alt : header1.swf



Wed10162019

Posledná aktualizácia20:46:42

Ombudsmani kritikák, vélemények, javaslatok

OmbNemz1A választójogi és a nemzetiségi törvényben korrekciókra számít az alapvető jogok biztosaA nemzetiségi egyesületek nem tudják gyakorolni valamennyi jogukatRendezetlen pedagógusképzésA nemzetiségi önkormányzati képviselők védelmeA nemzetiségi nyelvekből tehető nyelvvizsgák állami támogatása

Korrekciókra számít az ombudsman
a választójogi és a nemzetiségi törvényben

Az alapvető jogok biztosa szerint mind az általános választójogi törvény, mind pedig az új nemzetiségi törvény sok korrekción fog még keresztülmenni a 2014-es választásokig a belső és a külső kritikák hatására. Szabó Máté erről egy, a nemzetiségi jogok érvényesüléséről rendezett OmbNemz2budapesti konferencián, majd az azt követő sajtótájékoztatón beszélt. Azt mondta, biztos abban, hogy ezek a jogszabályok nem abban a formában lépnek hatályba, mint ahogy most kinéznek; szavai szerint abba még sokan beleszólnak. Elmondta, személyes véleménye az, hogy a kormányzat 2014-ig „önként, vagy némi noszogatásra” valamilyen mértékben módosítani fogja a jogszabályokat. Arra hívta fel a figyelmet, Magyarországnak nem érdeke, hogy a 2014-es választások eredményét utólag bárki „hatékony formában” megkérdőjelezhesse valamilyen nemzetközi fórumon. Szabó Máté korábban a 2012. január 1-jén hatályba lépett nemzetiségi törvény több rendelkezésének a megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, mert álláspontja szerint azok korlátozzák a nemzetiségek alapvető jogait. A beadvány összegzése szerint egyebek mellett azt sérelmezte az ombudsman, hogy a törvény kizárólag a közhasznú jogállással rendelkező nemzetiségi szervezetek számára teszi lehetővé a jelöltállítást a nemzetiségi önkormányzati választásokon, valamint azt, hogy ez utóbbi kitűzését a nemzetiségi törvény a népszámlálási adatoktól teszi függővé. Szabó Máté szerint sérti az ártatlanság vélelmét, hogy a törvény OmbNemz3értelmében kollektív felelősséget viselnek a jogellenes döntésekért azok a nemzetiségi képviselők is, akik nem is vettek részt az adott döntéshozatalokban. Kitért arra is, felvetődik a két típusú képviselet-kérdése is a (parlamenti szavazati joggal nem rendelkező) úgynevezett nemzetiségi szószóló intézményével kapcsolatban.

A nemzetiségi egyesületek nem tudják
gyakorolni valamennyi jogukat

OmbNemz4Hiányoznak a jogi és technikai feltételei annak, hogy a nemzetiségi egyesületeket bevonják a helyi önkormányzati döntéshozatal eljárásába, ezért ezek az egyesületek nem tudják gyakorolni az őket megillető valamennyi jogot - közölte az alapvető jogok biztosának hivatala. A Szabó Máté ombudsman által hivatalból indított vizsgálat megállapításai szerint a jelenlegi jogszabályi keretek között nincs lehetőség arra, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában az egyesületek nemzetiségi minőségét feltüntessék, és így nem is lehet közhiteles adatbázisban rákeresni az egyes nemzetiségi civil szervezetek alapszabály szerinti nemzetiségi tevékenységére. Az ombudsman szerint ez a hiányosság akadálya lehet annak, hogy a helyi döntések előkészítésekor a véleményezési eljárásokba bevonják az adott nemzetiséghez tartozó helyi nemzetiségi egyesületeket, vagyis azok nem képesek gyakorolni az őket megillető, jogszabályban meghatározott nemzetiségi jogaikat. Szabó Máté a közigazgatási és igazságügyi miniszternél kezdeményezte a vonatkozó jogszabályok módosítását, hogy az Országos Bírósági Hivatal által fenntartott közhiteles nyilvántartás alkalmassá váljon az egyesületek nemzetiségi jellegének nyilvántartására is - zárul az ombudsmani hivatal közleménye.

A jelentés: http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201207713.rtf

Javaslatok a nemzetiségi pedagógusképzés rendezéséért

OmbNemz5Jogalkotási javaslatokkal fordult az alapvető jogok biztosa az emberi erőforrások miniszteréhez a nemzetiségi pedagógusképzés speciális érdekeinek érvényesítéséért és azért, hogy a köznevelési törvény módosításával garantálják a nemzetiségi önkormányzatok egyetértési jogát egyes intézményvezetők kinevezésénél. Szabó Máté közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény egyik szabálya értelmezhetetlen, és nem felel meg a „normavilágosság” követelményének. A törvény ugyan tartalmazza, hogy az érdekelt nemzetiségi önkormányzatnak egyetértési joga van a nemzetiségi oktatásban is érintett intézmény igazgatójának kiválasztásakor, de ezt a jogot nem a kinevezési döntéshez, hanem az intézményfenntartó véleményének a kialakításához kapcsolja - fejtette ki. A biztos felidézte, hogy a Válság vesztesei - a paragrafusok fogságában elnevezésű projekt keretében Szentgotthárdon és környékén vizsgálta a betegjogi, környezetvédelmi, illetve nemzetiségi jogi követelmények teljesülését. Rögzítette: kétoldalú megállapodás alapján Szlovéniában a magyar nyelvű oktatást magyar, Magyarországon a szlovén nemzetiségi nevelést-oktatást szlovén szaktanácsadó segíti. A szaktanácsadók egy oktatási, művelődési és tudományos együttműködési program alapján dolgoznak. Ez az együttműködési program azonban nem ismerhető meg nyilvános és hivatalos adatbázisból - állapította meg az ombudsman. Közölte továbbá, hogy a magyar nyelvi szaktanácsadót a magyar állam nem biztosította, és rendezetlen maradt a szlovén nyelvi szaktanácsadó jogi státusza, megbízási díja, illetve költségtérítése.

A jelentés: http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201207359.rtf

A nemzetiségi önkormányzati képviselők fokozott védelméről

OmbNemz6OmbNemz7A 2013. július 1-jén hatályba lépő új Büntető Törvénykönyv hivatalos személyként fogja elismerni a nemzetiségi önkormányzati elnököket és képviselőket, ám Szabó Máté ombudsman szerint nem várhat addig a jogi szabályozás ezen hiányosságának orvoslása. A jogállamiság elvéből következő alkotmányos büntetőjog követelményét sérti ugyanis, hogy a hatályos Büntető Törvénykönyv nem biztosít fokozott védelmet a nemzetiségi önkormányzatok tagjainak - állapította meg az alapvető jogok biztosa. A hivatalos személyek sérelmére elkövetett egyes bűncselekmények önálló tényállásként büntetendők, illetve az alapesetnél súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett, minősítő körülményként értékelhetők. A hatályos Büntető Törvénykönyv hivatalos személyként ismeri el többek között a helyi önkormányzati képviselőket, valamint azokat a személyeket, akik államigazgatási szerv vagy önkormányzati igazgatási szerv rendeltetésszerű működéséhez szükséges szolgálatot teljesítenek. A nemzetiségi önkormányzati elnökök és képviselők egy része abban a tudatban látja el a közmegbízatásával járó feladatait, hogy a helyi önkormányzati képviselőkhöz hasonlóan hivatalos személynek minősül, ám e testületi tagok valójában nem állnak fokozott büntetőjogi védelem alatt. Pedig a fokozott büntetőjogi védelem biztosítását indokolná, hogy az elmúlt években több településen is szóbeli vagy írásbeli fenyegetések érték a nemzetiségi önkormányzati elnököket, képviselőket. A nemzetiségi önkormányzatok tagjai elleni - közmegbízatásukkal összefüggő - erőszakos cselekményekről nincs tudomása az alapvető jogok biztosának. Az alapvető jogok biztosa felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy készítse elő és terjessze az Országgyűlés elé a Büntető Törvénykönyv módosítását annak érdekében, hogy a nemzetiségi önkormányzatok tagjai fokozott büntetőjogi védelme az új Btk. hatálybalépése előtt is biztosítva legyen.

A jelentés: http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201204672.rtf

A nemzetiségi nyelvekből tehető nyelvvizsgák állami támogatásáról

OmbNemz8OmbNemz9A nemzetiségi köznevelés igényeit kielégítő pedagógusképzés biztosítása állami feladat, ugyanakkor a hazai nemzetiségi pedagógusképzés több nyelvterületen hiányzik, illetve hiányos - állapította meg a nemzetiségi biztos helyettes javaslatára lefolytatott vizsgálatában az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté egyebek között a nemzetiségi nyelvekből tehető nyelvvizsgák támogatását szorgalmazza. A nemzetiségi köznevelés pedagógus-utánpótlásának hiányosságaira tekintettel születtek meg azok a szabályok, amelyek szerint a nemzetiségi köznevelés feladatellátásában államilag elismert középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező pedagógusok is közreműködhetnek, felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők pedig bizonyos körben a nemzetiségi nyelv tanítására is jogosultak. Az állam kötelezettsége a nemzetiségi nyelvi jogok biztosítása. Szabó Máté tapasztalata szerint ebben a körben csak átmeneti, korlátozott segítséget jelent, hogy az állam támogatja a nemzetiségek anya-, illetve nyelvországából érkező oktatók magyarországi vendégtanári alkalmazását. Ezért is, és a nemzetiségi pedagógusképzés hiányterületeire tekintettel is szükséges volna, hogy megteremtsék a bolgár, a lengyel, az örmény, a ruszin és az ukrán nyelvekből a hazai, államilag elismert, korlátozásoktól mentes, akkreditált nyelvvizsga lehetőségét, illetve támogassák az egyéb nemzetiségi nyelvekből tehető nyelvvizsgákat is. A biztos jelentésében egyebek mellett azt javasolta, hogy az állam teremtse meg a független nyelvvizsgaközpontok érdekeltségét: a jelzett nyelvek hiányzó nyelvvizsga-akkreditációja költségeit az állam vállalja át, illetve finanszírozza a már akkreditált nemzetiségi nyelvekből a vizsgáztatással együtt járó, igazolt pluszköltségeket.

A jelentés: http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201203924.rtf

(mti / obh)