Sajtószemle / Tallózó - 2012. január - február
„Elbizonytalanodott paranoiás”- Országértékelés - A pozsonyi nyolcak - Fogadni lehet a szlovákiai parlamenti választások eredményeire - Nem módosul a szlovák alkotmány a magyar miatt - Gorilla-botrány - Ezrek tiltakoztak a politikai korrupció ellen Szlovákiában
Imrich Fuhl válogatásában
A magyar hivatalos kultúra mint „elbizonytalanodott paranoiás”
2012. február 8. - (sme.sk / ford.: galamus.hu)
A presseurop.eu című, az európai sajtót szemléző honlap Design és divat című rovatában Peter Morvaynak a Sme című pozsonyi lapban megjelent cikkélt közölte Orbán kiállítást csinál magából címmel. A nemzeti értékek erősítése a magyar miniszterelnök politikai projektjének központi eleme. Év eleje óta ezt az ambíciót illusztrálja 15 festmény, amelyet külön a budapesti várban rendezett kiállításra rendeltek. A Magyar Nemzeti Galériában, a budai királyi palota pompás épületében két erősen didaktikus kiállítás látható. Az első, amelynek címe „Hősök, királyok, szentek”, Magyarország 19. századi festőinek leghíresebb műveit gyűjti csokorba. Egy emelettel lejjebb látható a másik kiállítás, amely a több mint évszázadnyi ugrás ellenére szerves folytatása az elsőnek. Az Orbán Viktor magyar miniszterelnök személyes megbízottja által megrendelt 15 festmény témája az új magyar alkotmány illusztrálása, és a 21. század elejének nemzeti-romantikus festészetét mutatja be. A két kiállításban közös, hogy mindkettő azt illusztrálja, hogyan képzeli el Orbán Viktor kormánya az igaz művészetet, és hogyan próbálja érvényre juttatni ezt az új, hivatalos művészeti kánont. Noha az alkotmány illusztrálására készült művek között akadnak kvalitásos alkotások, a tehetség nyilvánvalóan nem volt döntő tényező kiválasztásukban. Sokkal meghatározóbb volt, hogy a kiállítás komisszárja, Kerényi Imre, és az alkotók egyazon ideológiát osztanak. Kerényi (aki 1989 előtt nagy kommunista rendezvények hangszerelésével szerzett nevet) azzal dicsekedett, hogy vezette a művészeket az alkotás folyamatában, és különféle változtatásokat és kiegészítéseket is inspirált. A festmények a magyar történelem kulcspillanatait ábrázolják. A kiállítás egyik pillére Szent Istvánt, a magyar állam megalapítóját ábrázolja, amint kardjával az új alkotmányra mutat. A kard az eltökéltséget jelképezi, mert „egy új alkotmány elfogadása nem a szemlélődőknek és a gyengeszívűeknek való” - magyarázta a festő. Az a hír járja, hogy ha Orbán nem szerepel a nemzeti történelem e hősei között, az csak azért van, mert a felesége ellenezte az ötletet. Egy másik kép középpontjában Apponyi Albert, a mártírrá vált nemzet jelképe, a trianoni békeszerződéshez (1920. június 4., Versailles) vezető tárgyalásokon résztvevő magyar küldöttség feje áll. A Magyarország feldarabolását kikényszerítő külföldi politikusokat jelképes hóhérként ábrázolja a kép, amelyet szabadkőműves szimbólumok tesznek teljessé, még a legbutább közönség számára is világossá téve, hogy ki bújuk meg a dolog mögött. Horthy Miklós kormányzó, aki 1920 és 1944 között vezette az országot, és akit a két háború közötti korszak jelképének tekintenek, olyan lovon ül, amely nem tud a maga útján menni, mert gyeplőjét egy szörny titokzatos keze fogja. Ez világos utalás az Orbán-kormány megpróbáltatásaira, amelyet szintén csak a sötét külföldi erők és a hazai árulók akadályoznak meg abban, hogy jót cselekedjen. Ám a legnagyobb felháborodást és nevetséget a 2006-os zavargások - a Gyurcsány Ferenc szocialista kormánya ellen 1956 évfordulója alkalmából szervezett tüntetés - ábrázolása provokálja. A sárkányt megölő Szent Görgy témáját felhasználva a szerző lovon ülő, feketébe öltözött rendőrt ábrázol, amely lándzsájával egy fehér ruhában fekvő hölgyet készül leszúrni. A művész szerint a hercegnő a magyar nemzetet jelképezi, amelyet megtapos egy idegen nemzet „démoni” hatalma. A festmény tökéletesen illusztrálja az új, kötelező művészeti kánont, amely csak eszköz a történelem és az aktuális politikai események egyetlen és korrekt értelmezésének terjesztésére. Pontosabban fogalmazva a történelem és a valóság átírása, amelyet politikailag motivált mitológia mozgat. A budai Palotában látható kiállítások ennek a jelenségnek csak a leginkább látható példái. Azon vannak, hogy mindenáron kikényszerítsenek egy új, „igaz” magyar kultúrát és mitológiát. Az új alkotmány, amely év elején lépett hatályba, a tiszteletre méltó Magyar Tudományos Akadémiával azonos rangra emelte a Magyar Művészeti Akadémiát. A pompázatos elnevezés ellenére ez a művészeti akadémia korábban nacionalista orientáltságú és az Orbán Viktor iránt lojális művészek magánszerveződése volt. Egy tévéműsor például azzal foglalkozik, hogy bemutassa mindazt, amit Magyarország adott a világnak, és amit magyarok találtak fel. Egy másik műsorban, amelynek címe Szeretlek, Magyarország! a sport és a sajtó ismert személyiségeiből álló csapatok vetélkednek abban, hogy kedvező fényben mutassák be szülőföldjüket. És hogy feledésbe ne merüljön az alkotmányba foglalt állami ideológia másik pillére, a hazafiság e propagálását a bibliáról szóló családi vetélkedő teszi teljessé. Mindez a kereskedelmi televíziózásból koppintott giccsbe van csomagolva, ami még nevetségesebbé teszi, különösen mert kiderül, mi mindenre képes a műsor a hagyományos értékek terjesztéséért. Ez az állam által reklámozott hivatalos kultúra egyre nevetségesebbé válik. Mániákus önreklámozása arra készteti az embert, hogy egy elbizonytalanodott paranoiáshoz hasonlítsa, akinek arra van szüksége, hogy folyamatos megerősítse saját fontosságát, és nem tűr el kritikát. Az állami kulturális intézmények és a külföldi magyarok baráti szervezeteinek segítségével ezt az nagyrészt birkaszerű és irányított kultúrát még külföldön is terjesztik. Tavaly több nacionalista versíró vett részt Szlovákiában a Pohoda fesztiválon, Orbán egyik volt kormányszóvivőjével, egy állami pénzből, jelentős támogatással működő hetilap főszerkesztőjével a magyar média állapotáról szóló vitában. A kevéssé tájékozott külföldi hallgatóságnak ezeket a vendégeket a magyar minőségi kultúra képviselőként mutatják be. De szerencsére nem azok, legalábbis most nem.
Európai normát az autonómiáról
A cél egymillió szavazat összegyűjtése az Európai Unió legalább hét tagországából azért, hogy az Európai Parlament normát alkosson a kisebbségben élő nemzeti közösségek jogállásáról. Ez lehetőséget teremtene az autonómiaformák majdani egységes elismeréséhez. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács legutóbbi ülésén ezzel a polgári kezdeményezéssel foglalkoztak a tagszervezetek. Gecse Géza a résztvevőkkel beszélgetett. Hallgassa meg Határok nélkül című műsorunk összeállítását:
http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=005e07a7_4985328.mp3
Vidékfejlesztési megállapodás határon túliakkal
Magyar sportolókról nyílt kiállítás Pozsonyban
2012. február 7. - (mti)
Magyar sportolók - sportoló magyarok Európa közepén címmel nyílt kiállítás Pozsonyban kedden. A Rozsnyóról érkezett vándortárlat a szlovákiai magyar kulturális szervezet, a Csemadok Országos Tanácsának köszönhetően jutott el a fővárosba. Az időszaki tárlat a legsikeresebb magyar olimpiai bajnokokat, illetve csapatsportágakat mutatja be. A kiállítás február 16-ig tekinthető meg a Csemadok pozsonyi székházában, ezt követően Budapestre utazik, majd Bulgáriában vendégszerepel. „A szervezet szándéka, hogy amint lehet, a tárlatot visszahozza a Szlovákiába, kibővítve azokkal az itteni magyar sportolókkal, akik szintén sikereket értek el az olimpiákon” - mondta el az MTI-nek Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára. A kiállítás társszervezője a pozsonyi magyar nagykövetség is. A tárlatot megnyitó Balogh Csaba, Magyarország szlovákiai nagykövete hangsúlyozta: annak ellenére, hogy Magyarország kis ország, a legsikeresebbek közt említik a modern kori olimpiák történetében. A nagykövet az MTI-nek elmondta, reményei szerint közös összefogással és megfelelő felkészüléssel 20 éven belül Budapest kész lesz egy olimpia megrendezésére. A kiállítás anyagát Szabó Lajos, a szövegi részét Szikora Katalin állította össze.
Az Emberi Méltóság Tanácsának segítségét kérte a rimaszombati Tamás Aladárné családja
2012. február 8. - (mti)
Az Emberi Méltóság Tanácsát (EMT), illetve Lomnici Zoltánt kérte meg a kettős állampolgársággal összefüggő „bonyodalmakban” való tájékozódásra a csaknem százéves, a szlovákiai Rimaszombatban lakó Tamás Aladárné családja. Erről az idős asszony Magyarországon élő lánya, Tamás Judit nyilatkozott az MTI-nek. Tamás Aladárné - a korára való tekintettel - gyorsított eljárással kapta meg 2011 áprilisában a magyar állampolgárságot, s noha semmilyen aggálya nem volt azzal kapcsolatban, hogy ez bármilyen formában befolyásolná a szlovák állampolgárságát, december elején szlovák okmányai visszaadására szólította őt fel a rimaszombati hatóság. E döntést ellen ő később fellebbezett. Hasonlóan járt az idős asszony vele egy háztartásban élő másik, 66 éves lánya is. Mint Tamás Judit elmondta, az átélt stressztől betegeskedő, a tavaly karácsony előtt pár hétig nála lábadozó édesanyja az ünnepekre visszatért Rimaszombatba, ott látogatta meg őt múlt hét pénteken az Emberi Méltóság Tanácsának néhány tagja, közöttük a szervezet elnöke, Lomnici Zoltán. Közlése szerint a látogatáson szóba kerültek a kettős állampolgársággal, illetve a szlovák okmányok visszakérésével összefüggő, tisztázásra váró bonyodalmak is. A vitás kérdésekben való kiigazodás, illetve az alapos tájékozódás céljából az Emberi Méltóság Tanácsa és személyesen Lomnici Zoltán segítséget ajánlott, s ezt a család örömmel elfogadta - tette hozzá Tamás Aladárné idősebbik lánya. Mint megjegyezte, az Emberi Méltóság Tanácsát azzal a puhatolózó kérdéssel kereste meg a család, hogy egy strasbourgi jogorvoslati kérelem beadása esetén lenne-e esélye édesanyjának, húgának és a hozzájuk hasonló tortúrán átesett többi felvidéki magyarnak a számukra kedvező elbírálásra. Tamás Judit felhívta a figyelmet arra, ezek a magyar emberek a saját lakásukban tulajdonképpen hajléktalanokká váltak amiatt, hogy kihúzták őket a szlovák állampolgárok listájáról, s számos más adminisztratív hátránnyal is szembe kell nézniük, mindez pedig szerintünk EU-normákba ütközik. Hozzátette: a látogatás óta napi kapcsolatban állnak az Emberi Méltóság Tanácsának tagjaival. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke a hozzájuk érkezett megkeresés hírét az MTI-nek megerősítve elmondta: az idős asszony családjának a kérésére a jogvédő szervezet ingyenes segítséget nyújt. Felkért szakértőik máris megkezdték az előkészítő munkát, s javaslatot tesznek arra, hogy ebben a helyzetben milyen jogi lépések lehetnek célravezetőek. Ha az érintett, illetve családja úgy dönt, képviselik az európai fórumok, elsősorban a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt az ügyet - jelentette ki. Lomnici Zoltán kiemelte: a szlovák állampolgárságtól való megfosztás ez esetben nemcsak súlyos lelki traumát, erkölcsi tehertételt jelent egy idős ember számára, de különféle anyagi és közjogi hátrányok sorozatával jár, kezdve azzal, hogy a szlovák állampolgárság megszűnése miatt máris megszűnt az idén századik életévét betöltő nyugdíjas tanítónő állandó lakcíme. A kialakult helyzet indokolatlan hátrányos megkülönböztetést idéz elő, a diszkrimináció tilalmának elvébe ütközik és tipikusan az Emberi Méltóság Tanácsa által felvállalt ügyek közé tartozik - jegyezte meg az elnök. „Ez nemcsak a felvidéki magyarság, de egész Magyarország ügye is” - hangsúlyozta Lomnici Zoltán.
A két Komáromot összekötő új híd építése 2014 után kezdődhetne
2012. február 7. - (mti)
Leghamarabb 2014 után kezdődhetne meg a Komáromot Révkomárommal összekötő új híd építése - derült ki a magyar-szlovák vegyes bizottságnak a közúti infrastruktúra aktuális kérdéseiről szóló keddi egyeztetésén Somorján. A zártkörű találkozón - amelyen Magyarországot Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára, Szlovákiát pedig Érsek Árpád, a közlekedési és régiófejlesztési tárca államtitkára képviselte - az egyik fő téma a Komárom és Révkomárom közt építendő híd volt. A híd terveit már jóváhagyták, és 2013-ra elkészülhet a projekt dokumentációja is. „2014-ben a két fél megigényli a kivitelezéshez szükséges anyagi támogatást az Európai Uniótól, aminek jóváhagyását követően megindulhatnak az építési munkálatok is” - mondta el kedden a TASR állami hírügynökségnek Érsek Árpád. Az egyeztetésen ugyancsak szó esett három híd további sorsáról, konkrétan a Balassagyarmatot és Szlovákgyarmatot összekötő híd rekonstrukciójáról, valamint az Ipolydamásd és Helemba, illetve Vámosmikola és Ipolypásztó közt építendő hidakról.
Tévedtünk
Orbáni évértékelés alkohollal
Megegyezni - no de kivel?
Orbán és Brezsnyev
Orbán, unalomig
Orbán Viktor beszorult az időgépbe
A leghazugabb mondat
Orbán és a középosztály
„Mindig is szerettem volna 400 Ft/l felett tankolni”
10 állítás, amitől felszisszentek a hallgatók
Tényleg meredek volt…
Országértékelés
„Készek vagyunk küzdeni, de megegyezni is”
2012. február 7. - (mti)
A kormány kész küzdeni, ha kell, de megegyezni is, ha az ország érdeke megkívánja - jelentette ki Orbán Viktor tizennegyedik évértékelőjében 2012. február 7-én. A Millenárison tartott beszédében a miniszterelnök azt mondta: kormánya vállalkozásának első szakasza lezárult, Magyarország új alapokon áll.
Kezdésképpen a kormányfő köszönetet mondott a januári Békemenet résztvevőinek, azoknak, akik a Magyarországra „zúduló méltánytalan pergőtűz” közepette is kiálltak az ország mellett. A politika nem a balett-táncosok világa, „ha az ember itt éli napjait, gyakrabban jut eszébe Muhammad Ali, mint Aleszja Popova, bár mindkettő táncos lábú” - fogalmazott, hozzátéve, ettől függetlenül a politikusoknak is fontos a biztatás, a bátorítás. „Nem sajnáltatni akarjuk magunkat, elvégre aki lónak állt, az húzzon”, de fontos, hogy néha az emberek jelezzék, értik, hogy értük folyik a küzdelem. Felidézte: megkérdezte feleségét, miről beszéljen évértékelőjében, mire ő csak annyit felelt: „mondj el mindent!” „Mondtam neki, abból baj lesz” - tette hozzá. A kormányfő szerint egy évvel ezelőtt is tudni lehetett, 2011 izgalmas lesz, de azt kevesen gondolták, mi minden vár ránk. Tisztán látszott, a magyar uniós elnökség kezdete előtt is, hogy Európa a kommunizmus bukása utáni legnehezebb éve elé néz, de az események minden előrejelzést felülmúltak - mondta, majd kifejtette: tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és a szomszédos országok közül is négyben kényszerült távozni a kabinet, stabilnak látszó országokban pedig zavargások törtek ki. Olyan veszélyek tűntek fel az európai horizonton, mint számos euróövezeti ország fizetésképtelensége, és már nem tartoznak a politikai sci-fi világába a közös valuta bedőléséről, az unió megroppanásáról vagy széteséséről szóló találgatások - folytatta Orbán Viktor, hozzátéve: továbbra is reális veszély, hogy az európai gazdasági folyamatok a visszaesés irányába fordulnak. A 2011-es év megrendítő volt Európának; „Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat” - vélekedett. Orbán Viktor a vörösiszap-katasztrófa sújtotta Kolontár és Devecser újjáépítését, az ott élők eltökéltségét állította példaként mindenki elé. Mint mondta, ezek az emberek többet vesztettek, mint az euróválság áldozatai, de képesek voltak újrakezdeni. Sokan ma azért aggódnak, hogy mi történik, ha az ország megújítása nem lesz sikeres, ha a mostani kormány sem tudja kivezetni az országot a nehéz helyzetből, de „félni csak a félelemtől kell, ha legyőztük a saját félelmünket, szabad az út” - üzente. Beszédében a miniszterelnök a közelmúltban zátonyra futott olasz tengerjáró hajó kapitányához hasonlította azok viselkedését, akik nyolc év alatt „zátonyra futtatták” Magyarországot. Mint mondta, a hajó kapitányához hasonlóan ők is elsőként „hagyták el a fedélzetet”, nem érdekelte őket, mi lesz az emberekkel, miután „elhagyták a bajba jutott hajót, csak annyit mondtak: viszlát”. „Most pedig a szárazföldről, külföldi üzlettársaik szoknyája mellől handabandázva tücsköt-bogarat szórnak azokra, akik maradtak, és próbálják menteni a menthetőt” - vont párhuzamot. Elmondta: a kormányváltáskor tudták, hogy nyolc év hibáit és mulasztásait nem lehet néhány hónap alatt jóvá tenni. Az adósságról szólva Orbán Viktor rámutatott: az adósrabszolgaság mindennapi valósággá vált, ám nemcsak a családok, hanem az állam is eladósodott. Ha most akkora lenne Magyarország adósságállománya, mint 2002-ben, akkor „mi adnánk kölcsönt a Nemzetközi Valutaalapnak”, és ha úgy állna az ország, mint tíz évvel ezelőtt, „nem lenne más dolgunk, mint azon vitatkozni, hány légitársaságot hozzunk létre, hány új kórházat és gyárat építsünk, és mennyivel emeljük a nyugdíjakat meg az egészségügyi dolgozók fizetését”. A szocialisták azonban visszanyomták az országot az „adósságketrecbe”, ezt pedig nehéz lesz valaha is megbocsátani - tette hozzá. Az MSZP-s kormányok mindent eltüntettek, ami sűrűbb volt a levegőnél, és amikor jött a pénzügyi válság első hulláma, nem volt mihez nyúlni - fogalmazott a kormányfő, hozzáfűzve: ennek ellenére volt, aki jól járt. Példaként említette azokat, „akik befolyásos kapcsolataikkal rátették kezüket a közpénzekre a BKV-nál, és odajuttatták Budapestet, hogy képtelen fenntartani saját közlekedési vállalatát”. Ezek után szerinte az alapos elszámoltatás a legkevesebb, amit elvárhatnak az emberek a jelenlegi kabinettől. Mindennek következményeként egy horribilis kifizetetlen számla maradt hátra Magyarországnak címezve, amelyen ezermilliárdos tételek szerepelnek, a baloldali politikusok és üzlettársaik pedig azt mondták rá: fizessék ki az emberek! - folytatta, aláhúzva, hogy erre 2010-ben „egy kétharmados nemet mondtak”. Hozzátette ugyanakkor, hogy „nem volt éppen életem legelegánsabb lépése, ahogy ellentmondást nem tűrően kivetettük a bankadót, a válságadót, majd a végtörlesztést. Ez aligha kerül be a politika szépészeti tankönyveibe. Nem volt azonban vesztegetnivaló időnk. (...) A halogatás olyan, mint a hitelkártya: jó móka, amíg a számlát meg nem kapjuk”. Akiknek ez fáj, arra buzdítanak, Magyarország térjen vissza azokhoz az eszközökhöz, amelyek eladósították az ország, nekik viszont hasznot hoztak - mondta.
Orbán Viktor kijelentette, a 2010 májusában kezdett munkában kormánya mára mérföldkőhöz érkezett, vállalkozása első szakasza lezárult: Magyarország új alapokon áll, ez visszavonhatatlan tény. Az államadósságot sikerült csökkenteni, még ha a tisztánlátást zavarja is a forint árfolyamának ingadozása. Az államadósság csökkentése nélkül az ország ott tartana, ahol Görögország: végleg elveszítette volna a függetlenségét, nem dönthetne sorsáról, „a népakarat helyett a hitelezőink uralkodnának helyettünk” - mondta. Hozzátette azonban, az ország a magas államadósság miatt továbbra sem érezheti teljes biztonságban a függetlenségét, az adósság csökkentését célzó Széll Kálmán-tervben foglalt intézkedések 83 százaléka ugyanakkor már teljesült. A kormányfő a devizahitelek kedvezményes végtörlesztéséről szólva közölte: nem fogadhatták el, hogy az emberek sokévnyi törlesztés után lakásuk helyett jelzáloghitelüket hagyják gyermekeikre. Mostanra 160 ezer család szabadult ki a devizaadósságból, a többiek terhe pedig a bankszövetséggel kötött megállapodás eredményeként válik elviselhetővé - mondta, hozzátéve, ez azt is jelenti, hogy az ország külső devizaadósság-állományából nagyjából 766 milliárd forintnyit sikerült átváltani. Orbán Viktor újólag kiállt az egykulcsos adórendszer mellett, mert a régi szerinte büntette a munkát, a teljesítményt és a vállalkozást. Tudja, hogy sokan nem szeretik az új rendszert, de nincs olyan adórendszer, amit szeretni lehetne; elég, ha az emberek belátják annak gazdasági ésszerűségét - jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a társadalmi igazságosságot a jövedelmiadó-rendszeren nem lehet számon kérni, azt a szociális rendszeren keresztül kell megcélozni. Aki azt hiszi, hogy a magasabb adókulcs a gazdagokat adóztatja, aligha ismeri a magyar valóságot, a gazdagok, a multimilliomosok ugyanis - érvelt - mindig megtalálják a módját, hogy kivonják magukat az adó alól, és a terheket végül mindig a középosztállyal fizettetik meg. Ezért a középosztály védelme csak az arányos, egykulcsos adórendszerrel valósítható meg - húzta alá. A miniszterelnök elismerte viszont azt, hogy sok szerényebb keresetű ember ma okkal érzi úgy, nem könnyíti meg helyzetét az adórendszer. „Ez így is van. Ennek az az oka, hogy az új rendszerre csak 2013. január 1-jén tudunk teljes fordulatszámmal átállni. Ha ez megtörténik, az ő zsebükben is több marad majd” - ígérte. A pártelnök-miniszterelnök lényegesnek tartotta, hogy a kormány politikája túlnyúlik a középosztály érdekkörén, és kísérletet tesz a középosztály és a leszakadók érdekeinek egyeztetésére. Ebbe a körbe sorolta a Start-munkaprogramot, amellyel összefüggésben kijelentette: 206 ezer embert hívnak vissza a munka világába, ami embert próbáló feladat lesz, mert vannak, akik tíz vagy húsz éve nem dolgoztak, velük szemben pedig „türelemre, empátiára és szelíd hajthatatlanságra lesz szükség”. „Igaz, hogy a 46 ezer forintos munkabér kevés, de több mint a 28 ezer forintos segély. Ma ennyire futja. De bízunk abban, hogy a gazdaság hamarosan képes lesz növekedni, és akkor majd emelhetjük a Start-munkabéreket is” - mutatott rá. A rendszerváltás óta eltelt huszonkét év legnagyobb „erkölcsi tettének” nevezte, hogy a közmunka mellett pótolni fogják a képzetlen munkanélküliek elmaradt iskolai és szakmai oktatását, ők szombaton iskolába fognak járni. A bejelentését taps fogadta. Orbán Viktor kitartott a szakképzés átalakítása mellett, hangsúlyozva, helyes, hogy az ott tanulóknak több időt kell gyakorlati munkával tölteniük, mint az iskolapadban. A tankötelezettségi korhatár leszállításáról azt mondta: aki nem akar tanulni, azt 16 éves kora után nem tartják erőszakkal az iskolában, „ahol úgyis csak akadályozná a többiek tanulását”. „De ha benőtt a feje lágya, bármikor visszajöhet, és befejezheti a tanulmányait” - hangoztatta. A felsőoktatás átalakítását azzal indokolta: végzős egyetemisták ezrei hitték azt évente, diplomájuk komoly érték, de kiderült, hogy nem így van, miközben a legjobbak közül sokan elhagyták az országot. Ezzel szemben szerinte annak, aki az adófizetők pénzén tanul a felsőoktatásban, vállalnia kell, hogy egy ideig itthon dolgozik. Kitért arra is, lehetővé akarják tenni, hogy a gyesről visszatérő anyáknak ne jelentsen hátrányt a munkavállaláskor, hogy gyermekük van. Ennek érdekében bölcsődéket és óvodákat fognak építeni a következő két évben - jelezte. Kiemelte, hogy ma már egy nyugdíjasnak sem kell félnie, hogy nyugdíjának értéke tovább csökken, és a rezsiköltségek sem nőhetnek nagyobb mértékben, mint ahogyan a nyugdíjakat emelik. Azt kérte, hogy a nyugdíjasok támogassák a középosztályt munkához és tisztességes bérhez juttató gazdaságpolitikát, a középosztályt pedig arra, tekintse szövetségesének a nyugdíjasokat, „akiknek támogatása és szavazata nélkül nem jöhet létre a középosztály érdekeit szolgáló kormányzati többség”. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a nemzetközi tárgyalásokon is megvédi azt a kormányzati intézkedést, amely lehetővé tette, hogy azok a nők, akik negyven évet ledolgoztak, életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek. Arról is beszélt, egyetért azzal, hogy ne támogassák azokat a külföldi cégeket, amelyek azért jönnek ide, hogy tőkeerejükkel kiszorítsák a magyar vállalatokat a piacról, aztán kivigyék a hasznukat. „De továbbra is kitartok amellett, hogy meg kell tartanunk azokat a külföldi befektetőket, akik tisztes haszon ellenében munkahelyeket és értéket teremtenek, úgy, mint az Audi, a Mercedes, a Huawei, a Nokia, a Bosch vagy az Opel” - tudatta, és hozzáfűzte, bár makrogazdasági szakemberek támadják, továbbra is kitart amellett, hogy 19-ről 10 százalékra csökkentették a társasági nyereségadót, ami a hazai vállalkozásoknak is kedvező.
Évértékelő beszédében Orbán Viktor azt mondta: minden lehetséges eszközt felhasználnak az új alaptörvény megvédésére, amelyet szerinte azok kifogásolnak, akik itthon és külföldön Magyarország folyamatos eladósításában voltak érdekeltek, ebből húztak anyagi és politikai hasznot. Kifejtette: büszke rá, hogy a január elsejétől hatályos alkotmány előírja az adósság csökkentését és a költségvetési egyensúly megőrzését, meggátolva, hogy felelőtlen kormányzatok újabb nemzedékek jövőjét dobják zálogba. „Ne legyünk naivak, valójában ez a bajuk az alaptörvénnyel” - fogalmazott, megjegyezve, „az adósság jó üzlet, ha az ember a bot megfelelő végén van”. A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, nincs, amiben elszántabb lenne, mint hogy felelősen gazdálkodjanak az ország pénzével. Ezzel kapcsolatban közölte: az ország tavaly az európai uniós tagsága óta először tudta 3 százalék alá vinni a költségvetési hiányt, ami azért is lényeges, mert 2,8 százalékos hiány alatt az államadósság „automatikusan csökken”. Szólt arról is, hogy két éve még arcátlan végkielégítéseket, prémiumokat és különböző juttatásokat fizettek ki állami alkalmazottaknak, mára azonban ezt megfékezték. Megjegyezte ugyanakkor, hogy „buzgár módjára föl-föltörnek ilyen-olyan kísérletek, amelyeket rendre le kell törni”, de az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a hivatalnokok és az állami cégek vezetőinek bérezésében még nem uralkodik ésszerű, méltányos rend. „A vezetők felelőssége, hogy mindenkor kiálljanak a magyar érdekekért itthon és külföldön. De ezt józan ésszel, és okosan kell tenni. Törekednünk kell a megegyezésre, törekednünk kell a viták békés rendezésére mindenkivel, aki Magyarország megújulását támogatja, vagy legalábbis elfogadja” - mondta, megjegyezve, a kormánytól balra állók a teljes önfeladást pártolják, a tőle jobbra állók pedig semmiben nem hajlandók megegyezni, ezért nem is vehetők komolyan. „Készek vagyunk küzdeni, ha kell, de megegyezni is az ország érdekében. Túl vagyunk már a Nagy indiánkönyvön és A Tenkes kapitányán is, számunkra a küzdelem és a megegyezés egyaránt eszköz és nem cél.” A kormányfő szerint aki ma Magyarország csődjéről beszél, aki azt mondja, hogy az ország elbukik a megújulásért vívott küzdelemben, az nem tudja, mit beszél, nem ismeri az országot, a magyar embereket. Orbán Viktor hangsúlyozta: mindig lesznek barátai Magyarországnak, akik meg- és felszólalnak mellettünk, mint például a litvánok és a lengyelek. „Éljen Litvánia, éljen Lengyelország!” - mondta, és szavait nagy taps fogadta. A miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a magyaroknak saját meggyőződésüket kell követniük, és nem szabad megijedniük a váratlan nehézségektől. „Jobbat érdemelnénk, ha azt nézzük, mennyit dolgozunk. Jobbat érdemelnénk, ha azt nézzük, hogy bár kétségkívül követtünk el hibákat a XX. században, de az ezek miatti veszteségeink messze meghaladják a hiba mértékét” - értékelt, majd azzal folytatta: ezért a magyarokban működik egy hajtóerő, ami abból fakad, hogy „bántja igazságérzetünket mindaz, ami történt velünk. Bántja az igazságérzetünket, hogy oda jutottunk, ahol és ahogy most vagyunk”. Ezért szerinte itt az ideje, hogy „végre ne a dolgok után kullogjunk, hanem elébe vágjunk, ne törődjünk az értetlenséggel, az európaiak okoskodó aggodalmaskodásával”. „Magunkra figyeljünk, a saját meggyőződésünket kövessük, és ne ijedjünk meg a váratlan nehézségektől” - szólított fel Orbán Viktor, rámutatva: a sikeres jövő nem ajándék, nem nyeremény, hanem csakis megérdemelt győzelem lehet. Ahogyan Wayne Gretzky egykori kanadai jégkorongozó tanácsolta: „ne oda korcsolyázz, ahol a korong éppen van, hanem oda, ahol lesz”. Beszédét szokás szerint azzal zárta: „hajrá, Magyarország, hajrá magyarok!”
„A középosztályhoz, illetve szavazótáborához szólt Orbán Viktor”
2012. február 7. - (mti)
A középosztályhoz, illetve szavazótáborához szólt Orbán Viktor miniszterelnök kedden elmondott országértékelésében az MTI által megkérdezett politológusok szerint. A Nézőpont Intézet jól felépített, határozott hangvételű beszédként értékelte a kormányfő szavait, a Magyar Progresszív Intézetnél pedig úgy gondolják, Orbán Viktor sarkosan, „néhol osztályjelleget öltve” fogalmazott. A Nézőpont Intézet az MTI-hez eljuttatott gyorselemzésében hangsúlyozza, a miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a „centrális erőtérben kormányzó Fidesz” továbbra is az egyetlen kompromisszumokra és küzdelemre képes, integráló tényező a baloldali ellenzékkel, valamint a radikális jobboldallal szemben. Szerintük a beszéd alapján a kormány a „középosztály és a nyugdíjasok meghirdetett szövetségével” építheti fel a saját tartós társadalmi támogatottságát. Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője is arról írt, Orbán Viktor szavazótáborához, a „vélt középosztályhoz” intézte mondatait, őket igyekezett arról meggyőzni, hogy politikája a javukat szolgálja. Az elemző érdekes hatalmi konstrukcióként értékelte továbbá a kormányfő azon mondatait, amelyekben szerinte Orbán Viktor a középosztályt arra kérte: nézze el a kormánynak, hogy a nyugdíjasokat megsegíti, mert csak így érheti el, hogy utóbbiak egy olyan pártra adják szavazatukat, amely a középosztálynak kedvező politikát folytat. A Magyar Progresszív Intézet munkatársa kiemelte, a miniszterelnök látványosan kerülte az elmúlt hónapok kínos kérdéseit, így a gazdaságpolitikai fordulattal járó IMF-hez fordulást vagy az Európai Bizottsággal folytatott vitát. A Nézőpont Intézet ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormányfő határozottan cáfolta az „elmúlt hetek több városi legendáját”, így az „arányos adózás eltörlését vagy az államcsőd lehetőségét”. Megjegyzik még, hogy Orbán Viktor a „többszólamúság kockázatát” elkerülve egyszerre szólt a külföldi befektetőknek és a magyar választópolgároknak, eközben fontos legitimáló tényezőként támaszkodott a kormány mellett kiálló békemenetre. Az önállóság, a függetlenség és a szabadság mellett pedig a felelősség kérdése is szembetűnően sokszor köszönt vissza a beszédben - fűzik hozzá. Gyömöre Máté a jövőre vonatkozó kijelentéseket hiányolta, szerinte Orbán Viktor a várakozások ellenére nem hirdetett meg új, konstruktivitásra épülő szakaszt, és nem beszélt a korábban általa konszolidációnak nevezett időszakról, holott tavaly egy 2014-ig tartó ívet vázolt fel erről. Másképp látja ezt a Nézőpont Intézet, amely szerint az országértékelés - a „kormányváltás előtti időszak nehéz örökségének ismertetésén túl” - az iránykijelöléssel is együtt járt. Mint írják, a miniszterelnök az „alaptörvény egyes értékeiben - a fegyelmezett költségvetési és államadósság-szabályokban -, valamint az új tehermegosztási rendszerben” látja azt a „stabil, új alapot, amelyre a kormányzati politika a jövőben építhető”. A Nézőpont Intézet arra is felhívja a figyelmet, hogy Orbán Viktor korábbi beszédeihez hasonlóan elismerte, a jövőben is kell majd áldozatokat hozni, az ország előtt álló munka pedig egyáltalán nem lesz könnyű, azonban azt is jelezte, hogy az ésszerű kompromisszumok mellett az ország továbbra is a saját útját járja, az eddig elért eredményekből pedig lehetőség szerint nemzetközi nyomásra sem kíván engedni. Gyömöre Máté az adópolitikára visszatérve megjegyzi, Orbán Viktor szerinte ellentmondásba került magával azzal, hogy az egykulcsos adórendszer méltatása közben még arról beszélt, az adórendszeren nem lehet társadalmi igazságosságot követelni, majd később a családi adókedvezmény erényei közé sorolta a társadalmi igazságot.
„Megegyezési szándék, részletek nélkül”
2012. február 7. - (mti)
Az MTI által megkérdezett gazdasági elemzők kiemelték a megegyezési szándékot Orbán Viktor keddi országértékelő beszédéből, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök konkrétumok említése nélkül beszélt erről. Duronelly Péter, a Budapest Bank befektetési igazgatója szerint sok újdonság nem volt Orbán Viktor beszédében, különösen azt illetően, hogy a magyar politikának milyen a hozzáállása az európai együttműködéshez, illetve milyen a magyar vezetés kompromisszumkészsége az EU/IMF-hitelkeret aláírása érdekében. Elmondta: az ország azonban olyan gazdasági helyzetbe került, amely alapján újabb finanszírozási csomagra lesz szüksége, ugyanakkor a különutas gazdaságpolitika mellett a hitelszerződés aláírására nem nagyon lenne lehetőség. Duronelly Péter szerint az elemzők azt várják, hogy az az ellentét, ami a politikai elvek és a pillanatnyi gyakorlat, illetve a csomag aláírásához megszabott előfeltételek között van, hogyan oldódik fel, ám erre a kormányfő beszédéből „se pro, se kontra” nem lehetett választ kapni. „Arra választ kaptunk, hogy a tárgyalásokra hajlik a magyar politika, de arra nem, hogy ez elegendő-e a megegyezéshez” - fűzte hozzá a Budapest Bank befektetési igazgatója. Kiemelte, hogy a miniszterelnök egyértelműen letette a voksot az egykulcsos szja mellett. Vagyis az látszik, hogy a magyar fél álláspontja szerint az egykulcsos szja-t tekintve nincs helye kompromisszumnak - mondta. Megjegyezte azt is, hogy Orbán Viktor változatlanul kiállt az államadósság csökkentése és a költségvetési hiány alacsonyan tartása mellett. Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője is úgy vélte, hogy a kormányfő beszéde gazdaságpolitikai szempontból nem tartalmazott sok újdonságot. Arra azonban felhívta a figyelmet: amikor Orbán Viktor a Széll Kálmán-terv 83 százalékos teljesítéséről szólt, vélhetően beleértette az ez évre szóló költségvetési intézkedéseket is. A CIB Bank elemzője is figyelemre méltónak nevezte, hogy a miniszterelnök ismét kiállt az egykulcsos szja mellett. Emellett Orbán Viktor megerősítette, hogy a kormány a költségvetési fegyelem betartásához ragaszkodik, ami fontos jelzés a befektetőknek, és a miniszterelnök arra is utalást tett, hogy készek a megegyezésre az EU/IMF-hitelkeret érdekében - tette hozzá. Az MKB Bank vezető elemzője szerint egy évértékelő beszédtől konkrétumokat nem lehetett várni, így inkább a beszédből kihallható üzeneteket lehet értékelni. Kondrát Zsolt szerint a kormányfő a korábbi szakasz lezárását, egy új, konszolidációs szakaszt hirdetett meg, ami új stílust is jelent. Mivel a befektetőket, a többségi külföldi tulajdonú bankokat és a multinacionális cégeket igen kedvezőtlenül érintették a 2010-2011-ben bevezetett válságadók, őket kívánta megnyugtatni Orbán Viktor akkor, amikor ennek a gazdaságpolitikai kurzusnak a lezárásáról beszélt - vélekedett Kondrát Zsolt. Az elemző ugyanakkor hiányolta a beszédből azokat a szükséges reformlépéseket, amelyekre még szükség lehet, különösen abban az esetben, ha a külső konjunktúra a jelenleginél is kedvezőtlenebb lesz, és a magyar gazdaság nem képes növekedni. Ebben az esetben ugyanis megszorításokra lehet szükség, amire a miniszterelnök nem készítette fel hallgatóságát - tette hozzá. Kondrát Zsolt úgy érzékelte, bár az EU/IMF-megállapodásról direkt módon nem beszélt a miniszterelnök, „virágnyelven a megegyezési hajlandóságot jelezte”.
A Fidesz üdvözli a miniszterelnök kiállását Magyarország nemzeti érdekei mellett
2012. február 7. - (mti)
A Fidesz üdvözli, hogy a miniszterelnök egyértelműen kiállt Magyarország nemzeti érdekei, az arányos adózás, a családok támogatása, a tisztességes munka megbecsülése és az elszámoltatás fontossága mellett. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében, a kormányfő országértékelő beszédére reagálva, kiemelte: a miniszterelnök és kormánya mindenben számíthat a Fidesz támogatására. Orbán Viktor közlése szerint a 2010 májusában elkezdett munkában mérföldkőhöz érkeztek, vállalkozásuk első szakasza lezárult. Magyarország új alapokon áll, ez visszavonhatatlan tény - fogalmazott évértékelő beszédében a miniszterelnök. Rámutatott: az államadósságot sikerült csökkenteni, még ha a tisztánlátást zavarja is a forint árfolyamának ingadozása. Hozzátette ugyanakkor, az ország a magas államadósság miatt továbbra sem érezheti teljes biztonságban a függetlenségét. A kormányfő a devizahitelek kedvezményes végtörlesztéséről szólva közölte: 160 ezer ember szabadult ki a devizaadósságból, a többiek terhe pedig a bankszövetséggel kötött megállapodás eredményeként válik elviselhetővé. A miniszterelnök azt mondta: aki azt hiszi, hogy a magasabb adókulcs a gazdagokat adóztatja, az aligha ismeri a magyar valóságot. A gazdagok ugyanis - érvelt - mindig megtalálják a módját, hogy kivonják magukat az adó alól, és azt valójában végül mindig a középosztállyal fizettetik meg. Ezért a középosztály védelme csak az arányos, egykulcsos adórendszerrel valósítható meg - közölte a kormányfő.
Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP):
Jövőképet rajzolt fel a miniszterelnök
2012. február 7. - (mti)
A rászorulók védelmét hangsúlyozta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője az MTI-nek Orbán Viktor miniszterelnök keddi országértékelő beszéde után. Harrach Péter úgy fogalmazott: a miniszterelnök felrajzolta a jövőképet, amely az egyén számára a normális emberi életet, a társadalom számára a nyugodt és rendezett világot biztosítja, ahol érvényesülhet az egyén kreativítása, éppúgy mint a rászorulók védelme. Utóbbi különösen fontos a KDNP számára - tett hozzá. A kisebbik kormánypárt frakcióvezetője kiemelte: üdvözlik a konszolidációs időszak kezdetét. Mint mondta, elkerülhetetlennek tartották a régi rend lebontását kísérő konfrontációt. „Elveink érvényesülése érdekében továbbra sem riadunk vissza a küzdelmektől, de nem tagadjuk, hogy a kereszténydemokraták politikai stílusának jobban megfelel az építés korszaka, a lehető legszélesebb nemzeti egység szolgála” - fogalmazott. Orbán Viktor közlése szerint a 2010 májusában elkezdett munkában mérföldkőhöz érkeztek, vállalkozásuk első szakasza lezárult. Magyarország új alapokon áll, ez visszavonhatatlan tény - fogalmazott keddi évértékelő beszédében a miniszterelnök. Rámutatott: az államadósságot sikerült csökkenteni, még ha a tisztánlátást zavarja is a forint árfolyamának ingadozása. Hozzátette ugyanakkor, az ország a magas államadósság miatt továbbra sem érezheti teljes biztonságban a függetlenségét. A kormányfő a devizahitelek kedvezményes végtörlesztéséről szólva közölte: 160 ezer ember szabadult ki a devizaadósságból, a többiek terhe pedig a bankszövetséggel kötött megállapodás eredményeként válik elviselhetővé. A miniszterelnök azt mondta: aki azt hiszi, hogy a magasabb adókulcs a gazdagokat adóztatja, az aligha ismeri a magyar valóságot. A gazdagok ugyanis - érvelt - mindig megtalálják a módját, hogy kivonják magukat az adó alól, és azt valójában végül mindig a középosztállyal fizettetik meg. Ezért a középosztály védelme csak az arányos, egykulcsos adórendszerrel valósítható meg - közölte a kormányfő.
Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint
Orbánnak semmi köze a valósághoz
2012. február 7. - (mti)
Mesterházy Attila szerint Orbán Viktor „keszonbetegségben” szenved, évértékelőjében ugyanis nem Magyarországról beszélt, hiszen az abban elmondottaknak semmi köze a magyar valósághoz. Az MSZP elnök-frakcióvezetője kedden, sajtótájékoztatón reagált a kormányfő országértékelő beszédére. Mesterházy Attila nevetségesnek nevezte, hogy a miniszterelnök azt a középosztályt jelölte meg legfőbb társadalmi bázisaként, amely a szegények mellett a leginkább megszenvedte kormánya gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseit. Mint mondta, mára a középosztályt a lecsúszás veszélye fenyegeti és napi megélhetési gondokkal is szembe kell néznie. Az ellenzéki párt vezetője szerint Orbán Viktor beszéde 2010-ben „egy ellenzéki vezető szájából elment volna”, de az országot két éve vezető politikustól már „gyatra és gyenge”. Hozzátette: az évértékelő egyharmadát az előző kormányok vádolása, a szocialisták hibáztatása tette ki, míg további része csak magyarázkodás volt. Mesterházy Attila úgy gondolja, a kormányfőnek kelet felé kellene fordulnia, ám nem Kínáig, hanem csak Borsod megyéig, ahol „éhségmenettel” kívánják felhívni a figyelmet az Orbán-kormány alatt kialakult válságos helyzetre. Erre utalva hangsúlyozta, Magyarországon ma négymillió ember él a létminimum alatt, 500 ezren munkanélküliek, 50 ezer gyermek éhezik, a családok 70 százaléka romló anyagi helyzetéről és kilátásairól számol be, a csökkenő bérek és növekvő árak, illetve rezsiköltségek miatt, ráadásul az elemzők is gazdasági recessziót várnak, miközben az államadósság „történelmi csúcson” jár. Az MSZP elnöke sajtótájékoztatója végén arra kérte Orbán Viktort, vegye figyelembe a szocialisták korábban ismertetett hét pontból álló megoldási javaslatát, és legalább azt tegye lehetővé, hogy megvitathassák a válságból kivezető utat.
Lehet Más a Politika (LMP):
Nem évértékelő, hanem hazugságbeszéd volt
2012. február 7. - (mti)
Az LMP véleménye szerint Orbán Viktor keddi beszéde nem évértékelő volt, hanem egy „hazugságbeszéd” - reagált a kormányfő szavaira Karácsony Gergely. Az LMP frakcióvezető-helyettese budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a miniszterelnök nem fogadta meg felesége a tanácsát, hogy mondjon el mindent. Meglátása szerint a beszédből kimaradt a valóság „és ami benne maradt, az nem minden volt, hanem a semmi és azok a hazugságok, amelyek eddig is jellemezték az Orbán-kormány politikáját”. Karácsony Gergely szerint Orbán Viktor úgy beszélt, mintha az elmúlt másfél évben „nemhogy miniszterelnöke nem lett volna Magyarországnak, hanem mintha nem is élt volna ebben az országban”. A kormányfő olyan múltat és jövőképet vázolt fel, amelyik köszönőviszonyban sincs azzal a valósággal, amit a magyar állampolgárok milliói naponta átélhetnek - folytatta a frakcióvezető-helyettes. Karácsony Gergely egyúttal elképzelhetőnek tartotta, hogy a miniszterelnök csak azokkal az emberekkel beszélget az ország sorsáról, akik a helyszínen hallgatták meg a beszédet, mert „az Orbán-kormány politikájának valószínűleg az összes nyertese ott volt a Millenárison”. A lakosság fennmaradó 99 százaléka viszont biztosan nem ismert rá arra az országra, amiről Orbán Viktor beszélt - tette hozzá. A frakcióvezető-helyettes közölte, hogy két példát akar említeni a beszédben elhangzott „valótlanságok közül”. Megjegyezte, hogy amíg a miniszterelnök úgy állította be, hogy Magyarország tavaly óriási győzelmet aratott az államadósság felett, addig az Eurostat statisztikái szerint az államadósság 2011-ben az összes uniós tagállam között nálunk nőtt a legnagyobb mértékben. Annak a meglátásának is hangot adott, hogy Orbán Viktor kijelentéseivel ellentétben jelenleg stagnál a munkanélküliség aránya. A stagnálás is csak annak köszönhető, hogy a közmunkaprogramban résztvevők adataival „kozmetikázták (…) a statisztikákat” - jelentette ki. Karácsony Gergely úgy összegzett, hogy Magyarország az elmúlt másfél év alatt „egy demokratikus intézményeitől megfosztott, (…) a korábbi társadalmi berendezkedéseinél is igazságtalanabb, (…) hitelvesztett, bizalomvesztett ország” lett. Kijelentette azt is, hogy a lakosság több mint nyolcvan százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok „és nagyjából ugyanannyira csalódottak az emberek, mint négy évvel ezelőtt, a sokat szidott és bizony sok szempontból joggal kritizált szocialista kormányok időszakában”. Végül emlékeztetett a miniszterelnök azon kijelentésére, hogy a kormánynak szoknia kell a kritikát, mert aki lónak áll, az húzzon. „Én erre azt tudom mondani, hogy aki ilyen rosszul kormányoz miniszterelnökként, az pedig húzzon el” - közölte zárásként.
Demokratikus Koalíció (DK):
Orbán Viktor már saját magának sem hisz
2012. február 7. - (mti)
A Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke szerint a miniszterelnök beszéde egy vesztes, megtört ember „felolvasása” volt, aki már saját magának sem hisz, és akinek már csak az az egyetlen politikai célja, hogy mindenáron hatalmon maradjon. Molnár Csaba, a kormányfő országértékelője után tartott keddi budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, Orbán Viktor beszédének őszinteségére jellemző, hogy a kommunista rendszer bűneit ostorozta, ám a közönség soraiba meghívta Szűrös Mátyást és Pozsgay Imrét, a kommunista rendszer két emblematikus személyiségét, továbbá ostorozta a bankokat és a nagytőkét is, miközben meghívta Csányi Sándort, Széles Gábort és Demján Sándort. Az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktor beszédének két őszinte mondata volt; az egyikben szerinte a kormányfő elismerte, hogy a tavaly bevezetett egykulcsos adó nem szolgálja a társadalmi igazságosságot, míg a másikban azt, hogy rosszabbul élnek az emberek, mint amit megérdemelnének. Szavai szerint Orbán Viktor beszéde két érdemi részből állt, az elsőben a baloldal nyolc éves kormányzásáról beszélt, a másikban a saját kormányzati terveiről. Előbbiről nem mondott igazat, utóbbiról pedig nem mondott semmit - fogalmazott Molnár Csaba. Az ügyvezető alelnöke kérdésre válaszolva elmondta, Gyurcsány Ferenc volt kormányfő is tart majd évértékelő beszédet a DK már megkezdett évértékelő sajtótájékoztató-sorozata után.
Jobbik Magyarországért Mozgalom:
Kevés konkrétum és egyetlen nóvum sem hangzott el
2012. február 7. - (mti)
A Jobbik szerint bár felfokozott várakozások előzték meg Orbán Viktor miniszterelnök keddi országértékelő beszédét, de az csalódást okozott, mert abban kevés konkrétum és egyetlen nóvum sem hangzott el - mondta Gyöngyösi Márton keddi budapesti sajtótájékoztatóján. A Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint a miniszterelnök bár felvázolta az ország helyzetét, de megoldási javaslatokról és a kormány stratégiájáról már nem beszélt. Az ellenzéki politikus hiányolta Orbán Viktor beszédéből a magyarázatot, hogy miért olyan a gazdaság állapota amilyen és mit tesz a kormány ennek megváltoztatása érdekében. Szerinte a beszéd gazdasági része a „megszokott neoliberális toposzok mantraszerű ismételgetésére épült”. Gyöngyösi Márton úgy vélte: szomorú, hogy a miniszterelnök a beszédében kiállt a Jobbik szerint elhibázott egykulcsos adórendszer mellett. Az ellenzéki párt szerint nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem nincs mit dolgozni és ebben az egykulcsos adó önmagában nem jelent megoldást. A frakcióvezető-helyettes hozzátette: a miniszterelnök beszédével szemben a Jobbik nem a multinacionális vállalatokat ösztönözné a társasági adó alacsonyan tartásával, hanem a hazai kis- és középvállalkozásokat támogatná, valamint szerintük nem lefaragható és „kinőhető” az államadósság, hanem azt újra kellene tárgyalni. Emellett a Jobbik hiányolta a kormányfő beszédéből a nemzetközi kitekintést is - tette hozzá Gyöngyösi Márton.
Meghalt Csurka István
Orbánékba rúgni
Történeti táj minősítést kapott a tokaji borvidék
Magyarország a Tokajra utaló szlovákiai boreredet-bejegyzés törlését kéri az Európai Unió Törvényszékétől
2012. február 2. - (mti)
Tárgyalást tartottak csütörtökön az Európai Unió luxembourgi székhelyű Törvényszékén abban a jogvitában, amelyben Magyarország azt kéri, töröljék a Tokajra utaló szlovákiai bejegyzést a borra vonatkozó eredetmegjelöléseket tartalmazó, uniós elektronikus nyilvántartásból, az úgynevezett E-Bacchus listáról. Egy 2004-ben megkötött magyar-szlovák egyezményben az aláírók kinyilvánították, hogy a Tokaji borvidék e két ország területén fekszik, és egységes, határon átnyúló borvidéket képez. A Magyarországra eső rész elnevezése „Tokaji borvidék”, Szlovákia területére eső részének elnevezése pedig „Tokajská vinohradnícka oblasť” (ami magyarra fordítva szintén Tokaji borvidéket jelent). Az egyezményben a felek abban maradtak, hogy rövid időn belül megállapodnak a határon átnyúló borvidéken alkalmazandó egységes termelési és ellenőrzési feltételekben, illetve a borvidék Szlovákiára eső részének területi lehatárolásában, amely rész területe legfeljebb 565,2 hektár lehet. E kérdések azonban azóta is vita tárgyát képezik a két ország között. Egységes szabályozás hiányában Magyarország jelenleg a magyar-szlovák határ két oldalán fekvő bortermelő területet két külön borvidéknek tekinti. Ezzel a magyar fél meg akarja akadályozni azt, hogy a szigorú magyar szakmai követelményrendszer alapján előállított, „Tokaj” eredetmegjelöléssel ellátott borok hírnevét olyan borok ronthassák le, amelyek előállítása során a vonatkozó követelmények nem teljesülnek. Ennek ellenére az uniós jogszabályokban is rögzítették Szlovákia azon jogosultságát, hogy használhatja a Tokaji borvidékre utaló eredetmegjelölést. Ennek megfelelően a borra vonatkozó eredetmegjelöléseket tartalmazó, az Európai Bizottság által összeállított elektronikus nyilvántartásba (E-Bacchus) Szlovákia tekintetében oltalom alatt álló eredetmegjelölésként (OEM) bejegyezték a „Tokajská vinohradnícka oblasť” kifejezést. Magyar részről a nyilvántartásban a „Tokaj” elnevezés szerepel. A Bizottság később Szlovákia vonatkozásában - módosított szlovák közlés nyomán - úgy változtatta meg az E-Bacchus nyilvántartás tartalmát, hogy a „Tokajská vinohradnícka oblasť” OEM-et a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” OEM-re változtatta, tehát az eredetileg melléknévi alakot - „tokajská”, vagyis „tokaji” - főnévi alakra cserélte, ami már teljesen azonos a magyar bejegyzési formulával. Magyarország szerint a „Tokaj” elnevezést tartalmazó eredetmegjelölés, illetve a palackokon erre utaló címke azt a téves feltételezést ébresztheti a fogyasztókban, hogy a Szlovákiában előállított, de nem a Magyarországon érvényes követelményrendszer alapján készült bor a Magyarország számára védett „Tokaj” eredetmegjelölést viselő borral azonos. Magyarország szerint az uniós végrehajtó testület a szlovák OEM módosításával megsértette az uniós jogot - konkrétan az OEM-bejegyzési eljárást szabályozó rendeleteket, illetve a jogbiztonság és a jóhiszemű együttműködés elvét. A magyar fél ezért az EU Törvényszékéhez fordult a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” bejegyzés megsemmisítése érdekében. Az Európai Bizottság képviselője - kérve a magyar kérés elutasítását - a tárgyaláson azzal érvelt, hogy Brüsszel csak a tagállamok által átadott információkat közli az E-Bacchus nyilvántartásban. A módosítás háttere így Brüsszel szemszögéből nézve pusztán az volt, hogy Szlovákia eredetileg tévesen adta meg a „tokajská” formulát tartalmazó kifejezést, majd ezt - a főnévi alakra való áttéréssel - javította, vagyis összhangba hozta saját nemzeti jogi szabályozásával. A brüsszeli uniós intézmény szerint nem terhelte az Európai Bizottságot az a kötelezettség, hogy az egyes tagállamok által benyújtott adatok helyességének vizsgálata során harmadik tagállamokkal is konzultáljon. A szlovák kormány szintén kérte a törvényszéktől a magyar kérelem elutasítását. Egyelőre nem ismeretes, hogy az ügyben mikor várható az EU Törvényszékének döntése.
Elindult az Innoinfo című kkv-k közösségi portál
Online adatbázisba gyűjti a magyar és szlovák kis- és középvállalkozások
2012. február 2. - (mti)
Elindult az Innoinfo internetes közösség portál, amely online adatbázisba gyűjti a magyar és szlovák kis- és középvállalkozások (kkv) adatait, elérhetőségeit - közölte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) csütörtökön. A www.innoinfo.eu portál lehetőséget nyújt a kereskedelemfejlesztésre, a vállalkozók partnerkeresésére, valamint újabb együttműködési lehetőségek felkutatására. A portál magyar, angol és szlovák nyelven érhető el, a regisztráció mindenki számára ingyenes - közölte a BKIK. Az Innoinfo internetes közösségi portál az Európai Unió által támogatott Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósult meg a BKIK és a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara besztercebányai kirendeltségének kooperációjában. A pályázat az Európai Unió által célként megfogalmazott tőke és szolgáltatások szabad áramlását segíti Magyarország és Szlovákia között, és a projekt megvalósulása a magyar és a szlovák vállalkozások megjelenését segíti elő egymás piacán, valamint erősíti a Besztercebányai Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közötti együttműködést - hangsúlyozza a BKIK. A projekt elszámolható költsége 255.562 euró, amelyből az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatása 206.366 eurót tett ki, 36.418 euró a kormányzati társfinanszírozás, és 27.778 euró az önerő. A projekt fő eleme egy cégek számára létrehozott közösségi portál, amely bármely vállalkozó számára elérhető. A projekt keretein belül eddig több száz cég regisztrált a honlapon, de a felhasználók száma várhatóan több tízezerre fog nőni - írja közleményében a BKIK.
Pozitív külkereskedelmi mérleggel zárta Szlovákia a 2011-es évet
2012. február 8. - (mti)
Szlovákia 2,518 milliárd euró külkereskedelmi mérlegtöbblettel zárta a 2011-es évet, az előző évihez képest az export 17 százalékkal 56,494 milliárd euróra, az import 13,6 százalékkal 53,975 milliárd euróra nőtt - derül ki a szlovák Statisztikai Hivatal szerdán nyilvánosságra hozott adataiból. Szlovákiának már harmadik éve sikerül a behozatalnál nagyobb exportot kimutatnia, míg 2009-ig deficites volt a kereskedelmi mérleg. Független elemzők a leginkább a válság hatásának tudják be a tavalyi mérlegtöbbletet, mert 2009 után visszaesett a hazai termelőfelhasználáshoz szükséges import. A Statisztikai Hivatal kimutatása szerint Szlovákia 2011-ben, Németországgal és Csehországgal folytatott kereskedelmében érte el a legnagyobb szufficitet, míg az energiahordozók jelentős importja miatt deficittel zárt Oroszországgal szemben.
Országhatárokon átívelő együttműködési projektek iskolák között
2012. február 2. - (mti)
Országhatárokon átívelő iskolai projektek létrejötte a célja a Közép-európai Iskolák Akadémiája által meghirdetett pályázatnak, az idei téma a médiakultúra. A pályamunkákat április 30-ig várják. A szervezők az MTI-hez eljuttatott közleményükben a témát indokolva kiemelték: a tömegmédia - és különösen a digitális média - lehetővé teszi az információhoz való széles körű hozzáférést, és biztosítja a társadalmi, politikai és kulturális részvétel új formáit, eközben azonban a manipuláció veszélyét is magában hordozza. Példaként az internetes zaklatást, a magánszféra és a személyiségi jogok vagy éppen a szerzői jogok megsértését említették, és hozzátették: ezért a média működésének alapos ismerete elengedhetetlenül fontos tényező. Mint írták, a médiaoktatás képessé teszi a fiatalokat és az időseket arra, hogy fejlesszék ezeket a készségeket, öntudatos és kreatív felhasználókká váljanak. A pályázat Magyarország bármely iskolája számára elérhető, a projektötletek beadási határideje 2012. április 30. Az iskolák az általuk kiválasztott külföldi partneriskolával együtt dolgozzák ki a közös projektötletet. A résztvevők a projektfejlesztési időszakban támogatásban részesülnek, és nemzetközi találkozókon vehetnek részt. Az online partnerkereső - aces.or.at - segíti az iskolákat abban, hogy megtalálják az érdeklődésüknek és igényüknek a leginkább megfelelő partnert. A Közép-európai Iskolák Akadémiája iskolai hálózatot az ERSTE Alapítvány hívta életre 2006-ban. A kezdeményezés a szlovák Vcelí dom egyesülettel együttműködve, az osztrák nonprofit szervezet, az Interkulturelles Zentrum koordinálása alatt működik és azt minden résztvevő országban az oktatási és kulturális tárca támogatja. A program célja, hogy lehetővé tegyék és erősítsék a fiatalok között az interkulturális párbeszédet és az együttműködést, és létrehozzanak egy hálózatot, amely segíti a tudásmegosztás, a közös tanulást és fejlődést. Eddig 20 ezer diák és 2500 tanár vett részt a programban, a partnerországok között van Magyarország mellett Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Koszovó, Macedónia, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia.
Elkészült a második Ipoly híd, előkészítés alatt a következő kettő
2012. február 1. - (mti)
A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében Pösténypuszta és Pető (Pet'ov) között elkészült a második híd az Ipolyon, további kettő építése jövőre kezdődik - közölte a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. az MTI megkeresésére. Az új híd átadási ünnepsége február 24-én lesz. Az első Ipoly híd a tavaly októberben átadott Ráróspuszta és Rárós közötti volt. Előkészítés alatt áll az Ipolydamásd-Helemba, valamint a Vámosmikola-Ipolypásztó közötti híd építése - jelenleg a tervezés és engedélyezés zajlik, az építés jövőre kezdődhet. A Ráróspuszta és Rároš közötti Ipoly híd kivitelezésének szerződéses összege nettó 2.516.000 euró (mintegy 750 millió forint) volt, az építést a Ipoly A-H 2009 Konzorcium (vezetője az A-Híd Építő Zrt., a tagja pedig a Hídépítő Zrt.) végezte. A Pösténypuszta és Pető (Peťov) települések közötti Ipoly híd kivitelezésének szerződéses összege nettó 3.188.016 euró (közel egymilliárd forint) volt. Ezt a hidat a PM Konzorcium (amelynek vezető tagja a Porr Építési Kft., a tagja pedig az MCE Nyíregyháza Acélszerkezetgyártó Kft.) építette. Az eddig elkészült két híd költségéből 82 százalék volt az uniós támogatás. A múlt század első évtizedeiben még 47 híd kötötte össze a keskeny Ipoly folyó két partját. A II. Világháborút követően a trianoni határszakaszon a hidak nagy részét megszüntették, a határt a forgalom elől elszigetelték. A Magyarország és Szlovákia között 2007. november 16-án Párkányban aláírt egyezmény értelmében a hidak egy része újjáépül.
Márai Sándor által inspirált szlovák-magyar színdarab Pozsonyban
2012. február 1. - (mti)
A polgári kutya nevelése címmel Márai Sándor kassai magyar író által inspirált színdarabot mutatnak be szlovák és magyar színészek pénteken a pozsonyi Design Factory játszóhelyen. A darab szerzője Silvester Lavrík rendező és Anna Vlčková-Strachan népszerű szlovák blogger, Márai Sándor feltétlen híve, aki gyakran hivatkozik Márai írásaira blogjaiban - mondta Garajszki Margit, az előadás dramaturgja szerdán az MTI-nek. Bagyó Jánosné 1942-ben könyvet írt a polgári kutya neveléséről és gondozásáról. Amikor Márai krisztinavárosi lakása bombatalálatot kapott a II. világháború idején, épen maradt könyvei közül ezt is magával vitte és a „polgári kutya” kifejezés több írásában is előbukkan - magyarázta a dramaturg. Mint kifejtette, a „polgári kutya” a 20. század elején, közepén létező kifejezés volt, de eltűnt az a társadalmi osztály is, amely akkor a polgári jelzőt viselte. Lavrík szerint a darab vázát Márai Thomas Mann-nak és Stefan Zweignek írt leveleiben megfogalmazott gondolatai adják. A Design Factoryban, ezen a multikulturális helyen egy letűnt kort idéznek meg a színdarabbal, amely egy Kassáról indult és egy alagútban elakadt vasúti kocsiban játszódik. Márai Sándor is jelen van a vonaton Petrik Szilárd színész alakításában. A darab hét szereplője vegyesen szlovák és szlovákiai magyar színészek, mindenki a saját anyanyelvén mondja a szöveget és mindegyik érti a másikat. Ez utalás azokra az időkre, amikor Márai korában ez a kétnyelvűség természetes volt. A biztonságos szövegértés érdekében a darabot mindkét nyelven feliratozzák - hangsúlyozta a dramaturg. A polgári kutya nevelése című darab premierje 2011. december 4-én volt Kassán, Márai szülőhelyén.
A pozsonyi nyolcak
2012. január 18. - (lidercke.bloglap.hu)
http://lidercke.bloglap.hu/kepgaleriak/pozsonyi-nyolcak/
A budapesti Szlovák Intézetben remek kiállításmegnyitóban volt részünk. Köszönet a szervezőknek és sok sikert a kiváló művészeknek, akik a pozsonyi Képzőművészeti Főiskoláról érkeztek. Alább Beata Jablonská, a kiállítás kurátorának ismertetőjét közlöm. A pozsonyi Képzőművészeti Főiskola nyolc tanára úgy döntött, hogy alkotásaikat közös kiállítás keretében mutatják be a közönségnek azon egyszerű oknál fogva, hogy mindannyian a főiskola Rajztanszékének előadói. Néha azonban az ilyen egyszerű, nem spekulatív impulzus alkalmassá válik arra, hogy olyan rejtett összefüggéseket fedjen fel, amelyek korábban nem kerültek a figyelem középpontjába. A rajzra és tanítására vonatkozó kérdések, legyenek azok akár filozofikusak, vagy inkább technikai jellegűek, minden bizonnyal elsődleges fontosságúnak mutatkoznak az alkotók művészi magatartásában. Mindegyikük a saját oldaláról közelít a művészethez, de a rajzról való gondolkodásuk más-más vonásokat mutat, a kifejezőeszköz más-más nüanszait hangsúlyozza. Néhányan inkább a technikai rátermettségre, mások a gondolati töltetre, vagy a konceptuális felfogásra alapoznak. De a nyolc művész-pedagógus egyike sem megrögzött dogmatikus, egyetlen vonulat képviselője. A kortárs rajz és grafika nem a szigorú előírások, sokkal inkább a szabad választás terepe. Nyolc művész - a művészet világára és magára a valóságra irányuló nyolc eltérő nézőpont. E pillanatban nem tekinthetők ambiciózus projekt részének. Néha azonban az apró szándék is hegyeket tud megmozgatni.
Miroslav Benka vajdasági szlovák művész fotói a Szlovák Intézetben
2012. január 31. - (mti)
Rég elfeledett elődeink portréi címmel Miroslav Benka vajdasági szlovák színész, rendező, fotográfus 22 nagyméretű, színes fotója látható február 1-től a budapesti Szlovák Intézetben. Vesztróczy Éva, az intézet kulturális referense elmondta az MTI-nek, hogy a fotográfiák többsége az elmúlt évben készült a vajdasági szlovákok életéről realista felfogásban és feszes kompozíciót alkotva. Miroslav Benka képeire jellemző, hogy a fotográfia eszközeivel, az azon belül alkalmazott díszletekkel és tárgyakkal összhangba hozza az adott gondolatfolyamot, és így jönnek létre művészi felvételei. Miroslav Benka alkotásai intimitást és emberi melegséget sugároznak. A hely szellemét idézi meg fotóin, és színt ad az elfeledett időnek, gyermekkornak, udvarnak, homlokzatnak, bútornak. Mellettük fölfedezhetők a fotográfiák keletkezésének történelmi, gazdasági, esztétikai körülményei - fogalmazott a kulturális referens. „Benka a vizualitás eszközeivel játszik, az általa használt elemeket úgy rakja össze, hogy a művészet és a játék eggyé válik, a kortárs eszközök és módszerek segítségével létrejövő egység új megvilágításba helyezi a teret és az időt” - írta a művész fotóiról Mirjana Zakula, a kiállítás kurátora. Miroslav Benka 1956-ben született a szerbiai Vajdaságban, Stará Pazován szlovák családban. Az újvidéki művészeti akadémián színész szakon végzett, majd Belgrádban a Drámaművészeti Akadémián rendezői diplomát szerzett. Több mint 60 klasszikus és kortárs színdarabot rendezett, de dokumentumfilmeket, televíziós sorozatokat, zenei klipeket, rádiójátékokat is készített, valamint verseket ír és fotózik. Szarvason, a szomszédos országok színházi találkozóján a magyar nézők is megismerhették pozsonyi színészek előadásában Obrazy môjho sveta (Világom alakulása) című egyfelvonásosát, amelyet maga rendezett, és amelyhez a díszleteket is ő tervezte. Miroslav Benka rendezéseivel szerepelt több nemzetközi színházi fesztiválon, így a BITEF-en Belgrádban, a Sterija Játékokon Újvidéken, a MESS-en Szarajevóban, de bemutatkozott előadásaival Szlovákiában, Nyitrán és Zsolnán is. Miroslav Benka fotótárlata március 8-ig tart nyitva a budapesti Szlovák Intézetben.
A magyar-szlovák kapcsolatokról is tárgyalt a református Generális Konvent elnöksége
2012. február 2. - (mti)
A magyar-szlovák kapcsolatokról is tárgyalt a református Generális Konvent Berekfürdőn, ahol a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) két szlovák ajkú egyházmegyéjének képviselői egyházuknak a Magyar Református Egyházhoz (MRE) való tavalyi csatlakozásával kapcsolatos kifogásaiknak adtak hangot - közölte a Magyarországi Református Egyház sajtószolgálata csütörtökön az MTI-vel. Mint írták, Marián Hamari szlovákiai püspökhelyettes felolvasta a Generális Konvent elnökségének, az MRE legfőbb vezető testületének címzett nyílt levelüket, amelyben aggodalmaikat fejezik ki „az MRE-hez való csatlakozás ténye és módja miatt”. (Az MRE 2009-ben alakult, a Kárpát-medencei reformátusokat összefogó szervezet.) A levélben egyebek mellett az áll: „büszkék vagyunk közös református hagyományainkra, de aggódunk az MRE létrejötte miatt”. Kifejezésre juttatták, hogy „a szlovák reformátusok megértik a magyarok történelmi sérelmeit, de szerintük a keresztyéneknek felül kell emelkedniük ezeken, alapvetőbb kérdésekkel kell foglalkozniuk”. A levélben problémásnak és veszélyesnek nevezték, hogy „az MRE az alapjait egyoldalú történelemfelfogásnál, egy nemzet vágyainál keresi”. Úgy vélik, „a nemzeti alapú egyházszervezet nem szolgálja Krisztus népének egységét, hanem megosztja a keresztyéneket”. „Büszkén akarunk ragaszkodni a mi közös református hitünkhöz, református őseink örökségéhez anélkül, hogy magyaroknak kelljen vallani magunkat” - olvasható a szövegben. Juraj Brecko ondava-hernádi esperes azt mondta az elnökségi ülésen: „mi, szlovák és magyar reformátusok, történelmileg összetartozunk”. A Generális Konvent elnökségének átadott javaslata szerint vagy tartozzon bele a két szlovák többségű egyházmegye is „rendesen - ne csak fiktív módon - a Magyar Református Egyházba, vagy egyáltalán ne”. A csatlakozásnak részükről feltétele, hogy az egységes egyház megnevezését változtassák meg, azaz térjenek vissza az 1881-ben alkalmazott megnevezéshez: Evangélium Szerint Reformált Magyarországi Keresztyén Egyház, kihagyva abból a Magyarországi jelzőt, „esetleg megtoldva az elnevezést a Kárpát-medencében kifejezéssel”. Másik elvárásuk, hogy az alkotmány preambulumába foglalják bele, hogy „az egységes egyház elhatárolódik nemcsak a Trianon után a határon túli magyarokat ért atrocitásoktól, hanem a kiegyezés és Trianon közötti magyarosítástól is, mely az egyházon belül is szerepet kapott”. Azt is kérik, hogy a ratifikációs nyilatkozatot egészítsék ki azzal, hogy az egyház kötelessége az evangélium hirdetése nemcsak a magyar nemzetnek, hanem más nemzeteknek is. Másik lehetőségként azt javasolják: az MRE alkotmányának módosításával tegyék lehetővé, hogy egyházi szervezeti egységek is csatlakozhassanak, akkor is, ha a teljes egyháztest nem csatlakozik. Így az SZRKE-n belül létrejöhetne egy magyar és egy szlovák egyházkerület, s míg a magyar igen, a szlovák nem lenne tagja az MRE-nek. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a tanácskozáson a Generális Konvent nevében arról biztosította a küldötteket, hogy „az MRE alkotmányának 2009-es megalkotásánál tudatosan figyeltek arra, hogy ne hozzanak létre új bejegyzett egyházat, s hogy az MRE-nek nincs beleszólása a tagegyházak ügyeibe”. Hangsúlyozta, hogy az egységes egyháznak is el kell gondolkodnia a hallottakon, de visszautasította „a nemzet bálványozásának” vádját. A magyar és a szlovák ajkú reformátusok ügyét a továbbiakban a SZRKE zsinata tárgyalja majd. A mintegy száztízezres szlovákiai reformátusság nagy többsége magyar nemzetiségű, tíz-tizenöt százalékuk szlovák, a kilenc egyházmegyéből kettő szlovák ajkú. A Generális Konvent elnöksége a közös költségvetés kérdéseiről, valamint a Kálvincsillag című közös kiadványról, illetve a Generális Konvent idei plenáris ülése és a jövő évi magyar református diaszpóra konferencia előkészületeiről is tanácskozott.
A szlovákiai magyar hívek pasztorációjáért felelős segédpüspököt nevezett ki a pápa
2012. január 31. - (mti)
XVI. Benedek pápa pozsonyi segédpüspökké nevezte ki a 48 éves Halko Józsefet, s egyben megbízta az egyházmegyében élő magyar anyanyelvű hívek lelki gondozásával - közölte weboldalán az Új Szó című napilap, a Szlovák Katolikus Püspöki Kar közleményére hivatkozva. Stanislav Zvolensky pozsonyi érsek a Szentatya ajándékának nevezte az új segédpüspököt. „A szolgálat ebben a nagy egyházmegyében annyira igényes, olyan széleskörű - ami persze nagy öröm -, hogy az érseknek hasznos, ha jó munkatársakon kívül van segédpüspöke is” - mondta Zvolensky. „Ilyenkor az embert olyan érzések kerítik hatalmukba, amelyeket nagyon nehéz szavakba foglalni. Ez nagy felelősség, kérdések merülnek fel a jövőre nézve: hogyan sikerül ezzel a felelősséggel megbirkózni. Kérem az Urat, hogy segítsen ebben” - nyilatkozta az újonnan kinevezett segédpüspök. Halko József 1964. május 10-én született Pozsonyban. 1982-ben érettségizett, majd közgazdasági tanulmányokat folytatott. 1986 és 1990 között letöltötte a katonai szolgálatát, illetve munkásként dolgozott. 1990-1994 között teológiai tanulmányokat folytatott Pozsonyban, melyeket Rómában folytatott. 1994. július 4-én szentelték pappá. 2000-ben doktorátust szerzett a római Szent Kereszt Pápai Egyetemen.
Az állam helyett az adófizetők finanszíroznák az egyházak működését Szlovákiában
2012. január 30. - (mti)
Az állam helyett az adófizetők finanszíroznák a jövőben az egyházak működését Szlovákiában. „Azt javasoljuk, hogy ne az adóból, de az adóalapból lehessen minden magánszemélynek felajánlania egy százalékot” - ismertette az elképzeléseket az új modellről Daniel Krajcer szlovák kulturális miniszter hétfői pozsonyi sajtótájékoztatóján. Szlovákiában jelenleg lehetőség van arra, hogy bizonyos konkrétan megjelölt szervezeteket az adófizető állampolgárok adójuk két százalékával támogassanak. Az egyházakat, a vallási társaságokat és a civil szférában tevékenykedő szervezeteket a jövőben az adóalap egy százalékával lehetne támogatni. Minden adófizető konkrétan megjelölhetné, kinek szánja adóalapja egy százalékát. Aki nem jelöl be egyetlen szervezetet sem, annak az egy százaléka egy központi alapba menne, amelyből a kulturális örökség felújítását támogatnák. Az egyházak finanszírozásának új modelljét tíz év alatt vezetnék be. Ez alatt a tíz év alatt a 2011-es szinten kellene tartani a támogatásokat. Ha az emberek kevesebbet adnának az egyházaknak, az állam saját forrásaiból kiegyenlítené az összeget. Szlovákiában jelenleg 18 egyház működik. Képviselőik megismerkednek a javaslattal, s azután nyilatkoznak, elfogadják-e. Krajcer elmondta: 2010-ben a kétszázalékos felajánlások összege mintegy 15 millió eurót eredményezett együttesen a támogatott szervezeteknek, miközben az emberek többsége nem adott senkinek sem adójából. Ha életbe lépne az egyszázalékos adóalapot érintő modell, akkor 2010-ben például összesen 77 millió euró gyűlt volna össze erre a célra. A miniszter szerint az új modellel azt is el lehetne érni, hogy az egyházak pontosan tudják, milyen számú hívő támogatására számíthatnak. A szlovákiai egyházakat pillanatnyilag egy 1949-ben elfogadott törvény alapján az államkasszából finanszírozzák. A kulturális minisztérium évente átlagban 37 millió eurót fordít erre a célra.
Fogadni lehet a szlovákiai parlamenti választások eredményeire
2012. február 6. - (mti)
Több szlovákiai sportfogadási irodában is fogadni lehet a márciusi szlovákiai parlamenti választások eredményeire. A választásokra először az előző, 2010-es választások előtt lehetett fogadni, nagy érdeklődésre való tekintettel a napokban ismét felvették kínálatukba ezt a lehetőséget a sportfogadási irodák. A fogadási szorzókat egy szociológusokból és politológusokból és más tanácsadókból összeállt szakértői csoport állapítja meg. Az aktuális politikai helyzetre és a választások előtti közvélemény kutatások, Robert Fico (SMER-SD) pártjának elsöprő győzelmét jósoló, eredményeire való tekintettel ezúttal a fogadni vágyók nem a parlamenti választások győztesére akarják megtenni tétjeiket, nagyobb slágernek számít a kisebb pártok közti eredményességi sorrend. Míg a Niké fogadóirodában a Smer győzelme csak 1,01-szeres szorzót fizet, addig például ha valaki a Vladimír Meciar vezette, parlamenten kívüli Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom - Néppárt (LS-HZDS) győzelmére fogadna, az egyeurós betét esetén 9999 euró tehetne zsebre.
Elfogadhatatlannak tartja a kalózellenes egyezményt a vezető szlovák ellenzéki párt
2012. február 6. - (mti)
Elfogadhatatlannak tartja a Robert Fico vezette ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást (ACTA), mert az szerinte jogi és szociális kételyeket is felvet. Mivel az egyezmény elfogadásával vagy elutasításával kapcsolatos döntés várhatóan már csak a márciusi parlamenti választások után születhet meg, Szlovákia addig aligha ratifikálja az egyezményt. Kérdéses az ACTA további sorsa is, hiszen az aktuális felmérések már hosszabb ideje a Smer elsöprő választási győzelmét jósolják, így Fico mostani állásfoglalása valószínűsíti, hogy Szlovákia később sem csatlakozik majd az egyezményhez. „Jelenlegi formájában az ACTA Szlovákia számára elfogadhatatlan” - jelentette ki Fico. Hozzátette: ennek elsődleges oka, hogy az egyezmény homályosan fogalmaz. Bár elismerte, hogy a szellemi tulajdon védelmére nagyobb hangsúlyt kell helyezni, rámutatott: gondot jelenthet az, hogy az ACTA egyes értelmezései szerint például előfordulhat, hogy az államhatárokon nem állami szervek is ellenőrzik majd magánszemélyek adathordozóit illegális tartalom után kutatva. Az ACTA-egyezményt január 26-án Tokióban 22 európai uniós ország írta alá. Az internetes kalózkodás elleni egyezmény - ellenzői szerint - az aláíró országok jogrendjébe több olyan ajánló vagy kötelező jellegű előírást is beiktathat, amelyek összeegyeztethetetlenek több alapvető emberi joggal. Az elmúlt hetekben több, az egyezmény elfogadását ellenző csoport tiltakozott az ACTA ellen. A legutóbbi akcióra szombaton, február 4-én Pozsonyban került sor, ahol független becslések szerint több mint ezren vonultak fel. A szervezők között volt az Anonymus hackercsoport is, amely az ACTA-egyezmény miatt, valamint a Gorilla botrány elleni tiltakozásul a múlt héten ideiglenesen több közintézmény honlapját is használhatatlanná tette.
Átlátható pártfinanszírozást akar a Transparency International Szlovákiában
2012. február 7. - (mti)
Egy, a politikai kötelezettségvállalást célzó dokumentum aláírására szólította fel a szlovákiai politikai pártokat a pártok, tömörülések és a közszereplők finanszírozásának átláthatóvá tétele végett a Transparency International - közölte az MTI-vel kedden Tomás Jacko, a nemzetközi civil szervezet programkoordinátora. A dokumentum aláírásával az azt jegyző pártok kötelezettséget vállalnak egy átlátható pártfinanszírozási modell létrehozására. A felszólítást a szervezet minden szlovákiai párthoz eljuttatta. A kötelezettségvállalást részben a Gorilla-dosszié kapcsán kirobbant botrány tette aktuálissá. „Elsőként a Magyar Koalíció Pártja csatlakozott az egyezményhez, tőlük már meg is kaptuk a dokumentum aláírt példányát. Ők a kötelezettségvállalás mind a 7 pontjával egyetértettek” - erősítette meg az MTI-nek a programkoordinátor. A dokumentumban olyan kérdésekre várnak választ, hogy az aláíró egyetértene-e például egy, a pártok finanszírozásának ellenőrzését végző független szervezet létrehozásával vagy a politikusok vagyonbevallása terén megvalósítandó szigorításokkal. Jacko szerint nem lehet tudni, hányan fognak még csatlakozni a deklarációhoz, majd hozzátette: a csatlakozási szándékról való visszajelzést kaptak már a Szlovák Kereszténydemokrata Uniótól (SDKÚ) és a Most-Hídtól is, de azok esetében egyelőre nem tudni, hogy a dokumentum összes pontjával egyetértenek-e.
Újabb pártok csatlakoztak a Transparency International korrupciómentes politikáról szóló kezdeményezéséhez
2012. február 8. - (mti)
Újabb három párt csatlakozott szerdán a Transparency International nemzetközi civil szervezet által kezdeményezett, a szlovákiai politikai pártok átlátható finanszírozását célzó megegyezéshez - erősítette meg az MTI-nek szerdán Tomás Jacko, a szervezet programkoordinátora. A megegyezéshez, amellyel az azt aláíró pártok kötelezettséget vállalnak egy átlátható pártfinanszírozási modell létrehozására, elsőként a Magyar Koalíció Pártja csatlakozott kedden. Szerdán a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) vezetője, Ján Fígel által aláírt dokumentum is megérkezett a nemzetközi szervezethez. A Mikulás Dzurinda vezette Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ) és a Bugár Béla vezette Most-Híd párt is aláírta a nyilatkozatot, bár ezek még nem érkeztek meg a Transparency Internationalhez - mondta el az MTI-nek Jacko. A KDH nem támogatja az egyezmény összes pontját. Az azt szignáló Ján Fígel elutasította a pártok finanszírozásának központi nyilvántartását létrehozó javaslatot és nem adott választ a pártok finanszírozásának ellenőrzését bonyolító független szervezet létrehozásának felvetésére. A Most-Híd társulását az egyezményhez szerdai sajtóértekezletén jelentette be Bugár Béla pártelnök. „Az egyezmény összes pontját aláírtuk” - erősítette meg az MTI-nek Bugár Béla. Hozzátette: nem szimbolikus lépésnek tartják az egyezményhez való csatlakozást, mert úgy vélik, ha a párt a leendő parlament ellenzékében foglal majd helyet, akkor is rendelkezésükre állnak majd eszközök arra, hogy lépéseket tegyenek a benne foglalt elképzelések foganatosítására. A Most-Híd szerdán bemutatta a párt Transzparens Szlovákia nevet viselő projektjét is, amelybe Bugár szerint olyan korrupcióellenes intézkedéseket építettek bele, amelyeket parlamentbe kerülésük után, egy éven belül át akarnak ültetni a gyakorlatba.
Bugár és a Gorillák
Nem módosul a szlovák alkotmány a magyar miatt
2012. február 8. - (bumm.sk)
Nem módosul a szlovák alkotmány a magyar miattA parlament ma elutasította a Smer alkotmánymódosító javaslatát, melynek lényege az volt, hogy a szlovák alaptörvényben rögzítsék, Szlovákia csak egyéni alapon ismeri el a nemzeti kisebbségek jogait, a kolletkív alapjogokat viszont nem. A javaslat két benyújtója, Róbert Madej és Marek Maďarič (mindkettő Smer-SD) két helyen bővítette volna az alaptörvényt. „A Szlovák Köztársaság csak egyéni elv alapján ismeri el a nemzetiségekhez tartozó személyek jogait“ - szögezték volna le az alkotmányban Maďaričék. A Smer két képviselője azzal indokolta a módosítást, hogy Magyarország kormányának politikája, különösen Orbán Viktor megválasztása óta olyan lépéseket tesz Szlovákia irányába, melyek aggodalmat keltenek, s Szlovákia területi integritására is hatással vannak. Szerintük Szlovákiának adekvát módon kell reagálnia. A magyar alkotmányra hivatkoznak, melyben egyebek mellett szerepel, hogy Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért, valamint az is, hogy támogatja kollektív jogaik érvényesülését és önigazgatási törekvéseiket. Maďaričék szerint ez nincs rendjén, s a nemzetközi jog sem ismeri a kisebbségek kollektív jogait. „Elkerülhetetlen a szlovák jogi válasz az új magyar alkotmányos helyzetre“ - jelentette ki Maďarič, a Smer alelnöke, a Fico-féle államnyelvtörvény atyja.
„Az SNS átlépett egy határt, ez már nyílt fajgyűlölet”
2012. február 8. - (bumm.sk)
A Szlovák Nemzeti Párt óriásplakát-kampányával átlépte a szokványos politikai küzdelem határait és a rejtett rasszizmusból nyílt fajgyűlöletbe csapott át - véli Rudolf Chmel (Híd) kisebbségekért is felelős kormányalelnök. Mint írtuk, az SNS legújabb plakátjain rasszista, nacionalista és magyarellenes jellegű üzenetek jelentek meg. „Meddig fogunk még a cigányoknak fizetni? Megváltoztatjuk!” - hangzik az egyik plakát felirata. Chmel szerint Slotáék átléptek egy határt. „Ez a közvélemény számára azt az igaztalan tételt sejtteti, mintha a roma közösség minden tagja szociálisan rászorult lenne és az állam pedig fizetné őket, ami a jelenlegi helyzetben nagyon veszélyes hozzáállás. Az ilyen kijelentések szítják a romákkal szembeni feszültséget és gyűlöletet, különösen akkor, amikor a gazdasági válság következtében növekszik a munkanélküliség, valamint a jövőtől való félelem” - áll Rudolf Chmel szerdai nyilatkozatában. Az emberi jogokért és nemzeti kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes szerint az említett gondok miatt a romákat bűnbakként beállítani elfogadhatatlan rasszista populizmus. Rudolf Chmel miniszterelnök-helyettesként ezért a választási kampány összes résztvevőjéhez fordul azzal a kéréssel, hogy tartózkodjon az olyan félrevezető tételektől, amelyek a romákat az állami szociális támogatások legnagyobb kedvezményezettjeinek tüntetik fel.
Orbánnal és cigányokkal kampányol a Szlovák Nemzeti Párt
„A Tátrától a Dunáig csak szlovákul!“
2012. február 7. - (bumm.sk)
A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) az óvatosabb kezdés után tejes fokozatra kapcsolt választási kampányában. Legújabb hirdetéseiken megjelentek a rasszista, nacionalista és magyarellenes jellegű üzenetek. Az új üzeneteket minden bizonnyal a botrány segítségével szeretné a párt minél több helyre eljuttatni, mivel egyértelműen rasszista jellegű gondolatokat fogalmaznak meg. Az egyik szerint Matovič romákat vinne a parlamentbe, a másik viszont a romákat a társadalmon élősködő csoportnak tünteti fel. „Meddig fogunk még a cigányoknak fizetni? Megváltoztatjuk!” - hirdetik Slotáék. A magyar jellegű hirdetéseiben az SNS az aláírásgyűjtésében megfogalmazott témára köt, amiben a szlovák nyelv egyedüliségét betonozná be államnyelvi státuszában. „A Tátrától a Dunáig csak szlovákul!” - hangzik egy másik új plakátjuk jelszava. Egy másik képen megjelenik Orbán Viktor, akinek a nemzetiek szerint süllyed a hajója, s azt sugallják, ez nekik köszönhető. „140 éve védjük a szlovák földet! Orbán hajója süllyed” - áll az óriásplakáton. Korábban videókkal jelent meg a párt, amiben békülényekebb hangnemet ütött meg, és inkább az EU-ellenesség kapott figyelmet. A videókat azonban botrány is követte, mivel úgy használták fel a Tublatanka zenekar dalait, hogy szövegírójuk ehhez nem adta hozzájárulását, s bejelentette, pert fontolgat az ügyben.
„A szlovák pártok programjában marginális szerepet kapnak a magyarok”
2012. február 5. - (bumm.sk)
Öllös László politikai elemző szerint a szlovák pártok választási programjainak többségében nem szerepel a magyar kisebbség, és ami feltűnő, hogy a magyarokat többen külpolitikai kérdésként kezelik. Véleménye szerint nagyon fontos, hogy beszéljünk a problémákról. A politológus a Pátria rádióban értékelte a programokat szombat délelőtt. Elmondása szerint figyelni kell arra, hogy a politikusok a kampánygyűléseken nem csak azt ígérik, ami a programokban szerepel, hanem azt is, amit a jelenlévők hallani akarnak. Érdemes tehát megvizsgálni magukat a programokat is: megvan-e bennük, amit keresünk, illetve megvan-e az, amire szüksége van a szlovákiai magyar közösségnek. Az elemző osztályozta a szlovákiai magyarok megmaradáshoz szükséges feltételeket is. Elmondása szerint szükséges a kisebbségi nyelv hivatalossá tétele, a kulturális önkormányzatiság, a regionalitás - hogy regionális szinten se szoríthassák kisebbségi helyzetbe a szlovákiai magyarságot, - illetve a formális egyenrangúsítás, az alkotmányos egyenlőség. Ezek közül jelenleg egyetlen feltétel sem teljesül Szlovákiában. Elmondása szerint a szlovák pártok programjainak nagy többségében nagyon kevés tér jut a magyaroknak. A magyar kisebbség például sem az SDKÚ, sem az SaS programjában nem szerepel. A KDH programjában megjelenik a magyarkérdés, de külpolitikai viszonylatban: a szlovákiai magyarságot a Magyarországgal való viszony kérdésével együtt kezelik. A programban kijelentik, hogy problematikus a viszony Magyarországgal, s ezzel kapcsolatban felmerül a kettős állampolgárság kérdése, valamint Bős-Nagymaros ügye. Öllös szerint a program valamiféle közeledést irányoz elő. A Smer programja ezen a téren hasonló a KDH programjához. Egy mondatban szerepel a kisebbségi kérdés, kijelentik, hogy a párt kormányra kerülése esetén megfontoltan, gondoskodva fog bánni a kisebbségekkel. Öllös azonban figyelmeztet, a Smer is külpolitikai kérdésként kezeli az ügyet. Az elemző szerint nyilvánvaló, hogy minőségileg új kezdeményezés ezen a téren nem fog megjelenni. Nem alakul át ugyanis az ország magyarságdoktrínája, nevezetesen az, hogy Magyarország és a szlovákiai magyarság veszélyt jelent Szlovákia számára. Úgy véli, hogy az utóbbi másfél év is a hallgatás időszaka volt, s nem lettek felvetve a legfontosabb kérdések, a szlovákiai magyarok képviselete nem vállal vitát, pedig csak így lehet elérni a szükséges paradigmaváltást. Leszögezte: az még nem fordult elő a történelemben, hogy valami úgy változott volna meg, hogy hallgattak róla. Széles társadalmi párbeszéd kell, melyet Magyarország nélkül nem lehet lefolytatni - Szlovákiában ugyanis együtt tekintenek a szlovákiai magyarokra Magyarországgal. A kettős állampolgárság kérdését komoly feszültségforrásnak nevezte a jelenlegi kapcsolatokban. Véleménye szerint el kell érni, hogy Szlovákiában megértsék: ez az intézmény egyáltalán nem veszélyes. Jelenleg ugyanis él az előítélet, hogy ez fenyegető dolog, s ebből egyesek hatalmat tudnak kovácsolni.
Ezrek tiltakoztak a politikai korrupció ellen Szlovákiában
2012. február 3. - (mti)
Rendőrségi közbeavatkozás vetett véget a szlovák fővárosban péntek este a Gorilla-botrány miatti tiltakozássorozat után kitört randalírozásnak, az incidensben három rendőr megsebesült, három tüntetőt pedig előállítottak. A tiltakozássorozatot a karácsony előtt nyilvánosságra került, úgynevezett Gorilla-dosszié váltotta ki, amelyben a szlovákiai politikai élet és gazdasági érdekcsoportok állítólagos összefonódását leíró információk szerepelnek. A politikai korrupció ellen péntek délután Szlovákia több városában egyidejűleg tiltakozó menetet tartottak, Pozsonyban a megmozdulás a kormányépület előtt fejeződött be. A tüntetők kisebb csoportjai innét az elnöki palota, majd a parlament elé vonultak, ahol rendbontás tört ki, amelynek a rendőrség vetett véget. A rendőrök vízágyút is bevetettek a parlament elé vonult - legfeljebb 100 fősre becsült - csoporttal szemben. Az incidens során 3 rendőr megsebesült, akiket kórházba szállítottak - mondta el a TASR állami hírügynökségnek a pozsonyi kerületi rendőrségi szóvivő, Petra Hrásková. A rendőri fellépésre azután került sor, hogy a tüntetés résztvevőinek maradékát a rendőrség megpróbálta kiszorítani a parlament előtti térről. A közel 100 tüntető komoly ellenállást tanúsított, és a rendőrségi kordonról leszaggatott vasrudakkal védekezett. Az önálló Szlovákia történetének legnagyobb politikai-közéleti botrányává vált Gorilla-ügy kapcsán megtartott tiltakozások legnagyobbjára a fővárosban és Kassán került sor. Kassán becslések szerint 3 ezren tüntettek, Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Felkelés terének közel felét töltötte be a tiltakozó tömeg, a szervezők szerint a tiltakozáson 15 ezren vettek részt, független becslések szerint a résztvevők száma a téren 5-8 ezerre volt tehető. A megmozdulás kezdetén Alena Krempasská a pozsonyi tüntetés egyik szónoka felolvasta a szervezők az államhatalomnak címzett követeléseit. A 10 pontba szedett követelések között szerepel például, hogy a Gorilla-dossziéban szereplő összes politikus távozzon az általuk betöltött alkotmányos tisztségekből, valamint az is, hogy haladéktalanul kezdődjön meg az érintettek büntetőjogi felelősségre vonása. „A legfőbb ideje, hogy végre valakik a rács mögé kerüljenek, mert különben sosem lesz vége a korrupciónak” - nyilatkozta az MTI-nek a tüntetés egyik résztvevője. A tiltakozó menetben - civilként - több politikai pártnak a Gorilla-dossziéban nem említett képviselője is részt vett. A tömeg az 1989-es rendszerváltás idején zajlott nagygyűléseknek is helyszínt adó térről - „Gorillák a rács mögé!”, „Eleget etettünk benneteket” és hasonló transzparenseket a magasba tartva - a kormányépület elé vonult, ahol a tiltakozás felszólalások nélkül folytatódott. A tüntetők egy része petárdákat és hangbombákat dobott be a palota kertjébe. Ezzel egy időben „Most jöjjenek a gránátok!” bekiabálásokat lehetett hallani és többen megpróbáltak átmászni a kerítésen. A tömeg nem sokkal a tiltakozó megmozdulás hivatalosan 19 órára előre jelzett vége előtt oszlani kezdett. A résztvevők kisebb csoportjai ekkor még a Hodzsa téren található elnöki palota, majd a parlament elé vonultak. A TASR állami hírügynökség törvényszéki forrásokra hivatkozva péntek délelőtt hozta nyilvánosságra a Pozsony I.-es járásbíróság csütörtöki döntését, amely szerint ideiglenesen nem jelenhet meg nyomtatásban a Gorilla dossziéban leírtakat feldolgozó könyv. A kiadás felfüggesztését a Gorilla dossziéban többször is szereplő Jaroslav Hascák és jogi képviselői kezdeményezték. A Gorilla-botrány tavaly decemberben robbant ki, miután a Gorilla-dosszié - állítólag titkosszolgálati lehallgatások leiratára alapozódó irat - nyilvánosságra került. A dossziéban leírtakat teljes egészükben mind a mai napig nem bizonyították, de az adatok eredetiségét több közszereplő, köztük Daniel Lipšic belügyminiszter is megerősítette.
A valódi Gorilla
Gorilla-lehallgatási anyagok (II.)
Osztrák cégek is magyarázatra kényszerülnek a Gorilla-ügyben
2012. február 2. - (mti)
Osztrák cégek is magyarázatra kényszerülnek a szlovákiai Gorilla-ügyben - írta csütörtökön egy osztrák napilap. A megnevezett cégek a lapnak nyilatkozva cáfolták, hogy korrupcióban vettek volna részt, vagy hogy tudtak ilyenről. A Gorilla-dosszié néven ismertté vált iratban szerepel a pozsonyi reptér privatizációs pályázata is a Die Presse cikke szerint. A pályázaton a botrányok egyik központi szereplője, a Penta szlovák pénzügyi csoport a Bécsi Repülőtérrel és a Raiffeisen Bankkal közös konzorciumban indult 2006-ban. Az osztrák Meinl Bank a szlovák kormány tanácsadójaként vett részt az - utóbb leállított - eljárásban. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) 2005-2006-ban lehallgatta Jaroslav Haščákot, a Penta egyik tulajdonosát. A lehallgatásra az adott okot, hogy a pénzügyi csoportra a korrupció gyanúja vetült. Az interneten megjelent és a feltételezések szerint a lehallgatásokon alapuló dosszié arra utaló információkat tartalmaz, hogy a szlovákiai politikai pártokat a háttérből a gazdasági élet különféle szereplői pénzelik, akik ezért a politikától ellenszolgáltatásokat várnak el. A Die Presse cikke szerint a lehallgatási jegyzőkönyvek arra engednek következtetni, hogy a Penta megvesztegetéssel érhette el azt, hogy a szlovák kormány a Meinl Bankot válassza ki privatizációs tanácsadóként. A lapban idézett szövegrészletek szerint „Haščák évek óta kapcsolatban állt a Meinl Bank képviselőivel. A Banka Slovakia privatizációja során is együttműködtek. Akkor a Meinl a Penta érdekeit képviselte, ha ez kiderült volna, a Meinl nehézségeket kockáztatott volna”. Egy másik idézett részletben állt, hogy „Haščák a Meinl Bankon keresztül mossa offshore-pénzeit”. A Meinl Bank szóvivője, Thomas Huemer minden vádat visszautasított a cég nevében és „minden alapot nélkülöző pletykáknak” nevezte azokat. A Reiffeisen Banknál Martin Schreiber a lap érdelődésére azt közölte, hogy nem ők, hanem a Bécsi Repülőtér javasolta a Pentával való partnerséget. A repülőtér a lapnak azzal indokolta a Penta bevonását a TwoOne nevű konzorciumba, hogy a cég velük ellentétben már rendelkezett szlovákiai privatizációs tapasztalatokkal. Peter Kleemann szóvivő kijelentette, hogy nem fizettek a Pentának a pályázattal összefüggésben. „Hogy tettek-e és hogy milyen lépéseket tettek partnereink, az hatáskörünkön kívül áll”- fűzte hozzá. Az önálló Szlovákia történetének legnagyobb közéleti botrányává dagadt ügy a múlt év végén robbant ki. A Penta, amely Szlovákia egyik legerősebb pénzügyi csoportja, ismételten tagadta a nyilvánosságra került információkat, s azt állítja, manipulált anyagról van szó.
Korlátozták a szlovákiai parlamenti képviselők mentességét
2012. február 3. - (mti)
Megszüntette a parlamenti képviselők, az államfő, az államügyészek, a bírák és a rendfenntartó szervek tagjainak szabálysértési mentességét pénteken a szlovák törvényhozás. Az évekig tartó heves viták után elfogadott törvényjavaslatot a 150 tagú parlamentben 147 képviselő szavazta meg. A törvény márciusban lép életbe. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy parlamenti képviselők és a többi érintett ezt követően büntethető lesz a közlekedési szabályok megsértéséért. A szabálysértési mentesség megmaradt a diplomaták esetében, a vonatkozó előterjesztést a parlament nem fogadta el. A mentesség korlátozásáról szóló javaslatot az előterjesztő koalíciós képviselők azzal indokolták, hogy az alkotmány értelmében a Szlovák Köztársaság minden állampolgára egyenlő, s nincs ok arra, hogy a polgárok egy csoportját kivonják a szabálysértési felelősségre vonás alól. A szabálysértési mentesség megszüntetése a Radičová-kormány programjában is szerepelt. A mostani kormánykoalíció 2010-ben azzal próbálkozott, hogy a képviselői mentességet csak a parlamentben elhangzó megnyilvánulásokra korlátozza. Ezt azonban nem sikerült keresztülvinnie. A szabálysértési mentesség eltörlését viszont a koalíciós és az ellenzéki pártok egyaránt támogatták.
A magyar felsőoktatási rendszer módosulása a felvidékieket is érinti
2012. február 3. - (mti)
A felvidéki jelentkezőket is érinti a magyarországi felsőoktatási rendszer módosulása - írja az Új Szó című pozsonyi napilap pénteken. „A most érettségiző diákoknak, beleérte azokat a felvidéki fiatalokat, akik Magyarországon szeretnének továbbtanulni, nagyon kevés idejük van alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. Éppen ezért szerencsésebb lett volna egy évvel elhalasztani a törvény hatályba lépését” - nyilatkozta a lapnak Andruskó Imre, a révkomáromi Selye János Gimnázium igazgatója. Az újság szerint az iskola végzőseinek 25-30 százaléka választja a magyarországi egyetemeket, tavaly például a 323 jelentkezési lapból 112-t magyarországi felsőoktatási intézményhez nyújtottak be. A lap ismerteti a legfontosabb változásokat, s megjegyzi, hogy bővebb információkat a www.felvi.hu honlapon találhatnak az érdeklődők. „Fontos tudni, hogy az állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas helyeken tanuló fiatalokkal hallgatói szerződést köt az oktatási hivatal. Arra kötelezi ezeket a hallgatókat, hogy a diploma megszerzését követő 20 év alatt a tanulmányi időszak kétszeresét Magyarországon dolgozzák le. A határon túli magyarok a származási országukban is ledolgozhatják ezt az időt, amivel lényegében a szülőföldre való visszatérést támogatja a magyar kormány” - hívja fel a figyelmet a lap. Mivel Magyarországon a szlovákiaitól eltérő az érettségi rendszer, a szlovákiai diákoknak arról is tájékozódniuk kell, hogy az általuk kiválasztott egyetem előír-e valamely tárgyból emelt szintű érettségit; az emelt szintű érettségit Magyarországon, az arra kijelölt oktatási intézményben tehetik le a szlovákiai diákok - írja az Új Szó.
A szlovák belügyminiszter tagadja, hogy a katonai elhárítás ügynöke lett volna
2012. február 8. - (mti)
Egy állítólag titkosszolgálati forrásokból származó dokumentum szerint, amely szerdán jelent meg a www.Lipšic.net internetes honlapon, a szlovák katonai elhárítás ügynöke volt Daniel Lipšic jelenlegi belügyminiszter. Lipšic ezt azonnal tagadta. A titkosszolgálati akta formai jegyeit magán viselő dokumentum szerint Daniel Lipšicet a múlt század kilencvenes éveiben, sorkatonai szolgálata idején szervezte be a katonai elhárítás. Az állítólag „Zöldfülű” fedőnéven tevékenykedő ügynök feladatai közé tartozott volna hivatásos katonák, valamint egy katonai létesítmény civil alkalmazottainak megfigyelése. Az iratokban utalás található arra is, hogy Lipšic kapcsolatokat tartott fenn az izraeli titkosszolgálat, a Moszad egy ügynökével. Az internetes oldalon az Anonymous hackercsoport logója látható, amely a Gorilla-botrány miatti tiltakozásként nemrégiben több közintézmény webes felületét tette átmenetileg használhatatlanná. A honlapon az említett dokumentum mellett egy másik irat is megjelent. Ez egy bizonyos Aron Shavivval foglalkozik, akit 2011-ben tanácsadóként foglalkoztatott a közlekedési minisztérium. A közlekedési tárca vezetője, Ján Fígel a Kereszténydemokrata Mozgalom első embere, tagja Daniel Lipšic is. Aron Shaviv a médiákban megjelent információk szerint korábban a Moszad ügynöke volt. Daniel Lipšic szerdán egy sajtóértekezleten tagadta az információkat. Azt mondta, hogy az interneten megjelent dokumentumok valótlanok, csupán egy a személyének lejáratását célzó próbálkozás részei, amelyet mögött vélhetően volt titkosszolgálati ügynököket kell keresni.
Sajnálatát fejezte ki a szlovák kormány Malina Hedvig ügyében
2012. február 1. - (mti)
Sajtóközleményben fejezte ki sajnálkozását Malina Hedvig ügye miatt szerdán a szlovák kormány. Közleményében a pozsonyi kabinet elismerte, az ügyben bizonyos körülmények kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy érvényesültek-e a panaszosnak az általános emberi jogi charta által biztosított jogai. „A Szlovák Köztársaság kormánya elismeri, hogy a panaszos Žák-Malina Hedvignek az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott panasza ügyében (51493/07 szám) léteznek bizonyos körülmények, amelyek kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, be voltak-e tartva a panaszosnak az általános emberi szabadságjogok egyezményében biztosított emberi és állampolgári jogai. A Szlovák Köztársaság kormánya ezért egyetértett az ügy megbékélés útján történő megoldásával, amit az Emberi Jogok Európai Bírósága 2011. november 8-án tudomásul vett és a panaszt kihúzta az ügyek jegyzékéből” - áll a közleményben, amelyet a TASR hírügynökség hozott nyilvánosságra a kabinet szerdai ülése után. „A Szlovák Köztársaság kormánya ugyanakkor sajnálatát fejezi ki a panaszos Zák-Malina Hedvig 51493/07 számú panasza ügyében, amely az Emberi Jogok Európai Bíróságához lett benyújtva” - zárul az óvatosan fogalmazott közlemény. A sajtónyilatkozat kiadásával hivatalosan befejeződött a hatodik éve húzódó ügy, ezután sem Hedvig, sem a szlovák hatóságok nem kezdeményezhetnek újabb eljárást. Malina Hedvig kálváriája 2006. augusztus 25-én vette kezdetét, amikor az akkor 23 éves diáklányt Nyitrán két bőrfejű megverte, vallomása szerint azért, mert magyarul beszélt. Robert Fico akkori kormányfő és belügyminisztere, Robert Kaliňák azonban nyilvánosan megvádolták őt azzal, hogy az eset nem történt meg, vagy nem úgy ahogy elmondta, s emiatt hamis tanúzás vádjával a hatóságok eljárást indítottak ellene. A diáklány - aki azóta férjhez ment (férje utáni neve Žák) és két gyermeket is szült - 2007. november 22-én fordult ügyével az Európai Emberi Jogi Bírósághoz, amely a kormánynak 2011. szeptember 30-ig szabott határidőt a válaszadásra. Iveta Radičová akkori miniszterelnök kormány a peren kívüli megbékélést választotta, és szeptember 28-án jóváhagyta az erről szóló megállapodást, amit a másik fél is elfogadott. A kormány álláspontját Daniel Lipšic kereszténydemokrata belügyminiszter ugyanakkor következetlennek tartotta, és ellenezte. Ezt követően az európai bírói testület megvizsgálta az egyezséget, és azt összhangban találta az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Jóváhagyása egyben azt is jelenti, hogy Hedvig ezzel az üggyel többé nem fordulhat Strasbourghoz, s nem követelhet semmiféle anyagi kártérítést az államtól. Az egykori diáklány anyagi kártérítést nem, csak erkölcsi elégtételt kért, s ennek a kormány bocsánatkérése megfelel. A strasbourgi testület határozatában azt írta: tudomásul veszi a felek közti megegyezést, és meggyőződése, hogy az az általános emberi jogi chartában rögzített elvek tiszteletben tartásán alapul. Ugyanakkor a szlovák főügyészségen még folyik a 2007 májusában indított vizsgálat az állítólagos hamis tanúzás ügyében, amelyben Malina Hedvig továbbra is gyanúsítottként szerepel. Hedvig ügyvédje, Roman Kvasnica a minap úgy vélekedett, ha a kormány kiadja a megbékélésről szóló nyilatkozatot, paradox helyzet áll elő. „Teljesen elképzelhetetlen jogi helyzet jön létre, ahol egyrészt Szlovákia azt mondja, hogy Malina Hedvig emberi jogait megsértették, másrészt viszont továbbra is folyik ellene az eljárás” - jelentette ki. Szerinte ez a mai szlovákiai valóság - idézte őt a Bumm.sk hírportál. Az ügyvéd, mint mondta, ebben az esetben annyit tehet, hogy a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság Miniszteri Bizottságához fordul azért, mert a legfelsőbb vádhatóság nem tartja tiszteletben az ügy békés rendezéséről szóló határozatot.
Az uniós és a nemzetközi jog „ütközetét” hozta a Sólyom-ügy luxembourgi tárgyalása
2012. február 1. - (mti)
A magyar fél szerint a minden uniós polgárt megillető szabad mozgás elve, a szlovák kormány álláspontja szerint viszont a diplomáciai kapcsolattartás nemzetközi jogi szabályai alapján kell elbírálni azt a jogvitát, amely Sólyom László 2009. augusztus 21-re tervezett révkomáromi látogatásának szlovák részről történt meghiúsítása miatt keletkezett. A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság 13 tagú, görög bíró által elnökölt tanácsa szerdán tartott tárgyalást a perben, amelyet Magyarország indított Szlovákia ellen, miután az Európai Bizottság - az EU legfőbb végrehajtó intézménye, az EU-szerződések betartásán őrködő testület - nem volt hajlandó a magyar kérésnek eleget téve kimondani azt, hogy Szlovákia megsértette az uniós jogot. Az ügyben a következő eljárási cselekmény a kijelölt főtanácsnok szakvéleményének ismertetése lesz, amely március 6-án várható. A per által érintett napon Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök a szlovákiai Révkomáromba (Komárno) kívánt utazni egy helyi társadalmi szervezet meghívására, hogy beszédet mondjon Szent István szobrának avatási ünnepségén. Két nappal a tervezett látogatás előtt három szlovák közjogi méltóság - Ivan Gasparovic államfő, Robert Fico kormányfő és Pavol Paska házelnök - közös nyilatkozatot adott ki, kifogásolva, hogy a látogatás időpontját Budapest „érzéketlenül” választotta meg. A látogatás napján volt ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerződés csapatai - köztük magyar katonák is - bevonultak Csehszlovákiába, hogy véget vessenek a prágai tavaszként ismertté vált reformfolyamatnak. A tervezett rendezvény megkezdése előtt a szlovák diplomácia szóbeli jegyzékben tájékoztatta a magyar szerveket arról, hogy Szlovákia biztonsági kockázatokra hivatkozva, egy uniós irányelv alapján megtagadta a magyar köztársasági elnöktől a belépést a területére. A már a magyar-szlovák határon járó Sólyom László a jegyzékben foglaltak tartalmára tekintettel végül nem kísérelte meg a Szlovákiába történő beutazást. A magyar kormány úgy vélte, hogy a Pozsony által említett uniós irányelv alapján nem lett volna megtagadható a magyar köztársasági elnök beutazása Szlovákiába. A 2004/38/EK irányelv értelmében ugyanis az EU tagállamainak biztosítaniuk kell, hogy az uniós polgárok beutazhassanak a területükre; csak azok beutazása tagadható meg biztonsági megfontolások miatt, akik személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére. Magyarország ezért azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy indítson eljárást Szlovákia ellen az uniós jog megsértése miatt. A brüsszeli bizottság álláspontja szerint azonban a nemzetközi jog alapján a tagállamok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ellenőrizzék a külföldi államfők belépését területükre, függetlenül attól, hogy az érintett államfő uniós polgár-e. Ezért Brüsszel szerint Szlovákia - habár tévesen hivatkozott az irányelvre - nem követett el jogsértést. Magyarország nem értett egyet az Európai Bizottság álláspontjával, és ezért saját maga indította meg az uniós jog megsértésének kimondására irányuló eljárást Szlovákia ellen az Európai Bíróság előtt. Budapest szerint a szóban forgó uniós irányelv igenis alkalmazható a jelen esetben, és e jogszabály alapján nem lett volna jogszerűen megtagadható a magyar államfő révkomáromi látogatása. Az Európai Bizottság képviselője Szlovákia oldalán, úgynevezett „beavatkozóként” vett részt a szerdai tárgyaláson. A magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviseletében Fehér Miklós főosztályvezető-helyettes hangsúlyozta: a tervezett révkomáromi út - az előirányzott program fényében - nem minősülhetett hivatalos látogatásnak. Rámutatott arra, hogy Európában ma már rutinszerűnek tekinthetők az államfők különböző célú külföldi utazásai, és úgy vélekedett: megengedhetetlenül bizonytalan jogi helyzet keletkezne, ha a közméltóságokat csak a legszigorúbb értelemben vett magánszemélyként illetné meg a szabad mozgáshoz fűződő jog. „Uniós jogra ne hivatkozzon egy tagállam, ha szerinte az uniós jog nem alkalmazandó” - mondta a magyar képviselő, utalva arra, hogy az akkori szlovák jegyzék az EU-irányelvre hivatkozott, most pedig az uniós jog mellőzését szeretné elérni Szlovákia. Az Európai Bizottság képviselőjének okfejtése voltaképpen azt is megkérdőjelezte, létezhet-e egyáltalán a gyakorlatban magánjellegű külföldi út, ha államfőről van szó. Brüsszeli bizottsági elemzők ugyanis arra jutottak, hogy csak az „inkognitóban” tett utak tekinthetők ilyennek - minden más esetben, akár sportcélú utazás esetében is bevonják a szervezésbe az érintett országok külügyminisztériumait, a fogadó országnak pedig gondoskodnia kell a védett személy biztonságáról. A külügyminisztériumok közti egyeztetéssel járó utazások esetében szlovák álláspont szerint nem a szabad mozgást lehetővé tevő uniós jog előírásai az irányadók, hanem a diplomáciai kapcsolattartásról szóló nemzetközi jog normái. A szlovák kormánymegbízott kiemelte, hogy e normák alakítása tekintetében az EU-tagállamok nem ruháztak át hatáskört Brüsszelre, tehát maradéktalanul érvényesül a fogadó ország döntési joga abban a tekintetben, időszerű-e a külföldi államfő látogatása. „Ha az elnök beszédet kíván mondani, akkor az már nem magánlátogatás” - mondta a szlovák kormány képviselője. Elismerte, hogy a szlovák szóbeli jegyzék indoklása - az uniós irányelvre való hivatkozás - nem volt szerencsés, de azt állította: „kitiltó döntést” voltaképpen nem is hoztak a szlovák szervek, hanem diplomáciai úton hozták a magyar fél tudomására az álláspontjukat, a nemzetközi joggal összhangban.
Verespatak és a magyar alkotmány is szóba került az EP-plenárison napirenden kívüli felszólalásokban
2012. február 2. - (mti)
A ciántechnológiát alkalmazó bányászat betiltására vonatkozó európai parlamenti határozat érvényesítését sürgette annak egyik előterjesztője, Tőkés László az EP brüsszeli plenáris ülésén, szerda éjjel elmondott felszólalásában. A romániai magyar képviselő az úgynevezett egyperces (volt napirend előtti) felszólalások során beszélve arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyelőtt megszavazott határozat ellenére az Európai Bizottság a tagországok nemzeti hatáskörére hivatkozva „nem képes betiltani a cián bányászati használatát”, miközben Romániában feltartóztathatatlanul halad előre a verespataki beruházás engedélyeztetése. Arra kérte Martin Schulz elnököt, hogy az EP nevében járjon közben a brüsszeli bizottságnál és Romániánál a határozat életbe léptetése érdekében. Tőkés László utalt arra is, hogy január végén volt a 2000-es tiszai ciánkatasztrófa évfordulója. Mint fogalmazott, a nagybányai zagytározónál negyvenszer nagyobb verespataki tározó „valóságos ökológiai atombombát jelent”. Ugyancsak a napirenden kívüli felszólalások között a szlovák néppárti Eduard Kukan arra hívta fel a figyelmet: Magyarország már bizonyította, hogy fontos tagja a meghatározott alapértékek köré csoportosuló „európai családnak”. Hozzátette: erős kormány sem engedheti meg magának, hogy az említett értékeket alábecsülje. Mint mondta, meggyőződése szerint mindenki azt szeretné, hogy Magyarország erős partner legyen az EU-ban, amely tiszteletben tartja a közös értékeket. Az erdélyi Sógor Csaba (RMDSZ) felszólalásában úgy vélte, hogy az alkotmányt bírálók nincsenek tisztában a magyarországi viszonyokkal, törvényekkel, a mindennapi élettel. Arra kérte képviselőtársait, hogy „ha a jogállam érvényesülésért aggódnak, hitelesen tegyék”, és „kerüljék annak látszatát is, hogy csak egyetlen kormány tevékenysége érdekli őket”. „Ha az emberi és kisebbségi jogokért aggódnak, felhívom figyelmüket a Szlovákiában még mindig érvényben lévő államnyelvtörvényre és arra, hogy embereket fosztanak meg állampolgárságuktól, holott a hatályos alkotmány tiltja ezt” - fogalmazott Sógor Csaba. Hozzátette: Romániában pedig a hatályos oktatási törvény előírásait semmibe veszik, amikor kisebbségi egyetemi karok létrehozataláról van szó.
Budapest és Pozsony közös megoldást keres a határmenti romák felzárkóztatására
2012. február 2. - (mti)
Magyarország és Szlovákia a határmenti településeken élő romák problémáit együttes kormányzati megközelítéssel kívánja orvosolni a jövőben - mondta az MTI-nek Balog Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár, aki csütörtökön Miroslav Pollák szlovák romaügyi kormánybiztossal egyeztetett Pozsonyban. Balog Zoltán a magyar EU-elnökség által kezdeményezett, majd az Európai Bizottság és az Európai Tanács által elfogadott roma keretstratégiáról tárgyalt a szlovák fővárosban. A diplomata elmondta: közös fellépésre már a 2000-es évek elején is volt példa, amikor az észak-magyarországi Sátoraljaújhely és a szlovákiai Nové Mesto működött együtt a romák felzárkóztatása érdekében. A felek egyetértettek: a roma kisebbség társadalmi helyzetének javításában nagy szerepet játszó uniós források felhasználása különösen rossz hatásfokú. Megállapodtak, a két ország együtt terjeszti majd be Brüsszelhez ezzel kapcsolatos reformjavaslatait. Balog Zoltán emlékeztetett: az uniós keretstratégia elfogadását követően minden tagállamnak el kellett készítenie saját nemzeti stratégiáját. Magyarország a mélyszegénység és a gyerekszegénység elleni küzdelem keretén belül alkotta meg saját koncepcióját, és presztízskérdés volt számára, hogy tavaly november végén elsőként nyújtsa be azt Brüsszelnek. Hozzátette, Budapest látni szeretné, hogy a jelentős roma kisebbséggel rendelkező tagállamok - mint például Szlovákia - hogyan teljesítették „házi feladatukat”. Balog Zoltán elmondta, Pozsony idén januárban készítette el saját stratégiáját. Szlovák szakértők megállapították: ha nem sikerül integrálni a romákat, az 7 százalékos veszteséget jelent majd a szlovák GDP számára. Az államtitkár szerint fontos, hogy a szlovák vezetés a gazdasági szükségszerűségre hivatkozva jelezte a probléma fontosságát, mert a humanitárius-szociális dimenzió legtöbbször elutasítást vált ki a társadalomból. Kiemelte a közbiztonsági tényező fontosságát is, amely szerinte mindkét államban gondot okoz. A Szlovákiában nemrég betonfalakkal elválasztott romatelepekkel összefüggésben Balog Zoltán úgy fogalmazott: Magyarország jó példával szeretne elöljárni, és nem kíván a sajtón keresztül kritikai üzeneteket megfogalmazni tárgyalópartnere felé. „Szerintem nem az a feladatunk, hogy egymást a vádoljuk, hanem hogy jó együttműködést alakítsunk ki” - mondta.
Az OVB nem tudta kiadni az ORÖ egyik képviselői mandátumát
2012. január 30. - (mti)
Feltehetőleg jogalkotási hiba miatt, hatáskör hiányában nem tudta kiadni az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) egyik megüresedett mandátumát az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfői ülésén, így a nemzetiségi képviselői hely a várható törvénymódosításig betöltetlen marad. A testület tagjai arra hivatkoztak, hogy nincs olyan hatályos jogszabály, amely alapján kiadhatnák a mandátumot. Az OVB-t Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke tájékoztatta arról, hogy 2011. december 31-én meghalt az egyik képviselőjük, Varga József. Az elnök egyben bejelentette azt is, hogy a helyére a listáról Papp Imrét jelölik. Az Országos Választási Iroda azonban az OVB hétfői ülésén azt a tájékoztatást adta, hogy a 2011. évi, a nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló korábbi, 1993. évi törvény 2012. január 1-jével hatályát vesztette. Az Országgyűlés pedig megalkotta ugyan az új szabályokat, ám azokat csak a következő általános nemzetiségi választáson lehet majd alkalmazni. Mindez azt jelenti, hogy jelenleg nem rendelkezik anyagi jogi jogszabály a mandátum betöltéséről, miközben a választási eljárási törvény előírja, hogy a kieső képviselő helyére a jelölő szervezet harminc napon belül bejelentheti a mandátumot szerző új képviselőt. Az anyagi és eljárási jogszabály közötti - az ülésen is ismertetett - lényegi különbség leegyszerűsítve az, hogy előbbi azt rögzíti, kinek és mire van jogosultsága, míg utóbbi arról szól, miként, milyen lépésekkel lehet ezt a jogot érvényesíteni. Az ülésen felvetődött, hogy mivel a képviselő december 31-én hunyt el, az akkori anyagi jogszabályok érvényesek lehetnek. Ezt azonban elvetették, mondván: ez csak akkor segítene a helyzeten, ha a törvény előírná, hogy a kieső képviselő helyére automatikusan a listán következő jelölt lép. Az ülésen végül 6:3 arányban az az álláspont került többségbe, hogy jogszabály hiányában az OVB nem állapíthat meg jogot (a mandátum kiadására), mert azzal a jogbiztonságot veszélyeztetné.
Dél-Szlovákia felzárkóztatását szorgalmazza az MKP
2012. január 31. - (mti)
Dél-Szlovákia gazdasági és infrastrukturális felzárkóztatását kiemelt feladatnak tartja a Magyar Koalíció Pártja (MKP), amely a március 10-i szlovákiai előre hozott választásokon vissza szeretne jutni a parlamentbe, hogy képviselhesse a dél-szlovákiaiak érdekeit - mondta a Magyar Televízió Kárpát Expressz című műsorában kedden Bárdos Gyula, az MKP országos tanácsának elnöke. „Bízunk a felvidéki magyarokban, bízunk benne, hogy a Dél-Szlovákiában élők megértik, miért van szükség a Magyar Koalíció Pártjára a parlamentben, mert az, ami az elmúlt időszakban történt, nem jelentett előrelépést a Dél-Szlovákiában élők számára” - jelentette ki a szlovákiai magyar politikus. Hangsúlyozta: a Magyar Koalíció Pártja mindent elkövet, hogy sikeresen szerepeljen a március 10-i, szlovákiai előre hozott választásokon. Bárdos Gyula azt mondta, Dél-Szlovákia valamennyi lakosának felzárkóztatását kívánja szolgálni az MKP. Dél-Szlovákia 18 járásában tartottak lakossági fórumokat, kikérték az ott élők véleményét, és ezek alapján állították össze a párt programját, amelyet január 24-én mutattak be. Fontosnak nevezte, hogy Szlovákia déli részére is jusson anyagi eszköz, jussanak beruházások, új munkahelyeket lehessen teremteni, hozzátéve, a Szlovákia „mostohagyerekeként” kezelt régióban élőknek is „meg kell kapniuk, ami jár nekik”, éppúgy, mint az ország északi területein, ahol lényegesen több a beruházás, például több út épül. Emlékeztetett arra, hogy az MKP-nak képviselői vannak az Európai Parlamentben, a szlovákiai megyei önkormányzatokban és a dél-szlovákiai települési önkormányzatokban is. A párt parlamenti választási listáján pedig „ott vannak a fiatalok, ilyen értelemben egy megújult Magyar Koalíció Pártja fog megküzdeni a parlamentbe jutásért, és kéri a felvidéki magyarok támogatását” - mondta Bárdos Gyula.
„A nemzethez való viszony választja el leginkább a politikai oldalakat”
2012. január 31. - (mti)
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója szerint a nemzethez való viszony „vízválasztó” a magyar közéletben, ez választja el legerősebben a jobb- és a baloldalt; Kántor Zoltán a nemzetpolitikáról folytatott keddi budapesti eszmecserén arról is beszélt, hogy nem létezik mindenkinek elfogadható definíció a nemzetre. A Politikatörténeti Intézetben rendezett beszélgetésen az igazgató példaként említette, hogy ebből a szempontból néhány évvel korábban a baloldalon nagyobb különbség volt az MSZP és az SZDSZ között, mint az MSZP és a mérsékelt jobboldal között. Kántor Zoltán meglátása szerint az SZDSZ nem tekintette fontos kategóriának a nemzetet, míg a többi párt azért valamilyen nemzeti kategóriában gondolkodott. „Nem létezik mindenkinek elfogadható definíció a nemzetre, ez nem tudományos kategória, soha nem is volt az” - fogalmazott. Hozzátette: a legtöbb nemzet-fogalomban valamilyen értékítélet szerepel. Mint rámutatott: a magyar nemzetnek az a meghatározása, hogy magyar az, aki annak vallja magát, nem mindig „működik”, mivel előfordulhat, hogy valaki csak azért vallja ehhez a közösséghez tartozónak magát, mert ettől valamiféle előnyt remél. Egry Gábor politikatörténész, a Politikatörténeti Intézet munkatársa elmondta, a nemzet a politikai mozgósítás eszköze is, „hívószava” az egység. Ez egy természetes közösség, amely „egyfajta otthonosságot” kínál a hozzá tartozóknak - fűzte hozzá. Értékelése szerint a magyarság megosztott nemzet. Ennek egyik oka, hogy a szomszédos országokban élő kisebbségeket nehéz integrálni, a másik pedig „a belső, meghasadt történelem”, vagyis a 20. század eltérő értelmezései - magyarázta. Azonban más nemzetek sem feltétlenül egységesebbek, mint a magyar - tette hozzá. Kitért arra is, hogy a nemzeti egység gyakran nagy történelmi eseményekhez kötődik, kitüntetett pillanatokhoz, amelyeket „szilárd nemzeti emlékezet” őriz. Kántor Zoltán erre reagálva azt mondta, hogy egyáltalán nem létezik nem megosztott nemzet, a legtöbb kérdésben az emberek megosztottak. Egry Gábor hangsúlyozta: a 2010-ben kezdődött változások célja a nemzet egységessé tétele volt, de ezt a célt - szerinte - nem érték el. Új választóvonalak jöttek létre - vélekedett, példaként említve a politikailag aktív és passzív embereket. Nem törölhető el, ami 2010 óta történt, nincs visszaút - mondta a politikatörténész. A 2010 előtti állapothoz való visszatérés lehetőségéről Kántor Zoltán is úgy vélekedett, ez nem lehetséges, de kérdéses, hogy ha egyáltalán vissza lehetne térni a nemzet valamelyik korszakába, melyik lenne az az ideális állapot, ahova valóban érdemes lenne.
„A Vajdaságban ténylegesen építik az autonómiát”
2012. február 1. - (mti)
A soknemzetiségű Vajdaságban nem elméleti vitákat folytatnak az autonómia mibenlétéről, hanem ténylegesen építik azt - hangsúlyozta Egeresi Sándor, a vajdasági parlament elnöke szerda este egy brüsszeli rendezvényen. A helyi Balassi Intézet, vagyis a magyar kulturális központ adott otthont annak a pódiumbeszélgetésnek, amelyet a magyar nemzeti közösségek európai érdekképviseleti irodája (HUNINEU) szervezett, és amelynek a vendége ezúttal Egeresi Sándor volt. A vajdasági magyar politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a szerbiai tartományban - ahol a szerb mellett a magyar, a horvát, a szlovák, a román és a rutén is hivatalos nyelvnek számít - a Magyar Nemzeti Tanács messzemenő önállósággal, valamint a szükséges anyagi támogatással is rendelkezik ahhoz, hogy saját maga szervezze a magyar közösség oktatási, kulturális, tájékoztatási és anyanyelvhasználati ügyeit. „A Vajdaságban már hosszú évek óta nem használjuk a nemzeti kisebbség fogalmát, ehelyett nemzeti közösségekről beszélünk” - mondta Egeresi. Úgy vélekedett, hogy a nemzeti közösség autonómiatörekvéseit fokozatosan, a lehetőségek figyelembe vételével kell érvényesíteni. A vajdasági magyarok érdekképviseleti testülete például már gyakorolhatja az autonómiát a fent említett négy, kulturális jellegű területen, ugyanakkor a gazdasági autonómia megteremtésére egyelőre nincs lehetősége - vázolta a helyzetet. Megjegyezte, hogy az erdélyi, illetve felvidéki magyarságnak is azt célszerű végiggondolnia, milyen autonómiacélok elérésére van reális lehetőség a belátható jövőben. Szerinte a túl radikális célkitűzésekkel csak ártanak a nemzeti közösség érdekeinek. A vajdasági parlamenti elnök beszélt arról is, hogy miközben a Vajdaságon belül a nemzeti közösségek európaias együttélése figyelhető meg, Vajdaságnak mint Szerbián belüli tartománynak a helyzete nem ennyire rózsás, mert a szerb államberendezkedés túlságosan centralizált jellegű. Egeresi szerint Szerbiának új alkotmányra lenne szüksége.
„Magyarország nyomást gyakorol Ukrajnára autonómiaügyben”
2012. január 30. - (mti)
Egy ismert ukrán politológus szerint Magyarország azon követelése, hogy hozzanak létre magyar autonómiát az „ukrán Kárpátalján”, ellentmond Ukrajna államszerkezetének. Volodimir Feszenko, a Penta politikatudományi intézet vezetője az Ukrinform hírügynökségnek hétfőn nyilatkozva elmondta: az elmúlt 18 év során Ukrajna és Magyarország első ízben nem írt alá jegyzőkönyvet a nemzetiségi kisebbségek jogainak biztosításával kapcsolatban, utalva a magyar-ukrán kormányközi kisebbségi vegyes bizottság 2011. december 19-én és 20-án Budapesten tartott ülésére. „Ilyenformán az egyik szomszédos ország nyomást gyakorol ránk nemzetiségi kérdésekben. Magyarország gyakorlatilag nemzetiségi autonómia létrehozását követeli Ukrajnától, ami a lényegét tekintve ellentmond Ukrajna egész államberendezkedésének” - tette hozzá. A kárpátaljai hírportálok által is átvett interjúban Feszenko kifejtette, hogy „ez veszélyes incidens, amely a Magyarországon belüli helyzetet tükrözi, ahol meglehetősen keményen, olykor agresszíven cselekvő jobboldali erők kerültek hatalomra”. A politológus szerint Brüsszelben is aggodalmat váltottak ki az alkotmánnyal és törvényekkel kapcsolatos magyarországi változások. A hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a magyar-ukrán kormányközi kisebbségi vegyes bizottság legutóbbi ülésén a felek azért nem írtak alá jegyzőkönyvet, mert magyar részről a magyar többségű Tisza-melléki járás létrehozását követelték, s „Ukrajna nem engedett az ultimátumnak”.
Az ukrán alkotmány nem rendelkezik egyértelműen az autonómiáról
2012. január 31. - (mti)
Halász Iván alkotmány- és nemzetközi jogász szerint az ukrán alkotmány nem rendelkezik egyértelműen a kisebbségi autonómia lehetőségéről. A szakértő azzal kapcsolatban nyilatkozott kedden az MTI-nek, hogy Volodimir Feszenko ismert ukrán politológus, a Penta politikatudományi intézet vezetője az Ukrinform hírügynökségnek hétfőn nyilatkozva azt mondta, Magyarország „követelése”, miszerint hozzanak létre magyar autonómiát az „ukrán Kárpátalján”, ellentmond Ukrajna államszerkezetének. „Magyarország gyakorlatilag nemzetiségi autonómia létrehozását követeli Ukrajnától, ami a lényegét tekintve ellentmond Ukrajna egész államberendezkedésének” - tette hozzá. Mint Halász Iván kifejtette, az ukrán alkotmány kimondja: Ukrajna egységes, tehát nem föderális szerkezetű állam, ezt ugyan valóban úgy is lehet értelmezni, hogy akkor nem engedi meg a területi autonómiát, de egy másik fejezetében már rögzíti a Krími Autonóm Köztársaság létezését. Egyértelmű autonómiatilalom nem szerepel az ukrán alkotmányban - emelte ki. Az 1996-ban elfogadott alkotmány tehát véleménye szerint „némileg ellentmondásos”, de ez - mint mondta - nem ritka a posztszovjet alkotmányok esetében. A területi autonómiánál az ukrajnai magyaroknak elérhetőbb lehet a személyi elvű autonómia, amelyre a Magyarországon működő kisebbségi önkormányzatok említhetők példaként - mondta. Kárpátalján ez szerinte azért lenne könnyebben megvalósítható, mert nem többségében magyarok lakta országrészről van szó, és mert a magyarok inkább szétszórva élnek. Halász Iván ugyanakkor azt is megjegyezte: a magyarok helyzetét nehezíti, hogy mindössze 150-200 ezren élnek a 45 millió lakosú országban, így nyilvánvalóan nem képviselhetnek akkora erőt, mint a több milliós orosz közösség, amely a krími autonómiát is kiharcolta magának.
Kisebbségi ügyekben vizsgálódott az ET Ukrajnában
2012. január 31. - (mti)
Ukrajnában magyar szervezetek vezetőinél is tájékozódott a kisebbségek helyzetéről a napokban az Európa Tanács (ET) tanácsadó bizottságának küldöttsége, amely a nemzetiségi kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény végrehajtását vizsgálta. A Reiner Hofmann német parlamenti képviselő, bizottsági elnök által vezetett delegáció látogatásának célja az volt, hogy a helyszínen értékelhesse, miként teljesíti Ukrajna a keretegyezményben vállalt kötelezettségeit. A küldöttség Kijeven kívül az ország több régiójában folytatott konzultációkat kisebbségi kérdésekben illetékes vezetőkkel, szakértőkkel és a nemzetiségi közösségek képviselőivel. Az ET-küldöttségnek a lembergi (Lviv) nemzetiségi közösségek vezetőivel tartott találkozójáról Szarvas Gábor, a Lembergi Magyar Kulturális Szövetség (LMKSZ) elnöke az MTI érdeklődésére kedden telefonon elmondta: a delegáció tagjait tájékoztattam a szórványban élő magyarság helyzetéről, problémáiról. Hozzátette: felhívtam a bizottság figyelmét arra, hogy a kis létszámú szórványközösségek - az LMKSZ-nek mintegy 150 tagja van - kultúrájának, anyanyelvének ápolását, megőrzését felvállaló szervezetek az ukrán állami és önkormányzati szervek részéről szinte alig vagy egyáltalán nem részesülnek anyagi támogatásban, kedvezményekben, ami jelentősen nehezíti, gyakran ellehetetleníti a működésüket. Szarvas azt is elmondta, hogy a küldöttség előtt szóvá tette: a lembergi városi képviselőtestületbe Ukrajna függetlenné válása óta nem került be a kisebbségeket, így a magyarokat, oroszokat, lengyeleket, zsidókat reprezentáló személy. Ugyanakkor pozitívumként említette, hogy az LMKSZ tavaly három pályázatot nyert a városi önkormányzatnál magyar kulturális programok, köztük a Liszt-év lembergi rendezvényeinek támogatására. Az ET delegációját Kijevben Tóth Mihály jogi szakértő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke tájékoztatta az ukrajnai magyarság helyzetéről. A találkozóról az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lapnak adott interjúban elmondta, hogy a küldöttség tagjainak figyelmét felhívta a kisebbségi keretegyezmény Ukrajna általi végrehajtásával kapcsolatos hiányosságokra. A kisebbségi magyar szakértő elsősorban a kisebbségi ügyek kormányszinten való megjelenítésére hivatott állami bizottság megszüntetését kifogásolta, mivel szerinte ez egyrészt a téma iránti hatalmi érdektelenségre utal, másrészt megszüntette a kisebbségi szervezetek és az államhatalmi szervek közötti legitim kommunikációs csatornát. Tóth aggodalmának adott hangot az utóbbi években megjelenő és egyre erősödő magyarellenességgel kapcsolatban is, ami a települések magyar megnevezésének, a nemzeti szimbólumok használatának jogosságát kétségbevonó sajtó-megnyilvánulásokban, valamint emlékmű- és emlékhely-meggyalázásokban ölt testet. Az anyanyelvű oktatási és nyelvhasználati jogok törvényekben foglalt biztosításának fontossága mellett az UMDSZ tiszteletbeli elnöke arra is rámutatott, hogy az ukrán társadalmon és politikumon belül megfigyelhető és egyre növekvő intolerancia a kisebbségi önkormányzatiság érvényesítésében is tetten érthető. „A múlt század 90-es éveinek elején napirenden volt az egy tömbben élő kisebbségek, így a magyarok területi autonómiájának a kérdése, a XXI. század első éveiben pedig a kisebbségek kulturális autonómiájának lehetőségéről, formáiról folyt a vita. Sajnos, ma már maga az autonómia kifejezés is kerülendő, mert a mérvadó körök a szeparatizmus szinonimájaként értelmezik” - emlékeztetett Tóth Mihály.
Viták a sziléziai kisebbség létezéséről
2012. január 25. - (mti)
Ismét vita tárgya a sziléziai kisebbség létezése, Lengyelországban egyebek közt a jogászok és a német kisebbség képviselői kérdőjelezték meg egy helyi bíróság döntését, amely 2011 decemberében regisztrálta a sziléziai nemzetiségűek egyesületét (SONS). Az ítélet ellen az ügyészség fellebbezett, arra hivatkozva, hogy a kisebbségi törvény még a sziléziai etnikai kisebbség létezését sem említi. A német közösség egy része pedig a sziléziaiakat saját kisebbségük hajtásának tekinti, de attól is tart, hogy tagjai átiratkoznak az új egyesületbe. „A sziléziai identitás többé nem kelt félelmet” - hangsúlyozta Stefan Zdzuj, a SONS tagja a Polityka hetilap legújabb számában. Az egyesület az identitást, a nyelvközösséget és a közös történelmi tapasztalatot helyezte előtérbe. Elzárkózik a politikai tevékenységtől és az autonómia megszerzése elől, annak ellenére, hogy az alapító tagok nagy része a Szilézia autonómiájáért mozgalom tagja. A SONS a régió határait is átlépi, és azt vallja: mindenki számára nyitott, aki sziléziainak vallja magát. Ezt bizonyítja, hogy 2011 decembere óta csaknem kétszáz jelentkezőt jegyzett, egyebek közt Norvégiából és Írországból is. A 2011. évi népszámlálás nem hivatalos eredményei szerint 400 ezren vallhatták magukat sziléziaiaknak. A német kisebbség körében 2010-ben végzett felmérés is arra utal, hogy tagjaik 80 százaléka a sziléziai nyelvet vagy dialektust használja otthon, szemben a német nyelv 11 százalékos arányával, és csaknem felük (48 százalék) sziléziainak vallja magát. A lengyelországi sziléziaiak 15 évig igyekeztek regisztráltatni egyesületüket, de az ítélőtábla, és a strasbourgi emberi jogi bíróság sem fogadta el a sziléziai nemzetiségről szóló kérvényeket. Az indoklások szerint ilyen kisebbség nem létezik, és a kérvényezők csak választási előnyökért harcoltak. Lengyelországban a kisebbségi törvényben felsorolt nemzetiségek között nem szerepel a sziléziai. A 2010. évi népszámlálási jogszabály azonban deklaratívként és szubjektívként értelmezi a nemzetiségi, illetve etnikai hovatartozást, melyet egy meghatározott nemzethez vagy etnikai közösséghez való érzelmi, kulturális vagy a szülők származására utaló kötődésnek minősít. A sziléziai kisebbség létezését vitató jogászok a népszámlálási törvényt átmenetinek minősítik, és kiemelik, hogy az ott megnevezett nemzetiségi kategóriák kizárólag kutatási célokat szolgáltak.
Legtöbben a cseh állampolgárság miatt veszítették el a szlovákot
2012. január 29. - (mti)
Legtöbben eddig a cseh állampolgárság felvétele miatt veszítették el eredeti szlovák állampolgárságukat - közölte Ľubomíra Miklovičová, a belügyminisztérium képviselője a hét végén a pozsonyi SITA kereskedelmi hírügynökséggel. Miklovičová elmondta: 2010. július 17., amikor életbe lépett a kettős állampolgárságot kizáró módosított szlovák állampolgársági törvény, és 2012. január 20. között összesen 206 személy - 93 férfi és 113 nő - veszítette el szlovák állampolgárságát más állampolgárság felvétele következtében. Közülük 103 személy cseh, 24 német, 23 magyar, 22 pedig osztrák állampolgárságot vett fel. A szlovák belügyminisztérium saját maga nem vizsgálódik, ki vett fel más állampolgárságot, a számokat az érintettek bejelentése alapján állították össze. „Az állampolgárnak kötelessége, hogy az új állampolgárság megszerzéséről haladéktalanul értesítse az illetékes hatóságokat. Ellenkező esetben kihágást követ el, amelyért akár 3319 eurós büntetést is kiszabhatnak rá. A törvény szerint a szlovák állampolgárság elvesztése automatikus” - szögezte le Miklovičová. A jelenleg érvényben lévő szlovák állampolgársági törvényt a Robert Fico vezette kormánykoalíció fogadta el 2010 májusában, válaszul a határon túli magyarok könnyített honosításáról hozott budapesti döntésre. Az Iveta Radičová vezette új kormány ugyan ígéretet tett a törvény újabb módosítására, de javaslatait a parlamentben nem tudta keresztülvinni. A Híd magyar-szlovák párt kezdeményezésére a koalíciós képviselők egy csoportja tavaly az alkotmánybíróságon támadta meg a Fico-féle törvényt, de a testület még nem foglalt állást ez ügyben. A kettős állampolgárság ügye miatt feszültség keletkezett Pozsony és Budapest között is. Balogh Csaba pozsonyi magyar nagykövet szerint az ügy megoldásához valószínűleg politikai döntésre lesz szükség.
Nemzetpolitikai államtitkárság:
Az MCSMSZ cserbenhagyta a moldvai magyar közösségeket
2012. január 30. - (mti)
A nemzetpolitikai államtitkárság megdöbbenéssel értesült a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) hétfői közleményéről, illetve a szervezet vezetőségének lemondásáról. Az államtitkárság szerint az MCSMSZ vezetősége cserbenhagyta a moldvai magyar közösségeket, az oktatási programban részt vevő tanárokat és gyermekeket. Ezt az államtitkárság hétfőn közölte az MTI-vel azt követően, hogy a moldvai magyar oktatási programot működtető Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetősége közzétette: a magyarországi költségvetésből nyújtott támogatás rendszerének tervezett átszervezése miatt testületileg lemondanak. A szövetség tizenkét vezető beosztású tisztségviselője által jegyzett dokumentum szerint 2012. január elsejével lejárt a csángószövetség szerződése a Bethlen Gábor Alappal, és újabb szerződés hiányában a szövetség idei működése ellehetetlenült. Az államtitkárság közleményében rámutatott: az MCSMSZ tizenegy éve jelentős magyarországi forrásokból tartja fenn a moldvai magyar oktatási programot. A kormány 2002 óta mintegy 360 millió forinttal, A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) 2006 óta pedig 320 millió forinttal támogatta az MCSMSZ által működtetett oktatási programot. Ezenfelül az MCSMSZ jelentős romániai és nyugat-európai támogatásokat, tárgyi adományokat is kapott az oktatási program céljára - közölték. Az államtitkárság szerint éppen ezért volt megdöbbentő Solomon Adriánnak, az MCSMSZ elnökének bejelentése; 2011 áprilisában arról tájékoztatta a nemzetpolitikáért felelős államtitkárságot, hogy az MCSMSZ mintegy 35-40 millió forintos adósságot halmozott fel az elmúlt években. Az MCSMSZ erre hivatkozással a 2011. évre a korábbi éveknek megfelelő mértékű, 70 millió forintos támogatáson felül az említett adósság kiegyenlítéséhez többlettámogatást igényelt a kormánytól. A fentiek miatt 2011 nyarán átfogó gazdasági átvilágításról döntöttek a program fő támogatói, a magyar állam és az AMMOA. A vizsgálatot, amelyet bejegyzett romániai és magyarországi pénzügyi szakértők végeztek el, a Teleki László Alapítvány (TLA) bonyolította le. A 2011 novemberében lezárt ellenőrzés több súlyos hiányosságot tárt fel, többek között az említett 35-40 milliós adósság sem volt egyértelműen kimutatható. A vizsgálat a legfőbb hiányosságok között állapította meg, hogy az MCSMSZ nem rendelkezik a társadalmi szervezetek működésére vonatkozó megfelelő számviteli politikával, a könyvelési rendszer áttekinthetetlen, az aktuális likviditási helyzet nem megállapítható. Hiányzik a vagyonleltár, nem készült a beruházásokat megalapozó pénzügyi terv, hiányoznak a belső szabályzatok, például SZMSZ, nem érvénytelenítik a pályázatokhoz elszámolt bizonylatokat, nem különítik el a könyvelésben a pályázati elszámolásokat - sorolták a közleményben. Mint kiemelték, a feltárt hiányosságok azt mutatták meg, hogy a nehezen áttekinthető, alulszabályozott, illetve több tekintetben hiányos könyvelés, a kiforratlan szervezeti kultúra súlyos visszaélésekre is alkalmat adhat. A jelentés arra is kitért, hogy a jelenlegi szerkezetben aggályos a támogatásokból megvásárolt, illetve felépített, az MCSMSZ tulajdonában lévő ingatlanok sorsa. Az ellenőrzés után a támogatók átlátható nyilvántartási rendszert, a naprakész könyvelést, könyvelőváltást és létszámcsökkentést kértek az MCSMSZ-től. A kéréseknek az MCSMSZ vezetősége többszöri felszólításra és csak részlegesen kívánt eleget tenni, erre tekintettel nyilvánvalóvá vált, hogy a vezetőség akadályozza a támogatók által is átlátható gazdálkodási rendszer kialakítását. Ezért a magyar kormány 2012 januárjában arról döntött, hogy felkéri az MCSMSZ-t mint az oktatási program lebonyolítóját, az AMMOA-t mint az oktatási program civil támogatásainak összegyűjtőjét és továbbítóját, továbbá a TLA-t mint a moldvai magyar közösségekkel kapcsolatos kutatások, konferenciák, moldvai magyar nyelvű misék szervezőjét, levéltári dokumentumok publikálóját, hogy közösen hozzanak létre egy Romániában bejegyzett új alapítványt a moldvai magyar oktatási program támogatására. A javaslatról a nemzetpolitikai államtitkárság január 19-én tájékoztatta az MCSMSZ vezetőségét - olvasható a közleményben. A kommünikében kiemelték: a magyar kormány továbbra is kész együttműködni a moldvai magyar oktatási programban részt vevő tanárokkal és szervezetekkel, így készen állnak az MCSMSZ-szel való további tárgyalásokra is. Az átláthatatlan, hanyag és pazarló gazdálkodásnak azonban véget kell vetni, „ez mindannyiunk alapvető érdeke” - olvasható. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a korábbi Fidesz-kormány idején indította el magyar állami támogatással a Moldvai Csángó Oktatási Programot. A program keretében ma 25 moldvai faluban oktatják mintegy 2200 csángó gyermeknek a magyar nyelvet. A csángó szövetség hét moldvai településen magyar házat épített vagy vásárolt, a magyarul továbbtanuló diákoknak pedig bentlakást hozott létre Csíkszeredában. A lemondást rögzítő dokumentum szerint Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a támogatás tervezett átszervezéséről tájékoztatta az MCSMSZ vezetőit. Az elképzelés szerint az oktatási programra szánt magyar állami támogatást már nem a csángó szövetségnek juttatnák, hanem egy olyan alapítványnak, amelyet a csángó szövetség a budapesti Teleki László Alapítvánnyal és a szintén Magyarországon bejegyzett A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvánnyal közösen hozna létre Romániában. Hegyeli Attila, a csángó szövetség ügyvezetője az MTI-nek elmondta, forrófejű lépésnek tűnhet a lemondásuk, de nem az. Az elmúlt hetekben folytatott tárgyalásaikon minden más lehetőséget kimerítettek a probléma rendezésére. Hozzátette: „nem azért mondtunk le, hogy ezzel valamilyen döntést kikényszerítsünk. Azért mondtunk le, mert nem volt más választásunk.”
Emberi jogi munkacsoportot alakíthat a kormány
2012. február 8. - (mti)
Emberi jogi munkacsoportot alakíthat a kormány a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár vezetésével. A testület feladata lenne, hogy figyelemmel kísérje az emberi jogok érvényesülését Magyarországon, illetve hogy konzultációt folytasson a hasonló feladatot végző civil szervezetekkel és alkotmányos szervekkel. A munkacsoport megalakításáról szóló határozattervezet szerdán jelent meg a kormányzati honlapon, közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A testület vizsgálná azoknak az ajánlásoknak a végrehajtását is, amelyeket az ENSZ emberi jogi tanácsának úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálatakor (UPR) tavaly megfogalmaztak Magyarországnak. Ezen kívül javaslattevő szerepe lenne az emberi jogok szélesebb érvényesülését biztosító szabályok megalkotására, illetve feladata volna elősegíteni az emberi jogok magyarországi érvényesülésével összefüggő szakmai kommunikációt. A munkacsoportot Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára vezetné, és további tíz államtitkár - Kontrát Károly belügyi, Németh Zsolt külügyi, Répássy Róbert igazságügyi, Hoffmann Rózsa oktatási, Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai, Szócska Miklós egészségügyi és Soltész Miklós szociális államtitkár mellett a kormányzati kommunikációért felelős Kovács Zoltán, az egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős Szászfalvi László, valamit az uniós ügyekért felelős Győri Enikő - lenne a tagja, emellett pedig civil kerekasztalt működtetne az emberi jogok érvényesülését vizsgáló szervezetek bevonásával. A határozattervezet indoklásában az olvasható: az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyították, hogy az emberi jogokra kiemelt figyelmet kell fordítani, és erre nem elegendő a hagyományos közigazgatási szervezetrendszer, hanem külön munkacsoportban is foglalkozni szükséges velük.
Kállai Ernő mandátumát kitöltve tovább dolgozna ombudsmanhelyettesként
2012. február 7. - (mti)
Mandátumát kitöltve, négyfősre csökkent apparátusával tovább dolgozna az alapvető jogok biztosának helyettese, hogy figyelemmel kísérje és elemezze a nemzetiségek oktatási, szociális és jogi helyzetében bekövetkező változásokat, de a hatékony munkavégzéséhez külső és belső források biztosítását tartja szükségesnek. Kállai Ernő történelem szakos tanárt, jogászt, a Magyar Tudományos Akadémia kisebbségkutatóját 2007. június 11-én 326 igen szavazattal, 14 ellenében választotta meg az Országgyűlés hat évre a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosának. Az idén január elsején életbe lépett új alaptörvény és az ahhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések értelmében az ombudsmani rendszert egységesítették, így Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa automatikusan az alapvető jogok biztosa lett januártól. A korábbi, az Országgyűlés által megválasztott önálló biztosok - így Kállai Ernő kisebbségi ombudsman is - az alapvető jogok biztosának helyetteseként folytatják munkájukat. Kállai Ernő tavaly decemberben mint még hivatalban lévő kisebbségi ombudsman utolsó sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: január 1-jével a kisebbségi ombudsmani jogintézmény valójában megszűnik, nem pedig átalakul, és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában az eddigi kisebbségi intézménynek már csak „kiüresített funkciója” lesz. Jelezte, hogy megbízatása 2013 nyaráig szól, és ezentúl helyettesként az alkotmány szerint a kisebbségi ügyekkel foglalkozhatna, de az alsóbb szintű jogszabályok ezt nem teszik lehetővé, csak azt, hogy „kísérje figyelemmel a kisebbségi közösségek életét”, vagyis álláspontja szerint ez azt jelenti, hogy a helyettes semmilyen más jogosítványt nem kap, így többé nem vizsgálhat és nem is intézhet ügyeket. Kállai Ernő az MTI-hez eljuttatott keddi közleményében mindezekre utalva azt írta, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsmanhelyettesként a még másfél évig tartó mandátumának idejére munkatervet dolgozott ki, hogy az egyes nemzetiségekkel kapcsolatos speciális körülményeket, a nemzetiségek kulturális autonómiájának helyzetét elemezze. Mint írta, elengedhetetlenül fontosnak tartja annak elemzését is, hogy a nemzetiségekről szóló új törvény és az egyes új szektorális jogszabályok miként hatnak a nemzetiségi jogok gyakorlására, külön kiemelve a mélyszegénységben élő romák szempontjából a szociális, oktatási és foglalkoztatási rendszer változásait, különös tekintettel a nemzeti társadalmi felzárkózási és romastratégia megvalósítására. A nemzetiségek jogainak védelmén dolgozó helyettes ombudsmanként 2012-ben és 2013-ban vizsgálni kívánja a romatelepeken, illetve szegregált lakókörnyezetben élők életviszonyait, kilátásait, de munkatervének része a nemzetiségi oktatás vizsgálata, a népszámlálás adatainak átfogó elemzése a nemzetiségek szempontjából, valamint a nemzetiségek kulturális autonómiájának finanszírozása is. Kállai Ernő közleményében azt írta, mindezek megvalósítására az átalakított ombudsmani hivatalban két titkárnőből, egy jogászból és egy részmunkaidős szociológusból álló titkárságával tesz kísérletet az átfogó vizsgálatok folytatására. Elvi lehetősége van arra is, hogy rendelkezésre álljon az alapvető jogok biztosának apparátusa, de a tervek megvalósulásának alapvető feltétele lenne a külső és belső források biztosítása - fűzte hozzá. Kállai Ernő kisebbségi ombudsmanként, az ombudsmani hivatalban a legkisebb, 17 fős apparátusával évente több ezer ügyet vizsgált, és azok tapasztalatai, eredményei alapján tett ajánlásokat és kezdeményezett törvénymódosításokat. A jogutód intézmény kollégáinak többségét átvette.
Munkaterv a nemzetiségek jogvédelméről az átalakított ombudsmani hivatalban
2012. február - (ajbh.hu)
A Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsman-helyettes, Kállai Ernő a következő másfél évre tervez és az elmúlt évek tapasztalataira alapoz. Szemelvények a most elkészült tervekből. Kállai Ernő az átalakított ombudsmani hivatalban két titkárnőből, egy jogászból és egy részmunkaidős szociológusból álló titkárságával tesz kísérletet átfogó vizsgálatok folytatására, de elvi lehetősége van arra is, hogy rendelkezésre álljon az alapvető jogok biztosának apparátusa. A tervek szerint az ombudsman-helyettes a jogi szabályozás ellentmondásait, az egyes nemzetiségekkel kapcsolatos speciális körülményeket, a nemzetiségek kulturális autonómiájának helyzetét elemzi majd. Koncepciójának új eleme, hogy minden hónapban egy-egy kiválasztott nemzetiség adottságai és körülményei kerülnek a középpontba. „A rendelkezésre álló idő lehetőséget ad az érintett közösség vezetőivel és szakértőivel való megbeszélésekre, a kapcsolódó kulturális, oktatási intézmények munkájának áttekintésére, az emberekkel való személyes találkozásra is” - írja Kállai Ernő a 2012-2013-ra megfogalmazott munkatervében. Ugyancsak feladatának jelöli meg az alapvető jogok biztosának helyettese, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje az érintett közösségek életében bekövetkező változásokat. Kállai Ernő elengedhetetlenül fontosnak tartja annak elemzését, hogy a nemzetiségekről szóló új törvény és az egyes új szektorális jogszabályok miként hatnak a nemzetiségi jogok gyakorlására. Külön kiemeli, hogy a mélyszegénységben élő romák szempontjából igen fontos a szociális, oktatási és foglalkoztatási rendszer változásainak folyamatos nyomon követése, különös tekintettel a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia megvalósítására. A nemzetiségek jogainak védelmén dolgozó helyettes a következő időszakban mindezeken túl vizsgálni kívánja a romatelepeken, illetve szegregált lakókörnyezetben élők életviszonyait, kilátásait. A munkaterv része a nemzetiségi oktatás vizsgálata, a népszámlálás adatainak átfogó elemzése a nemzetiségek szempontjából, vizsgálati téma lesz a nemzetiségek kulturális autonómiájának finanszírozása is. Mindezen tervek megvalósulásának alapvető feltétele lenne azonban a külső és belső források biztosítása. A nemzetiségi autonómia, illetve a roma integráció egyes kérdéseit a hivatali vizsgálatokon túl szakértői találkozókon, szakemberek állandó és eseti köreivel folyó megbeszéléseken is elemzi majd az ombudsman helyettese. Figyelme kiterjed majd arra is, miként lehetne hasznosítani a romák szociális és lakhatási helyzetének javítására az elmúlt évtizedekben létrejött példaértékű helyi kezdeményezéseket. „Több esetben azt is sikerült megállapítanom, hogy olyan programokról van szó, amelyek pontos megalapozásuk és professzionális megvalósításuk miatt hosszú távon is működőképesek, sőt modellül szolgálhatnak más közösségek számára is” - fogalmaz munkatervében Kállai Ernő.
Filmen a palóc varázslat
A film megtekinthető a http://www.youtube.com/watch?v=PpqbKWC49vo linkre kattintva.