alt : header1.swf



Tue08202019

Posledná aktualizácia08:42:42

Országgyűlés előtt az új nemzetiségi törvényjavaslat

altVége az etnobiznisznek? - A kormány szerint a valódi nemzetiségi közösségek számára nem jelenthetnek kihívást az új szabályok - csak a visszaélőknek. - „Egész Európa számára példaértékű nemzetiségi törvény...” - A törvény úgynevezett médiajogokat is biztosít a közösségeknek... - „Erősödik a nemzetiségek anyanyelvi joga...“

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium november 19-én benyújtotta az Országgyűlésnek az új nemzetiségi törvényjavaslatot. A javaslat több jogot biztosít a nemzetiségeknek, és megnehezíti, hogy visszaéljenek e közösségek jogaival - közölte a tárca helyettes államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján. Latorcai Csaba elmondta, a sarkalatos, tehát kétharmados többséggel elfogadandó jogszabály számos újítást tartalmaz az 1993-ban elfogadott törvényhez képest; azok célja, hogy a magyarországi nemzetiségek még jobban ki tudják teljesíteni kulturális autonómiájukat. Közlése szerint a törvényjavaslat már nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről szól. Ez azt jelzi, hogy nem a többség-kisebbség relációjában akarnak gondolkodni, hanem azokat az értéket akarják kiemelni, amelyekkel a nemzetiségi közösségek kulturális sajátosságaikkal hozzájárulnak Magyarország kultúrájához, az összmagyar kultúrához - magyarázta. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: Magyarország eddig is híres volt arról, hogy a nemzetiségekre államalkotó tényezőként tekintett, ám az új szabályozással további segítséget nyújt ahhoz, hogy a közösségek megélhessék kulturális autonómiájukat. altLatorcai Csaba a jogszabályi változtatások egy részét azzal indokolta, hogy az elmúlt években sokan visszaéltek a nemzetiségek jogaival, olyanok, akik valójában nem is voltak a közösség tagjai. Ezért a javaslatban az szerepel, hogy 2014-től csak azokon a településeken lehet majd nemzetiségi választást tartani, ahol a legutolsó (most záruló) népszámláláson legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat, akár az elsődleges, akár a másodlagos identitás tekintetében. További feltétel, hogy legalább harmincan szerepeljenek is a nemzetiségi választási névjegyzékben, ami 2014-től már nyilvános lesz, és folyamatosan vezetni is fogják. A helyettes államtitkár szerint ezek a feltételek a valódi nemzetiségi közösségek számára nem jelenthetnek kihívást, ugyanakkor képesek kiszűrni a visszaélőket. Az eddigi visszaélésekre példaként említette, hogy ha három család felvétette magát az eddig titkos nemzetiségi névjegyzékbe, akkor megválasztották magukat kisebbségi önkormányzati képviselőnek. Latorcai Csaba szerint azonban a jövőben már nem lesz lehetőség „családi vállalkozásban” folytatott kisebbségi önkormányzatok alakítására. A fontosabb változások között említette, hogy a nemzetiségek számára lesz kedvezményes mandátumszerzési lehetőség a települési önkormányzatoknál, továbbá - meghatározott feltételek mellett - a települési önkormányzat nemzetiségi önkormányzattá alakulhat át. A helyettes államtitkár szólt arról, hogy a törvény úgynevezett médiajogokat is biztosít a közösségeknek. Ez azt jelenti, szabályozni fogják, hogy a közszolgálati médiában milyen módon és milyen lehetőségekkel jelenhetnek meg a magyarországi nemzetiségek. altAz újságíróknak kiosztott háttéranyagban a javaslatot „egész Európa számára példaértékű nemzetiségi törvényként” jellemezték, ami szélesebb anyanyelvi, kulturális és oktatási jogokat, és erős legitimitást garantál. Mint írták, az új sarkalatos törvény összhangban van az új Alaptörvénnyel, amely a preambulumában rögzíti, hogy Magyarország becsüli az itt élő nemzetiségeket, a magyar politikai közösség részének és államalkotó tényezőnek ismeri el őket. Utaltak arra, hogy Magyarország tizenhárom, több évszázados jelenléttel bíró és az eddig hatályos törvényben is elismert nemzetiségnek otthona, ezek a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. A javaslat meghatározza a nemzetiségi közösség és a nemzetiséghez tartozó egyén fogalmát. Egyéni nemzetiségi jog a nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása, amely az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. Új definícióként meghatározza a nemzetiségi kulturális autonómia, valamint a nemzetiségi általános választások viszonylatában a nemzetiségi szervezet fogalmát, amellyel az eddigi szabályozás adós maradt - olvasható a háttéranyagban. A dokumentum szerint a törvény közösségi nemzetiségi jognak ismeri el a történelmi hagyományokat, a nyelvet, a kultúrát, annak ápolását és gyarapítását, a közösségi névhasználatot, a nemzetiségi földrajzi nevek használatát. Ide tartoznak még a nemzetiségi nevelési, oktatási jogok, az intézmény létrehozásának és működtetésének jogosítványai, valamint a nemzetközi kapcsolattartás joga. altA javaslat értelmében erősödik a nemzetiségek anyanyelvi joga. A nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is. Rendelkezik az előterjesztés a nemzetiségi kulturális autonómia kérdéseiről, rögzíti az oktatási és kulturális önigazgatást. Továbbá rögzíti, hogy az állam támogatja a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és gyarapítását, a nemzetiségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését, a törvényeknek és közérdekű közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén való ismertetését, valamint a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve az egyházaknak a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.

Az MSZP kikéri a kisebbségek és az ombudsman véleményét a nemzetiségi törvénytervezetről

Az MSZP kikéri az érintettek véleményt az új nemzetiségi törvényjavaslatról - közölte Nyakó István szombaton az MTI-vel. Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának szocialista tagja azt mondta: az MSZP megkeresi a kisebbségek, „újabban nemzetiségek” képviselőit, valamint a kisebbségi, illetve az adatvédelmi ombudsmant, majd véleményük ismeretében alakítja ki saját álláspontját a nemzetiségi törvényjavaslatról.

(mti)

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának véleménye a készülő nemzetiségi törvény tervezetéről

„…a jogi szabályozást jelen formájában nem tartom elfogadhatónak, annak átdolgozását (kiegészítését, illetve az ellentmondások feloldását) kérem…”

2011. évi … törvény a nemzetiségekről

 Kormányzati sajtóanyag az új nemzetiségi törvényről