alt : header1.swf



Wed10232019

Posledná aktualizácia21:52:49

A nemzetiségeknek jutó források emelését kérik

fuzikpa1A nemzetiségi szószólók növelnék a nemzetiségi önkormányzatok költségvetésétTeljesítőképességük határához értekA központi költségvetésből nyújtott források összege évek óta stagnál„Mintha megállt volna fölöttük az idő, holott az intézményrendszerük jelentősen gyarapodott” - Fuzik János felszólalása

Magyarországi nemzetiségek bizottsága:
Növeljék a nemzetiségi önkormányzatok költségvetését!

Az Országgyűlés összesen több mint harminc órában tárgyalja a jövő évi költségvetést. - Fuzik János, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága elnöke, szlovák nemzetiségi szószóló a 13 országos nemzetiségi önkormányzat forrásairól azt mondta: büdzséjük lényegében 2008 óta változatlan, mintha megállt volna fölöttük az idő, holott az intézményrendszerük jelentősen gyarapodott. Elengedhetetlen a megfelelő anyagi háttér, a kialakult helyzet megoldásért kiált - fogalmazott, közölve: bizottságuk módosító indítványt nyújt be annak érdekében, hogy ennyi év stagnálás után pozitív elmozdulás legyen a forrásaikban. Emellett kezdeményezik, hogy egy új alcímmel bővüljön a büdzsé: ez lenne a nemzetiségi intézmények támogatása beruházásra, felújításra.

Vas Imre (Fidesz) szerint a nemzetiségek számára fedezetet nyújt a büdzsé

Vas Imre (Fidesz) szerint a nemzetiségi szakterület előirányzatai forrásul szolgálnak annak elősegítéséhez, hogy jogaikat és érdekeiket érvényesíthessék. Különösen anyanyelvük használatához, történelmi, tárgyi emlékeik ápolásához, rendezvények szervezéséhez nyújt fedezetet a fuzikpa2büdzsé akár normatív támogatásokkal, akár pályázati forrásokon keresztül - hangzott el.

A nemzetiségi szószólók a nemzetiségeknek jutó források emelését javasolják

Az Országgyűlés nemzetiségek bizottságának álláspontját tolmácsolva Kissné Köles Erika, a szlovén nemzetiség szószólója azt mondta, a nemzetiségi önkormányzatok alulfinanszírozott, a központi költségvetésből nyújtott források összege évek óta stagnál. Véleménye szerint ezen önkormányzatok teljesítőképességük határához értek, ezért a nemzetiségi szószólók javasolják a jövő évi költségvetési források megemelését. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetiségi önkormányzatok 41 nevelési, oktatási intézmény kizárólagos fenntartói, de emellett közreműködnek például a területfejlesztési tervek előkészítésében is. Kissné Köles Erika szerint ennek ellenére az önkormányzatok működési célú támogatása minimálisnak mondható. Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló a nemzetiségi önszerveződések, közösségek, civil szervezetek támogatása érdekében szólalt fel. Úgy értékelte, hogy ezen szerveződéseknek biztosított források nem elegendőek, azok hosszú évek óta nem emelkedtek az egyesületi szférában, sőt az erre a területre jutó források az elmúlt tíz évben nominálisan fuzikpa3csökkentek.

Német nemzetiségi szószóló:
A nemzetiségi módosító érdemi javulást eredményezhet

Ritter Imre, a német nemzetiség szószólója arról beszélt, hogy 2002 óta lényegében nem emelkedett a nemzetiségek támogatása, forráshiányosak voltak a részükre nyíló pályázatok. Üdvözölte, hogy több nemzetiség rendszeres támogatáshoz jut, ugyanakkor indokoltnak tartotta, hogy ez mindenhol rendszerszerű legyen. A nemzetiségi önkormányzatokat alulfinanszírozottnak tartotta. A szószóló arról is beszámolt, hogy elmozdulást jelenthet a nemzetiségek bizottsága által benyújtott módosító indítvány támogatása és méltatta, hogy a prioritásokról, részösszeg felosztásáról ők dönthettek. Pozitívumként értékelte, hogy a politika megértette: a nemzeti összetartozást itthon kell megalapozni a nemzetiségek felkarolásával, s ez hitelt ad a határon túli magyarokat érintő törekvéseknek is.

(mti)

Fuzik János felszólalása a parlamentben

Az Országgyűlés őszi ülésszakának 15. ülésnapja 2014. november 19-én
Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a Magyarországi nemzetiségek bizottsága által felkért nemzetiségi szószóló felszólalása következik, húszperces időkeretben. Megadom a szót Fuzik János úrnak, a bizottság elnökének, szlovák nemzetiségi szószólónak, aki felszólalásában első fuzikpa4mondatait szlovák nyelven ismerteti, majd azt lefordítja. Öné a szó.

FUZIK JÁNOS szlovák nemzetiségi szószóló:

Vážený pán predseda! Vážené Národné zhromaždenie! Pozdravujem Vás v mene parlamentného Výboru pre národnosti v Maďarsku a prajem Vám úspešné rokovanie!

Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm önöket a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében, és eredményes tanácskozást kívánok.

A bizottságunkat alkotó 13 nemzetiségi szószóló megelégedéssel nyugtázta, hogy a mai napon általános vitára bocsátott T/1794. számú törvényjavaslat Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény rendelkezése szerint nemzetiségi napirendi pontként tárgyaltatik.

Így bizottságunknak és az általa kijelölt nemzetiségi szószólóknak az általános vita mindhárom napján lehetőségük nyílik a költségvetési törvényjavaslat kapcsán kifejteni álláspontjukat. Ezt örömmel tesszük, annál is inkább, mivel erre az egész hazai nemzetiségi társadalom képviseletében hosszú évek óta egyedül most, ezekben a napokban nyílik lehetőségünk, annak ellenére például, hogy a korábbi kisebbségi és az új nemzetiségi törvény is véleményezési jogot biztosít az országos nemzetiségi önkormányzatoknak a nemzetiségüket érintő jogszabálytervezetek kapcsán. A költségvetési törvényjavaslat pedig egyértelműen ilyen dokumentum.

Valamikor a 2000-es évek elején még folytak évenként ilyen egyeztetések az országos nemzetiségi önkormányzatokkal, de aztán fokozatosan és végérvényesen a feledés és a törvényesség homályába merültek. Minderre az Országos Szlovák Önkormányzat élén a magam tapasztalatai alapján is emlékezhetem, de további hét szószólónk is működött országos nemzetiségi önkormányzat elnökeként, a többiek pedig ezeknek a testületeknek egyéb tisztségviselői vagy képviselői voltak.

Ezért talán a legközvetlenebb érintettségünk és személyes tapasztalataink alapján éppen az országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatásának alakulását szeretném elsősorban figyelmükbe ajánlani, amikor a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot a hazai nemzetiségek szemszögéből vizsgálni kezdem.

Az Országgyűlés 98/2013. XI. hó 27. számú országgyűlési határozatával fogadta el a kormány legutóbbi, kétévenként benyújtandó beszámolóját a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről, amely a 2011. február és a 2013. február közötti időszakot öleli fel. Ebben a részletes anyagban található egy olyan táblázat is, amely a 13 országos nemzetiségi önkormányzat központi költségvetési támogatását mutatja ki 2010 és 2013 között. Itt hangsúlyozni kívánom, hogy a 2010. évi adatok akkor már harmadik éve, 2008-tól változatlanok voltak. 2011-ben mutatkozik számszaki emelkedés, amikortól az országos nemzetiségi önkormányzatok az addig pályázandó médiatámogatásukat garantáltan, költségvetési rovatukban megkapják. Így nőtt például a Bolgár Országos Önkormányzat támogatása 37,5-ről 43,7 millió forintra, a szerbeké 49,6-ről 78,7 millióra, a szlovákoké 93,2-ről 128 millióra, vagy a németeké 181,4-ről 214,1 millió forintra. Megismétlem: a költségvetési támogatás emelése a nemzetiségi hetilapok költségeit fedezi, az országos nemzetiségi önkormányzatok és hivatalaik ebből nem részesülnek, sőt, nem egy esetben a fuzikpa5médiatámogatást is kiegészíteni kényszerülnek.

A 2011-ben ily módon kialakult új költségvetési tételeket találjuk az „Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása” alcímszám alatt a 2012 és 2013. évi, valamint az idei költségvetési törvényben is.

Sőt, a 2015. évi költségvetési törvényjavaslatban ugyanúgy! Változatlanul, gyakorlatilag 2008 óta, immár nyolc esztendeje! Mintha az országos nemzetiségi önkormányzatok fölött megállt volna az idő. Pedig nem állt meg!

Az említett, legutóbbi nemzetiségi országjelentés 2013-ban 59 olyan oktatási, kulturális és egyéb intézményt tart számon, amelynek fenntartója a 13 országos nemzetiségi önkormányzat valamelyike. Azóta ez az impozáns szám tovább bővült, hiszen az Országos Szlovák Önkormányzat átvette a tótkomlósi és a budapesti szlovák iskola fenntartói jogát, a Szerb Országos Önkormányzat ugyancsak a fővárosi szerb iskola fenntartását. Folytathatnám a felsorolást, de a tisztelt Ház nemzetiségi szószólótársaimtól még részletesebb információkat kaphat az országos nemzetiségi önkormányzatok gyarapodó intézményrendszeréről, amelyet természetesen további, újonnan alapított vagy fenntartásra átvett kulturális intézmények - színházak, kutatóintézetek, múzeumok, könyvtárak, dokumentációs és kulturális központok - is gazdagítanak. Szolgálva legalapvetőbb nemzetiségi törekvéseinket és az ország Alaptörvényében garantált jogaink érvényesítését, nemzetiségi identitásunk szabad megélését, kultúránk és nyelvünk ápolását, anyanyelvű oktatásunk fejlesztését. Ezért vélem úgy, hogy a magyarországi nemzetiségek kulturális autonómiájának s ennek kapcsán az utóbbi évtizedben tapasztalható pozitív minőségi változásoknak a legfőbb letéteményesei éppen az országos nemzetiségi önkormányzatok. Mindezek tükrében pedig nagyon lehangoló és dermesztő az az állókép, amely a központi költségvetési támogatásuk stagnálásában elénk vetül.

Raimondo Montecuccoli olasz származású osztrák császári hadvezér állítólag már a XVII. században kifejtette, hogy a háborúhoz három dolog szükségeltetik: pénz, pénz és pénz. Természetesen a háborúval nem szívesen példálózunk, különösen a jelenlegi, hosszú ideje feszült ukrajnai helyzetben nem, amely több hazai nemzetiségünket, de főként a Kárpátalján élő nemzetiségeket is tragikusan érintheti. Ám temérdek pénz nemcsak a háborúhoz kell, a békés építkezéshez is szükséges, elengedhetetlen a megfelelő anyagi háttér biztosítása.

Bizottságunk megítélése szerint éppen ennek a hiánya idézte elő azt a vészhelyzetet, amelyben egyes országos nemzetiségi önkormányzatok teljesítőképességük határához értek. És itt elsősorban nem arról van szó, hogy a nemzetiségükért érzett felelősség és tenni akarás hevében olyan feladatokat vállaltak volna, amelyek meghaladják az erejüket és lehetőségeiket. Azzal nem számoltak, hogy minden egyes átvett vagy újonnan alapított kulturális intézmény, minden egyes megmentett és általuk fenntartott nemzetiségi iskola idővel hatványozottan növeli majd az adminisztrációs teendőiket és kötelezettségeiket.

Nem gondolták, hogy önálló hivatalt kell majd működtetniük, ráadásul költségvetési szervként, a megfelelően képzett hivatalvezető mellett gazdasági vezetőt, belső ellenőrt, könyvvizsgálót is kell majd alkalmazniuk. Azt pedig maguk sem hitték volna, hogy az államtól és a települési önkormányzatoktól átvállalt feladatok fejében éveken át tulajdonképpen a mai napig egyetlen fillér költségvetési támogatás-kiegészítést sem fuzikpa6kapnak.

És akkor még nem beszéltünk a sok ezer óvodás, iskolás és pedagógus közétkeztetésének szigorú és bonyolult közbeszerzési eljárások útján történő biztosításáról, vagy szerencsés esetben az intézményi épületek felújításának lehetőségéről, amelyek több száz milliós hazai és európai uniós projektek révén valósultak meg. A jól ismert adminisztrációs kötelezettségek mellett. Ahogyan az állami feladatként átvállalt nemzetiségi tankönyvek és taneszközök megjelentetésének kétfordulós európai uniós, úgynevezett TÁMOP-projektje is zajlott, illetve jelenleg is zajlik még, milliárdos nagyságrendben, részben országos nemzetiségi önkormányzati szervezési önerővel.

A Magyarországi nemzetiségek bizottságának tagjai egyetértettek abban, hogy a húr már nem feszíthető tovább, a kialakult helyzet megoldásért kiált. Felvettük a kapcsolatot a 13 országos nemzetiségi önkormányzattal, és konkrét költségvetési javaslatokat kértünk a problémák megoldására. Örömünkre szolgált, hogy az így kidolgozott tervezetünket - amely más, később említendő területeket is érint - megértéssel fogadták a kormány és a parlamenti frakciók képviselői. Így reményünk szerint a 2015. évi központi költségvetésben a közel egy évtizedes stagnálás után érdemi pozitív elmozdulás várható az országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatásában.

Bizottságunk konkrét módosító javaslatait, természetesen a hatályos szabályozás szerint, benyújtjuk a tisztelt Háznak.

Az országos nemzetiségi önkormányzatok működési támogatásának első rendező lépése mellett kifejezetten fontosnak tartjuk az általuk fenntartott intézmények - kulturális, oktatáshoz kapcsolódó és egyéb tevékenységet ellátó szervezeti egységek - költségvetési támogatásának konszolidálását. Ezek az intézmények ugyanis tulajdonképpen az átvételük vagy alapításuk idején létrejött költségvetési csíraállapotot őrzik, túlnyomórészt egy évtizede, változatlan formában.

Nem kérünk viszont változtatást az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények - óvodák, iskolák és kollégiumok - esetében, hiszen a jelenleg kialakult és a szakminiszterrel kötött köznevelési megállapodással garantált finanszírozási rendszer tervezhetően és megnyugtatóan biztosítja ezek működtetését és fenntartását.

Bonyolultabb a helyzet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, közismert rövidítésével a KLIK által fenntartott több száz nemzetiségi általános iskola esetében, de ennek felmérése további vizsgálatokat igényel az országos nemzetiségi önkormányzatok és bizottságunk részéről is.

Nagyon fontos és megkerülhetetlen költségvetési feladat a helyi és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatásának élénkítése, hiszen ez a 2200 testület a törvény által megkövetelt rendszeres szakmai munkájával a magyarországi nemzetiségek fennmaradásának alapvető záloga. Öt német és egy szlovák helyi nemzetiségi önkormányzat óvodát és iskolát tart fenn. Több tucatnyi testület nemzetiségi tájházat működtet, nem egy esetben saját tulajdonaként, emellett hatékonyan támogatják a helyi nemzetiségi oktatást és kulturális tevékenységet. Az elvégzett munkájukra alapuló differenciált támogatást a nemzetiségek is igényelték, ez még azonban fejlesztendő. Ugyanakkor nagyon sok helyi testület működési támogatása, amint arra bizottságunk nemrég, a 2013. évi központi költségvetés zárszámadásának tárgyalásánál rámutatott, nem haladja meg a nettó 9 ezer forintot, ami további kommentárt most sem igényel.

A helyi és területi nemzetiségi önkormányzatok központi költségvetési támogatási keretösszege immár öt éve, 2010-től nem emelkedett. Itt is pozitív irányú elmozdulást tartunk szükségesnek. Keressük a módját annak is, hogy a nemzetiségi civil szervezetek pályázati támogatásának forrását és mértékét, amely gyakorlatilag 12 éve nem változott, érdemben növelni lehessen. Az eddig érintett három terület - az országos nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik, a helyi és területi nemzetiségi önkormányzatok, valamint a nemzetiségi civil szervezetek - eddig is szerepeltek a költségvetési törvényben.

A 2015. évi központi költségvetési törvényjavaslatot a Magyarországi nemzetiségek bizottsága egy új alcímmel is bővíteni kívánja, amely a nemzetiségi intézmények támogatását tartalmazná beruházásra, felújításra és pályázati összegre. Mint már korábban is említettem, az országos nemzetiségi önkormányzatok az elmúlt időszakban ezen a területen is fontos szerepet vállaltak, egyenként több száz millió forint értékű kormány- és európai uniós pályázati támogatással.

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata például a pécsi német oktatási központot bővítette és újította fel, az Országos Horvát Önkormányzat ugyancsak a pécsi oktatási központját bővítette és rekonstruálta, a Szerb Országos Önkormányzat és a Román Országos Önkormányzat Battonyán újított fel és bővített nemzetiségi iskolát. Az Országos Szlovák Önkormányzat a két kormány támogatásával felépítette a Pilisi Szlovákok Regionális Központját, több szakaszban teljesen felújította a békéscsabai szlovák oktatási komplexumot, és idén ősszel nekilátott a sátoraljaújhelyi szlovák iskola felújításának. Mivel az elkövetkező európai uniós költségvetési ciklusban nem látunk ilyen jellegű pályázati beruházási lehetőségeket, fontosnak tartjuk ezek hazai költségvetési biztosítását.

Tisztelt Országgyűlés! A 2015. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó Fejezeti indokolások I. kötete a következő két mondattal kezdődik: „A magyar gazdaságban 2013-ban megindult elmozdulás egy egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába tartóssá vált az elmúlt negyedévben. A magyar gazdaság teljesítménye 2014 első felében számottevően meghaladta az előzetes várakozásokat, egyúttal az egyik legmagasabb volt az Európai Unióban.”

Természetesen mi, Magyarországon élő, dolgozó, adózó, boldogulni és sajátos kultúránkkal fennmaradni kívánó hazai nemzetiségek is szurkolunk az ország gazdaságának, bizakodva abban, hogy annak növekvő teljesítménye a nemzetiségek finanszírozása terén is megindítja azt a régen várt pozitív elmozdulást, amelyről felszólalásomban beszéltem.

Ehhez kérem a tisztelt képviselők megértő támogatását, bizonyságául továbbá annak, hogy az ország Házában a hazai nemzetiségeknek és szószólóik szavának is súlya van. Ďakujem za pozornosť! Köszönöm a figyelmet!

Országgyűlési Napló
2014. november 19.