alt : header1.swf



Wed10162019

Posledná aktualizácia21:31:30

A nemzetiségek nem tudnak élni jogaikkal

ombman01Szabó Máté ombudsman vizsgálata szerint a magyarországi nemzetiségekhez tartozók a szükséges feltételek hiányában nem tudnak élni a számukra biztosított nyelvi jogokkal, ezért kormányzati intézkedéseket kezdeményezett - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2013. július 31-én az MTI-vel.

A szükséges feltételek hiányában

A közlemény szerint az alapjogi biztos hivatalból indított vizsgálatában megállapította, hogy a nemzetiségi önkormányzatok túlnyomórészt magyar nyelven működnek, annak ellenére, hogy az alkotmány és számos jogszabály biztosítja a nemzetiséghez tartozók anyanyelvhasználatát hivatalos ügyeik intézésekor. Ebben nemcsak a nyelvismeret hiányának van szerepe, hanem annak is, hogy a velük kapcsolatban álló állami szervek, bíróságok és helyi önkormányzatok nem készültek fel a ombman02nemzetiségi nyelvű kommunikációra, nincsenek nemzetiségi nyelvű formanyomtatványok sem. A jelentés kivonatában emlékeztettek arra, hogy 2014-től a népszámlálási adatokat alapul véve számos helyi önkormányzat köteles lesz nemzetiségi nyelven is kihirdetni rendeleteit, közzétenni közleményeit, illetve gondoskodnia kell jegyzőkönyveinek fordításáról is. Az alapjogi biztos emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a nyelvi jogok gyakorlásának igényét várhatóan erősíteni fogja a nemzetiségi törvény hatályának kiterjesztése a külföldi állampolgárokra. Mivel ezekre a változásokra eddig anyagi források hiányában sem a közigazgatási hatóságok, sem a helyi önkormányzatok nem készültek fel, Szabó Máté kormányzati intézkedéseket kezdeményezett. A jövő évi választások után ombman03nemzetiségi képviselők és szószólók is részt vehetnek az Országgyűlés munkájában. Az ombudsman ezért azt javasolja, hogy egészítsék ki a házszabályt a nemzetiségi nyelvhasználatot garantáló rendelkezésekkel. (mti)

Ombudsmani jelentés: www.oslovma.hu/XXX/AlOmbJel.pdf

Az új nemzetiségi törvény a 2011. évi népszámlálások adataira támaszkodva újraszabályozza a nemzetiségi nyelvhasználati jog érvényesítésének feltételeit, ezért azzal összefüggésben a fenti törvényi felhatalmazással élve hivatalból vizsgálatot indítottam. Vizsgálatom célja az volt, hogy áttekintsem: a nemzetiséghez tartozók hogyan tudják érvényesíteni a polgári és büntetőeljárások ombman04során, valamint a közigazgatási hatósági eljárásokban a külön törvényekben biztosított nyelvhasználati jogaikat. Vizsgáltam továbbá azt is, hogy a helyi önkormányzatok hogyan készülnek a nemzetiségi nyelvi jogok biztosítására azokon a településeken, ahol a 2011. évi népszámlálás adatait figyelembe véve – a nemzetiségi önkormányzatok kérésére – kötelesek lesznek nemzetiségi nyelven is vezetni jegyzőkönyveiket, kihirdetni rendeleteiket, közzétenni hirdetményeiket, továbbá feltüntetni a közintézmények nevét, valamint a helyiség- és utcaneveket. A vizsgálat további célja annak feltárása volt, hogy a nemzetiségi önkormányzatok hogyan tudnak élni nyelvi jogaikkal, vannak-e olyan tényezők, amelyek nehezítik a jogalkalmazást.

Az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke elmondta, hogy a szlovák anyanyelvű ombman05adminisztráció soha nem volt jellemző Magyarországon. Ezt még a korábbi, a 2001. évi népszámlálási adatok alapján a legnagyobb arányú szlovák lakossággal rendelkező településen, Pilisszentkereszten sem sikerült megvalósítani.
A szlovák közösségben jellemzően az idősebb generáció társalgási nyelve a szlovák, de a szolgáltatások igénybevételénél ők is a magyar nyelvet használják. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ügyintézők szükség szerint segítenek magyarul kitölteni a nyomtatványokat.
A kétnyelvű helységnévtáblák általánosnak mondhatóak, a kétnyelvű utca névtáblák száma is nő (például Tótkomlóson). Az intézménytáblák is egyre gyakrabban kétnyelvűek. A családban azonban kiszorulóban van a szlovák nyelv használata, az óvodát, iskolát a ombman06gyerekek jellemzően nyelvismeret nélkül kezdik.
A települési nemzetiségi önkormányzatok kizárólag magyarul tartják testületi üléseiket és a határozataikat is magyarul szövegezik meg.
Az országos önkormányzat törekszik a nemzetiségi nyelv használatára. A közgyűlés a költségvetési kérdéseket magyarul tárgyalja, a többi kérdést szlovákul, de a jegyzőkönyvek magyar nyelven készülnek. A hivatal munkatársai beszélnek szlovákul, kivéve a gazdasági részleget. A honlapjuk is kétnyelvű.
Az országos önkormányzat magyar nyelven tartja a kapcsolatot az állami szervekkel. Tapasztalataik szerint a jogszabályok csak magyar nyelven elérhetőek, az új nemzetiségi törvény sincs lefordítva. A népszámlálási kérdőív elérhető volt szlovákul is, az országos OmbMan07önkormányzat is segített a fordításban.
Az igazságszolgáltatásban történő nyelvhasználattal kapcsolatban nem érkezett jelzés hozzájuk, ezért arról nem tudott tájékoztatást adni a szlovák országos önkormányzat.

Pilisszentkereszt lakosságszáma mintegy 2200 fő, a településen szlovák és kisebb arányban német nemzetiség él, mindkettőnek van önkormányzata. A településen működik nemzetiségi civil szervezet (Nemzetiségi Kulturális Egyesület Szentkereszt). A szlovák nyelv használata elterjedt a társas érintkezés során. A településen folyik nemzetiségi oktatás. Ennek ellenére évről évre csökkenő tendenciát mutat a nemzetiségi nyelvhasználat. A helyi önkormányzatnál hat munkatárs dolgozik adminisztratív, illetve ügyintézői feladatkörben, közülük egy munkatárs német és három szlovák nyelven beszél. Nem alkalmaznak a közigazgatási eljárás során nemzetiségi nyelvű nyomtatványokat, nincs is rá igény. Nem merült fel igény arra sem, hogy a testületi, bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyveket lefordítsák nemzetiségi nyelvre. A szlovák OmbMan08nemzetiségűek aránya eléri a lakosság 20 %-át. Ennek következtében, ha a szlovák nemzetiségi önkormányzat igényli, 2014-től az Njtv-ben meghatározott nyelvi jogok biztosítását, e kérésnek eleget kell tenni. Az önkormányzatot terhelő kötelezettségek (így például a rendeletek kihirdetése, hirdetmények közzététele nemzetiségi nyelven, nemzetiségi anyanyelvet ismerő köztisztviselő, közalkalmazott foglalkoztatása) teljesítését az ahhoz szükséges tárgyi és személyi feltételek fedezetét az önkormányzat saját költségvetéséből nem tudná biztosítani, erre csak központi támogatásból nyílhat lehetőség.

Rajkán a részemre megküldött válasz szerint mintegy 2.700 fő él, ebből 96 német és 500 szlovák, a németeknek van csak önkormányzata. A településen a német nemzetiségi nyelvet az idősebb korosztály mindennapi kommunikációjában használja. A szlovák nyelvet az anyaországból az elmúlt években áttelepültek egymás között rendszeresen használják. Tapasztalatok szerint a német nyelv csökkenő, míg a szlovák nyelv használata növekvő tendenciát mutat. A településen az óvodában és az iskolában folyik nemzetiségi oktatás. Az önkormányzatnál 8 fő dolgozik, közülük 1 fő a német nyelvet beszéli. A hatóságok nem használnak nemzetiségi nyelvű nyomtatványokat, nincs is igény ezekre a közigazgatási eljárás során. A nemzetiségi önkormányzati képviselők szóban használják nemzetiségi nyelvüket testületi vagy bizottsági ülésen. Nem merült fel igény arra, hogy a jegyzőkönyveket, rendeleteket, hirdetményeket lefordítsák nemzetiségi nyelvre. A 2011. évi népszámlálás adatai alapján Rajkán a szlovák közösség létszáma 535 főre nőtt, így csak kevéssel (17 fővel) marad el a város lakosságának 20 %-ától.

A vizsgálati jelentés teljes szövege: www.oslovma.hu/XXX/AlOmbJel.pdf


Ombudsmani kritikák, vélemények, javaslatok
http://www.oslovma.hu/index.php/sk/archiv/190-archiv-magyarul-archiv-magyarul/882-ombudsmani-kritikak-velemenyek-javaslatok


Az alapvető jogok biztosának jelentése
A nemzetiségi önkormányzati elnökök tanácskozási jogáról
http://www.oslovma.hu/index.php/sk/archiv/190-archiv-magyarul-archiv-magyarul/844-az-alapveto-jogok-biztosanak-jelentese


Alkotmányellenes a nemzetiségi törvény?
http://www.oslovma.hu/index.php/sk/archiv/190-archiv-magyarul-archiv-magyarul/751-alkotmanyellenes-a-nemzetisegi-torveny


Lesznek-e nemzetiségek a parlamentben?
http://www.oslovma.hu/index.php/sk/magyarul/171-magyarul2-magyarul2/929-lesznek-e-nemzetisegek-a-parlamentben


„Joguk van szabadon használni anyanyelvüket”

Dr. Gulyás Gergely, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőjének válasza
Imrich Fuhl, a PSZÖ és az OSZÖ képviselőjének nyílt levelére

„…a rossz gyakorlat megszüntetésének kikényszerítésére konkrét jogszabályra hivatkozással is lehetőség lesz. Ettől függetlenül őszintén remélem, hogy hasonló jogsérelemmel már e törvényi rendelkezések hatálybalépéséig sem kell szembesülnie.“

Imrich Fuhl nyílt leveléből:

„Hogyan tud hitelesen fellépni az Önök pártja és kormánya a határon túli magyarok érdekében, ha közben az itthoni nemzetiségek nem is álmodhatnak arról, amit Önök olyan hevesen kérnek számon a szomszédos országok nemzetiségpolitikai gyakorlatán?“

http://www.oslovma.hu/index.php/sk/dokumenty/177-dokumenty2-dokumenty2/1045-slobodne-pouiva-svoj-materinsk-jazyk-naozaj