alt : header1.swf



Sat08172019

Posledná aktualizácia16:15:08

Sajtószemle / Figyelő / Tallózó - 2013. január

0apress1Az OSZÖ lesz a tótkomlósi általános iskola és óvoda fenntartója - Pályázhatnak a nemzetiségek - Závada üzent a Horthy-imádóknak - Szájkosarat kaptak az iskolaigazgatók - „A Beneš-dekrétumok megváltoztathatatlanok” - Bayer Zsolt foltot ejtett... - Nemzetiségek a parlamentben? - A szlovákok dél-szlovákiai nyelvi diszkriminációja?

Imrich Fuhl válogatásában

Tetszik

Békés megyében tájékozódtak az Emmi államtitkárai a magyarországi szlovákság helyzetéről

2013. január 17. - (mti)

Békés megyében tájékozódtak az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkárai a magyarországi szlovákság kulturális autonómiájának megvalósulásáról, elsősorban a köznevelés területén. Az Emmi csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: „Békés megyében, - a hazánkban élő szlovákság egyik központjában - különösen fontos, hogy az itt működő nemzetiségi intézmények a köznevelési rendszer átszervezése során továbbra is megfelelően figyelembe vegyék a szlovák oktatással kapcsolatos igényeket”. Mint kifejtették: szerdán egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár és Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárral közösen keresték fel Tótkomlóson a helyi szlovák nemzetiségi köznevelési intézményeket. Közleményük szerint a következő tanévtől az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) átvenné a tótkomlósi Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola működtetését. Erről az OSZÖ a város polgármesterével és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megyei vezetőjével szándéknyilatkozatot írt alá a két államtitkár jelenlétében. Hölvényi György államtitkár és Latorcai Csaba helyettes államtitkár felkereste a békéscsabai Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium épületét is. Az intézmény épületének felújításához államtitkárságuk az elmúlt két évben több mint 100 millió forinttal járult hozzá - emelte ki a tárca. Az Emmi államtitkárai tájékozódtak továbbá a támogatásokból megvalósított és a még hátralévő felújítási munkákról, a várható támogatási igényekről. 2012-ben az államtitkárság 30 milliós támogatásából megújult az intézmény konyhája, a tavalyi év végén elnyert 22 millió forintból pedig a folyosók, illetve azok bútorzatának megújítását tervezik. A felújítás befejezéséhez további támogatásra lesz szükség, amelynek pontos összegéről, illetve ütemezéséről megkezdődtek az egyeztetések - olvasható az Emmi közleményében.

Az Országos Szlovák Önkormányzat lesz a tótkomlósi általános iskola és óvoda fenntartója

2013. január 16. - (mti)

Az Országos Szlovák Önkormányzat veszi át a Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és az egyik önkormányzati óvoda fenntartását. Az erről szóló szándéknyilatkozatot a felek január 16-án írták alá, a megállapodást ellátta kézjegyével Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár és Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár. Hoffmann Rózsa sajtótájékoztatón elmondta: a szlovák nemzetiségi önkormányzat az egyik legnagyobb lélekszámú szlovák lakosú településen, Tótkomlóson egy iskola és egy óvoda fenntartását veszi át a következő tanévtől. A tárca közreműködésével sikerült tető alá hozni a megállapodást az Országos Szlovák Önkormányzat, a tótkomlósi önkormányzat és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ orosházi tankerülete között. Az államtitkár kiemelte: a magyar kormány és oktatásirányítás prioritásként kezeli a magyarországi nemzetiségek és a magyar kisebbségek határon túli kulturális autonómiájának erősítését az oktatás révén. A tótkomlósi megállapodás példa lehet - tette hozzá. A megállapodásban közreműködő Hölvényi György kifejtette: helyi feladatról van szó, az átadás-átvétel után az intézmény fenntartását és működtetését Tótkomlóson kell megoldani. A kormány a jogi környezetet teremtette meg ahhoz, hogy a következő generáció Tótkomlóson a helyi igényeket figyelembe véve tudja megtanulni az anyanyelvét. Az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, Fuzik János mérföldkőnek nevezte a megállapodást a tótkomlósi nemzetiségi oktatás életében. Hozzátette: az Országos Szlovák Önkormányzat jelentős intézményfenntartói tapasztalatokkal rendelkezik. Tíz évvel ezelőtt vette át a szarvasi szlovák iskola működtetését, 2005-ben a békéscsabait, 2007-ben a sátoraljaújhelyit és most a tótkomlósit. Az ország öt szlovák két tanítási nyelvű iskolája közül ezzel négyet működtet a szlovák nemzetiségi önkormányzat.

Újabb negyvenmillió forintra pályázhatnak a nemzetiségek

2013. január 15. - (mti)

Március végéig újabb negyvenmillió forintra pályázhatnak a nemzetiségek - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma kedden az MTI-vel. Közleményük szerint az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő honlapján (www.emet.gov.hu) kedden két pályázatot tett közzé. Ezek keretében a nemzetiségek az anyaországi nemzetiségi pedagógus-továbbképzések és a nemzetiségi táborok támogatására pályázhatnak március 31-ig. Mint írták, „az anyaországi nemzetiségi pedagógus-továbbképzések támogatására” kiírt pályázat célja az ilyen programok megvalósításának segítése, illetve a közismereti tárgyakat nemzetiségi nyelven oktató pedagógusok számára szervezett szaknyelvi továbbképzések támogatása. A pályázat megvalósítására rendelkezésre álló keretösszeg tízmillió forint. „A nemzetiségi táborok támogatására” közzétett pályázat célja a nyelvi környezetben megvalósuló anyanyelvi programok (többek között táborok, erdei iskolák) megvalósításának támogatása, ez azt a célt szolgálja, hogy a hazai nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulók anyanyelvi környezetben gyakorolhassák, ezáltal elmélyíthessék nyelvismeretüket, bővíthessék a nemzetiségi népismeret részét képező, anyaországgal kapcsolatos történelmi, földrajzi, néprajzi ismereteiket. Továbbá cél az is, hogy támogatásban részesüljenek a nemzetiségi, kulturális tartalmú, kidolgozott tábori programmal rendelkező anyanyelvi hagyományőrző táborok és anyanyelvi hitéleti táborok. Ezen pályázat megvalósítására rendelkezésre álló keretösszeg harmincmillió forint - olvasható a minisztérium közleményében.

Új liberális pártot alapít Fodor Gábor

2013. január 16. - (mti)

Új liberális pártot alapít Fodor Gábor. Az SZDSZ volt elnöke ezt a Belvárosi Liberális Klubban jelentette be szerda este. A politikus, akit vendégként hívtak meg egy beszélgetésre, azt mondta, tervei szerint a párt tavasszal állhat a nagyközönség elé. Három éve szűnt meg az SZDSZ, azután sokan felvetették, hogy létre kellene hozni egy liberális pártot. Ez viszont máig nem történt meg - közölte. Most viszont közelednek a választások, és nincs idő arra, hogy tovább várjanak - ismertette álláspontját Fodor Gábor. Az SZDSZ egykori elnöke azt mondta: tervei szerint tavasszal a nagyközönség elé állhatnak, mert „a helyzet olyan, hogy erre szükség van”. Hozzátette: nem engedhető meg, hogy képviselet nélkül maradjon az a félmillió ember, akinek liberális az értékrendje. Fodor Gábor közölte: olyan pártot szeretne csinálni, amely elvtelen kompromisszumok nélkül tudja képviselni a liberalizmust. Hangsúlyozta, hogy ez a párt nem az SZDSZ „remake-je” lesz. Nagyon számít arra, hogy lesznek olyanok, akik támogatásra érdemesnek tartják majd a kezdeményezést - mondta arra a kérdésre válaszolva, hogyan hozzák létre a pártalapításhoz szükséges infrastrukturális hátteret. Egy liberális párt olyan embereket képes mobilizálni, akiket ma mások nem tudnak megszólítani - jelentette ki a politikus. Hozzátette, lelkesedéssel nézi, hogyan alakulnak az ellenzéki formációk, de véleménye szerint azok mind baloldaliak. Baloldali a szocialista párt, az LMP „lényegében egy baloldali felütésű zöldszervezet” - mondta Fodor Gábor, aki szintén a baloldalhoz sorolta az Együtt 2014-gyet és a Demokratikus Koalíciót. Hozzátette, emellett viszont ő is azt szeretné, ha a 2014-es választásokig az ellenzéki pártok között együttműködés alakulna ki. A választási törvény szinte kiköveteli, hogy az ellenzék összefogjon és nagyvonalú gesztusokat tegyen egymásnak - hangsúlyozta. A 2014-es választás után arra is készen kell állni, hogy szót érthessenek azokkal, akik egy józan, jobbközép pártot akarnak megteremteni - mondta a politikus.

Závada üzent a Horthy-imádó politikusoknak

Ungváry Krisztián történész mítoszokkal számolt le, Závada Pál író pedig a magyarságot terhelő bűnökről beszélt azon a szombati kiállítás-megnyitón, amely a doni tragédiával, illetve annak utóéletével foglalkozik. Hetven évvel ezelőtt szenvedte el a 2. magyar hadsereg a doni vereséget. - Závada Pál író a készülő regényéből olvasott fel, amely a doni katasztrófával foglalkozik. Fiktív főhőse ugyan nem az első frontvonalban harcol, de megírja, lefotózza a látottakat. Závada a felolvasás után arról beszélt, hogy a magyarságot terhelő bűnökkel csak akkor lehet szembenézni, ha nem csak a sérelmeinkkel, hanem az általunk elkövetett bűnökkel is foglalkozunk…

Tényfeltáró bizottságot kezdeményezett a Beneš-dekrétumok ügyében egy fideszes EP-képviselő

2013. január 16. - (mti)

Tényfeltáró bizottság felállítását kezdeményezte Bagó Zoltán fideszes európai parlamenti képviselő a Beneš-dekrétumok ügyében, miután a szlovák kormány eddig nem reagált az EP petíciós bizottsága által hozzá intézett megkeresésre. Bagó Zoltán szerdai közleményében tudatja: kérelmet nyújtott be arra vonatkozólag az EP-ben, hogy az ügyben utazzon EP-képviselőkből álló tényfeltáró küldöttség Szlovákiába. A képviselő ismerteti továbbá, hogy a Beneš-dekrétumok ügyében kérdést intézett az Európai Bizottsághoz, válaszában pedig a bizottság kijelenti, hogy azokat a jogszabályokat, amelyeket egy adott tagállamban annak uniós csatlakozása előtt fogadtak el, és amelyek nem összeegyeztethetőek az uniós jog rendelkezéseivel, módosítani kell az uniós vívmányok tiszteletben tartása érdekében. A képviselő úgy látja, az Európai Bizottság ezzel kimondta, hogy a Beneš-dekrétumok egy részét el kell távolítani a szlovák jogrendből. A szlovák parlament 2007-ben fogadott el határozatot arról, hogy a Beneš-dekrétumok a szlovák jogrend megkérdőjelezhetetlen részét képezik. Az Edvard Beneš csehszlovák elnök által hozott rendeletek közül több lehetővé tette, hogy az akkori Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák. Bagó Zoltán szerint a bizottság válaszának tükrében Szlovákiának hatályon kívül kell helyeznie a Beneš-dekrétumoknak a magyarokkal és más kisebbségekkel szemben súlyosan diszkriminatív passzusait. A fideszes képviselő emlékeztet, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök egy televíziós vitaműsorban úgy fogalmazott: aki el akarja törölni vagy meg akarja változtatni a Beneš-dekrétumokat, annak a második világháború eredményét is meg kellene változtatnia, el kellene törölnie a párizsi békeszerződéseket. A szlovák kormányfő ezért kijelentette, hogy ez a téma érinthetetlen, és nem is fognak vele foglalkozni. Bagó Zoltán ezzel kapcsolatban felszólította Szlovákiát és a Fico-kormányt, hogy tartsa tiszteletben az uniós alapértékeket. „2013-ban elfogadhatatlanok azok a - beneši etnikai tisztogatás szellemében született - faji törvények, amelyek alapjai az iskolákban tanított, számtalan alaptalan hazugságnak. Mindez a felnövekvő korosztályok felelőtlen uszítása és mind a szlovák, mind a német és mind a magyar fiatalok számára elfogadhatatlan, feszült és megalázó állapotot teremt” - jelentette ki a fideszes EP-képviselő. „Meddig tűri az Európai Unió tétlen nyugalommal, hogy van egy olyan tagállama, amely a csatlakozás után emelt a jogrendjébe az EU joganyagával ellentétes törvényeket. Meddig kell eltűrnünk, hogy Szlovákia folyamatos jogsértést követ el azzal, hogy a Beneš-dekrétumok diszkriminatív határozatait hatályban tartja?” - tette fel a kérdést Bagó Zoltán. A politikus szerint elfogadhatatlanok azok az állítások, miszerint a Beneš-dekrétumok kérdését nem lehet az érintett 12 elnöki rendelet megszüntetésével megoldani. „A hallgatás a beneši hagyatékról és annak kultuszáról szörnyű következményekhez vezetett és vezet mind a mai napig: a megaláztatás szervilizmushoz, kishitűséghez vezetett, megalkuvásra, menekülésre késztette a magyarságot. Ebben a környezetben kevesebben vállaltak családot és vállalták magyarságukat a Felvidéken. Ezek a következmények a mai napig hatnak és az egyik legfontosabb katalizátorai a felvidéki magyarság rendkívül gyors mértékű asszimilációjának is. Ezek ellen a folyamatok ellen tehát minden eszközzel küzdeni kell” - szögezte le Bagó Zoltán.

Robert Fico: A Beneš-dekrétumok megváltoztathatatlanok

2013. január 13. - (tasr)

A Beneš-dekrétumok a második világháború következményei, így azok megváltoztathatatlanok - jelentette ki Robert Fico. „Aki ma mag akarja változtatni a Beneš-dekrétumokat, annak meg kellene változtatni a második világháború eredményeit, a párizsi szerződést, és további dokumentumokat. Ez egy olyan dolog, amely számunkra érinthetetlen, és nem is fogunk vele foglalkozni” - mondta Fico. Bugár Béla, a Híd elnöke szerint a szlovákok jó részében komoly előítéletek élnek ennek a témának a megnyitásával kapcsolatban, holott a kérdésről szakmai vitát kellene folytatni. „Itt valójában egy szimbolikus bocsánatkérésről van szó, mivel az, hogy valaki ilyen vagy olyan nemzetiségű, nem jelenti azt, hogy az ellenségünk” - mondta Bugár a Szlovák Televízióban. A politikusok érintették a kettős állampolgárság kérdését is. Fico szerint az lenne a legegyszerűbb, ha Magyarországgal ezt egy kétoldalú szerződéssel szabályoznák.

A Beneš-dekrétumok bosszantják a magyarokat

2013. január 12. - (sita)

Bugár Béla szerint a magyarokat bosszantja az, hogy a szlovákok többsége úgy tekint a Beneš-dekrétumokra, mint egy szent és sérthetetlen dologra, egy olyan intézkedésre, ami teljesen rendben volt. „De sem akkor, sem pedig most nincsenek rendben ezek az intézkedések. Ha visszatekintünk az időben, akkor senki sem mondhatja, hogy rendben van az, hogy a kollektív bűnösség elve alapján elvették az emberek házát, vagyonát, csak azért, mert magyarok, vagy éppen németek voltak. Voltak olyanok is, e miatt egyenesen kitelepítettek” - mondta Bugár Béla. A Híd elnöke, a SITA hírügynökségnek adott interjújában elmondta azt is, hogy ha valaki azt állítja, hogy ezek a dekrétumok megváltoztathatatlanok, akkor azt is tudnia kell, hogy a következményei is megváltoztathatatlanok. „Azaz csak azért büntetjük az embereket, mert ilyen van olyan nemzetiséghez tartoznak. Még ma is vannak olyanok, akik láthatják a házukat, amely valamikor az ő tulajdonuk volt, és most sem kaphatják vissza, mert akkor éppen a Beneš-dekrétumok miatt vették el tőlük.” Bugár szerint a Beneš-dekrétumok kérdését rendezni kell, és jó lenne, ha megszületne egy olyan dokumentum, amelyet ugyanazon a napon fogad el a magyar és a szlovák parlament is, és amelyben kölcsönösen elismeri a két nemzet, hogy hibázott, és ez egyben egy szimbolikus kártérítés is lenne, olyan, mint amilyenben a zsidó közösség is részesült. Azaz ki lenne alakítva egy pénzcsomag, amely kulturális célokra lehetne felhasználni. Egy ilyen megállapodáson már dolgoztak, amikor Pavol Hrušovský volt a szlovák, és Szili Katalin a magyar parlament elnöke.

Szájkosarat kaptak az iskolaigazgatók

2013. január 11. - (fn24)

Megtiltották az iskolaigazgatóknak, hogy a sajtónak nyilatkozzanak. - A lapunkban csütörtökön megjelent „Fortélyos félelem igazgatói” című cikkre reagálva egy középiskolai tanár hívta fel arra a levélre a figyelmet, amelyet január 3-án az iskolavezetők kaptak a Klebelsberg Iskolafenntartó Központtól (KIK). Ebben az iskolák fenntartásáért felelős új állami gigaintézet az igazgatók sajtóval való kapcsolatát határozza meg ideiglenesen. „Felhívom szíves figyelmüket, hogy valamennyien a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ munkatársai vagyunk. Az állami intézményfenntartó központot az elnök képviseli. A kommunikációs szabályzat kiadásáig az intézményvezetők közvetlenül nem nyilatkozhatnak. Kérem, hogy a média munkatársaitól a kérdéseket kérjék be, a rá adandó válaszokat fogalmazzák meg és küldjék be az e-mail címemen a KIK-központba, ahol a kommunikációs munkatársak érdemben foglalkoznak a megkeresésekkel” - szól a rövid levél. Január 1-jével valóban a KIK munkavállalóivá váltak a pedagógusok, igazgatók, így jogilag nem kifogásolható ez a „szabályozás”, ám jól mutatja, mennyire tekinti autonóm értelmiséginek, az iskolájáért dolgozó pedagógusnak, a nyilvánosságot felelősen tájékoztató felnőttnek - az államosítással gyakorlatilag amúgy is funkciójukat vesztő - igazgatókat. A levelet nem minden iskolaigazgató kapta meg, úgy tudjuk, egyelőre csak a fővárosi szakiskolák vezetői kaptak ily módon „szájkosarat”. Próbáltuk elérni a KIK illetékes - a levelet aláíró - munkatársát, egyelőre foglalt a telefonja. Mint írtuk, Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár szerint sikertörténet az iskolák állami átvétele, ám számos gyakorló tanár, igazgató szerint káoszt, bizonytalanságot hozott az új rendszer. Egy gimnázium tantestülete tiltakozó petíciót fogalmazott meg ezzel kapcsolatban a „nemzeti örökség elherdálása miatt”, amelyet már közel ezren aláírásukkal támogattak.

A rasszizmus ellen tartott demonstrációt a DK a Fidesz székháza előtt

2013. január 13. - (mti)

A rasszizmus, a gyűlöletbeszéd és a kirekesztés ellen tartott demonstrációt a Fidesz budapesti székháza előtt vasárnap délután a Demokratikus Koalíció (DK) és a hozzá csatlakozó pártok, szervezetek Bayer Zsolt cikke miatt. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője arra szólította fel a baloldalt, hogy hagyja abba a gyűlöletkampányt, ne álljon a gyilkosok oldalára. A rendezvényen az épület előtt felállított dobogón beszédet tartók egyebek mellett azt kérték, szólaljon meg Orbán Viktor miniszterelnök az ügyben, és zárják ki a Fideszből Bayer Zsoltot. Vadai Ágnes, a DK alelnöke szerint aki demokratának vallja magát, akár bal-, vagy jobboldali, az most nem lehet néma. Beszélt arról, hogy olyan nyitott, toleráns, egymást tisztelő társadalmat szeretne, ahol nem számít, ki honnan jön, ahol a gyűlölködés nem része a mindennapi életnek és beszédnek, és ahol nem kell folyton antifasiszta és antirasszista tüntetetéseket szervezni. Iványi Gábor lelkész Bayer Zsolt írását gyalázatosnak és istenkáromlónak nevezte, és arról beszélt, a publicista évek óta folyamatosan uszít. Ungár Klára, a SZEMA-Liberális Párt elnöke, a Fidesz korábbi tagja beszédében úgy fogalmazott: amit a Fidesz korábban képviselt, annak mára hátat fordított, és a szabadság pártjából az elnyomók, üldözők pártjává lett. A rendezvényen felolvasták a Mazsihisz és a Hit Gyülekezetének korábban már közzétett nyilatkozatát, amelyben elítélték Bayer Zsolt szavait. Felolvasták továbbá Schiffer András LMP-s politikus levelét, amelyben az ellenzéki politikus jelezte: fontosnak tartja a DK kezdeményezését a demonstrációra és támogatják is, ugyanakkor szervezetként nem kívántak részt venni a rendezvényen. Teleki László, a Magyar Szocialista Párt elnökségi tagja, a korábbi szocialista kormány roma ügyekért felelős miniszterelnöki megbízottja Mesterházy Attila pártelnök üdvözletét tolmácsolva azt mondta, nem tűrik a Bayer Zsolt féle általánosító, uszító kirekesztő írásokat. A terézvárosi Lendvay utca lezárt szakaszán több százan jelentek meg, köztük Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, valamint Lendvai Ildikó, Török Zsolt, Horváth Csaba, Szanyi Tibor szocialista politikus, továbbá roma közéleti személyek, köztük Horváth Aladár, a Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért elnevezésű szervezet vezetője. A résztvevők közül többen táblát viseltek a nyakukban azzal a felirattal: „Én is cigány vagyok”. Volt, aki olyan táblát tartott a kezében, amin az állt: „Embert barátjáról, pártot tagságáról!”. Mások uniós, magyar, roma DK-s és Szolidaritás-zászlókat hoztak magukkal. A tüntetőket a Fidesz székházára kifeszített hatalmas molinó fogadta a következő felirattal: „Ne álljatok a gyilkosok pártjára! Ne hallgassatok Ron Werberre!” Az ORFK kommunikációs szolgálatának tájékoztatása szerint a demonstráción rendőri intézkedésre nem került sor. A demonstrációt követően Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője közleményben szólította fel a baloldalt, hogy hagyja abba a gyűlöletkampányt, ne álljon a gyilkosok oldalára. Rámutatott: a baloldal kampányával bátorítja a bűnelkövetőket, hiszen ezt arra utal, hogy szerintük nem az a bűnös, aki embert öl, hanem az, aki ezen felháborodik. Hangsúlyozta: a Fidesz további megoldásokat keres arra, hogyan szorítsák vissza a brutális támadásokat. A rendőrség példás gyorsasággal fogta el mind az ózdi, mind pedig a szigethalmi gyilkosságok gyanúsítottjait, ami visszatartó erő lehet a bűnözők számára - tette hozzá. Kocsis Máté, a rendészeti bizottság fideszes elnöke az MTI-nek korábban szintén azt hangsúlyozta, hogy a Bayer-cikk kapcsán szervezett vasárnapi ellenzéki tüntetés résztvevői akarva-akaratlanul a bűnelkövetőket bátorítják. A politikus egyben visszautasította az MSZP Pintér Sándor belügyminisztert bíráló kijelentéseit. Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője még a demonstráció előtt adott ki közleményt, amelyben azt írja, hogy „most éppen a Fidesz 5. számú tagkönyvének tulajdonosa, Bayer Zsolt tapasztalja meg a magyarellenes nagykoalícióba tömörülő szervezetek rágalom- és hisztéria keltését, hasonlót, amelyet Gyöngyösi Márton és a Jobbik is átélt”. A politikus szerint a Fidesz „a nemzetközi háttérhatalmaknak való megfelelési kényszere miatt hátba szúrta az 5. számú párttagkönyvének birtokosát azért, mert leírta az igazat”. Bayer Zsoltnak január 5-én jelent meg az írása a Magyar Hírlapban. Ebben a publicista egy szigethalmi késeléses bűncselekményre utalva úgy fogalmazott, hogy „gyáva, undorító, kártékony állatok” késeltek. Hozzátette: „a tények pedig ezek, a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. (...) A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. (…) Állatok meg ne legyenek. (…) Ezt kell megoldani - de azonnal és bárhogyan!” - zárta írását. Bayer Zsolt később a bírálatokra válaszolva azt írta, hogy szándékosan félreértették a mondatait. „Nem akarom likvidálni a cigányságot, sem egy részét, sem egyetlen cigányt. (...) Rendet akarok. Azt akarom, hogy minden tisztességes cigány ember boldoguljon ebben az országban, és minden, társadalmi együttélésre képtelen és alkalmatlan cigány pedig legyen kirekesztve a társadalomból” - fogalmazott írásában Bayer Zsolt. A cikk miatt két magánszemély feljelentést tett közösség elleni izgatásra hivatkozva, de azt bűncselekmény hiányában elutasította az ügyészség.

A Bayer-botránytól hangos a külföldi sajtó

Még a Fideszen belül is felháborodást váltott ki Magyarországon, hogy Orbán Viktor barátja, a publicista Bayer Zsolt az állatokhoz hasonlította a cigányokat a Der Standard szerint. Az ötös számú pártigazolvány büszke tulajdonosa a jobboldali nacionalista kormánypárt fenegyerekének számít. Antiszemitizmusával már többször kitűnt, de most a hatalom közeli szélsőjobbos Magyar Hírlapban megjelent romaellenes cikkével már egyes fiatal demokrata vezetők rosszallását is kiváltotta. Bírálói azt olvassák ki gyűlölködő kommentárjából, hogy náci mintára a romakérdés végső megoldása lebeg a szeme előtt.

Bayer Zsolt foltot ejtett Orbán Viktor és a Fidesz becsületén

2013. január 8. - (mti)

Bajnai egységes kiállást sürget Bayer Zsolt írásával szemben - Az MSZP roma tagozata felháborító provokációnak tartja Bayer cikkét - DK: Rogán emeljen szót Bayer Zsolt írása ellen! - LMP: Bayer Zsolt szombati cikke kimeríti a közösség elleni izgatás fogalmát

Kocsis Máté: Bayer felháborodását értjük, a stílusát nem

Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója visszautasítja, hogy Bayer Zsolt írását összemossák a kormányzó párt véleményével. A politikus az MTI Hírcentrumnak kedden azt mondta: az újságíró felháborodását értik, a stílusát azonban nem. Kocsis Máté hangsúlyozta, hogy Bayer Zsoltnak, bár tagja a Fidesznek, nincs pártfunkciója, és tudomása szerint senki sem kezdeményezett ellene eljárást a szombati Magyar Hírlapban megjelent publicisztikája miatt. A fideszes politikus egyúttal bolhacirkusznak minősítette a baloldal viselkedését az ügyben.

A publicista kedden válaszolt a bírálatokra, és azt írta, hogy szándékosan félreértették a mondatait. „Nem akarom likvidálni a cigányságot, sem egy részét, sem egyetlen cigányt. (...) Rendet akarok. Azt akarom, hogy minden tisztességes cigány ember boldoguljon ebben az országban, és minden, társadalmi együttélésre képtelen és alkalmatlan cigány pedig legyen kirekesztve a társadalomból” - fogalmazott keddi írásában Bayer Zsolt.

Bajnai egységes kiállást sürget Bayer Zsolt írásával szemben

Jobb- és baloldali demokraták egységes kiállását sürgeti Bayer Zsolt szombati írása miatt Bajnai Gordon. A Haza és Haladás Egyesület elnöke az MTI-nek kedden küldött közleményében azt írta: a publicista foltot ejtett a Fidesz és Orbán Viktor becsületén, ezért „Magyarország joggal várja el tőlük, hogy letöröljék azt”. A volt kormányfő felidézte, hogy a magyar politikai élet képviselői tavaly decemberben korábban nem látott egységet mutattak: a jobbikos Gyöngyösi Márton parlamenti felszólalása miatt rendezett, nácizmus elleni tüntetésen rajta kívül Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető és Mesterházy Attila, az MSZP elnöke is felszólalt. Ma ugyanerre az egységes kiállásra van szükség - írta Bajnai Gordon, hozzátéve: tűrhetetlen, erkölcstelen és embertelen, hogy Bayer Zsolt a Magyar Hírlapban megjelent írásában „állatoknak nevezte honfitársaink egy csoportját”. „Bayer Zsolt nem demokrata, mert vélt vagy valós konfliktusait erőszakkal akarja megoldani, mert magyar állampolgárokat a saját hazájukban fenyeget, és (...) rasszista, mert emberek egy csoportját igaztalan általánosítások alapján bélyegzi meg és rekeszti ki” - olvasható a közleményben. A Haza és Haladás Egyesület elnöke azt is megemlítette, hogy az újságíró Orbán Viktor miniszterelnök barátja és a Fidesz ötös számú párttagkönyvének tulajdonosa. Ezért szerinte a kormányfő nem maradhat néma ebben az esetben, „amiképpen nem hagyhatja figyelmen kívül Bayer Zsolt uszítását a Fidesz sem”. Hozzátette: a méltányosabb közbeszéd és közgondolkodás kialakításában mindenkinek van felelőssége. „Meg kell válogatnunk a barátainkat és a politikai szövetségeseinket, a párttársainkat is. (...) Bayer Zsolt foltot ejtett Orbán Viktor és a Fidesz becsületén: Magyarország joggal várja el tőlük, hogy letöröljék azt” - írta Bajnai Gordon, hozzáfűzve, „a kirekesztés bűne nem kisebb akkor, ha szövetségesünk vagy párttársunk fogalmazta meg a gyűlölet szavait”. „A Fidesz adjon félreérthetetlen, szervezeti választ Bayer Zsolt cigánygyűlölő írására, valamint arra, hogy megtűri-e tagjai között azokat, akik ilyen és ehhez hasonló kirekesztő, gyűlöletkeltő ideológiákat képviselnek és terjesztenek Magyarországon” - szólított fel a volt kormányfő.

Az MSZP roma tagozata felháborító provokációnak tartja Bayer cikkét

Felháborító és ízléstelen provokációnak tartja az MSZP roma tagozata Bayer Zsolt szombati írását. A szocialista párt roma tagozata ugyanakkor az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta, a Magyar Hírlapban megjelent publicisztika célja a figyelemelterelés is lehetett. „Közel van a következő választás, a Fidesz-kormány ámokfutása miatt Magyarország közigazgatási, oktatási, gazdasági és társadalmi viszonyait tekintve is romokban hever, és erre fideszes tollnokok provokációval, figyelemeltereléssel reagálnak” - olvasható. Az MSZP roma tagozata kiemelte, hogy a magyar társdalom az elmúlt időszakban kifejezésre juttatatta: nem kér a gyűlöletből, az antiszemitizmusból és a rasszizmusból, „bárhogyan is legyen az becsomagolva”. Arra is kitértek, hogy támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely a gyűlöletbeszéd megállítását célozza.

DK: Rogán emeljen szót Bayer Zsolt írása ellen!

A Demokratikus Koalíció (DK) arra szólította fel Rogán Antalt, a Fidesz frakcióvezetőjét, hogy emelje fel a szavát Bayer Zsoltnak a szombati Magyar Hírlapban megjelent írásával szemben, és nyilvánítsa ki, hogy annak hangvétele nem fér össze a kormánypárt politikájával. Niedermüller Péter, a DK alelnöke az MTI-hez hétfőn eljuttatott nyílt levélben felidézte, hogy Rogán Antal beszédet mondott az antiszemitizmus elleni tömegtüntetésen december elején. Véleménye szerint ezért elvárható, hogy a frakcióvezető - ha komolyan gondolja, amit akkor mondott - a Bayer Zsolt „förtelmes” írásában kifejeződő „mélyen embertelen, aljas szemlélettel szemben” is felemelje a szavát. „Ha ön komolyan gondolja, hogy Magyarországon útját kell állni a gyűlölködésnek, az aljas indulatok keltésének, a cigányság kollektív megbélyegzésnek, akkor meg kell szólalnia. Ki kell nyilvánítania, hogy ennek a jegyzetnek a hangvétele nem egyeztethető össze az ön pártjának ideológiájával, politikájával” - írta Niedermüller Péter. A DK alelnöke szerint ugyanis Bayer Zsolt „egy gyalázatos bűnügy kapcsán az európai demokráciákban elfogadhatatlan hangon, minősíthetetlen módon” fogalmazott a magyarországi cigányságról. Márpedig a publicista gyakran és büszkén hangoztatja, ő a Fidesz ötös számú párttagkönyvének birtokosa, aki napi, baráti kapcsolatban áll a kormánypárt vezetőivel és a miniszterelnökkel - jegyezte meg.

LMP: Bayer Zsolt szombati cikke kimeríti a közösség elleni izgatás fogalmát

Az LMP véleménye szerint Bayer Zsoltnak a szombati Magyar Hírlapban megjelent „Ki ne legyen?” című cikke kimeríti a közösség elleni izgatás tényállását. A Lehet Más a Politika úgy gondolja: a Fidesznek el kellene gondolkoznia azon, hogy egy demokratikus párt megtűrheti-e soraiban az újságírót. Schiffer András hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, pártjuk álláspontja szerint akár a gyalázkodó tartalmú vagy a rasszista beszéd is belefér a szólásszabadságba. A határ ott van, amikor valaki tevőlegesen uszít egy meghatározott társadalmi csoport elleni cselekedetekre - közölte. A Magyar Hírlapban megjelent, a szilveszteri szigethalmi késelésről szóló véleménycikk viszont semmivel sem kevésbé súlyos, mint „azok a kijelentések, amik a Jobbik részéről elhangzottak a magyar Országgyűlésben” - hangsúlyozta a frakcióvezető. Kijelentette, az LMP tisztában van azzal, hogy jó néhány magyar településen „közbiztonsági válsághelyzet van”, ráadásul ezt a rendőrség „hosszú évek óta távcsővel figyeli”. Az ország számos helyén békés, tisztességes emberek rettegnek olyan bűnözőktől, sok esetben bűnöző családoktól, akik nyíltan és büszkén áthágják az alapvető együttélési normákat - fogalmazott. Az LMP véleménye szerint ugyanakkor a közvéleményt formáló személyeknek tartózkodniuk kell attól, hogy a társadalmi problémákat etnikai színben tüntessék fel. A rasszizmus ott kezdődik, amikor egy társadalmi konfliktusban az ellenfelek vagy az elkövetők származása érv lehet - mondta. Schiffer András rámutatott: az ilyen típusú megbélyegzés - a cikkíró szándékától függetlenül is - azokat a tisztességes embereket sújtja, akik a származásuk miatt nem tudnak boldogulni. A frakcióvezető kijelentette: bízik abban, hogy a Fidesz vezérkara záros határidőn belül elgondolkozik azon, hogy megtűrhetik-e a köztudottan párttag Bayer Zsoltot a soraikban. Kérdésre hozzátette, az LMP ízlésvilágába nem illik bele, hogy egy újságírót feljelentsen, de remélik, hogy a cikk felkelti az illetékes hatóságok figyelmét.

Fáklyás demonstrációt tartott a Jobbik a „cigánybűnözés ellen”

2013. január 12. - (mti)

„A cigánybűnözés problémáját csak a Jobbik tudja megoldani hatalomra kerülését követően” - mondta Volner János, a párt alelnöke és frakcióvezető-helyettese Szigethalmon szombat este azon a fáklyás demonstráción, amelyet a településen újévkor történt késelésre „válaszul” rendeztek. Az erős rendőri biztosítás mellett egy üres telken tartott, A magyarokat ki védi meg? címmel meghirdetett demonstráción a szakadó hó ellenére több száz jobbikos és szimpatizáns jelent meg pártzászlókkal felszerelkezve. A rendezvényt néhány száz méterre tartották attól a szigethalmi sörözőtől, ahol két fiatal sportolót ért támadás január elsején. Volner János - akit leendő belügyminiszterként konferáltak fel - beszédében úgy fogalmazott: a „cigánybűnözés” a társadalom olyan betegsége, melyet a rendvédelmi szervek, illetve a jelenleg kormányon lévők - kétharmados többségük ellenére - csak „tünetileg” tudnak kezelni. „Nem tesznek semmit például a sok gyerek után járó pénzből dologtalanul élő cigányok okozta probléma rendezésére” - mondta az ellenzéki politikus. Volner szerint „vissza kell fogni a cigányok népszaporulatát”, mert ha „ez így megy tovább”, akkor annak komoly gazdasági következményei is lehetnek. A frakcióvezető-helyettes kitért arra is, hogy pártja kész az e körből kitörni akaró fiatalokat támogatni, majd a távolabbi jövőt felvázolva a csendőrség létrehozásának fontosságát mint a Jobbik egyik régi célkitűzését emelte ki. „Szeretnénk békében élni itt, Szigethalmon”, de döbbenet és féltés van most bennünk, mert a település számára nagyon rosszul kezdődött ez az év, ugyanúgy, mint Ózdon - hangsúlyozta Lupa János tanár, a Jobbik szigethalmi elnöke. Mint mondta, a szombati demonstráció „nemzeti immunválasz” a Pest megyei településen és a másutt történt erőszakos bűncselekményekre, ugyanakkor figyelmeztette a hallgatóságot az „érem két oldalára”, megemlítve néhány popsztárrá vált roma fiatalt is. A beszédeket követően a tömeg az „igenis van cigánybűnözés” mondatot skandálva, énekelve rendőri felvezetéssel a késelés helyszínére vonult, de csak a sörözővel szemközti területen sorakozhattak fel. A nyitva tartó sörözőt rendőrsorfal zárta el. A demonstráción rendbontás nem történt. Január elsején hajnalban egy szigethalmi szórakozóhelyen kitört tömegverekedésben késelés történt. A fővárosi Merényi Gusztáv Kórházba két fiatalt szállítottak szúrt sebekkel: a szigetszentmiklósi sportklub 19 éves birkózóját és az MTK 17 éves ökölvívóját. Az ügyben előzetes letartóztatásba helyeztek egy a bűncselekménnyel gyanúsított 17 éves fiatalt. További támadót vagy támadókat még keres a rendőrség.

Érvénytelen lett a gyömrői Horthy parkos szavazás

2013. január 6. - (mti / index)

Tizennyolc százalékos részvétellel zárult a gyömrői Horthy park elnevezéséről vasárnap tartott helyi népszavazás, így a referendum érvénytelen - közölte az előzetes eredményt a város jegyzője. Varga Ernő jegyző tájékoztatása szerint a választásra jogosultak mindössze 18 százaléka, összesen 2270 lakos ment el szavazni, közülük 1778-an válaszoltak a feltett kérdésre igennel, 484-en nemmel, 8 voks érvénytelen volt. A helyi népszavazás akkor zárult volna érvényesen, ha a 16 700 lelkes településen élő több mint 13 ezer választópolgár 50 százaléka plusz egy fő elment volna a szavazásra. Pontosan arra kérdésre kellett választ adnia a lakosoknak, hogy: Egyetért-e Ön azzal, hogy Horthy Miklósról, a vitatott történelmi személyiségről ne nevezzenek el közterületet Gyömrőn? Az ügy előzménye, hogy április 23-án a képviselő-testület egyetlen jobbikos tagja, Sas Zoltán javasolta, hogy a Szabadság tér júniustól Horthy Miklós volt kormányzó nevét viselje, ezt 10 igen és egy tartózkodás mellett fogadta el a döntően függetlenekből álló testület. Ám a lakosság egy részének tiltakozása nyomán végül csak a téren lévő parkot keresztelték át. Tóth Mátyás és az őt támogató helyiek többször is jelezték: számukra elfogadhatatlan, hogy akár a teret, akár a parkot Horthy Miklósról nevezzék el, majd aláírásgyűjtést kezdtek a népszavazás megtartásáért. Eredetileg csak annyit kértek, hogy kereszteljék vissza a parkot, és azt a 4-5 millió forintot, amibe választás megrendezése kerül, fordítsák hasznosabb célokra. Azonban a Mezey Attila alpolgármester a képviselőtestület nevében elmondta, hogy azért döntöttek inkább a népszavazás mellett, hogy azok is véleményt nyilváníthassanak, akik szeretnék, hogy Horthy Miklósról kapja a nevét a park. Tóth Mátyás, a referendum egyik kezdeményezője az MTI-nek azt mondta, hogy legalább annyi szavazóra, s annyi igen voksra számítottak, mint ahányan korábban kézjegyükkel ellátták az aláírásgyűjtő íveket (azaz legalább 2700-ra). „Úgy tűnik, közömbösebbek az emberek, mint hittük” - tette hozzá. A kezdeményezők tudomásul veszik a referendum kimenetelét, jómaga pedig lezártnak tekinti az ügyet - kommentálta a történteket Tóth Mátyás, aki szerint a döntés ismét az önkormányzat kezében van. Mezey Attila (Gyömrő 2000 Kör) alpolgármester - saját véleményét tolmácsolva - úgy fogalmazott: a lakosság 82 százalékának távolmaradása az urnáktól azt jelzi, hogy a helyiek nem kívánják megváltoztatni az önkormányzat korábbi döntését, mely szerint a volt Szabadság téren lévő parkot tavaly nyár óta Horthy parknak hívják. Mivel a gyömrőiek úgymond „szentesítették” az átnevezést, etikátlan lenne, ha az önkormányzat másképp döntene, vagyis nincs miért visszatérni az ügyre - tette hozzá az alpolgármester. Ezzel a második világháború óta ez lesz a második közterület, ami Horthy Miklós nevét viseli az országban. 1945 után az első közterület Pátyon volt, ahol 2001-ben MIÉP-es kezdeményezésre Horthy Miklós közt avattak. 2011-ben a váci képviselőtestületben is felmerült, hogy az ottani Budapesti utat átnevezzék Horthy útra, ez a kezdeményezés azonban elbukott.

Kultúrharc Abbáziában a Markusovszky-emléktábla körül

2013. január 5. - (Kozma Gábor - Vas Népe)

Öt éve, 2008. szeptember 28-án avatták fel a horvátországi Opatijában Markusovszky Lajos emléktábláját. A Tito sugárúton lévő Bellevue szálloda falán látható a tábla, demonstrálva a népek, nemzetiségek barátságát. Ez eddig így is volt. Sok magyar tanúsíthatja, hiszen Opatija, régi nevén Abbázia, turistáink egyik kedvelt célpontja. Kiváltképp a szombathelyiek lehettek büszkék arra, hogy a világhírű üdülőhely legforgalmasabb pontján éppen annak a nemzeti nagyságunknak emléke áll táblába öntve, akinek nevét kórházunk viseli. A 2008-as avatón ott volt a szombathelyi önkormányzat képviselője is, aki az akkori városvezető, dr. Ipkovich György nevében helyezett el koszorút. Ezzel egyúttal kifejezve a város polgárainak tiszteletét is. A táblát a helyi magyarság akkori egyesületének, a Baross Körnek meghatározó személyisége, Ágoston Gergely professzor leplezte le. Az eseményt üdvözölte az opatijai polgármester, dr. Amin Muzur is, aki nemzetünk nagy tisztelőjének mondta magát. Ezen túl más, az üdülővárosban élt és alkotott magyar személyiségek emlékét megörökítő táblaállítást is támogatott. Aztán Dr. Muzurt új ember váltotta a polgármesteri székben, aki már nem a prioritások között kezelte a magyar nemzetiség törekvéseit. Így, vagy úgy, tény: a szálloda főfalán elhelyezett táblát két évvel az avatás után egy, a Tito sugárútról nem látható oldalfalra tették át. Ágoston professzor kérdésére az a válasz jött, hogy a tábla zavarja azt a bérlőt, aki mellette egy butikot nyitott. S ezzel üzleti síkra terelték a kérdést. Most viszont olyasvalami történt, amely határainkon túli, de rólunk szóló kultúrharc előszelét jelentheti. A professzor nemrég arról értesítette magyar barátait, közte szerkesztőségünket is, hogy a helyi szlovákság szeretné, úgymond, meghekkelni a táblát, azaz a magyar nyelvűséget szlovákra cserélni, vagy ezen a nyelven kiegészíteni. Indokuk: Markusovszky Lajos nem magyar, hanem szlovák volt. - A rijekai (Fiume) székhelyű Szlovák Nemzeti Kisebbség Egyesülete nevében Miroslava Gržinić asszony december 10-én a következő tartalmú levéllel fordult a rijekai székhelyű Baross Magyar Kultúrkörhöz - tájékoztatott Ágoston Gergely. - Tehát a levél: „Tisztelt Címzettek! Az Opatijában tartózkodó szlovák állampolgárok (turisták) kérésére felkutattuk, hogy Ludevit Markusovszky Strba helységben született, szlovák volt. Ott emléktábla és utca is viseli a nevét. A szlovákok ajánlatára kapcsolatba léptünk Opatija városvezetőségével (polgármester) és a Liburnia Hotelek elnökével, aki beleegyezett egy táblalecserélés célú megbeszélésbe. Melyen kötelezően állna az a szlovák nyelvű szöveg, hogy a doktor szlovák volt. Vagy elkészítenénk egy hozzáadott emléktáblát, amelyen ez látható lesz.” - A levél végén az áll, hogy január 11-ét javasolják tárgyalási napnak - fűzte hozzá a professzor. Aki ezt követően kérdezte magyar ismerőseitől: mi ilyenkor a teendő? Feiszt György szombathelyi főlevéltáros, aki a tábla elhelyezésekor Szombathely alpolgármestere volt, segített a professzornak. Megadva, a többi között, a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum címét. Innét a következő válasz érkezett Varga Benedek főigazgatótól: „'Világos számomra a horvátországi szlovák kisebbségi önkormányzat álláspontja: mivel Markusovszky a mai Szlovákia területén született, s ezért szlováknak minősül. Nézetem szerint ez képtelenség, hiszen nem veszi figyelembe Markusovszky saját identitását... Legfeljebb annyit lehetne állítani, hogy szlovák származású, a mai Szlovákia, az akkori Magyarország területén született magyar orvos, orvospolitikus. Ugyanis Markusovszky egész életműve Magyarországhoz kötődött. Különböző nemzetiségű emberek olvadtak bele a 19. század közepén ebbe a magyarságba: a magyarországi német hátterű Semmelweis, csakúgy mint az esetlegesen szlovák hétterű Markusovszky. Két ellentmondásos emléktáblának semmi értelme...” Itt tartunk most. Az ügy a szombathelyi Markusovszky Kórház számára sem mellékes, hiszen az intézmény neve nemzetközileg is ismert. Feiszt György álláspontja: - Szombathely képviselőjeként, alpolgármestereként nagyon fontosnak tartottam, hogy a városban született tudósoknak, művészeknek emlékét megörökítsük. Hasonlóképp támogattuk a kérést, hogy Markusovszky Lajos emlékét az Abbáziában lakó magyarok megörökíthessék. A magyar orvostudomány emblematikus alakja, az Orvosi Hetilap alapítója, városunk kórháza névadója életének utolsó napjait töltötte az üdülőhelyen. Ennek mementójára odakerült Szombathely koszorúja is. A kérdés most az: vajon elkerülhető-e egy olyan kínos Kultúrkampf Abbáziában, amely sem a horvátoknak, sem a magyaroknak, sem a szlovákoknak nem érdeke? Kinek használ a tábla-ügy? Abbázia ma is kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal bír. Balatonfüred, magyar testvérvárosa például rendszeresen bemutatkozhat az éves fesztiválon. Az ott nyaraló honfitársaink nem érzékelnek sem nacionalista túlkapásokat, sem tiszteletlenséget más nemzetek fiai iránt. És ez így van rendjén, mert Abbázia, a mai Opatija, mindig is sokszínű, nyitott, európai város volt. A K. u. K. egyik gyöngyszeme, így nem csoda, hogy szellemi óriásaink sokasága nyaralt, gyógyult itt. Nem mellesleg itt szolgált és esett teherbe az a cselédlány, aki később megszülte fiúgyermekét, bizonyos Csermanek (Kádár) Jánost... A magyar mellett súllyal van jelen az olasz, a horvát és még számos nemzet szellemisége. A mélyben azonban húzódnak veszélyes repedések. Talán nem véletlen a horvátországi nemzetiségi egyesületek egyre agresszívabb vetélkedése a közeledés helyett. Mondhatni, zárnak ezek a közösségek, pedig hídként kellene működniük. Dr. Muzur idejében nem is volt ebben hiba, a város multikulturális jellege szabadon szárnyalhatott. Most viszont e téren visszafogás tapasztalható, mégpedig üzleti célzattal. Hogy ez kinek jó üzlet nem tudni, de egy biztos: a békétlenség szítása sosem vezetett jóra. Ami a Markusovszky tábla ügyét illeti, a legszellemesebb választ Varga Benedek főigazgató adta rá: „Nem lehet kizárni, hogy Markusovszky felmenői között szlovákok is voltak. Azonban ez még önmagában nem érv arra, hogy Markusovszky ne magyar lett volna, pontosabban ne tartotta volna magát magyarnak. A klasszikus párhuzam egyenesen Petőfi Sándoré: szlovák anya, szerb apa, mégis vitathatatlanul magyar költő.” (Petőfi félig sem szerb) Európai beszéd.

Jožo Schwarz / www.oslovma.hu: Ľudovít Markušovský patrí aj Slovensku

Markusovszky Lajos emlékek

Magyar történelmi arcképcsarnok - Markusovszky Lajos (1815-1893)

Lesznek-e nemzetiségek a parlamentben?

2013. január 3. - (Lásztity Péró - komment.hu)

A nemzetiségek - két évtizede szégyenszemre megoldatlan - parlamenti képviselete rendeződni látszik. Az előzetes regisztráció - jelenleg éppen bizonytalan sorsú - ötlete miatt azonban ismét foglalkozni kell a kérdéssel, hiszen az további nehezítő tényező a nemzetiségek számára is. Magyarországon a nemzetiségi közösségek egy része több évszázadon át rendelkezett országgyűlési képviselettel. Például a szerbek az egyházi főméltóságaik (metropoliták, püspökök) révén 1792-től jelen voltak az országgyűlés felső házában. Az 1861-től beinduló magyarországi parlamenti életben jelentős szerepet játszottak az itteni nemzetiségek képviselői akkor is, ha a dualizmus korában különböző választási praktikákkal (politikai vezetők perbefogása, bebörtönzése, választókerületek átrajzolása...) minimálisra csökkentették a számukat, s a lakosság mintegy felét kitevő nemzetiségiek mélyen alulreprezentáltak voltak a magyar parlamentben. A Kádár-korszak pártállamában is jelen volt a parlamentben (az országos lista révén) az akkor elismert négy nemzetiségi közösség, a „délszlávok” (horvátok, szerbek és szlovének), a németek, a románok és a szlovákok egy-egy képviselője. A rendszerváltáskor a nemzetiségi parlamenti képviseletet a pártállami nemzetiségi szövetségekhez kötődő kooptálási megoldással igyekezték átmenteni (1989-1990), amit az első szabadon választott országgyűlés eltörölt (1990-1991), így az új, demokratikus rendszerben a nemzetiségek parlamenti képviselet nélkül maradtak. Az új parlament először tévesen, a nem képviseleti funkciót betöltő kisebbségi jogi ombudsmannal kívánta helyettesíteni az autentikus nemzetiségi képviseletet, majd 1993-ban, a nemzetiségi törvény elfogadásakor magában a törvényben tett ígéretet a probléma megoldására. Az akkor érvényes Alkotmány szerint is a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek a néphatalom részesei, államalkotó tényezők voltak. Hamarosan világossá vált, hogy a többségi pártpolitikai elit képtelen meghaladni a 19. századi magyar politikai nemzetfelfogáson alapuló nézeteit, s az ígéret, még ha törvénybe is foglalták, csak ígéret maradt. A Fidesz-KDNP kormány 2011-ben, az országgyűlési választásokról szóló törvényben rendelkezett a nemzetiségi képviselet külön szabályairól. Ám az új alkotmányból kihagyta, mint valami szocialista csökevényt, a megfogalmazást, hogy a magyarországi nemzetiségek a néphatalom részesei. Majd a formálódó új nemzetiségi törvényből is kikerült a rendelkezés, hogy a nemzetiségek parlamenti képviseletre jogosultak. Ezt időlegesen az a megfogalmazás váltotta fel, hogy a nemzetiségeknek joguk van részt venni az országgyűlés munkájában. Ez már egyértelműen nem azt jelenti, hogy a magyarországi nemzetiségek jogosultak lennének külön parlamenti képviselőket választani, így sikerült megágyazni annak a jogi megoldásnak, amely az új országgyűlési választási törvényben szerepel, és amelynek lényegét az alábbiakban foglalhatjuk össze. Minden egyes, a törvényben felsorolt nemzetiség országos önkormányzata könnyített feltételekkel jogosult listát állítani, ha legalább 1500 fő előzetesen nemzetiségi választóként regisztrált. A zárt listákon legalább hárman szerepelhetnek, és több nemzetiség közös listát nem állíthat. Ha nem jön össze az 1500 ajánlás, és az adott nemzetiség országos listája nem indul, akkor a nemzetiségi parlamenti választási előzetes regisztráció törlődik. A sikeresen felállított és támogatott nemzetiségi listára (nem az egyes jelöltekre) az adott nemzetiség előzetesen regisztrált választópolgárai szavazhatnak. Akik pedig előzetesen nemzetiségi választóként regisztráltak, nem szavazhatnak országos pártlistákra, csak egyéni jelöltekre. Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat megszerzi a pártlistákról elnyerhető mandátumhoz szükséges szavazatszám legalább egynegyedét, a nemzetiségi lista első helyén szereplő kedvezményes mandátummal bejut a parlamentbe. Amennyiben a listára leadott szavazatok nem érik el ezt a küszöböt, a lista első helyén szereplő az adott nemzetiség szavazati jog nélküli parlamenti szószólója lesz. A szószóló és a „teljes jogú” nemzetiségi képviselők megalakíthatják a „nemzetiségeket képviselő” bizottságot, melynek elnökét a parlament elnöke erősíti meg. A szószólók és a bizottság tanácskozási joggal részt vehetnek az országgyűlés munkájában, azokban az ügyekben, amelyeket a parlamenti pártfrakciók vezetőiből álló házbizottság nemzetiségeket érintő kérdésnek ítél meg. A rendszer gyengéje, hogy a rengeteg kedvezmény ellenére valójában nem biztosítja a nemzetiségek képviseletét, sőt a nemzetiségi választók hátrányos megkülönböztetését kodifikálja. Egyszerű számítással kimutatható, hogy a nemzetiségi kedvezményes mandátum elnyeréséhez egy szokásos részvételi arány esetén is legalább 12-13 ezer előzetesen regisztrált nemzetiségi választó szavazata szükséges, de reálisabbnak tűnik a 15-17 ezres küszöbszám. Ha ezt összevetjük az egyes nemzetiségek lélekszámával, vagy a helyi nemzetiségi önkormányzati választásokon résztvevők számával, nyilvánvalóvá válik, hogy demográfiailag egyedül az egységesen fellépő német, illetve roma nemzetiségnek lehet jó esélye mandátum megszerzésére. A többiek csak a szavazati joggal nem rendelkező szószólóban reménykedhetnek. Így a tizenhárom nemzetiség közül tizenegy (!) választópolgárainak úgy kell regisztrálniuk, hogy előre tudják: szavazatukkal nem tudnak mandátumot eredményezni a parlamentben, s a többségi választókkal szemben csak az egyik szavazatuk (az egyéni jelöltre leadott) ér valamit. Ez nyilvánvaló hátrányos megkülönböztetés, sérti az egyenlő választójogot. Ennek következtében akár csökkenhet a nemzetiségiként regisztráló választópolgárok száma, hiszen többen a hatékonyabb pártlistára való szavazást választhatják, amivel tovább romlik a nemzetiségi képviselő megválasztásának esélye. További probléma, hogy nemzetiségenként csak egy lista állítható, ami kizárja a választás lehetőségét a nemzetiségi választópolgárok számára, azaz az ő dolguk az 1985 előttről ismert, szocialista típusú szavazás, jobb esetben egyfajta delegálás. Ez a korporatív megoldás nem egyeztethető össze egy demokratikus berendezkedéssel. Első ránézésre a nemzetiségi parlamenti képviselet ügye akár politikai sikertörténetté is válhat a kormányzat számára. Húsz év után ez a kormány mutat fel valamilyen konkrét eredményt ezen a téren. A legnépesebb nemzetiségek (romák, németek) esélyt kapnak a parlamenti képviseletre, ami nem befolyásolja lényegesen a parlamenti aritmetikát (1 %). Az egészen kis létszámú nemzetiségek is kapnak valamit (szószólót), ami előrelépés a jelenlegi helyzetükhöz képest. Mégis, nem árt az óvatosság. Először is nem szabad alábecsülnünk annak azon nemzetiségek csalódottságát és sértettségét, amelyeknek az ígéretek ellenére valójában nincs esélye mandátumhoz jutni, miközben elveszik pártlistás szavazatukat, sőt megalázó módon korlátozzák szószólójuk hozzászólási jogát a parlamentben, amivel politikailag másodrendűvé degradálódnak. Anyaországaik is csalódottak lesznek, hiszen Horvátország, Szlovénia és Szerbia jelentősebb kedvezményekkel biztosítanak képviseletet az ottani magyar kisebbségnek (Romániában és Szlovákiában a magyarság természetes módon, nagyjából arányosan vesz részt a parlament munkájában). Valószínűsíthető, hogy a magyarországi demokrácia-deficittel elfoglalt európai intézményeknek is feltűnik a pozitív diszkrimináció mögött megbújó valódi hátrányos megkülönböztetés. Mi lehetne a korrekt jogi megoldás? Kettő is lehetséges: fél lépés hátra, vagy fél lépés előre. A fél lépés előre azt jelentené, hogy mind a tizenhárom taxált nemzetiség számára reális lehetőséget biztosítanának az országgyűlési mandátum megszerzéséhez. Ehhez az kellene, hogy esetükben az eredményességi küszöböt elég alacsonyra állítsák be (például ezer szavazat, ami megfelel a nemzetiségi közösségként való elismerés mennyiségi feltételének a nemzetiségi törvényben). A delegálást valódi választásnak kellene felváltania. Egy ilyen, valóban erősen kedvezményezett megoldás esetén indokolható maradna a nemzetiségi választók külön regisztrációja, s megszűnne a hátrányos megkülönböztetés, hiszen a nemzetiségiek szavazata reálisan eredményezhetne mandátumot. Téves felfogáson alapul az a „rémkép”, hogy a mintegy 6 százaléknyi nemzetiségi képviselő a költségvetés elfogadását vagy akár a kormányalakítást is eldöntheti. Ezt nem támasztják alá más országok tapasztalatai. A környező államok tapasztalatai szerint a nemzetiségi képviselők mindig kiegyensúlyozó, mérsékelt álláspontot foglaltak el, és a kormánnyal való kiegyezésre, együttműködésre törekedtek pragmatikus napi céljaik elérése érdekében. A fél lépés hátra - a jelenlegi hibrid és ellentmondásos megoldáshoz képest - az lenne, ha minden nemzetiség országos önkormányzatának közgyűlése egyformán egy-egy szószólót delegálhatna az országgyűlésbe, aki korlátozás nélkül hozzászólhatna, kérdezhetne és kezdeményezhetne minden, a nemzetiségét érintő kérdésben. Ez ugyan nem oldaná meg a nemzetiségek parlamenti képviseletet, de előrelépést jelentene az eddigi állapotokhoz képest. Megszűnne a nemzetiségek közötti különbségtétel, nem keletkeznének zavarok a parlamenti aritmetikában, rendeződne az országos önkormányzatok és az országgyűlés viszonya, nem lenne szükség bonyolult regisztrációra, jelölésre. Ami a legfontosabb: megszűnne a nemzetiségi választók hátrányos megkülönböztetése, azaz visszanyernék második (pártlistás) szavazatukat is. Kétségtelen, hogy az előzetes regisztráció további nehezítő tényező a nemzetiségek számára is, azonban azt nem most fogják először alkalmazni Magyarországon, hiszen megtették már 2005-ben, a nemzetiségi önkormányzati választásokon is. Hiába javasoltak a nemzetiségi érdekvédők alternatív megoldásokat, hiába mutattak rá az ellenérvekre. Sem 2005-ben, sem 2011-ben a nemzetiségek képviselői nem kaptak támogatást egyetlen párttól, szakértőtől sem, így maradt az előzetes regisztráció a nemzetiségek számára. Ugyanígy nem értette meg senki sem, mi a problémája a nemzetiségeknek azzal, hogy jogaik gyakorlásának lehetőségét az új 2011. évi nemzetiségi törvény a szenzitív és kötelezően nem kérhető nemzetiségi népszámlálási adatokhoz, illetve az érintettek előzetes nyilatkozatához köti. Pedig talán van tanulsága az ő történetüknek is.

Imrich Fuhl / www.oslovma.hu: Parlamentné zastúpenie - Riešenie, ako pre koho?

Špeciálne špinavá robota - Krátkozrakosť, nevôľa, neschopnosť a vlastné góly - Plnoprávne parlamentné zastúpenie zostáva snom - Nič neznamenajúci štatút „hovorcu“ bez hlasovacieho práva - Bojkotovanie celého tohto nešťastného hókus-pokusu? - Za akého kandidáta by sme asi radi hlasovali?

Megtartották a német országos önkormányzat gálaestjét

2013. január 12. - (mti)

Megtartották a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának gálaestjét szombaton Budapesten, amelyet immár 17. alkalommal minden évben január második szombatján rendeznek, emlékezve az 1994 decemberében választott kisebbségi önkormányzatok megalakulására. Az eseményen átadták a magyarországi németség legmagasabb kitüntetését, az úgynevezett „aranytűt” három, a német nemzetiségért kiemelkedően sokat tett személyiségnek. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata rendezvényének védnöke Michael Zimmermann, Ausztria magyarországi nagykövete volt. A gálaesten Erich Pialek, Ausztria magyarországi nagykövetségének tanácsosa és konzulja emlékeztetett arra, hogy a magyarországi németeknek tragikus és változatos történetük volt a 20. században. Megjegyezte, korábban házelnökként Szili Katalin - aki a szombati eseményen is részt vett - kezdeményezte, hogy az Országgyűlés emlékezzen meg a német kisebbség jelentős részének 1946 és 1948 közötti kitelepítéséről. Erich Pialek szólt a német kisebbség oktatásának fontosságáról és arról, hogy országszerte van lehetőség a német nyelvű oktatásban való részvételre, az óvodától a felsőoktatásig. Magyarország egyetlen német nyelvű felsőoktatási intézményét, a budapesti Andrássy Egyetemet az osztrák állam is támogatja, ezenkívül vannak német nyelvű könyvtárak Szegeden, Debrecenben és Pécsett is. Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke kiemelte: a német kisebbségi önkormányzat igyekszik megtalálni a helyét az új önkormányzati struktúrában. Hangsúlyozta: a német nyelvű óvodákat, oktatási intézményeket továbbra is támogatni kell. A német országos önkormányzat elnöke a gálaest keretében átadta az úgynevezett „aranytűt” Erdei Ferencnek, Sárdi Jánosnak és Schäffer Istvánnak. A méltatás szerint Erdei Ferenc, a Leőwey tánccsoport alapító tagja 1994-től a móri kisebbségi önkormányzat elnöke, 1999-2011 között pedig a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata kulturális bizottságának elnöke, közben 2000-2003 között a Magyar Rádió kuratóriumának tagja, illetve 2002-2010 között a Fejér Megyei Német Önkormányzatok Szövetségének elnöke is volt. Sárdi János kékfestő mester munkássága képezi a szülőfalujában, Nagynyárádon évente megrendezett Országos Kékfestő Fesztivál kiindulópontját, műhelye évtizedek óta nyitva áll az érdeklődők számára. Schäffer István 1990-ben igazgatóként létrehozta az első önálló Német Nemzetiségi Gimnáziumot Budapesten, amelyet 2011-ig vezetett. Idén tizedik alkalommal adták át ugyancsak a gálaesten a Valeria Koch-díjat, amelyet magyarországi német középiskolások kapnak kiemelkedő iskolai teljesítményük és nemzetiségi területen végzett munkájuk alapján. A díjat Baranyai Brigitta (Lovassy László Gimnázium, Veszprém), Stocker Andrea (Friedrich Schiller Gimnázium, Pilisvörösvár) és Weimert Viktor (Koch Valéria Iskolaközpont, Pécs) kapta. A gálaműsorban fellépett mások mellett a bólyi vegyeskórus, a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium kórusa, a Vecsési Hagyományőrző Zeneegyesület fúvószenekara, a bólyi ifjúsági fúvószenekar, a szári tánccsoport, a solymári Edelstein tánccsoport, a bajai fúvóskvintett és a városlődi Peidl-Tokolics duó.

A szlovákok meglépték, amit nekünk is kéne

2013. január 4. - (Index)

Nyolc év után megszűnt az egykulcsos adórendszer Szlovákiában. Az Inforádió által megkérdezett adószakértő szerint a magyar kormánynak is érdemes lenne elgondolkodnia ezen a lépésen. Éppenséggel mi épp a szlovák lépéssel párhuzamosan álltunk át teljesen az egykulcsos szja-ra. Sidó H. Zoltán, a pozsonyi Új Szó főszerkesztő-helyettese szerint az egykulcsos adórendszer szlovákiai megszüntetésének fő oka, hogy Robert Fico kormánya szeretné 3 százalék alá szorítani az államháztartási hiányt, és a miniszterelnök mindig is ellenezte az egykulcsos rendszert. Ha Szlovákiában nem lenne magas az államháztartási és a költségvetési hiány, akkor nem rúgták volna fel az egykulcsos adó rendszerét, de a szükség kényszert szül, így kényszerből emelték az adókulcsokat - tette hozzá az újságíró. Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő úgy vélte, hogy a magyar kormánynak is el kellene gondolkodnia a lineáris adózás megszüntetésén. Tőlünk nyugatra, ahova tartozni szeretnénk, föl sem vetődött. Tőlünk keletre próbálták ezt valamiféle csodaszerként beállítani, de bebizonyosodott, hogy nem az - mondta az InfoRádiónak nyilatkozva a szakértő. Vámosi-Nagy Szabolcs hangsúlyozta: egy, a nyugati példákhoz hasonló mérsékelt progresszív adórendszer lenne a jó megoldás.

Magyar-szlovák kapcsolatok - Kilenc éve nem történt ilyen

2013. január 2. - (hvg.hu)

Budapestre készül a szlovák államfő. Ivan Gašparovič első külföldi útja az új évben a magyar fővárosba vezet. Szlovák államfő kilenc éve tett utoljára hivatalos látogatást Magyarországon. Valószínű, hogy az államfők megbeszélésén a két ország közötti kényes témák is napirendre kerülnek - olvasható az InfoRádió szerint a TASR hírügynökség jelentésében. A tervek szerint Ivan Gašparovič februárban tesz hivatalos látogatást Budapesten. Orbán Viktor és más politikusok is több alkalommal kijelentették a beszámoló szerint, hogy 2013-ban a Magyarország és Szlovákia közötti megoldatlan problémákkal is foglalkozni kívánnak. Egyik megoldatlan kérdés a kettős állampolgárság ügye. Szlovákiában azok, akik megszerzik egy másik állam állampolgárságát, automatikusan elveszítik a szlovákot. Pozsony a magyar állampolgársági törvény elfogadása után léptette életbe ezt az intézkedést. Ivan Gašparovič egyik törvényt sem tartja jónak, azonban úgy gondolja, a szlovák jogszabályt csak azután kellene módosítani, miután Budapest ugyanezt megtette a sajátjával. A szlovák és a magyar államfő már találkozott szeptember 24-én, az ENSZ New York-i közgyűlésén. Ez volt az első hivatalos találkozójuk azóta, hogy Áder János májusban elfoglalta az elnöki posztot. Gašparovič meg van róla győződve, hogy februári találkozásukat korábbi pozitív társalgásuk hangneme jellemzi majd.

Viszony

Vita és együttműködés, hasonló tervek a bankadó és az oktatás átalakítása terén. A napokban húsz éves Szlovákia és Magyarország viszonyáról kérdeztük Szarka Lászlót, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársát. - Ismét magyar példát követne Szlovákia. Az oktatási intézmények közvetlen finanszírozását tartja a legjobb megoldásnak Dušan Čaplovič szlovák oktatásügyi miniszter, aki szerint elképzelhető, hogy az e téren tervezett változtatásokat a szaktárca a magyar példa alapján valósítja meg. A szlovák oktatásügyi miniszter rámutatott: még ebben a választási időszakban meg kívánják valósítani az oktatásügyi intézmények hálózatának optimalizálását, és legfeljebb három éven belül sor kerülhetne arra is, hogy az iskolák közvetlenül a szaktárca hatáskörébe kerüljenek át.

+ videó: http://mno.hu/rajatszas/viszony-1128517

„Múlt nélkül nem lehet jövőnk”

Hagyományőrző beszélgetés Galda Leventével

2012. december 31. - (Aigner Ivan - zene.hu)

Az egyre uniformizálódó világban, ahol mindinkább a tömegcikkek és tömegkultúrák elsöprő dominanciája figyelhető meg, figyelemre méltó és támogatandó minden olyan törekvés, amely a szerteágazó és amúgy életképes gyökerek táplálását, elhalásának megakadályozását tűzi ki céljának. Az év végén közkinccsé vált „Od Santova do Mlinkof…” címet viselő, ősi szlovák népdalokat összefogó és bemutató albumról, a hagyományőrzésről és a kultúrák összekapcsolódásáról a Pilisszentkeresztért Kulturális Egyesület elnökével, a Pilis Néptáncegyüttes művészeti vezetőjével és egyben a Pilisi Trió alapító tagjával, Galda Leventével beszélgetünk.

- Ezt a hiánypótló lemezt milyen indíttatásból készítettétek?

- A Magyarországon, azon belül is a Pilisben élő szlovákság múltja Mária Teréziáig eredeztethető vissza, aki a XVIII. században szlávajkú lakossággal telepítette be ezt a vidéket; később lakosságcserék is történtek. Az „Od Santova do Mlinkof…” (magyarul: „Pilisszántótól - Pilisszentkeresztig…”) címet viselő, valóban hiánypótló, pilisi-szlovák hagyományőrző népzenei albumunk így egy olyan egyedülálló, a maga nemében páratlan kultúrkincset őriz, amelyet őseink évszázadokon keresztül adtak át szájról szájra a felnövekvő generációk tagjai számára, illetve amely dalok már az anyaországunkban, Szlovákiában sem ismertek, de munkásságunk révén máig is élnek és fennmaradtak. Célunk - többek között - e pilisi szlovák kulturális népdalhagyaték felelevenítése, továbbadása, illetve népszerűsítése az ifjúság körében, ugyanis nemzetiségünk jövőbeni létének egyetlen záloga, ha a fiatalság - legalább kettős - identitástudata kialakul, később megszilárdul, amelyet a szlovák hagyományőrzés, a táncok és népdalok elsajátítása nagyban elősegíthet, előmozdíthat. Mindazonáltal tevékenységünkkel mindkét ország javát egyaránt szolgáljuk a békés egymás mellett élés európai szellemisége jegyében - a minket összekötő közös „elemeket” és gyökereket kihangsúlyozva -, a testvériség és jószomszédi viszony fenntartása érdekében. Ősi szlovák népdalaink megőrzésével azonban mindenekfelett nagyszüleink - az egykori „Adatközlők” - örök emléke előtt tisztelgünk, s így adózunk nekik szívből fakadó, őszinte szeretettel, hálával és felejthetetlen megbecsüléssel az örökkévalóságban.

- Pontosan mi(ke)t foglal csokorba az album? Milyen tematikákat érintenek a különböző dallamok?

- Lemezünk 34+1 (ez utóbbi a kétnyelvű „Pilisi Himnusz”) szlovák népdalt tartalmaz a Pilis környéki falvak - 30 évvel ezelőtti - gyűjtéseit feldolgozva, 8 folklórtematika mentén, amelyek meghatározták eleink mindennapi életének fontosabb momentumait, mértékadó állomásait. Találhatóak így az album dalai közt szerelmes, regruta- és katonadalok, élcelődő, tréfálkozó és betyárénekek, különféle szociális tematikákat feldolgozó dalok az „élet nagy dolgairól…”, illetve azokat érintve, továbbá esküvői (lakodalmas/lakodalmi) énekek, valamint pilisi szlovák népballadák, amelyekre kiváltképp büszkék vagyunk, mert egyesek közülük még a tatárjárás korabeli gyöngyszemek.

- Mi a jellegzetessége ennek a műfajnak?

- A műfaj jellegzetessége mindenekelőtt a polifónia, vagyis a többszólamú hangzás- és dallamvilág. A magyarországi szlovák régiók közül a pilisi falvak népdalai szinte kivétel nélkül többszólamúak - általában tercelve énekelhetőek. Ezzel szemben például az alföldi szlovákság népdalkincse egyszólamú; persze történtek egymásra hatások. Érdekesség, hogy olyan nyelvjárási sokszínűség és egyedi karakter jellemzi e tájegység mindmáig beszélt szlovák anyanyelvét, amely érintetlenül maradt fenn; tehát a Szlovákiában időközben lezajlott nyelvújítás, nyelvi reformtörekvések elkerülték, s ez még tovább fokozza ezek értékét határainkon innen és túl egyaránt.

- Felmerül a kérdés, hogy a hagyományőrzést miért egy magadfajta fiatalember vállalta magára. Ennyire szívügyed a népi kincsek átmentése és exponálása?

- Ezen már jómagam is sokat töprengtem. Azt hiszem, a hagyományápolást nem mi választjuk, hanem kiválasztatunk erre a nemes feladatra. Talán már az anyatejjel táplálják belénk ennek gyökereit. Modern fiatalokként is tisztában kell lennünk azzal az egyszerű ténnyel, hogy múlt nélkül valóban nem lehet jövőnk, amit így tisztelnünk, ápolnunk és őriznünk, megbecsülnünk kell. Ez kiemelt mindennapi feladatunk és közös erkölcsi felelősségünk szlovák kisebbségünk magyarországi fennmaradása érdekében, amellyel névtelen „jószolgálati nagykövetei”, ismeretlen „kultúrdiplomatái” vagyunk népeink kölcsönös megértésének, láthatatlan „szeretethidakat” és egységet képezve nemzeteink között. Persze egyedül - a családom, szeretteim, barátaim, valamint egykori tanáraim és mestereim feltétlen támogatása nélkül - mindez nekem sem sikerülhetne nap mint nap, hiszen nem tagadom, ez - nem túlzás azt állítani az asszimilációs, illetve globalizációs törekvések elhatalmasodásának korában - élet-halál harc, nap naputáni „édes küzdelem”, amely talán egyszer méltó helyére kerül majd a Világörökség nemzetközileg is védett és elismert kultúrkincsei közé. Miként államalapító Szent István királyunk is kifejtette e gondolatokat fiához, Szent Imre herceghez intézett intelmeiben: „…mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő!” E szavaknál meghatározóbb, egyenes iránymutatással nem találkoztam még a bölcsességek hosszú sorában, amelyek bennünket a bizakodással és reménnyel teli folytatásra sarkallnak a jövőben is e magyarországi szlovák népi hagyományőrző szolgálat mentén. „…A népzenei hagyományok ugyanis nem önmaguktól örökéletűek, hanem tőlünk, általunk; a mi véges életünk táplálja az ő halhatatlanságukat. Ez azt jelenti, hogy újra és újra kérdezhetjük őket magunkról, s ha kellő alázattal, valódi elhivatottsággal tesszük, akkor itt és most is válaszolni fognak kérdéseinkre…” - vallja másik meghatározó példaképünk, Kodály Zoltán.

- A projekthez kiket sikerült megszerezned támogató(k)nak?

- Az ötletgazdák, így a finanszírozás végett megírt pályázatok kidolgozói is mi magunk voltunk, azaz a Pilisszentkeresztért Kulturális Egyesület égisze alatt működő szlovák nemzetiségi hagyományőrző kultúrcsoportok tagjai, azaz a már éppen 35 esztendeje fennálló Pilis Néptáncegyüttes, valamint annak Szlovák Nemzetiségi Kórusa, továbbá a több mint 10 éves Pilisi Trió énekegyüttes (Galda Tímea, Cserni Melinda és jómagam, Galda Levente személyében). Példanélküli morális hozzájárulást és nagylelkű anyagi támogatást nyújtott számunkra e lemezkiadás sikeres megvalósításához - a teljesség igénye nélkül - a pozsonyi székhelyű Határon Túli Szlovákok (Kormány)Hivatala, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalának Wekerle Sándor Alapkezelője, a Magyarországi Szlovákok Országos Önkormányzata, valamint annak Szlovák Közművelődési Központja, továbbá szülőfalunk, Pilisszentkereszt Község Önkormányzatának mélyen tisztelt képviselőtestülete. Ezen felül köszönettel adózunk a számos jó szándékú, nemes lelkű szponzorunknak és mecénásunknak.

- Hogyan fogadja e kezdeményezést a közönség, a szakma?

- A mai világban osztatlan sikert aratni szinte a lehetetlennel egyenlő küldetés, így erre egy ideje már nem is törekszünk, és talán nem is szabad. Most azonban mégis úgy érezzük, elértünk egy olyan eredményt, amelyre mindenki felnéz, amit mindenki elismer, értékel, nagyra tart és (meg)becsül. A nemrégiben megrendezett lemezbemutató-koncertjeinket teltház és vastaps jutalmazta mind vidéken, mind a fővárosban. Továbbá az anyaországból érkező visszacsatolások is elismeréssel és őszinte tisztelettel adóznak irányunkba. A közönség igényét - úgy érzem, és szerénytelenség nélkül állíthatom - általában sikerült maximálisan kielégítenünk a múltban is, de bevallom, a „szakma” elvárásai sokszor ezzel nem találkoztak, sőt, összeütközésbe kerültek egymással. Idővel nyilván mi magunk is sokkal tapasztaltabbak, bölcsebbek lettünk, így ma már sokkal inkább hallgatunk az idősebb tanítóink, mestereink tanácsaira, s azokat beépítve, az autentikusságra törekedtünk ez alkalommal is, a legmagasabb fokú minőségi és szakmai hitelesség fenntartása, illetve elérése érdekében.

- Élőben hol lehet benneteket látni/hallani?

- Így az év végi „hajtást”, azaz az adventi koncertjeinket követően most szusszanunk egy keveset - ez nálunk a műhelymunka időszakát jelenti -, majd 2013. február 09-én láthat és hallhat bennünket a mindig lelkes közönségünk Pilisszentkereszten, a VI. Országos Fánkfesztivál programsorozatának keretein belül. Ezen esemény szintén a pilisi szlovák falvak / települések / közösségek télűző tradícióinak és farsangi népszokásainak felelevenítését, illetve életre hívását hivatott szolgálni anyanyelvünk megőrzésének, valamint kulturális sokszínűségünk bemutatásának jegyében. Már most kitüntetett szeretettel hívunk és várunk minden kedves hagyománytisztelő érdeklődőt szülőfalunkba, a Világ Szívcsakrájának középpontjába, a hófödte pilisi hegyek oltalma alkotta Földi Mennyországba.

Videó - A Pilisi Néptáncegyüttes Kórusa kelet-szlovák népdalcsokrot nyújt át:

http://www.youtube.com/watch?v=oA17zNFSfio&;feature=player_embedded&list=UUAtHzG-_drVCemF8GhBmqTw

Gašparovič elsőként Magyarországra látogat jövőre

2012. december 26. - (bumm.sk)

Ivan Gašparovič államfő 2013-ban először Magyarországra látogat, Áder János magyar köztársasági elnök meghívására. Gašparovič hivatali ideje alatt, azaz 9 éve még sosem járt kétoldalú találkozón Budapesten. A szlovákiai portálok a szlovák állami hírügynökségre hivatkozva februárra teszik a látogatás időpontját, melyen vélhetőleg kényesebb természetű kérdések is előkerülnek majd, főként magyar oldalról. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis már többször jelezte, hogy az idei udvariaskodásokat követően jövőre a megoldatlan kérdéseket is előveszik majd, amelyek terhelik a két ország kapcsolatát. Ilyen például a magyar kettős állampolgárság, illetve a szlovák reakcióként elfogadott állampolgársági törvény ügye, melynek alapján már szlovák állampolgárok százai veszítették el állampolgárságukat amiatt, mert kérvényezték egy másik ország állampolgárságát. Gašparovič most azt nyilatkozta, hogy az ügy „rossz vért szül” és az egészet a történészekre kellene hagyni. A szlovák elnök korábban olyan kijelentésekkel borzolta a kedélyeket, miszerint Szlovákiában csak 300 ezer magyar nemzetiségű ember él, amivel burkoltan arra célzott, hogy a romák tömegesen vallják magukat magyarnak. Esterházy János pedig fasiszta volt egy korábbi véleménye szerint.

Nemzetiségi Gála és díjátadás a Nemzetiségek Napján

2012. december 18. - (mmikl.hu)

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, valamint a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség Egyesület közös szervezésében került sor 2012. december 18-án a Nemzetiségek Napja alkalmából szervezett ünnepi gálaestre a Budai Vigadóban. A rendezvényt Závogyán Magdolna, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főigazgatója nyitotta meg. A főigazgató üdvözlő beszédében kitért a Pro Cultura Minoritatum Hungariae díj fontosságára, a hazai nemzetiségi kultúra sokszínűségére, valamint ismertette a felterjesztés kritériumait. Mint mondta: „az elismerést olyan, a magyarországi nemzetiséghez tartozó személyek, szervezetek kaphatják, akik/ amelyek kiemelkedő tevékenységet végeztek a Magyarországon élő nemzetiségek körében az anyanyelvű kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért, s tevékenységükkel hozzájárulnak a Kárpát-medence népeinek együttéléséhez.” Az idei esztendő kitüntetettjeinek köszöntésére, az emlékplakettek ünnepélyes átadására a megnyitó után került sor.

A „Pro Cultura Minoritatum Hungariae 2012” nemzetiségi szakmai elismerés díjazottjai:

1. Zafirova Liliana, bolgár nemzetiség

2. MR és TV Horvát Szerkesztősége, horvát nemzetiség

3. Szugfil József, német nemzetiség

4. Varga Ilona, roma nemzetiség

5. Martyin Emília, román nemzetiség

6. Szent Efrém Férfikar, ruszin nemzetiség

7. Majnics József, szlovák nemzetiség

8. Bernáth Ferenc, ukrán nemzetiség

A díjátadót követően a megjelenteket Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntötte. A helyszínen megjelenő díjazottakon túl elismeréssel adózott a Nemzetiségekért Díjban részesülő kitüntetettek felé, akik ma a Parlament épületében vehették át Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől az elismerő címet. A Nemzetiségi Napot gálaprogram zárta, melyben a fellépők a nemzetiségi kultúrájukból adtak ízelítőt. Az ünnepi gálán fellépett, a Cinka Panna Cigány Színház, Nahapet Kucsak, Bernáth Ferenc, Gyurity István. A Magyarországi Szerb Színház nemzetségi zenés egyvelegében közreműködött: Ember Tibor, Milosevits Mirko és Agatics Krunoszláv. A klasszikus és népzenei elemeket ötvöző produkció után a Szent Efrém Férfikar Sebestyén Márta Kossuth- és Magyar Örökség Díjas énekesnővel és Nektaria Karantzi görög énekesnővel kiegészülve állt színpadra. Az estet a Balkán Hangja Kulturális Együttes szervezésében megvalósuló, külön az alkalomra színpadra élmodott, balkán néptánc koreográfia zárta. A Martenica Bolgár Néptáncegyüttes, a Cerbul De Aur román néptáncegyüttes és az Iliosz Magyarországi Görög Néptáncegyüttes táncosai a produkcióval közösen köszöntötték a kitüntetetteket.

Tizenegy kitüntetettje van idén a Nemzetiségekért Díjnak

2012. december 18. - (mti)

Egy kulturális civil szervezet mellett tízen kaptak Nemzetiségekért Díjat, az idei elismeréseket Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere adta át kedden, a nemzetiségek napján a Parlamentben. „A kettő az mindig több, mint az egy” - a tizenhárom magyarországi nemzetiség tagjai olyan magyar állampolgárok, úgy részei a magyar nemzetnek, hogy nekik kettős identitásuk van - mondta Balog Zoltán. A kettős identitás gazdagít bennünket - hangsúlyozta a miniszter, majd úgy folytatta: a Kárpát-medencében nemcsak szenvedés, meg nem értés, gyűlölködés, konfliktus tapasztalható, hanem bőven akad gazdagság és kölcsönös gazdagítás, többlet a tudásban és a kultúrában. Csak rajtunk áll, hogy szembemegyünk-e azzal a téves elképzeléssel, hogy az itt élő népek mindig is veszekedtek - tette hozzá. Balog Zoltán azt mondta, a kitüntettek közül többen azokra a tradíciókra építenek, amelyek arról szólnak, hogy az „együtt” nemcsak békés egymás mellett élés, hanem békés egymásért élést jelent. Hangsúlyozta: a 2014-es országgyűlési választásokon az újkori magyar történelemben először a nemzetiségeknek lehetőségük lesz a nemzetiségi hovatartozás jogán képviselőket küldeni az Országgyűlésbe. Felidézte: a parlament 1995-ben december 18-át a kisebbségek napjává nyilvánította, akkor alapították a Kisebbségekért Díjat is. December 18-át 2012 óta hívják a nemzetiségek napjának, azóta az elismerést Nemzetiségekért Díjnak nevezik. A díjakat immár 18. alkalommal adták át. Nemzetiségekért Díjat kapott a pécsi August Senoa Horvát Klub harmincéves kimagasló tevékenységéért, továbbá Chlebniczki János a szarvasi, a budapesti és a békéscsabai szlovák iskolák élén, majd a békéscsabai Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete tudományos titkáraként végzett munkája elismeréséül. Eredics Gábor, a magyar, a magyarországi szerb és horvát népzenei mozgalom meghatározó egyénisége a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanáraként végzett munkájáért, Kissné Bartha Csilla a hazai nyelvi kisebbségek nyelvhasználatára irányuló, több évtizedes kutatásaiért vehette át a kitüntetést. Díjat vehetett át Lázár Péter roma pedagógus, a nyírteleki Kedvesház Kollégium létrehozásáért és működtetéséért, valamint Orsós Anna a beás nyelv kutatásáért. Schaffer István nyugalmazott pedagógus a pesterzsébeti Német Nemzetiségi Gimnázium létrehozásáért és igazgatásáért 21 éven át, Schulteisz Józsefné a Baranya megyei német óvodaügy megújításában és a geresdlaki nemzetiségi önkormányzatban betöltött szerepéért részesült elismerésben. A cigány orvosképzési program kidolgozásáért és sikeres megvalósításáért díjat kapott Rosivall László, a Semmelweis Egyetem intézetvezető egyetemi tanára. Wesolowski Andrzej és Bogdanska-Szadai Bozena megosztva kapott elismerést. Wesolowski Andrzej a Magyarországi Lengyelek Bem József Kulturális Egyesületében négy évtizedes, valamint a lengyel önkormányzati munkában végzett kimagasló részvételért, Bogdanska-Szadai Bozena a hazai lengyel nyomtatott és elektronikus média színvonalas műveléséért vehette át a díjat. A rendezvény végén pohárköszöntőjében Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta: a díjakkal sokszor kilátástalanul végzett munkák nyertek elismerést. A Nemzetiségekért Díjat azok a személyek, szervezetek vagy nemzetiségi önkormányzatok vehetik át, akik, illetve amelyek példaértékű munkát végeztek a magyarországi nemzetiségek érdekében közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos területen vagy a tömegtájékoztatásban, illetve a gazdasági önszerveződésben. A díj átadását szabályozó rendelet szerint évente legfeljebb a nemzetiségek számával azonos számú, vagyis legfeljebb tizenhárom díj adományozható. A díjjal oklevél és emlékplakett, továbbá - személyenként vagy szervezetenként - egymillió forint jutalom jár. A közreadott sajtóanyag szerint az ünnepséget a nemzetiségek napja alkalmából a magyarországi nemzetiségi színházak - immáron hagyományossá vált - gálaműsora követi a Budai Várban.

Szlovák filozófus kapta a Petőfi-díjat

2012. december 18. - (mti)

Miroslav Kusý szlovák filozófus, politológus, polgárjogi aktivista kapta idén a közép-európai népek szabadságáért kifejtett tevékenység elismerésére alapított kitüntetést, a Petőfi-díjat. A Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Mol-csoport díját Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató adta át kedden Budapesten. Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntőjében kiemelte: Kusý szabadsághiányos korban választotta a szabadságot, és azt is vállalta, hogy mások szabadságáért is kiáll. Úgy fogalmazott: akik ezt a díjat eddig átvették, mind a bátrak közül valók voltak. Kusýt is állásvesztésre ítélték és börtönbe zárták a szabadságjogok melletti kiállása miatt a kommunizmus idején, zsarolták és fenyegették, mégsem tudták a szabadság ellenségeinek oldalára állítani - tette hozzá. Kitért arra, hogy Kusý a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak harcosaként intette „a térség ifjú demokráciáinak esetenként túlzó nemzeti lelkesültséggel eltelt vezetőit”, köztük a szlovák vezetőket is a többség zsarnokságától, „szabad állam ugyanis nem állhat győztesekből és legyőzöttekből”. Kusý véleménye szerint a plurális demokráciának nincs alternatívája, „illetve létezik: úgy hívják, totalitárius rendszer”. Emlékeztetett arra: Kusý „megszámlálhatatlan alkalommal ragadott tollat és emelte fel a szavát a magyar nemzeti kisebbség érdekeinek védelmében”. Schmidt Mária rámutatott: a magyar és a szlovák két, évszázadok óta együtt, egymás mellett élő nemzeti közösség. „Hasonló, egymás számára érthető kultúrával rendelkező nép, melyeket ezer szállal fűz egybe a közös múlt, a közösen átélt történelmi tapasztalat, s ezt kellene az országaink és népeink közötti kapcsolatoknak is tükröznie”. Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója köszöntőjében megemlítette, Kusýnak a szabadság a szívügye, ő „az az értelmiségi, akit nem ért el a demokráciafásultság”. Emlékeztetett arra: a rendszerváltás óta az emberek szabadon utazhatnak, szabadon nyilváníthatnak véleményt, „e tekintetben olyan szabadok vagyunk, mint azelőtt szinte soha”, s „ez a szabadság, amelyben mi élünk, korábban nem volt elérhető számunkra”. Rámutatott: a közügyek befolyásolásának lehetősége ugyanakkor nagyon korlátozott a térségben, „ez nem tesz jót a demokráciának”. Annak a véleményének adott hangot, hogy „elhanyagoljuk az együttélésre való képességet”, mindenki saját identitásáért küzd, holott erősíteni kellene a képességet a békés együttélésre. Anne Applebaum Kelet-Európa szakértő, történész, újságíró, a Petőfi-díj korábbi kitüntetettje méltatásában arról szólt, hogy a kommunizmusban sokakat bebörtönöztek, Kusý is számkivetett volt, olyan radikális nézeteket hirdetett, amelyek miatt bebörtönözték, majd tudományos fokozata ellenére csak könyvtárosként alkalmazták, és „kizárták a társadalmi párbeszédből”. Megemlítette, Kusý írta alá először a szlovákok közül a Charta '77-et, amelyben azt kérték, hogy a hatalom tartsa tiszteletben a polgári szabadságjogokat. Hozzátette: ezt a rezsim azonban „államellenes, szocializmus-ellenes irománynak” minősítette, az aláírókat pedig letartóztatták. Felhívta a figyelmet: Kusý a rendszerváltás után is folytatta a független gondolkodást, és olyan ügyekért harcolt, amelyeket sokan lehetetlennek tartottak, ide tartozott a szlovákiai magyarok ügye. A. Nagy László, Szlovákia kisebbségi kormánybiztosa laudációjában rámutatott: Kusý a pozsonyi egyetem filozófiaprofesszoraként szembeszállt a marxizmussal, könyvei pedig kötelező olvasmányok és vizsgatételek lettek a rendszerváltás után. A kitüntetett kommunista párttagként kritizálta a szovjeteket kiszolgáló Gustáv Husák csehszlovák pártvezetőt, emiatt kizárták a pártból, sőt titkosrendőrségi retorzióknak és börtönnek volt kitéve a Charta '77 aláírása miatt. Mint mondta, a szlovákokat szembesítette a hamis nemzettudattal, és a más népekkel való együttműködést állította filozófiája középpontjába, így lett a kisebbségek pártfogója. A prágai bársonyos forradalom idején őt is - ahogy 1848-ban Táncsics Mihályt Pesten - kiszabadították börtönéből, majd szövetségi miniszter lett, az elmúlt 22 évben pedig egyetemi tanárként is szembeszállt a „mečiarizmussal” és a populizmussal. Miroslav Kusý köszönő beszédében azt mondta: a díj névadója, Petőfi Sándor költő európai formátumú szabadságharcos volt, aki a polgári és a politikai szabadságjogokért küzdött. Megemlítette, hogy a pártállami rendszerben az ellenzéki közösségben találta meg az utat magyar polgártársaihoz, akik ugyanúgy gondolkodtak az akkori csehszlovákiai rezsimről, mint ő. A díjazott hangsúlyozta: a szabadság és a demokrácia mértékét az adja, hogy ezek mennyire érvényesek a kisebbségek számára egy adott országban. Közölte: a szabadságért folytatott harc nem ért véget 1990-ben, mert „a szabadság nem az, amit valaha kiharcoltunk, hanem az, amiért ma és holnap is hajlandók vagyunk harcolni”, és a demokrácia nem egy adott állapot, hanem folyamat. Az eseményen megjelent mások mellett Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Bajnai Gordon volt miniszterelnök, Bába Iván külügyi államtitkár és Prőhle Gergely helyettes külügyi államtitkár.

Miroslav Kusý: A politikai szabadságjogok az elsődlegesek a számomra

2012. december 18. - (mti)

Mindig a politikai szabadságjogok az elsődlegesek a számomra - nyilatkozta Miroslav Kusý szlovák filozófus, politológus az MTI-nek, miután megkapta a Mol-csoport, illetve a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány díját kedden Budapesten. Az egyetemi tanár elmondása szerint „a szabadság mámorító érzését” először 1968-ban élte át, amikor átmenetileg megszűnt a cenzúra Csehszlovákiában, ekkor érezte azt, milyen egy olyan országban élni, ahol létezik szólás-, lelkiismereti és a vallásszabadság. Ez azonban csak nyolc hónapig tartott, de maga az érzés kitartott egészen a Charta '77 mozgalom elindulásáig - emlékezett. Miroslav Kusý elmondta, hogy amikor először börtönbe zárták, a rabságot igyekezett úgy felfogni, mint egy tanulmányutat, és megpróbált minél több jegyzetet készíteni. Mint megjegyezte, ő a hetvenes-nyolcvanas években volt börtönben, amikor a rezsim már nem engedett meg magának annyi kegyetlenséget a fogvatartottakkal szemben, mint a sztálinizmus idején, és később megtudta azt is, hogy abban az időben a diákokkal sokkal keményebben bántak a börtönökben, mint vele. Szólt arról, hogy 1968-ban, „a prágai tavasz” idején négyszáz cikket publikált „az emberarcú szocializmusról”, majd amikor a mozgalmat leverték a keleti blokk országainak hadseregei, kizárták a kommunista pártból, és tudományos karrierje is megszakadt. Az akkori kulturális miniszter felajánlotta neki, hogy egy prágai lapban „gyakoroljon önkritikát” 1968-as szereplésével kapcsolatban, s akkor folytatódhat a karrierje. Erre azonban nem volt hajlandó, mert „nem akarta magát szembeköpni”; elhatározásában a felesége is támogatta. Miroslav Kusý közölte: prágai egyetemi társai révén 1977-ben került a kommunizmust felszámolni akaró, a pluralizmust és a politikai demokráciát követelő Charta '77 mozgalomba, az első aláírók között ő volt az egyetlen szlovák nemzetiségű. A mozgalom tagja volt Václav Havel író is, aki a rendszerváltás után Csehszlovákia, majd Csehország köztársasági elnöke lett. A szlovákok közül „első körben” még ketten ugyan aláírták, de ők nem Szlovákiában, hanem Prágában éltek, és furcsa módon nem tudtak egymásról - emlékezett. Hozzáfűzte, ebben a kezdeményezésben - mások mellett - részt vettek magyar ellenzékiek, polgári demokraták, egyházi személyiségek, valamint kapcsolatban álltak a lengyel Szolidaritással is. Mint mondta, éppen ebben a mozgalomban ismerkedett meg a szlovákiai magyarok helyzetével és a magyar nyelvű iskolák megmaradásáért fellépő Duray Miklóssal, aki felvilágosította őt a szlovákiai magyarokról szóló statisztikákról, egyebek mellett arról, hogy sokkal több diák jut egy magyar tanárra, mint egy szlovákra. Kitért arra is, hogy a csehszlovák állambiztonság ugyan nem akarta beszervezni, de igyekezték megfélemlíteni, sokszor leszállították a Prágába tartó vonatról, de az is előfordult, hogy már Pozsonyban megtiltották neki, hogy felszálljon a prágai vonatra. Az Urbion nevű intézetnél végül dokumentaristaként dolgozott, és bár eredetileg magasabb beosztást ígértek neki, azt visszautasította - tette hozzá.

Prágai tavasz - Mégsem „testvéri segítségnyújtás”?

A második világháborút követő évtizedekben csupán egyetlen alkalommal került sor a magyar fegyveres erők - közelebbről a Magyar Néphadsereg - államhatárokon kívüli alkalmazására: ez pedig a fájó emlékű 1968. évi csehszlovákiai katonai intervenció volt, a „prágai tavasz” reformfolyamatainak erőszakos elfojtásában vállalt statisztaszerep. Az állampárti politikai és katonai vezetés által „testvéri segítségnyújtásként” propagált beavatkozással kapcsolatosan kritika, ellenvélemény vagy bíráló hang akkoriban nem nyerhetett teret és publicitást…

Jadviga párnája a Belvárosi Színházban

2012. december 29. - (zene.hu)

„Akarja, hogy ne gondoljunk a múltra?” - kérdezi Jadviga Závada Pál szenvedélyes, a múlt századon végigsöprő szerelmi történetben. A regény és a film után most már zenés színpadon is, Ónodi Eszterrel a főszerepben. Závada Pál 1997-ben megjelent, naplóformában írt regénye, a Jadviga párnája a jelenkori magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak egyike, mely egyszerre szerelem-, család- és falutörténet. A naplót eleinte Osztatní András (Ondris) írja, esküvője napján kezdve a bejegyzéseket. Halála után felesége, Jadviga is beleír, majd második gyermekük, Miso is, akinek cseperedése amúgy is érdekes fejezetekkel gyarapítja a naplót. A szlovákok lakta magyarországi faluban játszódó naplóregény az első világháborútól a szlovák nemzeti ébredésen, a magyar Tanácsköztársaságon és a második világháborún át ível, és utolsó szereplőjének sorsával eljut a közelmúltig. Szerelem, kiszolgáltatottság, árulás és a huszadik század végzetszerűségei irányítják a szereplők sorsát a nagy nyelvi leleménnyel megírt regényben. Mindemellett szociografikus hűséggel ábrázolja a mindennapokat, történelem alatti történelmet.

Konferencia és koncert Bartók Béla szerb népzenegyűjtésének évfordulóján

2012. december 18. - (mti)

Nemzetközi konferenciával és koncerttel emlékeznek meg Bartók Béla bánáti szerb népzenei gyűjtésének 100. évfordulójáról Fonogramok a Bánátból címmel a Zenetudományi Intézetben csütörtökön a budapesti Szerb Intézet és a Fővárosi Szerb Önkormányzat szervezésében. Lásztity Péro, a Szerb Intézet igazgatója elmondta az MTI-nek, hogy Bartók Béla és a szerbiai népzenekutatás témakörében hét magyar, szerb és román népzenekutató - köztük Jelena Jovanovic a belgrádi zenetudományi intézettől - tart előadást. Bartók 1912-ben indult első gyűjtőútjára szűkebb hazája, a Torontál megyei Nagyszentmiklós környékére, akkor 21 dalt, kólót (körtáncot) valamint tamburás, hegedűs és dudás szerb népzenét rögzített. Richter Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) Zenetudományi Intézetének igazgatója Vujicsics Tihamér népzenekutató hagyatékáról értekezik, míg Stevan Bugarski Temesvárról a Romániai Szerbek Szövetségének képviseletében tart előadást Bartók nyomdokain: Sava Ilin címmel. Sava Ilin (1935-1986) temesvári zeneszerző, folklorista a Bánátban annak idején fölkereste azokat az adatközlőket, akik még Bartóknak énekeltek. Eredics Gábor népzenekutató, a Vujicsics Együttes vezetője előadásában a magyarországi délszláv hagyományok és a táncházmozgalom kapcsolatát vizsgálja. Felföldi László az MTA BTK Zenetudományi Intézetből Bartók szerb népzenei felvételeinek jelentőségét elemzi a Maros menti szerbek tánchagyományának kutatása szempontjából. Szabó Zoltán néprajzkutató a Hagyományok Házából Bartók és a duda címmel értekezik. Katarina Tomasevic a belgrádi zenetudományi intézettől előadásában azt vizsgálja, milyen hatása volt Bartók zenéjének két kortárs szerb komponista, Josip Slavenski és Marko Tajcevic munkásságára - közölte Lásztity Péro, hozzátéve, hogy a Zenetudományi Intézetben roll-up kiállítást is szerveznek 100 éves Bartók szerb népzenei gyűjtése címmel. Az Óbudai Társaskörben este koncertet ad az 1974-ben Pomázon alakult Vujicsics Együttes és Bartók szerb népdalfeldolgozásait adja elő, közreműködik Basity Branka énekes Szigetcsépről, Milosevics Mirkó billentyűs hangszereken játszik. Az est vendége lesz a sokszoros nemzetközi versenygyőztes Collegium Musicum belgrádi egyetemi női kórus, amelyet Darinka Matic-Marovic, a zenetudományi kar professzora vezényel. Bartók műveket és szerb zeneszerzők népdalfeldolgozásait adják elő. Az 1971-ben alapított kórus fennállása alatt 2500 koncertet adott a volt Jugoszlávián, majd Szerbián kívül 30 országban és több mint 150 ősbemutató fűződik a nevéhez, mert kortárs szerzők műveit is előadja. Számtalan elismerésben volt részük, többek között megkapták a BBC díját - tette hozzá Lásztity Péro.

Honlapot indítottak a magyarországi katolikus horvátok

2012. december 11. - (mti)

Kedden mutatták be a magyarországi katolikus horvátok folyóiratának, a Zornicának az új honlapját és karácsonyi számát, az eseményen Klaics Milica, az internetes oldal és a folyóirat főszerkesztője az MTI-nek azt mondta, a hitéleti honlap és újság példa nélküli a magyarországi nemzetiségek között. Kiemelte, a Zornica (hajnali mise) 1990-ben indult, de később anyagi fedezet hiányában megszűnt, majd tavaly indították újra. A folyóirat évente négyszer jelenik meg: tavasszal húsvétra, nyáron a zarándoklatok idejére, ősszel és karácsony előtt. Az idei karácsonyi szám bemutatásával egy időben ismertették a most indult honlapot is. A www.zornicanova.croatica.hu címen elérhető, horvát nyelvű weboldal és a folyóirat kiegészíti egymást: az újság cikkei a honlapon is olvashatók, és az ott megjelent írások egy részét a folyóiratban is megjelentetik - magyarázta. Hozzátette: a honlap előnye mindenesetre, hogy a látogatók hamarabb tájékozódhatnak az aktuális eseményekről, mint az újságból. Hangsúlyozta, a folyóiratban és a honlapon a magyarországi katolikus horvátoknak fontos eseményekkel foglalkoznak, a karácsonyi számban például a november végi pécsi horvát napról írnak, és arról is beszámolnak, hogy jövőre ünnepelik a máriagyűdi kegyszobor 300. évfordulóját. Emellett fontos cél a horvát közösségek hitéletének, tevékenységének a bemutatása is - fogalmazott. Közölte, az idei lapszámok megjelenését az Emberi Erőforrások Minisztériuma finanszírozta.

Bukarestben létrehozzák a Külhoni Románok Kongresszusát

2012. december 15. - (mti)

Hamarosan létrehozzák Bukarestben a Külhoni Románok Kongresszusát, összhangban a más országokban élő román közösségek támogatásáról szóló 2007-es törvénnyel - jelentette be szombaton Titus Corlatean külügyminiszter a külhoni románok fórumán az Agerpres hírügynökség jelentése szerint. Az új intézmény a román parlament mellett működik majd, és a határon túli román közösségek számára biztosít képviseletet. A Külhoni Románok Kongresszusába nemcsak a szomszédos országokban, hanem az emigrációban élő román közösségek is delegálhatnak képviselőket, akár politikai okokból, akár gazdasági megfontolásokból hagyták el az országot. „Az a célkitűzésem, hogy biztosítani tudjuk ezt képviseletet Románia parlamentje mellett” - mondta a román diplomácia vezetője. Corlatean emlékeztetett arra, hogy a külhoni román közösségek támogatását szabályozó törvény november 30-át, Szent András apostol napját jelölte meg a külhoni románok ünnepeként. A külügyminiszter elismerte, hogy az idén, amikor először volt munkaszüneti nap ez az ünnep, nem szenteltek nagy figyelmet az ünnepnek. „Jobban oda kell figyelnünk ezekre a jelképekre. Másrészt a törvény több más előírásának érvényesítésével is adósok vagyunk még, egyebek mellett a Külhoni Románok Kongresszusának megalakításával” - fogalmazott a román külügyminiszter. A Románia határain kívül élő románok lélekszámát - forrástól függően - hétmillió és tizenötmillió közöttire becsülik. Ebbe kategóriába általában beleértik Moldova Köztársaság román anyanyelvű polgárait is, a balkáni államok vlach lakosságát, az Isztria-félszigeten élő isztrorománokat, valamint etnikumtól függetlenül az összes, Romániából kitelepült személyt.

Kukan: A kettős állampolgárság normális

Szlovákia külügyminisztere, majd néhány jobboldali párt államfőjelöltje volt, jelenleg az SDKÚ európai parlamenti képviselője. Eduard Kukannal a jobboldal esélyeiről, az unióról és a szlovák-magyar kapcsolatokról beszélgettünk.

http://ujszo.com/online/kozelet/2012/12/12/kukan-a-kettos-allampolgarsag-normalis

„Szerintem a szlovák jogrend az EU standardjainak megfelelően széles körű jogokat biztosít magyar honfitársainknak. Ami problémát jelenthet, s ami miatt jogosan panaszkodhatnak a magyarok, az inkább a jogalkalmazás. Jelentős probléma például az állampolgárság. Elfogadhatatlannak tartom, hogy a magyar állampolgárság felvétele miatt veszítsék el szlovák állampolgárságukat a szlovákiai magyarok. Szerintem a kettős állampolgárságnak teljesen normálisnak kellene lennie a mai világban. Már csak azért is fontos, hogy rendeződjön ez a kérdés, mert rengeteget panaszkodnak az emberek arról, hogy rosszak a szlovák-magyar kapcsolatok, holott a valóságban rengeteg közös pont van, számtalan területen kitűnő az együttműködés. Az önmagában nem probléma, ha felmerülnek vitás kérdések, konfliktusok az egyes államok között. Az a lényeg, hogy európai módon oldjuk meg a problémákat.”

Áder János: Magyarország számít a nemzeti kisebbségek tagjaira

2012. december 13. - (mti)

Áder János köztársasági elnök szerint Magyarország számít a nemzeti kisebbségek tagjaira, akik az egész magyar nemzetet gyarapítják. Az államfő a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) tájékoztatása szerint erről a kisebbségi önkormányzatok elnökeinek beszélt, akiket csütörtökön fogadott hivatalában. Az államfő adventi beszédében jelezte: az élet olyan ajándék, amelynek minden pillanata fontos, s azt üzeni, „legyünk bár különbözőek születés szerint, legyünk bár sokszínűek kultúránk által, mégis elválaszthatatlanul együvé tartozunk”. Szavai szerint az összetartozó, minden belső tagoltságában, kulturális sokféleségében is mindenkor egymásra utalt politikai közösség együtt alkotja a nemzetet. Áder János szerint a közösségvállalás minden helyzetben cselekvést és példamutatást igényel, azokban a nehéz helyzetekben is, amikor hazafiként kell példát mutatni. Zrínyire, Lázár Vilmosra és Herman Ottóra utalva megjegyezte: a példamutatás gyakorta a nehezebb út választását jelenti. A köztársasági elnök felidézte a megválasztásakor mondottakat, miszerint azt üzeni a nemzeti kisebbségeink tagjainak: saját identitásuk megőrzése olyan teljesítmény, amely magyarságukat is erősíti. Mint fogalmazott, Magyarország számít a kisebbségekre, a teljesítményükre, arra „a semmi mással nem helyettesíthető hozzáadott értékre”, amellyel az egész magyar nemzetet gyarapítják. „Vigyázzanak a kincsre, és gyarapítsák éppen úgy, amint eddig is tették” - jelentette ki az államfő.

Pert vesztett Szlovákia, de nem kíván fizetni a kormány

2012. december 10. - (mti)

Bár Szlovákia jogerősen pert vesztett az Union egészségbiztosítót tulajdonló holland Achmea társasággal szemben az egészségbiztosítók haszontermelését tiltó törvény ügyében, Robert Fico szlovák kormányfő bejelentése szerint a kormány nem készül fizetni. Az évek óta húzódó perben pénteken hozott jogerős döntést a frankfurti nemzetközi döntőbíróság, ennek alapján Szlovákiának 22 millió eurós jóvátételt kellene fizetnie az Union egészségbiztosítónak, az előző Fico kormány idején, 2007-ben jóváhagyott - az egészségbiztosítók haszontermelését betiltó - jogszabály következményei miatt. Az érintett jogszabályt tavaly a szlovák Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek ítélte és hatályon kívül helyezte. A jóvátétel kifizetése azonban egyelőre kérdéses, mivel Robert Fico szlovák kormányfő a hétvégén a frankfurti bíróság döntéséről kijelentette: az nem jogerős, és „senki semmit sem készül kifizetni.” Az ügyben hasonló értelemben foglalt állást a szlovák pénzügyi tárca, amelynek nyilatkozata szerint Szlovákiának - a német jog alapján - három hónapja van arra, hogy fellebbezzen a döntés ellen. Az ügyet és várható fejleményeit a pozsonyi sajtó rendkívüli terjedelemben tárgyalta hétfőn, jogászok sorát megszólaltatva. A megszólaltatott jogászok egyöntetű véleménye szerint a pozsonyi kormány nem fellebbezhet a jogerős döntés ellen, legfeljebb panasszal élhet az ítélettel szemben, egy ilyen panasz azonban nem hátráltathatja a frankfurti bíróság ítéletének végrehajtását. A helyzetet még érdekesebbé teszi az, hogy várhatóan hamarosan döntés születik a vitatott jogszabály miatt indított másik perben is. Ez utóbbit - a Dovera egészségbiztosítóba beolvadt - Apollo biztosító egykori részvényese, az osztrák Euram bank indította, több mint 130 millió eurós jóvátételt követelve. Közben továbbra sem született meg a végső döntés arról, hogy milyen formában kerül megvalósításra Robert Fico kabinetjének az a terve, hogy 2014-ben Szlovákiában bevezetik az egy egészségbiztosítós modellt. Az egészségbiztosítási rendszer átalakítását felvázoló projektet október végén hagyta jóvá a kormány. Ennek alapján 2014-től Szlovákiában megszűnik az 1993-ban bevezetett több biztosítós egészségügy biztosítási rendszer és felváltja az állami kézben lévő egészségbiztosító. Szlovákiában a legutóbbi adatok szerint az állami tulajdonú Általános Egészségbiztosító (VZP) rendelkezik a legtöbb ügyféllel. A piac fennmaradó közel egyharmada két magánkézben lévő biztosítóé, a Doveráé (1,4 millió ügyfél), illetve az Unioné (370 ezer ügyfél).

Könyvvásár nyílt a pozsonyi Magyar Intézetben

2012. december 10. - (mti)

Megnyitotta kapuit a pozsonyi Magyar Intézetben rendezett első karácsonyi magyar könyvvásár hétfőn. A december 21-ig tartó, hiánypótló jellegű rendezvénynek számító vásárnak a pozsonyi Magyar Intézet Nappali Kávézója ad otthont. „A Nappali Kávézó kialakításának az volt a koncepciója, hogy egy olyan találkozóhelyet létesítsünk a pozsonyi magyaroknak, ahol megtalálják egymást, a maguk közegét és az őket érdeklő lapokat, könyveket” - mondta az MTI-nek a kezdeményezésről Kollai István, a pozsonyi Magyar Intézet igazgatója. Hozzátette: eddig ez nagyrészt abból állt, hogy a kávézó közönsége számára elérhetővé tették az intézet könyvtárát, most viszont - tekintettel arra, hogy Pozsonyban csak korlátozott a magyar könyvek választéka - ezt könyvvásárlási lehetőséggel bővítették ki. Az intézet tervei szerint a Nappali Kávézóban állandósítanák a könyvvásárlás lehetőségét, a karácsonyi könyvvásárral az eziránti érdeklődést szeretnék felmérni. Mivel azonban az intézet nem folytathat gazdasági tevékenységet, ezért Szlovákia legnagyobb - egyébként magyar kézben lévő - könyvforgalmazó hálózatával, a Panta Rhei könyvesbolttal kötöttek megállapodást. „Alapvetően az ő kínálatukkal lépünk színre, de azt fokozatosan bővíteni kívánjuk. Egyrészt azoknak az íróknak a kiadványaival, akik az intézet vendégei voltak, másrészt pedig a szlovákiai magyar könyvkiadók könyveivel” - fejtette ki Kollai István, aki szerint egyik céljuk, hogy olyan „értelmiségi könyvkínálatot” tudjanak biztosítani, amely a szlovákiai könyves üzletekben kevésbé érhető el. „Végeztünk egy felmérést, ebből kiderült, hogy mióta Pozsonyban nincs magyar könyvesbolt, azóta kialakult a szokás, hogy a helyi magyarok Magyarországra járnak könyveket vásárolni, ebben is szeretnénk segítséget nyújtani” - mutatott rá a pozsonyi Magyar Intézet igazgatója. Hozzátette: a karácsonyi könyvvásár ugyan csak december 21-ig tart a Nappali Kávézóban, azonban a magyar kultúra napján (január 22.) ugyanitt megnyitják az állandó kulturális könyvesboltot.

Prága és Pozsony elutasítja a Beneš-dekrétumok felülvizsgálatát

2012. december 10. - (mti)

Csehország és Szlovákia elutasítja a Beneš-dekrétumok felülvizsgálatát - nyilatkozta Miroslava Nemcová, a cseh képviselőház elnöke azt követően, hogy hétfőn Prágában megbeszélést folytatott Ivan Gašparovič szlovák államfővel. Nemcová és Gašparovič, aki kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Prágában, annak kapcsán beszéltek a Edvard Beneš egykori csehszlovák államfő második világháború után kiadott rendeleteiről, hogy a téma a közelmúltban az Európai Parlament petíciós bizottságában napirendre került. Három magyar parlamenti képviselő ugyanakkor októberben kérdést intézett az Európai Bizottsághoz, amelyben azt kérdezik a testülettől, mikor kötelezi arra Szlovákiát, hogy a diszkriminatív rendeleteket távolítsa el jogrendjéből. A politikusok levelükben arra utaltak, hogy a pozsonyi parlament 2007-ben határozatot fogadott el arról, hogy a Beneš-dekrétumok a szlovák jogrend megkérdőjelezhetetlen részei. Pozsony reagálásában jelezte, hogy nem lát semmi okot a Beneš-dekrétumok kérdésének újbóli megnyitására. Nemcová hétfőn kijelentette, hogy Prága véleménye erről a témáról ugyanaz, mint Pozsonyé. „Mindkét ország egyetért abban, hogy ez egy befejezett ügy, a múltra vonatkozik, és mi nem engedjük meg ennek a kérdésnek az újbóli megnyitását vagy felülvizsgálatát, hogy utólag átértékelhessék a második világháború eredményeit” - mondta Nemcová. Az Edvard Beneš csehszlovák elnök által hozott rendeletek közül több lehetővé tette, hogy az akkori Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák. Mintegy hárommillió németet kitelepítettek Csehszlovákiából, míg a magyarok szintén tervezett kitelepítését a potsdami négyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá.

Prága és Pozsony között nincsenek megoldatlan problémák a két államfő szerint

2012. december 10. - (mti)

Húsz évvel a szövetségi csehszlovák állam kettéválasztása után az utódállamok, Csehország és Szlovákia között nincsenek fájdalmas pontok, sem megoldatlan problémák - állapította meg a két ország államfője, Václav Klaus és Ivan Gašparovič hétfőn Prágában. „Kapcsolataink ma nagyon magas szintűek, jók és problémamentesek. Fájdalmas közös gondok, nyitott kérdések nem terhelik” - jelentette ki Klaus azt követően, hogy a prágai Hradzsinban Gašparovič-csal tárgyalt. „A nagyon jó és széles körű kapcsolatokról nemcsak a politikusok nyilatkoznak, de pozitívan értékeli ezt a két ország lakossága is” - tette hozzá Gašparovič, aki kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Prágába. Klaus sajtóértekezleten azt állította, hogy a húsz évvel ezelőtti szétválás a cseheknek és a szlovákoknak egyaránt hasznot hozott, de az adott lehetőségekkel a szlovákok jobban gazdálkodtak. Szavai bizonyítására azt hozta fel, hogy míg Csehországban az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az adott időszakban 50 százalékkal emelkedett, Szlovákiában 100 százalékkal. Leszögezte, hogy Szlovákiában - eltérően Csehországtól - most sincs gazdasági válság. „A szlovák gazdaság az idén 2,6 százalékkal növekszik, ennek semmi köze a válsághoz” - jelentette ki. Gašparovič azt mondta, hogy a szlovák gazdaság sikere elsősorban abban rejlik, hogy sikerült az országba csalogatni a külföldi beruházókat, illetve felújítani az egykoron erős nehézgépipart és vegyipart. Rendkívül fontos az is, hogy Szlovákiában a két évtized alatt nem verték úgy szét a politikát, mint Csehországban - fejtette ki a cseh államfő. Úgy vélte: Csehországnak súlyos károkat okozott az úgynevezett politikamentes politika támadása az állami intézményrendszer ellen. Ez nyílt célzás volt elődje Václav Havel politikájára, aki Klaustól eltérően nagy híve volt a civil szférának és minden erejével támogatta azt. „Véleményem szerint Szlovákiában sosem rombolták annyira le az állami és mindenféle intézményrendszer iránti tiszteletet, mint a Cseh Köztársaságban” - jegyezte meg Klaus. A cseh államfő második mandátuma március elején jár le, s a hatályos szabályok szerint Klaus az újabb elnökválasztáson már nem indulhat. Utódját januárban, a hagyományoktól eltérően ezúttal nem a parlament, hanem közvetlenül a lakosság fogja megválasztani. Klaus politikai hibának tartja a közvetlen elnökválasztás bevezetését Csehországban. Kérdésre válaszolva újra azt mondta: meggyőződése, hogy ilyen úton a média, és nem a lakosság fogja megválasztani az új köztársasági elnököt. „Az elnököt a média fogja megválasztani, s ezt én olyan világnak tartom, amely szerencsétlen és káros” - húzta alá Klaus.

Nő a szlovákiai turisták aránya a Szigetközben

2012. december 11. - (mti)

Szigetköz ezer arca néven indított, a régiót az oda mind nagyobb számban érkező szlovákiai turisták körében népszerűsítő kampányt a Szigetköz Falusi Turizmusáért Egyesület. A Szigetköz és a Mosoni síkság turisztikai lehetőségeit, idegenforgalmi látványosságait és vendéglátó-ipari szolgáltatásait népszerűsítő kampány három fő elemét egy több mint százoldalas könyvkiadványt, a régiót bemutató filmet, valamint a hasonló célt szolgáló honlapot kedden, Magyarország pozsonyi nagykövetségén mutatták be a Szigetköz Falusi Turizmusáért Egyesület képviselői. A kiadványok a régió gasztronómiáján, és az ott lévő kikapcsolódási és szórakozási lehetőségeken keresztül három nyelven, magyarul, szlovákul és németül mutatják be a Szigetközt - mondta az MTI-nek Fazekas László, a Szigetköz Falusi Turizmusáért Egyesület tagja, az Európai Uniós projekt segítségével készült kiadványokat ismertetve. Hozzátette: a régió néhány idegenforgalmi központjában az ingyenesen hozzáférhető kiadványokat elsősorban a csoportos turizmust szervező szervezeteknek szánják. Szirtl György, a Szigetköz Falusi Turizmusáért Egyesület vezetője szerint a régió legfőbb idegenforgalmi vonzerejét a gasztroturizmus, a vízi turizmus és a termálturizmus képezi. Ezen belül a Szlovákiából érkező turisták számára a fürdők jelentik a legnagyobb vonzerőt, például a lipóti fürdő látogatóinak nagy százalékát szlovákiai vendégek adják - mutatott rá Szirtl György. Hozzátette: a régióban folyamatosan nő a határon túli turisták száma és aránya, jelenleg majdnem minden második vendég Szlovákiából érkezik. A vendégkör összetételének változására reagálva a Szigetköz Falusi Turizmusáért Egyesület tagjainak jelentős része egy 60 órás szlovák nyelvtanfolyamon is részt vesz.

Normakontroll - Az államfő előzetes normakontrollt kért a választási eljárási törvényről

2012. december 6. - (mti)

Előzetes normakontrollt kért Áder János államfő a választási eljárási törvényről az Alkotmánybíróságtól - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal csütörtökön az MTI-vel. Áder János alkotmányosan aggályos részeket talált a Magyarországon élő választópolgárokra vonatkozó regisztrációs előírásokban. Kifogásokat fogalmazott meg a kampányszabályokkal, a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos rendelkezésekkel és a törvény hatályba lépésével kapcsolatban is. A köztársasági elnök beadványához az ellenzéki pártok észrevételeit is mellékelte. Áder János az elnöki hivatal honlapján közzétett nyilatkozatában ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a parlamentben múlt hétfőn elfogadott választási eljárási törvény minden párt és képviselőjelölt számára garantálja az alkotmányos megmérettetés lehetőségét a szabad és demokratikus választásokon. A köztársasági elnök megállapította, hogy a választási eljárási törvény több olyan új szabályt - például a levélben történő szavazást - vezet be, amelyet senki sem illetett alkotmányos kritikával. Hasonlóképpen nem érte kifogás a határon túl élő magyar állampolgárok és a Magyarországon élő nemzetiségi választópolgárok regisztrációjának szabályozását. A Magyarországon élők feliratkozásának szabályait azonban bírálta az ellenzék, és Áder János is alkotmányosan aggályos részeket talált közöttük. „Politikai nemzetünk minden polgárának közös érdeke, hogy a felmerülő kételyekre megkérdőjelezhetetlen válaszok szülessenek, miként az is, hogy a jogosnak ítélt alkotmányos aggályokat mielőbb orvosolni lehessen. Az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollja lehetőséget teremt arra, hogy a törvény hiányos vagy pontatlan rendelkezéseit mielőbb újra lehessen gondolni” - olvasható az államfő nyilatkozatában. Áder János emellett köszönetet mond azoknak a parlamenti pártoknak, amelyek kérésére elküldték neki alkotmányjogi kifogásaikat a választási eljárási törvényről. Az Országgyűlés múlt hétfőn fogadta el az új választási eljárási törvényt, amely alapján a jövőben csak azok szavazhatnak az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon, akik előzetesen kérik felvételüket a választói névjegyzékbe. A jogszabály tartalmazza a korábban már az alkotmányba emelt előzetes regisztráció részletes szabályait. Eszerint a feliratkozás a következő ciklus összes választására érvényes lesz. A regisztrációs időszak a szavazást megelőző 15. napon lezárul, majd a voksolás után újrakezdődik. A Magyarországon élők az internetes ügyfélkapun, illetve munkanapokon a jegyzőnél személyesen kezdeményezhetik felvételüket a névjegyzékbe, míg a mozgáskorlátozottak és az elítéltek kérhetik, hogy a települési jegyző keresse fel őket, biztosítva számukra a feliratkozás lehetőségét. A határon túli magyar állampolgárok levélben vagy az interneten regisztrálhatnak a választásokra. A választási eljárási törvény emellett szűkítette a pártok kampánylehetőségeit. Ennek értelmében nem reklámozhatnak a kereskedelmi rádiókban és televíziókban 2014-ben, az ötvennapos kampányidőszak alatt csak plakátokon, szórólapokon, valamint a közszolgálati médiában, a nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon hirdethetnek. A szavazás előtti két napban politikai hirdetés nem közölhető, közvélemény-kutatási eredményeket pedig a korteskedés utolsó hat napján már nem lehet publikálni. Az alaptörvény szerint az Alkotmánybíróságnak soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül kell határoznia a köztársasági elnök indítványáról. Ha az Ab alkotmányellenesnek találja a jogszabályt, a parlament újratárgyalja. Ellenkező esetben a köztársasági elnöknek alá kell írnia a törvényt és el kell rendelnie a kihirdetését. Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteki rádióinterjújában úgy foglalt állást, hogy a választási regisztráció nem alkotmányellenes, hiszen az alaptörvény szabályozza. Emellett ugyanakkor számos részletszabálya van a választási törvénynek, amit azért jó, ha megvizsgál az Alkotmánybíróság, mert az „hűti a politikai vita hőmérsékletét” - tette hozzá a kormányfő. Az ellenzéki pártok közül az MSZP, az LMP és a DK is eljuttatta a választási eljárási törvénnyel kapcsolatos aggályait a köztársasági elnöknek. Májusi hivatalba lépése óta Áder János először élt az alkotmányossági vétó lehetőségével.

Ombudsman: A nemzetiségi egyesületek nem tudják gyakorolni minden jogukat

2012. december 13. - (mti)

Az alapvető jogok biztosa szerint hiányoznak a jogszabályi és technikai feltételei annak, hogy a nemzetiségi egyesületeket bevonják a helyi önkormányzati döntéshozatalba. Emiatt Szabó Máté a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez fordult. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az ombudsman vizsgálatában áttekintette, hogy a nemzetiségekhez tartozók hogyan tudják érvényesíteni az őket megillető jogokat. A jelenlegi jogszabályban nincs lehetőség arra, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában nemzetiségi minőségüket feltüntessék, így nem lehet a közhiteles adatbázisban rákeresni a civil szervezetek nemzetiségi tevékenységére - állapította meg. Az ombudsman szerint ez a hiányosság akadálya lehet annak, hogy a helyi döntések előkészítésekor a véleményezési eljárásokba bevonják az adott nemzetiséghez tartozó helyi nemzetiségi egyesületeket. Szabó Máté a közigazgatási és igazságügyi miniszternél kezdeményezte a vonatkozó jogszabályok módosítását annak érdekében, hogy az Országos Bírósági Hivatal által fenntartott közhiteles nyilvántartásban szerepeljen az egyesületek nemzetiségi tevékenysége is - zárul a közlemény.

Az alaptörvénnyel összhangban van a nemzetiségi törvény

2012. december 6. - (mti)

Az Alkotmánybíróság (Ab) az alaptörvénnyel összhangban lévőnek találta a nemzetiségi törvényt - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán az MTI-vel. Hölvényi György ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Ab elutasította az alapvető jogok biztosának a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítványát. Az államtitkár hozzátette: az Ab indokolása szerint nincs szó a nemzetiséghez tartozók önrendelkezési jogának szükségtelen és aránytalan korlátozásáról akkor, amikor a jogalkotó úgy rendelkezik, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselők választása csak azon a településen tűzhető ki, ahol a legutóbbi népszámlálás alkalmával az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdésre adott válaszok összesített adatai szerint legalább harmincan vallották magukat az adott nemzetiséghez tartozónak. Hölvényi György azt mondta, az államtitkárság alapjogokkal összefüggő jogalkotói munkájának elismeréseként értékeli, hogy az Ab alkotmányosnak találta a nemzetiségi törvényt. Hangsúlyozta, hogy a reformfolyamat kulcseleme a kisebbségi önkormányzati választások 2005-ös szabályainak megváltoztatása, az ennek során bevezetett új szabály, a népszámlálási adatok figyelembevétele egybeesik az általánosan követett európai gyakorlattal. Az Alkotmánybíróság a honlapján szerdán megjelent, december 4-i keltezésű határozatának indoklásában utalt egyebek mellett arra: Szabó Máté ombudsman szerint ellentételes az alaptörvénnyel a kisebbségi önkormányzatok létrehozásának a legutóbbi népszámlálási adatokhoz kötése, mert az szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a nemzetiséghez tartozók önrendelkezési, valamint a nemzetiségi közösségek helyi nemzetiségi önkormányzat létrehozására vonatkozó jogát. Az alapvető jogok biztosa indítványában hivatkozott arra is, a 2011-es népszámláláskor nem volt ismert, milyen „választójogi következménye” lesz a nemzetiségre vonatkozó adatok megvallásának, illetőleg az attól való tartózkodásnak. Az Ab megállapította: „a népszámlálási adatok alapulvétele egyértelműen összefügg azzal a reformfolyamattal, amely a kisebbségi törvény működésének problémái kapcsán itthon, maguk az érintett kisebbségi szervezetek és több országos kisebbségi önkormányzat részéről felmerült, illetve a vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesülését illetően az Európa Tanácsban megfogalmazott bírálatokra kívánt reagálni”. Az alkotmánybírósági határozat szerint önmagában a kisebbségi önkormányzatok létrehozásának a népszámlálási adatokhoz kötése az úgynevezett egyéni önrendelkezési jogot nem sérti, és nem is tudja megsérteni. A kapcsolat éppen fordított: az adott településen élő, valamely nemzetiséghez tartozó állampolgárokat arra ösztönözheti, hogy - legalábbis a népszámlálások során - éljenek a nemzetiségi identitás megvallásának jogával. A támadott rendelkezés tehát sem az alaptörvénybe, sem nemzetközi szerződésbe nem ütközik. A határozathoz Bragyova András és Stumpf István alkotmánybíró különvéleményt csatolt. Ebben az olvasható: egyrészt az alapjog gyakorlása nem köthető előre nem látható feltételhez, és a népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók, másrészt népszámlálás csak tízévenként, míg nemzetiségi önkormányzati választás ötévenként van, így a jogalkotó akár több ciklusra is kizárhat közösségeket a nemzetiségi választásokból.

Nem árulják el, hol és mire panaszkodnak a szlovákok

2012. december 4. - (Új Szó)

Írásban és telefonon is panaszkodnak a déli járásokban élő szlovákok a kulturális minisztériumnál a szlovák nyelv háttérbe szorítása miatt - állítja Jozef Bednár, a kulturális tárca szóvivője. A pozsonyi Új Szó szerette volna megtudni, mely településeken konkrétan mit kifogásolnak a panasztevők, de a minisztérium nem ad erről információt. „Tekintettel arra, hogy a panaszok közül több még kivizsgálásra vár a részünkről, nem adhatunk ki az eset helyével, idejével kapcsolatos információkat” - hárította el a további kérdéseket Bednár. Mindössze annyit mondott, egyes régiókból ritkán, másokból viszont rendszeresen fordulnak hozzájuk panasszal. Délen gyakori, hogy egyes önkormányzatok kizárólag magyarul kommunikálnak a lakosokkal, illetve hogy a vállalkozóktól ott is megkövetelik a magyar feliratokat, ahol ezt a törvény nem írja elő - áll a minisztérium szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatos éves jelentésben. Viszont több magyar aktivista ennek ellenkezőjére figyelmeztetett - háttérbe szorul a magyar nyelv nyilvános használata. Rimaszombatban nemrég petíciót indítottak, hogy a város tartsa tiszteletben a kisebbségi nyelvhasználati törvényt, és mindenhol helyezzen el magyar feliratokat, ahol ez elő van írva - tájékoztatta az Új Szót Szőke István: „Nálunk pont az ellenkezője igaz, mint ami a minisztériumi jelentésben áll, ezért az MKP egy petíció elindítása mellett döntött.” A város vezetésétől állítólag azt a választ kapták, hogy petíció nélkül is kikerülnek a hiányzó feliratok. „A temetőre is csak mindenszentek előtt írták ki” - jegyezte meg Szőke. A petíciót elmondása szerint eddig ezren írták alá, állítólag szlovákok. Marek Maďarič kulturális miniszter múlt szerdán terjesztette a kormány elé az államnyelv használatáról szóló éves jelentést, amelyet a kabinet tudomásul vett. A jelentés az államnyelv és a kisebbségi nyelvek viszonya mellett kiemelten foglalkozik a szlovák köznyelvbe egyre jobban beszivárgó idegen, főleg angol kifejezésekkel. Ezzel kapcsolatban sok panaszlevelet kapott a tárca - ezekből a jelentés egyik mellékletében jócskán találunk idézeteket - ellentétben a déli járásokból érkező panaszokkal.

Meghirdette a reformáció és a tolerancia évét az evangélikus egyház

2012. január 12. - (mti)

Meghirdette a reformáció és a tolerancia évét az evangélikus egyház világszerte. A kezdeményezés része annak az előkészületnek, amelynek eredményeként a protestáns világ a reformáció kezdetének 500. évfordulóját ünnepli 2017-ben - mondta Fabiny Tamás evangélikus püspök az MTI-nek adott interjújában. A püspök közölte: a református egyházzal közösen korábban írtak egy beadványt a kormánynak, kérve, hogy Magyarországon 2017-et nyilvánítsák a reformáció évévé. Ezzel az a céljuk, hogy felhívják a társadalom figyelmét a reformáció művelődéstörténeti, kulturális és művészeti szerepére. Azt is szeretnék, hogy a reformáció 2017-es ünnepe ne csak az evangélikus és a református egyház ügye legyen, hanem azon vegyen részt a katolikus egyház is - jegyezte meg. Fabiny Tamás kiemelte, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház a 2013-as kalendáriumát a Reformáció és tolerancia - Elviselni egymást szeretetben címmel jelentette meg, a Luther Kiadó gondozásában. A 240 oldalas kiadványban találhatók tanulmányok a többi között A keresztény toleranciaküszöb, Tolerancia a pénz birodalmában, Tolerancia a világvallások összefüggésében, illetve Természet és ember együttélése címmel. Hozzátette: a kiadvány taglalja a tolerancia egyháztörténeti vonatkozásait is, így számba veszi egyebek mellett a Habsburgok 18. századi valláspolitikáját, az erdélyi nemzeti és vallási sokszínűség következtében kialakuló toleranciát, valamint a soknemzetiségű evangélikus egyház Kárpát-medencei történetét. Kitért arra, hogy minden gyülekezetbe eljuttatnak plakátot is a reformáció és a tolerancia évéről. Fabiny Tamás kitért arra, hogy lelkészkonferenciát tartanak május elején Balatonszárszón a tolerancia témájában, annak keretében igyekeznek a lelkipásztoroknak is segíteni abban, hogy tovább tudják adni az elfogadás magatartását, valamint a másikra való odafigyelést és egymás megbecsülését gyülekezeteikben. Ennek jegyében sorozatokat indítanak egyebek mellett Tolerancia a Bibliában és Tolerancia a hétköznapokban címmel. Az istentiszteleteken és más közösségi foglalkozásokon is tudatosítani kell a hívekben: úgy kell segíteni a bajbajutottakon, hogy azzal ne alázzák meg őket, tehát az egyháznak „természetessé kell tennie” minden, kisebbséggel és hátrányos helyzetű emberrel való kapcsolattartást - hangsúlyozta. A püspök elmondta, hogy a tolerancia az idén nagy hangsúlyt kap a prédikációkban is, az igehirdetések reagálhatnak akár a futball-huliganizmussal előretörő intoleranciára, a rasszizmusra, a fajgyűlöletre vagy a homoszexuálisokkal szemben megfogalmazódó ellenérzésekre is. Közölte: iskoláikban kezdeményezik, hogy indítsanak a toleranciával kapcsolatos projekteket, amelyek keretében a tanulók felkereshetnek környezetükben élő külföldi közösségeket, menekülteket, hátrányosan megkülönböztetett embereket, fogyatékkal élőket, esetleg meglátogathatnak fogvatartottakat börtönlelkészek segítségével. A színvonalas kezdeményezéseket az egyház anyagilag is támogatja. Fabiny Tamás beszámolt arról is, hogy a most készülő hit- és erkölcstan tankönyveikben is szeretnék felhívni a figyelmet a tolerancia fontosságára, a tervek szerint elemzik például az egyháznak a náci korban való „hallgatását”, illetve a diszkrimináció társadalmi megjelenését. Közlése szerint az egyház honlapján is mutatnak majd be a toleranciával kapcsolatos videobejátszásokat, kis történeteket. Megjegyezte: további kutatásokkal is tisztázni kell az evangélikus egyháznak a holokauszt idején mutatott magatartását, mert igaz, hogy lelkészeik között voltak embermentők, de „a többség hallgatott”. Mint mondta, ki kell alakítani az emberekben azt a fajta hozzáállást, hogy ha meghallanak valahol egy zsidósággal kapcsolatos diszkriminatív megjegyzést, akkor szólaljon meg bennük a „vészcsengő”, hogy mintegy hetven éve is verbálisan kezdődött a zsidó honfitársak hátrányos megkülönböztetése, ezt a hozzáállást pedig az egyház is segíthet kialakítani az emberekben. Fabiny Tamás rámutatott: a tolerancia évéhez hozzátartozik a más vallásokkal való együttműködés, az evangélikus egyháznak pedig ezen a téren van bűnbánatra oka, mert ők sem mindig voltak türelmesek a kisebb felekezetekkel szemben. Beszámolt arról, hogy oktatási és szeretetszolgálati intézményeikben szép számmal vannak roma emberek, s például az egyik átmeneti otthonukba került kiszolgáltatott cigány nő végül ottmaradt dolgozni náluk. Különösen sikeresnek nevezte a nyíregyházi roma szakkollégiumukat, ahová szándékosan vesznek fel nem roma diákokat is, hogy az együttélést erősítsék. Az evangélikus püspök kitért arra, hogy az Egyesült Államokból fiatalokat fogadtak cigánypasztorációs, szociális és diakóniai munkára az ország négy településén, ahol az evangélikus lelkészek mentorálják őket, az amerikai egyház pedig a fiatalok zsebpénzét biztosítja. Ezt a kezdeményezést a továbbiakban bővíteni szeretnék - mondta Fabiny Tamás.

Tirpák lapcsánkát kínálnak Nyíregyházán

2012. december 4. - (mti)

A régi népi ételt a helyhatóság vezetői csütörtök délutánonként kínálják majd az adventi forgatagban. Tirpák lapcsánkával lepi meg a városlakókat és a településen járókat a nyíregyházi önkormányzat: a régi népi ételt a helyhatóság vezetői csütörtök délutánonként kínálják majd a karácsonyi ajándékvásárlás időszakában, az adventi forgatagban. Parillák Gabriella, a polgármesteri hivatal sajtófőnöke kedden elmondta az MTI-nek, hogy a tirpákok hagyományos ételét Szoboszlai Gyula mesterszakács, a Nyírségi Ízkirályok Egyesületének elnöke készíti majd. Az első lapcsánkaosztó délutánon, most csütörtökön Kósa Tímea alpolgármester, december 13-án Kovács Ferenc polgármester és Jászai Menyhért alpolgármester, míg december 20-án Batizi Tamás kabinetvezető kínálja az étellel a városháza előtti Kossuth Lajos téren járókat. A mesterszakács tájékoztatása szerint a tirpák lapcsánka annyiban különbözik a mindenütt készítettnél, hogy nem pépessé, hanem hosszú szálúra reszelik a burgonyát. Így jóval kevesebb lisztre van szükség az alapanyag elkészítéséhez, amelyet viszont jobban, erősebben fűszereznek. A kisebb mennyiségű lisztből összekevert masszát aztán bő olajban ropogósra, pirosra sütik, és ez különlegesen finommá teszi a tirpák lapcsánkát. Szoboszlai Gyula - aki egy középkori ételeket főző nyíregyházi vendéglátóhely szakácsa - megemlítette, hogy az általa vezetett Nyírségi Ízkirályok Egyesülete 2008-ban alakult. A térség szervezetbe tömörült szakácsai önként vállalták, hogy felkutatják az elfelejtett régi ételek receptjeit, újra elkészítik a különleges ételeket, megismertetik azokat a ma emberével, és megőrzik az utókornak. A tirpákok, a török idők után elnéptelenedett Nyíregyházát újra benépesítő tót, szlovák ajkú emberek 1753-ban kerültek a településre Békés megyéből, illetve a Felvidékről, a történelmi Gömör és Hont megyéből. Akkor mindössze 400 lakosa volt a kis községnek, ezért gróf Károlyi Ferenc földesúr kérésére Petrikovics János szarvasi csizmadiamester toborozott betelepülőket. Az új lakóknak evangélikus vallásuk miatt üldöztetésben volt részük, ők viszont szótlanul tűrték a megaláztatásokat, és ezért ragasztották rájuk a tirpák elnevezést, amely akkortájt tűrőt, szenvedőt jelentett.

Hölvényi György: Csaknem kétszázmillió forintra pályázhatnak nemzetiségi szervezetek

2012. december 3. - (mti)

Csaknem kétszázmillió forint vissza nem térítendő működési és kulturális támogatásra pályázhatnak civil nemzetiségi szervezetek - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára hétfőn az MTI-nek. Hölvényi György úgy fogalmazott: a hétfőn nyilvánosságra hozott pályázati kiírás rugalmasabbá vált és jobban igazodik a nemzetiségi szervezetek igényeihez. Az államtitkár hangsúlyozta: a most kiírt pályázati keretösszeg gyakorlatilag megegyezik az előző évivel. A korábbiaknál hamarabb kiírt új pályázati támogatást mindenki a saját igényei szerint, szabadabban felhasználva tudja igénybe venni. Közlése szerint a kormányzat számára fontos a nemzetiségi ügy, ezért a megfelelő anyagi források mellérendelésével messzemenőkig figyelembe veszik a nemzetiségek és önkormányzatok önállóságát. Az egyik pályázat a civil nemzetiségi szervezetek folyamatos működéséhez, stabilitásának megőrzéséhez biztosít 110 millió forintos keretösszeget. A másik, 85 milliós pályázat segítségével a nemzetiségi civil szervezetek és önkormányzatok valóban önállóan dönthetnek a pénz leghatékonyabb felhasználásáról, amely elsősorban a nemzetiségek életét meghatározó programok finanszírozását biztosítja - tette hozzá az államtitkár. Hölvényi György tájékoztatása szerint a nemzetiségi civil szervezetek működésére, valamint a nemzetiségi kulturális kezdeményezésekre, programokra kiírt pályázatok beadási határideje 2013. január 10., vagyis több mint egy hónapjuk van a pályázat elkészítőinek. Az elbírálási határidő 2013. március 10., a szerződéskötés és a támogatás folyósítására 60 nap áll rendelkezésre. Nagyjából május közepéig a szerződéskötésnek és a kifizetésnek meg kell történnie. A civil nemzetiségi szervezetek 100 ezer és 4 millió forint közötti működési támogatásra pályázhatnak. Ez főként a nemzetiségek önazonosságának megőrzését, anyanyelvük, hagyományaik, szellemi és tárgyi emlékeik ápolását szolgáló, továbbá nemzetiségi érdekképviseleti célokra adható. A pályázat benyújtásához saját forrás nem szükséges - olvasható az Emmi megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által kiírt pályázati kiírásban. A másik, programokra kiírt pályázat célja a magyarországi nemzetiségek hagyományainak, kulturális kincseinek megőrzése, a nemzetiségi közösség egészét vagy jelentős részét érintő, a nyelvi és kulturális identitás szempontjából meghatározó, kulturális és tudományos kezdeményezések támogatása. A programban százezer és félmillió forint közötti összegekre lehet pályázni. A támogatás módja utófinanszírozás, ám kivételes esetekben, megfelelő indoklással lehetőség van előfinanszírozást igényelni - olvasható a kiírásban.

Pályázat a nemzetiségi kulturális kezdeményezések, programok 2013. évi támogatására - NEMZ-KUL-13

A szlovákok nyelvi diszkriminációja Délen?

2012. december 3. - (felvidek.ma)

A szlovák kulturális minisztérium elkészítette ez évi tájékoztató jelentését az államnyelv használatáról kapcsolatos jelenségekről, problémákról. A jelentést Marek Maďarič kulturális miniszter be is terjesztette a legutóbbi kormányülésen. Megállapították, hogy:

- gyakoriak az angol és cseh kifejezések

- gyakran sérül a szlovák helyesírás (főleg az internetes portálokon fellelhető hibákra figyelmeztettek)

- nem megfelelő minőségű a szlovák nyelv oktatása

- délen diszkriminálják a szlovák nyelvet. Ennek egyik okát abban látják, hogy a kulturális minisztériumnak nincs elegendő kapacitása a nyelvtörvény betartásának ellenőrzésére, ezért jobbára csak a különböző beadványokat vizsgálják ki. A kulturális tárca szerint Dél-Szlovákiában a „szlovák nemzetiségű polgárokra erősödő nyomást gyakorolnak a magyar nyelv elsajátítása és használata érdekében”. Nehezményezik, hogy a magyar nyelv ismerete gyakran feltétele a munkaviszony megkötésének. Az önkormányzatok a kulturális tárca szerint törvényellenesen teszik kötelezővé a magyar nyelvű tájékoztatást. A szlovák nyelv így diszkriminációt szenved az önkormányzatok rendeleteinek ismertetésénél, a vallási szertartásokban, a reklámokban, a helyi újságokban. És az is probléma, hogy hivatalnokoknál is tapasztalható a szlovák nyelv gyenge ismerete. Nem biztosított a magyar nyelven folyó önkormányzati ülések szlovák tolmácsolása sem.

Néhány kiragadott konkrétum az iskolai oktatásból:

- a magyar nyelvű óvodákban hiányosságok vannak a szlovák nyelv integrációjával kapcsolatban. A pedagógusok nem teremtenek kellő teret az államnyelv használatára, alkalmazkodnak a gyermekek kommunikációjához.

- a magyar tannyelvű alapiskolákban a szlovák nyelv és irodalom oktatásánál magyarul is beszélnek a tanárok annak érdekében, hogy a gyerekek megértsék a szöveget. Ha csoportmunka folyik, ott a gyerekek általában anyanyelven kommunikálnak egymással.

A 46 oldalas dokumentumot a kormány tudomásul vette. A jelentésben nem esik szó arról, hogy ezeket a „kedvezőtlen” jelenségeket elsősorban olyan településeken tapasztalták, ahol a szlovákok alkotják a kisebbséget. A magyar nyelvhasználatot többé-kevésbé csak a 20 százalék feletti magyarságú településeken biztosítja - úgy-ahogy - a kisebbségi nyelvhasználati törvény, míg a szlovák nyelvhasználatot ott is elvárnák, ahol nincs rá szükség, mert nem élnek ott szlovákok. Érdekes volna, ha a kulturális minisztérium egy hasonló összehasonlító elemzést készítene arról, hogy vajon a vegyesen lakott területeken a szlovák vagy a magyar nyelv használata szenved nagyobb csorbát azokon a területeken, ahol a szlovákok, illetve a magyarok élnek húsz százalék alatt. Nem készítenek, mert akkor kénytelenek lennének kimutatni, hogy valójában „Délen a magyar nemzetiségű állampolgárokra erősödő nyomást gyakorolnak a szlovák nyelv elsajátítására és használatára”. Bár a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) most nincs a parlamentben, a kormány ezzel a jelentéssel gyakorlatilag átveszi az agendáját, hiszen a SNS azon egyik választási szlogenjének kíván érvényt szerezni, hogy „A Tátrától a Dunáig szlovákul”

Zárószavazás előtt a Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról szóló határozat

A magyar Országgyűlésben finisel, azaz zárószavazás előtt áll a Felvidéki kitelepítettek emléknapjáról szóló határozati javaslat elfogadása. A határozati javaslatot még 2012. március 12-én képviselői önálló indítványként Dr. Molnár Attila (Fidesz) nyújtotta be. A parlament illetékes bizottságnak a Nemzeti Összetartozás bizottságát jelölte ki.

Kilencven éves lenne Schéner Mihály - Egy igazi Homo Ludens

2013. január 12. - (mti)

Festő, grafikus, szobrász, keramikus és bábtervező. A képző- és iparművészet több ágában, több műfajban is kipróbálta tehetségét. A művész és a művészet szabadságát vallotta, akárcsak nagy elődje, Kassák Lajos. Neoavantgárd expresszív jellegű szürreális alkotásai jeles művészegyéniséggé avatták. - 1923. január 9-én, a Békés megyei Medgyesegyházán született a Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész és grafikus. Első rajzóráit festőiskolát végzett édesanyjától kapta. A békéscsabai evangélikus gimnáziumban érettségizett, majd 1942-ben Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa lett. A II. világháború idején, 1944-ben besorozták, de megszökött a katonaságtól, és a háború végéig különböző helyeken bujkált. 1947-ben középiskolai tanári és festőművészi oklevelet szerzett, ezt követően két évre Aszódra szegődött rajztanárnak, majd ismét a fővárosban festett és tanított. Első önálló kiállítása, amely 1962-ben a Csók Galériában nyílt meg, példátlanul durva sajtókritikát kapott, mivel képei nem feleltek meg a hivatalosan elfogadott szocialista realizmus elvárásainak. Schéner egy időre visszahúzódott saját belső világába, némi elégtételül az szolgált számára, hogy egy éppen Budapesten tartózkodó gazdag londoni műgyűjtő megvásárolta képeit, ráadásul meghívta a festőt Londonba és Párizsba is. Schéner első külföldi kiállítása 1964-ben Londonban volt, ezután rendszeresen részt vett hazai és külföldi, egyéni és csoportos tárlatokon. Többek között Párizsban, Hamburgban, Varsóban, Szófiában, Bécsben, Berlinben állított ki. Művészete a változó világban stabil helyét kereső, az eszményi alkotói szabadságot megvalósító képzőművész példázata. Magát expresszív-szürrealista alkotónak nevezte, egyszerre volt festő, rajzoló, textilszobor- és bábkészítő, asztalos, fazekas és faesztergályos. Munkáira jellemző a népi mesterségek iránti tiszteletet kifejező motívumkincs, a tárgyi folklór formakészlete: a lovas huszárok, betyárok, a mézeskalács bábok, a faragott lovacskák, a kiskocsik a gyermekkori vásárok, búcsúk színes forgatagába vezetik a szemlélőt. Szürreális játékaiban ugyanakkor gyakran alkalmazza a görög mitológia alakjait is, a kentaurokat, a hárpiákat, a sellőket és a Gorgó-fejeket. Szerteágazó művészi törekvéseinek összegzése az 1983-ban a Műcsarnokban megrendezett gyűjteményes kiállítása volt, amelyet két hét alatt csaknem ötvenezren néztek meg. 1988-ban jelent meg Diabolikon című, száz kisördögöt bemutató rajzsorozata, amelyet az ördögök tulajdonságairól szóló szövegekkel egészített ki, 1997-ben pedig kézrajzaiból látott napvilágot egy kötet Kézkivirágzások címmel. Művésztársairól cikkeket jelentetett meg az Új Auróra és a Tiszatáj című folyóiratban. 1988-ban Békéscsabán két parasztbarokk műemléképületben létrehozta a Meseház elnevezésű játékmúzeumot, ahol az általa tervezett játékokkal játszhatnak a látogatók, majd ismerőseivel alapítványt is indított a gyermekkultúra segítésére, a Meseház gyarapítására. Művészetéről számos tanulmány jelent meg, művei többek között Nagy Lászlót és Ágh Istvánt is megihlették, Pacskovszky József pedig portréfilmet készített róla. Munkásságáért több kitüntetést kapott, többek között 1978-ban Munkácsy-díjat, 1984-ben a Soros Alapítvány díját és az érdemes művész címet. 1989-ben kiváló művész lett, 1994-ben a Magyar Köztársaság tiszti keresztjével tüntették ki, 1995-ben Kossuth-, 2005-ben Príma-díjas lett, 2008-ban pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést vehette át. 1992-ben szülőfaluja, Medgyesegyháza, 1998-ban pedig Békéscsaba díszpolgárává fogadta. 1992-től volt a tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, 2002-től a magyar PEN Klubnak. 2009. május 11-én hunyt el Budapesten. Utolsó kiállítása a megelőző évben, 2008-ban volt a budapesti Symbol Art Galériában.

http://www.youtube.com/results?search_query=Sch%C3%A9ner+Mih%C3%A1ly&;oq=Sch%C3%A9ner+Mih%C3%A1ly&gs_l=youtube.3...15881.16955.0.17364.2.2.0.0.0.0.81.150.2.2.0...0.0...1ac.1.z0aqNlUo9tM

„Petőfi mindkét ágon szlovák származású“

Petőfi apja nem szerb ortodox, hanem - a feleséghez, Hrúz Máriához hasonlóan - evangélikus szlovák volt. - „Igaz-e, hogy Petőfi Sándor apja, Petrovics István szerb származású volt? Ebben az esetben mi magyarázza az etnikai alapon valószínűleg ortodox (pravoszláv) vallású atya fiainak - abban az időben szokatlan, a szlovák származású édesanyjukét követő - evangélikus vallását?” A kérdés teljesen jogos. Akkoriban, Petőfi szüleinek házassága idején nem volt szokás az anya vallását a család egészére kiterjeszteni. (Kicsit később mindez úgy módosult, hogy a vegyes házasságokban a lányok az anya, a fiúk az apa vallását követték.) Petőfiéknél azonban - a köztudattal ellentétben - nem volt probléma a vallás. Ugyanis Petőfi apja nem szerb ortodox, hanem - a feleségséghez, Hrúz Máriához hasonlóan - evangélikus szlovák volt.

Teljesen szlovák származású volt a család

Így tehát a közvélekedéssel ellentétben Petőfi nem szerb-szlovák vegyesházasságból származott, hanem egy elmagyarosodó szlovák evangélikus apától, és egy szlovákságát inkább megtartó anyától. Ennek megfelelően az apa, Petrovics István (Kartal, 1791. aug. 15. - Pest, 1849. márc. 21.) és az anya, Hrúz Mária (Necpál, 1791. aug. 26. - Pest, 1849. máj. 17.) Aszódon, 1818. szeptember 15-én házasodtak össze Mikulás Dániel evangélikus lelkész előtt. A szülők valószínűleg Maglódon ismerkedtek meg, majd a házasságkötés után költöztek Szabadszállásra, s innen tovább vándoroltak a Kiskunság területén. Maglódon Hrúz Mária egy evangélikus lelkész, Martiny Mihály cselédje volt. Azért volt Aszódon az esküvő, mert itt élt Hrúz Mária édesapja. Ekkoriban Maglódon, Aszódon és az Alföld más városaiban nagyon sok szlovák evangélikus élt, akik az előző évtizedekben, évszázadokban vándoroltak északról, a Felvidékről, Nyitrából, Nógrádból dél felé, amikor a törökök kiverése után újra benépesedett ez a térség.

Szlovákul vagy magyarul beszéltek-e a családban?

A Petőfi család származásáról legutóbb Péter László közölt igen érdekes írást az Élet és Irodalom hasábjain (43. évfolyam, 13. szám). Eszerint is „Petőfinek semmi köze sem volt a szerbséghez. Petőfi mindkét ágon szlovák származású.” Péter László a szakirodalomra hivatkozik ezután, elsősorban Kiss József és Jakus Lajos kutatásaira. 1685-ig követhetők visszafelé Petőfi felmenői. Az apai ág egészen a Nyitra megyei Vagyócig (Vadovcéig) vezethető vissza, vagyis a Petrovicsok csakúgy a Felvidékről származnak, mint az anyai ág, amely a Túróc megyei Necpál (Necpaly) községből ered. Péter László ezután megállapítja: „Mind a két ág evangélikus, s ez is a szlovák (tót) származás bizonyítéka. Ha szerb lett volna bármelyik is, ortodox, görögkeleti lett volna.” 1822/23 fordulóján Petőfi Sándor tehát egy alföldi szlovák családban született, amelynek evangélikus vallásához kétség sem férhetett. Az irodalomtörténészek véleménye azonban eltér abban a tekintetben, hogy milyen nyelven beszélt a család ekkoriban. Vannak - elsősorban szlovák szakértők -, akik szerint szlovákul folytak a beszélgetések. A magyar irodalomtudósok viszont azt hangsúlyozzák, hogy Petőfi Sándor már magyarnak született, Petrovics István ugyanis ekkoriban már talán inkább magyarul beszélt. Hrúz Mária viszont még bizonyára inkább szlovákul tudhatott jobban. E kérdésre bizonyos választ tehát nem adhatunk, mint ahogy az alföldi városok vetélkedésében sem dönthetünk, hogy pontosan hol is született Petőfi Sándor, aki egyébként utóbb megváltoztatta a nevét, s a (talán) idegen hangzású Petrovicsot elhagyta. Kezdetben állítólag még a „Petőfy” aláírást is alkalmazta (legalább kétszer), és csak később szilárdult meg a Petőfi írásmód.

Szegő Iván Miklós (National Geographic)

Szlovák játékos nyerte a Puskás Ferenc-díjat

2012. december 7. - (mti)

Videó: http://vimeo.com/55925078

A szlovák Miroslav Stoch nyerte az év legszebb góljáért járó, idén negyedik alkalommal átadott Puskás Ferenc-díjat. Stoch a legszebb gólért járó díjat a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) zürichi éves gáláján vehetett át a győztes. A Fenerbahce válogatott futballistája március 3-án, a Genclerbirligi elleni török bajnoki mérkőzésen egy jobbról érkező szöglet után nagyjából 25 méterről, kapásból bombázott a jobb felső sarokba. A FIFA futballbizottsága által kiválasztott tíz szépségdíjas találatra a FIFA honlapján lehetett szavazni, majd november végétől már csak arra a háromra, amely addig a legtöbb voksot kapta. A másik két jelölt a címvédő brazil Neymar és a kolumbiai Radamel Falcao volt. Az első ilyen elismerést a portugál Cristiano Ronaldo kapta, majd a török Hamit Altintop, tavaly pedig Neymar volt a jutalmazott. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) története során első alkalommal nevezett el díjat egy korábbi játékosról, Puskás Ferencről, az Aranycsapat 2006 novemberében elhunyt legendás futballistájáról. A díjról szóló szerződést Joseph Blatter FIFA-elnök és az Aranycsapat legendás játékosának özvegye írta alá 2009. október 20-án a szintén Puskás Ferencről elnevezett felcsúti futballakadémián. Az év legszebb góljáért járó Puskás-díjat idén adták át negyedszer a FIFA éves, zürichi gáláján. Az első ilyen elismerést a portugál Cristiano Ronaldo kapta, majd a török Hamit Altintop, tavaly pedig a brazil Neymar volt a jutalmazott. A FIFA futballbizottsága összeállított egy tízes listát, amelynek góljaira a szurkolók szavazhattak a FIFA hivatalos honlapján, majd november végétől már csak arra a három gólra, amely addig a legtöbb voksot kapta. A gálára mind a három jelöltet meghívták, de csak a voksoláson győztes gólt hirdették ki, a sorrendet nem. Az esztétikai élmény mellett a gól fontossága is szempont, így legalább élvonalbeli bajnoki találkozón kellett születnie, hogy jelölt lehessen. A futballkaput és a benne labdát formázó elismerést női játékos is kiérdemelheti. A Puskás-díj ötlete Csorba Istvántól származik, a FIFA-t 2006-ban keresték meg az elképzeléssel, ezt Blatter egyértelműen támogatta, de a terveket szerzői és névhasználati jogok miatt csak 2009 decemberében sikerült valóra váltani, bár a Puskás-díj eszmei atyja időközben elhunyt. Az idei Puskás-díj átadásán jelen volt Puskás Ferenc özvegye és Orbán Viktor miniszterelnök.

Tetszik