alt : header1.swf



Wed10232019

Posledná aktualizácia03:58:29

Fico pártja fölényesen nyerte a választásokat

valaszt1Szlovákiában előrehozott parlamenti választásokat tartottakA vártnál magasabb részvétel A Most-Híd bejutott, az MKP nemKomoly fennakadás nem voltSwoboda, Schulz és Tabajdi a Smer győzelmérőlRobert Fico: „Mindegyik parlamenti párttal tárgyalni fogunk a koalíciós együttműködés lehetőségeiről Elsöprő győzelmet aratott a Robert Fico vezette Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt a szlovákiai előrehozott parlamenti választásokon. A szlovákiai magyarok voksaiért versengő két párt közül csak az egyik, a Bugár Béla vezette Most-Híd tudta átlépni a törvényhozásba való bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A Most-Híd 6,89 százaléknyi szavazattal 13 parlamenti mandátumhoz jutott. A Magyar Koalíció Pártja (MKP), Berényi Józseffel az élén a 2010-es választásokon elért 4,3 százaléknál ugyan jobban szerepelt, de a választók az MKP-ra most leadott voksainak százalékaránya - 4,28 százalék - ezúttal sem lett elegendő a törvényhozásba való bejutáshoz. A mostani már a második egymást követő parlamenti választás, amelyen a Most-Híd bejut a pozsonyi törvényhozásba, az MKP viszont nem. Ezzel szemben megalakulása óta a legfényesebb győzelmét aratta a hét végi parlamenti választásokon Robert Fico volt kormányfő pártja, a választók voksainak 44,41 százalékát megszerző baloldali Smer-SD, amely így 83 mandátumot szerzett a 150 fős szlovák parlamentben. Ez az eredmény Robert Fico számára az egypárti kormányzást is lehetővé teszi, de ennek a forgatókönyvnek a megvalósítását Smer elnöke a választások előtt többször is elutasította. A szavazatok összesítése alapján az újonnan felálló szlovák parlamentbe 6 párt jutott be. A Smer-SD után a legjobb eredményt a szavazatok 8,82 százalékát megszerző Ján Figeľ vezette, jobboldali konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) érte el. A KDH a 16 mandátummal járó eredménnyel átvette a vezető jobboldali párt szerepét a szlovákiai politikai palettán. A harmadik helyen az előző választásokon a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) listáján a törvényhozásba bejutott, Igor Matovič vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) párt végzett a voksok 8,55 százalékával, ez számukra 16 képviselői széket jelent. 6,09 százalékot szerezve beküzdötte még magát a parlamentbe az utóbbi hetekben többször is a bejutási küszöb alatt mért Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS). valaszt2A kétszeres exminiszterelnök Mikuláš Dzurinda pártja jobb időket is megélt már, hiszen eddig rendszerint kétszámjegyű eredményeket ért el, ám a főként az ő kormányát érintő - korrupciós és lehallgatási - Gorilla-botrány miatt sokan még így is jó eredménynek tartják, hogy most sikerült 11 parlamenti széket szereznie. A választói szavazatok 5,88 százalékát és ezzel 11 mandátumot szerezve bejutott a törvényhozásba a 2010-es választásokon szintén nagyobb sikert arató, liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) párt Richard Sulíkkal az élen. Az utóbbi hónapok közvélemény-kutatásai által esélyesnek tartott pártok közül nem került be a parlamentbe a szlovákiai politikai spektrum jobbszélén elhelyezkedő, Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt, amely a szavazatok 4,55 százalékát tudhatja magáénak. Nem jutott be a felmérések alapján szintén bejutásra esélyesnek tartott 99% nevet viselő párt sem, amely a voksok 1,58 százalékát nyerte el. A parlamentbe jutott pártok vezetői többnyire elégedetten, míg a törvényhozáson kívül maradtak csalódottan fogadták az eredményeket. Berényi József a Magyar Koalíció Pártjának elnöke az eredmények kapcsán úgy nyilatkozott az MTI-nek: kissé csalódott, mert 5 százalék fölötti eredményre számítottak. Elmondása szerint, ha közösen indultak volna (a Most-Híddal), a második legerősebb pártként lehetnének a parlamentben. Rámutatott: az MKP tett ennek irányában lépéseket, de elutasításba ütközött. Hozzátette: a választások eredményeinek ilyen alakulása nem csak az MKP számára jelent rossz kimenetelt, de a Szlovákiában élő magyarság számára is, amelyre nehéz évek várnak. Bugár Béla, a Most-Híd elnöke a kampány minden nehézsége ellenére pozitívnak értékelte a párt által elért eredményeket. Elmondta: leülnek tárgyalni a Smerrel, de véleménye szerint Robert Fico pártjának nincs szüksége koalíciós partnerre. Hozzátette: el tudják képzelni az együttműködést a Smerrel. A győztes Smer elnöke, Robert Fico és párt vezetésének több tagja a párt központjában összegyűlt újságírók előtt, énekléssel és tánccal ünnepelte meg a győzelmet. Az ünneplést követő sajtótájékoztatón a Smer elnöke elmondta: titkos vágya teljesült azzal, hogy több mint egy millió szavazatot sikerült szerezniük. Hozzátette: mindegyik parlamenti párttal tárgyalni fognak a koalíciós együttműködés lehetőségeiről.

valaszt3Szlovákiában március 10-én azt követően tartottak előrehozott parlamenti választásokat, hogy 2011 októberében Iveta Radičová kormánya gyakorlatilag megbuktatta önmagát azt követően, hogy az euróövezeti mentőöv elfogadásáról szóló szavazást a kormánnyal szembeni bizalmi szavazással kötötte össze. A bizalmi szavazáson akkor csak 55 támogató voksot kapott a kabinet.

Magasabb volt a részvétel a vártnál

A vártnál magasabbnak bizonyult a részvétel a szlovákiai parlamenti választásokon - derült ki a vasárnapra virradóra nyilvánosságra hozott adatokból. Jóllehet az előrejelzések 40-50 százalék közötti rekord alacsony választási részvételt jósoltak, a részvételi arány országos átlaga végül 59,11 százalékos volt. A leadott szavazatok járások szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a legalacsonyabb részvétel a kassai járásban volt tapasztalható, ahol a szavazásra jogosultak 48,79 százaléka járult az urnák elé. A legmagasabb részvételi arányt Bánovce nad Bebravou járásban mutatták ki, 64,96 százalékosat. Az ország déli, főként magyarok lakta régióiban vegyesnek bizonyult a részvételi kedv. Míg például a dunaszerdahelyi járásban 61,89 százalékkal az egyik legmagasabb volt a részvételi arány, addig a komáromi járásban csak a jogosultak 51,74 százaléka vett részt a választáson.

valaszt4Swoboda, Schulz és Tabajdi Fico győzelméről

Hannes Swoboda, az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójának vezetője szerint a Robert Fico vezette Smer párt szlovákiai választási győzelme a felelősségteljes, nem utolsósorban Európa-párti kampány eredménye. Tabajdi Csaba magyar szocialista EP-képviselő ugyanakkor reméli: Swoboda értékeléséből „csupán véletlenül” maradt ki az arra történő utalás, hogy az Európai Szocialisták Pártja 2006 és 2009 között még függőben tartotta a Smer tagságát a szélsőjobboldali szlovák nacionalistákkal, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) kötött kormánykoalíció miatt. Tabajdi szerint a szlovákiai magyar közösség és a roma kisebbség érdekeinek figyelembe vétele nélkül Szlovákiában nem lehet szilárd társadalmat építeni. A szombati szlovákiai parlamenti választások nyomán Brüsszelben kiadott nyilatkozatában Hannes Swoboda az eredmény fölötti elégedettségét hangoztatta, mondván: „izgalmas” azt látni, hogy egy Európa-párti és egy társadalmi értelemben felelősségteljes politikai program ilyen nagy sikert hozhat, abszolút többséget eredményezhet. Az osztrák szociáldemokrata politikus Fico programjából - szembeállítva azt a jobboldali szlovák pártok megszorításra épülő programjaival - azt emelte ki, hogy a Smer vezetője elkötelezte magát a jómódúak erőteljesebb megadóztatása mellett. Az ugyancsak szociáldemokrata - német - Martin Schulz, az Európai Parlament januárban hivatalba lépett új elnöke a Ficonak küldött gratuláló üzenetében egyebek közt arra utalt, hogy a közpénzügyek stabilizálásával együtt új munkahelyeket is kell teremteni. Tabajdi Csaba az MTI-nek telefonon nyilatkozva egyebek közt kiemelte: Fico a mostani kampányban - szemben a korábbi szlovák kormányfői időszakában tapasztaltakkal - „nem játszotta ki a magyar kártyát”. A magyar szocialista politikus szerint egyelőre nem lehet pontosan megítélni, milyen irányvonalat követ majd újabb miniszterelnöki megbízatása idején Robert Fico. Az MSZP 2009-ben ellenezte az európai szocialisták azon döntését, amellyel teljes jogú tagként befogadták a pártcsaládba a Smert. Az akkor meghozott döntésnél történetesen Hannes Swoboda bábáskodott, és azzal érvelt, hogy Fico sikeresen perifériára szorította a koalíciós partner SNS-t.

valaszt5„Prágának le kell vonnia a tanulságokat a pozsonyi eredményekből”

Le kellene vonnia a tanulságokat a szlovákiai parlamenti választás eredményéből a cseh kormánynak - állítja Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter, a TOP 09 párt elnöke. „Le kellene vonnunk a tanulságokat a szlovákiai választásból. Az értelmes jobboldali politikának, amikor azt korrupció és botrányok kísérik, nincs esélye a sikerre a választóknál” - tolmácsolta Schwarzenberg véleményét szóvivője vasárnap Prágában. A miniszter leszögezte: a választók mindenféle politikát elutasítanak, ha az nem tiszta. „A cseh jobboldal számára a szlovák példa jó lecke és nagy tanulság” - vélekedett Petr Necas kormányfő, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke a közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában. Kifejtette: Iveta Radičová kormányának bukása a koalíció belső megosztottságának eredménye. „A koalíció egyik pártja gyakorlatilag marginális ügy miatt Fico karjaiba hajtotta a választókat” - jelentette ki Necas. A Radičová-kabinet tavaly októberben azért bukott meg, mert az egyik koalíciós párt nem volt hajlandó megszavazni az eurós mentőcsomagot. „A szlovák választás eredménye tanulságos a cseh koalíció számára. Azt mutatja, hogy ha a kormánykoalíció belső viszályokkal van elfoglalva, s nem magyarázza el kellőképpen lépéseit a közvéleménynek, akkor az választási vereségéhez vezethet” - mutatott rá Karolina Peake, a Közügyek elnökhelyettese, miniszterelnök-helyettes. Bohuslav Sobotka, az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnöke úgy véli, hogy Petr Necas cseh miniszterelnöknek alaposan át kellene tanulmányoznia a szlovákiai választási eredményeket, illetve történéseket. Sobotka szerint Robert Fico győzelme egyértelműen azt jelzi, hogy a szlovákok elutasították a jobboldali politikát. „Az egész Európai Unió számára nagyon fontos az a tény, hogy a szervezeten belül egy újabb szociáldemokrata értékeket valló kormány alakul” - húzta alá Sobotka, akinek pártja magasan a legnépszerűbb Csehországban. A politikusok egyetértettek abban, hogy a pozsonyi kormányváltás nem fogja befolyásolni a cseh-szlovák politikai viszonyt. „Várható azonban, hogy európai uniós témákban nehezebb lesz a jövőben a közös nevező keresése” - mondta Jan Hamácek, a CSSD külpolitikai szakértője. A közszolgálati cseh televízióban és a rádióban politikai elemzők mondtak véleményt a szlovákiai választás eredményéről. A cseh hírmagyarázók szerint az 1989-es rendszerváltás után most történik meg első ízben, hogy Szlovákiában várhatóan egypárti kormány alakul, amelynek kényelmes többsége lesz. Többen említették, hogy jelenleg ilyen kormányok csak Magyarországon és Spanyolországban vannak. A ČTK hírügynökség rámutatott: Robert Fico pártjának ma erősebb a pozíciója, mint volt Vladimír Mečiarnak a kilencvenes években. A CT 24 közszolgálati hírtelevízió úgy látja, hogy a választás előtti kampány egyike volt a legkeményebbeknek az önálló szlovák állam létrejötte óta. Ivan Gabal szociológus a televízióban úgy vélte, Szlovákiában a politikusok generációváltására kerül sor úgy, ahogy ez 2010-ben történt Magyarországon. Kifejtette: kedvező volna, ha Ficoéknak lenne magyar partnerük, amely, tekintettel a magyarországi belpolitikai fejleményekre, nyugtatná a kedélyeket Pozsonyban. A Híd és a Magyar Koalíció Pártjának eredményét Prágában egyelőre nem kommentálták. A cseh hírtelevízió viszont átvette Fico nyilatkozatát, amelyben kifejtette: „jó hír Szlovákia számára”, hogy az etnikai pártok együtt sem képesek általában többet szerezni 8-9 százaléknál. A jövőbeni szlovák kormány feladataival kapcsolatban Petr Just politológus úgy fogalmazott: várható, hogy Szlovákiában is megerősödik az állami szféra, amint az a Fidesz győzelme után Magyarországon is történt.

valaszt6Komoly fennakadás nem volt
Nem szavazhattak a szlovák állampolgárságuktól megfosztott magyarok

Fennakadások nélkül zajlottak le a szombaton lebonyolított előre hozott parlamenti választások Szlovákiában - erősítette meg vasárnap az MTI-nek Nyilfa Péter, a szlovák Központi választási Bizottság elnöke. Nem érkezett olyan jelentés, amely a választási eredmények meghamisítására irányuló igyekezetről és a szavazás megzavarásáról szólt volna. A választások menetének eredeti forgatókönyvétől csak egy esetben kellett eltérni. Ennek az volt az oka, hogy az egyik választókörben a reggel hét órai kezdés helyett néhány perccel később nyitották meg a szavazóhelyiséget. A Központi Választási Bizottsághoz mintegy 50-60 panasz érkezett, ezek jelentős része arra vonatkozott, hogy a panaszosok személyi vagy választói igazolvány nélkül, például jogosítvánnyal szerettek volna választani. A szlovákiai parlamenti választásokon azok a határon túl élő szlovákok is szavazhattak, akik szlovák állampolgársággal igen, de állandó szlovákiai lakhellyel nem rendelkeznek. Velük ellentétben, nem élhettek szavazati jogukkal azok a szlovákiai magyarok, akiket magyar állampolgárságuk nyilvános felvállalását követően a szlovák állampolgársági törvény értelmében megfosztottak szlovák állampolgárságuktól, és így nevük nem szerepelt a választói névjegyzékben. Léván és Komáromban több olyan személy is megpróbálta leadni szavazatát, kiknek neveit törölték a választási jegyzékből - erősítette meg több, a szlovák állampolgárságot elvesztő szlovákiai magyar részvételi szándékát az MTI-nek Nyilfa Péter. Hozzátette: „Az urnabizottságok több esetben jegyzőkönyvezték is az érintettek ezzel kapcsolatos panaszát.”

valaszt7Cseh elemzők szerint az eredmény
elbizonytalaníthatja a külföldi befektetőket

A szlovák parlamenti választás eredménye bizonytalansági tényezővé válhat a külföldi befektetők körében, ha az új szlovák kormány nagyobb mértékben szelektív adóterheket vezet be a gazdasági életben - vélik cseh gazdasági elemzők. A Prágában elhangzott vélemények szerint a szlovák jobboldal választási vereségéhez a rosszul megválasztott nyugdíjreform és a tervezett kormányzati takarékossági intézkedésektől való félelem nagyban hozzájárult. „Amennyiben a szelektív adók csak a bankokat és a pénzintézeteket fogják érinteni, úgy vélem, hogy annak nem lesz hatása a külföldi beruházásokra” - vélekedett David Marek, a Patria Finance ügynökség fő közgazdasági elemzője. Marek szerint a bankok esetében nagyon valószínű, hogy adóterheiket növelni fogják. „Ezt Robert Fico már többször is jelezte” - emlékeztetett Marek. Az elemző ugyanakkor arra számít, hogy Fico új kormánya a fizikai személyek esetében bevezeti a progresszív adózást, tehát az eddigieknél nagyobb mértékben megadóztatja a gazdagokat és a jobban keresőket. „Éppen az adóemelés az az irányzat, amellyel az új kormány várhatóan folytatni fogja a közkiadások szükséges stabilizációját” - vélekedett a Patria Finance közgazdásza. Prágai vélemények szerint a szlovák baloldal választási győzelme valószínűleg nem lesz kihatással a cseh-szlovák kereskedelmi kapcsolatokra. „A legfőbb kereskedelmi kapcsolatok nem függenek a kormányok politikájától. Mindkét ország tagja az Európai Uniónak, tehát ha nem kerül hatalomra valamilyen valóban szélsőséges párt, akkor a választás eredménye nincs komolyabb kihatással a cégek közti viszonyokra” - fejtette ki Marek. Jan Lener, a Broker Consulting ügynökség elemzője úgy látja, hogy a jobboldal sikertelenségének egyik oka a rosszul megválasztott nyugdíjreform, amelyet a baloldal szeretne módosítani. „Az európai adósságválság is befolyásolta a szlovákiai választást. A szlovákok nagyon tartanak az erősebb reformoktól és a takarékossági intézkedésektől” - jegyezte meg. Azt állította: biztosra vehető, hogy Robert Fico kormánya sem tudja elkerülni a népszerűtlen intézkedéseket.

Valaszt8Szlovákiai népszavazások - Pereden eredményes, Gútán érvénytelen

Pereden (Tešedíkovo) eredményes, míg Gútán (Kolárovo) érvénytelen volt a parlamenti választásokkal egy időben zajló népszavazás; az ott élők a két felvidéki település eredeti, magyar nevének visszaállításáról szavazhattak. Borsányi Gyula, Pered polgármestere az MTI-nek elmondta: a népszavazáson a választásra jogosultak 64,47 százaléka vett részt. A 2049 szavazóból 1341 támogatta a település 700 éves történelmi nevének visszaállítását, ami a leadott voksok 65, 45 százalékának felel meg. A döntést még az új szlovák kormánynak is jóvá kell hagynia. Gútán érvénytelenül zárult a város nevének visszaállítására tett kísérlet, a referendumon részt vevők száma nem érte el a 40 százalékot sem. A szlovák törvény szerint érvényesnek akkor minősíthető a népszavazás, ha a választásra jogosultak minimum fele az urnákhoz járul. Gútán a referendumon részt vevők 66,41 százaléka támogatta a névváltoztatást, 33,59 százaléka ellenezte. A település történetében ez volt a második népszavazás a város eredeti nevének visszaadásáról, az elsőt még 1992-ben rendezték meg. Bár akkor a Gúta megnevezés elsöprő többséget kapott, a népszavazás eredményeit mégsem vette figyelembe az akkori kormány. 1948-ban az akkori Csehszlovákia közigazgatásának döntése alapján több mint hétszáz, magyar és német nevű település kapott, új hivatalos megnevezést. Köztük, Pereddel és Gútával együtt mintegy 20 olyan is volt, amelyet szlovák történelmi személyiségekről neveztek el. Ezek a települések néhány kivétellel, államnyelven mindmáig ezt a megnevezést kénytelenek használni.

(mti)