alt : header1.swf



Thu09192019

Posledná aktualizácia14:06:03

Figyelő / Tallózó - 2012. június - július

amonit06Határon túliak pártja: Máséval verni a csalánt? - Visszaüthet az erőszakos magyarságpolitika - Pozsonyba emigrál a magyar tévés - Vatikáni öngól: A pápa leváltotta a nagyszombati érseket - Horthytól Prohászkáig - „A magyar döntéshozók megvédik a kisebbségeket” - A Most-Híd polemizál Németh Zsolttal - Kisebbségi jogsegélyszolgálat

 

Imrich Fuhl válogatásában

http://www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=http://www.facebook.com/pages/oslovmahu/147596498672668&width=310&colorscheme=light&show_faces=true&connections=3&stream=true&header=false&height=555#

Erdélyi magyar pártelnökök a magyarországi pártalapítás gondolatáról

2012. július 3. - (mti)

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára nem elsődleges cél a magyarországi pártalapítás - jelentette ki a Krónika erdélyi napilapnak nyilatkozva Kelemen Hunor. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) szerint az RMDSZ-nek inkább újra kellene értékelnie partneri viszonyait a magyarországi pártokkal. Az RMDSZ vezetése nem foglalkozott a magyarországi pártalapítás kérdésével, és a közeljövőben nem is fog ezzel foglalkozni, mert az őszi romániai parlamenti választásokra való felkészülést tekinti a legfontosabb feladatának - hangsúlyozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. „Erről a kérdésről nincs döntés, és a közeljövőben nem is lesz, de a gondolat régóta érlelődik” - tette hozzá. Az RMDSZ-nek „lehetne Magyarországon is intézményes kerete, egy párt, amelynek a kettős állampolgársággal rendelkezők odaadhatják a szavazataikat. Ez nem akkora szentségtörés, mint amekkorának néhányan látják”- jegyezte meg az RMDSZ elnöke. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a Krónikának nyilatkozva úgy vélte, becsületesebb és járhatóbb út lenne, ha az RMDSZ a nyilvánosság előtt vállalná a szégyellt magyarországi politikai kapcsolatait. „Ha az RMDSZ vállalja kapcsolatait a Magyar Szocialista Párttal, befolyását arra használhatja, hogy a magyarországi partner javítson a nemzetpolitikáján” - vélekedett Toró. Hozzátette, a kapcsolat érvényesítésével elkerülhető lett volna például a 2004. december 5-én tartott népszavazás eredménye. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke kijelentette: „Magyarországon nem kell az RMDSZ-t bejegyezni, ott már van egy: úgy hívják, hogy MSZP”. Szász szerint a magyar nemzetpolitikának nem érdeke, hogy a bukaresti kötődésű pártokat Magyarország területére exportálják, hanem inkább az, hogy a magyarországi közéletet kiterjesszék az egész Kárpát-medencére. „A magyar nemzetpolitika központja nem Pozsony, Belgrád vagy Bukarest, hanem Budapest kell hogy legyen” - hangoztatta az MPP elnöke. A Kárpát-medencét egységes térként kell megjeleníteni, nemcsak kulturális és gazdasági, hanem politikai értelemben is, „abban a szövetségi rendszerben és abban a nemzetpolitikában, amit a Fidesz képvisel” - szögezte le Szász Jenő.

Határon túliak pártja Magyarországon

2012. július 1. - (mti)

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) több politikusa is kezdeményezte a hétvégén egy Magyarországon bejegyzendő határon túli párt létrehozását, amelyre a magyarországi parlamenti választásokon a magyar állampolgárságot szerzett határon túli magyarok szavazhatnának. Az RMDSZ kis parlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) marosvásárhelyi ülésén Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke, majd Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester vetette fel szombaton a magyarországi pártbejegyzés kérdését. Elmondták, erre lehetőségük van a magyar állampolgárságot szerzett erdélyi magyaroknak. Markó Béla, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a kezdeményezés kapcsán a magyarországi pártoknak címzett „fenyegetést” említett, de úgy vélte, hogy az RMDSZ-nek előbb az őszi romániai választásokra kell összpontosítania.

Külhoni támogatóinak jelentős részét elbukhatná a Fidesz

A kormánypártokban eddig biztosak voltak abban, hogy a külhoni magyarok választójogával csak ők nyerhetnek. A határon túliak körében tavaly decemberben készült, máig egyetlen nyilvános közvélemény-kutatás igazolni is látszik számításaikat, de csak a magyarországi politika iránt érdeklődő erdélyi kisebbség körében elsöprő a Fidesz fölénye…

Hála - Teljes a pofára esés

2012. július 2. - (Népszabadság)

A kormány aligha erre számított, amikor kiásta a csatabárdot. A határokon túl élő magyar kisebbségekkel hivatásszerűen foglalkozó politikusai nyilván abból indultak ki, hogy Erdélyben, Szlovákiában és másutt a magyarok mind a budapesti korifeusok ajkain csüngenek, lesik utasításaikat, hogy tudják, mi az ő érdekük. Mikor kell egy pártban indulniuk a választásokon, mikor kell szakítani és új pártokat létrehozni. Mikor vegyenek részt a helyi kormánykoalícióban, mikor maradjanak ki belőle. Attól függően, éppen mit vél Orbán, Kövér, Semjén vagy Németh Zsolt a Fidesz, pardon, a magyarság érdekének. Elvégre Budapest adja a pénzt, és aki fizet, az rendeli a muzsikát. Ehhez képest teljes a pofára esés. A két legnagyobb határokon túli magyar közösség fütyül rá, éppen ki kedves a magyarországi jobboldalnak, demonstratívan arra szavaz, akit szimpatikusnak talál. Márpedig a többségi nemzettel párbeszédet folytató, konkrét eredményeket elérő pártokat tartja szimpatikusnak, nem a handabandázó, a konfliktusokat a megoldás minden reménye nélkül élező külföldi kreatúrákat. Az Országgyűlés posztjára teljességgel méltatlan elnöke még az antiszemitizmussal, a nyilas eszmékkel való rokonszenv vádját is magára húzta, hogy az önkormányzati választásokon segítse saját székelyudvarhelyi szövetségesét. Annyit ért el, hogy erősödött Magyarország elszigetelődése, és barátait csúnyán leszavazták a székelyek. Most pedig az RMDSZ részéről új magyarországi párt ötlete bukkant föl, ezt a friss kettős állampolgárok hoznák létre, hogy legyen kire voksolniuk 2014-ben, amikor a Fidesznek hála már beleszólhatnak az anyaország politikai küzdelmeibe. Csak hogy ne a Fidesz nyerjen.

Milyen jó dolog is máséval verni a csalánt

A magyar pártok még az anyaországi magyarok jogait és életfeltételeit sem voltak képesek biztosítani... - Ez a rosszindulatú politika már nem csak itthon, de jóideje már a határon túl is szándékosan bomlasztja a közösségeket. A minél nagyobb károkozás a cél, és ha a határon túli magyar közösségek ezt nem lesznek képesek felismerni, akkor az anyaországhoz hasonlóan beszűkülnek a lehetőségeik, megromlanak a kapcsolataik, és hozzánk hasonlóan letaszítva érezhetik majd magukat. Tisztességes magyar ember nem kívánhat a határon túli magyaroknak olyan politikusokat, amilyen nekünk jutott…

Pártötlet Erdélyből

Visszaüthet az Orbán-kormány erőszakos magyarságpolitikája

2012. július 2. - (Népszabadság)

A Fidesz fricskázására is futotta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) küldötteinek hétvégi ülésén. Nem véletlenül, hiszen a fő napirendi pont a június 10-i helyhatósági választások eredményeinek értékelése volt, és már az ülés nyitányaként, a szokásos szövetségi elnöki beszámolóban elhangzott, hogy az RMDSZ a magyarországi politikusok „felelőtlen erdélyi portyázása” ellenére győzött. Az RMDSZ miniparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) előtt Kelemen Hunor szövetségi elnök hosszasan sorolta a számokat, amelyek azt mutatják, hogy 2008-hoz képest a szövetség jobban szerepelt, míg a Budapestről támogatott Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és Magyar Polgári Párt visszaszorult. „Az RMDSZ újból bebizonyította, hogy megkerülhetetlen politikai tényező, a Kárpát-medencében nem lehet nemzetpolitikáról beszélni nélküle” - hangsúlyozta Kelemen Hunor. A szövetségi elnök, aki tavaly februári megválasztásakor az RMDSZ-Fidesz viszony rendezését tűzte ki egyik céljául, azt is hozzátette, hogy az RMDSZ nincs háborúban Magyarországgal, „de az, amit Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke elművelt, felelőtlen politikai magatartás”. Felrótta az Országgyűlés elnökének, hogy „erdélyi portyázásával” szította a magyarellenes hangulatot, mozgósította a román szavazókat. Utalt rá, hogy a konkurensek negatív kampányhadjáratukban „nagyrészt nem itthon készült” matricákat, szórólapokat és egyebeket használtak. Ennek ellenére az erdélyi magyarok 86 százalékban az RMDSZ-re voksoltak, mert Kelemen szerint „nem szeretik, ha gyarmatként kezeli őket Bukarest, Budapest vagy Brüsszel”. - Aki ezt nem látja, az valóban nem ismeri az erdélyi magyarok gondolkodásmódját, nem érti az erdélyi magyar politikát - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Szabó Ödön, a Bihar megyei szervezet ügyvezető elnöke félig viccesen, félig komolyan magyarországi párt létrehozását javasolta. „Alapítsunk mi is pártot Magyarországon, lássuk, mit szólnak hozzá” - jelentette ki. Az ötletet felkaroló Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester úgy vélte: az állampolgárságot szerzett erdélyiek a felvidéki, délvidéki és kárpátaljai magyarokkal közösen jegyezhetnék be a határon túliak pártját Magyarországon. Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke azzal „rángatta vissza” fiatalabb kollégáit a valóságba, hogy a magyarországi pártalapításnál közelebbi problémája is akad az RMDSZ-nek: az őszi parlamenti választások. - Nagy a felelősség, mert ebben a pillanatban mások politikai erejére és politikai bölcsességére sajnos nem számíthatunk - mutatott rá. Kifejtette, hogy míg az erdélyi magyarságnak egy erős, befolyásos anyaországra volna szüksége, Magyarország „megtépázott nemzetközi tekintélyével lassan-lassan elszigeteli magát a Kárpát-medencében”, és „még egy újratemetést sem tud elintézni”. A szövetségi képviselők hangneme borúsabbra váltott, amikor szóba került a visszaszolgáltatási bizottság két magyar tagjának büntetőpere. A bíróság pénteken ítélte alapfokon három év börtönre Markó Attila államtitkárt, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjét és Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogi tanácsadóját. Az SZKT „felháborodva és értetlenül” fogadta és „igazságtalannak tartja” az ítéletet, amely a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt közérdek elleni hatalommal való visszaélésben találta vétkesnek a vádlottakat. A magyar törvények szerint párt alapítója és tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható. Vagyis: pártot csak az alapíthat, aki jelöltként maga is részt vehet magyarországi választáson. A parlamenti választás esetén ennek feltétele a magyar állampolgárság, s aki szavazhat, az jelöltként is indulhat. Ugyanakkor az Európai Unió más tagállama magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárának is joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. Pártot tehát - lakóhelyüktől függetlenül - a magyar állampolgárok alapíthatnak, illetve mindazok az uniós polgárok, akik tartósan Magyarországon élnek. Ebből az következik, hogy a kettős állampolgárok lakóhelyüktől függetlenül hozhatnak létre pártot Magyarországon, míg az uniós polgárok csak akkor, ha bejelentett itteni lakcímmel rendelkeznek.

Magyarok bejövetele

A szlovákiai magyarok csak külső szemlélők, a vajdaságiak kivárnak - Bárhogy alakul is a határon túliak magyarországi pártjának ötlete, a szlovákiai magyarok csak külső szemlélői lehetnek, hiszen a szlovák állampolgársági törvény nem teszi lehetővé a kettős állampolgárságot…

„A magyarországi pártbejegyzés egyelőre csak retorikai fordulat az RMDSZ-ben”

2012. július 2. - (mti)

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) retorikájában bekövetkezett fordulatként értelmezte a határon túliak pártjának magyarországi bejegyzésére vonatkozó megnyilatkozásokat Székely István Gergő kolozsvári politológus, a romániai Országos Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Székely István Gergő az MTI-nek elmondta, hogy mindenképpen a kontextus figyelembe vételével kell értelmezni a határon túli párt magyarországi bejegyzésére vonatkozó felvetéseket. A politológus fontosnak tartotta, hogy a felvetés az RMDSZ kisparlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) választási eredményeket értékelő ülésén hangzott el. Megjegyezte, a romániai júniusi helyhatósági választásokon az RMDSZ-nek a jó eredményei ellenére néhány fontos veszteséget is el kellett könyvelnie: elvesztette a Maros megyei és a Szatmár megyei önkormányzat elnöki tisztségét, valamint a szatmárnémeti polgármesteri és a nagyváradi alpolgármesteri tisztségét. Székely István-Gergő szerint az RMDSZ-en belül van egy olyan vélekedés, hogy a Fidesz háttértámogatásával elindult két kis párt, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hozzájárult eme veszteségekhez. Szerinte az a nézet is elterjedt az RMDSZ-en belül, hogy a nagyobb arányú román részvétel részben a Nyirő-ügy által felfokozott nacionalista hangulatnak tulajdonítható. Székely István Gergő megemlítette, mindenképpen retorikai fordulatot jelent, hogy az RMDSZ - amely korábban védekező hangnemben viszonyult az ellenzékének juttatott Fidesz-támogatáshoz - most egy offenzív retorikát vett elő. „Úgy érzékelem, hogy ez egy élesebb jelzés a Fidesz irányába, és nem egy szándéknyilatkozat. Azt üzeni: ha ti is bejöttetek a mi térfelünkre, mi is bemehetünk a tietekre!” - értelmezte az üzenetet a szakértő. A politológus megjegyezte, míg Romániában rendkívül nehezen teljesíthető feltételekhez kötik a pártbejegyzést, Magyarországon ez nem ütközne akadályba. A határon túli párt választási részvételének azonban csak akkor lenne értelme, ha a párt országos listát állítana. Ennek a feltételei pedig nehezen lennének teljesíthetők. A Fidesz magyarországi versenytársainak a segítsége pedig nem lenne kívánatos az RMDSZ számára. „Az RMDSZ-nek nem érdeke, hogy rátolják a magyarországi baloldalra” - állapította meg az elemző, megjegyezvén, hogy az RMDSZ jobbközép politikai szervezetként határozza meg magát, tagja az Európai Néppártnak. A politológus azt is megjegyezte, hogy az esetleges párt reprezentativitásához fontos lenne a felvidéki, délvidéki és kárpátaljai partner is. Megjegyezte, az RMDSZ jó kapcsolatot ápol a Vajdasági Magyarok Szövetségével (VMSZ), de mindeddig elutasította a párbeszédet a felvidéki Híd-Most párttal. Mindez nehézzé tenné egy olyan határon túli magyar párt bejegyzését, amelyet valamennyi leszakított területről támogatnának.

Román párt a magyar parlamentben?

Egyetlen céljuk lesz az új országgyűlésben: minél több pénzt kisajtolni a magyar költségvetésből a határon túliak támogatására. Mit érdekli őket, milyen az adórendszer, hány milliárd megy a gyógyszerkasszába és mennyi az egészségügyre, hogy van-e melegházasság vagy kötelező hittan Magyarországon? Az ő választóikat ez nem érinti, hiszen ők a határon túl, Romániában meg Szlovákiában élnek…

„Keresztülhúzhatja a Fidesz számításait egy határon túliaknak Magyarországon bejegyzett párt”

2012. július 2. - (mti)

Ha a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) valóban egy Magyarországon bejegyzett, a külhoni magyarok érdekeit képviselő pártszövetség alapításába fogna, az „keresztülhúzhatja a Fidesz számításait”, a szervezet jó eséllyel pályázna az ötszázalékos küszöb átlépésére - írta a Political Capital gyorselemzésében, amelyet hétfőn juttattak el az MTI-hez. Az RMDSZ kis parlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) vasárnapi marosvásárhelyi ülésén Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke felvetette, hogy hozzanak létre egy Magyarországon bejegyzendő határon túli pártot, amelyre a magyarországi parlamenti választásokon azok a határon túli magyarok szavazhatnának, akik megszerezték a magyar állampolgárságot. A Political Capital elemzésében ezzel kapcsolatban kifejti, „erősen kétséges”, hogy megvalósul-e a Magyarországon bejegyzendő, határon túli párt ötlete, de az biztos, hogy „minden érintett komoly mérlegelésbe kezd arra az esetre, ha mégis lesz belőle valami”. A kormánypártok eddig „készpénznek vették”, hogy a külhoni magyarok választójogával csak ők nyerhetnek, és a tavaly decemberben készült, mindezidáig egyetlen nyilvános határon túli közvélemény-kutatás igazolni látszik számításaikat - írták. Felhívták a figyelmet arra is, hogy csak a magyarországi politika iránt érdeklődő erdélyi kisebbség körében elsöprő a Fidesz fölénye. Véleményük szerint a pártot egyelőre nem választó és az anyaország vitáiba beszállni nem kívánó többség viszont megszólítható lenne egy ténylegesen őket képviselő formációval, sőt még a korábban magukat Fidesz-szimpatizánsnak tartókat is megzavarhatja, ha megjelenik a szavazólapon egy külhoni magyar párt. A kormány még a legóvatosabb becslések szerint is félmillió új magyar állampolgárra számít, többségükre a Magyarországon „lemorzsolódó Fidesz-szavazók utánpótlásaként” tekintenek - hangsúlyozták. A júniusi romániai helyhatósági választások azonban világossá tették - fűzték hozzá -, hogy a Fidesz „legalábbis megosztja” az erdélyi magyarságot. Az erdélyi ötletet „egyelőre érdemes a helyén kezelni” - mutattak rá. Megjegyezték, „a választás utáni feszültség levezetésére is hivatott” ülésen merült fel, ráadásul Markó Béla, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke „hamar hűteni is kezdte a kedélyeket”, mondván, fontosabb a felkészülés az őszi romániai parlamenti választásra. Arra is kitértek az elemzésben, hogy a szlovákiai Híd-Mostnak nem sok politikai hozadékkal járna, ha beszállna egy ilyen kezdeményezésbe, a délvidéki és kárpátaljai magyar pártok szintén megosztottak. A megvalósulás esélyeinél azonban meglátásuk szerint fontosabb a felvetés várható politikai hatása. Emlékeztettek: Magyarországon eddig sokan hajlamosak voltak a Fidesz egységes bázisaként tekinteni a külhoni magyarokra. Ez a kezdeményezés „színvallásra készteti” a pártokat. A Fidesz azonban akár még a maga javára is fordíthatja az ügyet, azt hangsúlyozva, hogy mindig is nemzetegyesítő céllal kezdeményezte a könnyített honosítást, és nem gondolkodott azon, hány szavazatot szerezhet ezzel - olvasható a Political Capital gyorselemzésében.

Miért veszthetett a Fidesz másfélmillió szavazót?

A magyarországi közvélemény-kutatók adatai gyakran jelentős eltérést mutatnak egymáshoz képest, a legutóbbi eredmények azonban egyöntetűen a kormánypárt népszerűségének markánsan csökkenő trendjeit, az ellenzék kisebb-nagyobb erősödését, és a politikától való elfordulás növekedését vázolják fel. A legnagyobb visszhangot természetesen a kormányzó pártszövetség támogatottságának meredek zuhanása váltotta ki. Mi történhetett a Fidesz-KDNP-vel, hogy kevesebb, mint két év alatt egy-másfélmillió szavazó pártolt el tőle?

Pozsonyba emigrál a magyar tévés

A Kossuth Rádió hangjai erősítik a Pátria Rádiót

2012. július 3. - (bumm.sk)

Korábban Boros Péter, a napokban pedig az ismert tévés, majd rádiós Rábai Balázs érkezett a Pátria Rádió csapatába. A csatorna a reggeli műsorok hallgatottságának emelkedését reméli a Kossuth hangjaitól. Boros Péter tavasszal érkezett a közrádió magyar nyelvű csatornájához, a Pátria Rádióhoz. Minden évben február közepén zajlanak le a műsorstruktúrák átalakulásai, a Pátria esetében ez a reggeli műsorsáv átszervezését hozta magával. Ahogy akkor Lovász Attila igazgató nyilatkozott, versenyezni szeretnének a kereskedelmi rádiócsatornákkal. Mostanáig az átalakult reggeli műsorban Boros Péter a dunaszerdahelyi Bíró Évával váltotta egymást heti forgóban. Július elejétől viszont Rábai Balázs kerül a reggeli műsorban, és Boros Péterrel váltják egymást. Így a Pátria Rádió két ismert „kossuthos” hangja vezeti a reggeli műsort. Boros Pétert tavaly novemberben tették lapátra az MTVA átszervezésének keretében. Boros volt korábban a Napközben felelős szerkesztője, vezette a 180 perc című reggeli hírműsort, majd a Történet hangszerelve című műsor szerkesztő-műsorvezetőjeként dolgozott. A rádiós munkákon kívül a telebízós Szólás szabadsága című műsorában és egy külső gyártású Friderikusz-hírműsorban is dolgozott szerkesztőként. Rábai Balázs a média különböző területein jelent meg mostanáig. A veszprémi televízió és rádió után szerkesztő-műsorvezetőként dolgozott a Magyar Televízió Szombathelyi Körzeti Stúdiójában és tudósította a Magyar Rádió Győri Körzeti Szerkesztőségét. 2000-ben az MTV Híradójának műsorvezetői székébe került, majd két évig az Info Rádió hírszerkesztő-hírolvasója volt. Innen tért vissza 2003 januárjában a közszolgálati televízió hírműsorához. 2005 májusától a Magyar Televízió Az Este című Pulitzer-díjas hírmagazinjának műsorvezetője lett, ahol Krizsó Szilviával váltották egymást. A Kossuth Rádió Krónika című hírműsorában 2007 február 3-án debütált, később a 180 perc című műsorban dolgozott, amely a Kossuthot a leghallgatottabb csatornák közé emelte a reggeli sávban. Az MTVA átszervezésekor Rábait is kirakták. Az elmúlt időszakban fél évet Ausztráliában töltött tanulással. 2006 óta Rábai hangja a vasútállomásokon is hallható volt, mivel több tucat állomáson igazította útba az utasokat, Szalóczi Pál hangját váltva. Az elmúlt időszakban a mérések alapján jelentősen emelkedett a Pátria Rádió hallgatottsága. A műsorok átszervezésén túl minden bizonnyal ebben az is szerepet játszott, hogy januárban elindul a Pátria pozsonyi frekvenciája, ami hosszú ideig megoldatlan kérdés volt. Lovász Attila, a közszolgálati Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) nemzetiségi adásainak igazgatója a Bumm megkeresésére elmondta: Boros Péter és Rábai Balázs két kiváló műsorvezető, külsősként érkeztek a Pátriához. A rádiónál a műsorvezetés mellett „shadowing” feladatokat is ellátnak: a módszer lényege az, hogy rutinos sajtósként a kevésbé tapasztalt munkatársakat oktatás helyett együtt dolgozással fejlesszék és tanítsák. Azzal kapcsolatban, mennyire ismerik jól a szlovákiai magyar közeget a műsorvezetők, Lovász elmondta: Boros Péter, aki februárban kezdett a Pátriánál, nagyon jól beilleszkedett, és átlátja a viszonyokat. A műsorok egyébként minden esetben szlovákiai felelős szerkesztőkkel készülnek.

Földközeli kisbolygó magyar-szlovák koprodukcióban

Újabb földközeli kisbolygót fedeztek fel Piszkéstetőn készült felvételeken, ám a közel merészkedő égitestet ezúttal egy szlovákiai amatőrcsillagász vette észre a képeken. - A rejtőzködő kisbolygó június közepére került csillagokban szegényebb területre, ahol végül a magyar és szlovák csillagászoknak közös erővel sikerült megtalálniuk.

Egyházi napokat tartottak Losoncon

2012. július 2. - (evangelikus.hu)

Immáron harmadik alkalommal rendezték meg a Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházban a nagyszabású egyházi napokat 2012. június 29. és július 1. között. A magyar határhoz közeli Losonc főterén megtartott istentiszteleten Milan Krivda a Nyugati Egyházkerület püspöke prédikált. Ezt követően került sor a külföldi vendégek és a határon túli szlovák gyülekezetek bemutatkozására. Ennek keretében kapott szót a magyarországi Szlovák Lelkészi Szolgálat Gulácsiné Fabulya Hilda vezetésével. A szabadtéri színpadon dr. Fabiny Tamás püspök magyarul szólt a több száz jelenlévőhöz, felidézve a szlovák-magyar múlt néhány állomását. Szavait dr. Bándy György a Pozsonyi Comenius Egyetem Hittudományi Karának és a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának újszövetségi professzora tolmácsolta szlovákul. A háromnapos együttléten nagy számban jelen voltak még tótkomlósi, békéscsabai és szarvasi evangélikusok is. A szlovákiai magyar gyülekezetek életét bemutató kerekasztal beszélgetés vendégeként részt vett Prőhle Gergely országos felügyelő is. Az egyházi napok keretében levetítették azokat a Nagy László által rendezett filmeket is, amelyek a magyarországi szlovák és a szlovákiai magyar evangélikusok életét mutatják be.

Fotók: http://eszak.lutheran.hu/mediatar/kepgaleria/2012/2012.06.29-losonc

A Szent Korona Szlovákiában: Pozsony megtalált múltja

Szlovákia fővárosa egy olyan tradícióhoz jelentkezik, amely Magyarországhoz köti, de ha jobban belegondolunk, ez a fajta hagyományápolás egyenesen örvendetes, ráadásul egy olyan dologról szól, melyet a magyar nagyközönség gyakran sértődötten követel a szomszédos nemzetektől: a közös gyökerek megtalálásáról. - A klasszikusnak vélt pozsonyi identitás arra alapul, hogy korábban három nemzet fért meg egymással békében a településen: a szlovák, a német és a magyar. Egy igazán hagyománytisztelő pozsonyi polgár ezért mindhárom nyelvet beszéli, részben pedig a kultúrát is ismeri…

A Szent Korona mint élő orgazmus

A Fidesz időnként nyit azok felé, akiknek a gárdáját anno két pofonnal akarta hazazavarni, ehelyett azóta is nekik teszik folyamatosan az engedményeket. - Jó, a kormánynak nyilván sürgősen orvosolnia kellett az akut koronagyalázás-problematikát, körmükre éghetett már az a sok sértés, amit nemzeti ereklyénknek itt napi szinten le kellett nyelnie. Aki viszont ebből az ügyből a kormány alkalmatlanságára von le elhamarkodott következtetéseket, sose felejtse el: megkérdőjelezhetetlen alkalmassága csak a Szent Koronának lehet, másnak, emberi lénynek nem. Minden egyéb nézetért egy év jár.

Tőkéczki László (hitelfolyoirat.hu): „Erőszakos” és „természetes” asszimiláció

Napjainkban a friss államiságú szlovákság politikai képviselőinek többsége egyrészt múltat akar magának teremteni, másrészt politikailag agresszíven támadja a felföldi magyarságot és Magyarországot. Magatartásukra a magyar „baloldaliakat” és „liberálisokat” jellemző kettős mérce a tipikus, vagyis az, hogy mindig nekik van igazuk! Csak egy baj van ezzel az állásponttal, az, hogy sem a múlt, sem a tény(szerűség)ek nem változtathatók meg. Vagyis az a tény, hogy „szlovákság” mint nemzet igazából csak a XVIII. század végén kezd lenni, tény. Addig felsőmagyarországi szláv népcsoportok vannak, cseh és ruszin (részben lengyel) bevándorlókkal és beolvadókkal állandóan gyarapodó, sokféle nyelvjárási és folklorisztikus csoportokként. Ezekből a sokféle csoportokból éppen a Magyar Királyság „elhatároló” létezése alkot majd (szlovák) nemzetet.

„Milliárdos megszorítással sújtja a Fidesz a külhoni magyarságot is”

A Fidesz-KDNP vezette kormány 2010-ben nemzetpolitikai fordulatot hirdetett, és azt ígérte, hogy a korábbiaknál sokkal nagyobb figyelmet szentel a külhoni magyarságnak. Sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy a beígért fordulat harmadik éve várat magára - írja Szávay István, országgyűlési képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke.

A Diadal napja

Az elkövetkezendő évezredekben mégiscsak fognak harangozni a magyar templomokban Trianon napján, igaz, egyelőre csak a reformátusoknál. Mint ismeretes, a kormány azt kérte az egyházaktól, hogy a trianoni döntés évfordulóján mindenütt húzassák meg a harangokat, ám az egyházak elutasító választ adtak arra hivatkozva, hogy kizárólag liturgikus eseményen szoktak harangozni.

Simán csak szlovákok vagyunk egyes győrieknek és csak a pénzünk jó nekik?

Szlovákok vagyunk mi...? - Döbbenet és düh fogott el, amikor egy győri látszerészeti üzlet csak szlovákul nyomtatott szórólapját a kezembe vettem, amelyet a postaládánkba dobtak be, Dunaszerdahelyen. Az egynyelvű, kétoldalas szórólapon csupán az üzlet neve és címe található magyarul. Viszont felhívják a szórólapon a figyelmet rá, hogy az euró azért megfelelő részükre, lehet vele fizetni üzletükben! Felmerül a kérdés az emberben: Vajon simán csak szlovákok vagyunk egyes győrieknek és csak a pénzünk jó nekik? Nem, az nem lehet, hogy ne legyenek informálva a túloldalon - melyet anyaországnak hívunk - arról, hogy itt számottevő magyar közösség él, akit nem a gólya hozott ide.

A magyar kisebbséggel kapcsolatos pozitív üzenetekkel nem foglalkozik a szlovák sajtó

Sötétség a fejekben

2012. július 3. - (Tokár Géza - Új Szó)

Az elmúlt hetek fejleményei azt mutatják, ez a nyár sem múlik el anélkül, hogy terítékre ne kerülne a szlovák-magyar viszony. Mi a két nemzet kapcsolataiban a legnagyobb probléma? Mi szükséges ahhoz, hogy előrelépés történjen a szlovákiai magyarok jogállása terén? Mindenekelőtt jobb kommunikáció. Erre világított rá a magyar parlament Nemzeti összetartozás bizottságának ülése, valamint az ekeli állomás kétnyelvűsítésének elhallgatása is. Mindkét eset megmutatta, milyen problémás az üzenetközvetítés a szlovákokhoz, sokszor nem is feltétlenül a magyar fél hibájából. A szlovákiai magyarság hosszú távú fennmaradásának csak egyik feltétele a jó politikai képviselet, vagy érdemi ötletek kitalálása. Egy másik fontos, kevesebbet hangoztatott tényező, hogy a két közösség egy hullámhosszra kerüljön, megértse a másik akaratát - és ez az, ami a jelenlegi környezetben nem teljesül. A szlovák társadalomban egyre mélyebben él az a nézet, hogy a kisebbségek jogállásával komolyabb probléma nincs, aki pedig a fennálló helyzeten változtatni szeretne, az minimum gyanús elem. A magyar kisebbség érdekérvényesítő képessége így aggasztóan gyengévé válik, ugyanis könnyen szélsőségesnek bélyegzik bármilyen aktivitását, jóakarattól és mondanivalótól függetlenül. Miért hallgathatók el a közösségi követelések? Mert mély kommunikációs szakadék van a két nemzet között: alig van olyan közéleti személyiség, aki a problémákról a szlovákok előtt is bátran beszélne. A szlovák sajtóban csak néhány kiválasztott ír és nyilatkozik, s míg egymás között, helyi fórumokon mindenki egyetért azzal, mit és miért kéne tenni, azt a többségi közvélemény és a szlovákiai politikusok felé gyakorlatilag lehetetlen közvetíteni. Nem könnyít a helyzeten a Híd véleménymonopóliuma a szlovák sajtóban és az MKP elszigetelődése sem, de a legaggasztóbb jelenség, hogy a független szlovák véleményformálókat is csak felszínesen érdeklik ezek a problémák. A torz, félig tudatlanságból, félig pedig rosszindulatból fakadó szemléletmód a komáromi bizottsági ülés és a vasúti kétnyelvűsítés (nem) bemutatásánál is világosan megmutatkozott a médiákban. Eltekintve attól a problémától, miként értesítették a magyar hatóságok a szlovákokat a komáromi bizottsági összejövetelről, a szlovák sajtóban az ülés kapcsán kizárólag negatív hangok kaptak szerepet és teret - előbb az összejövetel szükségtelenségének és megosztó voltának hangsúlyozása, később pedig a „Felvidékezés“ bírálata. A vasúti kétnyelvűségi küzdelem kapcsán pedig az látszik, hogy a szlovák sajtó képtelen befogadni a pozitív üzeneteket, így azt nincs kinek közvetítenie a nyilvánosság felé. Egyszerűbben fogalmazva: a szlovákoknak fogalmuk sincs arról, milyen problémák merülnek fel a vasúti nyelvhasználat kapcsán. Ennek a kommunikációs akadálynak a ledöntése kulcsfontosságú ahhoz, hogy érdemben is előrelépés történjen a szlovák-magyar viszonyban. Máskülönben végérvényesen jó és rossz magyarokra bomlik a helyi közeg-az előbbieket pedig arról lehet majd megismerni, hogy nem emelnek szót semmivel kapcsolatban.

Anyanyelvhasználati útmutatók a komáromi hivataloknak

A tavaly módosított kisebbségi nyelvhasználati törvény egyes rendelkezései csak júliustól érvényesíthetőek. Ennek apropóján aktualizált anyanyelvhasználati útmutatót juttattak el a komáromi hivatalokhoz az Anyanyelvünkért Polgári Társulás képviselői. - A hamarosan elkészülő közigazgatási szótár segítségével elkészülhetnek a hivatalos űrlapok kisebbségi nyelvű változatai is. Ennek megvalósulásában a nemrég kinevezett kisebbségi kormánybiztos is szerepet vállalhat.

Leváltják Róbert Bezák nagyszombati érseket

2012. július 1. - (Új Szó)

Róbert Bezák nagyszombati érseknek meg kell válnia a hivatalától. Az egyházi méltóság egy blogbejegyzés és videofelvétel szerint vasárnapi nagyszombati miséjén már el is búcúszott a híveitől. A leváltása állítólag hétfőn déltől lesz hatályos. Erről a Sme.sk adott hírt vasárnap. A sok tekintetben reformnézeteket valló, közkedvelt, a hivatalában az elődje, Ján Sokol idején felgyülemlett állítólagos problémákról is nyilatkozó érsek várható leváltását František Mikloško volt kereszténydemokrata képviselő már néhány nappal ezelőtt jelezte. Bezákot néhány nappal előbb tájékoztatták a leváltásáról, amelynek hírét hétfőn délben teszik közzé. „Amíg nincs nyilvánosságra hozva, addig nem érvényes” - közölte szűkszavúan Jozef Kováčik, a Szlovák Püspöki Konferencia szóvivője. A menesztés hivatalos oka egyelőre nem ismert. Nem hivatalos értesülések arról szólnak, hogy a Vatikán szerint nem megfelelő módon vezette hivatalát. Például annak ellenére is pappá szentelt egyes személyeket, hogy püspöktársai nem ajánlották neki.

Vatikáni öngól

Amíg az olasz focisták a döntőbe jutáson ügyködtek az Eb-n, a szomszédos miniállam vezetői egy méretes öngól előkészítésén fáradoztak. A produkció össze is jött, kérdéses, ezt akarták-e. A hazai előkészítők biztosan, több mint kérdéses, a messzi Róma is hasonlóan gondolkodna-e...

Mi zajlik a Nagyszombati Érseki Hivatalban?

A pápa tegnap hivatalosan is megerősítette: Róbert Bezák befejezte nagyszombati érseki tevékenységét. A példátlan lépés okai továbbra is ismeretlenek, a szakértő szerint nem is fognak kiderülni.

A pápa leváltotta a nagyszombati érseket

2012. július 2. - (mti)

Leváltotta Róbert Bezák nagyszombati érseket hétfőn XVI. Benedek pápa - jelentette a TASR szlovák hírügynökség, melynek kérésére a szlovák püspöki kar a hírt megerősítette. A pápai döntést az év eleji apostoli vizitáció eredményével indokolták. Bezák érsek utódjának kinevezéséig a főegyházmegye vezetését Orosch János segédpüspök, apostoli adminisztrátor látja majd el. Oroscht még 2009-ben Bezák nevezte ki a magyar hívek általános helynökévé. Jozef Kovacík szlovák püspökkari szóvivő szerint a testület a döntést „a hit és a fiúi engedelmesség szellemében” fogadta. Róbert Bezák érsek a várható döntést már az általa vasárnap tartott misén közölte híveivel. Elmondta: előbb levélben szólította fel őt lemondásra Mario Giordano apostoli nuncius, majd miután ennek nem volt hajlandó eleget tenni, egy másik levélben értesítették, hogy le fogják váltani. Hozzátette: nincs tudomása az őt érintő lépés okáról, ugyanakkor a neki címzett levélben felszólították, hogy leváltásával kapcsolatban ne nyilatkozzon a sajtónak. A nagyszombati érsek hivatalából való elmozdításának hírére szlovákiai hívők egy csoportja Mario Giordano apostoli nunciusnak és a püspöki kar vezetőjének, Stanislav Zvolenskynak címzett nyílt levélben kért magyarázatot a leváltásra. Róbert Bezák három évvel ezelőtt Ján Sokolt váltotta a nagyszombati főegyházmegye élén.

Bús düledékek - Várak a neten

Romantikus, bakancsos túrákra készülőknek, gyakorló geocachingelőknek, középkor-bubusoknak, mi több, még kutatóknak is tiszta szívvel ajánlanám a történelmi Magyarország várai című site-ot, amely ugyancsak kiérdemelte, hogy bekerüljön a közhasznú kulthonlapok elitklubjába. - Mivel a történelmi Magyarországról van szó, és a site-ot nem a Revizionista Hunmagyarok Testvérközössége gondozza, a mai határokon kívül eső építmények szlovák, délszláv, ukrán, német és román neve is szerepel.

Cseh és szlovák újságírók a Balaton nyugati „csücskében”

2012. június 28. - (Objektív Hírügynökség)

Az elmúlt hétvégén a Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. és a Magyar Turizmus Zrt. meghívásában 2 cseh és 6 szlovák újságíró látogatta meg a Balaton nyugati csücskét. A vendégek az „Aktívan és egészségesen” cím alatt szervezett háromnapos, élményközpontú tanulmányút során ízelítőt kaptak a térség kínálatából tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel az MT Zrt. Érkezéskor Horváth Orsolya, a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntötte a vendégeket, akik az ízletes ebéd mellett a város borát is megkóstolhatták szakszerű borkóstoló keretében. Az első napon fürödtek a méltán híres hévízi Tófürdőben, iszapkezelésen vettek részt, este pedig az alsópáhoki Kolping szálloda kötélpályáján és kalandparkjában próbálhatták ki ügyességüket. A közös welcome vacsora után az „Indul a Hévízi Vakáció” fesztivál keretében szórakoztató koncertprogrammal zárult a nap. A második napon meglátogatták a hévízi termelői piacot, majd az új térségi kerékpárkölcsönző és szerviz rendszer szolgáltatásaival ismerkedve nyeregbe pattantak, és a balatongyöröki Szépkilátótól, Vonyarcvashegyen és Gyenesdiáson a Lidó Strandok, Keszthelyen pedig a móló érintésével kerékpározással és strandolással telt a délelőtt. Az ebéd után a főszerepet Zalakaros, a Kis-Balaton fürdővárosa kapta. Jámbor Tímea, a város kommunikációs- és marketingvezetője a Zala folyón szervezett kenutúrára invitálta a vendégeket. Az újságírók „erőt meríthettek a természet csodáiból”, ahogy ezt a fürdőváros szlogenje is hirdeti. A délután folyamán lehetőség nyílt a Kis-Balaton Ház és a Bivalyrezervátum megtekintésére. Este Szentivánéji Varázslatok avagy a Tüzes Bűbájok programsorozat keretében koncerten is részt vettek az újságírók. A hangulatot tovább emelte a fáklyás utcafény, a parázsugrás és az éjszakai Ca-mau kiállítás. A harmadik napon Keszthelyen múzeum körutazást tettek a Játékmúzeum, Zenemúzeum, a Pálma ház és a Kastély hintó részlegének érintésével. Az interaktivitás jegyében ebédidőben közös főzés keretében egy magyaros étel elkészítési módját sajátították el. A térségbe egyre nagyobb számban érkeznek a szlovák és cseh turisták, főleg az aktív programokat keresve. A Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. évek óta folyamatos marketingtevékenységet folytat mindkét piacon - gyakran a Magyar Turizmus Zrt.-vel közösen - a marketingeszközök széles skálájának alkalmazásával (pl. idegenforgalmi kiállításokon való részvétel, kiadványok, szakmai és nagyközönségi rendezvények, hirdetések, tanulmányutak stb.).

A szlovák medve Magyarországon

Mint az közismert, egy medve átszökött Magyarországra, a szomszédos Szlovákiából. Az eset nagy port vert fel, a legkülönfélébb médiumok számoltak be a hírről. Nézzünk egy gyors sajtószemlét.

Omega 50: Örömkoncert Dunaszerdahelyen

2012. június 30. - (Felvidék.ma)

„Boldog születésnapot” - skandálta a telt házas DAC-stadion közönsége az 50-éves Omega-együttes dunaszerdahelyi koncertjén. Az 1962-ben alakult együttes hivatalos honlapjának fórumán szinte mindenki, aki részt vett a dunaszerdahelyi koncerten, örömét fejezte ki. „Tavasszal annyi remek koncertet kaptunk, hogy ez már nagyon hiányzott, soknak tűnt az egy hónap szünet.”, „A buli nagyon jól sikerült, a hangzás jó volt, a rendezők is kitettek magukért”, „Mit is lehetne még hozzátenni? Idevéshetném az összes pozitív jelzőt, de azt hiszem felesleges...” - olvashatók az omega.hu-n. A koncert jellemzői: jókedv, tömeg, tömeg és kiváló hangzás. Török Elemér, az Eló Koncert társtulajdonosa tájékoztatása szerint olyan technikát hoztak Csallóköz fővárosába, amilyennel a legnagyobb nyugati sztárok koncerteznek. Az Omega pedig élt ezzel, keveset beszéltek, de zenéltek becsülettel. Kóbor leghosszabb monológja az volt, amikor elmondta, hogy leveszi a vadiúj cipőjét (nagy nyári hőség volt). A repertoárt az Omega legsikeresebb dalaiból állították össze. Az indulóra bevonultak (Benkő Laci keresztet vetett), majd felcsendült a Petróleumlámpa. És jött szinte minden, ami „kötelezőnek” számíthat egy határon túli jubileumi koncerten: Ezüst eső, 10 ezer lépés, Nem tudom a neved, Babilon, Kemény játék, Nyári éjek asszonya, Napot hoztam, csillagot, Gammapolis (ez nem az összes, és nem az elhangzási sorrend, sok dalt lézershow kísért). Az első blokk a Metamorfózis 2-vel zárult, de ott még mindenki tudta, hogy lesz folytatás. Jött a Léna és a Gyöngyhajú lány. Ennek a végén a „kötelező” tűzijáték, majd Hájos Zoltán polgármester köszöntötte az Omega tagjait, akik a rendszerváltozás után már harmadszor léptek fel Dunaszerdahelyen. És jött még egy ráadás, melyre a nézők közül sokan táncra perdültek: Régi csibészek... Szép volt fiúk. + Képgaléria

Ötvenévesen is örökifjú Omega

Gyöngyhajú lány, Tízezer lépés, Ezüsteső, Fekete pillangó - hattól hetvenéves korig sokak számára ismerős dalok. Nem csoda, a fél évszázada alakult Omega fennállása óta folyamatosan zenél, generációk nőttek fel úgy, hogy nem csak nosztalgiázva emlegetett legenda, hanem élő valóság volt számukra a zenekar.

Rendezni kellene a bősi vízlépcső ügyét a Reális Zöldek szerint

2012. június 29. - (mti)

A kormánynak minél előbb rendeznie kellene a bősi vízlépcsővel kapcsolatos vitát a Reális Zöldek Klub szerint, mert amíg Szlovákiának hasznot hoz az erőmű, addig Magyarországon csak a kár jelentkezik. A civil szerveződés elnöke, Juhos László ezt annak kapcsán közölte az MTI-vel, hogy a szervezet szakemberei pénteken megbeszélést folytattak a húsz évvel ezelőtt üzembe helyezett bősi (gabčíkovói) vízerőmű vezetőivel. Juhos László elmondta: a bősi erőmű termelési adatai alapján a létesítmény több villamos energiát termelt Szlovákiának, mint Magyarország egy évi fogyasztása. A Reális Zöldek elnöke közölte: a vízlépcső Bősnél környezetbarát módon üzemel, nem a létesítmény üzemeltetője tehet arról, hogy a Duna magyar-szlovák közös szakaszán ökológiai problémák vannak, amelyeket a vízszint emelésével lehetne megoldani.

Bilincsben vitték el a Rendőrakadémia rektorát

Bilincsben vitték el a Rendőrakadémia rektorátPénteken este bilincsben vezette el a rendőrség a pozsonyi Rendőrakadémia rektorát. Egyetemi vezetőt Szlovákiában még soha nem vettek őrizetbe.

Ismerős? „Szlovákia nem gyarmat“!

2012. június 30. - (parameter.sk)

Robert Fico kormányfő nekiment Szlovák Gázműveknek (SPP), mert a a multinacionális cég emelni szeretné a gáz árát. Az SPP az az árszabályozási hivataltól (ÚRSO) kért, hogy 17 százalékkal emelhesse a fölgáz árát. Fico erre azt üzente a közszolgálati rádió szombati politikai vitaműsorában, az SPP német és francia társtulajdonosainak, hogy Szlovákia nem gyarmat. „Itt az idő, hogy az urak eladják végre a cégbeli tulajdonrészüket“ - tette hozzá harciasan Fico. A magyar kormányfő, Orbán Viktor az Európai Unióval folytatott verbális háborúskodása közben hónapokkal ezelőtt üzente egy Bayer Zsolt nevű Fidesz-újságíró januárban Orbán EU ellen vívott szabadságharcát támogató tömegtüntetésen, hogy soha nem leszünk gyarmat...

Ki fogja Orbánt?

„Nekünk, magyaroknak azt a kérdést kell tisztázni, hogy mi mit akarunk. Mi kormányozzuk magunkat, vagy valaki más kormányozzon bennünket? Ez itt a döntő kérdés.” - jelentette ki Orbán Viktor Brüsszelben. A lehető legrosszabbkor persze, mert ebben istenáldotta tehetsége van.

Csődöt mondott Matolcsy otthonteremtési terve

Már a kormány is belátta: az év elején nagy dirr-dúrral beharangozott Otthonteremtési Program néhány hónap alatt megbukott. A kabinet e hét szerdáján tárgyalt volna a rendszer általuk üdvösnek hitt átalakításának koncepciójáról, azonban a kormányülés a miniszterelnök brüsszeli útjára hivatkozva ezúttal elmaradt. Hírek szerint a kamatplafont emelnék meg. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a másfél éves késéssel indult Nemzeti Eszközkezelő Zrt. mindeddig nem tudott érdemleges eredményt felmutatni.

Orbánékat kritizálja egy német óriáscég

Élesen kritizálta a kormány gyógyszerpiaci szabályozással kapcsolatos intézkedéseit a német Bayer gyógyszeripari nagyvállalat magyarországi leányvállalatának vezetője a Medical Tribune című lapnak adott interjújában. Gerhard Waltl szerint a cég nem vonul ki Magyarországról, de egyes termékeket kivonhatnak a támogatotti körből.

Veszélyben az ösztöndíj

Több tízezerrel kevesebb diák kaphat ösztöndíjat, ha a felsőoktatási helyettes államtitkár tervei alapján valóban csak a „legkiválóbb” hallgatók részesülhetnek a legfontosabb alapjuttatásnak számító pénzből. Jövőre újabb 23 milliárd forinttal kevesebbet fordít a kormány az egyetemekre, miközben az államosításra ítélt gyakorlóiskolák a létükért küzdenek.

Fico: Egyetlen állami egészségbiztosítóra lenne szükség

2012. július 2. - (mti)

A szlovák egészségbiztosítási rendszer egyetlen közszolgálati biztosítóra épülő modelljét tartja a legjobbnak Robert Fico szlovák kormányfő, aki a magánbiztosítók állami kézbe vételét is lehetségesnek tartja. A szlovák miniszterelnök erről hétfői sajtóértekezletén beszélt Pozsonyban. Robert Fico megengedhetetlennek nevezte, hogy a magánkézben lévő biztosítók „milliókat szelnek le a közforrásokból” miközben az egészségügyben takarékoskodni kell. Közölte: kormánya tárgyalni akar a magán-egészségbiztosítókkal azok esetleges megvásárlásáról. A célkitűzést a kormányfő a „közforrásokkal” való takarékosság szükségességével indokolta. Mint rámutatott: tavaly csupán az egyik magán-egészségbiztosító 40 millió euróhoz jutott, amely csaknem egészében fedezte volna az orvosok és a nővérek idén esedékes béremelésének költségeit. Szlovákiában jelenleg az állami tulajdonú Általános Egészségbiztosító (VZP) rendelkezik a legtöbb ügyféllel. A piac fennmaradó közel egyharmadát két magánkézben lévő biztosító, a Dovera (1,4 millió ügyfél) és az Union (370 ezer ügyfél) uralja. A nagyobbik magánbiztosító a kormányfő felvetésére jelezte, hogy nem utasítja el a tárgyalást, az Union egyelőre még nem nyilatkozott. Becslések szerint a két biztosító megvásárlása egymilliárd euróba kerülne. Robert Fico előző kormánya 2007-ben jogszabályt fogadott el, amely megtiltotta az egészségbiztosítók profittermelését. Az EU által is bírált törvény miatt Szlovákiával szemben több per is indult, és annak jogszerűségét egy ellenzéki beadvány alapján az alkotmánybíróság is vizsgálni kezdte. Az alkotmánybíróság végül tavaly alkotmányba ütközőnek mondta ki a jogszabályt, és hatályon kívül helyezte.

Drágább lesz a szlovák rendszám

Szigorúbb lesz a szlovák regisztrációs díj, kormányzati tervek szerint a középkategóriás autókra is kivetik. - A szlovák kormány már nemcsak a luxusautókat akarja megterhelni a regisztrációs adóval, hanem a középkategóriájú gépkocsikat is, ráadásul nem 2013-tól, hanem már idén ősztől. Az új adónemből befolyó bevételeket évi 31 millió euróra becslik - írta a Hospodárske noviny.

A komáromi Nokiából elbocsátottak kétharmada magyar állampolgár

2012. június 27. - (mti)

A Nokia komáromi gyárából kedden elbocsátott 900 emberből 609 magyar állampolgár - tájékoztatta a megyei munkaügyi központ vezetője szerdán az MTI-t. Pákozdi Szabolcs elmondta, a leépített dolgozók közül 286 szlovák, míg öt más ország polgára. Komárom-Esztergom megyében élnek 336-an, 152 pedig Győr-Sopron-Moson megyei lakos. A Nokia intézkedése Komárom környékén 175-tel, Tata térségében pedig 50-nel növelte az álláskeresők számát, Kisbér és Tatabánya körzete egyaránt 35 munkavállalóval érintett. A Nokia kedden 900 dolgozójával közölte komáromi gyárában a munkaviszonyuk megszűnését. Az intézkedés a korábban bejelentett 2.300-as leépítés második hulláma. A leépítés első hullámában érintett dolgozóknak, mintegy 1.200 embernek március 29-én mondtak fel. Az érdekképviselet és a Nokia magállapodása szerint a vállalat a törvényben előírt összegen túl háromhavi átlagkeresetnek megfelelő juttatást, és legalább két hónapig a keresetnek megfelelő álláskeresési támogatást fizet az elbocsátott dolgozóknak. A Nokia február 8-án jelentette be hogy Komáromból, Reynosából (Mexikó) és Saloból (Finnország) ázsiai gyáraiba helyezi át az okostelefonok gyártását, ezért a három országban összesen 4.000 dolgozótól válik meg 2012 végéig. A 4.400 főt foglalkoztató komáromi üzemből 2.300 munkavállalót bocsátanak el.

A Volkswagen új karosszériaüzemet épít Pozsonyban

2012. július 2. - (mti)

Lerakták a Volkswagen pozsony-dévényújfalui gyárában az új karosszériaüzem alapkövét hétfőn, a gyártóüzemben a tervek szerint 2014 második félévében kezdődhet meg a termelés - közölte Vladimír Machalík, a Volkswagen Slovakia sajtószóvivője az MTI-vel. A 110 ezer négyzetméter alapterületű karosszériagyár üzembe állítása 600 millió euróba kerül, a beruházás összegének egynegyedét az építés emészti fel. Az új gyártórészlegben a köznyelveben utcai terepjáróként emlegetett sport haszongépjárművek (SUV) karosszériáit készítik majd. „Ez a Volkswagen Slovakia legnagyobb befektetési projektje, a jövőt és a pozsonyi üzem versenyképességét érintő beruházás” - jelentette ki az alapkőletételt követően Albrecht Reimold, a VW Slovakia igazgatótanácsának elnöke. Rámutatott: az új üzem 550 új munkahelyet teremt, és új műszaki megoldásokat is hoz a pozsonyi gyárba. Hozzátette: a pozsonyi VW a következő öt év során 1,5 milliárd eurót ruház be Szlovákiában. A VW 2011-ig 2,1 milliárd eurót fektetett be Szlovákiában. Pozsonyi gyára jelenleg a legtöbb gépkocsit gyártó egység Szlovákiában. A gyártás kezdete - 1992 februárja - óta több mint 3 millió gépkocsi készült el itt. A vállalat tavalyi forgalma 5,19 milliárd euró volt, jelenleg 8400 embert foglalkoztat.

A Volkswagen, a Slovnaft és a KIA a legnagyobb bevételű vállalatok Szlovákiában

2012. június 28. - (mti)

Tavaly a pozsonyi Volkswagen, a Mol csoporthoz tartozó Slovnaft és a zsolnai KIA érték el a legnagyobb bevételt Szlovákiában a nem pénzügyi vállalatok közül - derült ki a Trend szlovák gazdasági hetilap Top 200 című, csütörtökön megjelent kiadványából. A Trend Top 200 - a nem pénzügyi vállalatok bevételei alapján összeállított - listájának első helyén ismét a pozsonyi Volkswagen végzett, amely 2011-ben az előző évihez képest 28,6 százalékkal, 5,193 milliárd euróra növelte bevételeit. A második legnagyobb bevételt tavaly a Slovnaft könyvelte el, 4,73 milliárd euróval. Az olajvállalat bevétele 35,1 százalékkal nőtt, ami a legnagyobb összegű emelkedés a listán szereplő vállalatok között. A harmadik helyen a zsolnai KIA végzett 3,328 milliárd eurós - egy év alatt 15,2 százalékos emelkedést mutató - bevétellel. Egy évvel korábbi helyezéséhez képest egy hellyel (2,4 százalékos bevételcsökkenés mellett) visszaesett az LCD és LED képernyőket gyártó galántai Samsung, amely 3,168 milliárd eurós bevételével a negyedik helyen végzett. A lista ötödik helyére a Szlovák Villamos Művek került 2,849 milliárd eurós bevétellel, az előző évinél 32,7 százalékkal nagyobb bevétellel. A Trend Top 200 elemzése az eredmények kapcsán megállapítja: tavaly főként a nemzetgazdaság fő hajtóerejét adó autógyáraknak sikerült jó eredményt elérniük, és az autógyártás eredményeinek köszönhetően jó eredményt mutattak fel a gumiabroncs- és műanyaggyártók is. Ebben a szegmensben volt kimutatható a legnagyobb - 40 százalék körüli - bevételnövekedés is. Az elemzés rámutat: a nyersolaj-feldolgozás szegmense is jó eredményeket ért el, ugyanakkor nem zárt sikeres évet az elektrotechnikai gyártók szegmense, az IT szektort pedig érzékenyen érintette a közkiadások befagyasztása.

KSH - Lesújtó összegzés Magyarországról

A migráció oka elsősorban az európai szintnél nagyságrendekkel alacsonyabb magyarországi fizetés, de jelentős a szerepe a rosszabb hazai munkakörülményeknek és az általános társadalmi bizonytalanságnak is - írta a KSH.

Az EU-ban a szlovák bankok adóterhei lesznek a legmagasabbak

2012. június 29. - (mti)

Az Európai Unióban Szlovákiában lesz a legmagasabb a bankszektor adóterhelése 2013-tól, miután hatályba lépnek a kormány e téren tervezett változtatásai - figyelmeztetett a szlovák bankszövetség (SBA) pénteken. A szlovák bankok adóterhei hatszor lesznek magasabbak, mint az EU-s átlag, 22-szeresen haladják meg a Németországban és 29-szeresen a Franciaországban működő bankokra kirótt terheket - állítja Marcel Laznia, a bankszövetség elemzője a szervezet honlapján pénteken közétett írásában. Szlovákiában tavaly, a Radičová kormány idején hagyták jóvá a bankadó bevezetését. A januárban bevezetett bankadó mértéke jelenleg 0,4 százalék. Robert Fico kormányfő még májusban bejelentette: kabinetje ez évre vonatkozóan további különadót vezet be a bankokra, illetve a kormány konszolidációs csomagjának keretén belül szeptembertől megváltoztatja a 0,4 százalékos bankadó kivetési alapját. A banki különadóból 50 millió euró bevételre számít a kormány az idén, a bankadó pedig - annak megemelését követően - az eddigi bevétel közel kétszeresét, évi 200 millió eurót hozhat az államkasszába. A bankszövetség szerint a bankok adóterheinek emelése több negatívummal is jár. Ezek egyike, hogy nő annak a veszélye, hogy a bankok korlátozni lesznek kénytelenek hitelkihelyezéseiket. Az elemző szerint a bankszektor átlagos adóterhelésének mértéke az Európai Unió országai közül csak Szlovákiában és Magyarországon haladják meg jelentős mértékben az EU-s átlagot. Megállapítja: Szlovákia helyzete e tekintetben tovább romlik majd, ha Magyarország a jövő évtől változtat a bankadón.

Ahol a 15 éves lányok 71 százaléka szexel

Már az alapiskolások is rendelkeznek szexuális tapasztalatokkal. Szlovákiában a 15 éves korosztályon belül minden hetedik fiúnak és minden kilencedik lánynak volt már szexuális kapcsolata - derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi felméréséből.

Az Országos Szlovén Önkormányzat tartja fenn a két magyarországi szlovén iskolát

2012. június 28. - (mti)

A kormány is támogatja, hogy az Országos Szlovén Önkormányzat (OSZÖ) fenntartásba kerüljön a két magyarországi szlovén tanítási nyelvű általános iskola és óvoda - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkársága csütörtökön az MTI-vel. A közlemény szerint az iskolák átvétele mellett a magyarországi szlovén nemzetiséget érintő időszerű ügyekről is egyeztetett még szerdán Latorcai Csaba, a minisztérium nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, illetve Matjaz Longar szlovén államtitkár, a Határon Túli Szlovénok Hivatalának vezetője Budapesten. Az Emmi tájékoztatása szerint a kormány a kulturális autonómia kiterjesztésének lépései között támogatja az oktatási intézmények átvételét. Az OSZÖ honlapján az olvasható, hogy július 1-jétől a Vas megyei felsőszölnöki Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda, valamint a szintén a megyében található apátistvánfalvai Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda fenntartói jogát az Országos Szlovén Önkormányzat gyakorolhatja. Az Emmi közleménye szerint Latorcai Csaba tájékoztatta Matjaz Longart arról is, hogy az államtitkárság 2012-es többletforrásaival lehetővé válik az OSZÖ által fenntartott Szlovén Rádió heti 28 órás műsorszolgáltatása és a Kühár Emlékház folyamatos működése. A szentgotthárdi Szlovén Rádió 2000-ben heti nyolc órában kezdte meg sugárzását, a Kühár Emlékház pedig Felsőszölnökön működik mint Szlovén Tájház. Paulik Antal, az Emmi nemzetiségi főosztályának vezetőhelyettese az MTI-nek elmondta: a kétoldalú tanácskozáson a szlovén fél további három témát vetett fel. Egyrészt szeretnék, ha a magyar kormány is támogatná pénzzel a jelenleg Szlovénia által fenntartott szentgotthárdi Szlovén Kulturális Központot. Másrészt a szlovén fél szeretné, ha a határon átnyúló együttműködési pályázatokhoz szükséges önrész előteremtésére kiírt magyarországi pályázatokba az OSZÖ is bekapcsolódhatna. Harmadrészt megvitatták a szentgotthárdi Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeum helyzetét. A szlovén néprajzi anyagot bemutató gyűjtemény - más múzeumokhoz hasonlóan - önkormányzati kezelésbe kerül, ám Szentgotthárd már jelezte, hogy számára problémát jelenthet az intézmény fenntartása. Az Emmi közleménye szerint Latorcai Csaba a találkozón hangsúlyozta, hogy mindhárom kérdésben további egyeztetés szükséges, és javasolta az érintettekkel való személyes konzultációt. Paulik Antal az MTI-nek hangsúlyozta, hogy a magyar fél a felvetett kérdések jogszabályok keretében lehetséges megoldására törekszik.

A németek magyarországi letelepedésének 300. évfordulóját ünnepelték Budapesten

2012. június 29. - (mti)

Háromszáz éve telepedtek le németek Magyarországon, az évforduló alkalmából az érkezésüket és az életüket bemutató kiállítás nyílt pénteken Budapesten. Tircsi Richárd, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetiségi kapcsolatokért felelős osztályvezetője az eseményen elmondta, a kormánynak az ország sokszínűsége és a nemzetiségi kultúrák támogatása „nemcsak nemzetközi kötelezettségvállalás, hanem jól felfogott, tudatos, hosszú távú nemzeti érdek is”. Nagyon fontos, hogy a nemzetiségeknek magas színvonalú intézményhálózatuk, élő közösségük legyen - hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, Magyarország „a múltban bármikor számíthatott az ide települt németekre az élet bármely területén”, és ez ma is így van. A magyarországi németek szoros egységet alkotnak, ezzel is bizonyítva, mennyire hasznos tagjai az ország „nemzetiségi palettájának” - fogalmazott. Háromszáz éve a Dunán „élet érkezett” a háború és járványok pusztította országba - mondta Tircsi Richárd. Kiemelte: a németek Magyarországot a hazájuknak érezhetik. Christian Glass, a kiállítást összeállító ulmi Dunai Svábok Központi Múzeumának (DZM) igazgatója a megnyitó résztvevőinek küldött üzenetében hangsúlyozta, a XVIII. században sok német vándorolt ki azokra a területekre, amelyeket visszaszereztek a törököktől. Hozzáfűzte: csak kevés dolgot vihettek magukkal, de csomagjukban bizonyosan ott volt a kultúrájuk. A mai Magyarország területére mintegy 400 ezer német érkezett és élt békében az itteniekkel a II. világháború utánig, amikor sokakat arra kényszerítettek, hogy hagyják el addigi otthonukat - idézte fel. A civil kezdeményezésre létrejött vándorkiállítás első állomása Budafok, később több olyan helyen is bemutatják az országban, ahol németek élnek. A kiállítással arra emlékeznek, hogy 1712. július 18-án írta alá Savoyai Jenő gróf azt a pátenst, amely lehetővé tette, hogy a németek letelepedhessenek a mai Budafok területén.

A nemzeti külpolitika két éve

A Nyírő-újratemetéssel kapcsolatos nemzetközi vita kapcsán olvastam néhány cikket, amely igen negatív képet fest az Orbán-kormány külpolitikájáról és annak sikerességéről. Ezt túlzásnak éreztem, hiszen a magyar diplomácia rendkívül jól teljesített Líbiában és összehozott egy korrekt EU-elnökséget. Aztán elkezdtem végigpörgetni a magyar külpolitika egyéb eseményeit, és hát így együtt, egy csokorban elég elszomorító a kép.

Eligazítást kaptak a nagykövetségek a Nyirő-ügyben

Hosszas magyarázkodásba bonyolódik Nyirő-ügyben a kormány - derül ki a Vasárnapi Hírek birtokába került dokumentumból. A Nyirő József nyilas író újratemetési kísérlete miatt kitört nemzetközi botrány nyomán „Kommunikációs irányvonal a magyar kormányt antiszemitizmussal vádoló hangokra” címen sillabuszt állítottak össze, s a külképviseletektől az abban foglaltak „következetes képviseletét” kérik.

Rítusok csapdái

Ha a politikus hazug, miért ne lenne hazug a választója vagy a szimpatizánsa? Vagy a demokráciában a választó mindig igaz marad? Ő a lukratív igazság? Bizonyos kérdések csapdák. Csapdarendszert alkot a Trianont követő magyar szétfejlődés kérdésköre is. Csapdáink egyik ismérve az identitásválságtól való rettegés. A másik a heves igazságkeresés…

Zavaros Trianon-emlékhely a panelek oldalában

A Nemzetőrség nem tűrhette tovább, hogy Szombathelyen nincsen emlékhelye Trianonnak, ezért tavaly júniusban csinált egyet. Aztán odakerült ’56 is, majd egy turul, a rovásírás pedig ezek után magától értődő…

Tamás Gáspár Miklós: Az utolsó tengelyhatalom

Szemben némelyekkel én elég jól ismerem a belmagyar és külmagyar jobboldalt, beleértve a történelmileg magyarázható sértődékenységét. Ez a sértődékenység jelentékeny lelki akadálya a logikus gondolkodásnak és a figyelmes olvasásnak - és hát ez manapság már nem a jobboldal kiváltsága csupán.

Ki antiszemita?

„Az antiszemitizmus olyan sajátos kép a zsidóságról, amely alkalmas a zsidósággal szembeni gyűlölet kifejezésére. Az antiszemitizmus szóbeli vagy fizikai megnyilvánulási formái irányulhatnak zsidó- vagy nem zsidó emberek ellen, személyes tulajdonuk ellen, valamint zsidó közösség intézményei és vallási létesítmények ellen…”

Egy szoborról

Élő embereknek demokráciákban nem állítanak szobrot. A szobor: mementó. Vannak persze kivételek. Pristinában, a koszovói fővárosban ott díszeleg egy élő ember, Bill Clinton szobra, éspedig annak elismeréseként, hogy ebből az albán többségű hajdani szerb tartományból ő szorította ki Milosevics hadait, s ágyazott meg Koszovó Köztársaság függetlenségének.

Kevesebb az ünnepnap Magyarországon, mint a régió többi országában

2012. június 29. - (mti)

Kevesebb a törvényben meghatározott, munkaszünetet jelentő ünnepnap Magyarországon, mint a régió többi országában - derül ki az Accace outsourcing és tanácsadó cég hat közép-kelet-európai országban végzett felméréséből. A cég pénteki közleménye szerint Magyarországon 10 olyan ünnepnap van egy évben, amikor nem kell dolgozniuk a munkavállalóknak, míg Szlovákiában 15, Lengyelországban 13, Csehországban 12, Romániában pedig 11 fizetett szabadnap van évente. A szlovák döntéshozók két szabadnap eltörlésén gondolkodnak, a román politikusok viszont két új ünnepnap bevezetését tervezik a felmérés szerint. Ukrajnában Magyarországhoz hasonlóan szintén 10 fizetett ünnepnap van. Az ukránok azonban mind a tíz napot megkapják szabadnapként, mert ha hétvégére esik egy ünnepnap, akkor a rákövetkező hétfőn nem kell dolgozniuk. A hosszú hétvége Szlovákiában és Lengyelországban jellemzően kevesebb, mint Magyarországon. Náluk ugyanis nem működik az elcserélt munkanapok rendszere: ha keddre vagy csütörtökre esik a szabadnap, akkor hétfőn és pénteken ugyanúgy dolgoznak, mint normál esetben, tehát nem váltják ki azt a napot egy szombattal. Az Accace közleményében emlékeztet: az idén a korábbi évekhez képest sokkal több, kilenc hosszú hétvégét tölthetnek pihenéssel a magyar munkavállalók, ebből öt még hátravan.

Állandó tárlat nyílt a pozsonyi zsinagógában

2012. június 28. - (mti)

A pozsonyi zsidóság és kulturális öröksége címmel állandó tárlat nyílt az egyetlen fennmaradt, máig működő pozsonyi zsinagógában. A nagyközönség számára júniustól szeptemberig megtekinthető tárlat a pozsonyi zsidóság életét, múltját mutatja be, a pozsonyi zsidó hitközség használati, dísz- és egyéb tárgyaiból álló gyűjteményének segítségével. A négy részre osztott kiállítás a Heyduk utcai zsinagóga kihasználatlan részében, az egykori női galériában és a lépcsőházban kapott helyet. Az állandó kiállítás létrehozását a pozsonyi zsidó hitközség kezdeményezte, annak összeállítását többévi munka előzte meg. A kiállításon több mint 1200 kiállítási tárgy tekinthető meg. A gyűjtemény az eperjesi zsidó hitközség és a pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeumának gyűjteménye mellett a harmadik legnagyobbnak számít Szlovákiában. A tárgyak nagy része annak a Bárkány Jenőnek a gyűjteményéből származik, aki elsőként alapított zsidó múzeumot a jelenlegi Szlovákia területén. Ez Eperjesen működött 1928-tól 1939-ig. Bárkány a második világháborút követően is folytatta gyűjteménye bővítését, abból a Halpiac téren lévő zsinagógában szeretett volna múzeumot nyitni. Mivel azonban a zsinagógát a pozsonyi Szlovák Nemzeti Felkelés hídjának építése során lebontották, ez nem történhetett meg és így a gyűjteményt évtizedekig a Szlovák Nemzeti Múzeum raktáraiban őrizték, egészen 2002-ig amikor visszaszolgáltatták a pozsonyi zsidó hitközségnek.

Mária Terézia szobor nem, Liszt Ferenc tér viszont lesz Pozsonyban

2012. június 28. - (mti)

Több mint egy éve tartó társadalmi vitát lezárva nemet mondott Pozsony önkormányzati képviselőtestülete arra az indítványra, amellyel civilek Mária Terézia lovas szobrának - eredeti helyén, a jelenlegi Ľudovít Štúr téren - való újraállítását kezdeményezték. A testület egyidejűleg a vasúti pályaudvar alatti tér Franz Liszt térré való átnevezését is jóváhagyta szerda esti ülésén. Az eredeti Mária Terézia-szobor, Fadrusz János műve, amelyet a magyar millenniumi ünnepségek keretében, 1897-ben avattak fel, az egykori Koronázási emléktéren, a mai Ľudovít Štúr téren állt. Azt, mint a magyar fennhatóság szimbólumát 1921-ben csehszlovák legionáriusok ledöntötték, majd szétverték. A Habsburg uralkodó szobra hű másolatának felállítását még tavaly kezdeményezte a Pozsonyi Városszépítő Egylet nevű civil szervezet. A kezdeményezés - többek között - azért is ütközött ellenállásba, mert a lovasszobor eredeti helyén 1972 óta Ľudovít Štúrnak, a szlovák nemzeti mozgalom vezetőjének szobra áll, ezt pedig át kellett volna helyezni. Tavaly Mária Terézia szobrának felállítása mellett, illetve a Štúr-szobor mostani helyének megőrzéséért is aláírásgyűjtés indult. Míg az utóbbi petíciót több mint 11 ezren írták alá, a Mária Terézia szobor felállítását indítványozóknak csak valamivel több mint 5 ezer aláírást sikerült gyűjteniük. Ľudovít Štúr szobrának - jelenlegi helyen való - megőrzése mellett több társadalmi szervezet, köztük a Matica Slovenská - a szlovákok legrégebbi kulturális, tudományos intézménye - is hangosan kiállt. A pozsonyi városatyák a Habsburg-uralkodó szobrának újbóli felállítására nemet mondó döntés mellett egyhangú határozatot hoztak arról is, hogy a pozsonyi főpályaudvar alatti teret Liszt Ferencről nevezik el. A tér, amelyet augusztusi hatállyal neveztek át Franz Liszt térré, az egykori Liszt Ferenc utca tőszomszédságában található.

Karsai László: Horthy tudott az európai zsidóság elpusztításának tervéről

2012. június 27. - (mti)

Horthy Miklós kormányzó 1942 óta tisztában volt a náci Németország zsidópolitikájának lényegével, azzal, hogy az európai zsidóságot ki akarták irtani - mondta Karsai László történész egy szerdai budapesti konferencián. A források tanúsága szerint Horthy 1944 május közepén kapta meg az úgynevezett auschwitzi jegyzőkönyveket, amelyek beszámoltak arról, hogy a náci haláltáborokban meggyilkolják a zsidókat; a dokumentumok tartalmát azonban akkor már ismerhette - mutatott rá a Szegedi Tudományegyetem történészprofesszora a Fapados Alapítvány és a Demokratikus Koalíció szociáldemokrata értékműhelyének Múltunk a jövőnk? - Eltűnt kultuszok nyomában című tanácskozásán. Kiemelte, 1944. március 19-én Magyarország a német megszállással elvesztette állami önrendelkezési jogát, de Horthy nem vonult vissza, és így legitimálta a kollaboráns Sztójay-kormányt. Karsai László emlékeztetett arra: Franciaországban a zsidó emberek üldöztetését - ellentétben Magyarországgal - a közvélemény többnyire ellenezte, ott a zsidóság 75 százaléka megmenekült a holokauszt idején, Dániában pedig 99 százalékos volt a túlélők aránya. Magyarországon ugyanakkor 437 ezer vidéki zsidó embert deportáltak, és míg 1944 tavaszától Magyarországról 2-5 szerelvényt vittek naponta az auschwitzi haláltáborba, addig Franciaországból hetente egy-egy vonatnyi embert szállítottak oda. A történész beszélt arról a kevéssé ismert tényről is, hogy Horthy Miklós 1944. július 6-án parancsot adott ugyan a deportálások leállítására, július végén azonban azokat újra engedélyezte, de újabb vonatokat nem indítottak el, mert a deportálásokat a kormányzó ismét leállította. A deportálás leállítása azért is következhetett be, mert a Zsidó Tanács azt a rémhírt terjesztette, hogy Budapestet szőnyegbombázás éri, ha nem állítják le a zsidóság haláltáborokba szállítását - tette hozzá. Elmondta azt is, hogy Sztálin akadályozta meg - többi között Magyarország kiugrási kísérletére hivatkozva - Horthy Miklós második világháború utáni népbíróság elé állítását. Romsics Ignác történész előadásában szólt arról, hogy „a középkori magyar birodalom” visszaállításának vágya a XIX. században is megmaradt; az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverése után az emigránsok a dunai népek Habsburgok nélküli konföderációjában gondolkodtak, a hazaiak azonban a különállás fejében és a felemelkedés reményében 1867-ben kiegyeztek a Habsburgokkal. Az akadémikus azt mondta, egyes gondolkodók úgy vélték a XIX. században, hogy a dalmát tengerpart visszaszerzésével Magyarország nagyobb befolyást szerezhetne Boszniában és Hercegovinában is. A történész „az első világháború előtti magyar imperializmus” egyik válfajának nevezte a turánizmust, amely keletre igyekezett terjeszkedni, hangoztatva, hogy „a 600 milliós turánság” vezetőjének a magyarságnak kell lennie. Emellett a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, idősebb Chorin Ferenc azt szorgalmazta, hogy a keleti piacokat meg kell szerezni Magyarországnak - mutatott rá. Romsics Ignác kitért arra, hogy Jászi Oszkár, az Országos Polgári Radikális Párt elnöke 1915-ös és 1916-os cikkeiben ugyancsak a balkáni magyar befolyás kiterjesztését szorgalmazta, szerinte ugyanis Szerbiát, Montenegrót, Macedóniát is ahhoz az elképzelt államhoz kellett volna csatolni, amelynek központja Magyarország lett volna. Hangsúlyozta: Horthy Miklós 1921-ben belátta, a trianoni béke ratifikálása volt a politikai realitás, ezzel szemben a Turán Szövetség a két világháború között arra törekedett, hogy „Szent István és Mátyás király birodalmát helyreállítsa”. A birodalmi gondolatot Szálasi Ferenc hungarista és nyilaskeresztes mozgalma szintén felkarolta - tette hozzá. Emlékeztetett arra: 1945 után az irredenta eszme háttérbe szorult, Magyarország „kisállamiságát” elfogadta mások mellett a Horthy-korszak történésze, Szekfű Gyula és Bibó István (aki Nagy Imre államminisztere lett 1956-ban) is. Megjegyezte: a rendszerváltás után a „birodalmi gondolat” feltámadása nem következett be. Turbucz Dávid, az egri Eszterházy Károly Főiskola doktorandusza, a Horthy Miklósról szóló nemrégiben kiadott életrajz szerzője ellentmondásos személyiségnek nevezte Horthy Miklóst, akiről számos tévhit, legenda, mítosz élt és él ma is a társadalomban. Közölte, alapvetően mindig a fennálló rendszer határozta meg, hogy „mit szabad és illendő gondolni Horthy Miklósról”, akinek első világháborús otrantói győzelmét a mítoszteremtés részeként felnagyította a korabeli hivatalos propaganda, továbbá a korszak összes sikerét a kormányzónak tulajdonították, sőt azt is állították, hogy „Horthy nélkül nincs jövője a magyar nemzetnek”. Elmondása szerint Horthyt az „országgyarapító” jelzővel először Imrédy Béla miniszterelnök illette a szlovákiai terület-visszacsatolás (1938) alkalmával. A kormányzó kultuszában, személyének méltatásában azonban nem kellett mindenkinek részt vennie - emelte ki. Szólt arról, hogy a második világháború után Horthynak „ellenkultusza” alakult ki, „az addigi történelem egyik legsötétebb alakjává vált”: vitatták, hogy rendesen tudott magyarul, ami azonban - mint mondta - nem volt igaz. Rávilágított: kronológiailag szintén nem igaz az a pártállami állítás, miszerint Magyarország volt Németország „utolsó csatlósa”, mert Horvátország tovább tartott ki a tengelyhatalmak mellett. A rendezvényen előadást tartott még mások mellett Gábor György filozófus, a Filozófiai Intézet tudományos főmunkatársa, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem tanára, Vásárhelyi Mária és Vitányi Iván szociológusok és Debreczeni József politológus. Az eseményen megjelent Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt kormányfő is.

Horthytól Prohászkáig

Prohászka ma éppen arra a szerepre alkalmas, mint amire a húszas években alkalmas volt: értelmezési keretet adhat a magyar külpolitika kudarcainak. A gazdasági szabadságharc várható feladását, a nemzetközi kölcsön felvételét megelőző pillanatokban Magyarországot a Horthy, a Nyirő és a Prohászka körül zajló nemzetközi viták sajátos módon pozicionálhatják: azt a benyomást kelthetik, hogy az ország a nemzetközi közösségben azért szigetelődik el, mert vezetői nincsenek tekintettel a zsidók érzékenységére. A Prohászka-kultusznak el kellett jönnie, mert újabb lépés azon az úton, amelyet a Horthy-kultusz kövezett ki. Prohászka kultusza Horthyénál veszedelmesebb. Horthy semmiféle gondolati örökséget nem hagyott maga után, írásai nem olvashatók, nem idézhetők, elveket és töprengéseket nem hagyott hátra, intellektuális hagyománya nincs, és ami nincs, az nehezen folytatható. Prohászka más. Ő ideológus volt, művei sok ezer oldalt tesznek ki, tanulmányozhatók és továbbgondolhatók…

Martonyi: A magyar döntéshozók megvédik a kisebbségeket

2012. június 28. - (mti)

Martonyi János külügyminiszter szerint Magyarországon is léteznek szélsőségek, de a közvélemény többsége képes elnyomni ezeket. A magyar döntéshozók határozottan az ország kultúrájának részeként tekintenek a kisebbségekre, és készen állnak arra, hogy megvédjék őket. Az Európa Tanács főtitkára, Thorbjorn Jagland úgy véli, hogy a recesszió miatt erősödhet a kirekesztés és az idegengyűlölet Európában. Martonyi János külügyminiszter a Konferencia a demokráciáról és az emberi jogokról 2012 - Emlékezés Raoul Wallenbergre című budapesti rendezvényen azt mondta, hogy a világon és Európában ma is gyakran tapasztalható a kisebbségek elleni gyűlölet, az antiszemitizmus, a romák, a vallási és nemzeti kisebbségek elleni támadás, és a demokráciáknak szorosan együttműködve kell szembenézniük ezzel a kihívással. Magyarországon is léteznek szélsőségek, de a közvélemény többsége képes elnyomni ezeket - hangsúlyozta. Kiemelte: a magyar döntéshozók határozottan az ország kultúrájának részeként tekintenek a kisebbségekre, és készen állnak arra, hogy megvédjék őket. A szélsőségek minden formáját elutasítják, és a demokrácia szabályait betartva minden eszközt felhasználnak, hogy harcoljanak ellenük - hangoztatta. Felidézte, a 100 éve született, a második világháború idején Magyarországon embereket megmentő Raoul Wallenberg emlékére rendezik a konferenciát. Az egykori svéd diplomata „megerősíti hitünket a demokráciában”, és abban, hogy „az ember megtalálhatja helyét egy embertelen közegben”. A kormány is ünnepli Wallenberg születésének évfordulóját Magyarországon és külföldön rendezett eseményekkel - közölte. Hozzátette: hamarosan Izraelben emlékeznek meg a diplomatáról, az eseményen remélhetőleg Áder János köztársasági elnök is részt vesz. Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára szerint a jelenlegi gazdasági válság okozta megnövekedett munkanélküliségre és a recesszióra többen „rosszul reagálnak”, emiatt erősödhet a kirekesztés és az idegengyűlölet Európában. A főtitkár a konferencián azt mondta, senki sem érezheti magát biztonságban, ha az emberi jogok nem vonatkoznak mindenkire egy országban. Mindenkinek felelősséget, kötelezettséget kell vállalnia, hogy középpontba kerüljenek az emberi jogok jelentette értékek - fogalmazott. Frank Belfrage, a svéd Külügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, mindenkinek meg kell találnia a módját, hogy saját közösségében, személyesen is küzdjön a gyűlölet ellen. Az antiszemitizmus és az idegengyűlölet nemcsak „fájdalmas történelmi emlékek”, hanem ma is élő jelenségek - fűzte hozzá. Mint mondta, Raoul Wallenberg egészen más életet is élhetett volna, de lehetősége nyílt rengeteg ember életének a megváltoztatására, és ő élt ezzel. Példája azt bizonyítja, hogy egyetlen ember is nagyon sokat elérhet - hangsúlyozta. Carl Michael L. Wernstedt, a Wallenberg-család tagja arról beszélt, azért fontos Raoul Wallenberg emlékének ápolása, hogy az emberek ne felejtsék el, nem maradhatnak közömbösek. A holokauszt után is történtek népirtások a világban, például Ruandában, és Európában jelenleg is nő az idegengyűlölet a válság hatására - hívta fel a figyelmet. Kiemelte: Wallenberg annak idején úgy érezte, nem volt más választása, mint közbeavatkozni és segíteni az embereknek, és ma is olyan emberekre van szükség, akik azt mondják, nincs más választásuk, mint cselekedni. A Külügyminisztérium, a Demokratikus Átalakulásért Intézet, a Holokauszt Emlékközpont és a Raoul Wallenberg Egyesület által szervezett tudományos tanácskozás a Wallenberg-év kiemelt eseménye. A rendezvény programja az egykori svéd diplomata emlékére elhangzó előadások mellett felöleli a multikulturalizmus és a konfliktus-megelőzés témakörét is. Az 1912. augusztus 4-én született Raoul Wallenberg 1944-ben a budapesti svéd nagykövetség titkáraként több ezer, egyes források szerint 20 ezer ember életét mentette meg közvetlenül azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket, és ő tántorította el a megszálló német erőket attól, hogy lemészárolják a fővárosi gettó mintegy 70 ezer lakóját. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a további sorsa felől nagy a bizonytalanság.

Románia - Elektronikus adatbázis a kisebbségekre vonatkozó törvényekről

2012. június 27. - (mti)

Elektronikus adatbázisban foglalta össze a romániai Kisebbségkutató Intézet azokat a romániai törvényeket, amelyek az ország nemzeti kisebbségeire vonatkoznak. Az adatbázis több mint ötszáz jogszabályt tartalmaz. A MinLex nevű adatbázisban témakörök és kulcsszavak szerint lehet keresni - írta szerdán a Transindex internetes portál. Horváth István, a Kisebbségkutató Intézet elnöke szerint korábban is készültek már hasonló jogszabálygyűjtemények, de nyomtatott formában. Ez viszont olyan elektronikus adatbázis, amely rendszeresen frissül, és interneten bárki elérheti. Elsősorban a jogalkalmazóknak, például az önkormányzatoknak szánják, de kisebbségi ügyekkel foglalkozó újságírók és civil szervezetek jogi tanácsadói számára is hasznos lehet - tette hozzá. Markó Attila államtitkár, a romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke beszámolt arról, hogy az Európa Tanács júniusban tette közzé a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája előírásainak romániai alkalmazásáról szóló jelentését, amelyben javasolták egyebek között a 20 százalékos kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentését. Markó Attila szerint Románia jól áll a kisebbségi jogokkal kapcsolatos törvényi kerettel, a legnagyobb problémát a jogszabályok alkalmazása jelenti. Ez az adatbázis éppen a törvényalkalmazás szempontjából lehet hasznos, hiszen a döntéshozók már nem hivatkozhatnak arra, hogy nem ismernek egy-egy előírást - magyarázta az államtitkár.

A nagy kérdés

Ponta csinált „ügyet” Nyirő temetéséből. A temetés szervezése ugyanis több mint egy éve folyt, a magyar és a román illetékesek mindenben megegyeztek - és akkor jött a kormányváltás. Jött Ponta, és előre megígérte, hogy a marosvásárhelyi orvosképzésben nem lesz magyar kar. Elődje, a jobboldali román kormány megteremtette végre azt, ami a világ legtermészetesebb dolga kellene legyen, de jött Ponta, ez a rossz külsejű lókupec, akitől senki sem venne használt autót, és visszavonta elődje intézkedését. Nagyon nem is indokolta. Csak. Jött Ponta, és bejelentette, hogy a választójogi törvényt és a közigazgatási beosztást a magyarság kárára fogja átszervezni. S mert ennyi gazemberséget azért mégsem tehetett volna meg szó nélkül, hát ráharapott Nyirő József újratemetésére.

A FAZ írása a magyar-román viszonyról

2012. június 30. - (mti)

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap a magyar-román viszony alakulásáról közölt cikket szombati számában. A Túl sok szakács című írás szerzője, Reinhard Olt kifejtette: zavarok keletkeztek a magyar-román kapcsolatokban. Orbán Viktor és Traian Basescu román államfő között „a megértés légköre alakult ki”, Victor Ponta miniszterelnök alatt viszont megromlott a klíma, amihez a román politikus „jelentősen hozzájárult”. Ugyanakkor a magyar félnek is van szerepe abban, hogy felhőssé vált a viszony. Jellemző a helyzetre a Nyirő József hamvainak újratemetése körüli „kötélhúzás” - írta Olt. A szerző meggondolatlanságnak nevezte, hogy Kövér László házelnök részt vett a székelyudvarhelyi megemlékezésen, támadva a Ponta-kormányt. Szerinte Kövér László részvétele az önkormányzati választási kampányban „ártott a magyar kisebbségnek”. A német lap újságírója kifejtette: a szomszédos országokban élő magyarságra vonatkozó budapesti politika „egyáltalán nem koncepció nélküli”, de hiányzik egy „kormányzó kéz”, amelynek „kétségtelenül a Külügyminisztériumban lenne a helye”.

Németh Zsolt: Magyarország a cselekedetei alapján ítéli meg Románia kormányát

2012. június 29. - (mti)

Magyarország nem a politikai színezete, hanem a cselekedetei alapján ítéli meg Románia kormányát, és folytatni szeretné az elmúlt években kibontakozott együttműködést - mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek, miután pénteken a bukaresti külügyminisztériumban tárgyalt. Németh Zsolt beszámolt arról, hogy a határ menti együttműködéstől kezdve a kisebbségi kérdésig valamennyi időszerű téma terítékre került a Luminita Odobescu és Bogdan Aurescu államtitkárokkal folytatott megbeszélésein. „Választási kampány van (Romániában), és könnyen előkerül a nacionalizmus ügye, de azt kértem román partnereimtől, hogy ne veszélyeztessük ebben a választási évben a hosszú távú közös magyar-román érdekeket. Erre vonatkozóan a román államtitkárasszony részéről egyértelmű ígéretet kaptam. Bízom abban, hogy ezt be is tudják majd tartani” - mondta Németh Zsolt. A magyar külügyi államtitkár azt kérte a román féltől, találjanak megoldást a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának ügyére, tekintettel arra, hogy az anyanyelvű oktatás kiemelten fontos a romániai magyarság jóléte, megmaradása, jövője szempontjából. A magyar fél a határokon megteremtendő összeköttetési pontokra vonatkozó megállapodási javaslattal szeretne lendületet adni a kapcsolódást jelentő utak, kerékpárutak, vízvezeték építésének. „Autópálya-összeköttetéseket kell építeni, két autópályát és egy gyorsforgalmi utat kell a közeljövőben összekapcsolni a határon. Határ menti vegyes bizottság felállítását javasoltuk, és a magyar közlekedési miniszter is kész ellátogatni Romániába. Ki kell aknázni a szomszédságból és a remélhetőleg mielőbbi román schengeni tagságból fakadó előnyöket a két ország javára” - magyarázta az államtitkár. Az MTI kérdésére, hogy szóba került-e a Nyirő-ügy, Németh Zsolt azt mondta: megismételte azt az álláspontot, hogy a magyar fél ezt kegyeleti ügynek tekinti. „A halottakat el kell temetni, a huszadik század kegyetlensége miatt ez nem mindig volt lehetséges. Magyarországon is számtalan újratemetésre került sor az elmúlt húsz évben, és mindenképpen el kell kerülni, hogy ezek a kérdések ideológiai vagy politikai dimenziót öltsenek” - mondta Németh Zsolt, hozzátéve, hogy a történészek és az irodalomtörténészek munkáját bátorítják, „de a politikának, azt gondolom, ehhez semmi köze”. A román külügyminisztérium sajtóközleményt tett közzé a zárt ajtók mögött lebonyolított tárgyalásokról, amelyben hangsúlyozza, hogy a vitás kérdések megoldására továbbra is a magas szintű párbeszédet és a diplomáciai csatornákat tartja legalkalmasabbnak. A közlemény szerint a magyar-román külügyi államtitkári tárgyalásokon a közös energetikai projekteket, valamint a Nyugat-Balkán és Moldovai Köztársaság integrációs esélyeit is áttekintették. Bogdan Aurescu államtitkár sürgette, hogy a felek mielőbb véglegesítsék és írják alá a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság tavaly júniusban elkezdődött nyolcadik ülésszakának jegyzőkönyvét, annál is inkább, mert Magyarországon átfogó törvényi változások következtek be, aminek jelentős kihatásai vannak az országban élő román kisebbségre. A román fél ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a Románia által alkalmazott kisebbségvédelmi szabványokat európai és nemzetközi szinten is nagyra értékelik, ezért Bukarest továbbra is azon lesz, hogy ezeket betartva biztosítsa a kisebbségekhez tartozó személyek nemzeti identitásának védelmét és az identitás szabad megélését - olvasható a román külügyminisztérium közleményében.

Magyar irodalom Szlovákiából

2012. július 1. - (mixonline.hu)

Remek hagyomány, hogy évról-évre csokorba köti a Szlovákiai Magyar Írók Társasága ez előző esztendő szépirodalmának kispróza és versválogatását. A friss, 222 oldalas kötetet Nagy Erika állította össze. Amint a Mixonline-t Bihari Zoltán könyves szakember tájékoztatta, északi szomszédaink magyarságának legújabb kisprózái és költeményei e hetekben Pozsonyban láttak napvilágot. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága gondozásában megjelent, hazánkban is terjesztett válogatás szerzői: Aich Péter, Ardamica Zorán, Balázs F. Attila, Barak László, Bárczi Zsófia, Csehy Zoltán, Cselényi László, Duba Gyula, Fellinger Károly, Gál Sándor, Grendel Lajos, Gyüre Lajos, Hodossy Gyula, Juhász Katalin, Koncsol László, Kulcsár Ferenc, Macsaszovszky Péter, M. Csépecz Szilvia, Németh Zoltán, Szalay Zoltán, Szászi Zoltán, Száz Pál, Tóth Elemér. A Szlovákiai Magyar Szépirodalom 2012 című tetszetős, 222 oldalas kötetet a Xantusz KK Kft. (xantusz.hu) 2900 forintért ajánlja az olvasók figyelmébe.

Lehetővé teszi a magánnyugdíjpénztárakból való kilépést a Fico kabinet

2012. június 29. - (mti)

Ismételten lehetővé teszi a magánnyugdíjpénztárakból való kilépést a szlovák kormány. A nyugdíjbiztosítási rendszer második pillérének „megnyitását” a lakosság a magánnyugdíjpénztárakban elhelyezett megtakarításainak elértéktelenedésével és a jelenlegi rendszer fenntarthatatlanságával indokolja Robert Fico kabinetje. A nyugdíjbiztosításról szóló törvénynek a kilépést lehetővé tevő módosításáról hétfőn tárgyal a kormány érdekegyeztető szerve, a Gazdasági és Szociális tanács. Az új jogszabály ideiglenesen, egy fél éves időszakra - október elsejétől a jövő év március végéig - lehetővé teszi a magánnyugdíjpénztárakból való kilépést az ott takarékoskodók számára. A „második pillér megnyitását” már áprilisban jelezte Robert Fico. A lépést a kormányfő többek között azzal indokolta, hogy az államnak évente több mint egymilliárd euróval kell szubvencionálnia az állami nyugdíjbiztosítót, mivel annak bevételkiesést okoz, hogy a járulékok egy része a második pillérbe folyik be. Hozzátette: a magánnyugdíjpénztárak ezt követően „elértéktelenítik az állami kasszából átutalt lakossági pénzeket”. „Annak érdekében, hogy az emberek kilépjenek, arra is kész vagyok, hogy kampányt folytassak, éppen úgy, ahogy azt a nyugdíjpénztárak tették a belépés érdekében” - szögezte le. A tervezet már áprilisban kiváltotta magánnyugdíjpénztárak és az ellenzék nagy részének tiltakozását. Csakúgy mint a munka-, szociális- és családügyi tárca eheti bejelentése, miszerint a jelenlegi 9 százalékról 4-re csökkenti a magánnyugdíjpénztárakba kerülő járulék arányát és a pályakezdők számára önkéntessé teszi az azokba való belépést. Robert Fico előző kormánya idején, 2006 és 2010 között ideiglenes intézkedésként két alkalommal is megnyitotta a második pillért. A két féléves időszak alatt több, mint 172 ezren éltek a magánnyugdíjpénztárakból való kilépés lehetőségével. A szlovák nyugdíjbiztosítási rendszer második pillérét alkotó magánnyugdíjpénztáraknak jelenleg közel másfél millió tagja van.

Türelmi időt kér a leminősítésre jelölt Selye János egyetem

2012. június 28. - (mti)

Kétéves türelmi időt kér a szlovák oktatásügyi minisztériumtól a szaktárca javaslata alapján leminősítésre jelölt révkomáromi Selye János egyetem - közölte az MTI pozsonyi irodájával Tóth János, az intézmény rektora csütörtökön. Szlovákia egyetlen magyar egyeteme - a rektor csütörtökön közölt állásfoglalása szerint - azzal indokolja a kérését, hogy a leminősítési javaslat alapját képező akkreditáció során az intézmények tudományossági szintjét hatéves időszak alapján sorolják be, ám az értékelés idején intézményük csak alig több mint négyéves múltra tekintett vissza. „Feltételezzük, hogy a szlovák állam parlamentje és kormánya nem azért létesítette a Selye János Egyetemet, hogy a szlovák lakosság 9 százalékát kitevő magyarságot szolgáló intézményt 4 év működése alapján átnevezze és alacsonyabb kategóriába sorolja” - olvasható az állásfoglalásban. Az egyetem vezetése állásfoglalásával arra reagált, hogy a szlovák oktatásügyi minisztérium hétfőn tárcaközi egyeztetésbe küldte azt a javaslatot, amellyel szeptembertől három szlovákiai egyetem, köztük a Selye János Egyetem főiskolává minősítését vette tervbe a szaktárca. Dušan Čaplovič, a szlovák szaktárca vezetője azzal indokolta az intézkedést, hogy az érintett intézmények nem teljesítették az akkreditációs feltételeket. Tóth János rektor a kérés kapcsán találkozót kezdeményezett Dušan Čaplovičcsal. Rámutatott: abban az esetben, ha a Selye János Egyetem a 2014-ben esedékes komplex akkreditáció során sem kerülne az egyetemi intézmények csoportjába, akkor jogosnak tartják majd az egyetem főiskolává minősítését.

Tokár Géza: Új mentalitás

A szlovákiai magyar civil szervezetek nem csak kérnek az államtól, hanem adnak is. És meglehetősen értékes dolgokat. A szlovákiai magyarság a kulturális értékek megteremtésével, vagy akár gazdasági téren is hozzájárul Magyarország fejlődéséhez, továbbá van egyetlen tényező, amiről kevés szó esik a mostani világban, holott nagyon sok szónak kéne róla esni. Vannak olyan vívmányaink, melyek nagyon jól kommunikálhatóak Magyarország felé: a helyi sikertörténetek.

A révkomáromi tanácskozásról és az ónodi vásárról is szó esett az EP-plenárison

2012. július 2. - (mti)

Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának múlt szerdai révkomáromi ülését kifogásolta két szlovák képviselő az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén hétfőn, az úgynevezett egyperces felszólalások között; az ónodi vásár megmentéséről is szó esett. Jaroslav Paška, a Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport alelnöke úgy fogalmazott, hogy a magyar parlament bizottsága a szlovák hatóságok megkérdezése nélkül, „provokatív” találkozót tartott Szlovákia területén. Úgy vélte, „a nemzetközi kapcsolatoknak nem megfelelő eljárás”, hogy a bizottság „titokban” ment át Révkomáromba „arról beszélni, hogy a szlovák kormányzatnak mit kellene tennie a Szlovákiában élő magyarok érdekében”. Támogatta honfitársa álláspontját a szocialista Monika Flašiková Beňová, aki aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy „a magyar parlament azt tette, amit tett Szlovákia szuverén területén”. A szlovák kormány mindent megtesz, hogy a lehető legjobb kapcsolatokat ápolja a szomszédos országokkal, és ezt reméli a magyar kormánytól is - fogalmazott. A magyar képviselők közül az egyperces felszólalások idején Szegedi Csanád (Jobbik) kért szót. Arra hívta fel a figyelmet, hogy veszély fenyegeti egy kis magyar település, Ónod hatszáz éve működő vásárát, mert állítólag előírásai nem felelnek meg bizonyos európai uniós jogszabályoknak. „Hatszáz év alatt ez a vásár átélte a török dúlást, a Habsburg-elnyomást és még a kommunizmus terror-évtizedeit is, de úgy néz ki, hogy az Európai Uniót már nem fogja túlélni” - mondta, kérve képviselőtársait, hogy „ne hagyjanak elveszni egy ilyen közösségi intézményt a globalizmus oltárán”. „Európa gazdagabb, jobb lesz az ónodi vásártól” - szögezte le.

Szerény javaslat a Jobbik átszervezésére

Hogyan fordíthatná a maga hasznára a Jobbik Szegedi Csanád coming outját? - Novák Előd kijelentette, hogy van zsidó barátja, Szegedi Csanád - és ezzel egyértelműen állást foglalt a vérségi meghatározottság mellett. Konstruktivitásom jeleként nem kívánom vizsgálni, hogy mennyire reális az érintett azon állítása, amely szerint csak nemrégiben tudta meg a „hírt”, amely szerint anyai ágon minden felmenője „ortodox zsidó” származású.

Vona vitára hívta Köves Slomót

A Jobbik elnöke kész egy az antiszemitizmusról szóló nyilvános vitában részt venni Köves Slomóval, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbijával - jelentette be Vona Gábor…

Németh Zsolt bízik a párbeszéd fenntartásában Szlovákiával

2012. június 27. - (mti)

Magyarországnak a szomszédos államokkal kialakított kapcsolatait Szlovákia kivételével a kiegyensúlyozottság jellemezte az elmúlt években a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint. Németh Zsolt az InfoRádió Aréna című műsorában szerdán kifejtette: Pozsonnyal 2006 és 2010 között feszült volt a viszony, remélhetőleg azonban a Fico-kormánnyal sikerül fenntartani az előző, Radičová-kabinet idején megindult párbeszédet. Németh Zsolt meglepetésnek nevezte, hogy a legutóbbi szlovákiai választásokon nem volt jelen „a magyar kártya”. Ez azért kerülhetett elő gyakran a szomszédos országok választási kampányaiban, mert nyitott, rendezetlen a magyar kisebbségek ügye - mondta. Megítélése szerint a szlovák politikusok azonban „némileg belefáradtak” a hadakozásba a felvidéki magyarokkal és Budapesttel. Ráadásul a korábbi választásokon Robert Fico politikája vereséget szenvedett, amiben a magyar kérdés is szerepet játszhatott - mutatott rá. A magyar-román kapcsolatokról szólva hangsúlyozta, hogy a 2000-es években látványosan fejlődtek. Nem szabad feladni a reményt, hogy folytathatók a korábbi kedvező folyamatok - hangoztatta. Azt mondta, korábban ugyan a két országban kormányzó erők azonos pártcsaládba tartoztak, míg most baloldali kormánya van Romániának, de „nem pártok, hanem kormányok és országok élnek egymás mellett”. Kiemelte, a cél a magas szintű párbeszéd fenntartása, ezért is utazik a héten Bukarestbe. Elmondta, hogy meghívták Budapestre Traian Basescu román államfőt, továbbá a külügyminisztert. Andrei Marga remélhetően a nyár első felében ellátogat a magyar fővárosba - tette hozzá. Magyarország nem akar beavatkozni a román belpolitikába, tudomásul veszi a választók döntését, és attól függetlenül az együttműködésre törekszik - mondta az államtitkár. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyét érzékeny témának nevezte, mint mondta, fontos, hogy a magyarok is élhessenek a romániai törvények adta lehetőségekkel. Romániában a MOGYE magyar tagozata körül kialakult politikai vita vezetett el a Demokrata Liberális Párt (PDL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) koalíciójának április végi bukásához. Noha a 2011-ben elfogadott oktatási törvény a MOGYÉ-t multikulturális oktatási intézményként határozta meg, a hasonló intézményekben pedig önállóságot biztosított a kisebbségi oktatásnak, a MOGYE vezetői e törvényi előírásokat figyelmen kívül hagyó chartát fogadtak el, és e vitatott charta alapján tartották meg az egyetem belső választásait. A nemrégiben elfogadott román választójogi törvényről Németh Zsolt úgy vélekedett, a kisebbségek érdeke az arányos választási rendszer fenntartása. Megjegyezte: elképzelhető, hogy csak egy választásra alkalmazzák a jogszabályt. A magyar-ukrán kapcsolatokat illetően hangsúlyozta: abban a nehéz időszakban, amely „Ukrajna európai elszigetelődéséről szólt”, sikerült megőrizni a jó kapcsolatokat. Budapest elvárja, hogy a neki fontos, gazdaságot és kisebbségeket érintő kérdésekre Kijev megfelelő megoldási javaslattal álljon elő - jelentette ki Németh Zsolt. Hozzátette: lényeges cél, hogy az őszi parlamenti választásokon ismét legyen magyar körzet Ukrajnában.

A Most-Híd polemizál Németh Zsolttal

2012. június 28. - (mti)

Simon Zsolt, a Most-Híd szlovák-magyar párt alelnöke szerint Németh Zsoltnak meg kellene fontolnia, hogy vajon a magyar fél megtesz-e mindent a magyar-szlovák kapcsolatok kiegyensúlyozottsága érdekében. Az alelnök mindezt a Külügyminisztérium parlamenti államtitkárának az InfoRádió Aréna című műsorában elhangzott kijelentéseire reagálva mondta a TASR szlovák hírügynökségnek csütörtökön. Az államtitkár az InfoRádióban szerdán arról beszélt, hogy Magyarországnak a szomszédos államokkal kialakított kapcsolatait az elmúlt években Szlovákia kivételével a kiegyensúlyozottság jellemezte. Simon Zsolt - a nemzeti összetartozás bizottságának szerdai révkomáromi ülésére utalva - hozzátette: Németh Zsoltnak leginkább akkor kellene a szlovák-magyar kapcsolatok kiegyensúlyozottságán elgondolkodnia, amikor „Magyarország helytelen, előre nem egyeztetett lépésekkel beavatkozik a Szlovákia területén élő magyar kisebbség életébe”. Megjegyezte: Budapesttől azt várná, hogy az ilyen „beavatkozásokhoz” hasonló vehemenciával igyekezzen majd megoldani azoknak a szlovákiai magyaroknak az egészség- és nyugdíjbiztosítását is, akik a magyar állampolgárság felvételét követően elveszítették szlovák állampolgárságukat. Az elmúlt napokban a Most-Híd párt vezetői - a szlovák kormánypárt több politikusához hasonlóan - több alkalommal is bírálták a nemzeti összetartozás bizottságának révkomáromi ülését. A párt a találkozót „diplomáciai félrelépésnek”, illetve egy olyan „újabb megosztó lépésnek” nevezte, amely nem szolgálja a szlovákiai magyarok érdekeit. A Most-Híd nem vett részt az országgyűlési bizottság révkomáromi ülésén.

Kik dolgoznak a szlovákiai magyarok megszűnésén…?

2012. június 28. - (Barak László - parameter.sk)

Tekintsünk most el attól a biliben dúló vihart idéző diplomáciai pengeváltástól, amit a magyar parlament Nemzeti Összetartozás Bizottsága komáromi ülésének ténye váltott ki. Főként a szlovák felet, konkrétan Pavol Paškát, a szlovák házelnököt irritálta, hogy a bejáratott diplomáciai csatornákon nem tájékoztatták őt, esetleg későn értesítették budapesti kollégái szlovákiai kiruccanásukról. Vagyis tulajdonképpen a háta mögött vizsgálódtak a „gondjaira bízott” szlovákiai magyar kisebbség hogyléte felől. Aligha vitatható, mivelhogy megtörtént, egy ilyen bolhából is lehet elefántot csinálni. Más kérdés, ha tisztában voltak/vannak Paška és általában a szlovák politikusok „kényes ízlésével” magyar kollégáik - már pedig, ha nem most jöttek le a falvédőről, tisztában kell lenniük -, nyilván nem esett volna le a korona a fejükről, ha, amint illik, idejekorán átszólnak a szlovák házelnöknek, hogy útba esik jövet-menet alapon, beköszönnek hozzá is. Elvégre Komáromtól csak egy köpés Pozsony. Nem így történt, lelkük rajta. Annyi bizonyos, ha kárt nem is okoztak ignoráns viselkedésükkel szlovákiai magyar nemzettestvéreiknek, használni biztosan nem használtak nekik. Márpedig mindenképpen rájuk férne, hogy használjanak nekik. Mármint a szlovákiai magyaroknak, ha már annyira oda vannak értük (értünk?), amennyire ez a virtuális közéleti színpadról lejön… Vagyis, amennyire szeretnék, hogy lejöjjön a szlovákiai magyaroknak. Főként, ha „megszűnésre vannak (vagyunk?) ítélve“. Legalábbis az Magyar Koalíció Pártja elnöke, Berényi József szerint. Aki ebbéli aggodalmának hangot is adott a magyar parlamenti bizottság színe előtt. Berényi szerint akkor is, megszűnésre ítéltettek a szlovákiai magyarok, ha eztet ők (mi?) esetleg nem lennének képesek, avagy nem óhajtanák észrevenni. Nyilván trehánynak, hülyének, esetleg nemzetárulónak néz bennünket a pártelnök úr. Az az igazság viszont, hogy előbb-utóbb tényleg meg fogunk szűnni. És nem csupán a törvényszerű elhalálozás okán mi mindannyian, hanem az utódaink is. Kiváltképpen, ha folyamatosan ezt sulykolják belénk, beléjük, akik egyébként a szlovákiai magyarok akaratából aggódhatnak érettük, bűnösökért... Az ő akaratunkból szavalhatnak erről az uborkafán. No és arról persze, hogy kizárólag ők azok, akik a szlovákiai magyarok szlovák nemzetbe történő beolvadásának képesek gátat vetni, de legalább késleltetni azt. Igen ám, csakhogy ez a heroikus feladat a legkevésbé úgy oldható meg, hogy éjt nappallá téve valós vagy vélt belső és külső ellenséggel, megszűnéssel, népirtással, kannibalizmussal riogatják a célközönséget, bennünket. Miközben folytonosan úgy szelektálnak, minősítenek, hogy mennyire vagyunk képesek bevenni, hogy nekünk annyi. Nélkülük meg aztán tutira! Például Berényi nemzettárs nélkül, avagy éppen a bennünket határtalanul szeretni vágyó „anyaországi magyarméterek” nélkül. Akiknek meg, nem mellesleg, halvány dunsztjuk nincs arról, hogy miről is szól voltaképpen a mi hétköznapi életünk. Hogy ugyanúgy éjt nappallá téve kapálunk ölünk, ölelünk, tesszük, amit kell, mint bármilyen más civilizált emberek a nagyvilágban… És egyáltalán nem biztos, sőt, hogy ezenközben bazi jó kedvünk van attól, hogy állandóan arról prédikálnak nekünk, hogy nincs a teremtésben vesztes, csak mi… Jelentem, nincsen egyáltalán jó kedvünk. Konkrétan például e sorok írójának sem, pedig számos félcédulás egyszersmind féltéglás, ám a magyar nemzeti érzést csak bitorolni képes seggfej vádaskodásával ellentétben legalább úgy és olyan természetes módon magyar, ahogyan ők lélegeznek. Tessék viszont belegondolni, mit érezhet az a szlovákiai magyar közember, aki csak azt hallja bizonyos megélhetési magyar kuruzslók szájából, hogy a magyarfalásra szakosodott összeesküvők éjjel-nappal a magyarságára törnek neki. Hogy Szlovákia tulajdonképpen nem is lehet a hazája, mert csak… A gyerekeinek meg körülbelül olyan a perspektívája magyarként itten, mint egy aligátornak Ópusztaszeren. És úgy meg fog szűnni minden egyes szlovákiai magyar közember, mint a vízigótok… Most akkor, mi van? Komolyan gondolhatja bárki, hogy az efféle, az anyaországi hivatalosság által is támogatott-diktált szuggerálásnak, agymosásnak egy bizonyos idő elteltével nem épp az lesz az eredménye, ami ellen kitalálták? Hogy előbb-utóbb nem fordul meg egyre több célszemély fejében: jobb boldognak lenni, mint boldogtalannak ebben a kurvára kurta életben? És nem jut eszükbe, ha már nekik eleve elrendelten boldogtalanoknak kell lenniük, legalább a kölykeik ne legyenek azok…?! Tovább is van, mondjam még? A komáromi rezervátumba kihelyezett nagy összetartozási szeánszon akadt vajon legalább egyetlenegy fószer, aki fölfogta, arról prédikál nekik a demográfus, hogy a szlovákiai magyarok húsz évvel ezelőtt, a rendszerváltás után gyarapodtak/szaporodtak utoljára? Méghozzá csak azért, mert elhitték: van nekik perspektívájuk, meg a kölykeiknek is? Vagy csak azon agyaltak a pártgórék, meg az udvartartásukban síró-rívó „kvázicivil” kompánia, hogy mennyi zsét lehet összelejmolni a zanyaországi bugyellárisból (Bethlen Alapítvány) mindennapi gyászmiséikre? Pfuj! Tetszik tudni, hogy mi az igazi probléma a kisebbségi fronton, kedves barátaim, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim? Az van, hogy szlovákiai magyarok megszűnésén azok a megélhetési váteszek dolgoznak ezerrel, akiknek nyilván soha eszükbe nem jutott, hogy használniuk kellene nekik. Ahelyett, hogy használják őket! Határon innen és túl.

Bugár: Nem viselkedett korrektül a magyar bizottság

Robert Fico és Bugár Béla voltak a Szlovák Televízió 5 perc múlva 12 című politikai műsorának meghívott vendégei. Fico értékelte az eurósánc ügyében tanúsított ellenzéki álláspontot, s mindketten véleményezték a magyar parlament kihelyezett bizottsági ülését.

Kihelyezett ülés a szlovákiai magyarok problémáiról, vita Szlovákia értesítéséről

2012. június 27. - (mti / sita)

A szlovákiai magyarság lélekszámának csökkenése, annak okai, következményei és visszafogása, valamint a szlovák-magyar viszony és a magyar-magyar kapcsolatok adták a nemzeti összetartozás bizottsága révkomáromi kihelyezett ülésének súlyponti témáit szerdán. A két ország képviselői ellentétes nyilatkozatokat tettek arról, értesítette-e előre Magyarország a szlovák parlamentet a rendezvényről. Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke a találkozó utáni sajtóértekezleten hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy ne csak a magyar parlamentben beszéljenek a határon túl élő magyarokról, hanem személyes kapcsolatba is kerüljenek ezekkel a közösségekkel. Kiemelte: amikor a szlovákiai magyaroknak segítenek, akkor Szlovákiának is segítenek, hiszen az ott élő magyarok Szlovákia állampolgárai, és a magyar-magyar kapcsolatok szorosabbra fűzésével a jószomszédi kapcsolatokat is javítják. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a találkozót értékelve elmondta: a cél a problémák bemutatása és megtárgyalása volt. Az MKP elnöke a kihelyezett ülésen a szlovákiai magyarság lélekszámának csökkenéséről beszélt. Szerinte a legutóbbi népszámlálás bebizonyította: „Megszűnésre ítéltetett a szlovákiai magyarság.” Hozzátette: ezt támasztja alá az is, hogy Szlovákiában nemzetállam-építés folyik, amely nincs híján a megfélemlítés politikájának. Hozzáfűzte: a szlovák társadalom egy része az autonómia fogalmát nem annak valós jelentésével azonosítja, hanem „véres hadüzenetként” értelmezi. Fabó Mária, a szlovákiai magyar pedagógusok szövetségének alelnöke az asszimilációs folyamat kapcsán rámutatott: évente 1000-1400 gyerekkel csökken a magyar oktatási intézményekbe járó gyerekek száma Szlovákiában. Megjegyezte: a magyar tanulók mintegy 17 százaléka jár szlovák oktatási nyelvű iskolába. Gyurgyík László szociológus a szlovákiai magyarság létszámcsökkenése kapcsán megállapította: bár a jelenség a természetes öregedés, a migráció és az asszimiláció negatív trendjeinek együtthatása, a népességfogyás legnagyobb részéért az asszimiláció okolható. A jelenség lehetséges orvoslására utalva rámutatott: 1989 után - amikor a szlovákiai magyarság pozitív jövőképpel rendelkezett - emelkedett a születésszám. Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete megállapította: a szlovák közvélemény egy részének az a meggyőződése, hogy tartani kell a kisebbségek kollektív jogaitól. Reménye szerint a jövőben sikerül változtatni ezen a nézeten. A résztvevők által sikeresnek ítélt találkozót a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar párt az MTI-hez eljutatott állásfoglalásában „diplomáciai félrelépésnek”, illetve olyan „újabb megosztó lépésnek” nevezte, amely nem szolgálja a szlovákiai magyarok érdekeit. Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter szerint illendő lett volna, hogy a magyar Országgyűlés előre értesítse a kihelyezett ülésről a szlovák törvényhozást. Szlovákia a schengeni övezet tagja, és nem kérdőjelezi meg, hogy a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának joga van a révkomáromihoz hasonló kihelyezett ülést tartani Szlovákiában, de „az alapvető illem” megköveteli, hogy az Országgyűlés értesítse az ilyen kezdeményezésről a szlovák törvényhozást - vélekedett Miroslav Lajčák a SITA hírügynökség szerdai jelentése szerint. A politikus hozzátette: az esemény megszervezésének és lebonyolításának módja ellentétes azzal, ahogyan a szlovák kormány és Magyarország a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését megközelíti. Renáta Goldirova, a szlovák külügyminisztérium szóvivője szerint a tárca a magyar Országgyűlés honlapjáról értesült a kihelyezett ülésről. „Ezt nem tartjuk szokványosnak, politikai udvariatlanságként értékeljük” - szögezte le egyebek között a szóvivő. Pavol Paška, a szlovák törvényhozás elnöke kedden tiltakozott a bizottság kihelyezett ülése ellen. Kijelentette: az ülést anélkül szervezte a magyar parlament, hogy bármilyen módon is értesítette volna a Szlovák Köztársaságot. Egy szerdai interjújában a szlovák házelnök „végletekig menő illetlenségnek” tartotta, hogy magyar részről a „szlovákok számára sértő” Felvidék kifejezést használták Révkomáromban. Potápi Árpád, a nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke a testületi ülés utáni sajtóértekezleten kijelentette: az ülésről tájékoztatták a szlovák külügyi tárcát. Hozzáfűzte, hogy örömmel fogadnák, ha a szlovák parlament bármelyik bizottsága Magyarországon tartana kihelyezett ülést. A révkomáromi találkozón a nemzeti összetartozás bizottságának tagjai és felvidéki magyar politikusok mellett egyházi és közéleti személyiségek, valamint szakmai, civil és ifjúsági szervezetek képviselői vettek részt. A parlamenti bizottság tagjai szerda délután több felvidéki települést is meglátogattak.

Kitüntették Fenes Ivánt, Bős polgármesterét

A Magyar Polgármesterek IX. Világtalálkozóján került sor a Polgármesteri Ezüstlánc-díjak átadása. Az idei elismeréseket Bethlen Farkas, Verőce polgármestere és Fenes Iván, Bős első embere vehette át Gémesi Györgytől, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökétől.

Szlovák és cseh lapok a nemzeti összetartozás bizottságának üléséről

2012. június 28. - (mti)

A csütörtöki szlovák és cseh napilapok közül több is kommentálta az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának szerdai révkomáromi ülését. A Hospodárské noviny pozsonyi gazdasági napilap kommentárja szerint a magyarországi politikusok Szlovákia területére való „kiutazásai” rendszerint „hülye provokációnak” tűnnek. A szerdai kihelyezett ülés nem ilyen volt - állapítja meg a lap, amely szerint a találkozó egy átgondolt kampány része, amelynek az a célja, hogy „magyar politikai körletté” tegye Dél-Szlovákiát. A lap megállapítja: ez a kampány idővel egyre intenzívebb lesz, mivel „Orbán a magyar kisebbséget már a 2014-es választásokba be akarja vonni.” A szlovák Pravda független napilap „Felesleges feszültséget szított Budapest” címet viselő vezércikkében leszögezi: a kihelyezett ülés egyetlen eredménye a felesleges feszültségkeltés volt. A lap szerint Magyarország azzal, hogy nem értesítette a kihelyezett ülésről a szlovák parlamentet, jelképesen megmutatta, nem voltak őszinték a kapcsolatok javítását deklaráló legutóbbi szavai. Hozzáteszi: bár Budapest gyakran egyetlen „problémás szomszédjaként” említi Szlovákiát, ez nem fedi a valóságot, hiszen „nemrégiben Bukaresttel volt hasonló vitája.” Az Új Szó szlovákiai magyar napilap szerint „óriási médiafelhajtás, ám mindenféle zökkenők nélkül zajlott le az ülés”. A napilap szerint a találkozón még a szinte teljes létszámban megjelent szlovák sajtó sem hallhatott „semmi felháborítót, még a bizottság jobbikos tagja sem adott muníciót”. Az Új Szó Pavol Paska szlovák házelnöknek a kihelyezett ülés elleni tiltakozásával összefüggésben rámutat: a szlovák külügyi tárca elismerte, hogy már legalább két hete tudott az eseményről. A lap végül megállapítja: „a kihelyezett ülés ténye nem villanyozta fel a bizottsági tagokat, a testület alig fele jött el”. A Lidové noviny című cseh konzervatív napilap „A magyarok a +saját+ Szlovákiájukban üléseztek” címmel közölt kommentáló elemekkel teletűzdelt tudósítást az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának révkomáromi üléséről. „A szlovák kormánypolitikusokat nem is annyira az a tény zavarja, hogy Szlovákiában tárgyal a magyar parlament egyik szerve, hanem az, hogy a bizottság még azt a fáradságot sem vette, hogy a komáromi tárgyalását a szlovákiai magyarokkal előre bejelentse (a szlovák félnek)” - írja Lubos Palata. A szerző rámutat: annak ellenére, hogy Sólyom László magyar államfő 2009-ben meghiúsult révkomáromi látogatása ügyében az európai bíróságok Szlovákiának adtak igazat, miszerint a schengeni övezet megléte ellenére joga volt megtiltani, hogy Sólyom szlovák területre lépjen, ezúttal a szlovákok nem folyamodtak ilyen lépéshez. „Ennek magyarázata Robert Fico azon igyekezete lehet, hogy lerázza magáról a nacionalizmus gyanúját, amely az előző kormányciklusa idején (2006-2010) ragadt rá, amikor a kormánykoalíció tagja volt a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt is, és bonyolította a kormányzást” - jegyzi meg Palata. Kifejti: bár általános volt a vélemény, hogy Fico újbóli színrelépése után - tekintettel a nacionalista Orbán Viktor kormányára - gyorsan megromlanak a szlovák-magyar kapcsolatok, semmi ilyesmi nem történt. Ellenkezőleg: Fico és Orbán első találkozójukon áprilisban új közös projektekben állapodtak meg. A szerző felhívja a figyelmet arra is, hogy a révkomáromi ülésen a szlovákiai magyar kisebbséget csak a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja (MKP) képviselte, míg a parlamenti Most-Híd nem kapott meghívást. Idézi Bugár Béla kijelentését, hogy Budapest árulónak tartja a Híd tagjait, s a párt nem kapott meghívást Révkomáromba. Palata emlékeztet, hogy Szlovákiában az alacsonyabb szaporulat miatt csökken a magyarok száma. Hozzáteszi, hogy ugyanez a helyzet Magyarországon is, amelynek lakossága már tízmillió alá süllyedt.

Révkomáromban tartja kihelyezett ülését a nemzeti összetartozás bizottsága

2012. június 27. - (mti)

A szlovákiai Révkomáromban, a Selye János Egyetem Danubius Multifunkcionális Központjában Tóth János rektor üdvözlő beszédével vette kezdetét szerdán az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának kihelyezett ülése. A sorrendben már ötödik kihelyezett ülésen a vendéglátó egyetem rektorának üdvözlete után Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke tartott előadást a felvidéki magyarság helyzetéről a választások utáni időszakban. Berényi szerint a szlovákiai magyarság lélekszámcsökkenése és a legutóbbi népszámlálás adatai arra mutatnak rá: „Megszűnésre ítéltetett a szlovákiai magyarság.” Hozzátette: ezt alátámasztja az is, hogy Szlovákiában nemzetállam-építés folyik, amely nincs híján a megfélemlítés politikájának. Leszögezte: a megmaradás érdekében szükség van a felvidéki magyarság intézményi, pénzügyi és jogi kereteinek bővítésére. Az MKP elnöke hozzátette azt is, hogy reméli, ezáltal is sikerül majd áttörést elérni azoknál, akik egyelőre úgy gondolják: le kell szakadni Magyarországról. A kihelyezett ülésen Öllös László, a Konstantin Filozófus Egyetem oktatója, a Fórum Intézet elnöke a szlovákiai magyar társadalom és a politikai pártok viszonyáról, Gyurgyík László, a Selye János Egyetem oktatója a felvidéki magyarság demográfiai helyzetéről, Tokár Géza, a Szlovákiai Magyar Kerekasztal civil ernyőszervezetnek a szóvivője pedig Magyarország és a szlovákiai magyar civil szféra viszonyáról tartott előadást. A parlamenti bizottság tagjai délután több felvidéki települést is meglátogatnak. Ezek sorában Tardoskedden a helyi falumúzeumot, Deákiban a Halotti beszéd című festményt tekintik meg, majd Alsószeliben a felvidéki magyar civil szervezetek képviselőivel folytatnak megbeszélést.

Újabb népszámlálási adatokat tettek közzé

Újabb népszámlálási adatokat tett közzé a statisztikai hivatal, kerületi és járási lebontásban. A lakosság nemzetiségére és nyelvhasználatára vonatkozó érdekesebb adatokat az alábbiakban összegezzük.

Dél-Szlovákia minden járásában csökkent a magyarság aránya

2012. június 29. - (mti)

Az elmúlt tíz évben mindegyik dél-szlovákiai járásban csökkent a magyarok száma vagy aránya - adta hírül a 2011-es népszámlálással kapcsolatban a statisztikai hivatal által most nyilvánosságra hozott részadatokra hivatkozva az Új Szó szlovákiai magyar napilap pénteken. Százalékarányban a legkomolyabb lélekszámcsökkenés Kassán volt, ahol a magyarság aránya egyharmadával csökkent tíz év alatt. A legnagyobb mértékű csökkenés éppen azokban a magyar járásokban mutatható ki, ahol még lehet tömbmagyarságról beszélni. Ilyen például az Érsekújvárási és Komáromi járás, ahol egyenként közel 9 ezerrel, és a Dunaszerdahelyi járás is, ahol több, mint 6 ezerrel kevesebb magyar él ma, mint tíz éve. A 16 déli járás és a két nagyváros, Pozsony és Kassa közül csak három járásban - a Nagymihályi, a Tőketerebesi és a Dunaszerdahelyi járásokban - zsugorodott 10 százaléknál alacsonyabb mértékben a magyarság aránya. Gyurgyík László szociológus a részadatokkal kapcsolatban az Új Szónak úgy nyilatkozott: „A járások alapján szembetűnő, hogy majdnem minden régióban nagyobb a fogyás mértéke, mint a korábbi időszakban.” A 2011-es népszámlálás adatai szerint 10 év alatt 9,7 százalékról 8,5 százalékra csökkent a Szlovákiában élő magyarok számaránya az összlakossághoz képest. Míg a 2001-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában 520 528-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ez a szám 2011-re 458 467-re csökkent, ez tíz év alatt közel 62 ezres lélekszámcsökkenést jelent.

A Bethlen Gábor Alap pályázatának eredményei

A Bethlen Gábor Alap „A magyar kultúráért és oktatásért” központi pályázatán belül 400 millió forint támogatásban részesülnek a határon túli magyar szervezetek, intézmények. A regionális pályázatok elbírálását követően további 46 millió forintot osztanak szét. A központi pályázat által támogatott felvidékin pályázatok a következők (a teljes lista, beleértve a nem támogatott pályázatokat is, elérhető a szulofold.hu honlapon)…

Kisebbségi jogsegélyszolgálat indul a külhoni magyarok jogvédelméért

2012. június 28. - (mti)

Kisebbségi jogvédő intézet és alapítvány kezdi meg működését, amelynek célja, hogy a magyar nemzethez tartozók teljes körű jogvédelemben részesüljenek - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. E célra 50 millió forintot különítettek el - mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki megjegyezte: ennek az összegnek a többszöröse áll rendelkezésre, hiszen számos olyan szervezetet támogatnak a Bethlen Gábor Alapon keresztül, amely szintén foglalkozik a külhoni magyarok jogi segélyezésével, védelmével. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: az erőteljes nemzeti érdekérvényesítés ellenére vannak olyan magyar közösségek, amelyeket különböző hátrányok érnek a magyarságuk miatt. Ezért ahhoz, hogy a magyarság valóban gyarapodó közösség lehessen, fontos, hogy a teljes körű jogvédelmet is biztosítsák. A miniszterelnök-helyettes kérdésre elmondta: az nem feltétele a segítségnyújtásnak, hogy az érintett uniós állampolgár legyen. Kiemelte: elsőként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel kötöttek együttműködési megállapodást. Hozzátette: a kisebbségi jogvédő alapítvány kuratóriumának tagjai között van Tertyánszkiné Vasadi Éva volt alkotmánybíró, aki a testület elnöke is, valamint Bándi Gyula és Szabó Marcell, a PPKE tanszékvezetője, Kardos Gábor, az ELTE tanszékvezetője, Szalayné Sándor Erzsébet, a Pécsi Tudományegyetem oktatója. A fenti alapítvány hozta létre az a kisebbségi jogvédő intézetet, amelyet Gyeney Laura vezet. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár elmondta: fontos, hogy ha valakit bárhol a világban magyarsága miatt bántódás ér, ne érezze magát egyedül, ne érezze azt, hogy nincs, aki segítsen neki. „A magyar kormány ott áll mögötte, és kész segítséget nyújtani” - fogalmazott. Jelezte: fontos partnereik a külhoni magyar civil szervezetek, és példaként említette a Somorjai Fórum Intézetet, valamint a délvidéki Concordia Minoritatis Hungaricae Polgári Egyesületet. Kérdésre válaszul a gyakorlati működést érzékeltetve kifejtette: a jogvédő intézet a szomszédos országokban megkeres jogászokat, akiket megbíz a konkrét segítségnyújtással. Semjén Zsolt ehhez hozzátette: ha a jelzés megérkezik egy adott jogsérelemről, akkor a külügyi tárca bevonásával megnézik, milyen jellegű és milyen jogsegély volna megfelelő. Gyeney Laura, az intézet vezetője elmondta: különösen fontosnak tartják, hogy a határon túli magyarok jogvédelmét tudományos eszközökkel is támogassák. Mint kifejtette: a De Gasperi nevét viselő szellemi műhely a jövőben tudományos rendezvényeket, konferenciákat szervez, valamint tudományos kutatásokat, képzéseket finanszíroz, pályázatokat ír ki. Az intézet nyitva áll mindazok előtt a magyarországi vagy határon túli joghallgatók, doktoranduszok, kezdő jogászok előtt, akik élethivatásuknak a magyarság jogvédelmét, így közvetett módon a demokrácia és az esélyegyenlőség védelmét tekintik. Anyagi támogatásban kívánják részesíteni a pályázati úton kiválasztott határon túli, a jogvédelemben kiemelkedő szerepet játszó szellemi műhelyeket, civil szervezeteket. Az intézet júliusban nyári egyetemet is szervez Kisebbségvédelem Európában mottóval. Az érdeklődők további információkat a www.kji.hu honlapon találhatnak. További kérdésre a kormányfő helyettese a felvidéki Selye János Egyetem esetlege főiskolává minősítéséről elmondta: a nemzeti érdek az, hogy konzultáljanak e kérdésben az intézmény vezetőségével, az ottani magyarság legitim képviselőivel. Jogsértést ugyanakkor nagyon nehéz kimutatni ebben a konkrét ügyben - jegyezte meg.

Párkányban csak szlovákul tud a CBA

Extrém magyarságtudat-torzulást észleltek a magyar nyelv használatáért küzdő szlovák civilek Párkányon. Bár a lakosság szinte teljesen magyar, a magyar CBA üzletlánc kizárólag szlovákul kommunikál a vásárlókkal. Amikor ezt szóvá tették a CBA Facebook-oldalán, törölték a hozzászólást, és azzal védekeztek, hogy a helyi üzlet vezetőjével kellene erről a kérdésről csevegni…

Mesterházy: A határon túli magyarsággal való kapcsolatokban nincs helye a pártpolitikának

2012. június 27. - (mti)

A határon túli magyarsággal való kapcsolatokban nincs helye a pártpolitikának, erről egy nemzetpolitikai minimumot kell kialakítani - vélekedett szerdán Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke Bukarestben, miután a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel egyeztetett. Mesterházy - aki az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) frakcióülésére érkezett a román fővárosba - kedden az RMDSZ elnökével, szerdán pedig a szövetség képviselőházi és szenátusi frakcióvezetőivel is találkozott. Az MSZP elnöke azt mondta, hogy a szocialisták számára prioritássá vált a nemzetpolitika, ennek keretében azonban nem beavatkozni akarnak a határon túli magyarok politikai életébe, hanem annyi segítséget nyújtani, amennyit a magyar közösségek igényelnek. „Nem értünk egyet azzal a kormányzati állásponttal, ami megnyilvánult itt a választásokon, nevezetesen, a kormány tagjai, vezető fideszes politikusok itt kampányoltak, ezáltal rontották más politikai pártoknak az esélyeit Erdélyben: ez számunkra elfogadhatatlan” - mondta Mesterházy. Az MTI kérdésére, hogy miként újult meg az MSZP nemzetpolitikája, Mesterházy azt mondta, ez azzal kezdődött, hogy az MSZP frakció megszavazta a kettős állampolgárságot. „Mi fontos szimbolikus aktusnak tekintettük ezt: amióta Románia is EU tagja, inkább szimbolikus és érzelmi kötödést jelent a magyar állampolgárság” - magyarázta az MSZP elnöke. Hozzátette, a parlamenti munka során támogatják az olyan ügyeket, prioritásokat, amelyek a határon túli magyarság számára is fontosak, például azokat, amelyek a támogatáspolitikával kapcsolatosak. Az RMDSZ vezetőivel zárt ajtók mögött folytatott megbeszélés után a szocialista politikus az MTI-nek elmondta: a határon túli magyarsággal való kapcsolatokat nem ideológiai alapon építik, ebben a pártpolitikának nem lehet szerepe. „Mi nem pártpolitikai alapon akarunk lépéseket, gesztusokat tenni, hanem a téma fontossága okán, erről a parlamentben is nemzeti minimumot kellene kialakítani, ami nem politikai vita tárgya, hanem egy józan konszenzust övező kérdéskör” - jelentette ki az MSZP elnöke. Borbély László az RMDSZ politikai alelnöke, a bukaresti képviselőház külpolitikai bizottságának elnöke a találkozó után elmondta: az RMDSZ már 1990 óta az egyenlő közelség elvét követi a magyarországi pártokhoz fűződő viszonyában, és jó kapcsolatra törekszik a magyarországi pártokkal, azokkal, amelyek figyelembe veszik az erdélyi magyarság akaratát. Hozzátette: ez az akarat megnyilvánult a helyhatósági választásokon, amikor az RMDSZ hiteles képviselője maradt a romániai magyarságnak az önkormányzatokban. „Fontos, hogy ne lépjenek túl egy bizonyos határt, ami most, a kampányban megtörtént, és ezt nem tudjuk értékelni. Mi felnézünk Magyarországra, egy erős Magyarországot akarunk, ahol ne legyenek olyan konfliktusok, amelyek például befolyásolják a határon túli magyarságot negatívan, ezt kérjük a magyar kormánytól, ezt kérjük a magyar politikusoktól” - mondta az RMDSZ politikai alelnöke.

Kelemen Hunor Kövér „felelőtlen erdélyi portyázásáról”

A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) nem lehet megkerülni a romániai országos politikában és a magyar nemzetpolitikában - jelentette ki Kelemen Hunor elnök a szövetség döntéshozó szerve, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) vasárnapi marosvásárhelyi ülésén. Úgy vélte, „Kövér László felelőtlen erdélyi portyázása” hozzájárult a magyarellenes hangulat szításához, a magyarellenes román szavazók mozgósításához.

A magyar hibák elemzése I. - Kis szlovák legendárium VIII.

2012. június 29. - (AgentUngur - mandiner.blog.hu)

Sorozatunk eddigi részei elsősorban arra kívántak magyarázatot adni, hogy melyek azok a belső okok, melyekkel a mai szlovák társadalomban jelenlévő erőteljes magyarellenesség magyarázható, illetve hogyan is viszonyul a szlovák önkép a történelmi valósághoz. A világ azonban nem fekete és fehér, és súlyos hiba lenne abba a csapdába esni, amiben a szlovák világmagyarázat fővonala él: mindig a másik a hibás, mindig a másik az agresszor. Abban, hogy a magyar-szlovák viszony idáig jutott, jelentős magyar felelősség is van. Magyarország, a magyar politikai elit a már vizsgált XIX. századi hibákon túl a XX. században is hozott olyan döntéseket, amelyek nem szolgálták a két nemzet kapcsolatát. A szlovák hivatalos nacionalizmus részéről a „négy magyar agresszió” toposza él a huszadik századot illetően: 1919, 1938, 1939 és 1968. Nem kívánjuk mindet részletesen megvizsgálni. 1918/19-ről már volt szó sorozatunkban. A támadó fél egyértelműen a cseh(szlovák) volt, ambíciója mélyen túlhatolt bármilyen magyarázható etnikai határon, az erre adott magyar reakciók, beleértve a magyar etnikai területen túlra hatókat is, nem tekinthetőek agressziónak, hanem nemzeti önvédelemnek. 1938 már egy bonyolultabb kérdés. A szlovák közvélemény, a teljes politikai elit és a történészek jelentős része számára az első bécsi döntést és az 1938-as új szlovák-magyar határ megállapítását mind a mai napig a (honfoglalás után a) magyarok legnagyobb „bűnének”, hallatlan agressziójának tartják. Ha részletesebben vizsgáljuk meg ezt a kérdéskört, a szlovák részről a leggyakoribb vádak: hogy a döntés „Hitler jóvoltából” született, hogy a magyarok ezzel végérvényesen „szétverték Csehszlovákiát”, hogy elszakították Szlovákia legtermékenyebb területeit, hogy szlovák lakosságú területek (is) magyar fennhatóság alá kerültek. Ami feltűnő, hogy az ilyen általános megállapítások még a hivatalos szlovák történetírás részéről is elhangzanak, és a téma részletesebb kutatására, az események összefüggéseinek megismertetésére a közvéleménnyel szlovák részről nincs se igény, se akarat; vagy ha van, akkor csak nagyon szelektív és specifikus esetekre korlátozódik, mint pl. a nagysurányi események, vagy a szlovák leventék bántalmazása a háború alatt. A szlovák történelemkönyvekben az átadott terület lakosságának etnikai összetételét általában „elfelejtik” megemlíteni, ugyanis ez még a bizonyítottan meghamisított 1930-as csehszlovák népszámlálás adatai szerint is magyar többségű volt. Kimondottan szlovák lakosság csak Nagysurány és Kassa környékén került magyar fennhatóság alá, míg magyar lakosság maradt Pozsonyban, Nyitrán és Zoboralja környékén. Az sem igaz, hogy a területet Magyarország Hitlertől kapta vissza. A német fél jóval szerényebb területet adott volna vissza Magyarországnak, Budapest mögött elsősorban Róma állt, nem Berlin. Olaszország és Németország között ekkor még folyt némi küzdelem a közép-európai befolyásért: a németek már de facto megszerezték Csehszlovákiát, ezért nem akarták túlzottan meggyengíteni, míg az olaszok Magyarországban a térségbeli befolyásuk oszlopát látták. Hiába volt az első bécsi döntés alapvetően igazságos, azt mindenképpen be kell látni, hogy a hosszútávú szlovák-magyar együttélés szempontjából voltak negatív hatásai is. A korabeli magyar politikai elit, és a mai magyar megközelítés fő hibája éppen ez: az első bécsi döntést csak magyar, illetve magyarországi szemszögből nézzük, gyakorlatilag elképzelésünk sincs arról, hogy hogyan élte meg ezeket az eseményeket a felvidéki magyarság vagy az itt maradt szlovák kisebbség. Ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban elsősorban azt kellene figyelembe venni, hogy a háború előtti első csehszlovák köztársaságban, és Tiso Szlovákiájában magasabb volt az életszínvonal, mint Horthy Magyarországán. A felvidéki lakosság ezt nemzetiségi hovatartozástól függetlenül - hasonlóan a csehszlovák koronák árfolyamon aluli átváltásához - igen neheztelte, a „Minden drága, vissza Prága!” pedig nem volt annyira üres jelszó, mint ezt gondolhatnánk. A magyar adminisztráció bánásmódja szintén hagyott némi kívánnivalót maga után. 1938 után ugyanis nem csak egy határ módosult, hanem egy kissé militarizált formájában visszatért a „régi rend”, ahol természetesnek számított, hogy a „tekintetes úr” vagy a „nagyságos asszony” előtt levesszük a kalapunkat, míg ők társadalmi „rangjuknál” fogva simán letegezhetik az egyszerű ember fiát. A 85 ezres szlovák kisebbség nem meglepő módon nemtetszéssel fogadta az új határokat. 1918-38 között az autonomista mozgalom nagyban hozzájárult a szlovák nemzeti öntudat terjedéséhez, és a szlovákok 1938-ban már rég nem voltak azok a hungarus tudatú tót parasztok, akiknek őket a magyar politikai és kulturális elit tartotta. Bár Teleki Pál miniszterelnök elképzelései a revízió utáni kisebbségpolitikáról nagyon előremutatóak voltak, nem valósultak meg. Rendkívül fontosak lettek volna a magyar gesztusok, amik elmaradtak, az újbóli kisebbségbe kerülés sokkját a magyar intézkedések finoman szólva sem enyhítették a szlovákok számára. A Felvidéken maradt csehek és szlovákok közül az állami alkalmazottakon kívül azok a telepesek voltak leginkább érintettek, akiket a csehszlovák állam a „földreform” után a déli országrészbe telepített az egységes magyar tömbterületek etnikai megbontása érdekében. Több atrocitás - például egy több halálos áldozatot követelő lövöldözés is - érte őket, többségük viszont rendezett körülmények között elhagyhatta Magyarországot. Hasonlóan nem válik becsületére a magyar közigazgatásnak az sem, ahogy az 1938. decemberi nagysurányi tüntetést kezelte, amiből aztán később a szlovák magyarellenes propaganda egyik szent ügye lett (és azóta is az). Összefoglalva: 1918-19-ben a védekezést aligha lehet a magyar állam szemére vetni, de 1938-ban Magyarország nem volt nagylelkű vagy éppen bölcs győztes, és ezt nem vitatni kell, kis magyar legendáriumot építve, hanem elismerni. Az adott politikai helyzetben, hiszterizált közvéleménnyel a háta mögött Teleki nem tudott engedményeket tenni, a szép elképzelések nem valósultak meg. Ha nem is voltak olyan mértékű áldozatokat követelő atrocitások, mint a cseh bevonuláskor 1918-19-ben, a magyar revízió jellegében visszavágás volt. És ezen cseppet sem változtat az a tény sem, hogy a szlovák állam a hátramaradt magyar kisebbséggel szintén nem bánt kesztyűs kézzel. A „négy magyar agresszió” szlovák toposzából a két első esetében az elérhető két pontból - 1938 okán - felet adunk meg.

McCain nem létező ország miatt aggódik

Videó: http://www.youtube.com/watch?v=i0XQ6zlP518&;feature=player_embedded

Milyenek voltak valójában a betyárok?

Nem Robin Hood magyar megfelelői voltak a betyárok: gyakran raboltak, gyilkoltak, sőt részt vettek etnikai tisztogatásokban is. Legnagyobb alakjaik a legszegényebb Csongrádból származtak. - A csongrádi betyárok számára különösen ígéretes célpontoknak bizonyultak a gazdag szlovák települések: Szarvas és Tótkomlós például. Ám ez elsősorban nem nemzetiségi küzdelem volt, hiszen Wellmann Imre írja le, hogy már 1744-ben ráeresztették az éppen betelepített Orosházára (németek és magyarok érkeztek ide) az állatcsordákat a közelben tanyázó pásztorok.

Szlovák meglepetés-győzelem a Touron

2012. július 1. - (sport.hir24.hu)

A szlovák Peter Sagan nyerte meg a francia kerékpáros körverseny első, belgiumi szakaszát. A szombati prológ után vasárnap elkezdődött az igazi Tour de France, a bringásoknak a Liége és Seraing között húzódó, több negyedik kategóriás heggyel tarkított 198 kilométeres szakaszt kellett teljesíteniük. A táv végéhez érve három biciklisnek volt reális esélye az etap megnyerésére: Fabian Cancellara, Edvald Boasson Hagen és Peter Sagan hajrázott nagyot. A legjobban a 22 esztendős szlovák kerekes hajtott, így élete első Tourján rögvest szakaszt tudott nyerni, Cancellara lett a második, Boasson Hagen pedig a harmadik. A sárga trikó a svájcin maradt. A nap során több bukás is volt, 21 kilométerrel a táv vége előtt ráadásul egy néző miatt: egy úriember túl közelről akart fényképezni, Luis Leon Sanchez, a Rabobank sportolója nekiment, majd többeket letarolt.