alt : header1.swf



Wed10232019

Posledná aktualizácia21:56:49

Visegrádi együttműködés - egymásra utalva

altEgyüttműködésük elmúlt húsz évének eredményeit méltatták a visegrádi országok (V4) államfői október 8-án Visegrádon, kiemelve, hogy az együttműködés elérte eredeti célját, a tagországok euroatlanti integrációját, és az után is hatékony kooperációs forma maradt. A V4-országok - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - államfői tanácskozásuk után közös sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Schmitt Pál magyar köztársasági elnök hangsúlyozta, „a regionális együttműködésnek nincs alternatívája”, a V4 országai földrajzi, történelmi és gazdasági szempontból is egymásra vannak utalva.

Schmitt Pál szerint a V4 fennállásának 20 éve alatt tekintélyt szerzett magának Európában és a világon. A létrehozásakor megfogalmazott célt, a tagországok euroatlanti integrációját, pedig teljesítette - mutatott rá. A köztársasági elnök beszámolt arról, hogy tanácskozásukon a makrorégiók kérdését is áttekintették, és egyetértettek abban, hogy a két makroregionális stratégiában, amelyben érintettek - a Duna- és a Balti-tengeri stratégiában - aktív szerepet kell vállalniuk. Emellett az energiahálózat és a közlekedési útvonalak észak-déli irányú összeköttetéseinek fejlesztését is fontosnak tartják - mondta Schmitt Pál. Mint közölte, a civil szerepvállalás is szóba került a plenáris ülésen, ezzel kapcsolatban a tíz éve működő visegrádi alapot méltatták, amely ösztöndíjaival a diákok és az oktatók mobilitását segíti, illetve kulturális projekteket támogat. A magyar államfő visegrádi partnereinek felvetette, hogy a sporttal, az ifjúsági programokkal kapcsolatban is fokozhatnák együttműködésüket.

Václav Klaus cseh államfő szerint a V4-nek köszönhetően országaik között „megerősödött a barátság”. A cseh elnök is elismeréssel szólt a V4 eddigi húsz évéről, és úgy fogalmazott, a jövőben a feladat a közös érdekek meghatározása és ezek képviselete az unióban. A V4 „érdekek csoportosulása” - mondta.

Bronislaw Komorowski lengyel elnök is azt emelte ki: a V4-nek a jövőben is hatékonynak kell maradnia, hogy a szerveződés közösen képviselhesse a négy ország érdekeit az EU-ban. Az uniós közös fellépés lehetőségei között említette a kohéziós és az energiapolitikát. A V4 révén az tagországok szerinte „közép-európai öntudatot” alakíthatnak ki, amelynek segítségével könnyebben találhatják meg helyüket az unióban.

Ivan Gašparovič szlovák államfő hangoztatta, a V4-ben nem azt kell hangsúlyozni, ami eltávolíthatja az országokat egymástól, hanem azt, ami összeköti őket. Ez jellemezte az elmúlt 20 évet is - jegyezte meg. A szlovák elnök hangsúlyozta, a régiónak fontos kérdések megtárgyalásához tiszteletben kell tartani mindazt, „ami a II. világháború után itt kialakult”, ami „a győztes hatalmak döntése következtében kialakult”. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, bizonyos mértékig szükség van közös politikákra az EU működéséhez, de nem szabad elfelejteni, hogy a tagállamok csak „kölcsönadják” szuverenitásukat az uniónak.

Václav Klaus ezzel kapcsolatban kijelentette, az EU jelenlegi gondjai abból fakadnak, hogy „egyre több Európát akartunk”, ezért „végzetesen téves” azt hangoztatni, hogy még több Európára van szükség. Bronislaw Komorowski ugyanakkor úgy vélekedett, csak az integráció elmélyítésével lehet kilábalni a gazdasági válságból, és az EU bővítését folytatni kell, hiszen a jelenlegi válságot sem az új tagállamok felvétele okozta, hanem az az euróövezetből indult, vagyis „mondhatnánk azt, hogy a régi uniós országokból gyűrűzött be”.

Gašparovič aggályosnak nevezte a magyar választási törvényt

Ivan Gašparovič államfő október 8-án kétoldalú megbeszéléseket folytatott Schmitt Pál köztársasági elnökkel a V4-ek államfői találkozóján Visegrádon. Az államfő aggályosnak tartja a magyar szavazati jog határon túli kibővítését. A kétoldalú találkozón Schmitt Pál kiemelte: a két ország kormánya között hagyományosan szoros a kapcsolat, jelenleg is 12 vegyes bizottság folytat összehangolt munkát. Ennek eredményeként ünnepli meg közösen a két kormány a Mária Valéria híd átadásának jubileumi évfordulóját, amit újabb hídavatás követ az Ipoly folyón. Ivan Gašparovič is hangsúlyozta a Szlovákia és Magyarország közti jó kapcsolatok fontosságát. „Minden téren igyekszünk együttműködni déli szomszédunkkal. A két ország közti viszony 90 százalékban jónak és barátinak nevezhető. Kár azonban, hogy mindkét oldalon vannak olyan politikusok, akik megnyilvánulásaikkal feszültséget keltenek közöttünk” - mondta az államfő. Schmitt Pál a kettős állampolgársággal kapcsolatban kifejtette: az Európai Unió 27 országa közül 24 államban elismerik ezt az intézményt. Ennek megfelelően ad lehetőséget a magyar törvényhozás a határon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogának érvényesítésére. Ivan Gašparovič elmondta: sehol a világon nem találkozott még azzal, hogy egy állam úgy ítélte oda határon kívüli nemzettársainak a szavazati jogot biztosító állampolgárságot, miként azt Magyarország teszi. „Ha a magyar választási törvény befolyást gyakorol egy szlovák állampolgár identitására, az problémát okoz majd „ - közölte Schmitt Pállal a szlovák köztársasági elnök a kétoldalú találkozó után.

A szlovák államfő ismét beszélt Esterházy Jánosról

Ismét beszélt Esterházy Jánosról Ivan Gašparovič. Az államfőt a V4-es országok államfőinek visegrádi csúcstalálkozója utáni sajtótájékoztatón kérdezte egy magyar újságíró a két világháború közti és második világháború alatti szlovákiai magyar politikussal kapcsolatban. Bár a sajtótájékoztató vezetője felajánlotta Gašparovičnak, hogy ne válaszolja e kérdésre, mert az nem volt témája a csúcstalálkozónak, a szlovák elnök mégis rövid választ adott. Figyelmeztetett, hogy Esterházy Szlovákia állampolgára volt, és a szlovák törvények vonatkoztak rá. Azt is hangsúlyozta Gašparovič, hogy a néhai politikus a pozsonyi parlamentben nem szavazott a zsidó deportálások ellen, miként azt Magyarországon gyakran állítják, hanem tartózkodott a szavazáskor. Gašparovič szerint azonban a történelemről nem a politikusoknak kellene dönteniük, hanem a történészeknek kellene eszmecserét folytatniuk.

Kitartanak az atomenergia mellett a visegrádi négyek

altA visegrádi együttműködés (V4) országai egyetértenek abban, hogy kitartanak az atomenergia hasznosítása mellett. A visegrádi országok - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - államfőinek huszadik, jubileumi csúcstalálkozóján a résztvevők arra a megállapításra jutottak, hogy a térségben az atomenergia békés felhasználásának egyelőre nincs alternatívája - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök a találkozót követő sajtótájékoztatón. Václav Klaus cseh elnök hozzátette: a tanácskozást áthatotta az a „nagyon erős érzés”, hogy „abszurd lenne”, ha a visegrádi négyek feladnák az atomerőművek programját, hiszen nem rendelkeznek olyan mennyiségben földgázzal, kőolajjal vagy egyéb energiahordozóval, amellyel kiváltható lenne az atomenergia. Klaus hangsúlyozta: a Japánban történt márciusi tragédiát tévesen állítják be atomkatasztrófának, valójában természeti katasztrófa történt, és nem az atomenergia hasznosításából fakadó szerencsétlenség. Ezzel összefüggésben Ivan Gašparovič szlovák államfő megállapította: „manapság szinte divat környezeti és biztonsági szempontból elfogadhatatlannak minősíteni az atomerőműveket”, ennek ellenére az atomenergiának nagy jövője van a visegrádi együttműködés térségében. Gašparovič szerint a kardoskodás az atomerőművek bezárása mellett „eltúlzott álláspont”, aki ezt szorgalmazza, nem veszi figyelembe például a költségeket. Az atomerőművek felszámolása hatalmas összeget emésztene fel, ezt a pénzt pedig hasznosabb volna tudományos kutatásokra és az üzembiztonság erősítésére fordítani - mondta a szlovák elnök.

Schmitt Pál:

A visegrádi négyek hozzászoktak a takarékossághoz

A visegrádi együttműködés országait kevésbé érintette a gazdasági válság, mint több nagy nyugat-európai államot, mert a közép-kelet-európai térségben élők hozzászoktak a takarékossághoz - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök Visegrádon a V4-országok államfői tanácskozásának szünetében. Schmitt Pál újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: ebben a régióban „mi megszoktuk a takarékosságot, megszoktuk a nadrágszíj eggyel beljebb való húzását és azt, hogy a közös célok elérése érdekében egyéni áldozatokat kell vállalni.” Az államfő kifejtette: a V4-országok térségét így kevésbé érintette a gazdasági válság, mint stabil, erős, nagyobb európai országokat, amelyek már az euróövezet tagjai. Nem csak Görögországról van szó, a válság leküzdéséért komoly erőfeszítéseket kell tenni szinte minden nyugat-európai országban - mondta Schmitt Pál. A négy visegrádi ország gazdasági helyzete és ereje eltérő, a V4 csoport tagjai azonban nem súlyoznak egymás között, az együttműködésben „négy egyenrangú, egyenlő jogú, baráti ország” vesz részt, amelyek a kapcsolatok erősítésére koncentrálnak - hangsúlyozta a köztársasági elnök.

(mti / tasr / sita)

Schmitt Pál:

Jól működő közösség csak értékekkel átszőve létezhet

alt

Jól működő közösség csak értékekkel átszőve létezhet, amelynek során értéket adnak egymásnak, és értéket kapnak egymástól az emberek - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök Budapesten, a Művészetek Palotájában október 7-én. A visegrádi négyek (V4) köztársasági elnökeinek magyarországi csúcstalálkozója alkalmából rendezett hangverseny előtti köszöntőjében az államfő úgy fogalmazott: „mi, lengyelek, csehek, szlovákok és magyarok, valamennyien szomszédok vagyunk, hasonló utakat jártunk be. Együtt, egymásra utaltan, egymásra erőteljesen hatva élünk itt, Kelet-Közép-Európa tájain”. Schmitt Pál emlékeztetett arra: pontosan tudjuk, hogy a visegrádi együttműködést a politikai szükségszerűség, a bölcs előrelátás és a gazdasági józanság hívta életre húsz esztendővel ezelőtt. „A nemzetek közötti együttműködésben hatalmas ajándék, ha a megértést történelmi tapasztalat és kulturális erő támogatja. Ha tudunk beszélgetni a művészet nyelvén. Ha az óhatatlan félreértések mellett van legalább egy közös nyelv” - mondta az államfő. Schmitt Pál annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „lengyelek, csehek, szlovákok és magyarok számára politikai értelemben is létezik ez a nyelv. Hogy kulturális értelemben létezik, azt a mai este is megmutatja” - fűzte hozzá. Arról, hogy a sorsunk mennyire összefonódott, a legszebben a művészet mesélhet. Például Bartók Béla, aki annak idején egymaga három és félezer szlovák népdalt gyűjtött össze eredeti szöveggel - mondta az államfő. Bartók Béla „fanatikusan hitte, hogy a zenei örökségünk közös kincs, az együtt élő nemzetek érzelem- és dallamvilágát nem lehet, nem szabad elválasztani egymástól”. A népi közegben „a maga természetességével hat egymásra a különféle anyanyelvű emberek sorsa és gondolkodásmódja” - jegyezte meg Schmitt Pál. Beszédében utalt Chopinre, aki „a francia szalonok ünnepelt zeneköltőjeként is mindvégig megőrizte és képviselte a kelet-európai és a lengyel dallamvilágot”. Megemlítette továbbá a cseh Smetanát, akinek Hazám című ciklusa „a cseh táj és történelem emblematikus tablója”. Ugyancsak kitért Ľudovít Rajterre, aki szlovák zeneszerzőként és karmesterként lett a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára, a magyar zeneirodalomból pedig „a nemzetközileg talán kevésbé ismert Veress Sándort” emelte ki, aki „a folklórhoz tudósként közelített, a néphagyomány örökségét darabokra bontotta szét, majd a XX. század új hangzásával és eszközeivel vegyítette”. A rendezvényen jelen volt Václav Klaus cseh, Bronislaw Komorowski lengyel, Ivan Gašparovič szlovák államfő, valamint Medgyessy Péter egykori miniszterelnök. A koncerten Chopin-, Smetana-, Rajter- és Veress Sándor-művek hangzanak el.

Közép-Európa gazdasági lehetőségeiről beszéltek az államfők

altA Közép-Európa előtt álló gazdasági lehetőségekről szóltak a visegrádi országok államfői a Budapesti Corvinus Egyetemen pénteken. Schmitt Pál a konferencián arról beszélt: az egész kontinens büszke lehet azokra a változásokra, amelyek az elmúlt két évtizedben Közép-Európában történtek. És bár a válságot - részben a külső piacok összeomlása miatt - a visegrádi országok is megszenvedték, a krízis végső soron javíthatja a térség lehetőségeit - mondta, megjegyezve, hogy ehhez szoros gazdasági, fejlesztéspolitikai együttműködésre van szükség. Fontosnak nevezte a bürokrácia csökkentését, a korrupció felszámolását és azt, hogy a közpénzügyek kiszámíthatók legyenek. Szavai szerint ha képes kihasználni versenyelőnyeit, Közép-Európa a válságból való kilábaláskor a megújulás motorja lehet. Mint mondta, azért sem szerencsés a kétsebességes Európa gondolata, mert az uniónak szüksége van a számos fejlődési tartalékkal rendelkező visegrádi országcsoport „dinamizmusára”. Schmitt Pál hangsúlyozta, hogy a visegrádi országok közös érdeke az energiabiztonság, az innovációs képesség fejlesztése, míg véleménye szerint a mezőgazdaság és a feldolgozóipar nagy lehetőséget rejt a térség számára. Magyarországról szólva azt mondta: az elmúlt évek „önsorsrontó politikája” miatt mélyen lehetőségei alatt teljesített, jelenleg hatalmas államadóssággal, a közelmúlt felelőtlen döntéseinek következményeivel küzd, ezért különösen lényeges, hogy a jövő év elején életbe lépő új alaptörvény meggátolja az adósság további növekedését. Hozzátette: bár az ország „nem éppen szokványos” módszerekkel próbál kilábalni a válságból, de a feladat sem megszokott, ezért szükség van új megoldásokra. A közép-európai térség gazdasági lehetőségeiről szóló konferencián - amelyet a Corvinus egyetem és az Antall József Tudásközpont szervezett - Václav Klaus cseh köztársasági elnök azt hangsúlyozta, nem szabad, hogy a politika felülírja a közgazdaságtan törvényeit. Mint mondta, a térségben az elmúlt évtizedekben sok gondot okozott, hogy a politika felül akart kerekedni a gazdasági törvényszerűségeken, nem vette figyelembe, hanem meg akarta változtatni őket, és ez a veszély ma is fenyeget Európa-szerte. A cseh államfő arról is beszélt, hogy a visegrádi országokat a közös tapasztalatok és hasonló érdekek kötik össze, húszéves együttműködésük ugyanakkor nem bürokratikus jellegű, nincs központja, főtitkára, inkább egy nagyon értékes beszélgető fórum. Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnök előadásában úgy vélte, hogy a gazdasági-pénzügyi válság esélyt ad az európai integráció mélyítésére, és új lendületet adhat annak. Hasonlóan fontosnak értékelte a keleti partnerséget és az unió majdani bővítését a nyugat-balkáni országokkal. Kiemelte, hogy az Európai Unió kohéziós politikája sokat segített és segíthet abban, hogy a közép-európai térség behozza lemaradását, amelyet a 45 évnyi szocializmus okozott, ezért a visegrádi országcsoportnak az unió következő költségvetési időszakának megtervezésekor is ragaszkodnia kell a szolidaritás elvének érvényesüléséhez. Aláhúzta, hogy a befizető államok számára a kohéziós politika egyben befektetés, hiszen a régió fejlődése és piaci helyzetének javulása nekik is érdekük. A lengyel köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a válság új, bátor megoldásokra ad lehetőséget. Megemlítette, hogy a lengyel alkotmány már tizenegy éve tartalmaz az államadósság növekedését gátló rendelkezést, amelyhez hasonlót a 2012. január 1-jén életbe lépő alaptörvénnyel Magyarország is bevezet, és amelyet több más európai állam is tervez. Megjegyezte, hogy a lengyel gazdaság a válság ideje alatt is elkerülte a recessziót, ugyanakkor idén és jövőre a visegrádi államok az unió élbolyában lesznek, ami a növekedést illeti. Ivan Gašparovič szlovák államfő előadásában hangsúlyozta, hogy a közép-európai térség és az Európai Unió egészének sorsa - a beruházások miatt - gazdasági értelemben elválaszthatatlan egymástól. Kitért arra is, hogy a nyugati partnerek egy része nem különbözteti meg a közép-európai államokat, és csak akkor figyel fel, ha a visegrádi négyek hangja közösen szólal meg. A szlovák köztársasági elnök szerint az adósságválságból való kilábaláshoz az is kell, hogy a pénzügyi szolgáltatások a jövőben jobban szolgálják a reálgazdaság szükségleteit, ehhez pedig szigorúbb szabályozásra van szükség. Az eladósodottsággal kapcsolatban hozzátette: a múlt hibáinak árát azoknak is viselniük kell, akik „pénzügyi buborékok fújásával hihetetlenül csalárd módon meggazdagodtak”. Kiemelte továbbá, hogy törekedni kell a növekedés és a stabilitás, a fenntartható fejlődés elvének összebékítésére. Ivan Gašparovič ugyancsak szükségesnek ítélte, hogy a visegrádi államok közösen, összehangoltan lépjenek fel az Európai Unió következő hétéves költségvetésének megtervezésekor.

A Nemzeti Galériába és a Sándor-palotába látogattak el a V4-elnökök feleségei

Megtekintette a Munkácsy-trilógiát a Magyar Nemzeti Galériában, majd a Sándor-palotába látogatott el Budapesten Schmittné Makray Katalin, a magyar, Livia Klausová, a cseh, és Anna Komorowska, a lengyel államfő felesége. A Magyar Nemzeti Galériában az elnökfeleségek, akiket Csák Ferenc főigazgató köszöntött, Sepsey Zsófia művészettörténész vezetésével megtekintették Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiáját, valamint idősebb Markó Károly Visegrád című alkotását. Miután átsétáltak és megismerkedtek a Sándor-palota épületével és termeivel is, Szvorák Katalin népdalénekes rövid koncertet adott tiszteletükre. A budai Vár, a Sándor-palota, illetve a visegrádi Királyi Palota köré próbáltak programot szervezni a visegrádi csoport (V4) elnökeinek feleségei számára - tájékoztatta Schmittné Makray Katalin pénteken az MTI-t a Magyar Nemzeti Galériában. Mint mondta, már második alkalommal találkoznak, először Karlovy Varyban Klausová asszony vendégei voltak, aki csodálatos programot állított össze a hölgyeknek. Rövid idő alatt próbálta megmutatni a város és környéke természeti szépségeit, az épületeket és az ott élő manufaktúrák munkáit. Este ellátogatnak a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumba, hogy megtekintsék az Édentől keletre című tárlatot, majd a Művészetek Palotájában hangversenyen vesznek részt, amelynek programjában mind a négy ország zeneszerzőinek művei szerepelnek. Szombaton Szentendre városában a Kovács Margit Múzeum gyűjteményével és a Blagovesztenszka szerb görögkeleti templommal ismerkedhetnek meg, a városházán pedig találkoznak Dietz Ferenc polgármesterrel. A két nap eseményei között „finom, női programok”, teázás és „sütizés” is szerepel - tette hozzá Schmittné. A magyar, a szlovák, a cseh és a lengyel államfő a visegrádi csoport (V4) fennállásának 20. évfordulója alkalmából találkozott pénteken Budapesten. A csúcs második napját Visegrádon tartják.

(mti)