alt : header1.swf



Wed10232019

Posledná aktualizácia22:28:02

Mentőcsomag - Megbukott a szlovák kormány

altMegbukott az Iveta Radičová vezette szlovák kormány, mert a parlament nem hagyta jóvá a bizalmi szavazással összekötött voksoláson az euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus bővítését. Arra a határozati javaslatra, hogy Szlovákia támogassa az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) jogköreinek bővítését, ami egyben a kormány iránti bizalom kifejezését is jelentette, a jelenlévő 124 képviselő közül 55-en igennel szavaztak, kilencen ellene, senki sem tartózkodott, de 60 képviselő nem szavazott. Ez azt jelenti, hogy az euróövezeti mentőalap bővítését a szlovák parlament elutasította, a Radičová-kormány pedig megbukott.

Elutasították az euróövezeti mentőcsomagot

altA mentőalap jóváhagyásához és a kormány megtartásához legalább 76 szavazatra lett volna szükség. A szlovák parlamentnek 150 tagja van. A szavazás kimenetele nem meglepetés, mert a mintegy nyolcórás vitában a pártok egyértelműen kinyilvánították álláspontjukat, s azt a szavazáskor is kimutatták. Nem hivatalos források szerint az igen szavazatok a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd képviselőihez fűződnek, míg nemet az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kilenc képviselője mondott. A Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) képviselői ugyan megnyomták a jelenléti gombot, de nem szavaztak. A kormánykoalíciós Szabadság és Szolidaritás (SaS) képviselői nem vettek részt a szavazáson. A megbukott kormány hivatalban marad egészen az új kormány megalakulásáig. Arról, hogy ki kap kormányalakítási megbízást Ivan Gašparovičköztársasági elnöknek kell döntenie. Gašparovičjelenleg Indonéziában van, s csak október 15-én tér vissza Szlovákiába. A gyakorlatban a helyzet megoldására lényegében két lehetőség van: az első a kormány átalakítása és egy új koalíció létrehozása, míg a második az előre hozott választás. Helyi megfigyelők szerint egyértelmű, hogy ebben a politikai sakkjátszmában meghatározó szerepe lesz Robert Fico volt kormányfőnek. A politikus újságíróknak azt mondta: nincs szükség a kormány lemondására, mert az államfőnek alkotmányos kötelessége meneszteni a megbukott kormányt. Azután kaphat valaki kormányalakítási megbízatást. Michal Horsky politológus a TA3 hírtelevízióban azt mondta, hogy a kialakult helyzetet valószínűleg előre hozott választással lehet csak megoldani. Úgy vélte: addig szakértői kormány irányíthatja az országot. Ami az euróövezeti mentőcsomagot illeti, szinte biztos, hogy rövidesen új szavazásra kerül sor, amelyen az ellenzéki Smer segítségével azt jóváhagyják. Fico ugyanis már egy hete közölte: a Smer nem fogja megszavazni a mentőcsomagot, kivárja, képes lesz-e erre a koalíció. „Ha a koalíció az első szavazáson sikertelen lesz, második fordulóra van szükség. Mi az eurós mentőalapot csak akkor fogjuk támogatni, ha a helyzetnek politikai következményei lesznek”- szögezte le az ellenzéki politikus. Az október 11-i esti szavazás után Fico ismételten kijelentette: a koalíciót tartja felelősnek a helyzetért, „Szlovákia nemzetközi lejáratásáért”, s ennek „politikai következményei kell, hogy legyenek”. Ugyanakkor leszögezte: „Szlovákiának csatlakoznia kell az euróövezeti mentőalaphoz. A Smer kész megvitatni ezt a témát, s várja a koalíció javaslatait.” Ivan Miklošpénzügyminiszter a vitában biztosnak mondta, hogy az EFSF jogköreinek kibővítéséről szóló szerződés elfogadásáról még a héten újra szavazni fognak. Radičováa szavazás után felszólította az SDKU, a KDH és a Híd elnökeit, hogy haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat Ficoval a mentőalap kibővítésének támogatásáról. Richard Sulíkot, a parlament elnökét, akinek pártja az SaS elutasította a mentőcsomagot, pedig arra szólította fel, hogy mondjon le a házelnöki posztjáról. A mentőcsomag kibővítésének ellenzőit Iveta Radičovásem hatotta meg, aki a szavazás előtt az érzelmekre is apellált. „Amiről ma döntünk, az Szlovákia jó hírneve, megbízhatósága, az, hová fog Szlovákia tartozni, kik lesznek a partnereink. Arról van szó, hogy a nemmel mi magunk zárjuk ki magunkat a sikeresebbek soraiból”- jelentette ki Radičová. Arra kérte a képviselőket, bízzanak a kormányban, hogy jó gazda, hogy gondosan kezeli az adófizetők pénzét, s ezért mondjanak igent a mentőcsomag kibővítésére. Szlovákia a mostani döntéssel az euróövezet 17 tagállama közül az egyetlen, amely elutasította az EFSF jogköreinek kibővítését.

Lerövidítette külföldi útját a szlovák államfő

Lemondta további külföldi programját Ivan Gašparovičszlovák államfő, s a kormány bukása miatt mihamarabb visszatér Pozsonyba - közölte Marek Trubačelnöki szóvivő. Ivan Gašparovičhivatalos látogatáson Indonéziában tartózkodik, ahonnan a Fülöp-szigetekre utazott volna, s az eredeti tervek szerint szombaton kellene visszatérnie Szlovákiába. Gašparovičazért döntött a külföldi látogatás megszakítása mellett, mert október 11-én késő este megbukott az Iveta Radičovávezette jobbközép szlovák kormány. A pozsonyi parlament ugyanis nem hagyta jóvá a bizalmi szavazással összekötött voksoláson az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kibővítését. A bizalmi szavazás összekapcsolását egy adott törvénnyel a szlovák alkotmány lehetővé teszi. Szlovákia az euróövezet utolsó tagállama, amely nem hagyta jóvá a mentőcsomagot. A négy koalíciós párt közül a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) volt az, amely az EFSF jogköreinek bővítését elutasította, ami végül a kabinet bukásához vezetett. A három további koalíciós párt - Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), Híd - most az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párttal fog tárgyalni a mentőalap támogatásáról. Robert Fico pártja jelezte: hajlandó támogatni az EFSF elfogadását, de ennek megkéri az árát: a kormány átalakítását. Miután Radičovákormánya a parlamentben nem kapta meg a bizalmat és megbukott, az államfőnek alkotmányos kötelessége a kormány visszahívása. Várható, hogy az új kormány megalakulásáig Gašparoviča Radičová-kabinetet kéri fel az ügyvivői kormány feladatainak ellátására. Nagy a valószínűsége annak, hogy a helyzet a kormány átalakításával nem oldódik meg. Miután új többségi kormánykoalíció kialakulása nehezen képzelhető el, a helyi megfigyelők arra számítanak, hogy előre hozott választásra kerül sor. Erről a megoldásról azonban a parlamentnek kell döntenie, mégpedig alkotmányos többséggel. Ez a hatályos szabályok szerint a 150 tagú törvényhozásban 90 szavazatot jelent. A Smer, amelynek több mint 60 képviselője van a parlamentben, már jelezte, hogy az előre hozott választás híve. Bugár Béla, a Híd elnöke is úgy nyilatkozott, hogy el tudja képzelni az idő előtti választást. Politikusok és politológusok nyilatkozatai szerint az előre hozott választásra a jövő év elején vagy tavasszal kerülhetne sor. Konkrét tárgyalások erről a témáról azonban még nem voltak.

Londoni elemzők:
A szlovák elutasítás is tartós euróválságot jelez

altAz Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásbővítéséről szóló szlovák parlamenti szavazás kudarca is arra vall, hogy nem lehet számítani a valutauniót sújtó adósságválság rövid időn belüli megoldására - vélekedett szerdai helyzetértékelésében a Fitch Ratings, amely szerint azonban az euróövezet szétesése továbbra sem valószínű. A legnagyobb európai hitelminősítő londoni központjának kommentárja szerint a pozsonyi parlamenti döntés is azt jelzi, hogy változatlanul milyen bonyolult politikai és technikai feladat az euróövezet szükséges és hatékony intézményeinek megteremtése. A Fitch véleménye szerint a szlovákiai parlamenti szavazás kudarcához hasonló politikai bizonytalanságok is hozzájárulnak ahhoz, hogy az euróövezeti válság „különböző intenzitási fokozatokon”hosszú ideig fennmaradjon, és ne csupán néhány hónapig tartson. A hitelminősítő ugyanakkor arra számít, hogy az euróövezet végül eljut egy olyan „hibrid kompromisszumos”megoldáshoz, amely elejét veszi a valutaunió felbomlásának. A Fitch várakozása szerint ez a megoldás nem jelent majd teljes költségvetési uniót, de az euróövezettel szembeni bizalom helyreállításához elégséges lesz. Ebben más nagy londoni befektetési és elemzőházak azonban nem ennyire bizonyosak. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - októberre szóló legújabb globális előrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt most már 40 százalékosra teszi az euróövezet szétesésének valószínűségét. Az EIU által a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyv egyaránt elképzelhetőnek nevezi az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett. A cég szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené. Egy másik nagy citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics legutóbbi helyzetértékelése szerint még ha a perifériális eurógazdaságok államadósságainak jelentős részét le is írják, és előteremtik a középtávú finanszírozási igényekhez szükséges pénzt, a gazdasági növekedés hiánya miatt a közadósság hamarosan ismét emelkedni kezdene ebben az országcsoportban. Ennek alapján a Capital Economics londoni elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy az európeriféria problémái mindaddig nem oldhatók meg, amíg ezek az országok ki nem lépnek az euróövezetből, és le nem értékelik saját valutáikat. A Fitch Ratings szerdai londoni értékelése szerint ha az EFSF kapacitásbővítését a második szlovákiai parlamenti szavazáson is elutasítják, az euróövezeti jegybanknak (EKB) nem marad más választása, mint a kereskedelmi banki és a szuverén adósságkockázatok folytatólagos átvétele - vagyis euróövezeti banki és kormánykötvények további felvásárlása -, egészen addig, amíg nem sikerül alternatív megoldásban egyezségre jutni. A hitelminősítő szerint ha az EKB erre nem lenne hajlandó, azzal növekedne az „önmegvalósító”likviditási válság által indukált, rendszerszintű szuverén és banki nem törlesztővé válások kockázata. A Financial Times gunyoros hangvételű szerdai kommentárja szerint az euró sorsa most Pozsonyon múlik, „egy olyan városon, amelyet az európaiak zöme csak nagy küszködéssel lenne képes megtalálni a térképen”. A londoni gazdasági napilap szerint mindenki „az utolsó euróját”felteheti arra a fogadásra, hogy a közös valuta megalkotóinak soha nem jutott eszükbe e fejlemény lehetősége.

Az euróstabilitási csomag gyors elfogadására szólítják Szlovákiát az EU-intézmények vezetői

Közös nyilatkozatban szólította fel a szlovák politikai erőket az euróövezet stabilitásának biztosítását szolgáló mechanizmus kibővítésének ratifikálására az Európai Bizottság, valamint az európai uniós tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke. José Manuel Durao Barroso és Herman Van Rompuy a Brüsszelben szerdán kiadott közleményben jelezték: tudomásul veszik a legutóbbi szlovákiai politikai fejleményeket. Bíznak ugyanakkor abban, hogy a szlovák parlament és a hatóságok teljes egészében tudatában vannak annak, hogy az új intézkedések elfogadása kritikus fontosságú az egész euróövezet számára. A gyors jóváhagyás szerintük valamennyi euróövezeti ország, köztük Szlovákia és népeik érdeke is. A két politikus ezért arra szólította a szlovák pártokat, hogy tegyék félre rövid távú politikai érdekeiket, és már a következő adódó alkalmat ragadják meg a megállapodás megerősítésére. A szlovák parlament nem hagyta jóvá az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kibővítését a bizalmi szavazással összekötött voksoláson, ami a kormány bukását is jelenti.

(mti)