alt : header1.swf



Sat08242019

Posledná aktualizácia03:54:29

Áder János: Minden listát állított kisebbségnek lesz parlamenti képviselete

altA Fidesz tervei szerint az új választójogi rendszerben létrejönne a kisebbségi szószólói intézmény, ezzel minden a választásokon indult kisebbségnek lenne valamilyen parlamenti képviselete is - mondta el az MTI-nek Áder János a Fidesz európai parlamenti képviselője Budapesten. A kormánypárti politikus leszögezte: azt jelenleg nagyon nehéz megmondani, hogy „a kisebbségi identitású választópolgárok közül hányan nem az országos pártlistákra, hanem kisebbségi listára szavaznának.” Hozzátette: az ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a nagyobb számú kisebbségeknek - cigány, német, horvát, szlovák - nagyobb esélyük lesz mandátumot szerezni, „ha jól mozgósítanak”.

Választójog

altA Fidesz ugyanakkor „pontosan azért, mert vannak olyan kisebbségek is, amelyek nagyon szerény számmal vannak jelen Magyarországon” azt tervezi, hogy létrehozzák a kisebbségi szószólói intézményt. A kisebbségi szószóló a szavazati jogon kívül minden más parlamenti tevékenységet elláthatna - például felszólalhatna a plenáris üléseken, vagy javaslatokat tehetne a bizottsági üléseken - és kisebbségi szószólót minden olyan kisebbség állítana, akik bár listát tudtak állítani a választáson, de nem kaptak a mandátumhoz szükséges szavazatot. A Fidesz tervei szerint ezzel a kisebbségek a parlamenti fórumokon is fel tudnák vetni a problémáikat és így hatékonyabb lehetne az érdekérvényesítés. Áder János azt is megerősítette, hogy a parlament létszáma a megszerzett kisebbségi mandátumok számával együtt sem lehet több 200-nál, vagyis ezzel az országos pártlistákról bejutott képviselők száma csökkenhet. Várhatóan október végén nyújtják be a parlamentnek a választójogi törvényjavaslatot, amelynek alapjául szolgáló fideszes koncepció október 6-án került nyilvánosságra.

Martonyi: Fontos a kapcsolattartás a külföldön élő állampolgárokkal

altMartonyi János külügyminiszter szerint az országoknak kapcsolatot kell tartaniuk állampolgáraikkal, függetlenül attól, mekkora távolságra élnek az anyaországtól. Trócsányi László párizsi nagykövet azt emelte ki, hogy sok külföldön élő aktív kapcsolatra törekszik az anyaországgal, és a külföldiek szavazati joga ezt erősítheti meg. A határon kívüli állampolgárok parlamenti képviseletéről és a külföldi szavazásról Budapesten tartott nemzetközi konferencián a tárcavezető kifejtette, új jelenség, hogy egyre többen élnek külföldön, a migráció és a mobilitás globális trend, de az országok nem akarják elveszíteni külföldön élő állampolgáraikat. Martonyi János a Külügyminisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Egyetem által szervezett eseményen a külföldön élők szavazati jogáról elmondta, ennek szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik, de az országok között megértést és párbeszédet igényel. A külföldön élők szavazati joga nem sérti annak az országnak a szuverenitását, ahol élnek - emelte ki. A miniszter hangsúlyozta, a korábban külföldre - például az Egyesült Államokba, Kanadába vagy Ausztráliába - távozott magyarok általában megtartották magyar állampolgárságukat. A magyar állampolgársági jog módosítása azért volt szükséges, mert a szomszédos országokban élő magyarokkal és leszármazottaikkal szemben diszkriminációt jelentett, hogy nekik viszont nem volt magyar állampolgárságuk, holott ők is külföldön élő magyarok - mutatott rá. Hozzátette: így egységes rendszer jött létre a magyar diaszpórában. Martonyi János arról számolt be, hogy ezt a módosítást részletesen megmagyarázták a szomszédos országoknak, de „északi szomszédunkkal”- mondta Szlovákiára uralva - még mindig nézeteltérés van abban a tekintetben, hogy mit értenek „az állam és a polgár közötti valóságos kapcsolaton”. A tárcavezető a magyar választójog tervezett módosításával kapcsolatban úgy fogalmazott, az egyik legnagyobb változást az jelenti, hogy kétfordulós helyett egyfordulós lesz a választás, ami megfelel a legtöbb ország gyakorlatának. Az egyéni és a listás választási rendszer közötti alapvető egyensúlyt megőrzik - mondta. Trócsányi László hangsúlyozta, nem ritka, hogy egy külföldön élő aktív kapcsolatot akar ápolni az anyaországgal, ezt a kapcsolatot erősítheti a külföldön élők szavazati joga. A Velencei Bizottságnak - az Európa Tanács mellett működő, alkotmányozási kérdésekben tanácsadóként tevékenykedő szakértői testületnek - a témáról készített jelentését ismertetve kifejtette, az európai jogalkotásban egyre nagyobb hangsúlyt kap a külföldön élők szavazati joga, amely azonban általában az országos választásokra korlátozódik, a helyi választásokon csak kevés országban voksolhatnak. A bizottság több érvet is felhoz a külföldön élők szavazati jogának biztosítása mellett, így az állampolgárok közötti egyenlőségre is hivatkozik, amelyet nem korlátozhat „a személyek szabad mozgása” - mutatott rá. A diplomata kitért arra is: sokak szerint a külföldön élők szavazati joga ellen szól, hogy a politikusok nem képesek igazán elérni őket, és a külföldön élők nem ismerik úgy a belpolitikai helyzetet, mint a helyiek. Joelle Garriaud-Maylam, a francia szenátus tagja elmondta, országa úttörő a külföldön élők szavazati jogának szabályozásában, hiszen a 2,5 millió külföldön élő franciának parlamenti képviselete is van. Ez eddig csak a szenátusban volt így, de a következő választáskor életbe lépő módosítás eredményeként 11 képviselőjük lesz a nemzetgyűlésben - közölte. Hozzáfűzte, emellett június óta egy államtitkár foglalkozik a külföldön élő franciák ügyeivel.

(mti)