alt : header1.swf



Wed10232019

Posledná aktualizácia22:10:31

Schéner Mihály kilencven éves lenne

schene01Festő, grafikus, szobrász, keramikus és bábtervező. A képző- és iparművészet több ágában, több műfajban is kipróbálta tehetségét. A művész és a művészet szabadságát vallotta, akárcsak nagy elődje, Kassák Lajos. Neoavantgárd expresszív jellegű szürreális alkotásai jeles művészegyéniséggé avatták. 1923. január 9-én a Békés megyei Medgyesegyházán született a Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész és grafikus. Első rajzóráit festőiskolát végzett édesanyjától kapta. A békéscsabai evangélikus gimnáziumban érettségizett, majd 1942-ben Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa lett. A II. világháború idején, 1944-ben besorozták, de megszökött a katonaságtól, és a háború végéig különböző helyeken bujkált. 1947-ben középiskolai tanári és festőművészi oklevelet szerzett, ezt követően két évre Aszódra szegődött rajztanárnak, majd ismét a fővárosban festett és tanított.

schene02Első önálló kiállítása, amely 1962-ben a Csók Galériában nyílt meg, példátlanul durva sajtókritikát kapott, mivel képei nem feleltek meg a hivatalosan elfogadott szocialista realizmus elvárásainak. Schéner egy időre visszahúzódott saját belső világába, némi elégtételül az szolgált számára, hogy egy éppen Budapesten tartózkodó gazdag londoni műgyűjtő megvásárolta képeit, ráadásul meghívta a festőt Londonba és Párizsba is. Schéner első külföldi kiállítása 1964-ben Londonban volt, ezután rendszeresen részt vett hazai és külföldi, egyéni és csoportos tárlatokon. Többek között Párizsban, Hamburgban, Varsóban, Szófiában, Bécsben, Berlinben állított ki.

Művészete a változó világban stabil helyét kereső, az eszményi alkotói szabadságot megvalósító képzőművész példázata. Magát expresszív-szürrealista alkotónak nevezte, egyszerre volt festő, rajzoló, textilszobor- és bábkészítő, asztalos, fazekas és faesztergályos. Munkáira jellemző a népi mesterségek iránti tiszteletet kifejező motívumkincs, a tárgyi folklór formakészlete: a lovas huszárok, betyárok, a mézeskalács bábok, a faragott lovacskák, a kiskocsik a gyermekkori vásárok, búcsúk színes forgatagába vezetik a szemlélőt. Szürreális játékaiban ugyanakkor gyakran alkalmazza a görög mitológia alakjait is, a kentaurokat, a hárpiákat, a sellőket és a Gorgó-fejeket.

schene03Szerteágazó művészi törekvéseinek összegzése az 1983-ban a Műcsarnokban megrendezett gyűjteményes kiállítása volt, amelyet két hét alatt csaknem ötvenezren néztek meg. 1988-ban jelent meg Diabolikon című, száz kisördögöt bemutató rajzsorozata, amelyet az ördögök tulajdonságairól szóló szövegekkel egészített ki, 1997-ben pedig kézrajzaiból látott napvilágot egy kötet Kézkivirágzások címmel. Művésztársairól cikkeket jelentetett meg az Új Auróra és a Tiszatáj című folyóiratban. 1988-ban Békéscsabán két parasztbarokk műemléképületben létrehozta a Meseház elnevezésű játékmúzeumot, ahol az általa tervezett játékokkal játszhatnak a látogatók, majd ismerőseivel alapítványt is indított a gyermekkultúra segítésére, a Meseház gyarapítására. Művészetéről számos tanulmány jelent meg, művei többek között Nagy Lászlót és Ágh Istvánt is megihlették, Pacskovszky József pedig portréfilmet készített róla:

http://www.youtube.com/results?search_query=Sch%C3%A9ner+Mih%C3%A1ly&;oq=Sch%C3%A9ner+Mih%C3%A1ly&gs_l=youtube.3...15881.16955.0.17364.2.2.0.0.0.0.81.150.2.2.0...0.0...1ac.1.z0aqNlUo9tM

schene06schene05schene04

Munkásságáért több kitüntetést kapott, többek között 1978-ban Munkácsy-díjat, 1984-ben a Soros Alapítvány díját és az érdemes művész címet. 1989-ben kiváló művész lett, 1994-ben a Magyar Köztársaság tiszti keresztjével tüntették ki, 1995-ben Kossuth-, 2005-ben Príma-díjas lett, 2008-ban pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést vehette át. 1992-ben szülőfaluja, Medgyesegyháza, 1998-ban pedig Békéscsaba díszpolgárává fogadta. 1992-től volt tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, 2002-től a magyar PEN Klubnak. 2009. május 11-én hunyt el Budapesten. Utolsó kiállítása a megelőző évben, 2008-ban volt a budapesti Symbol Art Galériában. (mti)

Nedožité deväťdesiatiny Mihálya Schénera

Svetoznámy akademický maliar, rodák z Medešu (Medgyesegyháza, Békešská župa), laureát Kossuthovej ceny Mihály Schéner (9. 1. 1923 - 11. 5. 2009) od svojej prvej samostatnej výstavy v r. 1962 v Budapešti vystavoval svoje diela v nespočetných mestách Európy. Dlhé roky žil v Paríži, Londýne a Štokholme. Vo svojom umení držal krok s modernými, konštruktívnymi smermi, pričom uplatňoval aj ľudové, archaické formy. Zaoberal sa aj sochárstvom, ba jeho meno sa stalo známym aj v literárnych kruhoch: uverejňoval básne a filozofické úvahy. M. Schéner získal viacero uznaní: r. 1978 mu udelili Munkácsyho plaketu, r. 1989 titul Vynikajúci umelec a r.1995 sa stal laureátom Kossuthovej ceny.

schene07