MTI Fotó: Máthé Zoltán
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=416927021739613&;set=a.165789530186698.33779.147596498672668&type=1&theater
Völner Pál: Egymilliárd euró 2014-től nemzetközi közlekedési kapcsolatokra
2013. május 16. - (mti)
A nemzetközi közlekedési kapcsolatok kiépítésére szolgáló alapból 2014-től Magyarországnak mintegy egymilliárd euró áll rendelkezésére - mondta el az MTI-nek Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár csütörtökön Tatán, a határ menti együttműködésről rendezett konferencián. A politikus kiemelte, létrejött egy magyar-szlovák egyezmény, mely 90 összeköttetés lehetőségét biztosítja és tartalmazza a meglévő, vagy korábban volt valamennyi határátkelőt. Az egyik legjelentősebb beruházásnak az új Duna-híd megépítését nevezte Komáromnál, melyeknél a tervek aktualizálására májusban zárul le a közbeszerzési eljárás, valamint a helembai és a vámosmikolai Ipoly-hidak megépítését, ahol szintén a tervek átdolgozása folyik. Völner Pál ismertette, hogy a nemzetközi közlekedési kapcsolatok kiépítésére szolgáló alapból lehet finanszírozni az M15-ös út szélesítését Pozsony és Mosonmagyaróvár között, valamint győri elkerülő út keleti, Szlovákia felé vezető ágának tervezését. Az államtitkár szól arról is, hogy várhatóan még a 2014-ig tartó ciklusban szlovák-magyar együttműködéssel létrejöhet egy napi hetven kamiont szállítani képes teherkompjárat Esztergom és Párkány között. A fejlesztés jelentőségét az adja, hogy a Megyeri-hídtól Vámosszabadiig nincs olyan híd a Dunán, amely lehetővé tenné a legnagyobb kamionok áthajtását. A Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ vezetője előadásában elmondta, hogy a 2012-es szeptemberi adatok szerint 9542 szlovák állampolgár dolgozik Magyarországon, ebből Komárom-Esztergom megyében 6750 ember talált munkát. A fordított irányú munkavállalás nem meghatározó, szeptemberben 600 magyar állampolgárnak volt munkaviszonya a Szlovák Köztársaságban. Pákozdi Szabolcs hozzátette, a közös képzés előnye, hogy a munkavállaló saját országában tud elhelyezkedni. A projektben többek között CNC fémmegmunkálókat, hegesztőket, ápolókat, targoncát vezetni tudó raktárkezelőket képeznek.
Magyar kiadók is bemutatkoznak a prágai nemzetközi könyvvásáron
Komoly perspektívája van a magyar vállalkozásoknak a szlovák piacon
http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/szlovakia-uzleti-szemmel/
Így javíthatják a közlekedést Szlovákia és Magyarország között
http://hvg.hu/cegauto.kozlekedes/20130516_kozlekedes_magyarorszag_szlovakia#rss
500 ezer magyar 5 millió szlovákkal áll szemben /?/
Esterházy János szoboravatóján - Patetikus múltátírás Áder Jánossal és Pokorni Zoltánnal
http://index.hu/belfold/2013/05/16/tortenelemhamisitas_ader_janossal_es_pokorni_zoltannal/
Magyar-szlovák kormány-csúcstalálkozó lesz Budapesten július 2-án
http://nol.hu/kulfold/magyar-szlovak_kormanytalalkozo_lesz_juliusban?ref=sso
Határokon átívelő mutyi
A Magyar Közösség Pártjának párkányi elnöke Pilismaróton, Táton és Esztergomban trafikozhat
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=645818
Lottózni lehet az áfával Szlovákiában
http://www.penzcentrum.hu/adozas/lottozni_lehet_az_afaval_szlovakiaban.1036456.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&;utm_medium=penzcentrum_linkek&utm_campaign=hiraggregator
Martonyi: A visegrádiak krakkói találkozója felgyorsíthatja a keleti partnerországok közeledését az EU-hoz
2013. május 18. - (mti)
Martonyi János szerint a visegrádi csoport külügyminisztereinek pénteki krakkói találkozója segíthet felgyorsítani a keleti partnerség országainak közeledését az Európai Unióhoz. A külügyminiszter erről magyar újságíróknak beszélt szombaton Krakkóban. Kifejtette: a visegrádi országoknak (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) különösen fontos a kapcsolatépítés az EU úgynevezett keleti partnerségi programjához tartozó országokkal (Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna). „Nem mindegy, mi történik tőlünk keletre”, ezért kell közelebb hozni az unióhoz ezeket az országokat - mutatott rá. Martonyi János úgy vélte, hogy a visegrádi külügyminiszterek krakkói találkozója hasznos volt ebből a szempontból, és hozzájárult a novemberi vilniusi csúcstalálkozóra történő felkészüléshez. Remélhetőleg akkor sikerül aláírni a társulási megállapodást Ukrajnával, és befejezik a tárgyalásokat a társulási megállapodásról Moldovával, Grúziával és Örményországgal - közölte. Hozzátette: azt az üzenetet kell közvetíteni, hogy az egész uniónak fontos a keleti partnerség. Arra a kérdésre, hogy Ukrajnának sikerül-e teljesíteni a társulási megállapodáshoz szükséges feltételeket novemberig, a tárcavezető azt mondta: derűlátó azt illetően, hogy Ukrajna erőfeszítéseket tesz a választási törvény módosítása, a gazdasági és politikai reformok ügyében. Vannak még nyitott kérdések, az országnak vissza kell szorítania a szelektív igazságszolgáltatást, de értékelni kell az erőfeszítéseiket - vélekedett. Az EU 2009-ben indította a keleti partnerség programját azzal a céllal, hogy sorosabbra fűzze kapcsolatait az érintett országokkal. A V4-ről a külügyminiszter kifejtette: az elmúlt időszakban szorosabbá váltak a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, és a négy ország szeretné megerősíteni a biztonság- és védelempolitikai együttműködését is. A „közép-európaiságot” a V4 fejezi ki a leginkább, a Visegrádi Alap 2000-es létrehozása óta mintegy 4500 projektet finanszíroztak, elsősorban diákokat és kutatókat támogattak - magyarázta. A V4 elnökségét jelenleg Lengyelország tölti be, a posztot júliustól Magyarország veszi át. Ezzel kapcsolatban a tárcavezető kiemelte: Magyarország folytatni szeretné a sikeres lengyel elnökségi programot, előrelépést akarnak elérni egyebek mellett az energiapolitika, a foglalkoztatáspolitika és a társadalmi felzárkóztatás kérdésében. Ugyancsak továbbviszi Magyarország a külső nyitás politikáját: a kapcsolatépítést a Nyugat-Balkánnal és a keleti partnerség országaival, valamint az Európán kívüli államokkal - fűzte hozzá. Martonyi János szerint a visegrádi országok tudják, hogy erősebbek együtt, és sok közös érdekük van. Ezeket az országokat összeköti a régiós szolidaritás, az, hogy „jobban értjük egymást” - fogalmazott. Megjegyezte: ennek az unión belüli politikai vitákban lehet jelentősége. A külügyminiszter kitért Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének (EP) egy belga lapban idézett, Magyarországról szóló nyilatkozatára is. A brüsszeli Metro napilap csütörtöki száma szerint Schulz úgy nyilatkozott,hogy Magyarország „listázni akarja a zsidókat”. Martonyi János hangsúlyozta: az EP-elnök szavai megdöbbentőek és elfogadhatatlanok, egy uniós vezető ilyen állítást nem engedhet meg magának, nem sérthet meg egy országot, egy nemzetet, ráadásul hamisan és alaptalanul. Martin Schulznak bocsánatot kell kérnie az országtól - közölte.
Átadták az első V4-es kerékpárverseny díjait
2013. május 18. - (mti)
Átadták a díjakat az első V4-es kerékpárverseny nyerteseinek szombaton Krakkóban, az eseményen Martonyi János külügyminiszter kiemelte: a verseny a közép-európaiságot szimbolizálja. A versenyt Andrzej Kaiser lengyel kerékpáros nyerte, a magyar Kónya Tamás kilencedik, Tóth Norbert pedig a tizenegyedik helyen ért célba. Péntek délután rajtolt el az első V4-es kerékpárverseny Budapestről, amelynek célja a húszéves múltra visszatekintő visegrádi együttműködés népszerűsítése. A százezer eurós összdíjazású nemzetközi verseny résztvevői négy ellenőrző pont beiktatásával Szlovákián, valamint Csehországon keresztül érkeztek meg a lengyelországi Krakkóba, ahol a lengyel, a magyar és a szlovák külügyminiszter köszöntötte őket. Az érmek átadáskor a krakkói Cichy Kacik parkban Martonyi János hangsúlyozta: a verseny a közép-európaiságot szimbolizálja, azt, hogy a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) közös jövőt építenek. Lengyel kollégája, Radoslaw Sikorski ötlete volt a Budapestről Krakkóba vezető verseny megszervezése, és az a cél, hogy hagyományt teremtsenek a megrendezésével - közölte.
Koncert az I. Visegrádi Kerékpár Maraton Budapest-Krakkó alkalmából
Peter Cmorik - Ondřej Konrád - Zbigniew Jakubek - Leszek Cichoński - Póka Egon - Solti János - WestEnd City Center, 2013. május 17. 17:00
http://cseppek.hu/rendezveny/5531koncert-az-i-visegradi-kerekpar-maraton-budapest-krakko-alkalmabol
Táborháború: Sikerül megosztani a szlovákiai magyar fiatalokat?
http://mandiner.blog.hu/2013/05/14/taborhaboru_sikerul_megosztani_a_felvideki_magyar_fiatalokat
Pályanyertes magyar grafikákból nyílik kiállítás Pozsonyban
2013. május 13. - (mti)
A múlttal való élő kapcsolatra törekszik és a kollektív felejtéssel veszi fel a harcot az a pályanyertes magyar grafikákból álló tárlat, amely csütörtöktől több mint egy hónapon át látható a Pozsonyi Magyar Intézetben. Az Urbánus Folklór című kiállítás anyagát a Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága (MATT) által tavaly meghirdetett nyílt pályázat nyertes munkái alkotják. A kiállításra válogatott művek alkotói a nemzeti és az általánosságban vett hagyományok elbizonytalanodó szerepe kapcsán arra próbáltak választ adni, mi is az, amit a jelen grafikusa a magyar folklór képi világával kezdeni tud. A tárlatot alkotó grafikák azt a gondolatiságot tükrözik, hogy a hagyományunk részét alkotó képi folklór megőrzéséhez nem csupán annak bemutatása, hanem az aktív vizuális kommunikáció részeként való alkalmazása is hozzájárulhat. Az alkotók szerint ezzel a módszerrel egy olyan élő kapcsolat hozható létre, amely képes ellensúlyozni a kollektív felejtés divatját. „Ezt a kiállítást azért is fontos megmutatni, mert azt láttatja, hogy a folklór éppúgy kötődik a városhoz, mint a vidékhez és a népi hagyományoknak megvan a helye a modern környezetben is” - mondta Kollai István, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója az MTI-nek. Az Urbánus Folklór pályaművei korábban a budapesti Design Terminálban voltak megtekinthetők, az ezekből összeválogatott, 27 grafikából álló tárlat a Pozsonyi Magyar Intézet nagytermében június 28-ig lesz látogatható. A Pozsonyi Magyar Intézet idén még két másik tárlat megnyitását tervezi a Design Terminállal együttműködve, ezek egyike a Jó bornak is kell cégér című borcímke-bemutató, a másik a Colors című plakátkiállítás.
100 vélemény a szlovák-magyar kapcsolatokról
Fiala-Butora János: Nem minden nacionalista, ami annak látszik
http://www.bumm.sk/82176/fiala-nem-minden-nacionalista-ami-annak-latszik.html
100 názorov: Menšiny, predsudky a krajina: http://www.100nazorov.sk/mensiny-predsudky-krajina/
Múzeumok éjszakája Füleken
2013. május 12. - (mti)
Három új időszaki kiállítást nyitnak meg a Múzeumok éjszakája május 18-i rendezvényén a szlovákiai Füleken; a programot immár hatodik alkalommal rendezik - tájékoztatta a Füleki Vármúzeum igazgatója az MTI-t. Agócs Attila elmondta: a Városi Honismereti Múzeumban a Ján Spodniak magángyűjteményéből rendezett Fülek régi képeslapokon című tárlat megnyitója után a Füleki Művészeti Alapiskola növendékeinek koncertje várja az érdeklődőket. Ezt követően az egykori füleki Üzemi Klub mellett dolgozó filmes szakkör digitalizált filmjeit vetítik le, a filmek az 1967 és 1972 közötti időszak helyi társadalmi életébe adnak betekintést. A Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének és a Füleki Vármúzeumnak a közös kiállítása lesz a Bronzkor a történeti Nógrád és Gömör-Kishont vármegyék területén című tárlat. A kor jellegzetes sírkerámiái mellett több mint 3000 éves bronzfegyvereket, ékszereket és használati eszközöket állítanak ki a legismertebb lelőhelyekről: Ragyolcról, Várgedéről, Kiétéről, Méhiből és Pilinyből. A kiállításhoz kapcsolódó magyar, szlovák és cseh nyelvű előadásokat az érdeklődők a kazamatában hallgathatják meg. A vár Bebek tornyában Tammy Lu kortárs kanadai képzőművész Váralás - Hradovanie - Castling című multimediális kiállítása nyílik meg, amely összekapcsolja a művészi rajzot, a digitális animációt és a kivetítést. Agócs Attila elmondta: Lu a várak szimbolikájának feltárásával sajátos vizuális nyelvet hoz létre, amelyen keresztül olyan témákat nyit meg, mint a ki- és bevándorlás, a kulturális sokszínűség, az egyéni és kollektív identitás kérdései. A Múzeumok éjszakája megnyitói után a középső várban reneszánsz divatbemutatóval és táncokkal lép fel a pozsonyi Galthilion Történelmi Tánccsoport, majd a New Orleans-i dzsessz 1910 és 1930 közötti történetéről szóló, előadással egybekötött koncertet ad a losonci Traditional Dixie Stompers zenekar. A helyi Defensores történelmi társulat bemutatja új kosztümjeit, az alsó várban pedig egy 1860-ból származó mobil kovácsműhelyben tart bemutatót Vladimir Eperjesi, a Szlovákiai Kovács és Díszkovács Céh mestere. A fáklyákkal megvilágított vár szombaton 23 óráig tart nyitva, a belépés minden programra ingyenes - közölte az igazgató.
Megbélyegezve, avagy mutyi a trafik
http://szabadpont.blogspot.hu/2013/05/megbelyegezve-avagy-mutyi-trafik.html
Kritizálta a Most-Híd vasúti nyelvhasználattal kapcsolatos javaslatát a Kerekasztal
2013. május 17. - (mti)
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala civil ernyőszervezet szerint hiányos és „nem feltétlenül alkalmas” a magyar feliratok megjeleníttetésére a Most-Híd szlovák-magyar pártnak a vasúti kétnyelvűséggel kapcsolatos törvényjavaslata - közölte a hirek.sk szlovákiai magyar hírportál pénteken. A Most-Híd párt által a pozsonyi törvényhozás elé áprilisban beterjesztett, a vasúti kétnyelvűség megteremtését - azaz a vasúti feliratok, köztük a vasútállomások neveinek két nyelven való feltüntetését - célzó törvénytervezettel kapcsolatos kritika a civil szervezet és a Most-Híd között csütörtökön lezajlott egyeztetés során hangzott el. Tokár Géza a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője az egyeztetés kapcsán elmondta: kritikával illették a szlovák-magyar párt tervezetét annak alkalmazhatósága kapcsán. Véleményük szerint a javaslat „nem feltétlenül alkalmas” arra, hogy segítségével valóban „alkalmazzák a vasúti kétnyelvűséget.” Hozzátette: hiányolják a Most-Híd javaslatából azt a mechanizmust, amely bármit is kötelezővé tenne. „Minden a vasút vagy a hivatalnokok jóindulatától függ. Az eddigi nyomásgyakorlási küzdelem mindig azt jelezte, hogy ezek a megoldások nem bizonyulnak elegendőnek. Ha a magyar nyelvű táblák léte a hatóságok vagy a hivatalnokok jóindulatán múlik, akkor egész egyszerűen nem lesznek ilyen táblák” - mondta Tokár Géza. Az MTI-nek nyilatkozva hozzátette: az ernyőszervezet a jövő héten részletesen megfogalmazza, hogy a vasúti kétnyelvűséggel kapcsolatban mit tartanának kívánatosnak. Az MTI-hez eljuttatott közleményében az egyeztetés kapcsán a Most-Híd sajtóosztálya azt írta: pártjuk mindig is nyitott volt arra, hogy egy asztalhoz üljön mindenkivel, aki hajlandó a konstruktív párbeszédre. A szlovák-magyar párt törvénymódosító javaslatát korábban a Magyar Közösség Pártja (MKP) is bírálta, és visszavonására tett javaslatot, azt állítva, hogy a jogszabály káros precedenst teremthet, elfogadása esetén visszalépést jelentene a joggyakorlatban. A vasúti kétnyelvűség érdekében a Felvidéken már több mint egy éve kampányolnak különböző magyar szervezetek, eddig érdemi eredmény nélkül.
Berényi: Visszalépés a Most-Hídnak a vasúti kétnyelvűséggel kapcsolatos törvényjavaslata
2013. május 10. - (mti)
Káros precedenst teremthet és elfogadása esetén visszalépést jelentene a joggyakorlás terén a Most-Híd által a vasúti kétnyelvűséggel kapcsolatban beterjesztett törvénymódosító javaslat a Magyar Közösség Pártja (MKP) szerint, amely a jogszabály visszavonására szólította fel a szlovák-magyar vegyes pártot pénteken. A Most-Híd elutasította a kritikát. A vasúti kétnyelvűség - azaz a vasúti feliratok, köztük a vasútállomások neveinek két nyelven való feltüntetése - érdekében a Felvidéken már több mint egy éve kampányolnak különböző magyar szervezetek, eddig eredmény nélkül. A Most-Híd április végén terjesztette a pozsonyi parlament elé a kisebbségi nyelvhasználati törvényt módosító azon jogszabálytervezetét, amely a párt szerint a vasúti kétnyelvűség megteremtését célozza. A jogszabálytervezet elfogadása azonban az MKP szerint katasztrofális következményekkel járna, mivel akadályokat gördít a kétnyelvűsítés gyakorlati alkalmazása elé, és „felesleges szűrőket” iktat be a jelenlegi, megengedő jogszabályba. Szlovákiában a vasúti kétnyelvűség gyakorlati megteremtésének lényegi buktatója a vonatkozó törvények jogharmonizációjának hiánya. Egyrészt ugyanis a kisebbségi nyelvhasználati törvény lehetővé teszi, hogy a legalább 20 százaléknyi nemzetiségi lakossággal rendelkező településeken a vasútállomások megnevezései feltüntethetők a kisebbség nyelvén. A Szlovák Államvasutak (ZSR) arra hivatkozva utasítja el ennek megvalósítását, hogy a vasúti törvény nem ad lehetőséget a vasútállomások idegen nyelvű megjelölésére. Az MKP szerint a vonatkozó törvények módosítása csak akkor jelentene előrelépést, ha a jogharmonizáció által kötelezővé válna a magyar nyelvű állomás- és megállójelölések kihelyezése az érintett településeken. „A kilencvenes években kiharcolt joggyakorlat arról szólt, hogy például a helységnevek megjelölésekor az állam saját költségre, kötelezően kihelyezi a magyar nyelvű feliratokat is” - mutatott rá Berényi József, az MKP elnöke. Hozzátette: a vegyes párt javaslata szerint viszont az adott településnek egy önkormányzati döntés alapján kérvényeznie kell a kétnyelvűsítést, majd ha ezt megtette, akkor a Vasúti Közlekedésszabályozási Hivataltól és a kormányhivataltól is jóváhagyást kell kérnie, és csak ezek megszerzése után helyezheti el a magyar feliratú táblákat a saját költségén. „Magyar fizess, akár így is nevezhetnénk ezt a javaslatot, nem beszélve arról, hogy azokon a településeken, ahol a magyar önkormányzati képviselők száma nem éri el az ötven százalékot, ott szinte elképzelhetetlen, hogy egy kétnyelvűsítési javaslatot elfogadjanak” - hangsúlyozta az MKP politikusa. Leszögezte: ez a gyakorlat a felvidéki magyarság és az MKP számára elfogadhatatlan, mivel visszalépés a korábbi joggyakorlathoz képest, és veszélyes precedenst teremt, ezért kérik a javaslat visszavonását.
Az MKP megint azt keresi, hogyan nem lehet
2013. május 10. - (bumm.sk)
A Híd szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyilatkozatban reagált az MKP elnökének felvetéseire. „A Magyar Közösség Pártja ma nyilatkozatban szólított fel bennünket arra, hogy a Híd vonja vissza a vasúti kétnyelvűség ügyében beterjesztett törvényjavaslatát. Sajnáljuk, hogy az MKP a konstruktív hozzáállás helyett ismételten a destrukciót választotta: immár sokadszor azt próbálja elmagyarázni, mit hogyan nem lehet megcsinálni” - áll a párt állásfoglalásában. A Híd szerint az MKP „ugyanígy viselkedett a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadása idején, majd „bátran” nekiálltak táblákat állítani. Úgy tűnik, az MKP már megfeledkezett arról, hogy is zajlik a parlamentben a munka, leragadtak a táblák csavarozásánál” - szól az állásfoglalás. A Híd úgy látja, ők a nagy gesztusok és a hangzatos kijelentések helyett az alapos, de másoknak talán fárasztó aprómunkát választották. „Mi törvényt írtunk és benyújtottuk azt a parlamentbe annak érdekében, hogy a vasúti helységnévtáblák régóta húzódó ügyét ténylegesen is előre mozdítsuk. Egy szakmailag átgondolt és megalapozott javaslatról van szó, amely a törvényhozásban most kerül első olvasatba. Örülnénk, ha a közélet különböző szereplői velünk együtt azon dolgoznának, hogy a kisebbségi jogok bővíthetők és érvényesíthetőek legyenek és nem azon, mit hogyan nem lehet megvalósítani” - szól a Híd válasza az MKP elnökének felvetéseire.
S(z)lomarát - SLOvensko-MAďarský kamaRÁT | SZLOvák-MAgyar baRÁT
Štefan Hríb szlovák újságíró a Charta XXI mozgalom első díjazottja
2013. május 10. - (mti)
Első alkalommal adták át a Charta XXI mozgalom díját a megbékélés és együttműködés elismeréseként pénteken Budapesten, a kitüntetést Štefan Hríb szlovák újságíró vehette át Surján Lászlótól, az Európai Parlament kereszténydemokrata alelnökétől. D. Horváth Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese az ünnepségen mondott beszédében kiemelte: az a történelem, amely a közép-európai nemzetállamokat meghatározza, folyamatosan termeli az emberi jogi konfliktusokat. Ezen konfliktusokat csak azok a döntéshozók és véleményformálók képesek kezelni, és az igazi megoldáshoz csak az az értelmiség tud eljutni, amelynek gondolkodásában az igazság keresése és a keresztényi felebarátság jelenti az iránytűt - fogalmazott. Hozzátette: Štefan Hríb pontosan tisztában van azzal, hogy itt, Kelet-Közép-Európában az egymással hagyományosan „utálkozó” szomszédos országok egymásra vannak utalva, és hogy el kell fogadnunk egymás hagyományait, jóban kell lennünk egymással, ez mindannyiunk érdeke. Felidézve a díjazott pályáját, kiemelte, hogy a szlovák köztelevízióban tapasztalt nyomás és a Malina Hedvig ügyében tanúsított magatartása miatt elhagyni kényszerült a médiumot. Štefan Hríbet olyan újságírói szemlélet jellemzi, amely nem engedi a tényeket lesöpörni - hangsúlyozta a főszerkesztő-helyettes, és idézte a Sólyom László korábbi köztársasági elnök Szlovákiából való kiutasításáról írt cikkét, amelyben elnézést kért a magyaroktól. Surján László úgy fogalmazott: amióta megismerte az újságíró véleményét a két ország viszonyáról, keresi a válaszlehetőségét magyar részről. Kezdődjön egy építő párbeszéd - szólított fel a kereszténydemokrata politikus, aki azt mondta: „számunkra Trianon tragédia, a győzteseknek örömünnep”. A feladat nagy, e két érzés között kell hidat verni - mutatott rá. Az elmúlt évszázadokban sértettünk, és sérültünk - fogalmazott, és hat pontban foglalta össze azokat a lépéseket, amelyek a kialakult helyzetet orvosolhatják. Megtanulni és megbecsülni a közös múltat, megismerni a szlovák kultúrát, megérteni a szlovák gondolkodást, megszabadulni a görcsös előítéletektől, megvallani a hibákat, valamint megkeresni és megbecsülni a hasonlóan gondolkodó szlovákokat, megvédeni a megalázottakat - sorolta. Kitért arra is, hogy a legnehezebb időkben is mindig volt olyan szlovák személyiség, aki inkább a megbékélést akarta. Van miért megkövetni a szlovákokat és ezt most meg is teszem - fogalmazott, hangsúlyozva: a megkövetés, nem megalázkodás, a jó együttműködés nagy érték, de nem egyenlő az önfeladással. Štefan Hríb azt mondta, az, hogy létezik ilyen díj, azt jelenti, hogy szlovákok és magyarok még mindig nem békéltek meg egymással. A díj azt mutatja, hogy 23 évvel a kommunizmus bukása utána még mindig nem értik meg egymást nemzeteink, és hatalmas fal áll közöttük. Túl sok félelem van, amelyek nem engedik, hogy igaz barátokká váljon a két nép - emelte ki, hozzátéve: ez azonban nem egy reménytelen helyzet. Mindig voltak, akik lerázták a béklyókat, és ők voltak, akik képesek voltak a történelmünkön változtatni - fejtette ki. Böjte Csaba ferences szerzetes beszédében kiemelte: hatalmas sebeket hordunk magunkban, és nem lehet elbagatellizálni a problémát, mert komoly gond van. Ugyanakkor együtt közösen könnyebb felépíteni a Kárpát-medencét, együtt gazdagabbak vagyunk, sikeresebbek lehetünk - hangsúlyozta. A huszonöt jelölt közül kiválasztott Štefan Hríb az MTI-hez eljuttatott háttéranyag szerint, „harcol a valódi jogállamiságért, és szemben áll a szlovák sovinizmussal, tükröt tart a szlovák elit felé”. Számos esetben kiállt az ország kisebbségei mellett, és felfedte a kommunista idők vagy épp a Mečiar-éra bűneit. Štefan Hríb 1965. január 9-én született Pozsonyban, 1988-ban diplomázott elektrotechnikusként, az 1989-es változásokat követően kezdett újságírással foglalkozni. Egy ideig a Szabad Európa Rádió szerkesztője, és a Lidové Noviny tudósítója volt. 1994-ben a pozsonyi elnöki palota előtt az akkori elnök elleni demonstráció során a Mečiar vezette HZDS párt támogatói felismerik az újságíróként jelen levő Hríbet és összeverték. 2004-től önálló műsort kezdett vezetni, „Lámpa alatt” címmel. 2005-ben alapítja a.tyzden című hetilapot, melynek kezdetektől fogva főszerkesztője. A köztelevízióban lévő politikai nyomás miatt, valamint a Malina Hedvig ügyben való igazság-keresése miatt a televíziót elhagyni kényszerült. 2007-től „Lámpa nélkül” a Radio FM-en vezet műsort. 2009-től a JOJ Plus nevű kereskedelmi csatornán Lampa című műsorával tér vissza a képernyőre. Legutóbb a Gorilla (politikusokat érintő korrupciós, hatalommal való visszaélés) ügy miatt került le a Lámpa a közszolgálati televízió a műsoráról. Surján László korábban azt mondta, a Charta XXI fő célja „21. századi megoldást találni egy 20. századi problémára”, a Trianonnal létrejött szétszakítottságra, széttöredezettségre. A Charta XXI mozgalom nyilatkozata többi között azt tartalmazza, hogy a megbékélési mozgalom hét országból származó kezdeményezői ellenségeskedés helyett a megbékélés útját választják, nem megszüntetni, hanem elfogadni akarják különbözőségeiket.
Magyar és szlovák együttműködés az egészségügyben
2013. május 10. - (mti)
Ezentúl lehetőség lesz azonnali, akár műtét közbeni, akár határon átnyúló konzultáció összehívására, videokonferencia-rendszeren keresztül több orvos bevonásával. Határokon átnyúló, javarészt uniós forrásból finanszírozott magyar-szlovák egészségügyi projekt fejeződött be, a csaknem 500 ezer eurós programról Miskolcon tartottak sajtótájékoztatót pénteken. A teleradiológiai és telekonzultációs rendszer kialakítása Miskolc és Kassa térségében elnevezésű projektről Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház főigazgató-főorvosa elmondta: ezentúl lehetőség lesz azonnali, akár műtét közbeni, akár határon átnyúló konzultáció összehívására, videokonferencia-rendszeren keresztül több orvos bevonásával. Közlése szerint a páciens digitalizált leleteit a rendszeren keresztül tudják továbbítani, ennek köszönhetően az orvosok nagyobb biztonsággal dönthetnek nem egyértelmű kórképek esetén, ugyanakkor az érdekes, ritka eseteket, kórképeket egymással megosztva a szakmai tudás is gyarapodhat. A 458 ezer eurós projekt uniós támogatása meghaladja a 388 ezer eurót. Ebből, illetve az állami forrásból és a projektben résztvevők önrészéből a Borsod megyei kórház, a sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház és az ózdi Almási Balogh Pál Kórház, valamint a kassai Pasteur kórház egyebek mellett beszédfelismerő szoftvert, műtői digitalizáló rendszert, távleletező állomást, videokonferencia-rendszert vásárolt, a korábbi berendezéseket korszerűsítette.
Nemzetiségi hagyományok a 21. századi Pest megyében
2013. május 10. - (mti)
Pest megye 1990 utáni német, szlovák és szerb nemzetiségeinek újraéledő és újrateremtődő hagyományairól látható kiállítás szombattól a Szentendrei Képtárban - közölte az MTI-vel Limbacher Gábor néprajzkutató. A megtalált hagyomány címet viselő néprajzi kiállítás előzményeit bemutatva a szakember elmondta: a Ferenczy Múzeum tárlata Pest megye nyugati területén folyó egy évtizedes kutatás eredményeit vonultatja fel és arra keresi a választ, hogy mit jelent a sváb, szlovák, szerb nemzetiségi hovatartozás a 21. század fordulóján, miként élik meg és hogyan közvetítik azt kifelé, a többségi nemzet felé. A tárlat ábrázolja azt is, hogy milyen új hagyományok születnek napjainkban, melyikből lesz települési, térségi rendezvény, melyek maradnak meg nemzetiségi keretek között. Limbacher Gábor hozzátette: a tárlat rendezőjének, Sz. Tóth Judit néprajzos muzeológusnak kiemelkedő szerepe van az 1990 utáni nemzetiségi újraszerveződés témájának kutatásában. Bár a három nemzetiség helyzete eltérő, a folyamatosság hiánya mindhármukat érinti. Közülük a németek helyzete volt a legdrámaibb, mert a kitelepítések következtében Pest megyében sem történhetett meg a sváb hagyományok közvetlen átadása, így számukra legfontosabbak a korábbi források, dokumentumok, néprajzi gyűjtések, a hagyományok megismerése és újraalkotása. Ettől eltért a Pest környéki szlovákság története, amelynek hagyományos kultúrája megérte az 1960-70-es éveket, megőrzött tradícióik továbbéltetésében ugyanakkor az etnikus identitás helyett a lokális identitás kerül előtérbe. Sajátos a Pest megyei szerb népesség helyzete is: alacsony létszámuk, nyelvük, ortodox vallásuk egyértelművé teszi hovatartozásukat. Ők mondhatók a legzártabbnak, vallási ünnepeikhez kapcsolódó hagyományaikat őrzik és saját közösségükben gyakorolják, jelenlétüket látványosan nem demonstrálják, viseletük - amelyeket legtöbbször Szerbiában varratnak - színpadi rendezvényekhez kapcsolódnak. A kiállításon hangsúlyos szerepet kap a viselet - emelte ki Limbacher Gábor -, mert a felöltött sváb és szlovák öltözet az identitás vállalásának legjellegzetesebb formája. A második egység a vallási ünnepek továbbélésével foglalkozik, hangsúlyozva a hitélet megtartó erejét, a harmadik rész a jelenkori közösségi rendezvénnyé formálódó farsanggal és lakodalmas játékokkal reprezentálja a szokások aktualizálásának folyamatát. A kiállítás szerves részét képezik a hangzó anyagok és a szokásokat napjainkban megörökítő filmek, képsorozatok. A műtárgyak egy részét helyi nemzetiségi egyesületek, hagyományőrzők, tájházak és magánszemélyek adták kölcsön. A kiállítás június 23-ig látható a Szentendrei Képtárban.
Születésnapot ünnepel Nyíregyháza
2013. május 9. - (mti)
Gróf Károlyi Ferenc nyíregyházi földbirtokos be akarta népesíteni kiüresedett birtokait, ezért 1753. május 16-án pátenslevelet bocsátott ki, mely megkönnyítette a városba települő szlovák nemzetiségű földművelők életét. A telepítési pátens a város történelmének egyik legfontosabb dokumentuma, hiszen elindította az akkor homok és láp uralta tájat a fejlődés útján. A betelepülők éltek a felkínált lehetőséggel, munkájuk és kitartásuk eredményeként Nyíregyháza mezővárosi rangot kapott, később szabad királyi városi rangra emelték az egykor poros kis falut, ami 1876-ra Szabolcs vármegye székhelye lett. A pusztából pedig város, melyet Deák Ferenc még az Országgyűlésben is példaként említett. - Ez egy születésnap, a város fejlődésének kezdete, melyet ebben az évben május 10-12. között ünnepel a megyeszékhely. - Az elmúlt 260 évben csodálatos átalakuláson ment át a város, s erre méltó módon, gazdag programokkal emlékezünk - mondta Jászai Menyhért alpolgármester az eseménysorozatról tartott csütörtöki sajtótájékoztatón. - A város írott emlékeinek őrzőjeként a megyei levéltárban pénteken délelőtt történeti visszatekintéssel, kiállítással, virtuális sétával, és a Nyírvíz Palota történetének felelevenítésével tisztelgünk elődeink előtt - mondta el Kujbusné dr. Mecsei Éva igazgató, aki szerint fontos, hogy a városlakók érezzék: a történelem nemcsak a közgyűjteményeinkben van jelen, de az utcákon, tereken, és a mindennapjainkban is. Rendes Sándor sajtószóvivő elmondta: pénteken két kiállítás is nyílik, a Pál Gyula teremben Hammel József és unokája - lapunk fotóriportere - Sipeki Péter képein, majd a megyei könyvtárban korabeli levelezőlapokon elevenedik meg a régi Nyíregyháza. Ugyanezen a napon délután rendezik meg az akusztikus zene ünnepét, este pedig latin varázs várja a Kossuth térre érkezőket. Szombaton a tirpák hagyományok elevenednek meg: néptánc, népzene, mesterségek bemutatója és népi játszótér kínál bőséges programot, amit a tirpák konyha remekei tesznek teljessé. Vasárnap a Szabolcs Dance Star döntőjén közel 600 táncos mutatja be tudását, este héttől pedig a Nyírség Táncegyüttes „Csak homok és titok” című produkcióját láthatják a Móricz Zsigmond Színházba látogatók.
Szlovák földművelők alapították - K 260. výročiu osídlenia Níreďházy Slovákmi
A népszámlálás szerint nem csak a határon túl fogy a magyar
Csak 10,4 millióan vagyunk?
2013. május 9. - (Mózes Szabolcs - Új Szó)
Alig több mint 10 millió magyar él a Kárpát-medencében - az elmúlt két évben végzett népszámlálások eredményei szerint. Tíz éve még másfél millióval nagyobb volt a szám - a zuhanás elsősorban a magyarországi adatoknak köszönhető. Lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánok lenni - mondta 1990-es kinevezésekor Antall József, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök. A valóságban már akkor is inkább csak 14 millió magyar élt a világban, most pedig a Kárpát-medencében, ahol az őshonos magyarság él, csak 10,4 millióan vallják magukat magyarnak. A számot úgy kapjuk meg, ha az utóbbi két évben Magyarországon és a szomszédos államokban lebonyolított népszámlálások során magukat magyar nemzetiségűnek vallók számát összeadjuk. 2002-ben még 11,8 millióan mondták magukat magyarnak, a közel másfél milliós zuhanás nagyrészt annak köszönhető, hogy az anyaországban 9,4 helyett tavalyelőtt csak 8,3 millióan vallották magukat magyarnak. Voltak, akik semmilyen nemzetiséget nem adtak meg, ám a népszámlálások során gyakran merül fel, hogy milyen alapon tarthatunk valakit magyarnak, ha ő magát nem vallja annak - pláne, ha nincs is kisebbségi sorban. A magyarság száma a kisebbségi közösségekben is mindenütt csökkent. Nálunk 62 ezerrel, Erdélyben 178 ezerrel, a Vajdaságban 39 ezerrel. Ukrajnai adatok még nincsenek, ott idén lesz népszámlálás, a demográfusok szerint Kárpátalján ezúttal is enyhe fogyás várható. Arányaiban a legjelentősebb zsugorodást hagyományosan a szerbiai magyarság könyvelhette el, ám a csökkenés mindenütt hasonló,11-15%közötti. Míg nálunk számarányában is érezhetően csökkent a magyarság (9,7-ről 8,5%-ra), addig pl. Romániában 6,5%-on maradt - mivel tíz év alatt közel 3 millió román állampolgárral lett kevesebb. Mivel a demográfiai trendek csak hosszú távon változnak, 2021 körül várhatóan már 10 millióan sem lesznek, akik magyarnak vallják magukat a történelmi Magyarország területén - igaz, ez nagyrészt attól függ, az anyaországban hogyan állnak hozzá az emberek ennek a kérdésnek a megválaszolásához. Hogyan jött ki anno a 15 millió? Trianon után a magyarság harmada került az új országhatárok mögé, így ha 1990-ben a magyarországi lakosságszámot kitevő 10 millió volt a határon belüli kétharmad, 15 millió „lett” a magyarság összlétszáma. Másrészt jóindulatú „kerekítéssel” is ki lehetett ezt számítani, pl. az Amerikában élő magyarok száma flexibilisen alakítható, fél, de akár 2 milliós is lehet különböző becslések és felmérések alapján.
Magyarok száma
Ország 2011/12 2001/02
Magyarország 8 314 029 9 416 045
Románia 1 237 746 1 415 718
Szlovákia 458 467 520 528
Szerbia 253 899 293 299
Ukrajna 150 000 151 533
Horvátország 14 048 16 595
Ausztria 6000 6763
Szlovénia 6000 6243
Összesen 10 440 189 11 826 724
Megj: Ukrajában idén zajlik a cenzus, az osztrák és szlovén eredmény még nem ismert. Romániában a magyarság 99%-a az erdélyi és partiumi részeken lakik. - Forrás: az adott államok statisztikai hivatala
Áder visszadobta az adatkorlátozó törvényt
2013. május 8. - (Index)
Áder János köztársasági elnök politikai vétóval visszaküldte az Országgyűlésnek újratárgyalásra az információszabadságról szóló törvény múlt heti módosítását. Az erről szóló tájékoztatás csütörtök reggel került fel az Országgyűlés honlapjára. Az államfő az agrárkamara vezetőinek összeférhetetlenségi szabályain lazító, közelmúltban elfogadott törvényeket sem írta alá. A hírt először az atlatszo.hu közölte a Facebookon szerda este. Az államfő álláspontja szerint az információs önrendelkezési jogról szóló törvény módosítása jogalkalmazási nehézséget okozhat a közérdekű adatok megismerésénél. A Fidesznek fontos Áder János köztársasági elnök véleménye, azt a kormánypárti frakció teljes mértékben figyelembe fogja venni, „amikor a törvényjavaslat további sorsáról” dönt - közölte a Fidesz-frakció. Az Országgyűlés április végén, kivételes és sürgős eljárásban fogadta el az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítását - két nappal annak benyújtása után. A mindössze ötoldalas törvényjavaslat szerint csak a törvényben ellenőrzésre feljogosított szervek, például a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kaphatnak teljes körű betekintést a közpénzek felhasználásába, a szélesebb nyilvánosság csak korlátozottan juthat hozzá az adatokhoz. Ezt azzal indokolták, hogy az olyan, „visszaélésszerű” adatigénylések teljesítésének akartak gátat szabni, mely jelentősen akadályozza az állami hivatalok működését. A törvény számos civil szervezet szerint pusztán kényelmi szempontok miatt súlyosan korlátozza az állami szervek működésébe való betekintés lehetőségét, ezért online petícióban kérték a köztársasági elnököt, küldje vissza törvényt újratárgyalásra. A kormány „visszaélésszerű adatigénylés”-sel való érvelésének hitelességét egy 2008-as eset is megkérdőjelezi. Ekkor a Fidesz közvetlenül karácsony előtt több mint 1300 írásbeli kérdést adott be egyszerre a Gyurcsány-kormány minisztereihez, kétszer annyit, mint addig egész évben. A házszabály szerint az írásbeli kérdésekre 15 napos határidővel kellett válaszolni, függetlenül attól, ebből mennyi a munkanap. Ezért merült fel az a vád, hogy a Fidesz csak a kormányzattal való kibabrálás céljából, visszaélésszerűen fogalmazott meg ennyi kérdést, Havasi Bertalan, a párt sajtófőnöke erre azonban úgy reagált, hogy „az országgyűlési képviselők alkotmányos joga és kötelessége is, hogy a kormány tagjait írásbeli kérdések útján is ellenőrizzék”. A másik most visszaküldött törvényt április 29-én fogadta el a parlament. Az elfogadott jogszabály szerint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a jövőben területi szervezeteinek elnökei közül is választhat országos elnököt, illetve alelnököt, miután az országgyűlés eltörölte az ezt tiltó összeférhetetlenségi szabályt. A köztársasági elnök szerint a törvényben olyan rendezetlen kérdések maradtak, amelyek az agrárkamara működésképtelenségéhez vezethetnek. Áder János tavaly nyári beiktatása óta összesen tizenegy törvényt küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek, míg a választási eljárási törvénynél előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.
Szlovák-magyar határ - Minden negyedik szállítmány feketefuvar
Magyarellenesség a szlovák társadalomban
2013. május 8. - (Kossuth rádió / LM / felvidek.ma)
Öllős Lászlót, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet vezetőjét a magyar közszolgálati rádió műsorában a szlovák társadalom magyarellenes hangulatáról kérdezték. Öllős elárulta: a közelmúltban két felmérés is született, ami a szlovák társadalom kisebbségellenes magatartását vizsgálta. Mindkét kutatást jelentős kutatói csoportok, egyetemek végezték, és mindkettőből az tűnt ki, hogy Szlovákiában erős a kisebbségellenesség. „Nemcsak a magyarellenesség, hanem más kisebbségek iránti intolerancia ugyancsak erős”- mondta a politológus. Hozzátette: „Szükség volna olyan programokra, amelyek ezen a helyzeten változtatnak. Ebben a pillanatban inkább az folyik, hogy ebben a kérdéskörben hallgat a szlovákiai közbeszéd, nem kerülnek a terítékre, ami - tudjuk jól - az ilyen előítéleteket nem oldja, hanem a feszültségeket konzerválja.” Öllős úgy véli, ha a szlovák kormányt komolyan foglalkoztatná ez az aggasztó állapot, akkor a felmérések megjelenése után azonnal történt volna valamilyen konkrét lépés. Azonban, ahogy fogalmazott: ennek a kérdésnek a parlamentben a helye, ám az ilyen törekvéseknek és kezdeményezéseknek nincsenek nyomai, és az elmúlt években csend van ekörül. Ismeretes, hogy a Fórum Kisebbségkutató Intézet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalával karöltve miután érzékelte a kialakult helyzetet, létrehozott egy szlovákiai magyarokról szóló szlovák nyelvű honlapot (madari.sk). Öllős a rádió műsorában a szervezeteknek erről a kezdeményezéséről is beszámolt. Elmondta: az internetes oldal egy olyan felület, ahol mind a tudományosság, mind a legegyszerűbb köznapi kommunikáció eszközeivel próbálnak dialógust kezdeményezni a szlovák közvéleménnyel.
Negyedmilliós büntetést kapott a Magyar Hírlap Bayer Zsolt írása miatt
2013. május 8. - (mti)
Kétszázötvenezer forintos bírságot szabott ki a Magyar Hírlapban és internetes kiadásában megjelent, Bayer Zsolt „Ki ne legyen?” című írásának törvénysértő állításai miatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa. A testület első alkalommal folytatott le eljárást írott és online sajtótermékkel kapcsolatban a médiaigazgatási szabályok megsértése miatt. A médiatanács döntéséről a szerdai ülést követően tájékoztatta az MTI-t a hatóság Szóvivői irodája. Megállapításuk szerint az írás nem volt összhangban a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény, vagyis a médiaalkotmány 17. paragrafusával, amely a gyűlöletbeszéd és a kirekesztő tartalom közzétételének tilalmát rögzíti. A tanács a döntésében jelezte, hogy bár az újsággal szemben első alkalommal hoztak elmarasztaló határozatot az alapjogok megsértése miatt, a jogsértés súlya, valamint az internetes cikk hozzáférhetőségének időtartama és folyamatossága azonban indokolja a pénzbírság megállapítását. Emellett a tanács kötelezte a lapot, hogy a határozatban megszövegezett, a jogkövetkezmény kiszabásáról szóló rövid közleményt szó szerint tegye közzé. A napilap honlapján a hírt a határozat jogerőre emelkedése után három napon belül úgy kell közreadni, hogy a honlap megnyitásakor a teljes információ olvasható legyen a közzétételtől számított hét napig folyamatosan. A tanács emellett eltiltotta a lapot a további jogsértésektől. A határozattal szemben az érintettek bíróság előtt jogorvoslati kérelemmel élhetnek. A Szóvivői iroda közlése szerint a hatóság azért folytatott vizsgálatot a médiatörvény, valamint a médiaalkotmány megsértésével kapcsolatban, mert a Magyar Hírlap nem tagja egyik társszabályozó szervezetnek sem. A médiatörvény alapján a médiatanáccsal megkötött szerződés értelmében önállóan eljáró szakmai társszabályozó szervezetek az új médiaszabályozás életbe lépése óta minden, a nyomtatott és internetes sajtótermékekkel kapcsolatos vitás ügyet sikerrel kezeltek - tudatták -, ezért ilyen típusú hatósági vizsgálatra eddig egyetlen esetben sem volt szükség. Bayer Zsolt szóban forgó cikkében az év eleji, szigethalmi késelésre utalva úgy fogalmazott: akiket megkéseltek „a gyáva, undorító, kártékony állatok”. Hozzátette: „a tények pedig ezek, a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. (...) A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. (...) Állatok meg ne legyenek. (...) Ezt kell megoldani - de azonnal és bárhogyan!” - zárta írását Bayer. Az írást pártok és civil szervezetek is élesen bírálták. A publicista ezekre úgy válaszolt, hogy szándékosan félreértették a mondatait. „Nem akarom likvidálni a cigányságot, sem egy részét, sem egyetlen cigányt. (...) Rendet akarok. Azt akarom, hogy minden tisztességes cigány ember boldoguljon ebben az országban, és minden, társadalmi együttélésre képtelen és alkalmatlan cigány pedig legyen kirekesztve a társadalomból” - fogalmazott második írásában Bayer Zsolt.
Határon túli magyarok a magyarországi történelem-érettségin
A magyarországi érettségizők szerdán történelemből bizonyíthatják tudásukat. A rövid feladatokból álló első rész témakörei között szerepelnek a határon túli magyarok, az Európai Unió, valamint a nyilas mozgalom is:
http://www.bumm.sk/81999/hataron-tuli-magyarok-a-magyarorszagi-tortenelemerettsegin.html
Bemutatták az on-line Közép-európai Kisebbségi Jogtárat
2013. május 7. - (mti)
A közép-európai kisebbségeket érintő jogszabályokat gyűjtötték össze abban az on-line adatbázisban, amelyet kedden mutattak be a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Kisebbségkutató Intézetében. Magyarország és a szomszédos országok - Ausztria, az egykori Csehszlovákia, Jugoszlávia utódállamai és Ukrajna - 1945, illetve 1990 utáni, kisebbségekre vonatkozó jogszabályait teljes terjedelmében tartalmazó adatbázisban tárgyszavak szerint lehet keresni. A kisebbségi jogtár fél-egy évente frissül majd, Magyarországról és a szomszédos országokból több ezer rekordot tartalmaz. Nemcsak az élő, de a már hatályon kívül helyezett jogszabályok is eredetileg elfogadott szövegükkel szerepelnek az intézet honlapjáról elérhető Közép-európai Kisebbségi Jogtárban, amely közös szempontok alapján lehetővé teszi az egyes országok nemzetiségekre vonatkozó jogszabályainak összehasonlítását, értékelését, jogtörténeti szempontú elemzését.
Méregeti, mint szlovák az öteuróst
2013. május 7. - (index.hu / bumm.sk)
Nem megy könnyen Szlovákiában az új öteurós bankjegy bevezetése: sok üzletben bizalmatlansággal méregetik és hamisítványnak tartják az ismeretlen bankjegyet, melyet május másodikán hoztak forgalomba. Nem csak az eladók tartanak a bankjegy elfogadásától, hanem sokszor a bankjegyek azonosítására szolgáló készülékeken is kifog az új vízjelekkel ellátott bankjegy, az üzletekben található bankjegyfelismerő gépek komoly része nem regisztrálta az új öteuróst, azt hamisítványnak jelzik az új azonosító jeleket. Petra Pauerová, a Szlovák Nemzeti Bank szóvivője szerint az átállás csak idő kérdése.
Közös szlovák-magyar természetvédelmi program a határ mentén
2013. május 7. - (mti)
Közös biotikai kutatásokat végez a magyar-szlovák határ két oldalán, a Bükk és a Mátra előterében található dombvidéki tájak területén a Bükki Nemzeti Park (BNP) és szlovák társzervezete - tájékoztatta kedden az MTI-t a BNP médiareferense. A program célja Magyarországon a Heves-Borsodi-dombság, Szlovákiában pedig a Cseres-hegység (Cerová vrchovina) és a Bódvai-dombság (Bodvianska pahorkatina) értékes természeti állapotának hosszú távú megőrzése - közölte Kangúr Tibor. Az 504 ezer euró összköltségű projekt teljes egészében az Európai Unió támogatása nyomán valósul meg - tette hozzá. A 24 hónap alatt közös terepi felméréseket, kutatásokat végeznek, majd az eredményeket együtt értékelik. A projektterület Magyarországon 64 ezer, Szlovákiában pedig közel 38 ezer hektár Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében, illetve Szlovákiában Stredné Slovensko Banská Bystrica Régióban. A partnerek a biotikai felmérés részeként összeállítják a védett és veszélyeztetett növény- és állatfajok közös jegyzékét, meghatározzák a legfontosabb veszélyeztető tényezőket és a természetvédelmi kezeléseket segítő technológiákat. A biotika az élőlények egymás közötti kapcsolatai nyomán kialakuló hatásokat vizsgálja. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) és szlovákiai társszerve, a Štátna ochrana prírody Slovenskej republiky (SOPSR) az elmúlt években számos projektet valósított meg közösen - mondta Kangúr Tibor.
SME interjú - Orbánt bírálta, az állampolgárságot védte Bajnai
2013. május 12. - (sme / bumm)
Interjút adott a SME napilapnak Bajnai Gordon volt miniszterelnök. Elmondása szerint Magyarországon nem mennek jól a dolgok, az ország válságba került, viszont szlovák környezetben is kiállt a kettős állampolgárság mellett. „Hosszú ismeretség és kollegiális viszony köt minket össze, bár voltak kemény konfliktusaink is” - állította Bajnai Robert Ficóról. Elmondása szerint a kormányfővel szót váltott a kisebbségek ügyéről és a két ország közti csökkenő feszültségről, a baráti viszony megtartásának szükségességéről is, miközben a válság megoldásáról is sokat beszéltek. Bajnai véleménye szerint Szlovákiában sokkal eredményesebb a gazdaságpolitika, miközben Orbán színre lépése óta Magyarország ismét válságba került. „Én a kormányt 1,5 százalékos GDP-növekedéssel adtam át, tavaly Magyarországon 1,7 százalékos volt a csökkenés” - mutatott rá az Együtt 2014 vezetője, aki szerint fél millió magyar ment el külföldre munkát keresni, miközben az ország a szociális katasztrófa felé tart. Az egykori kormányfő úgy véli, hogy Magyarországgal ellentétben Szlovákiából nem kergették ki a munkahelyteremtő befektetőket. „Néhány dologban tanulhatnánk Szlovákiától” - vélekedett Bajnai. A Sme interjújában szóba került a magyarországi belpolitika témája is. Bajnai álláspontja szerint Magyarországon többségben vannak azok, akik kormányváltást akarnak, viszont ez a csoport bizonytalan - és őket szükséges megszólítania a jelenlegi ellenzéknek, különösen saját pártjának. Az egykori miniszterelnök szót ejtett arról, hogy milyen stratégiával készül az ellenzék a Fidesz ellen a következő választásokra - a közös jelöltek útján. „Ez a győzelem alapvető feltétele a Fidesz által ránk kényszerített politikai rendszerben. Nem a választások után, hanem előtt kell koalíciót kötnünk, ellentétben a normális országokkal” - jegyezte meg. Bajnai úgy vélekedett, hogy 2009 és 2010 között megmutatta, miként képzeli el a jó kormányzást, viszont elítéli, hogy a korábbi kormány mélyen megosztotta a társadalmat, például a kettős állampolgárságról szóló szavazással - a kettős állampolgárságot és a határon túliak választójogát meg is hagyná. A baloldali politikus elmondása szerint a Fidesz kormányzásának hatását a kétharmados többség megszerzésével lehetne végleg megszüntetni, viszont nem tartja reálisnak ezt a lehetőséget - egyfajta ellenzéki-kormánymegegyezést azonban igen. A kettős állampolgárságot érintő elképzeléseiről Bajnai hosszabban is nyilatkozott a szlovák napilapnak. „Magyarországon ebben a kérdésben konszenzus uralkodik, károsnak tartanám, ha ismét megnyitnánk és megosztanánk a nemzetet” - jelentette ki a politikus, aki szerint a Fidesz ugyanakkor megosztó politikát folytat. A politikus véleménye szerint az állampolgárság hozzájárul ahhoz, hogy a határon túl élő magyarok ismételten megéljék magyarságukat, ennek egy eszköze a státuszuk. A szlovák féllel való tárgyalásokat akkor tartja megvalósíthatónak, ha a társadalomban és politikában is megerősödik az a nézet, miszerint a magyar intézkedés nem sérti Szlovákia érdekeit és nem bontja meg az ország stabilitását.
Öngólok, kocsilopás, és egyéb apró örömök
Bár nehéz volt überelni a szegedi p.cs.embert, a nap internet-sztárját, de Bajnai Gordonnak zseniális médiahack révén mégis sikerült a bravúr azáltal, hogy pont a Híd portája elől ellopták Škodáját (ami a Magyar Nemzet szerint egy luxusautó). Pedig enélkül is politikai börleszkké fajult Bajnai felvidéki látogatása:
http://bumm.sk/blog/polakgabor/2013/05/06/ongolok-kocsilopas-es-egyeb-apro-oromok/
Gyurcsány: Nincs okunk elnézést kérni a határon túli magyaroktól
2013. május 6. - (felvidek.ma)
Gyurcsány Ferenc az ATV Egyenes beszéd című műsorának adott interjújában kijelentette: továbbra sem kellene visszavonulnia a baloldalnak a 2004-es népszavazás során vallott nézeteitől. A múlt héten Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció elnöke az ATV-ben arról beszélt: nincs ok elnézést kérni azokért az álláspontokért, amelyeket akkori pártja, az MSZP képviselt a határon túli magyarok állampolgársági és szavazati joga ügyében. A műsorban Gyurcsány - miközben elfeledkezett, hogy a 2004-es népszavazás nem csupán a szavazati jogokról szólt - kijelentette: „az egy elvi kérdés, hogy aki nem viseli döntésének következményét, az ne vegyen részt a magyarországi parlamenti választásokon. Muszáj kitartani amellett az álláspontja mellett a baloldalnak, hogy nem lehet szavazati jogot adni azoknak, akik a szavazások következményeiből nem fognak majd részesülni.” Közben kitért saját politikusi szerepének megítélésére is. Gyurcsány úgy látja, hogy 2006 óta ő Magyarország legőszintébb politikusa és bizonyos értelemben a legtragikusabb szereplője. Ismeretes, hogy Mesterházy Attila, az MSZP jelenlegi elnöke már bocsánatot kért a határon túli magyaroktól a baloldal 2004-es álláspontja miatt, és egy 21. századi, korszerű politikai magatartásnak titulálta gesztusát. Gyurcsány Ferenc - mint ismeretes - Mesterházy bocsánatkérésére reagálva erőtlennek, tehetségtelennek és gyávának nevezte a MSZP elnökét. Bajnai Gordon pedig a napokban tett felvidéki látogatása alkalmával megerősítette korábbi kijelentését, miszerint szerzett jogokat a határon túli magyaroktól vissza nem vesznek. Gyurcsány tehát továbbra is arra szólítja fel az egész baloldalt, beleértve várható választási szövetségeseit, hogy ebben a kérdésben ne engedjen a jobboldal állandó nyomásának.
Ellenőrizhető névjegyzékek nélkül nincs tiszta választás - Fidesz válasz
http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&;view=article&id=208209:civilek-ellenrizhet-nevjegyzekek-nelkuel-nincs-tiszta-valasztas-fidesz-valasz&catid=79:kiemelt-hirek&Itemid=115
Kötelező lesz bejelenteni a 90 napot meghaladó külföldi tartózkodást
2013. május 16. - (mti)
A jövő évtől kezdve kötelezően regisztráltatniuk kell magukat a lakosság-nyilvántartóban azoknak a szlovák állampolgároknak, akik 90 napnál hosszabb időre utaznak külföldre. Az intézkedés az idén júliustól hatályba lépő lakosság-nyilvántartási törvénynek a része, amelyet csütörtökön hagyott jóvá a pozsonyi törvényhozás. A jogszabály módosítása alapján 2014 januárjától minden szlovák állampolgár köteles előzetesen bejelentést tenni külföldi utazási szándékáról, ha annak feltételezett időtartama meghaladja a 90 napot. Amennyiben ezt az állampolgár a lakhelye szerinti lakosság-nyilvántartó irodában nem teszi meg, az új jogszabály szerint szabálysértést követ el, amiért pénzbírság szabható ki. A jogszabályt előterjesztő belügyi tárca a lakosság-nyilvántartási törvényben eszközölt módosításokat azzal indokolta, hogy az újítások a közigazgatási ügyintézés elektronikussá tételéhez szükségesek. „Meggyőződésem, hogy az államnak aktuális adatokkal kell rendelkeznie az ország lakosairól” - mondta a törvény elfogadását megelőző vita során Robert Kalinák szlovák belügyminiszter.
Betlér és Krasznahorka - Andrássy-örökség a herendi porcelánmúzeumban
2013. május 6. - (mti)
A Szlovák Nemzeti Múzeum Betléri Múzeumában őrzött Andrássy-gyűjtemény egy részéből nyílt kiállítás hétfőn a Herendi Porcelánmúzeumban; a tárlat június 17-ig látogatható. Az Andrássyak műkincsei - Betlér és Krasznahorka című kiállítás egy történelmi család, egy történelmi kastély, egy történelmi gyűjtemény és a magyar hungarikum, a herendi porcelán találkozása - mondta megnyitó beszédében a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója, Simon Attila. Az igazgató felidézte az Andrássy-család történetét a 16. századtól, és szólt a Szlovák Nemzeti Múzeum Betléri Múzeumáról, amely immár hatvan éve őrzi és ápolja az Andrássyak emlékét. A helyreállított betléri kastély és a körülötte elterülő hatalmas angol park, a legendákkal övezett krasznahorkai vár és az Európában ritkaságszámba menő szecessziós mauzóleum felbecsülhetetlen értékű részei annak a gazdag örökségnek, mely az Andrássyak mintegy félévezredes gömöri jelenlétéről regél - hangsúlyozta Simon Attila. A kiállítás a műgyűjtés területén is jeleskedő Andrássyak örökségének csupán egy szűk szeletét mutatja be; a múzeum gyűjteményéből válogatott kollekció révén vendégek lehetünk egy hatalmas főúri család asztalánál - ismertette a tárlatot az igazgató. A kiállításon két valós eseményre - egy vadászatra és egy születésnapra - terített asztalt láthatnak az érdeklődők, a 18. és a 19. század főúri étkezési kultúráját a családi emlékek és a korabeli, szűkszavú híradások alapján rekonstruálták - tette hozzá. Az asztalokon látható terítékek, tárgyak döntő többsége az erdélyi származású, gömöri Andrássy-család tulajdonában volt, és a messze földön híres betléri vadászatok vagy a jelentős családi ünnepek alkalmából egybegyűlt főúri társaság kényelmét és kifinomult ízlését szolgálták - magyarázta Simon Attila. A szlovák múzeum a hatalmas Andrássy-hagyatékban 200 darabos herendi porcelánkészletet őriz. A tárlaton ezekből mutatnak be több darabot, emellett a kiállításon más műhelyekben készült, lakberendezéshez használt porcelánok is láthatók.
Mindszenty József emlékére állítottak szobrot Tótkomlóson
2013. május 6. - (mti)
Tótkomlóson ünnepélyes keretek között avatták fel Mindszenty József bíboros-hercegprímás szobrát hétfőn. A Békés megyei kisváros lakosainak, egyházi, nemzetiségi és civil közösségeinek akaratából állítottak emléket a mártír egyházfőnek, a költségeket a Szeged-Csanádi Egyházmegye vállalta magára - hangzott el az ünnepségen. Schmidt Mária, a budapesti Terror Háza Múzeum főigazgatója ünnepi beszédében méltatta Mindszenty József kiemelkedő szerepvállalását a huszadik század vérzivataros éveiben. „A bíboros bátorsága, hitéhez való hűsége mindannyiunk számára azt példázza, hogy a gonosznak ellenállni kötelesség. Hálával tartozunk neki, mert azok helyett is helyt állt, akik számára az élet más feladatot jelölt ki, nevezetesen hogy túléljék a diktatúrákat és megtartsák a nemzetet” - mondta. A főigazgató kiemelte: Mindszenty József fellépett az emberi jogokat sértő gyakorlattal és az emberellenes ideológiákkal szemben, függetlenül attól, hogy azok „a fajvédő nemzeti szocialista eszmékből vagy a kommunista utópiákból eredeztetették magukat”. A bíboros a legjobb magyar tradíciókat képviselte, a szabadságot, az emberi jogokat, az emberiességet, a könyörületességet, a méltányosságot és a rendet. Tiltakozott a szlovák lakosságcsere, a délvidéki magyarok tömeges lemészárlása, a német kisebbség kitelepítése ellen. Magyarország lelkiismeretévé vált, aki példát mutatott abban is, hogy az ostrom után nem költözött be az esztergomi prímási palotába, hanem Budapesten maradt, hogy mutassa, eggyé vált az országgal - mondta a főigazgató. Hozzátette: Utolsó éveit Bécsben kellett töltenie. Ezzel kapcsolatban VI. Pál pápának azt írta: „kész vagyok elhagyni hazámat, hogy száműzetésben folytassam vezeklésemet egyházamért és népemért” - idézte Schmidt Mária Mindszenty József szavait. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök arról beszélt, hogy a hit könnyebbé teszi a szenvedések elviselését. A testi-lelki szenvedés önmagában soha nem lesz érték, csak akkor, ha beoltjuk szeretettel. Mindszenty Józsefnek valószínűleg a végtelen hit és szeretet adott erőt a vértanúsághoz - fejtette ki. Hozzátette: Mindszenty tudta, sok mindenben legyőzhetik, de azzal is tisztában volt, hogy a végső győztessel ő áll szövetségben. Legyőzve győz - utalt a bíboros jelmondatára a megyés püspök. Az ünnepségen a történelmi egyházak képviselői közösen szentelték meg a szobrot. Kiss-Rigó László áldását kérte a szobor mellett elhaladó és megálló emberekre is.
Schmidt Mária: Trianon máig nem gyógyuló seb
http://www.beol.hu/bekes/kozelet/schmidt-maria-trianon-maig-nem-gyogyulo-seb-445391
„Mind tótkomlósiak vagyunk”
http://www.vitalap.hu/index.fcgi?rx=&;nyelv=hu&stype=1&stype2=&type=5&menuparam5=1&menuparam_6=702
Tótkomlós, a szerencsés város
http://www.vitalap.hu/index.fcgi?rx=&;nyelv=hu&stype=1&stype2=&type=5&menuparam5=1&menuparam_6=694
Miheztartási fórum Tótkomlóson?
http://www.vitalap.hu/index.fcgi?rx=&;nyelv=hu&stype=1&stype2=&type=5&menuparam5=1&menuparam_6=687
A szlovákságé lesz (marad) a tótkomlósi két tanítási nyelvű iskola
http://www.vitalap.hu/index.fcgi?rx=&;nyelv=hu&stype=1&stype2=&type=5&menuparam5=1&menuparam_6=689
Székely Zászló Felvonása
http://www.totkomlos.hu/hireink-szekely-zaszlo-felvonasa
Katona József Színház, 2013. május 24. - Brnói Feste Színház: Havel levelet ír Husáknak - Prágai Nemzeti Színház - Opera: Halál, tánc…
https://www.facebook.com/events/493810440684731/?notif_t=plan_user_invited
Standard: Orbán „soviniszta” és „xenofób”
2013. május 6. - (mti)
A Zsidó Világkongresszus budapesti tanácskozásáról, a Jobbik-tüntetésről, az Orbán-beszédről és Bajnai Gordon szlovákiai útjáról közölt írásokat hétfőn a brit, a német, az osztrák és a szlovák sajtó.
Nincsenek hozzászokva a rendőri védelemhez?
A The Times című vezető konzervatív brit lap szerint a Zsidó Világkongresszus (WJC), azért választotta idei ülésének helyszínéül Budapestet, hogy felhívja a figyelmet a magyarországi antiszemitizmus erősödésére. A lap megszólaltatta Serge Cwajgenbaumot, a WJC európai szárnya, az Európai Zsidó Kongresszus főtitkárát, aki elmondta: a szervezet üzenete az, hogy változásra van szükség. „Sokan közülünk nem akartak idejönni, nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy rendőrségi védelem alatt szervezzük kongresszusunkat, de ki akartuk nyilvánítani szolidaritásunkat Magyarország zsidó közösségével” - mondta a főtitkár a The Timesnak.
Bild: Félelem Magyarország zsidógyűlölőitől
A német Bild Félelem Magyarország zsidógyűlölőitől címmel közölt riportot online kiadásában. Ebben kiemelte: a Jobbik tüntetésén ugyan alig háromszázan vettek részt, de amit „a neonácik” kifejtettek a demonstráción, az „megrázó módon igen sok magyar szívéből szólt”. A Bild szerzője hangsúlyozta: Magyarországon az antiszemiták „már nem rejtegetik a zsidógyűlöletet, hanem nyíltan vállalják azt”. Egy másik német lap, a Die Welt azt írta, hogy az antiszemita hangok „egyre erősebben szólnak Magyarországon”.
ARD: Orbán a szélsőjobboldaliak szavazatait gyűjti
Az ARD német közszolgálati televízió Tagesschau.de hírportálja úgy vélekedett, hogy a kongresszuson elmondott beszédében a miniszterelnök megpróbálta relativizálni a magyarországi antiszemitizmust. Egy másik német csatorna, a Deutschlandfunk a kormányfő „húzódozó magatartását” okolta amiatt, hogy Magyarországon nyilvánosan elhangozhatnak antiszemita nézetek. Az összefoglaló szerint a Fidesz a kirekesztő, antiszemita megnyilvánulásokkal kapcsolatban követett politikájával a szélsőjobboldali szavazókat igyekszik táborába gyűjteni.
Der Standard: Sehol nem uszítanak ennyire
A Der Standard liberális osztrák lap szerint a WJC helyszínválasztása bátor próbálkozás, hogy ráirányítsa a figyelmet az antiszemitizmusra, ugyanakkor lehetőség Orbán Viktor számára, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem élharcosának mutassa be magát. A cikkíró úgy látja, sehol máshol Európában nem uszítanak olyan nyíltan a zsidók ellen, mint Budapesten. A szerző szerint számos zsidó értelmiséginek aggódnia kell az állása miatt, de nem annyira vallása, mint az „autoriter Fidesz-kormánnyal szembeni politikai ellenzékisége miatt”. Orbán Viktor tiszta lelkiismerettel mondhatja, hogy meg akarta tiltani a Jobbik-tüntetését. Jogos viszont az a vád, hogy a kormányfő ugyanazon a soviniszta-xenofób hangszeren játszik, mint az antiszemiták, és ezzel fedezi őket - vélekedik a szerző, aki szerint „az antiszemitizmus csak az egyik építőkő (...) abban az antidemokratikus, bigott és antieuropéer építményben, amelyet Orbán emel azért, hogy évekre biztosítsa hatalmát”.
Sme: Bajnai az ellenzék vezére
A Sme című liberális szlovák lap a Zsidó Világkongresszus kapcsán a Vértanúk terén tartott tüntetésről azt írta: a rendezvény nagyobb figyelmet keltett külföldön, mint Magyarországon. A Sme hétfőn Idő előtti találkozó című írásában Bajnai Gordon, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért szövetség vezetőjének pénteki szlovákiai látogatásáról is írt. A pozsonyi lap szerint Bajnai - aki többek közt a Most-Híd szlovák-magyar vegyes pártnál tett látogatást és Robert Fico szlovák kormányfővel is találkozott - úgy ment bemutatkozni Szlovákiába, mint a magyarországi ellenzék egyik újdonsült vezére. A liberális napilap felveti a kérdést, mivel szolgált rá Bajnai erre az érdeklődésre, hiszen pártja csak fél éve létezik és ötszázalékos támogatottsága van. Megjegyzi: lehet, hogy Fico azt akarta a Bajnaival való találkozásával Magyarországra üzenni, hogy bár „Orbánnal úgy turbékolnak, mint két galamb, a 2014-es választások után máshogy is állhatnak a dolgok”.
Leváltották posztjáról Feldmájer Pétert, a Mazsihisz elnökét
http://www.bumm.sk/82175/levaltottak-posztjarol-feldmajer-petert-a-mazsihisz-elnoket.html
Orbán: Tűrhetetlen az antiszemitizmus
A Zsidó Világkongresszus budapesti ülésén Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette zérótoleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben. A kormányfő a Hotel Intercontinentalban tartott nyitó vacsorán üdvözölte a rendezvény vendégeit. Ronald Lauder, a szervezet elnöke felvezetőjében azt mondta, szükség van a magyar kormány és Orbán fellépésére az intolerancia elleni fellépésben.
Gyurcsány kivonult - „Na, azért Orbán szövegét nem hallgatom meg. Kijöttem a Zsidó Világkongresszus vacsorájáról. Mert ugye ő nem antiszemita.... - állítja. De használja az antiszemitákat és az antiszemitizmust, mondom én, hogy építse hatalmát. Így aztán nem jobb náluk. Az ilyeneket meg nem hallgatom meg magyarázkodni egy zsidóközösség előtt. Mert tudom, hogy hazudik...” - írta a szintén a helyszínen tartózkodó Gyurcsány Ferenc facebook oldalán.
http://index.hu/belfold/2013/05/05/orban_turhetetlen_az_antiszemitizmus/
Kövér kockázatvállalást is vár a külhoni magyarok vezetőitől
Ezt a nemzetet jó néhányszor agyba-főbe verték
A magyar kártya - beszélgetés Markó Bélával címmel jelenik meg a Kőrössi P. József által jegyzett kötet május végén, a könyvhéten egy olyan játszmáról, amelynek nincs győztese, csak vesztesei:
http://nol.hu/kulfold/20130504-ezt_a_nemzetet_jo_nehanyszor_agyba-fobe_vertek
SPÖ-képviselő: Orbán kormánya elviselhetetlenül viselkedik
http://ujszo.com/online/kulfold/2013/05/04/orban-kormanya-elviselhetetlenul-viselkedik
Zugló TV: Emlékezés Anton Strakára Zuglóban (2013)
http://www.youtube.com/watch?v=kR8uxlyUfV4
Anton Straka emléktábla koszorúzás (2012)
http://www.youtube.com/watch?v=nU-NQEYJwBY
Szlovák-Magyar Gyorsulási Bajnokság Kiskunlacházán - 2013. május 18.
http://www.observer.hu/news/9853
A szlovákok legyőzték az USA-t, ezzel negyeddöntősök
A szlovák jégkorong-válogatott 4:1-re nyert az USA ellen a Helsinkiben és Stockholmban zajló világbajnokságon az utolsó csoportkörben, ezzel bejutott a legjobb nyolc közé.
http://ujszo.com/online/sport/2013/05/14/a-szlovakok-legyoztek-az-usa-t-ezzel-negyeddontosok
Ki kinek drukkoljon és kinek ne - Éves identitáspróba
A hoki a lojalitás tesztjévé válik - Nemzetpolitikai állásfoglalás - A kizárólagosság illúziója: velünk vagy vagy ellenünk?
http://ujszo.com/online/velemeny-es-hatter/2013/05/04/eves-identitasproba
A szlovák válogatott legyőzte a németeket a hoki-világbajnokságon
Nagy lépés a negyeddöntő felé
http://ujszo.com/online/sport/2013/05/06/nagy-lepes-a-negyeddonto-fele
Hontalanítás - Kitelepítés, áttelepítés, nemzetegyesítés...
Az Ifjú Szivek Táncszínház legújabb műsora
http://ujszo.com/online/kultura/2013/05/04/hontalanitas-seckojedno
EU: Ficonak hisz, Orbánnak nem
2013. május 4. - (tasr / mti)
Az Európai Bizottság Szlovákiának elhiszi, hogy idén tartani tudja a hazai össztermékhez mért 3%-os hiánycélt, míg Magyarország esetében szintén 3%-os deficitet jósol, ami jövőre tovább mélyül. Pozsony örül, Budapest kettős mércéről beszél. Az Európai Bizottság bízik pénzügyeink konszolidációjában, mivel a Brüsszel által közölt adatok szerint is tartani tudjuk az idei hiánycélt - mondta Peter Kažimír pénzügyminiszter, reagálva az Európai Unió tavaszi gazdasági előrejelzésére. Hozzátette, jövőre lekerülhetünk a nagy hiányt produkálók szégyenpadjáról. Az Orbán-kormány viszont méltánytalannak és tévesnek tartja a bizottság magyar hiánypályára vonatkozó előrejelzését - közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, ugyanis Brüsszel úgy véli, a magyar GDP-arányos államháztartási hiány jövőre újra 3 százalék felett lesz. „A bizottság értékelése kétség kívül kedvezőtlenebb a kormány várakozásainál, az Európai Bizottság szerintünk tévesen ítéli meg a helyzetet” - mondta a nemzetgazdasági miniszter. Varga úgy fogalmazott, „mintha ismét kettős mérce lenne az Európai Bizottság értékelésében. A sok bizonytalansági tényező ellenére reális esély van arra, hogy kikerülünk az eljárás alól. Ha kell, évközbeni intézkedéssel fogja a kormány biztosítani a 3 százalék alatti hiányt” - közölte a miniszter. Brüsszel tehát Pozsonnyal szemben toleráns, hiszen tavaly még 4,3%-os hiánnyal zárta az ország az évet, miközben Budapest 1,9%-ra szorította le a deficitet. A gyökeresen különböző kiindulási pontok ellenére Szlovákia hiánypályája hihetőnek tűnik, Magyarországé viszont nem - azaz déli szomszédunk talán továbbra se kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól. Az Európai Bizottság idén 1%-os gazdasági növekedést jósol Szlovákiának. Magyarország idén 0,2%-kal nőhet. Az unióban idén 0,1%-kal, az eurózónában pedig 0,4 százalékkal zsugorodik a gazdaság teljesítménye.
A Nemzetközi Sajtószabadság Napja
1991. május 3-án tették közzé a Windhoek Nyilatkozatot, amelyben az afrikai népeknek a független sajtóhoz való jogát fogalmazták meg. Az ENSZ ekkor ezt a napot nyilvánította A Nemzetközi Sajtószabadság Napjává. Ezen a napon világszerte megemlékeznek azokról az újságírókról, akiket munkavégzésük közben gyilkoltak meg.
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_nemzetkozi_sajtoszabadsag_napja
Magyarországot bírálták a sajtószabadság világnapján
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=642614
Bajnai vállalná, hogy elzavarja „az Orbán-Simicska-rezsimet”
2013. május 7. - (mti - nol.hu)
Ha az ellenzéki szövetség felkérné rá, elvállalná a miniszterelnök-jelöltséget Bajnai Gordon. Az ellenzéket olyannak kell vezetnie, aki nemcsak győzni képes a választásokon, de utána jól tud kormányozni is - mondta az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetség vezetője a pozsonyi Új Szónak adott, kedden megjelent interjújában. Bajnai Gordon az ellenzék célkitűzéseiről, az ellenzéki pártok együttműködési lehetőségeiről, valamint a parlamenti választások utáni elképzeléseikről és a nemzetpolitika távlatairól beszélt a pozsonyi magyar nyelvű lapnak a múlt pénteki szlovákiai látogatása alatt adott interjúban. A volt kormányfő korainak minősítette és kitérő választ adott arra a kérdésre, miszerint bízik-e abban, hogy miniszterelnök-jelölt lesz. Megjegyezte viszont, hogy az ellenzéket annak kell vezetnie, aki a legtöbb választót tudja megszólítani, és aki nemcsak győzni képes a választásokon, de utána jól tud majd kormányozni is. Amennyiben ilyen felkérést kapna az ellenzéki szövetségtől, elvállalná - mondta, hozzátéve, tavaly október 23. óta azon dolgozik, hogy elzavarja „az Orbán-Simicska-rezsimet, amely kilátástalanná tette a jövőt magyarok milliói számára”. Az ellenzéki politikus szerint az, hogy hét héttel pártja megalapítása után a felmérések 600 ezer szavazót mérnek az Együtt 2014-nek, és közben az MSZP támogatottsága „ugyanott van, ahol az elmúlt három évben folyamatosan”, többek között azt jelenti, hogy csak ők tudnak újabb szavazókat bevonni a formálódó ellenzéki összefogásba. Hozzátette: a támogatottság akkor lesz nagyobb, ha garanciát vállalnak arra, hogy nemcsak kormányváltást, hanem korszakváltást is akarnak, ezt pedig úgy képzelik el, hogy az MSZP-vel megvalósítandó tárgyalásaikat egy, a „korszakváltás elveiről” szóló közös nyilatkozat elfogadásával kezdik. Az Együtt 2014-PM és az MSZP a parlamenti választásokon való leendő együttműködése kapcsán Bajnai azt mondta: szeretnék elkerülni, hogy egy „kezelhetetlenül sokszereplős” tárgyalási folyamat nehezítse az összefogást. Ezzel összefüggésben a politikus úgy vélte: Gyurcsány Ferencnek az együttműködéshez való társulási szándékára csak az MSZP-vel való részletes megegyezés után érdemes visszatérni. Megjegyezte: Gyurcsány Ferenc május 1-én mondott beszéde nem a korszakváltás iránti elkötelezettségét mutatta. A jövő évi parlamenti választások után összeálló kabinet kapcsán Bajnai annak a véleményének adott hangot, hogy az új kormánynak a 2009-2010-esnél is komplexebb gazdasági-társadalmi válságkezelést kell végrehajtania, és ennek szerinte a bizalom és a kiszámíthatóság helyreállításával kell kezdődnie. Hozzátette: amit az ellenzék legerősebb szereplőinek a programjáról eddig tudni lehet, annak alapján nem lát feloldhatatlan ellentétet. Az Együtt 2014-PM választási szövetség vezetője elmondta, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnökkel múlt héten tartott találkozóján „szimbolikusan fontos gesztusok” megtételére biztatta a szlovák kormányfőt, ugyanakkor elismerte, hogy konkrétumok nem hangzottak el. Pártja nemzetpolitikai elképzelései, illetve a kettős állampolgárság ügye és az ehhez kapcsolódó szavazati jog kérdése kapcsán Bajnai azt mondta: megadott jogokat nem kívánnak visszavenni, ugyanakkor úgy vélik, új korszakot kell kezdeni a nemzetpolitikában, amelynek legfontosabb elve az lenne, hogy azokat a szervezeteket támogatnák és olyan arányban, akiket a határon túl élő magyarok támogatnak. Bajnai az interjúban beszélt a Roberrt Ficóval tartott megbeszéléseiről is. Mint elmondta, régi, kollegiális ismeretség köti össze a szlovák miniszterelnökkel, akinek megköszönte a „közbenjárást” a Selye Egyetem státuszának a megőrzésében. Az Új Szó megkérdezte azt is, változtatna egy új Bajnai-kormány a kettős állampolgárságon vagy a határon túliaknak adott választójogon. A magyar exminiszterelnök erre úgy válaszolt, garanciát adtak arra, hogy jogot vissza nem vesznek, „a kettős állampolgárság kérdése és az ehhez kapcsolódó szavazati jog kérdése eldőlt a magyar politikában, nagyon hosszú távra”. Ettől függetlenül Bajnai szerint új korszakot kell kezdeni a magyar nemzetpolitikában, és azokat a szervezeteket kell támogatni és olyan arányban, amelyeket a határon túliak is támogatnak. „Ma a belpolitikai megosztottságot, érdekeket exportálja a kormány külföldre, ezért osztja meg a romániai magyarok képviseletét. Sikertelenül, de mégis fájdalmasan fájó veszteségekkel. Szlovákiában amíg a Hídnak van 150 ezer magyar nemzetiségű szavazója, addig a párttal való kapcsolatot elutasítja, az MKP-val pedig kizárólagosságra törekszik” - mondta erről az Új Szónak a volt magyar miniszterelnök.
Berényi öngólt rúgott Bajnainak - Most akkor ki melyik kapura játszik?
http://www.parameter.sk/rovat/paravelemeny/2013/05/05/berenyi-ongolt-rugott-bajnainak
Kirekesztők a kirekesztés ellen
A Bajnai Gordon szlovákiai útjával kapcsolatos sárdobálás
2013. május 6. - (Szilvássy József - Népszabadság)
Ha nem lopják el Bajnai Gordon gépkocsiját múlt pénteken a Most-Híd párt pozsonyi székháza elől, akkor az Együtt Magyarországért 2014-PM elnökének szlovákiai vizitjéről alighanem csupán rövidhírben számoltak volna be az ottani médiumok. A szenzációt viszont nagydobra verték. Kivéve a felvidéki magyar sajtót, amely a látogatásnak szentelt nagyobb teret. S mintha csak igazolni akarták volna a volt magyar miniszterelnök egy megállapítását - miszerint erősödik a magyarországi belpolitikai konfliktusok hatása a határon túli nemzeti közösségek körében is -, különbözőképpen kommentáltak. Akadt szlovákiai magyar portál, amely már előkampánynak minősítette a villámlátogatást, más fórumok szerint immár a Most-Híd is talált magyarországi partnert. A legnagyobb zsonglőrmutatványt Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője hajtotta végre, aki közleményében a Gyurcsány-Bajnai-szövetségre zúdított szitokáradatát azzal fejezte be, hogy az utóbbi még a nemzetpolitikai kérdéseket is a megosztásra használta fel. Valójában Bajnai a Magyar Közösség Pártjának vezetőivel is találkozni óhajtott, ám Berényi József elutasította ajánlatát, mondván, hogy a bebocsátást kérő személy nem parlamenti képviselő, nem kormánytag, nem közszereplő, csak egy alapítvány elnöke. Arról is megfeledkezett a szóvivő, hogy nemrég az Országgyűlés nemzeti összetartás bizottságának ülésén éppen Martonyi János mondta fel azt a kormánypárti doktrínát, miszerint a határon túli vegyes pártok a magyar nemzetpolitika egésze szempontjából komoly veszélyt és kockázatot jelentenek. Bajnai más nemzetpolitikát vázolt fel Pozsonyban: szerinte a mindenkori budapesti kabinetnek egyforma kapcsolatot kell ápolnia minden határon túli magyarral és valamennyi szervezetükkel. Egyetlen járható útnak a befogadó nemzetpolitikát tartotta, zsákutcának minősítve a jelenlegi kirekesztő, megosztó törekvéseket. Azt is közölte, hogy a kormányváltás után nem törölnék el a kettős állampolgárság intézményét, nem kívánják visszavenni a szavazati jogot sem a határon túli magyaroktól. Vaktölténnyel durrogtattak azok, akik szerint Bajnai a többi baloldali politikushoz hasonlóan máris a külhoni magyarok szavazataiért kuncsorog. Nyilvánvalóan nem ez a szempont vezérelte felvidéki villámlátogatását, hiszen a szlovák állampolgársági törvény miatt hivatalosan csak tízen vallották be, hogy kérték és megkapták a magyar állampolgárságot is. Legfeljebb tehát néhány százra tehető a könnyített honosítás lehetőségét eddig kihasználó s ezáltal anyaországi szavazati jogot is szerzett szlovákiai magyarok száma. Ők bizonyára a Fideszre, illetve a Jobbikra fognak voksolni. A baloldal tehát Szlovákiában aligha rúghat labdába. Azért sem, mert több felmérés szerint ott a legtöbb magyar - s nem csak a Bugár Béla vezette párttal rokonszenvezők - nem is óhajt szavazati jogot szerezni az anyaországban. Így egyértelmű, hogy a múlt heti vizit célja a személyes és pártközi kapcsolatok erősítése, legfőképpen pedig az olyan nemzetpolitika népszerűsítése volt, amely egyenragúnak tart minden magyar személyt és érdekképviseletet. Ugyanakkor nincs messze az idő, amikor a legtöbb anyaországi pártvezető nekilát „kuncsorogni”. Személyesen elsősorban Erdélyben és a Vajdaságban, vagyis a legtöbb potenciális külhoni szavazó lakhelyein. Az egyetemes magyarság alapvető érdeke, hogy gyűlölködéssel, populista szólamokkal senki ne ásson még mélyebb árkokat a különböző értékrendet képviselő emberek és szervezetek között. A Bajnai Gordon szlovákiai útjával kapcsolatos sárdobálás, sajnos, nem ad okot a derűlátásra.
Bajnai: Erősödött a belpolitikai konfliktusok exportja a határon túlra
2013. május 3. - (mti)
A határ menti területeken megvalósítható gazdasági együttműködés lehetőségeiről és a nemzetpolitika jelenlegi, illetve jövőbeni alapelveiről egyeztetett Bajnai Gordon az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért szövetség vezetője és Solymos László, a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt parlamenti frakciójának vezetője Pozsonyban pénteken. A találkozót az azt követő közös sajtótájékoztatón mindkét fél nagyon fontosnak értékelte. Bajnai Gordon a nemzetpolitika alakulásáról szólva azt hangsúlyozta, hogy komoly veszélynek tartja a belpolitikai konfliktusok és a megosztottság exportját a határon túli magyarok közé, ami szerinte „mintha erősödött volna” az elmúlt időszakban. Solymos László annak a véleményének adott hangot, hogy a Fidesz-kormány figyelmen kívül hagyja 150 ezer szlovákiai magyar szavazó döntését akkor, amikor „semmibe veszi” a Most-Híd pártot. Bajnai Magyarország nemzetpolitikája kapcsán elmondta: annak alakulását 2014 után konkrét alapelvek mentén képzeli el. Ezek egyike, hogy a jövőben a magyar kormányt s annak nemzetpolitikáját csak az kell, hogy minősítse, hogy a határon túli magyaroknak a gyakorlatban „jobb esélyük van-e magyarként megmaradni és boldogulni, vagy rosszabb.” A másik alapelv a kettős állampolgárság intézményének, illetve a határon túli magyaroknak megadott szavazati jog megtartása. „A kettős állampolgárság megszerzéséhez való jogot, sem pedig a szavazati jogot a kormányváltás után sem kívánjuk visszavenni” - szögezte le Bajnai. A Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért szövetség vezetője ugyanakkor rámutatott: a kettős állampolgársághoz kapcsolódó szavazati jog kapcsán több veszélyt is lát. Ezek legjelentősebbikét Bajnai szerint az jelenti, hogy a magyar belpolitikai megosztottság és a belpolitikai konfliktusok „exportálódnak” a határon túlra. „Nem szabad, hogy ez a megosztottság érvényesítse a magyarság érdekérvényesítő képességét azokban az országokban, ahol ezek a magyarok élnek” - szögezte le Bajnai, hozzátéve: 2014 után a magyarokat képviselő minden egyes szervezetet az adott országukban való támogatottságuk arányában kell támogatni. Az Együtt 2014-PM szövetség vezetője pénteki szlovákiai látogatása során Berényi Józseffel, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnökével is találkozót kezdeményezett, ez azonban nem jött létre. Berényi József ezzel kapcsolatban az MTI-nek elmondta: a találkozó létrehozásával a Haza és Haladás Alapítvány titkársága szólította meg az MKP-t. „Bajnai Gordon jelen helyzetben nem tölt be közjogi tisztséget, és így nem tudja közvetlenül befolyásolni a szlovákiai magyarság sorsát, és egyben mint alapítvány szólított meg bennünket, így ez a találkozó nem időszerű” - szögezte le az MKP elnöke. Hozzátette: Magyarországon már most nagyon erős nem hivatalos előkampány folyik a jövő évi parlamenti választások előtt, az európai politikai kultúra pedig azt kívánja, hogy az Európai Néppártban tömörülő testvérpártjaikat támogassák, ezek pedig Magyarországon a Fidesz és a KDNP. Bajnai Gordon pénteki szlovákiai látogatását - a délelőtt a Most-Híd párt képviselőivel folytatott egyeztetés és a Robert Fico szlovák kormányfővel ezt megelőzően tartott informális találkozót követően - Dunaszerdahelyen folytatja, ahol egy helyi fórumon tart előadást.
Pozsonyban tárgyalt Bajnai Gordon
Az Együtt 2014 vezetője délelőtt Pozsonyban Robert Ficoval informális beszélgetést folytatott. Utána a Híddal tárgyalt a nemzetpolitikáról, délután pedig egy fórumon vesz részt Dunaszerdahelyen:
http://ujszo.com/online/kozelet/2013/05/03/pozsonyban-targyalt-bajnai-gordon
Ellopták Bajnaiék autóját Pozsonyban
2013. május 3. - (Index / mti)
Egy magyar vállalkozó kölcsönautójával jön haza Szlovákiából Bajnai Gordon, miután Pozsonyban ellopták az autóját. A Skoda Superb kombit a Most-Híd székháza elől lopták el, amikor Bajnai a párt képviselőivel tárgyalt. A magyar rendszámú Skoda Superb típusú fekete kombit az MTI szerint péntek dél és délután két óra között vitték el a Most-Híd székháza előtt lévő őrizetlen parkolóból, amikor Bajnai Gordon a párt képviselőivel tárgyalt, és küldöttségének többi tagja is az épületben volt. Azt, hogy az autó már nincs a parkolóban, a küldöttség sofőrje fedezte fel. „Azonnal felhívtuk az illetékes szolgálatot, hogy nem ők vitték-e el az autót, de a válaszuk negatív volt. Ezek után kihívtuk a rendőrséget, amely felvette a jegyzőkönyvet, és elrendelte a gépkocsi körözését” - mondta az MTI-nek Kovács Nikolett, a Most-Híd sajtószóvivője. Az Együtt 2014 sajtóosztálya az Indexnek azt mondta, hogy Bajnai egy kölcsanautóval jön haza. A volt miniszterelnöknek egy dunaszerdahelyi magyar vállalkozó adja kölcsön az autóját. Bajnainak még péntek este Dunaszerdahelyen is lesz egy programja, már oda is a vállalkozó autójával megy. Magyarországon nem lopják annyira a Skoda Superbeket. A police.hu adatbázisa szerint a magyar rendőrség most összesen 2774 kocsit köröz, de a körözött autók között csak hat Skoda Superb-t találtunk: egy lilát, egy zöldet, két szürkét és két feketét. A kocsik egyébként ott sincsenek túl nagy biztonságban, ahol Bajnai lakik. Megnéztük a rendőrség nemrég kifejlesztett, kereshető bűnügyi térképén, hány kocsit loptak el az elmúlt egy évben Bajnai XII. kerületi otthonának fél kilométeres körzetében: 14-et. A volt miniszterelnök tavaly decemberben kicsit megtörte a Skodáját, a síkos úton megcsúszva egy parkoló autónak vágódott.
Bajnai Gordon Dunaszerdahelyen
2013. május 3. - (felvidek.ma)
Bajnai Gordon, Magyarország volt miniszterelnöke Dunaszerdahelyen részt vesz a „Magyar jövőképek-a térségi összefogás esélyei“ című fórumon. Az eseményre pénteken, 18.00 órai kezdettel az Európa konferencia termében kerül sor, a Szigeti László (a Kalligram vezetője) és Bindics Zsolt beszélgetnek. Bajnai Gordon 2007 és 2008 között önkormányzati és területfejlesztési, majd 2009-ig nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter volt a második Gyurcsány-kormányban a Magyar Szocialista Párt támogatásával, majd Gyurcsány Ferenc lemondása után 2009. áprilisa és 2010. májusa között volt miniszterelnök. Bajnai titkársága felvidéki útja előtt az MKP-t is megszólította, erről Berényi Józsefet kérdeztük. „A Haza és Haladás Alapítvány nemzetközi titkára szólította meg a Magyar Közösség Pártja titkárságát, hogy Bajnai Gordon szlovákiai látogatása kapcsán velem is találkozna. Bajnai Gordon jelenleg nem tölt be közjogi tisztséget, nem parlamenti képviselő, nem kormánytag, azaz nem tudja közvetve befolyásolni a szlovákiai magyarok sorsát. Mint alapítvány szólítottak meg bennünket, úgy vélem ennek a találkozónak nincs aktualitása.” - mondta az MKP elnöke. - Magyarországon a jövő év első felében választásokat tartanak. Összefügghet ezzel Bajnai látogatása? „Tudatosítjuk, hogy Magyarországon közel egy év múlva lesznek az országgyűlési választások, és már folyik a nem hivatalos „előkampány”, amelynek nem kívánunk a részesei lenni. Ami a kampányt illeti, az MKP az Európai Néppárt tagja, ahogy Magyarországról a Fidesz és a KDNP, képviselőink egy frakcióban dolgoznak az Európai Parlamentben. Bevett európai gyakorlat, hogy a kampányok során az európai tömörülések pártjai egymást segítik, tehát, ha kampányrendezvényről van szó, akkor emiatt sem időszerű ez a találkozó”.
Fidesz: A Gyurcsány-Bajnai szövetség ma is megosztásra használja a nemzetpolitikai kérdéseket
2013. május 3. - (mti)
A Fidesz szerint Bajnai Gordon pénteken bebizonyította, hogy a Gyurcsány-Bajnai szövetség ma is csak a megosztásra, a feszültségkeltésre használja a nemzetpolitikai kérdéseket. Zsigó Róbert, a nagyobbik kormánypárt szóvivője pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a baloldalon ma ugyanazok a képmutatók vannak együtt, akik miközben a határon túl a külhoni magyarok szavazatáért kuncsorognak, itthon továbbra is „románozzák”, listázzák, „retyerutyának”, „zsigeri barmoknak”, „boldog-boldogtalannak” nevezik őket. A kormánypárti politikus úgy fogalmazott: Magyarország nem kér többet ebből. 2010-ben a magyar emberek az összefogást választották, nemzeti összefogás született Magyarországért, a magyar nemzetért, és soha többé nem akarunk egy olyan országban élni, ahol az ország vezetői idegen érdekeket szolgálnak - közölte. Megjegyezte: a Gyurcsány-Bajnai szövetség már bebizonyította, hogy azért, hogy „hatalmát mentse, kész az alvilággal is lepaktálni és magyart a magyarral szembe állítani”. A baloldal a nemzetet megosztotta, magyar emberek ellen képes volt gyűlöletkampányt folytatni, megalázta, cserbenhagyta a külhoni magyarokat, amikor ők segítő kézért nyúltak - írta Zsigó Róbert. A határ menti területeken megvalósítható gazdasági együttműködés lehetőségeiről és a nemzetpolitika jelenlegi, illetve jövőbeni alapelveiről egyeztetett Bajnai Gordon az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért szövetség vezetője és Solymos László, a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt parlamenti frakciójának vezetője Pozsonyban pénteken. Bajnai Gordon a nemzetpolitika alakulásáról szólva azt hangsúlyozta, hogy komoly veszélynek tartja a belpolitikai konfliktusok és a megosztottság exportját a határon túli magyarok közé, ami szerinte „mintha erősödött volna” az elmúlt időszakban.
A nemzetiségi színházak 100,75 millió forintot nyertek
Csaknem 1,3 milliárd forintos támogatást kaptak az előadó-művészeti szervezetek
Nemzetiségi vizsgákkal kezdődik az érettségi időszak
http://hir3.hu/magazin/1/106984/penteken_nemzetisegi_vizsgakkal_megkezdodik_az_erettsegi_idoszak.f
Pozitív fejlemények a kisebbségi oktatás terén?
2013. május 2. - (sita / parameter)
Čaplovič hozzájárul a magyarországi szakkönyvek használatához, újraszerkesztik a történelemkönyveket, továbbá a tavalyi 18 százalék helyett idén már a tankönyvekre szánt keret 30 százalékát költhetik a magyar nyelven íródott tananyagokra. Több pénzt áldoz a magyar nyelvű tankönyvekre az oktatásügyi minisztérium - tájékoztatta a SITA hírügynökséget Mičúch Ildikó, a kisebbségügyi kormánybiztos hivatalának munkatársa. Az anyagi támogatás növeléséről Dušan Čaplovič oktatásügyi miniszter a tárca kisebbségügyi bizottságának ülése után biztosította A. Nagy László kormánybiztost. 2012-ben a minisztérium a tankönyvekre szánt keret 18 százalékát áldozta a kisebbségi nyelven íródott tananyagokra, idén ez az arány már elérheti a 30 százalékot - derül ki a tájékoztatásból. Az oktatásügyi tárcán belül működő kisebbségügyi oktatásért felelős bizottság április 30-i ülésén Čaplovič találkozott A. Nagy Lászlóval - aki a szlovákiai kisebbségek Híd által delegált kormánybiztosa. Találkozásukkor a kisebbségi oktatást érintő három fő témakörről beszéltek, a tankönyvekről, a nem szlovák tannyelvű iskolák tantervének összeállításáról, valamint a kisebbségi iskolákat értékelő jelentésről. A miniszter a 2013-as év egyik legmagasabb prioritású feladatának tartja egyes tankönyvek újraszerkesztését. Amennyiben ezt a feladatot megfelelően kivitelezné a tárca, az nagy előrelépést jelentene a magyar tannyelvű iskolák számára - itt főként a történelem tankönyvekről van szó. Pozitív előrelépésnek számít az előző évek gyakorlatához képest, hogy Dušan Čaplovič kijelentette: hozzájárul ahhoz, hogy a magyar tannyelvű szakiskolák külföldről, azaz Magyarországról szerezzenek be egyes tankönyveket, szakkönyveket. Ez a változás főként a szakképzést végző oktatási intézményeket érinti. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a magyar tannyelvű szakközépiskolák ezentúl magyarországi tankönyveket is szabadon használhatnak például az autószerelők, a kőművesek, vagy más, szakképzést igény szakmák oktatásához. A legtöbb magyar tannyelvű szakközépiskola egyébként eddig is használt Magyarországról származó tankönyveket, de ezentúl nem szükséges a diákoknak megvásárolni a tananyagot - a jövőben az oktatásügyi minisztérium szerezheti be ezeket.
Tovább aprózódhat a szlovákiai magyar közélet
http://webradio.hu/index.php?option=com_content&;task=view&id=282654
Magyar származású a leggazdagabb szlovák
http://nol.hu/kulfold/magyar_szarmazasu_a_leggazdagabb_szlovak
Nemzetiségi vezetők tanácskozása
http://www.ustream.tv/channel/onlinevideo234
Féllábbal a magyar útra lép Szlovákia
Élesen támadta a megszorításokra épülő gazdaságpolitikát Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki szerint nincs kapcsolat a gazdasági növekedés és az adózás, a munkanélküliség, illetve a munkavállalók jogai között.
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/fellabbal_a_magyar_utra_lep_szlovakia.552409.html
Az új „szlovákrendszámozás” - Így bukik milliárdokat a magyar költségvetés
Súlyos nyelvtani hibákat vétett Gašparovič szlovák államfő
2013. május 1. - (mti)
Súlyos nyelvtani hibákat követett el Ivan Gašparovič szlovák államfő, amikor nemrégiben Nyitrán egy nemzetközi bonsai kiállításon beírt az indonéz pavilon emlékkönyvébe. A pozsonyi indonéz nagykövetség által nyilvánosságra hozott felvétel szerint Gašparovič a „krásy” (szépség) szó végén az ipszilont lágy i-re cserélte (krási), ami a szlovák helyesírásban nagyon durva hibának számít. Ezt az általános iskola ötödik osztályában tanulják a gyerekek - jegyezte meg a Novinky.cz cseh hírportál. A mindössze kilenc szóból álló mondatban Gašparovič ráadásul sem a vesszőt, sem a mondat végi pontot nem tette ki. „Errare humanum est”, vagyis „Tévedni emberi dolog” - kommentálta újságírói kérdésre az esetet Marek Trubač, a szlovák köztársasági elnök szóvivője. A Sme című napilap internetes kiadása megjegyezte: a kínos esetre alig fél évvel azután került sor, hogy Gašparovič analfabétának minősítette az újság egyik munkatársát, amikor aziránt érdeklődött, milyen okok miatt halogatja Jozef Čentés, a korábbi parlament által megválasztott főügyész hivatalos kinevezését. „Ön analfabéta? Ön nem érti az alkotmánybíróság döntését” - mondta akkor Gašparovič a Sme riportérének. Ingrid Hrubanovičová nyelvész szerint nem meglepő, hogy Gašparovič súlyos nyelvtani hibát vétett, mert úgy véli, hogy a szlovák politikusok és önkormányzati vezetők szövegei nyelvhelyességi szempontból gyakran sok kívánnivalót hagynak maguk mögött. Gašparovič bejegyzését tartalmazó fénykép rövid időn belül felkerült a világhálóra, s Szlovákiában ezrek szórakoznak rajta - írja a Novinky.cz. A mai szlovák államfő egyébként elhíresült nyelvbotlásairól. Néhány éve, második elnökválasztási kampányában például kijelentette: nem volt egyszerű döntést hozni arról, hogy „induljak az államfő elnökének tisztségéért”. „Több mint négyszáz napon át utazgattam Szlovákiában, ami majdnem egy év” - dicsekedett ugyancsak az akkori kampány egyik televíziós vitájában.
Dél-alföldi szlovákok találkoztak Tótkomlóson
2013. április 28. - (beol.hu)
Üstben főtt a birkakáposzta, sült a kolbász, a Tótkomlósi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat és a Komlósi Szlovákok Szervezetének az asszonyai készítették a kvaszjenkát, a sprickát. Mik ezek? - Kóstoltattunk az idén először hagyományos bőrpörköltet is - kalauzolt a szlovák iskola udvarán a gasztronómiai élvezetek között a civilek vezetője, Bajczer Jánosné. A komlósiak idén tizenegyedik alkalommal szervezték meg a dél-alföldi szlovákok találkozóját. Érkeztek hozzájuk Nagylakról, Pitvarosról, Dabas-Sáriból kultúrcsoportok, de a helyiek (fúvósok, a Komlós néptáncegyüttes, a mandolin zenekar) is felléptek. Hat gyermekcsapat a hagyományos főzőversenyre jelentkezett. - Komoly hagyománya van ennek a találkozónak, cél a nyelv ápolása, hagyományaink megőrzése. A komlósi szárazkolbász versenyünkre idén több mint 20 nevezés érkezett - mondta Bajczerné. Könyvbemutatót is tartottak. Laukó Pálné vezetésével összegyűjtötték a régi szlovák gyermekjátékokat, mondókákat, amelyeket átörökítettek az édesanyák gyermekeiken keresztül az utókornak. A szlovákul tanító óvodapedagógusoknak ez nagy segítség lesz.
Erdei iskolák határok nélkül - Nonprofit honlap indult
2013. április 29. - (mti)
Elindult a régió gyermek- és ifjúsági szálláshelyeit bemutató nonprofit honlap, amelynek segítségével magyarországi iskolák tájékozódhatnak a határon túli kirándulások program- és szállásajánlatairól, a határon túli iskolák pedig a magyar lehetőségekről - közölte hétfőn a Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége (MISzSz), amely a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) támogatásával valósította meg a projektet. A magyarországi szövetség tagjain kívül a kezdeményezéshez csatlakozott a horvát, a román, a szlovák és a szlovén társszervezet is, így az érdeklődők a magyar mellett a környékbeli országok nyelvén is elérhetik az adatbázist. A kezdeményezés egyik fő célja, hogy segítse a magyar iskolákat a határon túli magyarlakta területek megismerésében, és a határon túli magyar iskolák is tájékozódhassanak a hazai lehetőségekről. Az adatbázis és a programajánló folyamatosan bővül. A NEA tavaly jött létre a civil szervezetek támogatására. Az első évben 3,38 milliárd forintot fordított a társadalmi szervezetek finanszírozására. A szervezet államilag elkülönített költségvetése a személyi jövedelemadó egyszázalékos felajánlásával is nőhet. Az Erdei iskolák határok nélkül honlap a http://erdei-iskolak.eu/ címen érhető el.
XIII. Kerületi Nemzetiségek Fesztiválja
Magyarok Martinban
„Beilleszkedtünk, alkalmazkodtunk, de megmaradtunk önmagunknak. És ettől talán még jobban tisztelnek, mint ha mindenáron hozzájuk akarnánk hasonlítani.”
http://vasarnap.ujszo.com/vasarnap/201317/riport/magyarok-martinban
Pornóképekkel zsarolták meg a szlovák képviselőnőt
http://www.bumm.sk/81545/pornokepekkel-zsaroltak-meg-a-kepviselonot.html
Új kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen egy adószabály miatt
Betonozóvonat Piliscséven - A Budapest-Esztergom vasútvonal felújítása
A Budapest-Esztergom vasútvonal felújítása során kicserélik a síneket és felújítják a vasútállomásokat, amelyeket magas peronokkal is ellátnak, valamint a vonal egy szakaszán kétvágányú pályát fektetnek le. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=409258839173098&;set=a.165789530186698.33779.147596498672668&type=1&relevant_count=1
Esztergomi tanulmányút szlovák utazásszervezőknek
http://www.objektivhir.hu/display/hir.php?hirid=45207
Tíz nyelven (szlovákul is) beszél a Pannonhalmi Főapátság
http://index.hu/kultur/2013/04/25/tiz_nyelven_beszel_a_pannonhalmi_foapatsag/
Szlovák-magyar tűzoltógyakorlat
http://www.langlovagok.hu/kepek/7581_szlovak-magyar-tuzoltogyakorlat-a-kikitoben-gonyun
Jutalmazná a korrupciós esetek bejelentőit egy szlovák párt
Elutasította Csatáry panaszát a szlovák legfelsőbb bíróság
http://nol.hu/kulfold/elutasitotta_csatary_panaszat_a_szlovak_legfelsobb_birosag
Kinek ártott a Petőfi szobor?
http://www.vjm.hu/vilag/kinek-artott-a-petofi-szobor/8529/
Slotát kizárták az SNS-ből
2013. április 24. - (tasr)
Kizárta a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) volt vezetőjét és tiszteletbeli elnökét, Ján Slotát. Slota kizárásáról szerdai ülésén kétharmados többséggel határozott a Szlovák Nemzeti Párt elnöksége. A tagság megszüntetése annak a fegyelmi eljárásnak volt az eredménye, amelyet a rossz gazdálkodás miatt indított a párt. További részleteket az SNS csütörtöki sajtóértekezletén tesznek közzé. Az SNS alapszabályai szerint az elnökség leállíthatja a párt által indított fegyelmi eljárást, vagy pedig szankciókat rendelhet el. Háromféle büntetés lehetséges: megrovás, tisztségtől való megfosztás vagy kizárás a pártból. Andrej Danko pártelnök elmondta, hogy Slota pénzbeli segítséget ajánlott az SNS-nek, ha megerősítik az ő mint tiszteletbeli elnök hatáskörét. Danko szerint az ilyen „falhoz állítás” elfogadhatatlan. A Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt a tavalyi választások előtt 1,5 millió euró hitelt vett fel a Privat bankától kampánykiadásai fedezésére. A pénz több mint felét már törlesztették.
Autós üldözés után rács mögé került Ján Slota
2013. május 9. - (mti)
Nem állt meg kocsijával egy szokványos közúti ellenőrzés során Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt volt elnöke, majd amikor végül megállították, elutasította az alkoholtesztet - közölte csütörtök este a bumm.sk szlovákiai magyar nyelvű internetes portál. Slotát végül előállították a csacai (Čadca) rendőrkapitányságon és jelenleg fogdában van. A szélsőséges nézeteiről ismert egykori pártvezető 17 óra körül Csaca közelében egy szokványos közúti ellenőrzés során nem állt meg a hatósági jelzésre. A rendőrök ekkor kocsijukkal üldözőbe vették és útját állták. Egyéb fizikai kényszerintézkedést nem kellett alkalmazniuk vele szemben. Ezt követően utasította el az alkoholszondát, ezért beszállították a körzeti rendőrőrsre, ahol jelenleg is fogva tartják. Amennyiben alkoholt találnak a vérében, akár 1 évre is börtönbe zárhatják. Egy másik szlovák orgánum, a Sme által megszólaltatott, nevének elhallgatását kérő rendőrjárőr szerint Slota láthatólag ittas állapotban volt. Azt nem tudni, hogy a vértesztet is elutasította-e, amennyiben igen, a törvény szerint a legszigorúbb paragrafus lép érvénybe, azaz mintha súlyosan ittas állapotban vezetett volna, ami bűncselekménynek számít. Értesülések szerint a rendőrség gyorsított eljárásban szeretné lezárni Slota ügyét, ami azt jelenti, hogy 48 órán belül ítéletet hozhatnak. Slotát emellett a rendőrségi felszólítás figyelmen kívül hagyása miatt is megbüntethetik. Tibor Gašpar országos rendőrfőnök figyelmeztetett, hogy semmilyen módon nem kivételeznek vele. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) április utolsó hetében zárta ki Ján Slotát, a politikai tömörülés egykori elnökét, későbbi tiszteletbeli elnökét. Kizárását a párt elnöksége kétharmados többséggel hagyta jóvá, arra hivatkozva, hogy pártelnökként nem kezelte kellő gondossággal az SNS vagyonát. Ján Slota ellen hűtlen kezelés gyanúja és a párt létezésének veszélyeztetése miatt még márciusban indított eljárást az SNS vezetősége.
Magyar-Szlovák Stratégiai Fórum
2013. április 24. - (Külügyminisztérium)
A Magyar Külügyi Intézet (MKI) és a Szlovák Külpolitikai Társaság (SFPA), valamint a magyar és a szlovák külügyi tárca tervezői főosztályainak közös szervezésében 2013. április 23-án a Magyar Külügyi Intézetben Magyar-Szlovák Stratégiai Fórumra került sor. A tanácskozáson a két külügyminisztérium munkatársai és külső szakértők informális párbeszédet folytattak az Európai Unió jövőjéről és a Beneš-dekrétumokról. Az esemény résztvevőit Prőhle Gergely európai kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár is köszöntötte.
Milliárdos kárpótlást fog kérni Szlovákiától a Bata család
2013. május 17. - (mti)
Milliárdos kárpótlást fognak kérni Szlovákiától annak a Ján Antonín Batának a leszármazottai, akinek a vagyonát 1947-ben a Benes-dekrétumok alapján kobozta el a csehszlovák állam - közölte a pozsonyi Pravda pénteken. Ján Antonín Bata a világhírű Bata cipőgyár megalapítójának, Tomás Batának volt a féltestvére, aki 1932-ben bátyja halála után vette át a családi céget, amelynek vagyonát megsokszorozva az akkori Csehszlovákia leggazdagabb emberévé vált. Egy csehszlovák bíróság 1947-ben a Benes-dekrétumok alapján, a fasiszta rendszerrel való állítólagos kollaborációra hivatkozva 15 évi börtönre ítélte Ján Antonín Batát és elkobozta a vagyonát is. Batát 2007-ben Csehországban rehabilitálták, az ügyben ítéletet hozó prágai bíróság előbb a vagyonelkobzásról szóló ítéletet helyezte hatályon kívül, majd az állítólagos kollaboráció miatt hozott ítéletet is semmisnek nyilvánította. Az 1947-ben hozott ítélet hatályosságát később Szlovákia is megszüntette. Ján Antonín Bata leszármazottainak Szlovákiával szembeni kárpótlási igényét ez utóbbi döntés indokolja, és Tomás Pecina, a leszármazottak jogi képviselője szerint időközben már meg is kezdődött a Bata vagyon azon részének az összeírása, amely az örökösök jogigényének az alapját képezheti Szlovákiában a kárpótlás során. „Szlovákiában (Ján Antonín Batának) nem volt személyes vagyona, ám több, a Bata konszern tulajdonában lévő vállalat volt itt” - mondta a Pravdának Tomás Pecina, hozzátéve: több ipari központon kívül a bajmóci kastély, illetve a poprádi repülőtér is a társaság tulajdonába tartozott. Az örökösök jogi képviselője szerint a Bata család nem tart igényt az eredeti tulajdon visszaszolgáltatására, hanem a Benes-dekrétumoknak az államosításra vonatkozó kitétele alapján anyagi jóvátételt kér. Ezt a dekrétumok alapján már korábban egy külön ezt a célt szolgáló hivatalnak kellett volna rendeznie, ám a hivatal soha nem jött létre. A leszármazottak jogi képviselője szerint amennyiben az örökösök kárpótlást kapnak a jelenlegi értékén több milliárd euróra becsült vagyonért - Bata életművéhez híven - azt Szlovákiában kívánják befektetni. Egyelőre azonban kérdéses, hogy sor kerül-e a kárpótlásra, és ha igen, az milyen formában valósulhat meg. A téma kapcsán a független szlovák lap által megkeresett szlovák pénzügyminisztérium ezzel összefüggésben csak azt közölte: a tárca egyelőre nem regisztrált anyagi jóvátételt igénylő kérvényt a Bata család részéről.
Hontalanítás
http://ujszo.com/online/velemeny-es-hatter/2013/04/24/hontalanitas
Magyarország kiadja a honosítottak egyes adatait
2013. április 24. - (mti / parameter.sk)
2011 januárja óta az egyszerűsített szabályok alapján több százezer külhoni magyar nyújtott be honosítási kérelmet és tett állampolgársági esküt. Az ellenzéki pártok azért bírálták az ezzel kapcsolatos statisztikai adatok titkosítását, mert úgy vélték, hogy ennek következtében a jövő évi választásokon egy olyan állampolgári csoport is szavazhat, amelyiknek méretéről, eloszlásáról semmit sem lehet tudni, és így kétségessé válhat a választás tisztasága. - Megszűnt a hvg.hu kontra Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) per, miután a felek megegyeztek a kiadandó közérdekű adatok köréről. A lap újságírója a kedvezményesen honosított állampolgárok statisztikai adatait kérte a tárcától. A Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett végzése jogerős. A hvg.hu januárban fordult a KIM-hez azzal, hogy a kedvezményes honosítás lehetőségének 2011-es bevezetése óta mely országokból hányan kérték és kapták meg a magyar állampolgárságot, illetve hány kérelmezőt és milyen okból utasítottak el. A tárca azzal utasította el a közérdekű adatkérést, hogy a kért adatok előkészítés alatt álló kormánydöntés megalapozását szolgálják, ezért nem nyilvánosak. A hvg.hu szerkesztősége azonban úgy ítélte meg, hogy a kért statisztika nem döntés megalapozását szolgáló adat, hanem egy közhatalmi döntés végrehajtásáról szóló információ, személyes adatokat nem tartalmaz, ezért közérdekűnek minősül. A hírportál újságírója - akit a Társaság a Szabadságjogokért képviselt - ezután fordult a Fővárosi Törvényszékhez. Ott a szerdai első tárgyaláson megegyezés született a felek között, e szerint a tárca átadja országonkénti bontásban a kedvezményesen honosítottak, illetve az elutasított kérelmek számát. Ugyanakkor a felperes elfogadta, hogy az elutasítások indokáról a tárcától nem kap tájékoztatást, miután az állampolgársági kérelmekről a köztársasági elnök dönt, indoklás nélkül. Márciusban a parlament előtt volt Potápi Árpád fideszes képviselő utóbb visszavont törvénymódosító javaslata. Az előterjesztés szerint meg lehetett volna tagadni a kérelmezők állampolgárság szerinti megoszlására, illetve a kérelmek benyújtásának helyére vonatkozó adatkéréseket, ha annak teljesítése nemzetbiztonsági érdeket, illetve a zavartalan külügyi kapcsolatok fenntartásához fűződő külpolitikai érdeket sértette vagy veszélyeztette volna. A javaslat indoklása szerint a kérelmezők biztonsága és a diplomáciai kapcsolatok védelme adott volna lehetőséget az adatok eltitkolására.
Napirendre tűzi az EP petíciós bizottsága a felvidéki magyar állampolgárok jogfosztásának ügyét
2013. május 16. - (mti)
Napirendre tűzi az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyar állampolgárok ügyével foglalkozó beadványt, amelyet Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke és Gubík László, az egyik jogfosztott ősszel nyújtott be a bizottsághoz - közölte az MTI-vel Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke csütörtökön. A beadványt az EP petíciós bizottsága már januárban befogadta, azaz kivizsgálandónak ítélte, a panasszal azonban csak azt követően foglalkozhatnak, miután azt az Európai Bizottság (EB) is véleményezte. Most, az EB véleményezését követően már érdemben is foglalkozik a petíciós beadvánnyal a bizottság, ülése május 27-én lesz. Lomnici Zoltán és Berényi József üdvözölte, hogy a bizottság hamarosan a beadvány tartalmi részét is véleményezi, és ezzel belátható közelségbe került az időpont, amikor az ügyet az EP napirendjére tűzheti. Berényi József a petíciós beadvány kapcsán leszögezte: reméli sikerül nagy nemzeti összefogást kialakítani az ügyben. „Pártállásra való tekintet nélkül, levélben fogom megszólítani a magyar európai parlamenti képviselőket, hogy támogassák az ügyet” - mondta a felvidéki magyar párt elnöke. Hozzátette: maga is részt kíván venni az ülésen, és örülne annak, ha azon Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar párt elnöke is részt venne, mivel ott kinyilvánítandó véleménye segíthetne abban, hogy az MKP támogassa a Most-Híd pártnak az Európai Néppárthoz való csatlakozását. „Azt csak akkor tudjuk támogatni, ha Bugárék Brüsszelben felvállalják a magyar ügyek képviseletét” - szögezte le. Az ügy várható kimenetelét illető kérdésre válaszolva Berényi hangsúlyozta, hogy amennyiben Európa komolyan veszi saját értékrendjét, meg kell szüntetnie a magyar állampolgárságot felvett szlovákiai magyarok jogfosztását. Lomnici Zoltán a fejlemények kapcsán az MTI-nek elmondta: örömmel tölti el, hogy az általa szerkesztett petíciót az EP napirendre tűzi a véleményezést követően. Rámutatott: már a petícióban összegezte a jogsértéseket és azokat az európai uniós normákat is, amelyeket Szlovákiában megsértettek, és ezeket az érveket az ülés során megint ismertetni fogja. „Most, amennyiben nem alkalmaznak kettős mércét Magyarországgal szemben, van esély arra, hogy Szlovákiát a jogsértések megszüntetésére rákényszerítsék” - jegyezte meg.
„Kölcsönszó” - A szlovák és a magyar is szegényebb lenne a másik nélkül
A két nyelv egymásra gyakorolt hatása - Az egymás nyelvében meghonosodott jövevényszavak segítenek megérteni a középkori szlovák és magyar nyelvek eredeti fonetikáját is...
http://www.nyest.hu/hirek/szlovak-magyar-a-felfedezesre-varo-nyelvek
Tájházaink - Országos konferencia Pilisszentkereszten
2013. április 14. - (oslovma.hu)
2013. április 13-án Pilisszentkereszten a Pilisi Szlovákok Központja adott otthont a Legatum Közhasznú KFT, az Országos Szlovák Önkormányzat, a Szlovák Közművelődési Központ és a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat által rendezett Szlovák Tájház-vezetők XIII. Országos Konferenciájának. A nagyszabású - hagyományos sütemények versenyével egybekötött - rendezvény szép számú résztvevője arra a kérdésre kereste a választ, hogy „Lehet-e a tájház a térség népi gasztronómiájának központja?“A konferencia bevezetéseként a pilisszentkereszti Szlovák Pávakör, valamint Glück Laura és Vanessza autentikus helyi szlovák népdalcsokorral léptek fel. A Legatum Kft. megbízott igazgatója, Ryba Etelka bevezető szavai után Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, Paulik Antal, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma Nemzetiségi Osztályának vezetője, valamint Demjén Márta, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke köszöntötte a megjelenteket. A szentendrei Skanzen igazgatóhelyettese, a Magyarországi Tájházak Szövetségének elnökasszonya, Bereczki Ibolya, etnográfus a hagyományos étkezési kultúráról, és annak napjainkban történő alkalmazásáról tartott előadást. A következő szakmai előadást, melynek címe „A kemencétől a gáztűzhelyig“, Vozár Márton mesterszakács, a békéscsabai Hotel Fiume igazgatója tartotta. Dr. Király Katalin, etnológus, a Szlovák Közművelődési Központ igazgatónője előadását szintén a hagyományos, népi étkezésnek szentelte, különös tekintettel a gasztronómiai témájú rendezvényekre. A konferencia záró részében, amelyben a résztvevők is szót kaptak, Andó György, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója arról beszélt, hogyan válhat egy hagyományos étel a település marketing eszközévé. Vonzó és sikeres volt a konferencia ebéd utáni kiegészítő programja is, a hagyományos sütemények kóstolója, amelyet Valencsics Emil, a jónevű pilisi cukrászmester irányításával lebonyolított versennyel kötöttek össze. A rendezvényt a Határon túli Szlovákok Hivatala támogatta.
Képgaléria:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.403957369703245.1073741832.147596498672668&;;type=3
Egy hamisítatlan pilisi szlovák
2013. május. - (Varga Diána - Falu-Lap / DediNoviny - Pilisszentlászló)
A szentlászlói szlovákok fülében ismerősen cseng Fuhl Imre neve, aki újságíróként, kétnyelvű költőként és közösségi emberként is sokat tett és tesz azért, hogy a pilisi szlovákság nyelve, kultúrája, hagyományai fennmaradjanak globalizálódó világunkban. Imrével szentkereszti otthonában beszélgettem.
www.oslovma.hu/XXX/FuhlPort.rtf Fuhl Extra www.oslovma.hu/XXX/FuhlPort.jpg
- Szentlászló úgymond a második szülőfalum. Ha két évvel korábban születek, ide születek, akárcsak egyik nővérem és a bátyám. Édesapám, Fuhl József és édesanyám, Franyó Róza - aki Franyó Rudolf nővére - átköltöztek ugyan a szomszéd faluba, de én a nyarakat itt töltöttem a szentlászlói kölyökbandákhoz csapódva. Többnyire pilisi szlovákul, ha úgy tetszik tótul beszéltünk, de engem a szentlászlói gyerekek gyakran kinevettek a szentkereszti „tájszólásom” miatt… A két falu között elég szoros kapcsolat volt, búcsúba, ünnepekkor akár gyalog is átjártunk egymáshoz. Talán nyolc éves se voltam, amikor Szentlászlóról hazaszöktem az erdőn keresztül, és nem tévedtem el.
A budapesti szlovák gimnázium után a pozsonyi Comenius Egyetem bölcsészkarára kerültem, újságíró szakra. A felmenőági családomon túl - hiszen őseim között egy-egy német is akad - a saját családom is multikulturális. Szlovákiában ismerkedtem meg az akkor szintén külföldi ösztöndíjasként ott diákoskodó lengyel feleségemmel, Jolkával. Fiaink, Tomi és Dani, háromnyelvűek, kisebbik fiunk ráadásként az egyetemen cseh szakra is jár.
- Majdnem harminc évig voltál a Budapesten megjelenő Ľudové noviny című országos szlovák hetilap szerkesztője.
- Szlovákiai tanulmányaim után rögtön itt kezdtem dolgozni. ’91-ben én voltam az első főszerkesztő, aki választás útján, a hazai szlovák szervezeteket képviselő bizottság fölhatalmazásával került ebbe a pozícióba. Később főszerkesztőként megalapítottam és csaknem nyolc éven át szerkesztettem a hazai szlovákok első internetes portálját (luno.hu). Közben ’96-ban társalapítója és sokáig - társadalmi munkában - szerkesztője voltam szülőfalum helyi újságjának, a Pilíšan - Pilisszentkereszti Hírmondónak. Jelenleg szabadúszóként tevékenykedem, illetve alapítóként 2011 óta üzemeltetem és szerkesztem az oslovma.hu független magyarországi szlovák portált, melynek politikai, kulturális, történelmi és irodalmi rovatai mellett fő erőssége a nyílt véleménynyilvánítás. A portál publicisztikáknak és elemzéseknek is helyet ad, például a nemrég közzétett 2011-es népszámlás nemzetiségi adataival, a nemzetiségek parlamenti képviseletével és egyéb aktuális problémával kapcsolatban. Fontosnak tartom a magyar és a szlovák sajtó monitorozását is, igyekszem minden, Magyarországon megjelenő szlovák és Szlovákiában megjelenő magyar témát megjeleníteni.
- Az újságírás mellett költészettel, műfordítással, fotózással is foglalkozol.
- Időnként valóban el akarok valamit mondani és keresem hozzá a számomra legmegfelelőbb formát. Mivel például énekelni, táncolni vagy rajzolni és festeni nem tudok, maradnak az említettek. Nika Ferenc fotográfus szerint az én képeimből készült az első digitális fotókiállítás az országban. Három önálló verskötetem mellett írásaim elég sok kiadványban, régiónknál maradva a pilisi szlovák költők antológiáiban is olvashatók, többek közt a pilisszántói Alexander Kormoš és a szintén szentkereszti születésű Gregor Papuček alkotásai mellett. Pilisszentlászlón még Franyó Rudolf helytörténeti és népi építészeti témájú könyveinek szerkesztőjeként és kiadójaként is lehet találkozni a nevemmel.
- Mindemellett országos és helyi szintű közéleti feladatokat is vállalsz.
- Megalakulása óta tagja vagyok az Országos Szlovák Önkormányzatnak, amelyben az Együtt Koalíció vezetőjeként a pilisi régiót és a Magyarországi Szlovákok Szövetségét is képviselem. 2014-ben újra lesznek nemzetiségi önkormányzati választások, ahol - az új szabályok alapján - most már mindenki, aki a helyi nemzetiségi választói névjegyzékbe regisztrál, nemcsak a helyi, hanem a megyei és az országos szlovák önkormányzatokra is szavazhat. Ez sokkal demokratikusabb, mint az eddigi elektori rendszer, és nagyon igényli majd a helyi szintű tájékoztatást.
Pilisszentkereszten voltam önkormányzati képviselő és a szlovák önkormányzat elnöke is. A hőskornak számító 90-es években az infrastruktúra kiépítése mellett létrehoztunk egy emlékparkot, berendeztünk egy tájházat, kétnyelvű utcatáblákat szereltünk föl, gondoztuk a régi szlovák, magyar és német feliratú sírokat, és sorolhatnám... Az elhíresült Szlovák Ház - botrány után a Pilisi Szlovákok Központjának megszületésében is aktívan részt vettem. A Pilisi Szlovákok Egyesületével évente pár nagyobb rendezvényt szervezünk: a szlovák bált, a szentléleki favágóversenyt és ötödik éve a Pilis-túrát, amire sok vendég érkezik Szlovákiából is. A Pilis-tetőre kirándulunk ilyenkor a környező falvakból, de a túra mindenki számára nyitott: nem titkolt célja a szlovák-magyar barátság elmélyítése.
- Hogyan látod a pilisi, ezen belül a pilisszentlászlói szlovákság jövőjét?
- Szentlászlón is hasonló folyamatok zajlanak, mint nálunk, Szentkereszten. A falu zárt közösségből egyre inkább nyitottá válik, ami azt is jelenti, hogy a szlovákság szempontjából felhígul. Szlovákságunk jövőjét ugyan valóban sok minden veszélyezteti, de azért nemcsak túl egyszerű, de igazságtalan is lenne mindenért a frissen betelepülteket hibáztatni. Ha tudatosítják magukban, hova, milyen közösségbe jöttek, ha képesek alkalmazkodni, együttműködni, nem lenézve a helyieket összefogni velük és segíteni a közös boldogulást... - semmi baj a betelepültekkel. Kimondottan örülnünk kell annak, ha magyar gyerekek szlovákul tanulnak, és ismerkednek a szlovák hagyományokkal, mint tudtommal a szentlászlói iskolában is. A szentlászlói viszonyokat ugyan naprakészen nem ismerem, de azt tudom, hogy itt felkészült és lelkes szlováktanárok tanítanak, mint például a szentkereszti Glück Mária vagy Szabó Mónika, aki a Magyarországi Szlovákok Szövetségében is aktív. Sajnos a nemzetiségi nyelvvesztés korát éljük, pedig nemcsak a nemzet, a nemzetiség is nyelvében él. Ezért minden lehetőség nagyon fontos, ami sajátos kultúránk továbbélését segíti az uniformizálódó világ futószalag-hatása ellenében.
Helyesírási tanácsadó portál
http://helyesírás.mta.hu
Kontakt na zakladateľa a redaktora portálu:
Imrich Fuhl Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. +36 20 3167402
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Slovenské vysielanie Maďarského rozhlasu
Slovenský magazín Maďarskej televízie
Slovenský rozhlas - Slovenská televízia
Počasie: Maďarsko, Slovensko - Google Prekladač
Slovensko-maď. slovník - Magyar-szlovák szótár
SLEX - Pravidlá pravopisu - Helyesírási tanácsadó