alt : header1.swf



Wed10232019

Posledná aktualizácia21:53:04

Sajtószemle / Figyelő - 2012. szeptember - október

Hu1Monit„Nemzetpolitikai siker a Pilisi Szlovákok Központjának átadása” - Szlovákok, akik magyarnak érzik magukat - Orbán megközelítette a Föld szívcsakráját - Választási eljárás - Ellentmondó, aggályos, diszkriminatív javaslat - Félmillió új magyar lesz 2014-re - Egynyelvű ország - Harc az idegen nyelvű oktatás ellen - Kisebbségi minimum

Imrich Fuhl válogatásában

Fico: A Beneš-dekrétumok megváltoztathatatlanok

2012. október 2. - (mti)

Nem lehet megváltoztatni a Benes-dekrétumokat, Magyarországnak és Szlovákiának elsősorban a gazdasági problémákkal kell foglalkoznia - nyilatkozta Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki a Duna Közbeszéd című műsorának adott interjút magyarországi látogatása alkalmából. A magyar-szlovák együttműködésről, a két ország viszonyáról, valamint a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbség helyzetével kapcsolatos kérdésekre válaszolva Robert Fico azt mondta, hogy Szlovákiának és Magyarországnak sikerekre van szüksége, és mint ennek kapcsán fogalmazott: „valóra vált a konstruktív párbeszéd trendje”. A kisebbségek helyzetéről a szlovák miniszterelnök elmondta, hogy szerinte a róluk való gondoskodás elsősorban az anyaországok feladata. Hangsúlyozta, hogy a szakpolitikai kérdésekkel foglalkozó kormányközi vegyes bizottságokban meg lehet beszélni a kisebbségeket érintő témákat, valamint a szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos kérdéseket is. A szlovákiai magyar kisebbség helyzetéről úgy nyilatkozott, hogy tiszteletben tartják annak jogait, még azokon a településeken is, ahol a nyelvhasználathoz szükséges 20 százalékos arányt nem éri el a magyarok száma. Az egyetlen szlovákiai magyar egyetem, a révkomáromi Selye János Egyetem esetleges visszaminősítéséről szólva azt hangsúlyozta, hogy szakmai kritériumok alapján Szlovákiában három intézményt, köztük a Selyét minősíthetik vissza főiskolává. Ha a Selye teljesíti a szükséges feltételeket, a későbbiekben újra megkaphatja az egyetemi rangot. Robert Fico a második világháború után a csehszlovákiai magyarokat kollektív bűnösként kezelő, Csehországban és Szlovákiában jelenleg is érvényben lévő Benes-dekrétumokat firtató kérdésre azt válaszolta, hogy a szlovák kormány álláspontja szerint a dekrétumok megváltoztathatatlanok, az ezzel kapcsolatos felvetések szerinte inkább a vegyes bizottságokra és a történészekre tartoznak, számára sokkal fontosabbak az emberek megélhetését befolyásoló gazdasági ügyek. Az Európai Unióról szólva a szlovák kormányfő azt hangsúlyozta, hogy az unió nem működhet a jelenlegi formájában, főként azért, mert a közös pénzt használó tagállamok eltérő gazdaságpolitikát folytatnak, így az uniós intézmények nem elég hatékonyak. „Elsősorban az Európai Unió megerősítéséért, az integrációért küzdök” - mondta. Szerinte a visegrádi országok, a Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia alkotta V4-csoport jelentősége megnőtt az utóbbi években, és a következő időszakban több olyan téma lesz, például a közvetkező hét évre szóló uniós költségvetés, amelyben együtt tudnak majd fellépni az Európai Unióban.

Megbékélés? - Robert Fico, Szlovák-magyar viszony - Szarka László (Duna TV Közbeszéd, 2012. október 2.)
http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/10/02/19/Duna_TV_Kozbeszed_2012_oktober_2_.aspx

Orbán és Fico: Két jó barát ha találkozik

Ami 2009-ben még gépfegyver nélkül nem ment, ma kedélyes féldecizéssel párosult. Orbán Viktor és Robert Fico kedden Pilisszentkereszten találkozott, sokan pedig nem hittek a szemüknek. Így is lehet? - Míg a magyarországi híradások főleg a szlovákok új házának átadásáról vagy a komáromi Duna-híd megépítésének aláírásáról szóltak, a szlovák fél élvezte a helyzetet, és fürdött egy jót a dicséretben. - Orbán Viktor beletrafált. Rájött, hogy a hiú szlovákokkal szemben kontraproduktív az izmozás, helyett másvalami lehet a hatásos tárgyalási stílus. Kedélyesen, nagyvonalúan, gesztusokkal példát mutatni kisebbségpolitikából. Majd hagyni és beszéltetni az otthon nemzetállami törekvésekben jeleskedő Robert Ficot. Hogy a magyarországi szlovákokkal kapcsolatos szavait később a felvidéki magyarokra vonatkoztatva lépni lehessen a nemzeti együttműködés rendszerének irányába. Mert a szlovákiai magyarság asszimilációjára - annak jelenlegi állapotában - ugyanis már nem a magyar virtus, hanem egy gazdaságilag erős Magyarország, a határmenti régiók együttműködése, a térség fejlesztése lehet a legjobb megoldás.

Szijjártó: 2016-17-re készülhet el az új komáromi Duna-híd

2012. október 3. - (mti)

A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára szerint 2016-17 már reális időpont arra, hogy közlekedni lehessen a Komárom és Révkomárom közötti új Duna-hídon, amelynek megépítéséről kedden írt alá közös nyilatkozatot Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő Pilisszentkereszten. Szijjártó Péter ezt szerdán az M1 Ma reggel című műsorában mondta, közölve, hogy a hidat egyenlő arányban, közösen finanszírozza a két ország, a hídhoz vezető utakat és a saját ország területén szükséges infrastrukturális fejlesztéseket pedig ki-ki maga állja. Mindemellett az Ipoly-hidak programját is folytatják - tette hozzá. A keddi pilisszentkereszti találkozón a közúti közlekedési kapcsolatok fejlesztéséről is megállapodott Orbán Viktor és Robert Fico. Ezzel kapcsolatban az államtitkár közölte: a magyar fél úgy látja, 2014-ig 16 új határátkelőhely létesülhet Magyarország és Szlovákia között, három átkelő pedig megújulhat. Így sok kistérség élete válik majd könnyebbé - jegyezte meg. Szijjártó Péter szerint az új típusú magyar-szlovák politikai kapcsolatok nem olyanok, mint például a szocialista kormányok idején, hogy „a Duna két oldaláról ordibáltak át egymásnak”, hanem teljesen normális, ésszerű a párbeszéd a két miniszterelnök között.

Orbán és Fico megszelídíti egymást

A barátság és a jó szomszédság jegyében zajlott Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök keddi pilisszentkereszti találkozója. A két kormányfő csak olyan dolgokról beszélt, amelyek tekintetében egyetértés van közöttük, a vitás kérdésektől pedig óvatosan távol tartották magukat. Fico idén áprilisi hatalomra lépése óta a két politikus meglepően szívélyesen viselkedett egymással, ám az nem világos, hogy ez a fajta látványos kedvesség elég lesz-e a két ország viszonyának rendezéséhez. - Mindkét politikus kényesen vigyáz arra, hogy fennmaradjon a barátság és a kedélyesség látszata. A diplomáciában sokszor már ez is elég ahhoz, hogy a különböző, változatos érdekekkel rendelkező partnerek között normális és értelmes párbeszéd alakuljon ki. Úgy tűnik, hogy ezzel a megközelítéssel a két kormányfő kölcsönösen szelídíti meg egymást, és próbálja elkerülni a 2009-2010-es időszakra jellemző konfliktusspirált. Mind Fico, mind pedig Orbán az erőteljes és vehemens politikus hírében áll, valamint egyiktől sem idegenek az ellenséges, konfliktuskereső megnyilvánulások. Így ha az egyik fél kilépik a politikai barátságosság kereteiből, a másik egy még erősebb lépéssel válaszolna, és így könnyen, hógolyószerűen eszkalálódna a viszály. Valószínűleg mindkét oldal tudatában van ennek a robbanáspotenciálnak, és ezért igyekeznek oly látványosan jámbornak és szívélyesnek maradni. A látszatok ellenére azonban Szlovákia és Magyarország viszonya távol áll a szoros baráti kapcsolattól… - A magyar kormány jelenlegi pragmatikus, kompromisszumkereső magatartása bölcs stratégiának tűnik nemcsak a kétoldalú viszonyrendszer, de a felvidéki magyarság szempontjából is.

Robert Fico Pilisszentkereszten:

„Fontos érdek a jószomszédi kapcsolat Magyarországgal”

2012. október 2. - (mti)

Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint hazájának igen fontos érdeke, hogy jószomszédi, baráti kapcsolatot ápoljon Magyarországgal, és ehhez a kisebbségek is hozzájárulhatnak. A szlovák kormányfő Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel közösen kedden átadta a Pilisi Szlovákok Központját Pilisszentkereszten. Az ünnepségen mondott beszédében Robert Fico kiemelte, a központ felépülése azt bizonyítja, hogy ha mindkét oldalon megvan a szándék, akkor a kényes kérdéseket is meg tudják oldani. A mai nap történelmi jelentőségű a pilisi szlovákok számára, hiszen a szlovák és a magyar kormánytól ajándékként kapják a szlovák házat - fogalmazott. Hozzátette: ez fontos lépés a magyarországi szlovákok nemzeti identitásának megszilárdításában. Úgy vélte, a központ megnyitása az egész pilisi régió szlovákjainak jó, mert itt ápolhatják a szlovák nyelvet és kultúrát, és a fiatalok is megismerhetik örökségüket. A magyarországi szlovák kisebbség egy kis közösség, de Szlovákiában nagyra becsülik, ugyanis sok hagyományt őriztek meg itt - mondta. Kijelentette: ezért Pozsony baráti párbeszéd keretében akar tárgyalni Budapesttel a magyarországi szlovákok helyzetéről, és szeretne hozzájárulni a jó eredmények eléréséhez a kisebbségi iskolák és kultúra finanszírozásában. A politikus az Orbán Viktorral korábban folytatott megbeszéléséről azt mondta, konstruktív, pragmatikus volt a tárgyalás, áttekintették a két ország közötti együttműködés területeit. A gazdasági válság megoldásában az országok eredményesebbek, ha együttműködnek - mutatott rá. Az eseményen Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke hangsúlyozta, a szlovák és a magyar kormány ígéretei nem üres szavak voltak, valódi tettek követték, így felépíthették „Magyarország minden szlovákjának a házát”. A munkálatok alatt mindkét országban kormányváltás volt, de mindegyik támogatta a projekt megvalósítását - emlékeztetett. Hozzátette: továbbra is kérik mindkét kormány nagyvonalú támogatását. Demjén Tamásné, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke köszönetet mondott Robert Ficonak, amiért elsőként nyújtott pénzügyi segítséget a központ felépítéséhez, továbbá a magyar kormánynak, amiért anyagilag is támogatta az ügyet. Mint minden kisebbségnek, olykor a magyarországi szlovákoknak is szükségük van segítségre - fogalmazott. A 2300 lakosú Pest megyei Pilisszentkereszt - szlovákul Mlynky - az ország egyetlen olyan települése, ahol a szlovákok többséget alkotnak, a lakosság 54 százaléka vallja magát szlováknak. 2008 márciusában a település képviselő-testülete arról döntött, hogy másik épületbe költöztetik a szlovák kisebbségi önkormányzat irodáját. Az ügyből politikai vita kerekedett Magyarország és Szlovákia között, végül 2008 júniusában állapodott meg az akkori magyar Miniszterelnöki Hivatal és a szlovák országos kisebbségi önkormányzat egy új regionális központ megépítéséről, amelyre a kabinet 80 millió forintot ajánlott fel az Országos Szlovák Önkormányzatnak, és a szlovák kormány is jóváhagyott egy ugyanakkora összeget erre a célra. A szlovákok pilisszentkereszti kulturális központjának alapkövét 2010. április 21-én tették le, majd az év decemberében Orbán Viktor magyar és Iveta Radičová akkori szlovák kormányfő megegyezett, hogy mindkét kabinet megemeli - a magyar fél 46 millió forinttal, a szlovák 160 ezer euróval - a pilisszentkereszti Szlovák Közösségi Ház építésének eredeti költségeihez való hozzájárulását.

Orbán Viktor: Nemzetpolitikai siker a Pilisi Szlovákok Központjának átadása

Mind Magyarország, mind Szlovákia részéről nemzetpolitikai sikernek nevezhető a Pilisi Szlovákok Központjának átadása Orbán Viktor miniszterelnök szerint. „A Pilisi Szlovákok Központja a két nemzet együttes erőfeszítései révén épült fel. Azért előremutató eredmény ez, mert tudjuk, voltak nehézségek és viták, de a két népnek, a két országnak együtt, együttes erővel sikerült legyőznie az akadályokat” - mondta a kormányfő kedden Pilisszentkereszten, a központ átadásán, amelyen részt vett Robert Fico szlovák miniszterelnök is. A magyar miniszterelnök megjegyezte, Magyarországon a nagy dolgok mindig a legádázabb viták közepette születtek meg, így volt ez a Lánchíddal, az Országházzal és a most átadott központtal is, amelyet az Esztergomot Párkánnyal összekötő, újjáépített Mária Valéria híd tizenegy évvel ezelőtti átadásának napja után a közös szlovák-magyar sikerek egyik legjelentősebb eseményének nevezett. Orbán Viktor beszédében egyúttal hangsúlyozta: a magyar kormány arra törekszik, hogy a szlovák kisebbség otthon érezhesse magát Magyarországon, és azt szeretné, ha a szlovákiai magyar kisebbség is otthon érezné magát Szlovákiában. A kormányfő ünnepi felszólalásában méltatta továbbá a szlovák válságkezelést. Azt mondta, Robert Fico egy olyan országot vezet, amely tíz évvel ezelőtt a gazdasági teljesítményét tekintve még Magyarország mögött volt. Eltelt tíz év - folytatta -, és például az egy főre jutó nemzeti jövedelem szempontjából Szlovákia Magyarország előtt van. „Szlovákia ugyanúgy küzd a gazdasági válsággal, mint Magyarország (...), ennek ellenére ha meg kellene neveznem egy országot és egy miniszterelnököt, amelyik ország és amely miniszterelnök a legsikeresebben küzd az európai gazdasági válsággal, akkor ott valószínűleg Szlovákiát és Robert Ficot kellene az első helyre tennem” - fejtette ki. Közép-Európa előtt nagy jövő áll, ha a magyarok, a szlovákok és a térség többi nemzete a mostanihoz hasonló együttműködések sokaságát valósítja meg főként a gazdaság, a közlekedés, az energiaipar és a kultúra területén - mondta Orbán Viktor, kiemelve: Szlovákia és Magyarország különösképpen stabil ország. Szavait azzal zárta, hogy bár a két ország, a két nép között vannak vitás kérdések, komoly véleménykülönbségek, de a közös gazdasági sikerek jó alapot teremtenek és segítenek a fennmaradó nehéz közös kérdések megoldásához. A pilisszentkereszti ünnepség előtt a két kormányfő Dobogókőn folytatott megbeszélést egymással.

Jószomszédi politika

Harmadjára találkozott Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök tegnap, de a szlovákiai magyarok legfontosabb problémái - a nyelvtörvény és a szlovák állampolgárság visszavonása azoktól, akik a magyart igénylik - ezúttal sem került szóba, holott a nemzeti együttműködés kormánya és a nemzet miniszterelnöke azt ígérte, minden magyart megvéd, éljen bárhol is. - A magyar kényes ügyek nem kerültek terítékre. Orbán Viktor sem a nyelvtörvény, sem a szlovák állampolgárság visszavonásának, sem a Selye János egyetem visszaminősítésének kérdését nem tette szóvá.

Szlovákok, akik magyarnak érzik magukat

Riport a Pilisi Szlovákok Központjának átadásáról Pilisszentkeresztről

2012. október 2. - (Ferenczi András - origo.hu)

Egy szlovák és egy magyar polgármester marakodása miatt kezdték építeni évekkel ezelőtt azt a kulturális házat, amelyet kedden nagy barátságban együtt adott át Orbán Viktor és Robert Fico. Az ország egyetlen szlovák többségű településén a helyiek szerint már csak rossz emlék a nemzetiségi marakodás, mindenki szereti egymást. Az átadó arra jó volt, hogy kiderüljön: Orbán húzóra, Fico pedig lassan szürcsölve issza a pálinkát. Nem mindennapi vendégeket fogadott kedd délután az őszi zápor áztatta Pilisszentkereszt. A Dobogókő - és sokak szerint az ország szívcsakrája - alatt fekvő, felhőkben úszó, kétezer lelkes faluba rögtön két miniszterelnök: Orbán Viktor és Robert Fico is ellátogatott, hogy nagy egyetértésben átadják a Pilisi Szlovákok Központját. A magyar és a szlovák kormány támogatásából épült 260 millió forintos központ valószínűleg nem épülhetett volna fel, ha 2008-ban a jelenlegi polgármester nem bolygatja meg a települési és a kisebbségi önkormányzat közötti átfedéseket. A korábbi polgármester ugyanis egyben a kisebbségi önkormányzatot is vezette, a két hivatal így szinte összeolvadt. Amikor a 2006-os választásokon a régi polgármester vesztett, a helyére kerülő Lendvai József úgy gondolta, hogy a települési önkormányzatnak szüksége lenne azokra az irodákra is, amelyeket addig a szlovák kisebbségi önkormányzat használt. A szobákért cserébe felajánlott egy másik helyet, de a kisebbségi önkormányzat vezetői ezt a lépést úgy értékelték, hogy a polgármester szlovákellenes indulatokat gerjeszt, és diszkriminálja a faluban élő szlovákságot. A sértett vezetők Pozsonyban kerestek és találtak megértést: a szlovák kormány kihasználta a pilisi konfliktust - többek között arra, hogy legitimálja az akkor nagy port kavaró szlovákiai nyelvtörvényt. A vita megoldása az új központ lett, erről 2008 júniusában állapodott meg a Miniszterelnöki Hivatal és a szlovák országos kisebbségi önkormányzat. Az épület költségeit pedig fele-fele arányban a magyar és a szlovák kormány állta. A építés közben voltak ugyan gondok és elszámolási viták, de a szlovák és magyar nemzeti színekkel díszített központ végül kis csúszással felépült, és ezentúl fele-fele arányban használhatja majd a helyi és a szlovák kisebbségi önkormányzat.

Szeressük egymást, és kész

Pilisszentkereszt körülbelül 60 százaléka szlovák nemzetiségűnek vallja magát, így ez az egyetlen falu az országban, ahol szlovák nemzetiségű a többség. A szlovákul Mlynkynek, azaz Malmocskának hívott faluban ma már nyoma sincs a szlovák-magyar ellentétnek. A községbe érkezőket kétnyelvű helységnév-tábla fogadja, az utcatáblák kétnyelvűek, és szinte az összes bolt szlovák és magyar feliratokkal is tájékoztatja a vásárlókat. „Szeressük egymást, és kész” - mondta a tökéletes csokis croissant és szilvalekváros bukta tálalása közben a Hlavné ulicai, azaz Fő utcai cukrászda vezetője. Szerinte az egész konfliktus felülről gerjesztett politikai játszma része, mert a magyar és a szlovák nemzetiségűek között semmilyen ellentét nincs. A faluban rengeteg a vegyes család, a házakon magyar, szlovák és német hangzású családnevek ugyanúgy vannak. Az egy négyzetméterre jutó emlékművek és táblák száma biztosan az országos átlag felett van: legalább két nyelven megemlékeznek a háborús halottakról, a régi szlovák iskoláról, annak tanítóiról, de III. Béla királyról is, aki külön mellszobrot is kapott.

Inkább dobrý deň, mint jó napot

A településen lakó gyerekek már az iskolában emelt óraszámban tanulnak szlovákul, járnak szlovák néptáncra, és népdalokat is tanulnak, bár legtöbbjük már nem beszéli a szlovákot olyan jól, mint az idősebbek. Az általunk megkérdezett szentkeresztiek szerint otthon is szlovákul kéne beszélni ahhoz, hogy a fiatalok készségszinten használják a nyelvet. Az utcán viszont elcsíptünk egy-két szlovák szót, nemegyszer pedig „dobrý deň”-nal köszöntek egymásra az idősebbek. „Én magyarnak érzem magam” - mondta a Fő utcán levő kocsmában dolgozó férfi annak ellenére, hogy otthon mindig szlovákul beszél a feleségével, sőt a fiaihoz is mindig szlovákul szól, pedig ők már nem beszélik olyan jól a nyelvet, így csak magyarul tudnak válaszolni. A csapos édesapjának tizenegy testvére közül szinte mindegyik Szlovákiába került a háborút követő lakosságcsere-egyezmények következtében, amikor pedig már szabadabban lehetett utazni, rendszeresen jártak egymáshoz. A családlátogatás azért is jól jött, mert „lehetett csencselni ezzel-azzal”. Rendszeresen előfordult, hogy Magyarországról kolbászt és más élelmiszereket vittek Csehszlovákiába, míg Csehszlovákiából cipőt és elektronikai eszközöket hoztak vissza Magyarországra. Egy másik, a kocsmában éppen fröccsét váró, szintén szlovák nemzetiségű férfi rendszeresen járt még a szocializmusban Szlovákiába. Szerinte akkoriban még a mainál is súlyosabb volt a szlovák-magyar ellentét. Felidézte, hogy amikor a szlovákok meglátták a magyar rendszámú buszt, szóba sem álltak az emberrel. A valutaváltó nem volt hajlandó átváltani a forintot koronára, az árusok nem szolgálták ki a Magyarországról érkezőket. „Akkor voltak bajban, amikor szlovákul szóltunk hozzájuk” - mondta keserűen a férfi, majd a fröccséhez indult.

Már van két művház, minek a harmadik

„Aki itten nem találja a boldogságát, az idegenben hiába keresi” - fordította le nekünk a pilisszentkereszti tájház egyik dolgozója a szlovák nyelvű faliterítőt, miközben megjegyezte, hogy a faluban egyáltalán nem téma a szlovák-magyar viszony, ugyanis ez itt teljesen természetes. Az éppen nagy leltározásban levő asszony magát svábnak vallja, de felmenői között a sváb mellett magyar és szlovák nemzetiségűek is vannak. Ő németül nem, szlovákul viszont kitűnően beszél. Az asszony elmondta, hogy a településen még a miséket is szlovák nyelven tartják az utóbbi időben, mert a falu előző papja nyugdíjba ment, és a helyére szlovák nemzetiségű érkezett. Az asszony azt is elmondta, hogy nem teljesen érti, miért van szükség egy harmadik művházra, mikor a faluban van már kettő is, és az sincs teljesen kihasználva, de azért elmegy az új központ avatójára is, mert szeretne találkozni Orbán Viktorral. A két miniszterelnököt pálinkával és kenyérrel várták a pilisszentkeresztiek. Orbán húzóra, míg Fico csak lassan szürcsölve merte meginni a felesét. A két kormányfő meghallgathatta az asszonykórustól a szlovák és a magyar himnuszt, majd a hosszas köszönetnyilvánítást. Az ünnepi beszédében mindkét miniszterelnök az együttműködés erejének fontosságát hangsúlyozta, körbedicsérték egymást, majd a program zárása előtt gyorsan aláírtak két egyezményt is: egyet az új komáromi híd felépítéséről, egy másikat pedig a két ország közötti határátkelési lehetőségek bővítéséről. Az ünnepség után Orbán a dolgára sietett, Fico viszont kihasználta az alkalmat, és spontán lakossági fórumot tartott az új központban, ahol borokkal, virágokkal és sütivel ajándékozták meg a helyi szlovákok vezetői. A miniszterelnök annyira jól érezte magát rajongói körében, hogy még az éneklésbe is beszállt egy nóta erejéig.

Orbán megközelítette a Föld szívcsakráját

Néniket csókolgatott a miniszterelnök, s tette ezt kőhajításra a Föld szívcsakrájától.

2012. október 2. - (Nagy József -fn.hir24.hu)

Mi kell ahhoz, hogy szeressük egymást a szlovákokkal? Például az, hogy ne dúljon választási kampány se itt, se ott, így ne legyen miért hergelni, etetni kinek-kinek a maga szélsőségeseit. És egy vízió sem árt arról, hogy régiónk a világválság nyertese lehet, ha a magyar a lengyellel, a csehvel és a szlovákkal összefogva bepercegi gazdaságát a lassan ismét a kontinens urának tekinthető németek alá. Az ugyan nem teljesen világos számunkra, miért törné magát Merkel asszony, hogy magához emelje a kekec szabadságharcos hunokat, akik ráadásul alaposan lemaradtak a fönt említett másik három közép-kelet-európaitól, de Pilisszentkereszten nem is ezt a kérdést kell most megoldani. Hanem a barátkozás a szlovákokkal. Konkrétan a magyarokat nem is olyan rég még teli szájjal anyázó Robert Ficoval. Apropót az szolgáltat, hogy nemzetiségi kultúrházat avat a szívcsakrás Dobogókőtől pár kilométerre fekvő félmagyar, félszlovák falu. Félig magyar forintból, félig szlovák euróból.

Békítő Sólyom

Az előzményt helyiektől gereblyéztük össze: gyönyörű történet. Pilisszentkereszt polgármestere úgy öt esztendeje ki akarta ebrudalni irodájából a helyi kisebbségi önkormányzatot. Rossz nyelvek szerint nem is a néhány négyzetméteres szobácskára fájt a foga, inkább csak rúgott volna egyet a szlovák szervezet vezetőjén, aki történetesen az előző polgármester volt. Előbb vita kerekedett, aztán botrány, olyannyira, hogy Szentkereszten forgatott a pozsonyi tévé és aktivizálta magát a nagykövet. Akkori köztársasági elnökünk, a környéken gyakran kiránduló Sólyom László is a faluba utazott, mediálni próbált, de eredménytelenül, a felek az ő kedvéért sem gyújtották meg a békepipát. Az egyre kínosabb ügyet végül a két miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc és Fico Róbert simította el, mégpedig azzal, hogy vadiúj közösségi ház felépítésére tettek banki átutalásokban megvalósuló ígéretet.

Ahoj!

És tessék, most itt állunk a kétszázötvenkétmillióból épült ház előtt Pilisszentkereszten. Zuhog az eső, de ez csöppet sem zavar abban egy csoport népviseletbe öltözött nénit, hogy szlovák dalokat énekeljen bele vidáman a gomolyfelhőkbe. Sosemvolterős, viszont megkopott orosztudásunknak meg a szlovák szinkronú Terminátor 2-nek (Elektromodulator Dva) hála elcsípünk néhány szót a strófákból: brat, sestra, láska, ahoj. A popacsekre hiába várunk. Érkezik viszont Orbán Viktor, ováció fogadja, derekasan végig is puszilja az első sor asszonyt, édesek, imádják. Egy hetvenes néni a hátulról előre kiáltja, hogy „a második sorba nem tetszik jönni?”, naná, hogy megy, látni rajta, ahogy töltődik minden egyes cuppanóstól. „Milyen szép a népviseletük” - így bókol a rakott szoknyáknak a kormányfő, s ki tudja, hány év után előgurgulázó kacagás a válasz. Mire a miniszterelnök pajkosan megigazítja nyakkendőjét, és így szól: „Igyekeztem én is kiöltözni.” Igaz, ami igaz, ez most nem a szombati Cristiano Ronaldó-szett. „Bocsánat, fogadnom kell a vendéget” - ezzel szakad ki az ölelő karokból. Ideje, tényleg begördül Fico kollégája.

Aktus

Darabka kenyér és só jár minden érkezőnek, ez itt az Isten hozott, a két miniszterelnöknek pedig pálinka is dukál a szénhidrát mellé. Férfiak, egy hajtásra dobják be a felest, Orbán lendületes, Fico megfontolt, de mindkét versenyzőn érezni a rutint. Egy helyi hivatalosság köszöntőt skiccel, egy pap szentel, a két politikus pedig szalagot vág át. Valamint megcsodálja az udvaron az erre az alkalomra készült, Gyökerek című, kerámialapocskákból álló plasztikát. A mű egy-egy elemét „aláírásukkal látják el” - szól a műsorvezető. Majd így folytatja: „Az aktusra az eső miatt odabent kerül sor.” A kultúr olyan, amilyen egy kultúr lenni szokott, csak modern, drájvitos kiadásban: a földszinten nagyterem színpaddal, oldalt öltözők, vizesblokk, fent galéria. Meglepetést csupán néhány villanykapcsoló okoz, mely úgy négy méter magasan található, és a fönti téglakorláton kihajolva működtethető. Ficos trükkre gyanakszunk, át is fut rajtunk, hogy jelezzük hazánk, a beígért aktust láthatóan szerencsésen átvészelt miniszterelnökének, „tessék vigyázni, csapda”, de a testőrség dupla sorfalának látványa eltántorít bennünket nemzetmentő elképzelésünktől. Elhangzik a szlovák himnusz, aztán a magyar is. Azért az szép, amikor ugyanazok az emberek fújják mindkettőt, teli torokból. Aztán népdalok következnek, közben az első sorban ülő Orbán össze-összemosolyog egy mamával. Ez is szép. A zárt téri szónoklatok sorát a szentkereszti kisebbségi önkormányzat vezetője, Demjén Ferencné nyitja, aki szlovákul küldi el a nyálba mindazokat, akik „most is itt ülnek”, pedig annak idején „nem adtak támogatást”. Kuncog a hallgatóság. Az országos önkormányzat elnöke, Fuzik János taktikusabb: ő dicsér. Orbánt, Ficot, Gyurcsányt. Majd kijelenti, hogy továbbra is számít a segítségre.

Kincs és vér

A fő műsorszám természetesen a két kormányfő. A magyarországi szlovákok száma csekély - mondja Fico -, de ettől még igazán becsesek az anyaország számára. Egyrészt a nemzet történelme miatt, másrészt mert olyan dialektust beszélnek, olyan a gasztronómiájuk, ami a határ túloldalán már „kihalt”. (Konkrét példával kell igazságot adnunk Ficonak. Aki egyszer leballag a kultúrtól úgy kétszáz métert a főúton, az elágazásnál rálel az Emma vendéglőre. Az egység tulaja úgy hiszi: az a hely legnagyobb nevezetessége, hogy egyszer ott ebédelt a bakancsos Sólyom László. Ezzel szemben a realitás az, hogy Emmánál olyan a pörcös sztapacska őzpörivel, lilahagymával, tunkolós kenyérrel, előtte békési szilvával, közben frissen csapolt „fácánnal”, hogy egy öt Sólyom-interjúra se cserélnénk be.) „Kincs, ami itt van, a mi nemzeti identitásunk része” - így Fico, s mi még most sem vitatkozunk. A szlovák miniszterelnök szerint „rendkívül fontos nekünk a Magyarországgal való jó kapcsolat”, amivel egybevág, hogy „ma konstruktív, pragmatikus, jövőbemutató tárgyalásokat folytattunk”. A pragmatizmust emeli ki Orbán is, és úgy véli, a sikeres gazdasági együttműködés lehet a trambulin az egyéb területeken felgyűlt vitás kérdések rendezéséhez. (Tán a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos szlovák álláspont jár a fejében, aminek sérthetetlenségét estére, a Dunán majd ki is fejti Fico.) Jelzőben nincs hiány, Orbán „megkülönböztetett tisztelettel” köszönti Ficot, és azt mondja, „nem akármilyen vendégünk van”. Hanem olyan, akinek országa bár tíz éve még mögöttünk kullogott, mára megelőzött bennünket, „válságkezelésben példakép számunkra”. „A vér az vér” - ezt a kultúrházépítés körülményeire utalva mondja miniszterelnökünk. Értsd: ebben az országban mindig mindenki mindenkivel összevész, itt nincs eredmény háborúskodás nélkül. Heves viták után lett Lánchidunk, Országházunk, s áskálódásban fogant a szentkereszti kultúr is. Széchenyi idézi eztán, aki egy Kossuthtal vívott szócsata után emígyen fakadt ki: „Amikor felakasztanak bennünket, egyetlen kérésem, hogy Kossuthnak háttal akasszanak fel.”

Híd, út, Rezešova

Megállapodások aláírásában torkollik a sok kedves mondat. A gazdasági fölemelkedés feltétele, véli mindkét fél, a közlekedés fejlesztése. Lesz új Duna-hidunk Komárom és Révkomárom között, ez a terv, sőt kilencvenre emelkedik a jelenlegi huszonnyolc „közúti határátlépő” száma. Ha pontosak Orbán adatai, akkor ez kilencszáz települést és kétmillió-százhatvanezer embert érint a két oldalon. A zárógondolat ismerős az utóbbi hónapok összes Orbán-fellépéséről: a Nyugat belesüllyed a válságba, mi viszont nyertesen kerülünk ki belőle. Mert erősek vagyunk és stabilak. És lám, vannak barátaink is. Tutira az lesz a vége, hogy kiadjuk Rezešovát.

A felvidéki magyarok helyzetéről tájékozódott Orbán a Fico-találkozó előtt

Orbán és Fico közösen adja át a Pilisi Szlovákok Központját Pilisszentkereszten

2012. október 2. - (mti)

Pilisszentkereszten találkozik ma Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök, akik együtt adják át a Pilisi Szlovákok Központját; a kormányfők ez alkalomból kétoldalú megbeszélést is folytatnak, és a tervek szerint közös nyilatkozatot is aláírnak. A mai találkozót megelőzően Orbán Viktor hétfőn hivatalában fogadta Berényi Józsefet, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnökét, akitől a felvidéki magyarok helyzetéről tájékozódott. A budapesti megbeszélésről Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke tájékoztatta az MTI-t, tudatva, hogy bár a keddi Orbán-Fico-találkozón főként a két ország gazdasági kapcsolatairól lesz szó, a magyar kormányfő a tárgyalás előtt tájékozódni kívánt a felvidéki magyarság helyzetéről. A 2300 lakosú Pest megyei Pilisszentkereszt (szlovákul Mlynky) az ország egyetlen olyan települése, ahol a szlovákok többséget alkotnak, a lakosság 54 százaléka vallja magát szlováknak. 2008 márciusában a település képviselő-testülete arról döntött, hogy másik épületbe költöztetik a szlovák kisebbségi önkormányzat irodáját. Az ügyből politikai vita kerekedett Magyarország és Szlovákia között. Végül 2008 júniusában állapodott meg az akkori magyar Miniszterelnöki Hivatal és a szlovák országos kisebbségi önkormányzat egy új regionális központ megépítéséről, amelyre a kabinet 80 millió forintot ajánlott fel az Országos Szlovák Önkormányzatnak, és a szlovák kormány is jóváhagyott egy azonos nagyságú összeget erre a célra. A szlovákok pilisszentkereszti kulturális központjának alapkövét 2010. április 21-én tették le, majd az év decemberében Orbán Viktor magyar és Iveta Radičová akkori szlovák kormányfő megegyezett, hogy mindkét kabinet megemeli - a magyar fél 46 millió forinttal, a szlovák 160 ezer euróval - a pilisszentkereszti Szlovák Közösségi Ház építésének eredeti költségeihez való hozzájárulását. Orbán Viktor és Robert Fico április 26-án Varsóban - a lengyel fővárosban rendezett Lengyelország - Közép-Európa - Kína gazdasági fórum alkalmával - találkozott a szlovák kormányfő hivatalba lépése után először. A félórás megbeszélésen magyar részről mások mellett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Szijjártó Péter, a miniszterelnök akkori szóvivője vett részt. A két miniszterelnök legutóbb július 20-án Pozsonyban nem hivatalos találkozón váltott szót egymással, amikor együtt nézték meg a Slovan Bratislava-Videoton FC Európa Liga-selejtező mérkőzést.

Orbán Viktor Pilisszentkereszten találkozik Robert Ficoval

2012. szeptember 27. - (oslovma.hu)

www.oslovma.hu/XXX/mlyficor.jpgwww.oslovma.hu/XXX/ficorbml.jpg

http://www.oslovma.hu/index.php/sk/magyarul/170-magyarul1-magyarul1/860-a-pilisszentkereszti-szlovak-haz-koruli-vita

A Szlovák Köztársaság és Magyarország miniszterelnökei Robert Fico és Orbán Viktor október 2-án, kedden a délutáni órákban Pilisszentkereszten ünnepélyes keretek között együtt adják át a Pilisi Szlovákok Központját. Az oslovma.hu független magyarországi szlovák portál értesülései szerint az új Szlovák Ház átadása alkalmából a kormányfők hivatalos kétoldalú tárgyalást folytatnak, és közös nyilatkozatot is aláírnak. Magyarország legszlovákabb településén mindkét miniszterelnök ünnepi beszédet mond. A rendezvényen Ján Fuzik, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke és Marta Demjénová, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke is felszólal. A Pilisi Szlovákok Központját Szalay Zoltán, római katolikus lelkész áldja meg szlovák és magyar nyelven. A rendezvényt záró sajtótájékoztató előtt rövid kulturális műsor keretében fellépnek a helyi általános iskola tanulói, a Pilis Kórus és az Éneklő Szlovák Ifjúság együttes.

http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&;cid=147162

http://www.bumm.sk/73637/orban-pilisszentkereszten-talalkozik-ficoval.html

Orbán Viktor Pilisszentkereszten találkozik szlovák partnerével

2012. szeptember 28. - (mti)

Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök jövő kedden Pilisszentkereszten találkozik, ahol együtt adják át a Pilisi Szlovákok Központját. A kormányfők ez alkalomból kétoldalú megbeszélést is folytatnak, és a tervek szerint közös nyilatkozatot is aláírnak - erősítette meg Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az ezzel kapcsolatos sajtóinformációkat pénteken az MTI-nek. Az oslovma.hu független magyarországi szlovák portál számolt be saját értesüléseire hivatkozva arról, hogy a két miniszterelnök október 2-án Pilisszentkereszten ünnepélyes keretek között együtt adja át a Pilisi Szlovákok Központját, majd hivatalos kétoldalú tárgyalást folytatnak, és közös nyilatkozatot is aláírnak. A magyar és a szlovák kormányfő április 26-án, Varsóban találkozott Robert Fico hivatalba lépése után először. A félórás megbeszélésen magyar részről Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Szijjártó Péter, a miniszterelnök akkori szóvivője, Gottfried Péter külpolitikai tanácsadó és Kiss Róbert varsói magyar nagykövet vett részt. A két miniszterelnök legutóbb Pozsonyban, július 20-án nem hivatalos találkozón váltott szót egymással, amikor együtt nézték meg a Slovan Bratislava - Videoton FC Európa Liga-selejtező mérkőzést. A SITA szlovák hírügynökség akkori beszámolója szerint főleg a futballról beszélgettek. „Sok mindenről beszélgettünk, de főleg a futballról” - mondta Orbán Viktor a mérkőzés után, Robert Fico pedig a hírügynökségnek úgy fogalmazott: „A találkozó igazolta, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok minősége lehetne teljesen más, mint amilyen eddig volt. A jövőre kell koncentrálni, nem a múltra. Mindkét országnak hasznára válik, ha a Szlovákiát és Magyarországot érintő közös tervekről beszélünk” - mondta akkor a szlovák miniszterelnök.

A pilisszentkereszti Szlovák Ház körüli vita

2012. szeptember 28. - (mti)

Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök október 2-án Pilisszentkereszten együtt adja át a Pilisi Szlovákok Központját. A község szlováksága számára fontos intézmény körül 2008-ban forrósodott fel a levegő. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga az intézmény körüli vitákról:

2008. március 21. - A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke levélben kérte a Miniszterelnöki Hivataltól: akadályozzák meg, hogy a helyi Szlovák Házból áttelepítsék a kisebbségi önkormányzat irodáját a falu másik felébe. (A 2300 lakosú Pest megyei Pilisszentkereszt - szlovákul Mlynky - az ország egyetlen olyan települése, ahol a szlovákok többséget alkotnak, a lakosság 54 százaléka vallja magát szlováknak.) A képviselő-testület ennek ellenére 25-én úgy döntött, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő Szlovák Házból április 1-jével a helyi általános iskolába helyezik át a szlovák önkormányzat irodáját, az indoklás szerint azért, hogy az újonnan alakult civil szervezetek helyhez jussanak.

2008. március 26. - A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat közölte: akár helyi népszavazást is kezdeményez az ügyben, mert a Szlovák Ház a helyiek számára érzelmi kérdés, a szlovákság identitástudatának fontos szimbóluma. Aznap a szlovák kormány is éles hangú nyilatkozatban tiltakozott a döntés ellen, a közlemény szerint „az ilyen lépések egyedül a meglevő kisebbségi jogok mértékének csökkentéseként értelmezhetők”. A pozsonyi kormány azt is közölte: szükség esetén kész arra, hogy a pilisszentkereszti kisebbségi intézményrendszer rendes működtetéséhez szükséges pénzt a szlovák költségvetésből különítse el. A nap folyamán bekérették a szlovák külügyminisztériumba a pozsonyi magyar nagykövetség ügyvivőjét is. Robert Fico szlovák kormányfő április 22-én fogadta a pilisszentkereszti szlovákok küldöttségét, és közölte: kormánya kész pénzt adni gondjaik megoldására.

2008. március 31. - Sólyom László köztársasági elnök Pilisszentkeresztre látogatott, és úgy nyilatkozott: nem magyar-szlovák ellentétről van szó a Szlovák Ház ügyében kialakult helyi vitákban, az ezzel kapcsolatos külföldi reakciók indokolatlanok voltak.

2008. április 1. - A pilisszentkereszti képviselő-testület rendkívüli ülésen úgy döntött: egyelőre nem kell kiköltöznie a Szlovák Házból a szlovák kisebbségi önkormányzat irodájának.

2008. április 29. - Pilisszentkereszt képviselő-testülete szabályozta a Szlovák Ház használatát; eszerint az épület a jövőben elsődlegesen hatósági feladatok és közfeladatok ellátására vehető igénybe. A helyi szlovák kisebbségi önkormányzat ezzel kapcsolatban sérelmezte, hogy a jövőben csak alkalmilag használhatják az ingatlant. A döntésnek élénk sajtóvisszhangja támadt Szlovákiában, a Sme című szlovák liberális napilap jegyzetírója a pilisszentkereszti önkormányzat „elvakult hatalmi önkényéről és parttalan arroganciájáról” írt, a pozsonyi Pravda pedig arról, hogy „a magyar kormány kisebbségekről való gondoskodása kizárólag a nem Magyarországon élő kisebbségekre korlátozódik”.

2008. április 30. - Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a pilisszentkereszti települési és kisebbségi önkormányzat vezetőjét is arra kérte, hogy ne tegyenek elhamarkodott lépéseket a helyi Szlovák Ház körül kialakult ügyben. Robert Fico szlovák kormányfő aznap úgy nyilatkozott, hogy ha egy szlovákiai önkormányzat tenne hasonlót a szlovákiai magyarokkal, „bezzeg lenne cirkusz, tüntetés az Európai Parlamentben, és kitörne a harmadik világháború”.

2008. június 5. - Kiss Péter kancelláriaminiszter nyilatkozatban bejelentette: új Szlovák Ház épül Pilisszentkereszten a Miniszterelnöki Hivatal és a szlovák országos kisebbségi önkormányzat előző napi megállapodása értelmében. A regionális központ megépítésére a kormány 80 millió forintot ajánlott fel az Országos Szlovák Önkormányzatnak, a szlovák kormány június 18-án azonos nagyságú összeget hagyott jóvá e cél érdekében.

2008. szeptember 2. - Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára közölte: megkezdődhet Pilisszentkereszten a magyar és szlovák kormány közös finanszírozásával épülő Pilisi Szlovákok Regionális Központjának építése. A leendő intézményben a környék szlováksága ápolhatja hagyományait, és az irodagondok is megoldódnak.

2010. április 21. - Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára és Vilma Prívarová, a Határon Túli Szlovákok Hivatalának elnöke szlovák-magyar egyezményt írt alá a pilisszentkereszti Szlovák Közösségi Ház építésének finanszírozásáról, majd letették a kulturális központ alapkövét. Az eredeti tervek szerint az épületnek már 2009 júniusára el kellett volna készülnie, a késést az építési telek kiválasztása és az építési engedély körüli bonyodalmakat okozták. Orbán Viktor magyar és Iveta Radičová szlovák kormányfő 2010. december 14-én egyezett meg abban, hogy mindkét kabinet megemeli - a magyar fél 46 millió forinttal, a szlovák 160 ezer euróval - a pilisszentkereszti Szlovák Közösségi Ház építésének eredeti költségeihez való hozzájárulását.

2012. július 20. - A magyar és a szlovák kormány megállapodott a csaknem egy éve elkészült, de még berendezésre váró pilisszentkereszti Szlovák Közösségi Ház átadásához szükséges feltételekről és forrásokról. Az ünnepélyes átadásra a kivitelezői számlák kifizetését, a bútorozást, illetve a használatra vonatkozó szerződések megkötését követően kerül sor.

Ellentmondó, aggályos, diszkriminatív javaslat

A szegedi nemzetiségi önkormányzatok vezetőinek levele Lázár Jánoshoz

2012. szeptember 27. - (szegedma / oslovma)

www.oslovma.hu/XXX/SzeLazar.pdf www.oslovma.hu/XXX/SzeLaFot.jpg

A szegedi szlovák, bolgár, görög, német és ukrán nemzetiségi önkormányzatok képviselői levéllel fordultak Lázár Jánoshoz, aki egyéni képviselői indítványként benyújtotta a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot. Szeretnék néhány pontra felhívni a figyelmét, ahol a törvényjavaslat és más, a nemzetiségek jogait érintő jogszabályok közös értelmezésében gondot látnak. Arra kérik Lázár Jánost, a szegedi országgyűlési képviselőket és az aláíró nemzetiségek országos önkormányzatának elnökeit, fontolják meg, hogy ezeket (a mellékelt dokumentumban) az általuk jelentősnek tartott diszkrepanciákat módosító javaslattal kiküszöböljék:

„A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Nj. tv.) 59. § (2) bekezdése szerint „[e]gy választópolgár egy jelöltet ajánlhat”. Ezzel szemben a Ve. tj. 126. § (3) bekezdése alapján “[e]gy választópolgár több jelöltet is ajánlhat”, de a javaslat nem törli (módosítja) a Nj. tv. ezzel ellentétes 59. § (2) bekezdését. A két törvény ellentmondó szabályozása bizonytalan jogi helyzetet teremt.

Szeretnénk jelezni, hogy a Nj. tv. 59. § (2) bekezdését önmagában is problematikusnak tartjuk, hiszen ugyanezen törvény 58. §-a kizárja az egyéni jelöltek indulását azzal, hogy „[a] választáson nemzetiségi szervezet állíthat jelöltet”. Egyéni nemzetiségi jelöltek tehát nincsenek, az 59. § (2) bekezdés mégis kizárólagos egyéni ajánlást tesz csak lehetővé. Ezzel egy, a rendes választásnál is szigorúbb előválasztás jön létre, mivel a rendes választáson a szavazónak lehetősége van több jelöltre is szavazni. Úgy véljük, hogy ez alkotmányosan aggályos pont, amely a választási rendszer többi elemében nem érvényesül, így a nemzetiségekre nézve diszkriminatív is.

A fentiek okán javasoljuk, hogy egy nemzetiségi választópolgár több jelöltet is ajánlhasson a nemzetiségi választásokra, amennyiben az adott szinten a választáson több jelöltre lehet szavazni. A jogegyenlőség szempontjából veszélyesnek tartjuk azt, hogy a Nj. tv. 59. § (1) bekezdése szerint jelöltenként a névjegyzékben szereplők legalább 5%-ának ajánlása szükséges továbbra is. Az egyéni választókerületekre előírt 200-zal, a helyi önkormányzati jelöltnek előírt 1%-kal szemben ez az arány jelentősen magasabb. A nemzetiségi önkormányzati választások előtti specifikus adminisztratív akadályok indokolatlanul megnehezítik a jelöltállítást, és ezáltal veszélyeztetik a helyi közösség kulturális autonómiáját biztosító szerv létrehozásának alapjait, valamint korlátozzák a nemzetiségi választópolgárok jogát, hogy a választásokon az általuk legmegfelelőbbnek tartott önkormányzati testületet alakítsák ki.

Javasoljuk, hogy a nemzetiségi önkormányzati jelöltek által begyűjtendő ajánlások száma ne legyen több, mint az adott szintű többségi önkormányzati jelöltek által megszerzendő ajánlások száma.

Sajtóinformációk szóltak egy olyan, a Ve. tj.-hez benyújtandó kormánypárti módosító javaslatról, amely expliciten kimondaná, hogy a regisztráció újra megnyílik önkormányzati és parlamenti választások előtt. Kérjük, ennek során legyenek figyelemmel arra is, hogy ez a lehetőség nemzetiségi önkormányzati választások előtt is fennálljon.”

Esterházy János-emléktáblát állítanának Léván civil szervezetek

2012. október 2. - (mti)

Esterházy János politikusnak szeretnének emléktáblát állítani Szlovákiában lévai civil szervezetek és intézmények; a táblát közadakozásból fedeznék. Mint a kezdeményező civil szervezetek és intézmények közölték, céljuk, hogy Léván Esterházynak méltó emlékhelyet hozzanak létre, ahol a környék magyarsága leróhatja tiszteletét. Az emléktábla-bizottság szeptember közepén közadakozást hirdetett a gróf leendő lévai emléktáblájára. A tervek szerint a domborműves emléktábla anyaga márvány és bronzötvözet lesz, a kivitelezésre két terv is van. A bizottság a bejövő források függvényében dönt arról, melyik valósulhat meg. A dombormű formába öntését a lévai Reviczky Társulás, az emlékmű felállításának kezdeményezője vállalta magára. „Már az emléktábla helyének meghatározása is gondot okozott” - mondta Wirth Jenő, a Reviczky Társulás elnöke az MTI-nek. Mint kifejtette, Esterházy még mindig háborús bűnösnek számít Szlovákiában, így köztéren szóba sem jöhetett a tábla elhelyezése. Az emléktáblát végül a Czeglédi Péter Református Gimnázium falán fogják elhelyezni, ha összegyűlnek a szükséges anyagi források. A jótékonysági akció keretében téglajegyek árusításának formájában is próbálnak támogatást szerezni, illetve minden eszközzel megpróbálják az emberek figyelmét felhívni az Esterházy-emléktábla fontosságára. Erre szolgál az a pénteki előadás is, amelyet Molnár Imre szociológus-történész, neves Esterházy-kutató fog tartani a gróf életéről, munkásságáról a lévai Czeglédi Péter Református Gimnáziumban. Esterházy János a két világháború közötti időszakban, majd a II. világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. Egyben ő volt a szlovák parlament egyetlen olyan tagja, aki nem volt hajlandó megszavazni a zsidók kitelepítését. A háború után, 1945-ben a korabeli csehszlovák rendszer háborús bűnösnek nyilvánította, halálra ítélte, majd börtönbe zárta. Az 1901-ben Nyitraújlakon született politikus 1957. március 8-án a mírovi várbörtönben súlyos betegen hunyt el.

Elbocsátásokra készül a pozsonyi Slovnaft

2012. október 2. - (mti)

Alkalmazotti állományának megközelítőleg 7 százalékos csökkentésére készül a Mol Nyrt. szlovákiai leányvállalata, a pozsonyi Slovnaft olajipari vállalat - erősítette meg Anton Molnár a vállalat szóvivője kedden az MTI-nek. Az elbocsátás a 3.600 embert foglalkoztató vállalat megközelítőleg 300 alkalmazottját érintheti a következő néhány hónapban. Az elbocsátás a vállalatnál bevezetett általános költségcsökkentő intézkedések része. Az elbocsátás nagyobb része, közel kétharmada az adminisztratív munkaerőt érinti, egyharmada a gyártásban dolgozókat - mondta Anton Molnár. Az átszervezés hátterében az áll, hogy az elmúlt időszakban - az üzemanyagok emelkedő ára és a csökkenő kereslet miatt - az egész kontinensen romlott az olajipari vállalatok helyzete. Az elmúlt időszakban, az üzemanyagok iránti kereslet mintegy 10 százalékos csökkenését lehetett tapasztalni, miközben a kilátásokkal kapcsolatos elemzések a helyzet további romlását vetítik elő - fejtette ki. A kialakult helyzet ennek ellenre nem befolyásolja a vállalat beruházási terveit, köztük a vállalat új - 204 millió eurós befektetést igénylő - polietilén gyártó üzemegységének tervezett építését sem. A Mol a múlt héten pénteken közölte, hogy Magyarországon mintegy tízezer dolgozójából hétszáz elbocsátását tervezi csoportos létszámleépítés keretében. Szollár Domokos, a Mol szóvivője elmondta: a leépítés a Mol Nyrt.-t, valamint a csoporthoz tartozó TVK-t is érinti. A cég a magyarországi finomítás, a termelés, a logisztika, a nagy- és kiskereskedelem területén egyaránt tervez elbocsátásokat. Fele-fele arányban fizikai és szellemi foglalkozásúakat küld el a vállalat. A finomítás és kereskedelem üzletágban 12 százalékos leépítést helyezett kilátásba a vállalat.

Jó a kihasználtsága a Pozsonyt Rajkával összekötő autóbuszjáratnak

2012. szeptember 28. - (mti)

Már két éve működik és egyre jobb kihasználtsággal üzemel a Pozsonyt Rajkával összekötő, a pozsonyi városi tömegközlekedési járatok egyikeként működő autóbuszjárat - közölte az MTI-vel Agáta Staneková, a Pozsonyi Közlekedési Vállalat (DPB) szóvivője pénteken. A 801-es járat üzemeltetését egy a határon átívelő együttműködés fejlesztését irányzó projekt keretén belül, európai uniós támogatással 2010. október elsején kezdte meg a Pozsonyi Közlekedési Vállalat. A járat létjogosultságát a régión belüli napi rendszerességű forgalom növekedése adta, aminek egyik oka az volt, hogy az elmúlt évek során mind több szlovák állampolgár vásárolt ingatlant a határ magyar oldalán. A járat kihasználtsága eleinte vegyes volt, mára azonban a két település közötti forgalom nehezen nélkülözhető részévé vált. „A járat kihasználtságáról ugyan pontos kimutatással nem rendelkezünk, de határozottan jó visszajelzéseink vannak mind az utazóközönség, mind pedig az autóbuszvezetők részéről” - mondta Agáta Staneková, a DPB szóvivője. Hozzátette: egyelőre sem a megállók számát tekintve, sem pedig a járatsűrűség szempontjából nem terveznek változtatásokat a 801-es járaton. A járat adta lehetőségeket eleinte inkább a Rajkán és más határ közeli magyar településen ingatlant vásárolt szlovák állampolgárok használták ki, később azonban nőtt a Pozsonyba utazó magyarok aránya is, az utazóközönség összetétele jelenleg kiegyenlített. A „nemzetközi járat” megközelítőleg óránként közlekedik, reggel fél öttől éjjel tizenegy óráig. A teljes árú, egyirányú menetjegy 420 forint vagy 1 euró 50 cent.

Répás Zsuzsanna: Egyetértés van Szlovéniával a kisebbségi jogok és támogatások ügyében

2012. szeptember 26. - (mti)

A szlovén parlament által hamarosan tárgyalandó kisebbségi törvény és a magyarországi szlovén közösség parlamenti képviselete szerepelt egyebek között a Magyar-Szlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság XIII. ülésének napirendjén szerdán Ljubjanában - mondta el Répás Zsuzsanna a tanácskozás szünetében telefonon az MTI-nek. A nemzetpolitikai helyettes államtitkár kiemelte: a kisebbségekről szóló új törvény nagyon fontos az ottani magyar közösség számára, ennek előkészítésében jelentős szerepet vállalt a szlovéniai magyar közösség parlamenti képviselője, Göncz László. Hozzátette: a szlovén fél felvetette az új magyar választójogi és nemzetiségekről szóló törvényt, és ezzel összefüggésben a magyarországi szlovén közösség parlamenti képviseletét. Szó volt még a Kétvölgy és Felsőszölnök közötti út megépítéséről is - mondta a helyettes államtitkár. (A két település közötti 5,1 kilométeres útszakasz megépítésére a kormány márciusi ülésén különített el forrást.) Répás Zsuzsanna úgy fogalmazott: könnyű szívvel jött Ljubljanába, mert Szlovénia és Magyarország között nincs alapvető elvi, megközelítésbeli különbség a kisebbségi jogok és a kisebbségek támogatás ügyében. Mint mondta: Szlovénia ugyanúgy elfogadja és támogatja a kisebbségi közösségek, a nemzetiségek egyéni és kollektív jogait, és biztosítja számukra a lehető legjobb feltételeket. Ebből a szempontból azonos elvi alapokon állunk - fogalmazott Répás Zsuzsanna, aki azt mondta, dolgoznak azon, hogy a felmerülő kérdéseket, például a pénzügyi támogatások területén, megoldják.

A tavalyinál több pénzből kevesebb állami támogatást kapott a felvidéki magyar sajtó

2012. szeptember 26. - (mti)

Bár a tavalyinál több pénz jutott idén a kisebbségi kultúra állami támogatására Szlovákiában, a pénzek elosztása mégsem hozott elégedettséget, nem egy civil szervezet és több felvidéki magyar sajtóorgánum is jelezte: nem tartja átláthatónak a pénzekről hozott döntéseket, és megkérdőjelezik a csökkentések okait is. Elsőként a fogyatékkal élő szlovákiai magyarok tájékoztató kiadványa, a Carissimi folyóirat jelezte: nem kapott a szlovák kormányhivatal pályázatán támogatást a 2012-es évre, így félő, hogy hiánypótló munkáját nem folytathatja. Az általuk indokolatlannak tartott döntések miatt panaszkodók köre később tovább bővült. A héten a felvidék legnagyobb magyar hetilapja, a Szabad Újság és a délnyugat-szlovákiai régió hetilapja, a Csallóköz is jelezte: komoly gondokat okozhat számukra, hogy az állami támogatás összegét esetükben a korábbi évek töredékére csökkentették. Varga Péter, a Szabad Újságot és a Csallóközt kiadó Mediaimpress kft ügyvezetője a támogatások összegének csökkentésével kapcsolatban az MTI-nek azt mondta: indokolatlannak, ellehetetlenítő hatásúnak és politikailag motiváltnak tartja azt. Hozzátette: a támogatások az elmúlt években történt odaítélését szem előtt tartva végigkövethető, hogy a számukra megítélt összegek folyamatosan csökkentek. „Két évvel ezelőtt, amikor az erősen szlovák nemzeti érzelmű Marek Maďarič (Smer) felügyelte a támogatások elosztását, 25 ezer euró támogatást kapott a Szabad újság, egy évvel később Rudolf Chmel idején már kevesebb mint a felét, és az idén, amikor a lap jelentősen bővült, a Most-Híd által jelölt A. Nagy László idején már csak 4 ezer eurót” - részletezte Varga Péter. Elmondta: a csökkentés hátterében azt látja, hogy a hetilap nem az előző kormányban szerepet vállaló és a pályázatok elbírálását felügyelő kisebbségi kormánybiztost jelölő Most-Híd párt „szájíze szerint” íródik. „A. Nagy László már a Szabad Újságnak adott interjújában is bevallotta, hogy ellenérzéssel viseltetett a lappal szemben, és azt is elmondta, hogy személyesen csökkentette a nekünk járó támogatást” - utalt az ügyvezető a Szabad újság szerdai számában a kormánybiztossal megjelent interjúra. A. Nagy László a szlovák kormány kisebbségügyi kormánybiztosa a téma kapcsán az MTI-nek adott nyilatkozatában azt mondta: az igényelt támogatások összegeit több esetben azért kellett csökkenteni, mert nem állt rendelkezésükre elegendő anyagi eszköz. „A költségvetésben 4,5 millió euró volt elkülönítve a kisebbségi kultúrára, és a kérvények összege meghaladta a 13 millió eurót” - szögezte le A. Nagy László, aki szerint a támogatási pénzek összegével elégedetlenek csak a pályázók töredékét adják, ő személy szerint csak kevés esetben módosított az összegeken, így az esetek 98 százalékában azok az összegek kerülnek kifizetésre október végéig, amelyeket a szakmai bizottságok jóváhagytak. „Az összegek odaítélésénél szakmai szempontok és a társadalmi igény játszott szerepet” - tette hozzá.

LMP: A kormány tárgyaljon Szlovákiával a kettős állampolgárságról

2012. szeptember 24. - (mti)

A Lehet Más a Politika (LMP) arra szólítja fel a kormányt, valamint a szlovák-magyar kormányközi vegyes bizottság magyar társelnökét, hogy a bizottság következő, október 18-ra tervezett visegrádi találkozóján tárgyaljanak a szlovák és magyar kettős állampolgárság megadásának lehetőségeiről, valamint vizsgálják meg a Selye János Egyetem leminősítésének okait. Dorosz Dávid, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának tagja az MTI-hez hétfőn eljutatott közleményében úgy fogalmaz, hogy a „kormány gyáván lapít” a szlovákiai magyarság kettős állampolgársága körüli problémák, valamint a Selye János Egyetem leminősítése ügyében. Az LMP ugyanakkor a szlovák-magyar kormányközi vegyes bizottság következő találkozójának napirendjére vetetné - a gazdasági és infrastrukturális kérdések mellett - ezeket, a határon túli honfitársaink számára fontos ügyeket is - teszi hozzá. Emlékeztet arra, hogy a Határon Átívelő Együttműködést Szolgáló Magyar-Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottság magyar tagozata pénteken szakmai előkészítő ülést tartott, de azon nem került szóba sem a szlovákiai magyarok kettős állampolgárságának sem a Selye János Egyetem leminősítésének problémája.

Félmillió új magyar lesz 2014-re

Szlovákiával meg kell egyezni - Szavazati jog

2012. szeptember 24. - (mti)

Eddig mintegy 320 ezer állampolgársági kérelem érkezett, a választási ciklus végére meglesz a félmillió, esküt tett új magyar állampolgár - mondta Semjén Zsolt hétfő este Budapesten, a Szent István Társulat rendezvényén. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszámolt arról, hogy 270 ezren tették le az állampolgársági esküt, ennek fele névváltoztatási kérelemmel is járt. Elsősorban Erdélyben és a Vajdaságban zajlik a honosítás, de a világ minden tájáról érkeznek kérelmek - közölte a kormányfő kereszténydemokrata helyettese. Az elutasítások száma fél ezrelék alatt van, ezek nagy része abból adódik, hogy az érintettek nem hajlandók bizonyos hiánypótlásra, elégtelen a magyar nyelv ismerete, és nem is hajlandók a tanulására. Kis részük csak az, akik büntetett előélet vagy nemzetbiztonsági kockázat miatt nem kaphatnak állampolgárságot - mondta Semjén. A politikus ismét leszögezte: ez nem valamiféle kvázi-állampolgárság, nincs A és B kategóriájú állampolgár. A miniszterelnök-helyettes - aki előadásában felhívta a figyelmet az alaptörvény határon túli magyarokat érintő passzusára is - azt mondta: az elszakított területeken és a diaszpórában az asszimiláció nagyon felgyorsult. Ennek fenyegetésével szemben a hagyományos támogatási formák már nem elégségesek, erős impulzusra van szükség, és ez az állampolgárság megadása, ami a nemzet közjogi egyesítésével azonos - jelentette ki, hozzátéve: ez a lehetséges válasz Trianonra, és a mai körülmények közötti folytatása a Szent István-i államalapításnak. Kitért arra, hogy előbb vagy utóbb meg kell állapodni Szlovákiával, hiszen az állampolgársági törvény nemcsak az egyetemes emberi jogokkal, az unió alapértékeivel és a szlovák alkotmánnyal ellentétes, hanem szlovák nemzeti szempontból a józan ésszel is. A szlovák nyelvtörvény alapján az állampolgárságuktól megfosztottak kilencven százaléka nem is magyar. Hoztak egy szabályt a magyarok ellen, és azokat sújtják, akiknek nincs közük a magyar ügyhöz - állapította meg a miniszterelnök-helyettes. Ukrajnában nem a kárpátaljai maroknyi magyar miatt van probléma az állampolgársággal - folytatta. Semjén szerint a félelem a Dnyeperen túl élő mintegy 20 millió orosz miatt van. Attól tartanak, hogy ha tömegesen veszik fel az állampolgárságot, akkor az veszélyt jelent Ukrajnára - jegyezte meg. Szólt még a határon túli magyarságnak jogsegélyt nyújtó Nemzeti Jogvédő Hivatal felállításáról, és úgy fogalmazott: „emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket tűzön-vízen át érvényesítjük”. Kitért arra is, a tömbmagyarság esetében a területi, a szórványmagyarság esetében a kulturális autonómia a megoldás. Ha Európában más népeknek lehet autonómiájuk, akkor „mi sem vagyunk alább valóak” - fogalmazott Semjén Zsolt, aki ismét megerősítette: az etnikai alapú magyar pártok mellett állnak ki, őket tekintik elsősorban szövetségesnek. A külhoni magyarság esetében a listás, levélben való szavazásra van lehetőség - tért át egy másik témára, és hangsúlyozta: mindenki számára biztosítják majd a postai úton való voksolást. A Bethlen Gábor Alap létrehozását ismertetve kiemelte: a határon túli magyarság támogatására ilyen összeg, mintegy 15,5 milliárd forint, még nem állt rendelkezésre. Az oktatás-nevelési támogatást minden gyermek számára biztosítják, aki határon túl magyar iskolába jár, 250 ezer gyermek után utal a magyar állam 20 ezer forintot - jelezte.

Harc az idegen nyelvű /és nemzetiségi?!/ oktatás ellen

A szlovákiai és romániai magyaroknak szlovákul és románul kell/ene/ tanulniuk a történelmet - Hoffmann Rózsa /logikája?!/ szerint... - „A történelem tantárgy a hazafias nevelésről szól.“ - Az oktatási kormányzat újraszabályozná a kéttannyelvű iskolák működését - A Külügyminisztérium hogyan fogja tudni védeni holnaptól a magyar nyelvű oktatás ügyét a határainkon túl, amikor ő Magyarországon ilyen magyarázattal akarja szűkíteni a nem magyar nyelvű oktatást?

2012. szeptember 24. - (velemenyvezer.blog.hu)

A kormány forradalmi hevületében az idegen nyelvű oktatást korlátozná: aki idegen nyelven tudja tanítani az adott tantárgyat, annak Hoffmann Rózsa szerint magyarul is menni fog, a történelem tantárgy pedig a hazafias nevelésről szól. Az oktatási kormányzat újraszabályozná a kéttannyelvű iskolák működését: a jelenleg egyeztetési fázisban lévő tervezet szigorúan meghatározná, hogy mely évfolyamokon milyen tantárgyakat lehet idegen nyelven oktatni és milyeneket nem. Az ügy első látásra részletkérdésnek látszik, mégis igen súlyos problémákra világít rá: a jelenlegi oktatáspolitika elképesztő inkompetenciájára és a kormányt jellemző forradalmi „mindent megváltoztatás” kártékonyságára.

Magyarul is menni fog!

Az oktatási államtitkár érvelése szerint a közoktatásban eddig ex lex állapotok uralkodtak, amiért nem volt központilag szabályozva a tantárgyak idegen nyelvű oktatásának kérdése. Hoffmann Rózsáék állításuk szerint azért kívánnak ezen a helyzeten változtatni, hogy növeljék az oktatás színvonalát. A központosítási mániában szenvedő oktatáspolitika indoklása nem csupán azért abszurd, mert az állítólagos színvonalbeli problémákat automatikusan állami (túl)szabályozással akarja megoldani. Hanem azért is, mert láthatóan a szabályozni kívánt terület legalapvetőbb jellemzőivel sincsen tisztában: a kéttannyelvű iskolák köztudottan az ország legszínvonalasabb intézményei között találhatóak, és eddig tradicionálisan az elitoktatás részei voltak.

Az oktatási államtitkár szerint a félelmek erősen eltúlzottak, mert mint mondta, nem szükségszerűen kell elküldeni tanárok tucatjait, ugyanis aki idegen nyelven tudja tanítani az adott tantárgyat, annak magyarul is menni fog. Hoffmann Rózsa szerint nem véletlen, hogy a történelmet a jövőben csak magyarul taníthatják majd. Úgy véli, hogy a hazafias nevelést szolgáló, szemléletformáló tárgy magyarul tanítható. Elsősorban a természettudományok irányába szeretnénk eltolni a kéttannyelvű oktatást, mert azok erősítése és nemzetköziesítése a cél. - Hoffmann a kéttannyelvű iskolákról: nem kell tanárok tucatjait elküldeni (inforadio.hu)

De nemcsak a probléma felvetése, hanem a megoldás is abszurd. Úgy tűnik, Hoffmann Rózsa például arról sem hallott, hogy ezekben az intézményekben meglepő módon sok idegen anyanyelvű tanár is dolgozik. Egy rádióinterjúban ugyanis arról beszélt, hogy „aki idegen nyelven tudja tanítani az adott tantárgyat, annak magyarul is menni fog”. A Véleményvezért igen csak érdekelné, hogyan is gondolja ezt az államtitkár asszony: talán a natív spanyol tanár tanuljon meg gyorsan magyarul? De egyáltalán: mi azt sem látjuk, vajon miért is lenne jó a diákoknak, ha mondjuk egy tíz éve tanító osztrák lektor helyére innentől egy magyar anyanyelvű tanár kerülne. Miért emelné ez az oktatás színvonalát éppen egy kéttannyelvű gimnáziumban?

Hazafias nevelés

Az indoklás komolyan vehetőségére és az egész újraszabályozás átgondolatlanságára talán a legjobb példa a történelemoktatás kötelezően magyar nyelvűvé tétele. Hoffmann Rózsa ugyanis itt már arról beszél, hogy a történelem mint „a hazafias nevelést szolgáló, szemléletformáló tárgy magyarul tanítható.” Mi tényleg nem értjük, mitől lenne alacsonyabb színvonalú történelemtudása egy diáknak, aki idegen nyelven (vagy magyarul és idegen nyelven egyaránt) tanulja a történelmet, vagy miért lenne ő attól majd kevésbé „hazafias”. És egyébként is: belegondolt vajon Hoffmann Rózsa, hogy a Külügyminisztérium hogyan fogja tudni védeni holnaptól a magyar nyelvű oktatás ügyét a határainkon túl, amikor ő Magyarországon ilyen magyarázattal akarja szűkíteni a nem magyar nyelvű oktatást? A fenti kérdésekre nincsen és nem is lehet válasz, ugyanis ezeket láthatóan soha senki nem gondolta át. Ami a legfájóbb, hogy természetesen nem készültek kutatások és hatástanulmányok sem, melyek megmutatnák, hogy mi indokolja az állami beavatkozást és hogy a tervezett változtatásoktól milyen pozitív eredményeket várhatnánk.

Játszótéri anyukák

A Hoffmann Rózsa alatt működő oktatáspolitika legújabb tervezete egyes játszótéri anyukák beszélgetéseinek színvonalát tükrözi, akik mindenféle előképzettség, szaktudás és statisztika nélkül is mindig pontosan tudják, hogy az óvónéni, a tanító néni vagy a tanár néni miért tanít rosszul, és hogyan kellene megreformálni a magyar oktatást a bölcsődétől az egyetemekig. Akárcsak a gazdaságpolitikában, a Fidesz-kormány az oktatás területén is retorikájához híven igazi forradalmárként viselkedik: valaki a hasára üt, és rögtön ismét évtizedes hagyományokat, jól működő szervezeteket és intézményeket forgatnának fel.

Szigorúbb szabályok várnak a kéttannyelvű sulikra

2012. szeptember 17. - (mti)

Október elejéig véleményezhető a kéttannyelvű iskolák működésének szabályozására az Emberi Erőforrások Minisztériumában készült rendelettervezet - írta a Magyar Nemzet. Az új szabályozás kimondaná: a két tannyelvű iskolákban legalább három tárgyat idegen nyelven kell tanítani minden évfolyamon, de hogy pontosan melyiket, azt az iskolák maguk választhatják meg. Alsó tagozaton az ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés és környezetismeret tanítható idegen nyelven, ötödiktől emellé belép az iskolatípus sajátos tantárgya, a célnyelvi civilizáció is. Hetedik-nyolcadik osztályban már biológia, földrajz, fizika és kémia tantárgyak közül lehet választani. A középiskolákban a célnyelven kell tanítani mindazokat a tárgyakat, amelyekből a helyi tanterv szerint érettségizni lehet - írja a Magyar Nemzet. A dokumentum szerint harmadik osztály végéig egész napos formában kell megszervezni az oktatást. A kormányrendelet megszabná a követelményeket, amelyeket az iskoláknak teljesíteniük kell. Ezek alapján például az általános iskola végére minden tanulónak le kell tudnia tenni az alapfokú nyelvvizsgát, a középiskola végére pedig a középfokút. A rendelet mellékleteként feltüntetett kerettantervi ajánlás ennél is szigorúbb: eszerint a végzés idejére a tanulóknak a hatfokú skála ötödik, C1 szintjére (felsőfok) kéne eljutniuk. Elfogadása esetén a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, passzusait a 2013/2014-es tanévben kellene alkalmazni az első, az ötödik, kilencedik és az előkészítő évfolyamokon, majd felmenő rendszerben a többi évfolyamon is - írja a lap.

Egynyelvű ország

2012. szeptember 24. - (mesÜge - alternativa.blog.hu)

Nem kell tovább izgulnunk. Hoffmann Rózsa a napokban bokros teendői között végre időt szakított, és megnyilatkozott a középiskolai történelemoktatás kérdésében is. Mint megtudhattuk, a gimnáziumi kéttannyelvűség, a humán tárgyak, így a történelemoktatás területén is teljesen fölösleges. Az elképzelés a 150 éves neveléselméletnek ellentmond ugyan, de történeti gyökerei azért vannak. Az oktatási államtitkár egészen pontosan így fogalmazott: „a hazafias nevelést szolgáló, szemléletformáló tárgy [csak] magyarul tanítható.” Két fontos következtetést érdemes innen a már kézhez készített vörös könyvecskénkbe bejegyeznünk. Egyrészt azt, hogy a történelem kizárólagos magyar nyelven való tanítása elviekben nem csupán a kéttannyelvű hanem annak szerves részeként a nemzetiségi nyelvi oktatást is megszüntetné, másrészt pedig azt, hogy a történelem - ha eddig nem tudtuk volna - kizárólag a hazafias nevelés egyik eszköze. Mindez rettenetesen elszomorító, sokkal inkább mintha a kötelező iskolai egyen-surranó, illetve népi követelésre rendszeresített kimenősapka került volna terítékre. A meglebegtetett érvelés nem más, mint az 1989 óta, a történelemoktatás szakmai berkeiben zajló összes vita elméleti negligálása, és visszatérés egy a valóságban soha nem is létező zéró-ponthoz. Eddig azt hallottuk ugyanis, hogy magyar történelem oktatása - amellett hogy hazafiassá - elsősorban szélesen tájékozottá, műveltté és önálló gondolkodóvá lenne hivatott nevelni. Hogy főleg a gimnáziumok mindezt egy külön feladattal, a szép emlékű ’elitképzés’-el is megtoldották volna, és arról hogy ebben a kéttannyelvű osztályok jártak egykor az élen - már ne is igen értekezzünk. Az hogy azok a módszerek, amelyek segítségével az elmúlt időkből bizonyos eseményeket és jelenségeket kihalászunk, és azokat szép, többé illetve kevésbé katonás sorba rendezve „történelemként” adunk elő bizony mind idegen nyelveken keletkeztek eddig egyértelmű, mondhatni „ortodox” konszenzus volt a tárcánál. Mint ahogy az is, hogy nemzetközileg komolyan vehető gazdasági szakember is ismer történeti fogalmakat más nyelveken, ne adj’ isten talán hazája történelmével kapcsolatban is.

„Miért is nem neveltünk hazafit?”

Az a szemlélet, amely szerint a középiskolai történelem elsősorban „a hazafiasságra” nevel ugyanis jelenleg nem más mint egy anakronisztikus és zavaros elképzelés amely magát a „hazafiasságot” mint fogalmat üresíti ki végleg. Volt ugyan oly korszak, amelyben a történelem és magyar oktatásának valóban a „hazafiasság” volt központilag kitűzött célja. Ez akkor viszont nagyon különböző dolgokat jelentett. Egyrészt első oktatási miniszterünk, Eötvös József ezzel a „nemzetben szunnyadó erő” felébresztését kívánta elérni, ez egyrészt társadalmi mobilitást másrészt pedig az akkor soknemzetiségű ország magyarosítását kívánta jelenteni. Ha megnézzük azonban e „hazafias nevelés” rendelkezéseit, abban nemhogy a magyar nyelv kizárólagosságát nem látjuk, de annak párhuzamossága elsősorban a latinnal, másodsorban pedig az ógörög, német és francia nyelvvel szinte magától értetődő volt. Mivel a történelmet akkor szinte egzakt tudományként kezelték, ez a földrajzzal együtt, egy tanár kezébe került. A középiskolai történelemoktatás tehát - szervesen kapcsolódva a korszak fő történetírójának, Marczali Henriknek munkásságához - az egységes identitástudat mellett akkor az elitképzés fontos eszköze is volt, és mint ilyen, magától értetődve több akkor korszerű nyelvet tanított, nem csupán nyelvórák keretében Mindez alapvetően a klebelsbergi időszakban sem változott, csupán differenciálódott. A természettudományokban alkalmazott nyelvoktatás mellett azonban a történelemoktatás továbbra is szervesen kapcsolódott a német és latin nyelvhez - már középiskolás fokon is.

„Gyenge és esendő”

A gondolat, hogy ha a magyar történelem magyar nyelven tanítva nyújt csak 100% magyarságtudatot neveléstörténetileg ugyan értelmezhetetlen, mégis történeti gyökerű: a Horthy-korszakot, azon belül is Hóman Bálint és Szekfű Gyula „Magyar történet”-e és annak szellemtörténeti hagyománya jelenik meg véglegesen leegyszerűsítve. Ebben a nyelvi esszencializmusban, amely azt a történetet, amelyet magyarul adnak elő, erkölcsileg helyezi magasabb polcra az idegen nyelvű, de magyar tárgyú történelemnél. Ezt a logikát követve valójában a „szemléletformálás” kifejezés is elnyeri valódi, hoffmanni értelmét. A szocialista időszak és a Horthy-kor legrosszabb hagyományai azok, amelyek a valóban praktikus elemek fölé azt a célt helyezik, hogy a diákokba egy sablonos világképet és így szegényes identitástudatot öntsön, amelyben ennél fogva a „Magyar Történelem”, mint globális összefüggéseiből kiemelt szent ereklye szerepel, melyhez hódolni jár kicsi és nagy. A történettanítás célja eszerint a gondolkodás helyett egy átpolitizált történetszemlélet fejekbe való beverése, illetve az együtt gondolkodásnak az „egyet-gondolás”-al való fölváltása. Hiszen tarthatatlan volt, hogy a német nyelvű történelemkönyvben ott bujkál a kalandozások miatt érzett engesztelhetetlen düh, amely oly sok éve mérgezi a többre hivatott ifjú magyar elmét. Ha pedig franciául tanulunk Trianonról, a titokzatos nyelv akut kárörömmel fertőz meg minden nebulót. Ennek persze most vége, következik az unortodox egynyelvűség, amely ékes magyar nyelven ráz ki minden maradék tartalmat a tárgyból. Angol, német, francia nyelv pedig ehhez valóban nem kell. Az elképzelések szinte összecsengenek a diplomát, mint „úris huncutságot” kezelő felsőoktatási politikával. Minek ide idegen nyelvű humán tárgyak, és diploma? Hiszen mindezek csak a szabad piacon értékesek, ami mint tudjuk, az Ördög egyik ravasz, újkori praktikája.

„Nincs több franciázás” - Hoffmann Rózsa az egynyelvűségről

2012. szeptember 25. - (Sobri József - hircsarda.blog.hu)

hircsarda.blog.hu - Ez egy álhíroldal. Tele hírparódiákkal. Az oldalon feltüntetett hírek kizárólag a szerkesztőség álláspontját, vagy annak teljes ellentétét tükrözik. A valósággal való bármilyen egyezés kizárólag, vagy egyes szituációkban a valóság definíciójának értelmezésétől függően részben a véletlen műve. Ezt persze nagyban befolyásolja a véletlen definíciója is: azokat az összefüggéseket, amelyeket még nem ismerünk, vagy amelyek kiszámítása túlságosan költséges lenne, véletlennek tekintjük. Amennyiben bárki mást állít, azonnal perelünk rágalmazásért. Az oldal feltörőinek üzenjük, hogy tudjuk, kicsodák, hol laknak, és milyen szórakozóhelyeken ismerkednek. Az oldal tartalmáért nem vállalunk semmilyen felelősséget, mint ahogy semmi másért sem. Azonban helyreigazítási kérelmet vagy egyéb változtatási kérést, csak levélben, felbélyegezett válaszborítékkal együtt tudunk elfogadni. Helyreigazítás esetén pedig a levélnek tartalmaznia kell 6600 forint helyreigazítási díjat, kis címletű (kisebb mint 500 forint) magyar bankjegyekben. Ezek hiányában semmilyen kérésnek nem tudunk eleget tenni.

Franciázás, japánkodás és csikágózás - mind a múlté, ha az oktatási államtitkár végigviszi az egynyelvű oktatásra vonatkozó terveit. Interjú Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral.

- Mit jelent konkrétan az a kijelentés, hogy államilag kellene szabályozni a kéttannyelvű oktatás kérdését?

- Nyilván a leszbikus filmekkel kezdjük. Franciázás, tömeges jégkrém-reklámok és marhanyelv-receptek. Bármi, amiben egynél több nyelv van, az elmúlt évek elhibázott oktatáspolitikájának csökevényei. Minden jobb magyarul: képzelje csak el, ha a Himnusz franciául lenne!

- Miért ne tanulhatnának a diákok mondjuk magyar történelmet angol nyelven? Nem adna ez nekik egyfajta rálátást?

- Nem. Hallott már olyat, hogy Angliában magyarul tanulják a magyar történelmet? Úgy érzem, ha ezt nem gondolta át, nem is ért igazából az oktatáshoz. Látja, pont ez a különbség az igazi oktatás és a nyugati rendszerek között - utóbbi esetben úgy érezzük, hogy kaptunk valami tudást, de igazából csak bolyongunk az élet sötét útvesztőjében. Mert van, aki nem beszél, csak magyarul. Annak hogyan tanít meg bármit egy nem anyanyelven beszélő tanár?

- És úgy érzi, hogy ezt pont a többnyelvű oktatás szabályozása oldaná meg?

- Nézze, ez nagyon egyszerű. Milyen nyelven beszélnek Magyarországon? Magyarul. Aki ebbe nem gondol bele, az - nem győzöm elégszer hangsúlyozni - sötétben tapogatózik. Ennek szeretnénk véget vetni, hiszen ha megnézzük, hogy hány, hazánkban élő külföldi tudna elszavalni mondjuk egy Petőfi-verset, siralmas állapotokat találunk.

- Mit értenek az alatt, hogy hazafias tárgy lehet a történelem?

- Maga fiatal, úgyhogy biztos liberális - pont, mint a Véleményvezér nevű blog írói. Nem is próbálom elmagyarázni, de azért mégis, hátha akadnak olyan olvasóik, akik megértik. A lényeg, hogy olyan fiatalokat képezzünk, akik már az első perctől fel sem tesznek ilyen fogalmatlan kérdéseket, mert elfogadják, amit mondunk nekik.

- Nem fél attól, hogy a kétnyelvű oktatás megnyirbálása ártani fog a diákoknak?

- Nézze, ha én le tudtam érettségizni magyarul, másnak is menni fog. Több szót nem szeretnék erre az ügyre fecsérelni. Annyit még szeretnék üzenni az olvasóknak így a végén, amit egy felvidéki magyar iskolamegnyitón is mondtam: „A kétnyelvűség állapota és a gyakran gerjesztett ellentétek, sokszor göröngyössé teszi az utatokat, amelynek kisimításában történelmi szerep vár rátok” - de ez nyilván nekik szólt, itthon tanuljon csak mindenki magyarul.

Elkezdték építeni a Karva és Lábatlan közti révátkelőt

2012. szeptember 24. - (bumm.sk)

Megkezdődött a révátkelő építése a komáromi járásbeli Karva és a magyarországi Lábatlan között. Mindkét településen elkészül egy úszó móló, melyhez kiköthetnek a Dunán közlekedő hajók is. Jövő tavasszal indulhat újra a hajóforgalom a két település közt. A szlovákiai és magyarországi község közösen még 2008-ban pályázott közösen a Duna partján szemközt fekvő települések közötti hajóforgalom újraindítására. A szerződéskötésre 2011-ben került sor. A határon átnyúló pályázatokat támogató alapból sikerült pénzt szerezni az elképzelésre, amely az öt százalékos önrésszel együtt a karvai oldalon 287 ezer, míg a lábatlani oldalon több mint 500 ezer eurós fejlesztést jelent. A sikeres pályázatnak köszönhetően mindkét oldalon felújítják a kikötőt, Lábatlannál parkoló is épül. A karvai oldalon egy hajóétterem mellett fogják teljesen felújítani a már most is létező pontonkikötőt. Duka Gábor karvai polgármester szerint nagyon fontos az is, hogy ezek az új kikötők a Dunán közlekedő, sokszor 120 métert is elérő szállodahajók fogadására is alkalmasak, így a turizmus terén is nyílnak lehetőségek. A pályázat további része egy kisebb karvai hajó felújítása, amely a későbbiekben az utasforgalmat biztosítja. Duka Gábor elmondta, hogy a hajónak csupán a váza marad meg, és teljesen fel lesz újítva. Új motorokat, navigációt és fedélzetet kap, amely alkalmassá teszi a vízi közlekedést akár ködös időben, de akár éjszaka is. A kishajó 12 személy szállítására alkalmas, de kerékpárok szállítása is biztosított lesz. A kishajó felújítása már november végére várható, a kikötőket 2013 áprilisában készülnek átadni, majd a téli időszakot követően tavasszal indulhat meg a hajóforgalom a két település között. Egyelőre kész menetrend nem készült, de napi rendszerességgel közlekedne a hajó. Korábban több karvai lakos járt át dolgozni a Duna túloldalára, és a községek polgármesterei bíznak abban, hogy a turizmus mellett gazdasági lehetőségeket is kínál majd a megújuló hajóforgalom a Dunán.

A szlovák kormányfő az autógyártó cégek elvándorlásától tart

2012. szeptember 26. - (mti)

Néhány éven belül elvándorolhatnak az autógyártó cégek Szlovákiából, ami komoly problémákat okozhat az euróövezeti tagállamnak - mondta a szlovák miniszterelnök egy szerdai német lapinterjúban. Robert Fico a Süddeutsche Zeitungban megjelent interjúban kifejtette: Szlovákia az évi 1 millió kocsi gyártására alkalmas kapacitásával a lakosságszámhoz viszonyítva a legnagyobb autógyártó ország a világon. Az ország „annyira függővé vált az autóipartól, hogy rögtön komoly problémák keletkeznek, ha nem megy jól az ágazatnak” az üzlet - mondta Robert Fico. Hozzátette: Szlovákiának az az előnye, hogy nemcsak a bérek alacsonyak, hanem a személyi jövedelemadó is. „Ez néhány évre még megmenthet bennünket, de aztán Vietnam vagy Kína valószínűleg vonzóbb lesz a nagy cégek számára. Félek, hogy eljön az idő, amikor az autógyártás már nem tart el minket” - mondta a szlovák miniszterelnök. Az euróövezeti válsággal kapcsolatban kifejtette: a szolidaritásnak kiemelt jelentősége van, ezt azonban néha nehéz elmagyarázni egy olyan tagállamban, ahol Spanyolországgal vagy Görögországgal ellentétben az emberek alig 400 eurót keresnek, és 280 euró nyugdíjat kapnak. Hangsúlyozta: Szlovákia a szolidaritásért elvárja a megállapodások betartását. Pozsony nem járul hozzá a görög válságkezelő program felpuhításához - vagyis a program meghosszabbításához vagy a támogatás növeléséhez -, Ciprus támogatásához pedig csak akkor adja a beleegyezését, ha a szigetország közzéteszi azoknak a „postaládacégeknek” - egy postacímen kívül mással nem rendelkező, adóelkerülési célból Cipruson bejegyzett vállalkozások - listáját, „amelyek pénzt vonnak ki Szlovákiából”. Ugyanez vonatkozik Spanyolországra is - mondta Robert Fico, megjegyezve, hogy „nem sok maradt a szlovákok türelméből”.

Egyre több szlovák autót adnak el Kínában

2012. szeptember 21. - (mti)

Erős emelkedést mutat Szlovákia Kínába irányuló gépkocsiexportja, amely az elmúlt 5 év alatt a hatszorosára nőt - állapítja meg a Poštová banka az MTI-nek pénteken eljuttatott elemzésében. Míg 2007-ben még csak a szlovák gépkocsiexport 2,3 százaléka került a kínai piacra, az idei év első hat hónapjában ez az arány már 13,9 százalék volt. Kína ezzel Szlovákia második legnagyobb felvevőpiacává vált Németország után, ahová a szlovák autóexport 16,3 százaléka kerül és megelőzte Franciaországot, amely 13,2 százalékos arányban részesül. Az elemzés felveti: amennyiben a Kínába irányuló gépkocsikivitel az elmúlt 5 évben stagnál, akkor a szlovák autóexport 2007 óta nem 27, hanem csak 12 százalékkal nőtt volna. Hozzáteszi: Szlovákia az év első hat hónapjában 5,3 milliárd euró értékben exportált gépkocsikat, ez a teljes kivitel egyhatodát tette ki. A teljes szlovák export az első félévben 30,6 milliárd eurót ért el, abban a gépkocsikivitel mellett a képernyők, projektorok és televízió-készülékek (az export 8,2 százaléka), valamint az olajipari termékek (az export 4,4 százaléka) kivitele részesült a legnagyobb arányban. A szlovák kivitel legnagyobb hányada (84 százalék) 2012 első félévében is az EU-tagországok felvevőpiacaira került. Az ország EU-s kereskedelmi partnerei közül export terén Németország (a teljes export 21,3 százaléka) volt az első helyen, majd Csehország (13,8 százalék) és Lengyelország (7,5 százalék) következett. A nem EU-s piacok közül a kivitel legnagyobb hányada (3,8 százalék) Oroszországba irányult, amely már nem sokkal előzi meg a felzárkózó Kínát, ahová a szlovák export 3 százaléka került az első félévben.

Idegen nyelvként tesztelik a szlovákot a magyar iskolákban

2012. szeptember 23. - (bumm / sita)

Kísérletet tervez a szlovákiai magyar alapiskolákban az oktatásügyi tárca. Csaknem hatszáz ötödikes tudását tesztelik le szlovákból - ezúttal azonban idegen nyelvként. A kísérlet a Felmérés 5 tudásfelmérő projekt keretein belül valósul meg október és november fordulóján, 30 kiválasztott magyar tannyelvű iskolában. A magyar kisebbség képviselői régóta el szeretnék érni, hogy a szlovák nyelvet idegen nyelvként oktassák a magyar tannyelvű iskolákban. A tesztelés eredményeiből kiindulva a Hitelesített Mérések Nemzeti Intézete (NÚCEM) 2014-re ajánlásokat készít az oktatásügyi minisztériumnak, az Állami Pedagógiai Intézetnek és az Állami Tanfelügyelőségnek. Az eredményeket felhasználják a kisebbségi iskolák állami oktatási programjának megalkotásánál, valamint a tankönyvpolitika megállapításánál. Romana Kanovská, a NÚCEM vezetője szerint a cél a szlovák nyelv oktatásának hatékonyabbá tétele. Azt szeretnék, hogy a kisebbségi diákok tudjanak kommunikálni, így a nyelvtanítás ezen részére szeretnének ráerősíteni. A magyar iskolákban a Felmérés 5 során három tárgyból mérik fel a diákok tudásszintjét, matematikából, magyar és szlovák nyelvből. Egy ötödikes legfeljebb két tárgyból ír tesztet. A kísérlet felméri, mennyire értik a magyar diákok az elmondott és olvasott szlovák szöveget, hogy tudnak írni szlovákul, és mennyire bő a szókincsük. A tesztnek négy része lesz: értő szöveghallgatás, értő szövegolvasás, szókincs és írásbeli megnyilvánulás. A szókincs vizsgálatánál a mindennapi, gyakorlati életben előforduló helyzetekre koncentrálnak, mint a család, az iskola vagy a barátok. Fibi Sándor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének korábbi elnöke szerint a szlovák nyelvet csak idegen nyelvként lehet oktatni a magyar iskolákban. „A szlovák gyermek természetesen tanulja meg, hogy egy főnévnek a szlovák nyelvben három nyelvtani neme van, a magyarban azonban ilyen nincs, a magyarok így nem értik meg a szlovák nyelvtant, ha anyanyelvi módszertannal tanítják” - magyarázta. Az ötödikesek tesztelésével kapcsolatban emlékeztet, hogy a vidéki iskolák diákjainak más körülményeik vannak, mint a városiaknak. „A pozsonyi diák, ha kimegy a lakásból, szlovákul kell kommunikálnia. A falvakban csak a szlovákórákon beszélnek szlovákul a gyerekek” - magyarázta. Figyelmeztet, hogy épp ez a tény torzíthatja a Felmérés 5 eredményeit, s ezáltal az egyes nemzetiségi iskolák minőségéről alkotott képet.

Sürgős restaurálásra szorul Madách Imre síremléke

2012. szeptember 23. - (Szászi Zoltán - Új Szó)

Rendkívüli mértékben korrodálódott az alsósztregovai Madách-kastély parkjában, a költő végső nyughelyén álló síremlék bronzszobra, Rigele Alajos pozsonyi származású szobrászművész 1936-ban felavatott alkotása és annak talapzata. A Szlovák Nemzeti Múzeum - Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma fennhatósága alá tartozó kastélymúzeum kertjében álló síremlék állapota elsősorban az időjárás viszontagságai miatt romlott le. Az ember tragédiájának főszereplője, Ádám alakját formáló monumentális, mintegy négy méter magas bronzszobor 1936-ban készült, felavatása óta csak kisebb állagmegóvási munkákat végeztek az emlékművön. A bronz előbb patinát kapott az eső, a hó, a fagy következtében kialakult korróziótól, majd több helyen úgynevezett fémpestises elváltozás alakult ki rajta. Elvékonyodott, lyukacsossá vált az öntvény szerkezete, ami már a szobor stabilitását is veszélyeztetheti. A Szlovák Nemzeti Múzeum - Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma évek óta keresi a megoldást a magyar művelődéstörténet kiemelkedő emlékének megóvására, értesüléseink szerint Magyarország Külügyminisztériumától kapnak hamarosan hétmillió forintnyi célirányos támogatást a Madách-emlékmű megmentésére. A szlovákiai, területileg illetékes műemlékvédelmi felügyelőség jóváhagyta a szobor felújítását, értesüléseink szerint a munkálatokat néhány napon belül megkezdi Csütörtöki András komáromi fémrestaurátor. A tervek szerint a síremlék restaurálásával még idén elkészül a szakember. Mivel 2010-ben sikerült a Madách-kastély teljes rekonstrukciójára 1,467 millió eurót megpályáznia a fenntartónak a Spoločné dedičstvo: Madách / Közös örökségünk: Madách elnevezésű pályázattal, a kastélyfelújítást pedig idén késő őszre be kell fejezni, a síremléket és a Madách Emlékmúzeumot együtt szeretnék átadni. Az idei, a drámaíró halála napján, október 5-én tartandó Madách-emléknap időpontja - amely hagyományosan a síremlék megkoszorúzásával zárul - a szobor felújítása miatt módosul, az emléknap új időpontját még ezen a héten pontosítják.

Tizenkét középiskolás részesült nemzetiségi tanulmányi ösztöndíjban

2012. szeptember 21. - (mti)

Két tanéven át tizenkét középiskolás részesül nemzetiségi tanulmányi ösztöndíjban, az erről szóló okiratot pénteken, Budapesten vették át a diákok Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől. Az ösztöndíjjal - amelyet második alkalommal hirdettek meg - a Magyarországon élő nemzetiségekhez tartozó kiemelkedő képességű középiskolások továbbtanulását kívánják segíteni. A nyertes diákok két tanéven keresztül havi 60 ezer forint ösztöndíjat kapnak. Balog Zoltán a köszöntőjében hangsúlyozta: nincs olyan család Magyarországon, amelynél ne találhatnánk „nemzetiségi szálat”. Az ösztöndíjat azért hozták létre, hogy a kettős identitás vállalása természetes legyen, támogatást kapjon, azt mindenki magában erősíthesse és lehetősége legyen kibontakoztatni - tette hozzá a miniszter. Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy 2014-től a nemzetiségeknek is lehetőségük lesz képviselőt küldeni a parlamentbe. Az ösztöndíjra a nemzetiségi két tannyelvű és anyanyelven tanító gimnáziumok tanulói pályázhattak. A támogatást iskolánként egy tanuló nyerhette el. Idén 16 iskola jelentkezhetett, ebből 12 nyújtott be összesen 23 pályázatot. A pályázatok elbírálásánál fontos volt a legalább négyes átlagú bizonyítvány, de megvizsgálták a tanulók szociális hátterét, a nemzetiségi életben kifejtett aktivitásukat és továbbtanulási terveiket is. A szaktárca álláspontja szerint az ösztöndíj egy olyan nemzetiségi értelmiségi réteg kialakulását segíti elő, amelynek tagjai tanulmányaik befejeztével visszatérnek gyökereikhez és segítik nemzetiségi közösségüket. A győztes pályázók között 6 német, 2-2 horvát, illetve szlovák, valamint egy-egy román és szerb nemzetiségű diák volt. Az ösztöndíjak átadásán részt vett Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

Különalku a román kormány és a nem magyar kisebbségek közt

2012. szeptember 20. - (mti)

Különalkut kötött a nem magyar kisebbségek parlamenti frakciója a Bukarestben kormányzó Szociál-liberális Szövetséggel (USL) a kisebbségi törvénytervezet egy szeletének elfogadásáról - értesült a Maszol.ro internetes lap. A portál Varujan Pambuccian frakcióvezetővel készített interjút csütörtökön, s a kisebbségek frakcióvezetője kitérő választ adott arra, miben állna az alku. Pambuccian csak annyit mondott: „Olyan jelzéseket kaptunk az USL-től, hogy a törvény egy részét megszavaznák.” A Maszol.ro (az Új Magyar Szó interneten megjelenő utódja) úgy tudja, a kisebbségek frakciója azt szeretné, ha a jelenlegi tervezetből kiemelnék a kisebbségi szervezetekkel és kormányzati hatóságokkal foglalkozó fejezeteket, s ezeket külön törvénybe foglalnák, a kisebbségi jogokra és kulturális autonómiára vonatkozó rész nélkül. Romániában minden hivatalosan elismert nemzeti kisebbségnek hivatalból jár egy parlamenti képviselői hely. A könnyített eljárással mandátumhoz jutott kisebbségi képviselők saját frakciót alakítottak, amelynek jelenleg 16 tagja van. A magyarság érdekképviseletét ellátó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kedvezmény nélkül, az ötszázalékos parlamenti küszöböt átlépve került be a parlamentbe, és mindkét házban önálló frakciót alkot. A kisebbségi frakció vezetője a Maszol.ro-nak elmondta, előrelépést szeretnének a kisebbség törvénytervezet ügyében, amely csaknem nyolc éve „hányódik” a parlamentben. „Mi azt szeretnénk, ha a törvénynek legalább a nemzeti kisebbségek intézményi hátterére vonatkozó részét sikerülne a parlamentben megszavaztatni” - jelentette ki Pambuccian. A frakcióvezető tájékoztatása szerint a kisebbségek által javasolt törvény csupán a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának, illetve a kisebbségekkel foglalkozó kormányzati hatóságnak a jogköreit szabályozná. A jogszabály nem rendelkezne a nyelvi, oktatási és kulturális jogokról, a kulturális autonómiáról. „Ezért nem is úgy hívnák, hogy a kisebbségek jogállásáról szóló törvény” - magyarázta. Tájékoztatása szerint az új hatóság átvenné a Markó Attila államtitkár vezette jelenlegi Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának jogköreit, ám nem a kormány, hanem a parlament fennhatósága alá tartozna. „Ez nagyobb stabilitást jelentene” - vélekedett Pambuccian. Hangsúlyozta, hogy ezt az új törvényt is az RMDSZ-szel együttműködve szeretnék elfogadtatni. „Elismerem, hogy az RMDSZ-es kollégák nem lelkesednek az elképzeléseinkért, ők nem érnék be ennyivel” - fogalmazott a frakcióvezető. Az RMDSZ-es Márton Árpád képviselő korábban úgy nyilatkozott: az RMDSZ megpróbálja megakadályozni, hogy a román képviselőház „kilúgozott” formában, kulturális autonómia nélkül fogadja el a kisebbségi törvényt. A tervezetet a képviselőház plénuma kedden visszaküldte az emberi jogi szakbizottsághoz, mert a júniusban született szakjelentés létszámhiány miatt nem volt szabályos. Márton Árpád szerint a bizottsági munkában az RMDSZ megpróbál támogatást szerezni egy elfogadható tervezet kialakításához, ha ez nem sikerül, akkor mindent megtesz a tervezet megakasztására.

Fico szerint nincs élet az EU-n kívül

2012. szeptember 22. - (mti)

Szlovákia nem élné túl, ha távozna az Európai Unióból, és az eurózónából kilépve visszatérne régi fizetőeszközéhez, a koronához - jelentette ki Robert Fico kormányfő szombaton a szlovák közszolgálati rádió egyik műsorában. Robert Fico rámutatott: bár az EU nagy tagállamai is óriási gondokkal küzdenek, a szlovák kormány minden nehézség ellenére tudatosítja, hogy Szlovákiának nincs más lehetősége, mint hogy az EU és az eurózóna tagja maradjon. „A Szlovák Köztársaság miniszterelnökeként azt mondom, Szlovákiának nincs más lehetősége, mint hogy az (európai) közösség tagja maradjon és olyan erős tagállamokra támaszkodjon, mint Németország és Franciaország” - fogalmazott Robert Fico. Leszögezte: „nincs más út, mint az, amely Európán át vezet”. A miniszterelnök szerint ezt a nézetét az is alátámasztja, hogy Szlovákia gazdasága a legnyitottabb gazdaságok közé tartozik, és exportja csaknem 80 százalékának az EU-tagországok a felvevő piacai. Robert Fico szerint ugyanakkor Szlovákia az unió szolidáris tagjaként szintén szolidaritásra tart igényt az EU részéről. Hangsúlyozta: több szolidaritást vár el a mezőgazdaság kérdéseiben, az európai támogatási alapok terén, valamint a jászlói (Jaslovské Bohunice) atomerőmű két blokkjának leállítása kapcsán. Robert Fico a szolidaritás megnyilvánulásaival összefüggésben Francois Hollande francia államfő szavait idézte, miszerint ha nem tartják be azt az elvet, hogy egy szolidáris országgal szemben a többiek is szolidaritást vállaljanak, akkor Európa napjai meg vannak számlálva.

Dokumentum - A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei

Aláírták hétfőn Pozsonyban a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala civil szervezet, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd képviselői azt a Szlovákiai Magyarok Alapdokumentumának nevezett alapelvrendszert, amely a szlovákiai magyarság legfontosabb törekvéseit összegzi. A dokumentum itt olvasható teljes terjedelmében:

http://ujszo.com/online/kozelet/2012/09/24/dokumentum-a-szlovakiai-magyarok-megmaradasanak-es-fejlodesenek-alapfeltet

Bugár Béla a kisebbségi minimumról:

http://ujszo.com/online/kozelet/2012/09/24/bugar-bela-a-kisebbsegi-minimumrol

Berényi József a kisebbségi minimumról:

http://ujszo.com/online/kozelet/2012/09/24/berenyi-jozsef-a-kisebbsegi-minimumrol

Aláírják a kisebbségi minimumot Szlovákiában

2012. szeptember 23. - (Szilvássy József - Népszabadság)

A Híd-Most, valamint a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) szombati országos közgyűlésén egyaránt jóváhagyták a szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételeiről szóló dokumentumot, amely a felvidéki nemzetiségi politizálás stratégiáját és minimális követeléseit tartalmazza, s egyben az együttműködés lehetőségét is megteremti. A Híd rövidesen kéri felvételét az Európai Néppártba (EPP), az MKP-ből pedig Magyar Közösség Pártja lesz. A kisebbségi minimumként emlegetett munkaanyagot hétfőn írja alá a két pártelnök, valamint a civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának képviselője. Mindkét tanácskozáson a küldöttek módosították a pártalapszabályt azzal a céllal, hogy egyszerűbb legyen a tagfelvétel, s a fiatalok is különösebb megkötések és várakozási idő nélkül erősíthessék soraikat. A Híd rövidesen kéri felvételét az Európai Néppártba (EPP), amelynek egyébként az MKP már tagja. Bugár Béla pártelnök szorgalmazta a legerősebb szlovákiai jobboldali ellenzéki politikai erők együttműködését, az önpusztító viszálykodás megszüntetését. Az MKP országos közgyűlésén pedig arról is döntöttek, hogy a politikai tömörülés új neve Magyar Közösség Pártja legyen, amely a tagság véleménye szerint sokkal jobban fejezi ki az etnikai alapon politizáló csoportosulás értékrendjét. A tanácskozáson elfogadott nyilatkozat többek között hangsúlyozza: az MKP örömmel veszi tudomásul, hogy Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke petícióval fordul az Európai Parlamenthez, mert Szlovákiában durva jogsérelmek érik azokat, akik megkapták a magyar állampolgárságot.

A régiók felé nyit a Híd

2012. szeptember 22. - (Szászi Zoltán - Új Szó)

Új tagokat toboroz és a régiókra összpontosít a Híd, kéri felvételét az Európai Néppártba, s e téren az SDKÚ-DS és Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) támogatásával is számol. A párt Rimaszombatban tartott szombati kongresszusán Solymos László frakcióvezetőt alelnökké választották, s három új tag került az elnökségbe. Alapszabály-módosítással egyszerűsítették a tagfelvételt, és szó volt az úgynevezett kisebbségi minimumról is. A szlovákiai magyarság megmaradásának alapfeltételeit tartalmazó dokumentumot a Híd, az MKP és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala közösen dolgozta ki az elmúlt hónapokban. Tartalmáról a Híd képviselői sem akartak bővebbet elárulni - a hétfőre tervezett hármas találkozón mondják el, a nemzeti minimummal kapcsolatban mi a párt prioritása. A Híd politikusai szerint jelenleg az euró értékének a védelme és az EU jövője a legfontosabb téma: Nyitóbeszédében Bugár Béla pártelnök azt is hangsúlyozta, a Fico-kormány konszolidációs igyekezete egyelőre a közterhek növelésében merül ki. „Félő, addig adóztatják a munkát, míg az munkanélküliséggé nem alakul” - mondta Bugár. A kongresszus további fontos témája a régiókra való nagyobb odafigyelés volt. A Híd elnökségbe - a korábban lemondott Vörös Péter, Pfundtner Edit és A. Nagy László helyére - Nochta Edit pártigazgató, Burdiga Péter, Rozsnyó megbízott polgármestere és Vitkó Andrea párkányi önkormányzati képviselő került.

Magyar Közösség Pártja lett az MKP

2012. szeptember 22. - (Szászi Zoltán - Új Szó)

Magyar Közösség Pártja lett az MKP - erről a párt szombati füleki kongresszusa határozott. A névváltoztatás nem sikerült elsőre, csak másodszori nekifutásra - titkos szavazással döntöttek a küldöttek a párt új nevéről. A tisztújító közgyűlést december 8-án tartják Érsekújvárban. Berényi József jelenlegi pártelnök jelezte, újra indul a posztért. Az alapszabály-módosítás szerint lényegesen könnyebb lesz majd felvételt nyerni a Magyar Közösség Pártjába. Berényi József szerint 426 alapszervezetben mintegy 9600 tagja van jelenleg a pártnak, átlagban tehát 22 tag dönt helyben a polgármester, megyei képviselő jelöléséről, amit a pártelnök nem tart egészséges állapotnak. Berényi azt is elmondta, a tagfelvétellel kapcsolatos alapszabály-módosítás vitája során sok javaslatról szavaztak; nem mindenki értett egyet a pártvezetés kezdeményezte nyitással, végül mégis megszavazták, hogy könnyebb lesz a belépés. „A puding próbája az evés, a közeljövőben fog kiderülni, hogyan működik majd élesben az új tagfelvételi rendszer. Azt remélem, a tenni akarók, a fiatalok belépnek a pártba annak érdekében, hogy a közösség javára tegyenek” - mondta Berényi. Bárdos Gyula, az MKP Országos Tanácsának elnöke lapunk kérdésére, hogy lesz-e, lehet-e regionális szinten együttműködés az MKP és a Híd közt, elmondta: minden a helyi struktúrákon múlik. Erre részletesebben az Új Szó hétfői számában térünk ki. Az úgynevezett nemzeti minimummal kapcsolatban Berényi megjegyezte, mivel hétfőre tervezik a dokumentum aláírását, nem tartaná etikusnak elmondani, mely pontokat tartja prioritásnak az MKP. Bárdos Gyula, az MKP országos tanácsának elnöke arról is tájékoztatott: a pártkongresszus küldöttei elfogadtak egy nyilatkozatot, ebben az MKP örömmel veszi tudomásul Lomnici Zoltánnak azt a kezdeményezését, hogy az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke petícióval fordul az Európai Parlamenthez. Bárdos hangsúlyozta: „Szlovákiában durva jogsérelmek érik a magyar állampolgárságot felvevőket”. Ennek kapcsán fontosnak tartották leszögezni: „Az MKP továbbra is kitart a kettős állampolgárság intézménye mellett, és minden támogatást megad azoknak, akiket a szlovák államhatalom ez ügyben továbbra is zaklat”.

Csalók jelentkeznek határon túli szlováknak

Szerb és ukrán érdeklődők az igazolvány után

2012. szeptember 20. - (Új Szó - sita / tasr)

A határon túli szlovákoknak járó igazolványt évről évre olyanok is kérik, akiknek nincsenek szlovák gyökereik. Tavaly 10 ilyen kérvényt fedezett fel a Határon Túli Szlovákok Hivatala (ÚSŽZ). Az igénylők hamis dokumentumokkal, illetve a szükséges adatok elferdítésével próbálták alátámasztani szlovák származásukat. Az utóbbi öt évben 84 kérvényt utasított el emiatt a hivatal. A szlovákigazolvány (hasonlóan a magyarigazolványhoz) bizonyos kedvezményekre jogosítja tulajdonosát az anyaországban. Leginkább a schengeni övezeten kívül élők igénylik az okmányt, amely feljogosítja őket többek között arra, hogy átmeneti lakhelyet kapjanak Szlovákia területén, és hogy bizonyos ideig a schengeni övezetben mozoghassanak. Tavaly összesen 993 személy igényelt szlovákigazolványt, az ÚSŽZ pedig 856-ot adott ki. A 856-ból 683-at szerb, 135-öt pedig ukrán állampolgárok igényeltek, tehát olyan államból, amely nem tagja Schengennek. A harmadik legtöbb igazolványt (tízet) az USA-ból kérték. A kormány tavaly 1,16, idén pedig 1,32 milliót különített el a határon túli szlovákok számára. Ezenkívül a kisebbségek kultúrájának és oktatásának kölcsönös támogatásáról szóló szlovák-magyar szerződés értelmében évente 99,6 ezer euró kerül a magyarországi szlovák szervezetekhez.

Nagyon csökkent a szlovák nyelven oktató iskolák száma

Mindent megtesznek a nemzetiségi oktatást nyújtó magyar és szlovák iskolákért - Magyar részleg kialakítását javasolták a szlovák Állami Pedagógiai Intézetben - Magyarország és Szlovákia törekszik a Selye János Egyetem rangjának megőrzésére

2012. szeptember 20. - (mti)

Magyarország és Szlovákia törekszik arra, hogy a révkomáromi Selye János Egyetem minél hamarabb teljesítse az egyetemi akkreditációs feltételeket - erről fogadott el közös nyilatkozatot csütörtökön Révkomáromban, ötödik ülésén a Magyar-Szlovák Oktatási, Tudományos, Sport és Ifjúsági Vegyes Bizottság. „Ez a nyilatkozat mindkét fél segítő szándékát kifejezi. A magyar fél kész tudományos és szakmai segítséget nyújtani az akkreditáció megtartásához, olyan formában, mely a szlovák jogrendbe és a tudományos autonómia kereteibe illeszkedik” - mondta el Hoffman Rózsa, a magyar delegáció vezetője az MTI-nek. A javaslat tárgyalásának korábbi szakaszában a szlovák delegációvezető, Štefan Chudoba úgy fogalmazott, törekedni fognak arra, hogy a Selye János Egyetemet 2013-tól ne minősítsék főiskolává, azonban a minisztérium lehetőségei korlátozottak, az ügyben a kormányé a döntés joga, miután az intézmény nem teljesítette hiánytalanul az egyetemi ranghoz szükséges akkreditációt. A szlovák oktatási minisztérium államtitkára hozzátette, a minisztérium álláspontja szerint az intézménynek a strukturális alapokból lehetne támogatást nyújtani, hogy az akkreditáció során elvesztett rangját visszaszerezze. A szlovák nyelven oktató iskolák számának erőteljes csökkenésére hívta fel a figyelmet Peter Weiss, szlovák nagykövet. Felszólalásában rámutatott, húsz évvel ezelőtt Magyarországon még nyolcvan nemzetiségi iskola volt, ma mindössze 37, és ebből csak ötöt lehet valóban kétnyelvűnek minősíteni, a többiben a szlovákot csak idegen nyelvként oktatják. A diplomata rámutatott, a szlovák pedagógusok száma is csökken és nincs meg a nyugdíjasok utánpótlása. A nagykövet ajánlás elfogadását javasolta, melyben a magyar fél vállalja, hogy mindent megtesz a szlovák iskolák számának csökkenése ellen és kijelentette, szükség estén Szlovákia anyanyelvi tanárok biztosításával is hozzájárulna a nemzetiségi oktatás színvonalának és volumenének fenntartásához. Hoffmann Rózsa válaszában hangsúlyozta, a jelenség mögött a gyermekek számának csökkenése áll, a jelzett időszakban sok magyar iskolát is be kellett zárni emiatt. Közölte azt is, ha nyolc gyermek szülei kérik a nemzetiségi oktatást, akkor ezt kötelező biztosítani, és senki nem kényszerült nélkülözni ezt az ellátást. Az államtitkár azt kérte a szlovák nagykövettől, hogy javaslatának megfogalmazásában ne sugallja, hogy azért csökkent volna a szlovák iskolák száma, mert - mint fogalmazott - „a magyar kormány valamit elhibázott volna”. A kérdéshez hozzászólt a magyar delegáció tagjaként az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke. Fuzik János ismertette, hogy idén szlovák nyelvű felsőoktatási intézményekbe összesen nyolc hallgatót vettek fel, és több intézményben jelentkezők hiánya miatt évek óta nem tudnak első évfolyamot indítani. A nagykövet javaslatát olyan formában építették be az elfogadott jegyzőkönyvbe, hogy a felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a nemzetiségi oktatást nyújtó magyar és szlovák iskolák megmaradjanak és fejlődjenek. A szlovák delegáció vezetője, Štefan Chudoba elmondta, nem látják pontosan, hogy az átalakítás közben lévő magyar közoktatás megfelelően biztosítani fogja-e a nemzetiségek tanulását. Hoffmann Rózsa közölte, a tervezett reform minden részletét még nem hozták nyilvánosságra, azonban az új szerkezetben kiemelt figyelmet fordítanak a nemzetiségi oktatásra. Az államtitkár később az MTI-nek elmondta, hogy a probléma megoldására elkülönített keretszám biztosítását tervezik a nemzetiségi oktatás számára és hozzátette; „jó úton járunk, amikor a nyelvoktatásban a szomszédos országok nyelvét kiemelten kezeljük, akár pozitív diszkrimináció formájában”. A magyar fél új ajánlásként kezdeményezte, hogy a Szlovák Oktatási Minisztérium Nemzetiségi Osztályának létszámát bővítsék a magyar nyelvű oktatási intézményeket felügyelő szakemberekkel, valamint a szlovák fél segítse elő magyar részleg kialakítását a szlovák Állami Pedagógiai Intézetben. A kérés indoklásául elmondták, hogy Szlovákiában a magyar nemzetiségi oktatás keretében 5500 pedagógus foglalkozik 55 000 diákkal, közel 300 iskolában. A szlovák fél válaszában rámutatott, hogy nem tartják szükségesnek a javaslat szerepeltetését az ajánlások között, ugyanis magyar iskolát nem ellenőrizhet olyan személy, aki nem ismeri a magyar nyelvet, ezért a nemzetiségi oktatás felügyelete biztosított. „A döntést tudomásul vettük, de a következő bizottsági ülésen ismét előterjesztjük, addig olyan adatokat gyűjtünk össze, melyek javaslatunk megvalósulását elősegítik” - mondta le az MTI-nek Hoffmann Rózsa.

Ülést tartott a Határon Átívelő Együttműködést Szolgáló Magyar-Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottság magyar tagozata

2012. szeptember 21. - (OS - Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)

A Határon Átívelő Együttműködést Szolgáló Magyar-Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottság magyar tagozatának tagjai dr. Szabó Erika államtitkár, a Vegyes Bizottság társelnöke meghívására találkoztak tegnap a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban, hogy a soron következő Vegyes Bizottsági ülést szakmailag előkészítésék. A 2012. október 18-ára tervezett találkozóra, amely Visegrádon lesz, olyan fontos témákat fognak érinteni, mint határon átnyúló infrastruktúra-fejlesztés, közösségi közlekedés, egészségügyi együttműködések lehetőségei, valamint az Európai Területi Társulások.

A magyar tagozat jelenlévő tagjai - a tárcák, valamint a helyi közigazgatás képviselői (Veresegyház, Nőtincs, Halászi és Pilisszentlászló polgármesterei), illetve az Országos Szlovák Önkormányzat képviselője - áttekintették a magyar-szlovák bilaterális kapcsolat, illetve a határmenti térség legfontosabb kérdéseit. A résztvevőkkel folytatott párbeszéd eredményeként meghatározták a soron következő ülés napirendi pontjai.

A Vegyes Bizottság célja a helyi és területi önkormányzatok és közigazgatási szervek közötti határ menti együttműködések segítése, az információcsere valamint a jószomszédi kapcsolatok erősítése. Kiemelt célja, hogy megismerje és felkarolja az alulról jövő kezdeményezéseket, becsatornázva a Vegyes Bizottság munkájába, elősegítve azok megoldását.

Sólyom: Nem tanácsokat kell adni, hanem segíteni kell a határon túli magyarokat

2012. szeptember 20. - (mti)

„Nem tanácsokat kell adni, hanem segíteni kell a határon túli magyaroknak” - mondta Sólyom László volt államfő az MTI-nek csütörtökön Pozsonyban. A köztársasági elnök azon a rendezvényen vett részt, amelyen 38 felvidéki magyar kisiskolás vette át a Rákóczi Szövetség beiratkozási ösztöndíját. Sólyom László az átadón mondott beszédében nagyrabecsülését fejezte ki azoknak a szülőknek, akik magyar iskolába íratták gyerekeiket. Hangsúlyozta: ez a lépés sorsdöntő a gyerekek számára, hiszen nagyban befolyásolja jövőbeni identitásukat, és eldönti további pályájukat is. „Ha valaki magyar iskolában kezd, nyilvánvalóan a magyar marad a domináns nyelve. (...) Itt tudja a magyar érzést is elsajátítani, a magyar kultúrával azonosulni” - fogalmazott Sólyom László. A volt államfő hangsúlyozta: külön öröm számára, hogy több vegyes házasságból származó gyermeket is magyar iskolába írattak szülei. Sólyom László az MTI-nek adott nyilatkozatában a Rákóczi Szövetség nemzetmegtartó tevékenységét emelte ki. Leszögezte, hogy a szövetség egyike azoknak a szervezeteknek, amelyek valós segítséget is nyújtanak a határon túli magyaroknak. „Nem tanácsokat kell adni, hanem segíteni kell a határon túli magyaroknak” - jelentette ki Sólyom László az ösztöndíjakra utalva. A Rákóczi Szövetség beiratkozási programja 2004-ben kezdődött a Felvidéken. Ennek keretében minden évben 10 ezer forint értékű ösztöndíjat azoknak azoknak a szlovákiai magyar szülőknek, akik gyermekeiket magyar iskolába íratják. Az ösztöndíjakat szeptember és december között adják át, az idén több mint száz felvidéki helyszínen. „Az idén több mint 3500 gyermeket írattak magyar iskolába a Felvidéken” - mondta az MTI-nek Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára. Hozzátette: a számok arról tanúskodnak, hogy a népszámlálás negatív eredményei dacára a tavalyihoz és az azelőtti évhez képest nőtt azoknak az elsősöknek a száma, akik magyar iskolában kezdik a tanévet.

Fico Orbánt másolja?

2012. szeptember 20. - (vg.hu / hn)

Nem tett le Robert Fico arról a szándékáról, hogy a szlovák állam megvegye a Szlovák Gázművek (SPP) földgázipari csoport részvényeinek külföldi kezekben lévő 49 százalékát. Tenné ezt annak ellenére, hogy a gazdasági minisztérium szerint a költségvetés nincs abban a helyzetben, hogy finanszírozni tudja az üzletet. Az SPP 51 százaléka az államé, 49 százaléka az E.ON Ruhrgas és a GDF Suez tulajdonában van. Fico szerint, ha nem megy másként, hitelt vesznek fel, amit a cég osztalékából törlesztenének. A kormányfő bírálta a német és francia tulajdonosokat, akik szerinte egyáltalán nem együttműködők - írja a Hospodárske noviny. Szintén friss hír Szlovákiából, hogy Robert Kaliňák belügyminiszter bejelentése szerint a jövőben csak annak folyósítanának szociális segélyt, aki eleget tesz alapvető állampolgári kötelezettségeinek. Munkára ösztönző rendszert kell kialakítani a miniszter szerint, a segélyek kumulált összegének el kell maradnia a minimálbértől. Lakhatási támogatást bűncselekmények elkövetőinek nem adnának, a segélyt a gyermekekkel kapcsolatos „felelős magatartáshoz” kötnék.

Hol nyissunk külföldi bankszámlát, és kinek éri meg?

Körülnéztünk a környező országokban, hol érdemes most számlát nyitni euró megtakarításainknak. A januári roham óta egyre kevesebb szó esik a határon túli ajánlatokról, pedig a jelenlegi árfolyamon sokkal inkább érdemes máshol is elhelyezni pénzünk egy részét. Ausztria és Szlovákia pénzintézeteit látogattuk meg, megkérdeztük, milyen számlát mennyiért érdemes nyitni az euróban megtakarítani vágyóknak? - Szlovákiában elég egy személyi igazolvány és lakcímkártya a megtakarítás elhelyezésére… - A szlovákoknál „termínovaný vklad”-ot nyithatunk…

Magyarságvédelmi rendszert kell kialakítani

2012. szeptember 20. - (mti)

Petíciót nyújt be az Európai Parlamenthez (EP) Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, mert Szlovákiában jogsérelmek érik a magyar állampolgárságot felvevőket. Lomnici Zoltán csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, a Martin Schulzhoz, az EP elnökéhez címzett, konkrét példákat, jogeseteket bemutató petícióban, azt kérik, az elnök járjon közbe a jogsérelmek megszüntetése érdekében. Egyetlen megoldás van: a szlovák alkotmánnyal ellentétes állampolgársági törvény megsemmisítése - fogalmazott Lomnici Zoltán, aki azt is kéri, folytassák le a kötelezettségszegési eljárást Szlovákiával szemben, és állapítsák meg a jogsértés tényét. Ha pedig nem változtatja meg a törvényt, akkor bírságolják meg Szlovákiát - tette hozzá. Lomnici Zoltán felidézte, hogy több felvidéki magyart, akik bejelentették a magyar állampolgárság felvételét, különböző joghátrányok, hatósági zaklatások, lelki sérelmek értek az elmúlt időszakban. Ez az unió jogát is sérti - állapította meg, hozzátéve: a tagállamok politikai céljaik megvalósítása során sem sérthetik meg az uniós polgárok jogait, és a szervezet feladata a polgárok védelme is. A petícióban kitér arra is, hogy a szlovák alkotmány rögzíti: akarata ellenére senki sem fosztható meg szlovák állampolgárságától, arról csak saját kérésre lehet lemondani. Hozzáfűzte: öt jogesetet talált, amely bizonyos jogelvek megsértését jelzi. Hivatkozik többek között a jogbiztonság, a jogegyenlőség elvére, álláspontja szerint mindkettő sérült. Utalva arra, hogy az érintettek egy másik szövetséges állam állampolgárságát vették fel, szólt még az arányosság elvének is sérüléséről. Egyik esetben sem követtek el bűncselekményt, annyi történt, megvallották, hogy magyarok. Valamennyien jelezték, hogy ragaszkodnak a szlovák állampolgársághoz is, hiszen a Felvidék a hazájuk. Hozzátette: az alapjogi karta alapján nyújtotta be a magyar nyelvű petíciót, ami lehetővé teszi, hogy bármely uniós polgár valamely tagállam ellen petíciós eljárást kezdeményezzen. Az elnök azt kérte, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő juttassa el a dokumentumot a címzettnek, karolja fel ez az ügyet. Gubík László joghallgató, akit számos jogsérelem ért a magyar állampolgárság felvétele miatt, azt mondta: lassan több mint egy éve a bizonytalanság állapotában élnek. A nyár folyamán háromszor volt a lévai rendőrségen, lakhelyén is keresték, és a rendőri idézés szerint le kell adni személyi okmányait - mondta. Gubík László, aki szintén aláírója a beadványnak, leszögezte: továbbra is a szlovák alkotmányt tartják mérvadónak, azaz akarata ellenére senki sem fosztható meg szlovák állampolgárságától. A joghallgató utalva a szeptember 1-i kassai alkotmánymenetre kiemelte, a céljaik egyértelműek: azt szeretnék elérni, vegye napirendjére a szlovák alkotmánybíróság az állampolgársági törvény módosítását, és semmisítse azt meg. Tőkés László azt mondta: a felvidéki magyarokat megfélemlítik, és ez mindenkit arra késztet, hogy ne éljen magyar nemzeti és európai jogával. A romániai magyar politikus jelezte: kész a petíciót a címzetthez eljuttatni, és vállalja, hogy szószólója legyen a felvidéki magyarok ügyének. Nagyon jó iránynak tartja, hogy az Európai Bizottság indítson kötelezettségszegési eljárást Szlovákia ellen - mondta. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetője rámutatott: a sorozatos jogsértéseknek valahol véget kell vetni, „az antiszemitizmushoz hasonlítható Kárpát-medencei magyarellenesség jelensége” miatt magyarságvédelmi rendszert kell kialakítani. Nevén kell nevezni a dolgokat - jelentette ki Tőkés László, hozzátéve: mindenkinek az emberi méltóságát meg kell védeni, és ki kell mondani: van magyar nemzeti méltóság, és emellett nem szabad tétlenül elmenni. Szólt még arról, hogy a tulajdon-visszaszolgáltatás, a vallásszabadság, a Mikó kollégium ügyében szintén petíciót akarnak benyújtani a közeljövőben.

Honlap a szlovákiai magyarokról szlovák nyelven

2012. szeptember 19. - (mti)

Tájékoztató jellegű honlapot indít a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala közösen a szlovákiai magyarokról, szlovák nyelven. A www.madari.sk portál célja, hogy a szlovák többséget jobban megismertesse a Szlovákiában élő magyar kisebbség életével, mindennapjaival, kultúrájával és céljaival. A weboldalt sajtótájékoztatón mutatta be szerdán Bolemant Lilla főszerkesztő, Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője, valamint Petőcz Kálmán volt nagykövet és emberjogi szakértő. Tokár Géza elmondta, a weboldal a sztereotípiák ellen szeretne harcolni, amelyek a magyarságról terjedtek el a szlovákok közt. „A két közösség bezárkózik egymás elől, eddig nem volt köztük párbeszéd, amelyet a nyelvi akadályok is okozhattak. Ezen próbálunk meg most változtatni” - nyilatkozta Tokár Géza. Nagyon fontos, hogy a szlovák többség lássa, miképp is vélekednek a magyarok az egyes, őket érintő kérdésekről. Petőcz Kálmán elmondta, sajnos a szlovák közösség sem nyitott igazán a magyar kérdések iránt - ennek alátámasztására szolgált maga a sajtótájékoztató is, ahol a magyar média képviselőin kívül csak egyetlen szlovák újságíró jelent meg. „Egy hasonló kezdeményezésnek már 20 évvel korábban meg kellett volna jelennie” - hangsúlyozta Petőcz Kálmán. A portál három részből áll: korábban már magyar nyelven megjelent tudományos munkák, publikációk gyűjteményéből, amelyeket lefordítottak szlovák nyelvre, egy kérdés-felelet részből, ahol az olvasóközönség az őt leginkább érdeklő kérdésekre kaphat rövid, pontos válaszokat, és egy magazinrészből. „A kérdés-felelet részt interaktívnak tervezzük, ahová bárki beküldhet bármilyen kérdést. A magazinban többek közt a kultúra, sport, oktatásügy területéről jelentetnénk meg cikkeket, valamint sikeres szlovákiai magyarok portréival is szeretnénk az olvasókat megismertetni” - mutatta be Bolemant Lilla az oldalt. A főszerkesztő elmondta, hogy egyelőre hetente terveznek frissülni, majd később naponta jelennének meg az új cikkek. „Több terület is van, amellyel szeretnénk az oldalt tovább bővíteni, akár gasztronómiai témájú cikkekkel, vagy könyvajánlókkal. Nagyon sok ötletünk van” - tette hozzá.

Szlovákiai és magyar - új kampány az Ifjú Szívektől

2012. szeptember 19. - (mti)

Szlovákiai és magyar címmel indított új kampányt az Ifjú Szívek Táncszínház. A csoport a nézőket modern eszközökkel szeretné megfogni és a magyarságot érintő aktuális kérdésekre szeretne reagálni. „Megváltoztak a kultúrafogyasztók szokásai, nekünk is reagálni kell rá” - állítja Hégli Dusán, az Ifjú Szívek Táncszínház művészeti vezetője. Hozzátette: Szlovákiában most nagyon sokat foglalkoznak azzal, ki a magyar, mi a magyar, pontosan kik is azok a szlovákiai magyarok, mennyire részei az egyetemes magyar kultúrának. „Az Ifjú Szívek intenzívebben szeretné megszólítani a szlovákiai magyar közönséget, be akarunk kerülni a köztudatba, ezért fontos, hogy reagáljunk mi is az aktuális, a közvéleményt foglalkoztató problémákra” - mondta Hégli Dusán az MTI-nek. Az aktívabb kampányban az utcán is próbálják megszólítani a közönséget, ezt fejezi ki reklámjuk is, amelyben egy több száz éves martosi rátétes hímzésminta tetoválásként jelenik meg egy meztelen női háton. „Martosi, tehát szlovákiai, de magyarlakta területről való, a tetoválás a modernitást, a fiatalosságot jelképezi, de egyben az elkötelezettséget is. A kép intimitása pedig arra utal, az identitás egy belső, intim dolog” - magyarázta a művészeti vezető. Szeptember 27-én indul a táncszínház őszi évada, ekkor mutatják be az új műsort. Az esten levetítik Galán Angéla Szlovákmagyarok című filmjét, emellett beszélgetésre hívták a szlovákiai magyar sajtó képviselőit, az Új Szó napilap főszerkesztőjét, Molnár Norbertet, a Szabad Újság hetilap főszerkesztőjét, Molnár Juditot, valamint Lovász Attilát, a Szlovák Rádió és Televízió nemzetiségi szerkesztőségeinek igazgatóját, hogy elmondják, mit jelent nekik kulturálisan a „szlovákiai és magyar”. „A 27-i előadásunk lesz az első, amelyet a nézők élőben is nézhetnek a világhálón. Az internetes közvetítéssel szeretnénk nyitni a távolabb élők, de a fiatalok felé is. Már nem működnek azok a praktikák, amelyekkel 30-40 éve meg lehetett szólítani a közönséget, újítani kellett nekünk is” - tette hozzá Hégli Dusán. A művészeti vezető szerint a tánccsoportnak nagyon fontos szerepe van abban, hogy a turisták és a külföldön élők is megtudják, Szlovákiában jelentős magyar kisebbség él. Az Ifjú Szívek turnézott már nemcsak Csehországban és Magyarországon, de az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában is. Az együttes hamarosan egy nyugat-európai turnéra készül, fellépnek Franciaországban is. „Sajnos külföldön nehéz eladni magunkat, hiszen ha külföldre akarnak magyar együttest hívni, nem Pozsony az, ami elsődlegesen az eszükbe jut, ha pedig Szlovákia akarja magát reprezentálni, nem magyart küld” - vázolta a nehézségeket Hégli Dusán. Az Ifjú Szívek szlovákiai magyar néptáncegyüttes 1955-ben alakult, pozsonyi székhellyel. Színházi táncelőadások keretein belül Kárpát-medencei (elsősorban magyar) néptáncművészetet mutat be. Az együttes 2000-ben vált hivatásos táncegyüttessé.

Átadták Nyíregyházán a Nemzetiségek Házát

2012. szeptember 19. - (mti)

Hat helyi kisebbségi önkormányzat testületének ad helyet és kínál egységes működési lehetőséget a Nyíregyházán létesített Nemzetiségek Háza, amelyet szerdán adtak át a nyírségi nagyvárosban. A vasútállomáshoz közeli, korábban drogambulanciaként funkcionáló épületben a lengyel, a német, az örmény, a ruszin, a szlovák és az ukrán nemzetiségi önkormányzatok rendezhetik be irodahelyiségeiket. A roma kisebbségi önkormányzat a Tüzér utcában, valamint a Huszár-telepen lévő irodáiban marad. Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP), Nyíregyháza polgármestere a kisebbségek képviselői előtt arra emlékeztetett: tavaly fogadta el az Országgyűlés a nemzetiségi önkormányzatokról szóló törvényt, amelynek végrehajtását a város ezzel a kezdeményezéssel szeretné segíteni. Szeged és Budapest után Nyíregyházán létesítettek Nemzetiségek Házát - tette hozzá a városvezető. Az épület rekonstrukciójához szükséges összeget a város állta, illetve az irodák teljes működtetési költségét - a közüzemi díjakat, a postai kézbesítési, gépelési és sokszorosítási kiadásokat - is a szabolcsi megyeszékhely önkormányzata vállalta magára. A nemzetiségi önkormányzatok a jövőben térítésmentesen használhatják az épületet. A működtetés részleteire a kisebbségi önkormányzatok tesznek javaslatot, és ha szükséges, a város ebben szívesen segít - jelezte Kovács Ferenc. A polgármester az átadás után együttműködési megállapodást írt alá a nemzetiségek képviselőivel. A helyhatóság az épület átadása mellett összesen évi 10,5 millió forinttal támogatja a városban működő hét nemzetiségi önkormányzatot.

Surján: Alkotmányos kötelesség a felelősségvállalás a külhoni magyarokért

2012. szeptember 15. - (mti)

Alkotmányos kötelességnek nevezte Surján László a felelősségvállalást a határon túli magyarok sorsáért. Az Európai Parlament néppárti alelnöke szerint ez nemcsak az állam, hanem minden magyar ember feladata. Surján László a Fidelitas szombati budapesti nemzetpolitikai konferenciáján kiemelte az egyházak, ifjúsági szervezetek, intézmények szerepvállalásának fontosságát is. A kereszténydemokrata politikus szerint a nemzetpolitika fő problémája, hogy a határon túli magyarság számára szűk az intézményi kapacitás az óvodától az egyetemig bezárólag, és nem adott megfelelő mértékben az anyanyelvi nevelés biztosítéka. Ugyanakkor jelentősen bővültek az anyaországi tanulás lehetőségei - mondta, hozzátéve, magyar adófizetők pénzét határon túliak nevelésére, oktatására költeni helyes, de „finoman elvárható”, hogy ez a magyarság kinti megmaradását szolgálja, és ne az agyelszívást. A magyar nemzetpolitikának célja kell legyen, hogy visszaadja a reményt: lehet és érdemes magyarként élni, kinek-kinek a szülőföldjén - rögzítette. Az EP alelnöke azt javasolta, hogy a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program iskoláknak szánt támogatási rendszere a jövőben terjedjen ki a civil szervezetek kölcsönös látogatásaira is. Példaként említette a cserkészcsapatokat, ifjúsági énekkarokat, ifjúsági politikai szervezeteket, és beszélt a sportkapcsolatok pozitív szerepéről is. A határon túli magyarságot fenyegető veszélyekről szólva kitért többi között az elvándorlásra, az asszimilációs nyomásra, és azt mondta: a vegyes házasság a beolvadás irányába való elmozdulás, de vannak jó példák is, amikor mindkét kultúrára nevelik a gyermekeket. Surján László azt mondta, „e helyről üzenik” az Európai Unió vezetőinek, hogy Románia schengeni tagságát ne használják ki napi politikai célokra. Utalva a román belpolitikai történésekre és arra, hogy Románia schengeni tagságát az EU levette a napirendről, azt mondta: a demokrácia alapelveinek betartása mindenkire nézve kötelező, ráadásul a tagság elnapolásával az embereket büntetik, akik nem tehetnek a kormányzati intézkedésekről. Az EP-alelnök vitaindítója után tartott kerekasztal-beszélgetésen Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője azt mondta: semmi olyat nem írnak elő alkotmányos kötelezettségként a külhoni magyarokkal kapcsolatban, amit a magyar állam ne biztosítana az itt élő kisebbségeknek. Kiemelte: az állampolgárság, a választójog kérdésében, a határon túli magyar jogérvényesítésnél pártszempontoknak nem lenne szabad szerepet játszaniuk. Ma ugyanakkor alapkérdésekben sincs egyetértés a politikai erők között - állapította meg. A külhoni magyarokat ért jogsérelmekről szólva, példaként említve Malina Hedvig ügyét és a Mikó-kollégium körüli történéseket, azt mondta: jól működő jogállamban ilyen helyzet nem állhatna elő, ez egy európai jogállam legnagyobb szégyene. Azt kellene elérni, hogy a diszkrimináció tilalmát a nemzeti kisebbségekre is kiterjesszék - jegyezte meg. Bíró Albert, a Rákóczi Szövetség elnökségi tagja az elmúlt évek legfontosabb lépésének nevezte az egyszerűsített honosítást. Kitért arra, hogy egy erős magyar gazdaság a magyar kisebbség megítélésén is nagyon sokat lendítene a határon túli területeken. Kulcskérdésnek nevezte ugyanakkor, hogy a magyar kisebbségeknek megfelelő képviseletük legyen a többségi parlamentekben. A jogsérelmekkel kapcsolatban szólt arról, szerinte a kisebbségek nincsenek tisztában azzal, hogy melyek az alapvető jogaik, és azokkal sem élnek, amelyekről tudnak. Felvetette a kisebbségi jogok oktatásának lehetőségét a magyar tanítási nyelvű iskolákban. Nagy Bercel, a közigazgatási tárca nemzetpolitikai államtitkárságának titkárságvezetője egyetértett azzal, hogy érdemes lenne ilyen képzéseket indítani. Az anyanyelv őrzése kiemelt jelentőségű, az oktatás-nevelési támogatás önmagában többmilliárdos tétel, amely a külhoni magyar diákoknak plusztámogatást jelent, illetve hasonló nagyságrendű a felsőoktatási intézmények támogatása - mondta. A honosításról szólva jelezte: már túl vannak a 300 ezredik kérelmen, és több mint 220 ezren le is tették az állampolgársági esküt. Az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér kialakítása szintén fontos feladat - folytatta - hozzátéve: ez javíthatja a magyar-magyar együttműködést is. A külhoni magyar ifjúsági szervezetek képviselői hozzászólásaikban többi között a kétnyelvű feliratok fontosságát és az ezzel kapcsolatos problémákat emelték ki. Volt olyan felvetés, hogy ha egy magyar vállalat külhoni magyar területen létesít munkahelyeket, ott a magyarok alkalmazása élvezzen előnyt. A tanácskozás résztvevői nyilatkozatot fogadnak el, amely azt rögzíti, hogy a határon túl élő magyarokat és közösségeiket megillető jogok közül kiemelten fontos az anyanyelvhasználat joga, ennek érvényesülését segítheti az etnikailag sokszínű területeken a kétnyelvű közigazgatás megteremtése és az anyanyelvű oktatás biztosítása. Mint írták, nyomon szeretnék követni a Kárpát-medence valamennyi országában élő magyarság mindennapi életét, és az őket ért jogsértésekre „online riadólánc” életre hívásával kívánják felhívni a világ figyelmét. A dokumentumban kitértek arra is, hogy békés demonstrációk segítségével, a nyilvánosság minden eszközével szeretnék elejét venni a magyarokat nemzeti hovatartozásuk miatt érő atrocitásoknak.

Tiszteletbeli lengyel konzulátus nyílt Szegeden

2012. szeptember 14. - (mti)

Tiszteletbeli lengyel konzulátus nyílt pénteken Szegeden; a Csongrád megyében élő és ide érkező lengyel állampolgárok képviseletét Karol Biernacki látja el. Roman Kowalski budapesti lengyel nagykövet a megyeháza épületében kialakított konzulátust megnyitó ünnepségén elmondta, Magyarországon a szegedi Lengyelország első ilyen diplomáciai képviselete. A tiszteletbeli konzul szerepe sajátos - mondta. Bár némileg kisebb az őt terhelő adminisztratív és intézményi felelősség - magyarázta -, mégis missziót teljesít, egyszerre több szerepkörben kell helytállnia. Feladata szerint részben Lengyelország regionális nagykövete, részben a lengyel kultúrát népszerűsíti, miközben konzuli feladatot is ellát, és a kereskedelmi képviselethez hasonló tevékenységet is végez - közölte a diplomata. A lengyel származású Karol Biernacki, aki a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója és a Szegedi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, elmondta, feladata lesz, hogy segítsen a Csongrád megyében élő és ide érkező lengyel állampolgároknak, népszerűsítse a lengyel kultúrát, valamint erősítse a két ország gazdasági kapcsolatát. Geopolitikai szempontból Szeged és Csongrád megye kiváló helyzetben van, a Balkán kapujának tekinthető, így erős a lengyel befektetők érdeklődése - tette hozzá. Szegeden a lengyel a kilencedik tiszteletbeli konzulátus. Ausztriát, Finnországot, Franciaországot, Izraelt, Olaszországot, Szerbiát, Törökországot és Ukrajnát is képviseli tiszteletbeli konzul a csongrádi megyeszékhelyen.

Ti, a szlovák nemzet

2012. szeptember 17. - (Lovász Attila - Új Szó)

A szlovákság a nemzetállamra úgy tekint, mint egy olyan területre, amely egy nemzet tulajdona A szlovák alkotmány preambuluma nem jó. 1992. szeptember 1-je óta tudjuk. A Híd és az SaS módosító indítványa tehát nem meglepő. Mint ahogyan az sem, hogy a két párt közötti mosolyszünet (lásd görög mentőcsomag és bizalmi szavazás) éppen ebben az egy témában szűnt meg. Igaz, a 21. században klasszikus értelemben vett értékrendi pártokról már aligha beszélhetünk, mégis mindegyik politikai erő valamihez közel áll. Deklaráltan vagy sem, mégis olvasható, tehát az, hogy az SaS meg a Híd liberális vagy legalábbis liberális értékeket valló párt, akár evidenciának is tekinthető. Így hát akár azt is kijelenthetjük, e két párt gyárilag olyan, hogy a nemzetállami értékeket megfogalmazó preambulumot kirekesztőnek, ebből következően a 21. századra elavultnak tartja. Nem véletlen, hogy a szlovák alaptörvény preambuluma a „My, národ slovenský” kifejezéssel kezdődik. Szlovákia a balkáni háborúk centrifugális mozgásai idején Európa egyik utolsó nemzetállamaként alakult. Közel kétszáz évvel azután, hogy a nemzetállami eszme egyáltalán megfogalmazódott, s azután, hogy a nemzetállami Európa véres háborúk sorát élte meg, éppen nemzeti államai léte miatt. Az „alapító atyák” - bár ma már tudjuk, hogy elsősorban hatalmi és gazdasági okok miatt - nagyon ügyesen hitették el a szlováksággal 1992-ben, hogy megérett az idő arra, hogy a szlovákok a nemzeti felszabadító igyekezeteik eredményeképp kapjanak egy nemzetállamot. A baj csak az, hogy történt mindez abban az Európában, ahol a nemzetállamok már leszálló ágban voltak, s bár az európai országok nagyon is nemzetállamok, a nemzet kategóriáját már évtizedek óta teljesen eltérő módon fogalmazzák meg. Történelmi és politológiai diskurzus helyett fogadjuk most el a zsurnalisztika egyszerűsítésre való törekvését, és nem axiómaként, de mégis vegyük észre: a szlovákság a nemzetállamra máig úgy tekint, mint egy olyan területre, amely egy (hangsúlyozzuk: egy!) nemzet tulajdona. E leegyszerűsítő, de talán mégsem hazug megállapítás után feltehetően érthető, miért van baja a preambulummal a) a nem szlovákoknak, b) a liberálisan gondolkodóknak. S az is érthető, hogy a liberalizmussal és „nem szlováksággal” egyáltalán nem vádolható smeres Miroslav Číž miért gondolja, hogy a preambulum úgy jó, ahogy van. Minden parlamenti politikai erő tartogat valamit a tarsolyában az alaptörvény módosítására. Kérdés, melyik, nem a Smer által beterjesztett javaslat ér majd valamit a tárgyalásokon. Feltételezhetjük, hogy a preambulum megváltoztatása csak akkor jöhetne számításba, ha a Smer valamilyen csoda folytán egy liberálisabb alaptörvénnyel tudna azonosulni. Akkor meg mire jó az egész? kérdezhetné az egyszeri választó. Semmi másra, csak arra, hogy minden egyes jogalkotói fázisban, minden egyes alaptörvény-módosításnál, minden egyes alaptörvényhez visszavezethető problémánál figyelmeztetni kell: Szlovákia nem egynyelvű nemzetállam, a nem szlovákok erőszakos eltávolítása nélkül nem is lesz az. Ebből következően szépen lassan el kell majd fogadni, hogy egy országot annak minden polgára építi, eltartja, felvirágoztatja vagy romba dönti, szereti vagy csak elviseli, éppen ezért egyik polgár jogállását sem fogalmazhatja meg az alaptörvény prioritásként, a másik polgárt háttérbe szorítva. Úgyhogy a Híd és az SaS csak tartsa melegen a témát és tárgyaljon róla, minél több szó esik ugyanis egy alkotmányról folyó vitában a Szlovákiában élő nem szlovákokról, annál jobb. Egyelőre. Minél több szó esik az alkotmányról folyó vitában a Szlovákiában élő nem szlovákokról, annál jobb.

Elnöki ambíciókat dédelget Robert Fico

Szlovákiában másfél év múlva rendezik meg az elnökválasztást. Ennek nagy kérdése az lesz, indul-e Robert Fico jelenlegi miniszterelnök, illetve elődje, Iveta Radičová. Amennyiben mindketten igent mondanának egy esetleges felkérésre, nagy csatára lehetne számítani a második fordulóban kettejük között. Fico indulása sokkal valószínűbbnek tűnik. A Smer alkotmánymódosítást akar elfogadtatni a parlamenttel, hogy kiterjesszék az elnök jogköreit.

Jövőre ilyenkor már Selye János Főiskola lesz Komáromban?

2012. szeptember 16. - (parameter.sk / sita)

A három egyetem, a pozsonyi Szlovák Rendőrakadémia, a trencséni Alexander Dubček Egyetem, valamint a komáromi Selye János Egyetem ugyanis elutasította, hogy megnevezésében az egyetem helyett főiskolát használjon. Az oktatásügyi miniszter ugyanakkor már a kormány elé terjesztette a nevük megváltoztatásáról szóló javaslatot. Amennyiben a kormány jóváhagyja, 2013 szeptemberétől már hatályba is léphet a módosítás. A három említett egyetem 2009-ben esett át a komplex akkreditáción, és ennek eredményei alapján sorolták őket a főiskolák közé. Čaplovičnak nem tetszik, hogy a három intézmény nevében viseli az egyetem szót, miközben az egyetemi kritériumrendszerbe nem fértek be. A nevük megváltoztatásával egyetért az Akkreditációs bizottság is. A Selye János Egyetem levélben kérte a minisztériumot, hogy a módosítással várjon 2014-ig, amikor is újabb komplex akkreditáció vár rájuk, és a besorolásuk megváltozhat. A komáromi egyetem azzal érvelt, hogy csak 2004 szeptemberében kezdték meg tevékenységüket, így szemben a többi intézménnyel nem hat évet, hanem négy év három hónapot vesznek alapul. „Saját eredményeivel így nem kelhetett versenyre a többi intézménnyel, amelyek már régebb óta léteznek” - jegyezték meg a javaslat észrevételezési szakaszában. Az iskola vezetése szerint egy ilyen besorolás egy fiatal intézménynek árthat a tanulmányok iránti érdeklődés, a hallgatók és a képzett tanerő számának csökkenése által. Emlékeztettek egyúttal arra, hogy a Selye János Egyetem, mint egy nemzeti kisebbség nyelvén a legmagasabb szinten oktató intézmény nagy jelentőséggel bír Szlovákiában és az Európai Unióban is, ennek értelmében a megtartása mindannyiunk közös érdeke. A trencséni egyetem alkotmányellenesnek és a nemzetközi dokumentumokkal ellentétesnek tartja a névváltoztatásra tett minisztériumi javaslatot. Mint közölték, a név megváltoztatását az Akkreditációs bizottság nyilatkozata alapján az intézmény rektora javasolhatja, majd az akadémiai szenátus hagyhatja jóvá. Hozzáteszik, hogy ez a hatáskör nem kizárólagosan a minisztériumé, sem a kormányé.

Orbán Viktor köszöntője a zsidó újév alkalmából

2012. szeptember 17. - (mti)

A magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a zsidó közösség méltósággal és nyugalommal ünnepelhesse a zsidó újévet - írta Orbán Viktor miniszterelnök a ros hásáná alkalmából a honlapján közzétett levelében. A kormányfő úgy fogalmaz: „ahogy Önök ezen a napon megújítják az Örökkévalóval kötött szövetségüket a világ létezésére és újjáteremtésére, engedjék meg, hogy a valamennyiünk közös akaratából alapjaiban megújuló Magyarország kormánya nevében biztosítsam Önöket államalapítónk, Szent István szellemében arról, hogy hazánkban valamennyi nemzeti, etnikai, vallási kisebbség tiszteletet és megbecsülést élvez”. A zsidó újév - héberül ros hásáná - vasárnap este köszöntött be, ekkor kezdődött el a zsinagógai 5773. esztendő.

Roma egyetemisták szerint a szegregációt erősítenék az ORÖ nemzetiségi iskolái

2012. szeptember 17. - (mti)

Egy roma felsőoktatási hallgatókat tömörítő szervezet szerint a romák társadalmi integrációval ellentétes, ha az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) „oktatáspolitikai vagy szakmai koncepció nélkül” működtetne alapfokú és felsőoktatási intézményeket. A ternYpe (ifjúság) Magyarország Hálózat, amely felsőoktatási intézményekben tanuló több mint ötszáz roma és nem roma fiatalt tömörít, Farkas Flóriánnak, az ORÖ elnökének címzett, az MTI-hez is eljuttatott hétfői közleményében úgy fogalmazott: a magyar kormány azt hirdeti, hogy a romák felzárkóztatása, az esélyegyenlőségi programok és a nemzeti stratégiák egyik tartópillére csak a megfelelő minőségű és szintű oktatás lehet, de a szervezet álláspontja szerint az elmúlt másfél-két évben még mindig csak „a szegregációt elmélyítő cselekedeteket” tapasztaltak, „mézesmázos szavakat” hallanak, ezért valós tetteket, eredményeket követelnek. Azzal, hogy az ORÖ intézményfenntartóként az ország több pontján különböző szintű iskolákat kíván működtetni, csak a szegregációt fogja erősíteni - írták a közleményben, hozzátéve, hogy szerintük a cigányiskolák létrehozásával a kormány csak a felelősség elől akar kihátrálni, és ebben az ORÖ vezetője ismét aktív szerepet vállal. Farkas Flórián augusztusban jelentette be: a Nógrád megyei Szirák általános iskolája mellett egy szolnoki oktatási intézményt és a szintén Jász-Nagykun-Szolnok megyében lévő Tiszapüspöki iskoláját is az ORÖ tartja fenn, hivatalosan 2012 júniusától. Az öt éve alakult nemzetközi szervezet magyarországi csoportja arra kéri a roma érdekképviselet vezetőjét, mutassa be az iskolák működésére vonatkozó tervezetét, oktatási reformprogramját, és tegye világossá, miként kíván megfelelő, egyenértékű feltételeket teremteni ezekben az intézményekben, és nem „politikai vagy ideológiai alapon” választ intézményvezetőket. A ternYpe a közleményben kifogásolta azt is, hogy az ORÖ vezetése sem tavaly, sem az idén nem tartott megemlékezést augusztus 2-án, a roma holokauszt évfordulóján. A szervezet felszólította Farkas Flóriánt, hogy az új roma politikáját hirdető „törvényesség, szakmaiság, erkölcsiség” szellemében tevékenykedjen a választott testület élén, továbbá válaszoljon a személyét érintő vádakra, az ORÖ pedig számoljon be eddig végzett munkájáról, programjairól, az állami támogatások felhasználásáról.

Gyurcsány: Nem akarok kormányfőjelölt lenni 2014-ben

2012. szeptember 15. - (mti)

Nem akar kormányfőjelölt lenni a 2014-es parlamenti választáson Gyurcsány Ferenc. A Demokratikus Koalíció elnöke erről a szlovák hírügynökségnek beszélt szombaton. „Akkor van a legnagyobb esélyünk a győzelemre, ha sikerül összefognunk az ellenzék széles köreit. Az ellenzék összefogását olyan személynek kell megtestesítenie, aki nagyobb kompromisszumok nélkül mindenki számára elfogadható. Köztudott, hogy közöttem és néhány ellenzéki vezető között nézetbeli konfliktus van” - mondta Gyurcsány Ferenc a Kossuth téren a TASR tudósítójának. „Az a fontos, hogy ebben a folyamatban a Demokratikus Koalíció által képviselt Nyugat-barát és józan polgári politika jelen legyen. Nem engedem, hogy jelöljenek, nem jelöltetem magam a miniszterelnöki tisztségre. Ha lesz közös jelöltünk, azt fogom támogatni” - jelentette ki a volt kormányfő, aki szerint a mai magyarországi helyzet drámai. Gyurcsány Ferenc azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnöknek fokozatosan csökken a támogatottsága, és ezért jogi húzásokkal próbálja meg bebiztosítani, hogy politikai veresége esetén is hatalmon tudjon maradni. A DK elnöke úgy vélte: a budapesti Kossuth téren a héten folytatott éhségsztrájkja is hozzájárult ahhoz, hogy az emberekben fokozatosan tudatosuljon „a helyzet komolysága”.

Gyurcsány nem engedi, hogy jelöljék és élőláncot szervezne

Nem akar kormányfőjelölt lenni a 2014-es parlamenti választáson Gyurcsány Ferenc. A Demokratikus Koalíció elnöke erről a szlovák hírügynökségnek beszélt szombaton. A Demokratikus Koalíció az éhségsztrájkot követő rendezvényén további tiltakozási formákat javasolt szombaton a választási feliratkozás terve elleni egyhetes éhségsztrájkját befejező Gyurcsány Ferenc. Ha elfogadják a törvényt, a Demokratikus Koalíció élőláncot szervez a Parlament köré.

Bugár: Az azeri államfő lejáratta Magyarországot

2012. szeptember 14. - (mti)

A szlovákiai Most-Híd párt elnöke szerint az azeri elnök csapást mért az egész magyar kormány tekintélyére, az egész magyar népre, és lejáratta a világ előtt, amiért kegyelmet adott Safarovnak. Bugár Béla Pozsonyban a szlovák parlament épületében tárgyalt Asot Grigorjannal, az Európai Örmény Szövetségek Fóruma nevű szervezet vezetőjével, és kifejtette a Safarov-üggyel kapcsolatos álláspontját - idézte az aysor.am hírportál pénteken a szervezet közleményét. Bugár Béla az MTI tudósítójának nyilatkozva elmondta: a találkozón elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Ilham Aliyev azeri államfő megkegyelmezett Safarovnak. Mint mondta: az azeri elnök példátlanul szégyenletes lépésével csapást mért az egész magyar kormány tekintélyére, az egész magyar népre, és lejáratta a világ előtt. Grigorjan az örmény hírportál szerint úgy fogalmazott az esettel kapcsolatosan: a magyarországi, „a történelem során eddig nem ismert állami korrupció” esetét meg lehetne toldani azzal az alapos gyanúval, hogy a magyar kormány egyes illetékesei - kiváltképpen Orbán Viktor - személyes érdekből szemet hunytak a történtek felett. „Elmondtam neki, hogy nagyon bántó a magyar zászlóégetés, mert a magyar nép nem tehet arról, hogy esetleg milyen szerződést kötött a magyar fél, tehát a magyar kormány az azeriekkel. Azt, hogy milyen szerződést, s volt-e szerződés egyáltalán, azt én nem tudom. Egyet viszont tudok, hogy az azeriek ezt a Safarovot, tehát egy gyilkost, nemcsak kiengedték, de még hősként is ünneplik. És ez nem jó” - nyilatkozta a Most-Híd elnöke az MTI tudósítójának. Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.

A balassagyarmati Palóc Múzeum ügye mellé állt Csáky Pál és Jókai Anna is

2012. szeptember 14. - (mti)

Petícióhoz gyűjt aláírásokat a Polgárok Balassagyarmatért Alapítvány, hogy a Nógrád megyei város visszakaphassa Salgótarjántól a megyei múzeumi székhelyet, és ez megjelenjen a kulturális szaktörvény módosításában; a Palóc Múzeum ügye mellé állt Jókai Anna írónő és Csáky Pál szlovákiai magyar közíró, korábbi szlovák miniszterelnök-helyettes is. Szeretnénk elérni, hogy az idén 121 éves Palóc Múzeum kapja vissza megyei múzeumi státuszát, amit 1970-ben politikai úton vettek el az intézménytől. A kérdés azért időszerű, mert a kulturális szaktörvény tervezett módosítását követően megyénként csak egy megyei múzeum működne, és ez Nógrádban a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum lenne - mondta Lencsés Zsolt festőművész, az alapítvány kuratóriumának tagja pénteken az MTI-nek. A balassagyarmatiak a közösségi oldalakon és személyes kapcsolatfelvétellel gyűjtik a támogatókat, a petíciót magyar és szlovák civil szervezetek, intézmények, önkormányzatok, egyesületek, alapítványok, egyházak, múzeumok is támogatják. Lencsés Zsolt kitért arra, hogy a múzeum ügye mellé állt Jókai Anna írónő, Csáky Pál pedig Balog Zoltán emberierőforrás miniszternél képviseli a múzeum ügyét, és személyes találkozóra kért időpontot Orbán Viktor kormányfőnél. Hozzátette: Balla Mihály fideszes országgyűlési képviselő Orbán Viktorhoz, Medvácz Lajos (szintén Fidesz), Balassagyarmat polgármestere pedig L. Simon László kulturális államtitkárhoz fordult levélben támogatásért. Mint a szervező kifejtette, a döntés nem költséget, hanem megtakarítást hoz, mert a város önkormányzata szükség esetén helyet biztosít a múzeumnak saját ingatlanjaiban és állja az átköltözés költségeit. Kitért arra, hogy az idén felújított Palóc Múzeum energetikailag és funkcionálisan is alkalmasabb megyei múzeum céljára, mint a Nógrádi Történeti Múzeum épülete. Medvácz Lajos polgármester és Csach Gábor (Fidesz) alpolgármester májusban sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a város visszakéri a megyei múzeumi székhelyet. Felidézték, hogy Balassagyarmaton 121 éve hozták létre az akkori megyei múzeumot, amely 79 évig működött e minőségében, majd gyűjteményét 1970-ben szétosztották Szécsény, Pásztó és Salgótarján múzeumai között, és az utóbbit avatták megyei múzeummá.

Sikerült azonosítani Pázmány Péter magánkönyvtárának darabjait

2012. szeptember 16. - (mti)

Pázmány Péter bíboros egykori magánkönyvtárának 25 darabját azonosította be Knapp Éva irodalomtörténész az ELTE Egyetemi Könyvtárában: a leletben Pázmánynak ajándékozott díszkötéses munkák, prédikációs kötetek és politikai nyomtatványok szerepelnek. A kötetek 1782 óta a könyvtár állományában vannak, de csak az idén sikerült beazonosítani, hogy mely munkák tartozhattak Pázmány Péter szétszóródott magánkönyvtárához. A kulcs a kötetekbe bejegyzett 1637. március 19-i dátum volt, „a bíboros Cicero” halálának napja, amelyet a jezsuita könyvtárosok írhattak bele a nyomtatványokba - mondta Knapp Éva a felfedezésről tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón. A kutató kiemelte: a most beazonosított kötetek révén lehetőség nyílik az egykori magánkönyvtár rekonstruálására, amely révén Pázmány Péter (1570-1637) életművéről derülhetnek ki újabb részletek, például hogy milyen „tudományos műhely” állt a tudós pap mögött. Knapp Éva előadásában felidézte, hogy Pázmány Péter végrendeletében a pozsonyi jezsuita kollégiumra hagyta könyvtárát. Miután Mária Terézia 1773-ban feloszlatta a rendet, az államosított könyvtár anyagát az Egyetemi Könyvtár segédőre, Kovachich Márton György válogatta ki és szállíttatta az akkor Budán működő intézménybe. A kutató megjegyezte: a tudós nem tudhatta, hogy Pázmány Péter magánkönyvtárának darabjait is Budára küldette, mivel ezen kötetek „jeltelenek”, sem ex libris-bejegyzés, sem másféle azonosító jel nem található bennük. Legutóbb 2004-ben Mészáros Klára, a pozsonyi Egyetemi Könyvtár munkatársa azonosított 52 olyan kötetet, amely egykor Pázmány Péteré lehetett. A felfedezést a kutató nem publikálta és a szlovák intézmény azóta sem engedett magyar szakembereket a kötetek közelébe. A 25 kötetben 30 mű található mintegy tízezer oldalon, valamennyi könyv XVII. századi, „kortárs” nyomtatvány - emelte ki Knapp Éva. A művekben Pázmány Péter aláhúzásai, margináliái fedezhetők fel. A kutató arról is beszélt, hogy szeptember 10-én fejeződött be a kötetek restaurálása, ennek során a kötések tábláit is megbontották, és számos ritkaság került elő. Ilyen például Pázmány Isteni igazságra vezérlő kalaúz című művének első, 1627-es kiadásának néhány lapja. Kiemelkedő jelentőségő Wofgang Lazius 1556-ból származó fametszetes Magyarország térkép-töredéke, amelyen az akkori helynevek is pontosan szerepelnek - mondta az MTI-nek a kutató. Ez a dokumentum egyetlen teljes példányban létezik, ezt Bázelben őrzik, de az Országos Széchényi Könyvtárban is találhatók töredékek. A mostani felfedezés azokat is kiegészíti. Szintén a táblákból került elő II. Rudolf rendelete, amely járványügyi előírásokat tartalmaz, ebből ez az egyetlen példány Magyarországon. Szögi László, az intézmény főigazgatója a felfedezést a magyar könyvtártörtént „szép pillanatának, szenzációnak” nevezte. Szólt arról, hogy az Egyetemi Könyvtár gazdag régi könyv- és kéziratgyűjteménnyel rendelkezik, a XV. századtól a XVIII. század végéig keletkezett kiadványokból mintegy 60 ezer kötetet őriznek, köztük több világviszonylatban egyedülálló kiadványt. A főigazgató szerint az intézmény feladata nemcsak a modern könyvtári szolgáltatás, hanem a magyar kulturális örökséghez tartozó gyűjtemény feldolgozása, restaurálása, digitalizálása, valamint elektronikus katalógusokba rendezése. A XVIII. század előtt keletkezett kötetek már külön raktárba kerültek, megtörtént a restaurálásuk is. A kulturális örökség napjai alkalmából szombaton öt vezetést tartanak, a most előkerült ritkaságokat is érintő sétákból négy a nagyközönség számára is nyitva áll. Ősszel átfogó Pázmány Péter-kiállítás nyílik az intézményben az életműhöz méltó, éppen felújítás alatt álló díszteremben a bíboros halálának 375. évfordulója alkalmából.

Közép-Európában továbbra is pesszimistán látják a jövőt

2012. szeptember 14. - (mti)

A visegrádi országok lakosai közül a következő egy éven belül várható változásokat a lengyelek ítélik meg a leginkább optimistán, a magyarok közül az optimisták aránya 13 százalék, a szlovákok és a csehek pesszimistábbak - áll a CEORG (Central European Opinion Research Group - Közép-Európai Véleménykutató Intézetek Csoportja) kutatási együttműködés keretében készült legfrissebb Tárki-kutatásban, amelyet az intézet pénteken juttatott el az MTI-nek. Az ország gazdasági helyzetét értékelve a lengyelek a leginkább elégedettek: 23 százalékuk, a magyarok 1 százalékkal a legkevésbé, míg a cseheknél és a szlovákoknál az arány 6-6 százalék. Kissé más volt a kép, ha az egy éven belüli gazdasági várakozásokról kérdezték az embereket júliusban: eszerint mind a gazdaság, mind pedig a személyes anyagiak tekintetében jóval közelebb áll egymáshoz a négy ország lakosainak véleménye. Továbbra is a lengyelek a legoptimistábbak (14 százalékuk vár javulást), de a magyar lakosság sem sokkal marad el ettől, a derűlátás 13 százalékra jellemző. A szlovák válaszadók 11, míg a cseh megkérdezettek 6 százaléka értékelte jónak vagy nagyon jónak a gazdasági kilátásokat. A magyarok az ország gazdasági (közel)jövőjére vonatkozó kérdésben az elmúlt években amúgy is a leginkább derűlátónak számítottak a visegrádi országok között, ám ez az egyébként alacsony szintű optimizmus minden országban, így Magyarországon is csökkent az elmúlt egy évben. A múlt év júliusi kutatás szerint a magyarok még több mint 20 százaléka várt javulást, és ez a legjobb arányt jelentette a lengyelek előtt. A saját anyagi helyzetük megítélésben alig van különbség az egyes országok között, és bár megint csak a lengyelek tekintenek a leginkább pozitívan a jövőbe, csupán 15 százalékuk gondolja úgy, hogy egy év múlva a jelenleginél jobban vagy sokkal jobban fog élni. A szlovák válaszadók 12 százaléka vár javulást, a csehek 10 százaléka. A magyarok a sor végén állnak: csupán 8 százalékuk várja anyagi helyzete javulását a következő 12 hónapban, ami egy két éve kezdődött lefelé szálló trend újabb mélypontja is egyben. A lakosság gazdasági helyzetértékelésére vonatkozó kutatások alapján az elmúlt nyolc évben két mélypont rajzolódik ki: a 2007 és 2009 közötti időszak, valamint a jelenlegi.

Szlovákiában tovább nőtt a vállalatalapítási kedv

2012. szeptember 17. - (mti)

Szlovákiában tovább nőtt a vállalatalapítási kedv az év első hat hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához képest - közölte a CEKIA pénzügyi tájékoztató ügynökség az MTI-vel. Az ügynökség adatai szerint 2012 első félévében 10 566 új vállalatot jegyeztek be Szlovákiában, ez csaknem tíz százalékkal volt több, mint amennyi újonnan bejegyzett vállalat jutott a tavalyi év első hat hónapjára. „Amennyiben az új vállalatok bejegyeztetésének üteme az év végéig hasonló marad, akkor az utóbbi hat évben az idén lesz a legmagasabb az újonnan alapított cégek száma Szlovákiában” - közölte az adatok kapcsán Petra Stepánová az ügynökség elemzője. Hozzátette: ez azt jelentené, hogy a kontinens gazdasági gondjai eddig nem nyomták rá bélyegüket a szlovákiai vállalkozási kedvre. Szlovákiában 2007-ben közel 16 és fél ezer, 2008-ban több mint 18 ezer új céget jegyeztettek be. A vállalatalapítási kedv 2009-ben (16 130 új cég) ugyan az előző évihez képest visszaesett, de azóta évről évre emelkedik, és a tavalyi évben rekordot döntve (19 292 új cég) ismét meghaladta a 2008-as számokat. A cégalapítás tekintetében Szlovákiában a tőkevállalatok közül továbbra is a kft. a legnépszerűbb vállalkozási forma, az idei év első hat hónapjában 10 442 ilyet jegyeztek be. Az újonnan bejegyzett részvénytársaságok száma (124) jóval alacsonyabb volt, ezek közül az elmúlt hat évben eddig az idén jegyezték be a legkevesebbet. „Ennek okát a bemutatóra szóló, úgynevezett anonim részvények betiltásában lehet keresni. A vállalkozók emiatt inkább más jogi forma mellett döntöttek” - vélte Petra Stepánová. Ez év június végéig az országban összesen közel 190 ezer kft. és mintegy 7 és fél ezer részvénytársaság működik. 2007-ben a Szlovákiában bejegyzett cégek száma megközelítőleg 119 ezer volt.

Mogyorósbánya, Pilisszentlászló és Muzsla is vegyesen lakott település

Testvértelepülések találkozója Muzslán

2012. szeptember 14. - (Új Szó)

Testvértelepülések találkozójára készül Muzsla önkormányzata. Holnap szlovákiai és magyarországi partnereit látja vendégül. A négyes találkozón a szlovákiai Brusno és a magyarországi Mogyorósbánya illetve Pilisszentlászló küldöttsége vesz rész. Mogyorósbánya, Pilisszentlászló és Muzsla is vegyesen lakott település. „Mogyorósbánya lakosainak zöme magyar nemzetiségű, de él itt egy 10 százalékos szlovák kisebbség is. Pilisszentlászlón jelentős a szlovák kisebbség aránya. Itt a lakosok közel 70 százaléka szlovák nemzetiségűnek vallja magát. Ezeken a találkozókon az önkormányzati kérdések és a helyi problémák megvitatása mellett mindig szóba kerül a kisebbségi lét kérdése is” - mondta Drapák Károly, Muzsla polgármestere. A négy település 15 éve szoros kapcsolatban áll. Több közös projektet pályáztak meg. „Elsősorban az iskolaügy és a környezetvédelem területén szeretnénk hatékonyabb együttműködést kialakítani” jegyezte meg a polgármester. A négy település nemcsak az önkormányzat szintjén és az oktatás területén törekszik az együttműködésre. Fontosnak tartják a kulturális kapcsolattartást is. „Erre kiváló lehetőséget nyújtanak a helyi fesztiválok. Tíz éve a Csemadok helyi alapszervezetével együttműködve felelevenítettük a szüreti felvonulás hagyományát. Idén is változatos programmal várjuk az érdeklődőket. A szüreti ünnepséget szoboravatással kezdjük. Szent Orbán előtt tisztelegve a szőlőhegyen a Hideg kútnál állítunk szobrot. A hely érdekessége, hogy a török ostrom idején ide, azaz a Hideg kútra menekültek a falu lakosai” - nyilatkozott Drapák Károly. A holnapi szüreti vigadalom idején madárijesztő készítésben is lehet versenyezni, a kisgyermekes családokat is érdekes programok várják. 15-től 19 óráig a Hangyaszövetkezet épületében a falumúzeum is várja a látogatókat.

Rétság - Tizedik Nemzetiségi Nap szlovákul

2012. szeptember 17. - (retsag.net)

Valamikor Rétság (akkor járási székhely, nagyközség) volt a környék nemzetiségi kultúrájának letéteményese, és a járási művelődési központ a hagyományok ápolásának legfőbb biztosítéka. A programok a bánki megyei, illetve országos fesztiválok előkészítő rendezvényei tekintetében igen gazdagok voltak szerte a járásban. Azután a történelem átalakította ezen hagyományokat is, a járások megszűntek, Tolmács, Bánk önálló községgé vált, így hosszú ideig a nemzetiségi hagyományápolási „profilt” máig példamutatóan Bánk valósította meg. Mindez a Rétságon élő, szlovák nyelvet beszélő, hagyományokat megőrző embereket tömörítő önkormányzatot nem elégítette ki. Ezért 10 évvel ezelőtt elhatározta, hogy a városban is évente megrendezi a Nemzetiségi Napot, amelyre afféle találkozó jelleggel meghívja a környék nemzetiségi csoportjait, és más vendégeket. Az esemény minden évben gazdagodott, mígnem a 2012-re elérte a kezdeményezés a 10. évfordulót. Korábbi hagyományoktól eltérően most nem júniusban került sorra a találkozó, hanem szeptemberben. A szokásos népviseletes, énekes, zenés felvonulással kezdődött a program 15 órakor. Majd a művelődési központ színháztermében kezdődött az ünnepi gálaműsor. A Nemzetiségek Himnuszának közös éneklését köszöntők követték. Glückné Salgai Szilvia a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnökét Mezőfi Zoltán, Balla Mihály üdvözlő mondatai követték. De két nyelven is köszöntötte a megjelenteket Alt Gyula és Egyedné Baránek Ruženka, akik a megye szlovák hagyományainak ápolásában évtizedek óta jelentős szerepet vállaltak. A műsorban felléptek: Búzavirág Folklórcsoport - Palást (Szlovákia) - Bánki Néptánccsoport - Legéndi Népdalkör - Glück Laura és Vanessza, szlovák énekduó harmonika kísérettel, Pilisszentkereszt - Zúgófa Néptáncegyüttes, Rétság - Kereplő Néptáncegyüttes, Rétság. A méltán megérdemelt tapsok közepette egy díjátadásra is sor került. A Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat létrehozott egy alapítványt, amely „Za našu národnosť” címmel egy díjat alapított. Ennek első átadására került sor ünnepélyes keretek között. Az első díjazottként Szikora Istváné vehette át az oklevelet és a díjat megtestesítő Zsolnai kerámiát.

Büntetőeljárást indított Csatáry László ellen a kassai rendőrség

2012. szeptember 26. - (mti)

Háborús bűntettben elkövetett bűnrészesség miatt indított büntetőeljárást a kassai járási rendőrkapitányság Csatáry László ellen szerdán. „A bűncselekményt az elkövetők Kassán 1945. január 10-én az államhatalom képviselőiként követték el azáltal, hogy ok nélkül letartóztattak, majd a kassai rendőrkapitányság Moyzes utcai épületében fogva tartottak egy 17 éves kassai férfit. Az érintettet később kényszermunkára egy pontosabban nem meghatározott németországi helyszínre deportálták, ahonnan csak 1945. augusztus 14-én tért vissza Kassára” - pontosította az eljárás részleteit Jana Mesárová, kassai rendőrségi szóvivő. Milan Filicko, a kassai járási ügyészség szóvivője szerint az ügyészség az ügy következő lépéseként vizsgálat alá veti a büntetőeljárás megindításáról szóló rendőrségi határozatot. Amennyiben az ügyészség azt hatályosítja, a vizsgálat vádemelési javaslattal vagy egyéb, az eljárás során hozott döntéssel folytatódhat. Központ szerint 1944 tavaszán, az akkor Magyarországhoz tartozó Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásában. Efraim Zuroff, a szervezet jeruzsálemi irodájának vezetője jelentette fel Csatáry Lászlót 1944-es, majd később 1941-es deportálások miatt. A Budapesti Nyomozó Főügyészség alaptalannak minősítette Zuroffnak azt az állítását, miszerint Csatáry Lászlónak köze lehetett az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz; az 1944-es deportálások ügyében tovább folyik a nyomozás. A 97 éves Csatáry kezdettől fogva tagadja bűnösségét.

Metilakohol-mérgezéses esetek Szlovákiában is

2012. szeptember 16. - (mti)

Nyolc embert kezelnek metilalkohol-mérgezésessel az eperjesi kórházban - közölte Zuzana Cirmáriková, a szlovák egészségügyi minisztérium szóvivője vasárnap este. Közlése szerint egy kelet-szlovákiai családi ünnepségen Csehországban vásárolt hazai főzésű szilvapálinkát fogyasztottak. Az ünnepség 17 résztvevője közül délelőtt négy embert, délután pedig további négyet kellett eredetileg súlyos fejfájdalmak miatt kórházba szállítani. A családi ünnepségen fogyasztott szilvapálinka laboratóriumi vizsgálata metilalkoholt mutatott ki. A szlovák rendőrség azonnal vizsgálatot indított az ügyben. Csehországban vasárnapig már húsz emberéletet követelt a metilalkohol-mérgezés, míg több mint harminc embert súlyos állapotban kórházban kezelnek. A cseh egészségügyi tárca péntek este azonnali hatállyal országos szinten betiltotta a húsz százaléknál magasabb alkoholtartalmú italok bármiféle forgalmazását. A hatóságok nagy erőkkel nyomoznak, de a mérgező alkohol eredetét eddig nem sikerült kideríteniük. Az üggyel kapcsolatban a prágai televízió vasárnap esti közlése szerint már 23 embert vettek őrizetbe.

LIKE / TETSZIK / PÁČI SA MI TO: http://www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=http://www.facebook.com/pages/oslovmahu/147596498672668&width=310&colorscheme=light&show_faces=true&connections=3&stream=true&header=false&height=555#