alt : header1.swf



Wed11202019

Posledná aktualizácia08:56:59

Figyelő / Tallózó - 2013. február - március

0apress1Magyar kvótába számítanak a nemzetiségek zeneszámai is - Lebuktak a fémtolvajok - Fejedelmet és turult is loptak - Fico állítja: nem támadta a kisebbségeket - Szlovákia kutyázza Magyarországot - Kulturális év Kassán a kreativitás jegyében - Papucsek „pelikános” Magyarországa - Gašparovič fényesre törölte cipellőjét

Imrich Fuhl válogatásában

Tetszik

Magyar kvótába számítanak a nemzetiségek zeneszámai is

2013. március 4. - (mti)

A nem magyarul, de magyar zenészek által előadott műveket is magyarként ismerné el az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága. A testület hétfői ülésén - a médiatörvények változtatásához benyújtott módosítások vitájában - támogatta Karácsony Gergely (független) javaslatát, amely magyarnak ismerné el, és így a rádiók játszási listájában a magyar kvótába számítaná bele azokat a zeneszámokat is, amelyek a magyar kultúra vagy a Magyarország által elismert nemzetiségek Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájának részét képezik. A bizottság több tagja abszurdnak tartotta, hogy nem minősül magyarnak az a zenei alkotás, amelynek szövege nem magyar. L. Simon László, a testület fideszes elnöke arra mutatott rá, hogy ilyen alapon a latinul író Janus Pannonius sem számítanak magyar költőnek. Gáva Krisztián, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) helyettes államtitkára ugyanakkor azt mondta: a vonatkozó uniós irányelv a különbséget elsősorban az előadás nyelve alapján határozza meg - az Európai Bizottság is ezt a gyakorlatot követi -, a kormány csak az audiovizuális irányelv minél pontosabb átültetését tűzte ki célul. Hiller István (MSZP) ugyanakkor kijelentette: itt az unió ostobán jár el, és ha az irányelvek nem vágnak egybe a magyar érdekekkel, akkor szerinte a kulturális kormányzatnak kell kezdeményeznie a következő uniós szakminiszteri találkozón a közösségi norma megváltoztatását. A médiatörvény azon passzusa, amely csak a magyar nyelven előadott műveket ismeri el magyarként, de például egy magyar együttes által angolul megszólaltatottat nem, tavaly július óta hatályos, azóta kell a rádióknak másként számítani a zenei kvóták érvényesülését (műsoridejük legalább 35 százalékában kell magyar műveket sugározniuk.) A mostani változtatás ezt némileg pontosítja. A KIM a médiatörvény módosítását azt követően nyújtotta be, hogy konzultált arról az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal. Gáva Krisztián ugyanakkor közölte azt is: a most vitatott passzus nem az Európa Tanács kívánalma volt, az az uniós normáknak való megfelelést szolgálja.

A magyar nyelvű ügyintézés lehetőségei Szlovákiában

2013. március 4. - (Misad Katalin - Új Szó)

Tematikus szószedetek: http://www.gramma.sk/

Szlovák-magyar terminológiai szójegyzék:

http://www.narodnostnemensiny.gov.sk/data/files/2221_madarsky.pdf

A Gramma Nyelvi Iroda közönségszolgálatához gyakran érkeznek olyan kérdések, amelyekből a magyar mint kisebbségi nyelv hivatali használatával kapcsolatos nyelvi és egyéb problémákra következtethetünk. Az intézetben folyó kutató és gyakorlati tevékenység mellett éppen ezért fontosnak tartjuk a szlovákiai magyarság folyamatos tájékoztatását a különböző jogszabályok biztosította lehetőségekről. A Szlovákiában 1999. szeptember 1-én hatályba lépett kisebbségi nyelvhasználati törvény, illetve a 2002. január 1-től hatályos A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája fontos előrelépést jelent a szlovákiai kisebbségek nyelvi jogainak kiterjesztése szempontjából, rendelkezéseik alapján ugyanis törvényes mód nyílik a kisebbségi nyelvek írásbeli használatára a hivatalos érintkezés bizonyos területein. Ez főként abban nyilvánul meg, hogy azokon a településeken, ahol az utolsó népszámlálás adatai szerint a kisebbség a lakosságnak legalább 20 %-át alkotja, a nemzeti kisebbséghez tartozó szlovák állampolgárságú személyek a közigazgatási szervhez címzett írásos beadványaikat kisebbségi nyelven is benyújthatják; és a közigazgatási szerv az államnyelvű válasz mellett kisebbségi nyelven is válaszol a folyamodványra. A fenti követelményeknek eleget tevő településeken a közigazgatási szerv a közigazgatási eljárás során hozott határozatát az államnyelvű szövegezés mellett kérésre kisebbségi nyelvű hiteles fordításban is kiadja, saját hatáskörében az általánosan kötelező érvényű jogszabályokról kérésre kisebbségi nyelven is tájékoztatást nyújt, a saját hatáskörében kiadott űrlapokat pedig kérésre kisebbségi nyelven is az állampolgárok rendelkezésére bocsátja. A kisebbségi nyelvhasználati törvény rendelkezései szerint azokon a településeken, amelyeken a kisebbség arányszáma eléri a 20%-ot, a területi önkormányzati szerv tanácskozása kisebbségi nyelven is folyhat, ha azzal valamennyi jelenlevő egyetért; illetve az ilyen településeken a helyi képviselő-testület tagja e szerv tanácskozásain a kisebbségi nyelvet is használhatja (a tolmácsolásról ez esetben az önkormányzat gondoskodik). Az előző szabályozásokat az 1995. évi ún. államnyelvtörvény 2009-ben módosított rendelkezései, valamint az 1999. évi kisebbségi nyelvhasználati törvény 2011-ben módosított előírásai is megerősítik: az a személy, akinek anyanyelve az államnyelv szempontjából értelmezett közérthetőség követelményének megfelel, a közigazgatási szervvel történő hivatalos érintkezésben használhatja az anyanyelvét. Ugyanezen törvények utalnak arra, hogy a nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó személyek anyanyelvének használatát biztosító jogok a bírósági és a bűnügyi szervek előtti eljárásban érintetlenek maradnak. A fentiekből kitűnik, hogy a közigazgatás és a jogszolgáltatás azok a hivatalos színterek, ahol Szlovákiában elvileg lehetséges a magyar nyelv használata. Anyanyelvünknek e területeken való szélesebb körű használatához kétségkívül hozzájárulnak azok a tematikus szószedetek (pl. a folyamatosan bővülő szlovák-magyar közigazgatási szójegyzék, az önkormányzatok számára készült kétnyelvű mintaszöveg-gyűjtemény, a kétnyelvű foglalkozásnév-jegyzék, stb.), amelyek a Gramma Nyelvi Irodában készültek, készülnek (www.gramma.sk), illetve az a szlovák-magyar terminológiai szójegyzék, amely a kisebbségi kormánybiztos honlapján érhető el (www.narodnostnemensiny.gov.sk).

Hedvig ügye politikai jellegű

2013. március 4. - (Vrabec Mária - Új Szó)

A Hedvig-ügyben az egykori Szovjetunió és Kína szintjén van a szlovák igazságszolgáltatás. Szakértők szerint lehetetlenség hat év után precíz diagnózist adni. A pszichiátriával történő politikai visszaélésnek nevezték a szakemberek a szlovák hatóságoknak azt a szándékát, hogy hat év után vizsgálják Malina Hedvig állapotát. A szombaton megrendezett nemzetközi szakmai tanácskozás résztvevői közös állásfoglalást adtak ki, amelyet elküldenek a Pszichiátriai Világszövetség etikai bizottságának. A szlovákiai, magyarországi, csehországi ausztriai, németországi és angliai pszichiáterek Hedvig egészségügyi dokumentációjának áttanulmányozása után arra a következtetésre jutottak, hogy kezelőorvosa, Jozef Hašto „helyesen diagnosztizálta nála a poszttraumás stressz szindrómát és példásan kezelte”. Kijelentették, hogy hat és fél év elteltével a hatóságok is csak a dokumentációból indulhatnak ki, mert a most végzett vizsgálatok alapján lehetetlen az akkori lelkiállapotára vonatkozó következtetéseket levonni. „Az, hogy valakit ennyi idő után akarnak újra vizsgálni, két szempontból is megdöbbentő. Szakmai képtelenség, ráadásul retraumatizálja a pácienst” - jelentette ki Timothy Lambert angol igazságügyi pszichiáter. Helga Matthess német pszichotraumatológus azt mondta, sokkolta őt a hír, hogy Hedviget két hónapos intézetbe zárással fenyegetik. „Mi, németek különösen érzékenyek vagyunk erre, mert történelmi tapasztalatunk van azzal, hogyan tud a hatalom visszaélni a pszichiátriával. Ez érzékeny tudományág, ezért is kell fokozott óvatosságra és tisztességre intenünk mindenkit, aki hivatkozni akar rá” - mondta. Újságírói kérdésekre válaszolva a külföldi szakemberek egybehangzóan azt mondták, magát demokratikusnak valló államban még nem találkoztak a Hedvig-ügyhöz hasonló esettel.. „A hatalom hajlamos ideológiai célokra használni az orvostudományt. Mivel nyilvánvaló, hogy ilyen hosszú idő eltelte után nem lehet objektív és igaz eredményeket kapni, ki kell mondani, hogy ebben az esetben is erről van szó” - hangsúlyozta a cseh Peter Zvolský professzor. Kollégája, Petr Smolík arra hívta fel a figyelmet, hogy a Pszichiátriai Világszövetség utoljára a Szovjetunióban és 2004-ben Kínában állapított meg a pszichiátriával történő súlyos visszaéléseket. A főügyészségen tegnap nem tudták megmondani, hogy ennek ellenére továbbra is ragaszkodnak-e Hedvig kivizsgálásához. „A főügyészség előtt nem ismert a konferencia zárójelentése, de az sem, ki szervezte és mely szakemberek vettek részt rajta, ezért nem kíván nyilatkozni az ügyben” - írta megkeresésünkre Andrea Predajňová szóvivő. A szombati szakmai tanácskozáson elfogadott állásfoglalást a Szlovák Pszichiátriai Társaság és a Pszichiátriai Világszövetség is megkapja. Amint Peter Breier, jelenleg Angliában dolgozó szlovákiai pszichiáter elmondta: ha Hedviget továbbra is vizsgálatokra hívják és intézeti megfigyeléssel fenyegetik, a szakmai tanácskozás résztvevői kérni fogják a világszövetség közbelépését. „A szövetség szakmai csoportot küld Szlovákiába, hogy vizsgálja felül az ügyet. Ha súlyos szakmai és etikai visszaéléseket talál, a következmény a nemzeti pszichiátriai társaság világszövetségi tagságának felfüggesztése is lehet” - magyarázta.

Sme: A külföldi elmeorvosok ellenzik Malina-Zák Hedvig újabb vizsgálatát

2013. március 4. - (mti)

Ha a szlovák hatóságok továbbra is megpróbálják kierőszakolni Malina-Žák Hedvig újabb elmeorvosi vizsgálatát, akkor hat ország 13 elmeorvosa felszólítja majd a Pszichiátriai Világszövetséget (World Psychiatric Association), hogy vizsgálja ki az esetet - írta hétfői számában a Sme szlovák napilap. A 13 szakértő szombaton Pöstyénben (Piešťany) tanácskozott, beszélt Malina-Žák Hedviggel, és megismerkedett az immár kétgyermekes asszony elmeorvosa, Jozef Hašto által készített szakvéleménnyel. Malina Hedvig ügye 2006. augusztus 25-én kezdődött, amikor az akkor 23 éves diáklányt Nyitrán két bőrfejű megverte, vallomása szerint azért, mert magyarul beszélt. Robert Fico akkori kormányfő és Robert Kaliňák belügyminiszter azonban nyilvánosan megvádolták őt azzal, hogy az eset nem történt meg, vagy nem úgy, ahogy azt elmondta, s ezért 2007 májusában hamis tanúzás vádjával a hatóságok eljárást indítottak ellene. Ennek keretében az ügyészség kezdeményezte a nő elmeorvosi vizsgálatát. A nyitrai járásbíróság ezt tavaly szeptemberben első fokon elutasította. A vizsgálatnak arra kellett volna fényt derítenie, hogy milyen elmeállapotban volt Malina Hedvig az őt ért támadás, majd az azt követő kihallgatások idején. A járásbíróság döntését az ügyészség megfellebbezte. A külföldi elmeorvosok mostani megállapításai szerint helyes volt a diagnózis, miszerint Malina Hedvig poszttraumatikus stressz szindrómában szenvedett, és megfelelő volt az ezt követő kezelés is. Hangsúlyozták, hogy egy újabb elmeorvosi vizsgálat nem hozna új eredményt, csak azt érnék el, hogy a vizsgálat újra előidézi a korábbi traumát.

Nem csökkent a magyar kisiskolások száma, de…

http://mno.hu/hatarontul/nem-csokkent-a-magyar-kisiskolasok-szama-de-az-asszimilacio-erezheto-1142673

Közép-Európában egyre kevesebben tájékozódnak a brüsszeli eseményekről

http://kitekinto.hu/karpat-medence/2013/03/05/szlovakia_lakossagat_egyre_kevesbe_erdekli_az_unio/

Szlovák-magyar miniprojektek romáknak

http://kitekinto.hu/karpat-medence/2013/03/04/_szlovak-magyar_miniprojektek_romaknak_/

Könyvbemutató - Minden, amit tudni akar a mai Csehországról

https://www.facebook.com/events/543551812351860/?notif_t=plan_user_invited

Az emberi fáklyák emlékezete - Jan Palach, az első fáklya

http://nemcsakpraga.blogspot.hu/2013/03/az-emberi-faklyak-emlekezete-i-jan.html

Élő fáklyák - Akik felgyújtották magukat a nemzetért

http://index.hu/tudomany/tortenelem/2013/03/02/akik_felgyujtottak_magukat_a_nemzetert/

Doncsev: Szent István szellemében

Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériuma frissen kinevezett államtitkára: „A magyar kormány Szent István szellemében gondoskodik arról, hogy valamennyi Magyarországon élő etnikai, nemzeti és vallási kisebbség tiszteletet és megbecsülést élvezzen.” (mti)

Martonyi: A kisebbségi kérdés nem belügy

2013. március 4. - (mti)

Magyarország és Románia kormánya is úgy érzi, hogy a kisebbségi kérdés nem belügy - hangsúlyozta Martonyi János külügyminiszter Bukarestben, ahol hétfőn román kollégájával, Titus Corlateannal közösen vesz részt a magyar-román Stratégiai Partnerségi Nyilatkozat aláírásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett konferencián. Magyarország sosem vitatta el egyetlen országnak a jogát sem, hogy a Magyarországon élő kisebbségek ügyében szót emeljen - tette hozzá, és kifejezte reményét, hogy ezt a jogot a magyar kormánytól sem akarja senki sem elvitatni. A konferencián elmondott beszédében Martonyi János rámutatott, Románia és Magyarország érdekei közösek, és a kelet-közép-európai térségben az államoknak egymással kell összefogniuk. Ehhez azonban kölcsönös bizalom kell és kellő visszafogottság a retorikában - tette hozzá. Kifejtette: a tíz éve aláírt magyar-román stratégiai partnerségi nyilatkozattal összekapcsolódott a két ország sorsa, mind az euroatlanti, mind az európai uniós integráció szintjén. A jövőre nézve Románia is sok tekintetben együtt tud működni a két ország, például a román schengeni csatlakozás kiteljesítése, az európai munkaerőpiac, vagy az euró-övezetbe való belépés terén - mondta Martonyi János. A külügyminiszter szerint a vitákra is szükség van, de „veszekedésre” nem a két ország kapcsolatában. A kisebbségi kérdésre utalva azt kérte Romániától, hogy vegye figyelembe az adott közösség álláspontját, amikor a sorsukat érintő kérdésekről dönt. Hozzátette, az is természetes, hogy Magyarország támogatja a romániai magyarság törekvéseit, legyen szó a közigazgatás átszervezéséről, vagy az államosított javak visszaszolgáltatásáról. Az évfordulós ünnepségen a két külügyminiszter, Bukarestben akkreditált nagykövetségek diplomatái és volt román külügyminiszterek vettek részt.

Teherkompjárat létesülhet Esztergom és Párkány között

2013. március 1. - (mti)

Szlovák-magyar együttműködéssel, napi hetven kamiont szállítani képes teherkompjárat létesülhet Esztergom és Párkány között - erről fogadott el elvi hozzájárulást az esztergomi képviselő-testület csütörtök esti ülésén. Az ülésen Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastrukturális területért felelős államtitkára elmondta a képviselőknek, hogy a Megyeri-hídtól Vámosszabadiig nincs olyan híd a Dunán, amely lehetővé tenné a legnagyobb kamionok áthajtását. A minisztérium felmérései szerint a komp hiánypótló beruházás lenne, melyet a Dunakanyar térségének gazdasági igényei tesznek indokolttá. Völner Pál elmondta, hogy az Európai Területi Együttműködés Program keretén belül szabadultak fel források, amelyekre pályázni lehet. Magyar részről a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nyújt be pályázatot a beruházásra, amelynek működését legalább öt évig biztosítani kell.

Helyreállítják a szétvágott Rákóczi-szobrot

http://nol.hu/kulfold/helyreallitjak_a_szlovakiaban_szetvagott_rakoczi-szobrot

Megtalálták az ellopott Rákóczi-mellszobrot és a turulszobrot is

2013. március 1. - (mti)

Megtalálta és lefoglalta pénteken délután a szlovák rendőrség II. Rákóczi Ferenc Borsiban ellopott mellszobrát, illetve a Szentesen (Svätuše) eltulajdonított turulszobrot is - tudta meg az MTI tudósítója Laczkó Lajostól, a borsi II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulás elnökétől. A tényt Jana Mésarová, a kassai rendőrség szóvivője is megerősítette. A bronzból készült szobrokat Borsiban, egy családi ház garázsában találták meg. Laczkó szerint a Rákóczi-mellszobrot három részre vágták, s kárt tettek a turulszoborban is. A rendőrség az üggyel kapcsolatban három személyt vett őrizetbe, akik ellen büntetőeljárást indítottak. „Nagyon örülünk, hogy rövid időn belül sikerült kinyomoznunk és őrizetbe vennünk a tetteseket, akik Királyhelmec környékéről származnak, s ezzel megakadályozni azt, hogy az eltulajdonított szobrokban jelentősebb kár essen, illetve hogy eladhassák őket” - nyilatkozta az MTI tudósítójának Radoslav Fedor ezredes, a szlovák rendőrség tőketerebesi járási igazgatója. A sikerhez a szlovák rendőrök sátoraljaújhelyi kollégái is hozzájárultak. „Szeretném megköszönni magyar kollégáinknak, hogy információikkal elősegítették a tettesek kézre kerítését” - mondta az ezredes. Közlése szerint az egyik gyanúsított személy nemesfémlopás miatt szerepelt a magyar rendőrség nyilvántartásában, ami segített a szlovákoknak a nyom megtalálásában. A jelek arra vallanak, hogy nem nemzetiségi indítékúak voltak az esetek, a lopások hátterében nagy valószínűséggel fémtolvajok állnak. „Számunkra nagy öröm, hogy megkerültek a szobrok, s nagy öröm az is, hogy az eseteknek nincs magyarellenes élük. A rendőrség gyors és jó munkát végzett” - mondta Laczkó. A tetteseket a hatályos törvények szerint akár három év szabadságvesztés is fenyegetheti.

Fejedelmet és turult is loptak Szlovákiában

2013. március 1. - (nol.hu)

II. Rákóczi Ferenc mellszobrát a szülőháza elől vitték el a kelet-szlovákiai Borsiban (Borša). A közeli Bodrogszentesen egy turulszobornak kelt lába. A kassai megyei rendőrség megkezdte a nyomozást. Hatósági feltevések szerint vagy nacionalisták, vagy pedig nemesfémtolvajok garázdálkodtak a környéken. Az utóbbit az a tény valószínűsíti, hogy az elmúlt napokban mindkét helyen magyarországi rendszámú furgonnal vásároltak fel ócskavasat. Ekkor vethettek szemet a két alkotásra, amelyet nem óvtak kamerákkal. A szlovákiai hatóság már felvette a kapcsolatot miskolci partnerével. II. Rákóczi Ferenc szobrát 1907-ben Mayer Ede készítette el, Mányoki Ádám festménye alapján. Az alkotás a közép-szlovákiai Zólyom (Zvolen) főterén állt, ahol 1920-ban ledöntötték. Sokáig a nógrádi Füleken (Filakovo) rejtegették. Végül 1969 májusában szülőfalujába szállították, s a restaurálást követően a Rákóczi-várkastély előtt állították fel. Azóta elsősorban a szlovákiai magyarok és az anyaországiak egyik zarándokhelye volt. Egy nappal korábban a közeli Bodrogszentesen (Svätuše) egy turulszobor tűnt el.

Ellopták II. Rákóczi Ferenc mellszobrát

http://ujszo.com/online/regio/2013/03/01/elloptak-ii-rakoczi-ferenc-mellszobrat

„Örökség- Kultúra” Oktatási Elektronikus Könyvtár - Magyarországi szlovákok

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek.php#szlovakok

Ondrej Krupa: Rozprávky z Alberta

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_kisebbsegek/2008/Multimedia/Ondrej_krupa_hanganyag/index.htm

Fuhl Imre: A pokolba tartó vonat

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_kisebbsegek/2009/nemetek/15_eves_unnepi_antologia/pages/021_A_pokolba_tarto_vonat.htm

Václav Havel képverseiből

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_kisebbsegek
/2009/nemetek/15_eves_unnepi_antologia/pages/026_Vaclav_Havel_kepverseibol.htm

Magyar nyelvű riportért büntették a párkányi városi televíziót

2013. február 28. - (mti)

A szlovákiai médiatanács pénzbüntetésre ítélte a párkányi városi televíziót működtető társaságot, mert egyik riportjában csak magyarul hangzott el egy beszélgetés - jelentette a Bumm.sk szlovákiai magyar hírportál csütörtökön. „Kénytelenek vagyunk a jelenlegi törvényeknek megfelelni, de nagyon szívesen vennénk, ha megváltoznának ezek a törvények” - kommentálta tömören a Bumm kérdésére válaszolva a szlovákiai médiatanács döntését Pereszlényi Gyula, az érintett cég vezetője. A párkányi városi televízió azzal sértette meg a tanács szerint az államnyelv használatát szabályozó törvényt, hogy 2012. július 6-án hat alkalommal sugárzott egy tragikus balesetről szóló riportot, amely egy csak magyar nyelven elhangzó beszélgetést tartalmazott. A médiatanács emiatt 165 eurós büntetés megfizetésére kötelezte a televíziót működtető céget. A reklámot szabályozó törvény többszöri megsértése miatt a médiatanács írásbeli figyelmeztetésben is részesítette a társaságot. Korábban a szlovák nyelven sugárzó, országos Fun Radio kereskedelmi csatornát részesítették figyelmeztetésben azért, mert egy magyar nyelvű OTP-reklámot sugárzott. A hatályos szlovák nyelvtörvény szerint a médiában minden információnak az állam hivatalos nyelvén, tehát szlovákul is el kell hangzania.

Püspökhatvan - óvoda - bölcsőde

Fotó: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=387742661324716&;set=a.165789530186698.33779.147596498672668&type=1&theater

Hévizi Pálné óvónővel a gyerekek játékos foglalkozáson vesznek részt. A mintegy 1500 lakosú Püspökhatvanban, a szlovák nemzetiségi településen az önkormányzat az óvoda bővítése keretében 20 férőhelyes bölcsődét létesített. A gyerekek óvónők segítségével a szlovák nyelvet is megtanulhatják. (mti)

Nemzetiségeket a Nemzeti Jegyzékre!

Fórum Magyarország nemzetiségei számára - 2013. március 7. - Néprajzi Múzeum

http://www.oslovma.hu/XXX/NemzJegy.pdf

Utcát neveztek el Dedinszky Gyuláról

http://www.evangelikus.hu/cikk/%C3%ADr%C3%B3-
helyett-lelk%C3%A9sz-%E2%80%93-utc%C3%A1t-neveztek-el-dedinszky-gyul%C3%A1r%C3%B3l

Dedinszky Gyula: A csabai kolbász

http://web.bmk.hu:8080/jadox/images/csabai_kolbasz.pdf

Könyv a csabai kolbászról

http://mandarchiv.hu/cikk/150/Konyv_a_csabai_kolbaszrol

Dedinszky Gyula bibliográfia

http://web.bmk.hu:8080/jadox/images/dedinszky_bibliografia.pdf

Pozsonyi Kifli

A polgári társulás küldetése Pozsony történelmi és kulturális értékeinek ápolása és népszerűsítése

http://www.pozsonyikifli.sk/hu/Fooldal.html

Pörzse lenyomná a facebook-ot és a fél internetet

2013. február 26. - (Csezmiczei Vitéz János - egyenlito.blog.hu)

A Jobbiktól sosem álltak távol a nagyratörő elképzelések. Úgy akarnak nagy-Magyarországot, hogy annak jelenlegi területén a magyarok erős kisebbségben lennének (7 millió román, 5 millió szlovák, 5 millió horvát, 1,5 millió szerb, egymillió ukrán, stb.). Most Pörzse Sándor, a korábban az MSZP-nek kampányoló radikális, médiaceleb-politikus álmodott nagyot. Ma a Parlamentben közölte: „Én el tudom képzelni, hogy létrehozzunk olyan rendszert, ahol az idejük felét az interneten a magyarok a Nemzeti Regiszteren töltik.” Pörzse Sándor tudja mi érdekli az internetező magyarokat... A nemzetiregiszter.hu másfél éve létező kormányzati honlap a „világ magyarságának” összefogására. Azonban hiába harangozta be maga Semjén Zsolt, alig látogatják. Én készséggel elhiszem Pörzse Sándornak, hogy ezt a honlapot lehetne jobban csinálni. Mennyivel izgalmasabb lenne valami vérbő jobbikos hőbörgés valamelyik szomszédunk ellen, mint hogy „Burgenland első püspökére emlékeztek Kismartonban” (ez ott a legfrissebb, mai hír). Az elképzelés irrealitása mellett azonban így sem lehet elmenni. A legnagyobb magyar hírportál, az [origo] még a csúcspontján lévő iwiw-vel együtt sem tudta megközelíteni az internetező magyarok idejének felét. Szóval Pörzsétől elég bátor, hogy a magyar állam közismerten nagy erőforrásaira támaszkodva, lenyomná a facebook-ot és a fél internetet. Azt meg reméljük, hogy nem akarnák majd kényszeríteni az embereket a nemzeti regiszter használatára...

Workshop: Vadászati és erdészeti klaszter / Poľovnícky a lesnícky klaster

www.oslovma.hu/XXX/Workshop.doc

Csehszlovákia kettéosztása mindkét félnek használt

http://ujszo.com/online/kozelet/2013/02/26/csehszlovakia-ketteosztasa-mindket-felnek-hasznalt

Fico állítja: nem támadta a kisebbségeket, konkrét esetre reagált

2013. március 4. - (mti)

Félreértésről, és nem a kisebbségek elleni támadásról van szó - állítja Robert Fico szlovák miniszterelnök a Matica Slovenská (Szlovák Anyácska) kulturális szervezet múlt heti jubileumi rendezvényén elhangzott, nagy vihart kiváltó beszédéről abban az interjúban, amely hétfőn jelent meg az Új Szó című szlovákiai magyar napilapban. Fico múlt kedden Túrócszentmártonban (Martin) a Matica Slovenská megalakulásának 150. évfordulója alkalmával megrendezett ünnepségen az állam zsarolásával vádolta meg a kisebbségeket, és azt állította, hogy Szlovákia elsősorban a szlovákoké, nem pedig a kisebbségeké. A kormányfő az interjúban azt mondta: egy konkrét eset alapján általánosított, amelyről viszont nem kívánt beszélni. „Továbbra is állítom, hogy egy olyan kormány élén állok, amely mindent meg kíván tenni azért, hogy a kisebbségek jól érezzék magukat. Mindent megteszek azért, hogy jók legyenek kapcsolataink Magyarországgal. Ami pedig a kijelentéseimet illeti, amelyeket értelmetlenül nyomban úgy használtak fel, mintha puskaporosak lennének: a Matica Slovenská akcióján egy konkrét esetre reagáltam” - fejtette ki Fico az Új Szóban. Arra a kérdésre, hogy az elhangzottak miatt nem akar-e bocsánatot kérni, azt válaszolta: „Azt mondtam, hogy sajnálom, ha félreértettek. Egy konkrét esetről beszéltem, ez az a kijelentés, amit idézhetnek tőlem.” Fico a Matica ünnepségén azt mondta: úgy látja, van olyan tendencia, hogy a szlovák államalkotó nemzet kárára mindenütt előtérbe kerülnek a kisebbségi problémák, mintha „Szlovákiában nem is élnének szlovákok”, s ez furcsa. „Szeretném, ha abbamaradna a kisebbségi jogokkal való zsarolás” - húzta alá Fico. Leszögezte: bármennyire is tisztelik a kisebbségeket, a független Szlovákiát nem az ő számukra, hanem elsősorban az államalkotó szlovák nemzet számára hozták létre. „Érvényes, hogy az állam nemzeti, a társadalom pedig polgári. Mi független államunkat elsősorban nem a kisebbségek számára hoztuk létre, bármennyire is tiszteljük őket, hanem elsősorban a szlovák államalkotó nemzet számára, mert éppen a szlovákok voltak azok, akik a volt közös Csehszlovákiában nem tudták érvényesíteni minden képességüket” - jelentette ki Fico. A kormányfő beszéde felháborodást váltott ki a szlovákiai kisebbségek körében. Képviselőik elfogadhatatlannak minősítették a kijelentéseket, bírálták Ficot és magyarázatot követeltek. Élesen bírálta a szlovák kormányfőt a Híd magyar-szlovák párt is.

Blöffnek tartják Fico magyarázatát

http://ujszo.com/online/kozelet/2013/03/05/bloffnek-tartjak-fico-magyarazatat

Flašíková-Beňová nem beszélne úgy a kisebbségekről, ahogyan Fico

http://ujszo.com/online/kozelet/2013/03/04/flasikova-benova-nem-beszelne-ugy-a-kisebbsegekrol-ahogyan-fico-tette

A miniszterelnököt senki sem dicséri magyarázkodásáért

2013. március 5. - (sita - Új Szó)

Egyértelműen negatív visszhangot kapott a kormányfő magyarázkodása, mellyel a múlt keddi, kisebbségeket érzékenyen érintő beszédét próbálta megmagyarázni. Robert Fico azt mondja, egy konkrét projekt dühítette fel, arról viszont hallgat, milyen projektről volt szó. A. Nagy László kisebbségi kormánybiztos szeretné tudni, melyik projekt háborította fel a kormányfőt, ezért találkozót kért tőle. Addig nem nyilatkozik Fico szavairól - hárította el lapunk kérdését. Berényi József nem érti, miért kell államtitokként kezelni a Fico által emlegetett állítólagos projektet. „Ebből úgy tűnik, csak találgatott” - szögezi le az MKP elnöke. Ha a Híd kormánykoalícióban lenne a Smerrel, egy ilyen miniszterelnöki beszéd után komolyan el kellene gondolkodni a közös jövőről, nyilatkozta kérdésünkre Bugár Béla. A Híd által jelölt kisebbségi kormánybiztos munkája szerinte más lapra tartozik. „Az egy kísérlet, amellyel próbáljuk menteni a menthetőt, és legalább van egy mechanizmus, amely lehetőséget ad, hogy tárgyalhassunk a felmerülő problémákról” - magyarázza a Híd elnöke. Monika Flašíková-Beňová (Smer) saját elmondása szerint nem nyilatkozna úgy a kisebbségekről, ahogyan párttársa, Fico tette a Matica slovenská alapításának 150. évfordulója alkalmából tartott turócszentmártoni beszédében. „Nem voltam ott, de nem teszek úgy, mintha nem tudnám, mi hangzott el. Nem ismerem teljesen azt a kontextust, amelyben a miniszterelnök ezt mondta, de a magam részéről azt mondhatom, hogy tisztelni kell az országban élő kisebbségeket, és a többségnek a kisebbségekhez fűződő viszonya jelzi, milyen a társadalom állapota” fejtette ki az Európai Parlament képviselője - „Én biztosan nem ilyen szavakat választottam volna. Azt, hogy miért mondta ezeket a miniszterelnök úr, tényleg nem tudom” - tette hozzá Flašíková-Beňová. Berényi szerint az is jelzésértékű, hogy Fico jónak tartja a jelenlegi szlovák-magyar viszonyt. „Egy nacionalista politikusnak nyilván megfelel, hogy a magyarság ilyen sebes iramban fogy” - jegyzi meg az MKP elnöke. Berényi úgy látja, Fico azért akarja megőrizni a jelenlegi kisebbségi status quót, mert tudja, hogy a kisebbségi intézményrendszer további bővítésekre szorulna. A múlt héten Miroslav Pollák romaügyi kormánybiztos is bírálta a kormányfő szavait. A miniszterelnök a Matica slovenská múlt keddi évfordulóján többek között azt mondta, hogy Szlovákiát nem a nemzetiségeknek hozták létre, és véget kell vetni annak, hogy a kisebbségi jogokkal zsarolják az országot.

Robert Fico az Új Szónak: Sajnálom…

Félreértés, nem átgondolt támadás - a kormányfő így magyarázta a Matica slovenská ünnepi rendezvényén elhangzott beszédét. Állítólag egy konkrét eset alapján általánosított - a konkrét esetről viszont nem kívánt beszélni…

http://ujszo.com/online/kozelet/2013/03/03/robert-fico-lapunknak-sajnalom

Robert Fico: A kisebbségek ne zsarolják a szlovák államot

2013. február 26. - (mti)

Robert Fico szlovák miniszterelnök azt szeretné, ha az országban élő kisebbségek úgymond abbahagynák az állam zsarolását. A Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Híd magyar-szlovák párt azonnal bírálta a szlovák miniszterelnök kijelentéseit. A kormányfő úgy látja: van olyan tendencia, hogy a szlovák államalkotó nemzet kárára mindenütt előtérbe kerülnek a kisebbségi problémák, mintha „Szlovákiában nem is élnének szlovákok”, s ez furcsa. „Szeretném, ha abbamaradna a kisebbségi jogokkal való zsarolás” - húzta alá Fico, aki a Matica slovenská (Szlovák Anyácska) kulturális szervezet megalakulásának 150. évfordulója alkalmával kedden Turócszentmártonban (Martin) tartott ünnepségen beszélt. Leszögezte: bármennyire is tisztelik a kisebbségeket, a független Szlovákiát nem az ő számukra, hanem elsősorban az államalkotó szlovák nemzet számára hozták létre. „Érvényes, hogy az állam nemzeti, a társadalom pedig polgári. Mi független államunkat elsősorban nem a kisebbségek számára hoztuk létre, bármennyire is tiszteljük őket, hanem elsősorban a szlovák államalkotó nemzet számára, mert éppen a szlovákok voltak azok, akik a volt közös Csehszlovákiában nem tudták érvényesíteni minden képességüket” - jelentette ki Fico. „Divatos szokássá vált, hogy a Szlovákiában élő kisebbségek részéről főleg csak követeléseket tapasztalunk, de semmiféle elkötelezettséget az állam iránt” - mondta a kormányfő. Majd hangsúlyozta: „Ennek meg kell változnia, és bízom abban, hogy az új kisebbségi kormánybiztos hozzáállásában ez be is fog következni.” A Fico-kormány kisebbségi biztosának tisztségét jelenleg A. Nagy László, a Híd magyar-szlovák párt képviselője tölti be. Eddig senki sem jelezte, hogy menesztenék. A miniszterelnök beszédében élesen kikelt a szlovákiai média ellen is, amely szerinte bulvárosítja a Matica Slovenská „őszintén hazafias” és „nemzetmentő” munkáját. Fico azt állította, hogy a Matica Slovenská nemcsak a kihalástól mentette meg a szlovákokat, hanem „feltámasztotta őket a halálból”. Azt mondta, hogy a Maticában „a szlovák elit” tömörül. „A Maticának élen kell járnia a szlovák nemzet erkölcsi megújulásában” - jelentette ki Fico. „Az ilyen kijelentések elfogadhatatlanok egy demokratikus ország miniszterelnökétől. Kikérjük magunknak minden kisebbség nevében, hogy bárki is a másodrangú állampolgárok pozíciójába helyezze az itt élő kisebbségeket” - olvasható a Híd nyilatkozatában, amelyet Kovács Nicolett szóvivő ismertetett. „Robert Fico a nemzetállam-építés tejes felvállalásával ismét rámutatott, hogy hol is látja a kisebbségek helyét Szlovákiában. Számára első helyen áll a szlovák nemzet, amely egyben az állam birtokosa, utána jönnek a kisebbségek, amelyek pedig a megtűrtek kategóriájába tartoznak” - tolmácsolta Berényi József, az MKP elnökének álláspontját az MTI-nek Fiala Ilona szóvivő. „Fico egyben üzenetet fogalmazott meg Magyarország irányába is, ahol sokan illúziókat kergettek a mostani mosolydiplomácia miatt” - vélekedett Berényi. Nyilatkozatában mindkét párt rámutatott arra, hogy Fico a kisebbségek elleni támadásával az ország súlyos szociális és gazdasági gondjairól próbálja meg elterelni a figyelmet.

Fico - Álarcok és számítások

Nem soviniszta, hanem opportunista

2013. március 2. - (Ravasz Ábel - Új Szó)

Robert Fico ominózus maticás beszéde megmozgatta az elemzők fantáziáját. Sokan máris arról beszélnek: lehullott a mérsékelt Fico álarca, és megjelent végre ismét a valódi arca. Szerintem ez tévedés: ugyanis ez az arca sem valódibb, mint akármelyik másik. Nem arról van szó, hogy Robert Fico hirtelen egyik napról másikra (újra) nacionalista lett, mint ahogy a választási kampányban sem egy buddhista meditáció után vált mérsékeltté. Profi politikusról van szó, sokkal profibbról, mint ahogy legtöbb ellensége szeretné látni őt, és sokkal profibb ezen ellenségeinél is. Pontosan látja és érzi, hogy az opportunisták idejét éljük: azokét, akik fel tudják mérni és ki tudják használni a lakosság hangulatváltozásait. Azokét, akik megfelelően tudnak bánni mind a felmérésekkel, mind a személyes benyomásokkal, és akik az így kialakuló összkép alapján markáns döntéseket tudnak hozni. Amikor Robert Fico felment a Matica színpadára, a nyakán nem dülledtek ki az erek. Nem a düh, a zsigeri nacionalizmus beszélt belőle, hanem a hideg számítás. Annál rosszabb, természetesen: az számomra sokkal elfogadhatóbb, ha valaki őszintén xenofób, mintha szántszándékkal, kimért módon. Ahogy a miniszterelnök a napokban gond nélkül vissza tudott térni korábbi szerepéhez, úgy a „mérsékelt Ficónak” sem áldozott le még örökre. A Smer és háttéremberei változatlanul figyelni fogják a közvélemény rezgéseit. Most valami miatt úgy ítélték meg, hogy karakán, kemény kiállásra van szükség - ez egyébként érezhető volt már az ominózus, a romakérdésre „extrém” megoldásokat javasló pár nappal ezelőtti beszéde esetében is. Hogy miért érezhették így, arra jó támpontot adnak a közvélemény-kutatások: a kormányzás fokozatosan őröli fel a Smer támogatottságát, és bár a parlamenti választások messze vannak, ez nyilván nem jön nekik jól. Itt jön a képbe a nacionalizmus, amely szokás szerint kéznél van, ha szükség van rá. A fentiek persze nem azt jelentik, hogy nem kell keményen kiállni Fico kijelentéseivel szemben: abszolút ki kell, hiszen demokráciában ilyen dolgok egy miniszterelnök szájából nem hangozhatnak el. Egyben azonban nem szabad abba a félreértésbe esni, hogy egy vérengző nacionalistával kerültünk szembe. Ficot nem azért kell támadni, mert soviniszta, hanem azért, mert opportunista. Mert a nemzetiségi és egyéb kisebbségi kérdéseket arra használja, hogy elterelje a figyelmet kormánya akadozó munkájáról, a munkanélküliségről és a gazdasági növekedés visszaeséséről, és hogy megállítsa pártja népszerűségvesztését. A Smer ezzel komoly kockázatot is vállal: nemcsak hogy elzárja magát a liberálisabb szavazóktól, hanem egyben nehézségeket okoz annak az SNS-nek is, amelynek parlamentbe kerülése sok szempontból hasznos lenne Ficoéknak. Végezetül végképp nem kellene úgy tenni, mintha a nemzetiségi kérdést egyedül Robert Fico használná ebben az országban szavazatszerzésre. Elvtársai akadnak ebben pro és kontra oldalon is - ez látszik a kialakuló nyilatkozatháborún is, amit a legtöbb esetben nyilvánvalóan a népszerűségszerzés vezet. Fico helyzetét azonban súlyosbítja, hogy miniszterelnökként neki kéne utolsóként ilyen szólamokat pufogtatnia. Ez sem nem az a szociáldemokrácia, ami pártja nevében van, sem nem az a biztonság, amit kampányában ígért: ez az a fajta cinikus opportunizmus, ami a posztszocialista országok politikai kultúrájának egyik rákfenéje.

Fico a kisebbségetek ostorozta

2013. február 26. - (Mózes Szabolcs - Új Szó)

Robert Fico turócszentmártoni beszédében hosszú idő után ismét a kisebbségetek ostorozta. A kormányfő a Matica slovenská megalakulásának 150. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen szólalt fel. Beszédében kiemelte a Matica érdemeit, majd a szlovákiai kisebbségeket támadta. „Különös tendencia tanú vagyunk: az államalkotó szlovák nemzet kárára szándékosan mindenütt a kisebbségek problémáit tolják előtérbe. Mintha Szlovákiában nem élnének szlovákok” - mondta. A miniszterelnök azt kívánja, hogy „legyen vége a kisebbségi jogokkal való zsarolásnak”. Szerinte ez a zsarolás úgy a romákra, mint a többi kisebbségre is érvényes. A hazai magyar politikusok értetlenül állnak az eset, elítélve a kormányfő szavait. A hírt folyamatosan frissítjük a beérkező reakciókkal. Az alábbiakban Ficonak beszédének a kisebbségekkel kapcsolatos részleteit közöljük. „Különös tendencia tanú vagyunk: az államalkotó szlovák nemzet kárára szándékosan mindenütt a kisebbségek problémáit tolják előtérbe. Mintha Szlovákiában nem élnének szlovákok. Húsz év alatt kiépítettük a független és demokratikus Szlovák Köztársaságot, mely mindenki számára egyenlő lehetőségeket nyújt, mely senkit nem részesít előnyben vagy pont fordítva. Azt kívánom, hogy legyen vége a kisebbségi jogokkal való zsarolásnak, és mindegy, hogy a roma kisebbségről, a más irányultságúakról, a nézetükkel kisebbségben lévőkről vagy az etnikai kisebbségekről van szó. Érvényes, hogy az állam nemzeti, a társadalom polgári. Független államunkat elsődlegesen nem a kisebbségekért alapítottuk, bármennyire is tiszteljük őket, hanem főként a szlovák államalkotó nemzet miatt, mert a szlovákok az egykori közös Csehszlovákiában nem tudták fejleszteni képességeiket és tehetségüket. Divattá vált, hogy a kisebbségek részéről főként követelődzés tanúi vagyunk, ám mintha az állammal szemben semmiféle kötelezettségek nem lennének. Inkább kéregetve nyújtják a kezüket, a polgári erényeket viszont minimálisan gyakorolják. Ennek meg kell változnia, és remélem, meg is változik a Szlovák Köztársaság új kormánybiztosának hozzáállásában.”

Berényi József, az MKP elnöke:

Robert Fico szlovák miniszterelnök kedden a Matica slovenská 150. évfordulója alkalmából Szentmártonban tartott beszédében a hazafiságra való „buzdítás” álcája alatt a kisebbségeket becsmérelte. Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnöke ennek kapcsán elmondta, Robert Fico a nemzetállam-építés tejes felvállalásával ismét rámutatott, hol is látja a kisebbségek helyét Szlovákiában. Számára első helyen áll a szlovák nemzet, amely egyben az állam birtokosa, utána jönnek a kisebbségek, amelyek pedig a megtűrtek kategóriájába tartoznak. Robert Fico egyben üzenetet fejezett ki Magyarország irányába is, ahol sokan illúziókat kergettek a kialakult mosoly-diplomácia miatt. Az MKP kíváncsian várja a kisebbségi kormánybiztos állásfoglalását a miniszterelnök kijelentéseivel kapcsolatban. Ha ezt nem teszi meg, akkor valójában megerősíti azokat. Kétségtelen: Ficonak kapóra jött, hogy ezzel a megnyilvánulásával elterelje a figyelmet a munkanélküliség további növekedéséről.

Bugár Béla, a Híd elnöke:

Túllőtt a célon. Hacsak ez nem egyfajta egyszeri megnyilatkozás volt a Matica előtt, akkor azt jelenti, hogy jön vissza a régi Robert Fico, akit az első Fico-kormányból ismerünk. A kényes témákat eddig kerülte, a kisebbségeket nem állította be egyfajta rosszként. Ugyanakkor az utóbbi időben kezdi a társadalmat nagyon keményen megosztani: van a jó kormány és a rossz ellenzék. Többször elmondta, hogy az ellenzék csak ártani tud, nincs javító szándék benne. Kérdés, hogy a mostani kisebbségellenes megnyilvánulás ennek a része - akkor valószínű, hogy arról kell beszélnünk, itt a régi Fico -, vagy ez csak egyfajta „gesztus” volt a Matica felé. Akkor viszont az van, hogy nem beszél egyformán, mindenütt azt mondja, amit hallani szeretnének.

Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője:

Elítéljük ezeket a kijelentéseket, amik arra mutatnak rá, hogy a miniszterelnök nem érti, miként működik a társadalom és miként kell kezelni a kisebbségeket.

Barak László: Megvadult már megint ez az ember?!

http://www.parameter.sk/rovat/paravelemeny/2013/02/26/megvadult-mar-megint-ez-az-ember

Fico a hazaszeretetről és a kisebbségekről

2013. február 26. - (tasr)

Robert Fico a kétnapos nemzetközi tudományos konferencia nyitóbeszédjén az idén 150. születésnapját ünneplő Matica slovenskát méltatta. „Mindig emlékeznünk kell arra, hogy ez a különleges kulturális szervezet mit tett a szlovák nemzetért. Nem csak megmentette a szlovákokat a kihalástól, de a szó szoros értelemében feltámasztotta nemzetünket a halottak közül” - mondta a miniszterelnök. Majd így folytatta - „Az évfordulók legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy a fiatal generáció megismerje őseit, és azoknak a történelmét. Ezzel erősítve bennük a hazaszeret érzését.” Robert Fico a kisebbségek mellett sem ment el szó nélkül. „Azt kívánom, hogy legyen vége a kisebbségi jogokkal történő zsarolásnak. Mindegy, hogy a roma kisebbségről, más orientáltságúakról, eltérő értékrendet képviselőkről vagy épp az etnikai kisebbségekhez tartozókról van szó. Az állam nemzeti, a társadalom pedig polgári és kész.“

R. Fico: Matica slovenská doslova náš národ vzkriesila z mŕtvych

http://www.teraz.sk/slovensko/matica-slovenska-vyrocie-fico/38632-clanok.html

Fölment a pumpa? - A. Nagy László nem érti, mi történhetett Ficoval

http://www.parameter.sk/rovat/belfold/2013/02/26/ficoban-folment-pumpa-kisebbsegi-jogervenyesitestol

Szlovákiát elsősorban a szlovák nemzet számára alapították

http://www.bumm.sk/79194/fico-szlovakia-a-szlovakoke.html

Történelmi megbékélést szorgalmaz a szlovák külügyi bizottság elnöke

2013. február 26. - (mti)

A magyar-szlovák történelmi megbékélés és a két ország közötti kényes témákról megkezdett párbeszéd fontosságáról beszélt František Šebej, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke azon a budapesti sajtótájékoztatón, amelyet a magyar és a szlovák parlament külügyi bizottságának találkozója után tartott Balla Mihállyal, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével. A sajtótájékoztatón a bizottsági elnökök hangsúlyozták, hogy az együttműködést erősítő témák mellett a legkényesebb kérdésekről is baráti légkörben tudott tárgyalni egymással a két küldöttség. František Šebej a Beneš-dekrétumokról az MTI kérdésére válaszolva arról beszélt, hogy a történelem által hátrahagyott érzelmi traumáról van szó. A dekrétumok jogi hatályukat régen elvesztették ugyan, de a két ország viszonyát még mindig zavarják. A Most-Híd párt politikusa személyes véleményét is elmondta a Beneš-dekrétumokról. „Helyénvalónak látnám, ha kölcsönös gesztus jönne létre. A felek mindazokat a sérelmeket, amelyeket az előző generációk követtek el a másik féllel szemben, lezárnák, bezárulna a történelem ezen ajtaja” - mondta Šebej, majd hozzátette: „a gesztust a legfőbb képviselőinktől várnám el”. A kettős állampolgársággal kapcsolatban kérdésre válaszolva František Šebej elmondta, hogy a két ország érintett minisztériumainak jogászai és más szakemberei már elkezdtek dolgozni azon, hogy - mint fogalmazott - „kiutat találjanak a zsákutcából”. Megítélése szerint a két fél között nézőpontbeli különbsége vannak. Szlovákia az állampolgárság meglétét és megszerzését az alapján ítéli meg, hogy kinek van konkrét kapcsolata az adott országgal, például ott dolgozik vagy ott él-e. Úgy vélte, hogy Magyarország inkább az érzelmi kötődés szempontjából ítéli meg az állampolgárság megadását, azaz a magyar gyökerekre, a magyar nyelvtudásra helyezi a hangsúlyt. Balla Mihály ezzel kapcsolatban biztató jelnek nevezte, hogy a két külügyminiszter szakértői szinten egyeztet a kettős állampolgárság kérdésében. „A párbeszéd folytatásával tovább lehet haladni” - hangsúlyozta. Az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elmondta még, hogy a két bizottság újabb találkozóját őszre tervezik.

Fico a Budapesten tárgyaló szlovák küldöttséget is meglepte

http://www.bumm.sk/79202/fico-a-budapesten-targyalo-szlovak-kuldottseget-is-meglepte.html

Együtt ülésezik a magyar és a szlovák külügyi bizottság

2013. február 26. - (mti)

Legutóbb 2010 szeptemberében ülésezett közösen a két testület Pozsonyban. A találkozó zárt üléssel kezdődik, majd a sajtó számára is nyilvános részén Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára, a határon átívelő együttműködést szolgáló magyar-szlovák kormányközi vegyes bizottság társelnöke és Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár, a vegyes bizottság titkára tart előadást. Magyar Levente, a Miniszterelnökség külügyi helyettes államtitkára pedig a magyar-szlovák határ menti infrastrukturális fejlesztésekről beszél. A vitát sajtótájékoztató követi. Az elmúlt húsz évben többször is hosszabb szünetek teltek el a külügyi bizottságok találkozói között. Utoljára 2010. szeptember 30-án ülésezett a két testület Pozsonyban. A téma a nyelvtörvény és kettős állampolgárság volt. A 2011 júniusára tervezett találkozót magyar kérésre elhalasztották. Balla Mihály (Fidesz) külügyi bizottsági elnök azzal indokolja a halasztást, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a szlovák külügyi bizottság tervezete alapján május 27-én nyilatkozatot fogadott el a magyar alaptörvénnyel kapcsolatban, és a nyilatkozat ténye és a benne foglalt állítások súlya hosszabb elemzést kíván. Megerősítette, hogy a magyar fél nyitott a problémamegoldó párbeszédre.

Utazás 2013 - Szent Koronás hercegnő és kutyafejű „magyar nemes” a szlovák standon

Szlovákia kutyázza Magyarországot

2013. március 1. - (alfahir.hu)

Szent Koronás hercegnő és kutyafejű „magyar nemes” a szlovák standon az Utazás Kiállítás 2013 Hungexpon. A szlovákok ismét a magyarságot gyalázzák. Az Utazás Kiállítás 2013 Hungexpo Budapesti vásárközpontban rendezett kiállítás külföldi díszvendége idén Szlovákia. A február 28-án nyílt rendezvény négy napon át az ország legnagyobb turisztikai seregszemléjeként várja az utazni vágyókat. Több résztvevő értetlenül jelezte- többek között a Magyar Koronaőrök egyesületének egyik tagja -, hogy a szlovákiai stand főattrakciójaként egy szlovák hölgy a nemzetünk Szent Koronájával a fején flangál egész nap. Miután megérkezett a jelenségről az alábbi fotó, Suhajda Krisztán a Jobbik országgyűlési képviselője elmondta, hogy képtelenség egy ilyen jelenséggel szemben megértéssel viseltetni, az esetet nyílt provokációnak tartja és honfitársaival együtt mélyen fel van háborodva az arcátlan jelenségen. A magyarság szakrális szimbólumát ilyen lealacsonyító módon felhasználni eddig még nem láthattuk sehol, különösen úgy, hogy mellette egy kutyafejű maskarás áll sujtásos mentében, ám most megtörtént és felvetődik a kérdés: ezután mire számíthatunk még? Hegedűsné Kovács Enikő, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint sajnálatos hogy a jelenleg hatályos btk-nak még nem része a Szent Korona, mint nemzeti jelképüknek a védelme. A júliusban hatályossá váló btk-nak azonban már igen, viszont e tekintetben is szigorítást követel a Jobbik és törvénymódosító javaslatot nyújtott be nemzeti jelképeink megsértése miatt. Továbbá felvetődik a kérdés, hogy mi módon használhatják a Szent Korona bármiféle másolatát, ugyanis azt rendkívül szigorú előírások szabályozzák és engedély köteles. Így e tekintetben is ügyészségi vizsgálatot követel a Jobbik.

Csütörtökön nyílik az Utazás kiállítás

Az idei díszvendég Szlovákia és Nyíregyháza - Szlovákia nagykövete, Peter Weiss elmondta: Magyarország negyedik legfontosabb üzleti partnere Szlovákia, Szlovákiának pedig az ötödik legfontosabb Magyarország. Az idegenforgalom különösen hangsúlyos terület, a két ország polgárai egyre nagyobb számban látogatnak egymás országaiba, ezt a kapcsolatot javíthatja ez a kiállítás is - közölte a nagykövet.

http://travelo.hu/hirek/2013/02/25/csutortokon_nyilik_az_utazas_kiallitas/

Kulturális év Kassán a kreativitás jegyében

2013. február 28. - (Turizmus Panoráma Bulletin)

Szlovákia több okot is szolgáltat arra, hogy az Utazás 2013 kiállítás díszvendége legyen: 20 éve lett önálló ország, Kassa Európa Kulturális Fővárosa (EKF) idén, Pozsony pedig a koronázási ünnepségek 450. évfordulóját ünnepli. A kassaiak az EKF-évad kiemelkedő eseményeit ismertették az Utazás kiállításon tartott sajtótájékoztatójukon. Magyarország hagyományosan a negyedik legtöbb vendéget küldő ország a szlovák beutaztatásban, 2011-ben 11,5 százalékkal nőtt a magyar turisták száma, s a még nem végleges adatok szerint 2012-ben is folytatódott ez a pozitív tendencia - hangsúlyozta Frantisek Palko, a szlovák Közlekedési, Építési és Regionális Fejlesztési Minisztérium államtitkára az Utazás kiállításon tartott sajtótájékoztatón. Szlovákia idegenforgalmi értékeit a közelmúltban több sajtóorgánum is felfedezte, köztük a Lonely Planet útikönyv ajánlójában a tíz kiemelt ország között szerepel, míg az amerikai CNN hírtelevízió a 2013-as év legjobb turisztikai desztinációi közé sorolta Kassát. Az EKF-projekt Kassát a kreativitás központjaként rajzolta fel, s e cél elérése érdekben összesen 80 millió eurót költöttek kulturális infrastrukturális fejlesztésekre, s az évad során 360 kulturális eseményt hirdettek meg - mondta el Iveta Ninenova, a Kosise Turizmus TDM-szervezet vezetője. A két kulcsprojekt a volt kaszárnyaépületek rekonstrukciójával egy kulturális negyed (Kultúrpark) létrehozása, valamint a régi uszodából kialakítandó Kunsthalle (Műcsarnok). Kassa célkitűzése, hogy 2015-re- elnyerje a művészetek városa címet. Idén a városban minden hétvégéhez kötődik egy-egy rendezvény, a kulturális évad teljes programjáról a magyar nyelven is elérhető www.kosice2013.sk honlapon lehet tájékozódni. Márciusban a Szent-Erzsébet-székesegyház újonnan felújított falai között egy kivételes hangverseny csendül fel a spanyol karmester és zeneszerző Jordi Savalla vezetésével, aki a 2011-es Grammy-díj és a 2010-es MIDEM Classical-díj birtokosa. Az áprilisi Kassai Zenei Tavasz idején lép a közönség elé Júlia Fisher, a világ egyik legkiválóbb hegedűművésze. Az évad egyik legkiemelkedőbb rendezvényének ígérkezik a Tokiói Szimfonikus Zenekar hangversenye májusban. Ugyanebben a hónapban hívogat a Kassai Városi Napok, a Konvergenciák elnevezésű nemzetközi kamarazene-fesztivál és a több műfajt is felölelő Use The City! utcai művészetek fesztiválja. A kassai születésű Márai Sándorra többek között a májusi Irodalmi Maratonon emlékeznek meg: olyan műveiből olvasnak fel részleteket, amelyekben az író kassai életéről ír. A júniust olyan hagyományos rendezvények színesítik, mint az újcirkusz-művészetet felkaroló Imaginációk, a Hőlégballon-fieszta, vagy a Kassai Ínyencségek Ünnepe - a különleges ízek, éttermek és séfek fesztiválja. Júliusban zajlik a Mazel Tov! zsidó kulturális fesztivál, augusztus többek között a szlovák származású Andy Warhol születésnapjának megünneplésével telik. Szeptemberben a zene, színház és a bor adja meg Kassa hangulatát a több műfajt felsorakoztató Közép-európai Színházak Fesztiváljával és a Kassai Borünnepéllyel. Októberben Európa legrégebbi maratonjára, a Nemzetközi Békemaraton 90. évfordulójára emlékeznek, amelynek előestéjén, a Fehér Éjszakán (Nuit Blanche) a város zenei és fényinstallációkkal telik meg. A szintén októberi Sokszínűség Fesztivál a Kassán élő kisebbségek együttélését a művészet, kulturális sokszínűség tükrében ábrázolja. A kortárs táncművészetet bemutató, októberi Új Táncok Ünnepe és novemberi ISCM - Az új zene világnapja új színfoltok a város kulturális térképén, s ugyanebben a hónapban a hagyományos Szakrális Művészetek Fesztiválja is várja az érdeklőket. Az új Kunsthalle lesz a helyszíne a novembertől jövő januárig látható British Express - kortárs brit művészet Warhol után című kiállításnak. Az EKF-év záróünnepélyét december 13-án tarják.

Törvénymódosítás a vasúti kétnyelvű helységnévtáblákért?

http://www.felvidek.ma/felvidek/kozelet/38179-torvenymodositas-a-vasuti-ketnyelvu-helysegnevtablakert

Drágállja a Kaufland a magyar feliratokat, és igény sincs rá

http://www.bumm.sk/79421/dragallja-a-kaufland-a-magyar-feliratokat-es-igeny-sincs-ra.html

Andrej Babiš - Szlovák származású dollármilliárdos a Forbes listáján

http://www.bumm.sk/79435/szlovak-szarmazasu-dollarmilliardos-a-forbes-listajan.html

Papucsek Gergely Magyarországa

Kicsit savanyú, kicsit szomorú, kicsit frusztrált, de a mienk

2013. február 8. - (Rudas Dóra - parameter.sk)

http://www.parameter.sk/rovat/kultura/2013/02/08/kicsit-savanyu-kicsit-szomoru-kicsit-frusztralt-de-mienk-papucsek-gergely

Papucsek Gergely új könyvének keresztapja, Boris Filan a pozsonyi könyvbemutatón azt mondta: „Ez egy fantasztikus könyv, amikor először a kezembe vettem sejtettem, hogy el kell olvasnom... Pont azt a hangnemet használja, amelyen szólnunk kellene önmagunkról”. Papucsek Gergely írásai mély iróniával beszélnek Magyarországról. A szlovák és a cseh rádió budapesti tudósítóját legújabb könyve kapcsán a magyarországi helyzetről kérdeztük.

- Új könyved a Magyar narancs (Gregor Martin Papucsek: Maďarský pomaranč, Ikar, 2013) egyértelmű utalás Bacsó Péter halhatatlan filmjére, a Tanúra, ahol a magyar narancs - ami tulajdonképpen citrom - kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk. A te Magyarországod most kicsit savanyú, kicsit szomorú, kicsit frusztrált, de mégis a sajátodnak érzed. Milyen ez a Magyarország valójában és mennyit változott az elmúlt 10 évben?

- Amellett, hogy az enyémnek érzem, azt is szeretném, ha a szlovákok is közelebbi viszonyba kerülnének Magyarországgal, a magyarokkal, jobban megértenék a magyarok észjárását, hangulatait, bánatát, örömét. A „pelikános” szállóige szinte adta magát ehhez: igen, a magyarok nincsenek mostanában túl jó passzban, formában, savanyúbbak a szokásosnál, bánatosabbak is, ami, tekintve, hogy a mi szomszédaink, bennünket is szomorúsággal kell, hogy eltöltsön, az ő problémáik a mi problémáink is. S hogy mi változott az elmúlt tíz évben, amelyet ez az új könyv is igyekszik felölelni? Az azt megelőző tíz évhez képest sok minden. Kiveszett a humor a közéletből, például, s mint azt kedvenc szólásom is megállapítja: akinek van humora, mindent tud, akinek humora nincs, az mindenre képes… Szóval durvultak a dolgok, a repedésből törés lett. Szinte megtörve tudósítottam például a 2006-os őszi eseményekről, arról, hogy a felheccelt tömeg felgyújtotta a TV-székházat, majd hetekig nyilvános klotyó volt a Parlament előtti tér… Nos, próbáltam ezt kikérni magamnak, de senki sem hallgatott meg. Aztán, ugye, az agónia elhúzódott még három évig, s jött a forradalom, amely egyelőre nem saját gyermekeit falja fel, hanem a „nemamikutyánkkölykeit”, hiszen „aki nincs velünk, az nincs sehol”… Ezen se nagyon van mit lelkendezni.

- Érdekes helyzetben vagy Magyarországon, egy kicsit bent és egy kicsit kint is, hisz sokan azt gondolják, Szlovákiában születtél, holott magyarországi szlovák vagy. Másként nézi az ember Magyarországot, ha hosszabb időt külföldön, mondjuk egy szomszédos országban töltött és dolgozott?

- Bizonyára másként. De ez nem az én esetem, hiszen hiába költöztem ki Magyarországról 1979-ben Szlovákiába (s nem lévén lehetőség a kettős állampolgárságra, vettem fel 1985-ben a szlovák állampolgárságot), én mindig otthonról haza megyek, bármelyik irányban is haladok Pozsony és Budapest között az autópályán. Többen mondják, hogy az ember nem lehet „is-is”, s engem is gyakran toltak a „vagy-vagy” pozícióba. Szerencsésnek érzem, hogy két „csecsen” nevelkedtem. A rossz az, amikor ilyesmire nincs igény. De itt nem vagyok szkeptikus, látom, hogy a helyzet változik, javul.

- Innét, a határon túlról nézve, meglehetősen nehéz eligazodni azon, hogy ma mi is történik Magyarországon. Ha reggel a Kossuth Rádió műsorát hallgatom, azt gondolhatom, hogy Magyarország maga a Kánaán. Minden a legnagyobb rendben van, a gazdaság dübörög, egymás után számolnak be a sikerekről, most épp általános rezsicsökkentést hajtanak végre. Ha az ATV műsorát nézem, kiderül, hogy az ország a szakadék szélén áll, sőt már zuhanórepülésben van, és mindennek gazdasági és társadalmi tragédia lesz a vége. Hol van az igazság?

- Középen, mint mindig. A gubanc az, hogy van, aki csak a Kossuthot hallgatja, illetve csak az ATV-t nézi. A tudósító mindkettőt figyelemmel követi, s tőle elvárható, hogy valahol középen keresse az igazságot. Ez nem mindig könnyű, mert a hozsannázás számomra úgy általában igencsak irritáló, inkább a kétkedés áll hozzám közelebb. Vagy: a túlzott magabiztosság és a kinyilatkoztatás nem annyira rokonszenves, mint a hajlam a diskurzusra, a másik véleményének minimum a meghallgatására. Ugyanez érvényes a szlovák-magyar viszonyra is. Empátiát, beleérző képességet vár el a magyar politika, de úgy általában a „magyarság” is a szlovák politikától és a „szlovákságtól”, miközben ő maga ugyanerre fordítva nem képes, néha nem is hajlandó. Az igazság, egyébként, odaát van…

- Politikai újságíróként több mint 20 éve követed a szlovák-magyar kapcsolatok alakulását. Orbán Viktor és Robert Fico mostanában kínosan kerülik az érzékeny témákat, de meddig mehet ez így? Látjuk, a magyar-román kapcsolatok is csak addig voltak példaértékűek, amíg épp el nem kezdődött a legújabb székely zászlóvita. Ez vár a magyar-szlovák kapcsolatokra is?

- Itt, kérem szépen, mindenkinek küldetéstudata van. S mint egy kilencvenes évek eleji beszólásból tudhatjuk: akinek küldetéstudata van, azt el kell küldeni… Egyébként lehet, hogy egy darabig hasznos a neuralgikus témákat a szőnyeg alá söpörni, talán a csend hozhat némi nyugalmat. Hacsak aztán nem botlunk meg a szőnyeg alatti kupacban, s nem lesz még nagyobb a pofára esés. Én óvakodnék a „példaértékű” és más hasonló kifejezésektől, mert ez mostanában nem reális cél. Igen, tartok a „székelyzászlós” balhéhoz hasonló, talán nem is annyira váratlan, de sajnálatos botránytól, amely megint csak a másik bőrébe bújás képességének hiányából ered. Vagy ha nem, ha nagyon is jól tudja bármelyik fél, hogy mit okoz ezzel vagy azzal, s nem tudatlanságból, hanem szándékosan nincs tekintettel a másik érzékenységére, akkor annál rosszabb. Ami a szlovák-magyar viszonyt illeti, jót tesz neki, hogy nincsenek Slotáék a kormányban, sőt, másutt is alig. Bár állítom, hogy pártszínektől független ez a viszony. Volt már itt konzervatív-konzervatív kombináció is, amely a Mária Valéria Híd helyrehozása után kocsmai módon veszett össze egymással. S ugyancsak volt bal-bal figura, amelyben viszont a magyarországi kisebb lángra vett nemzeti érzést nem volt képes a szlovák oldal kompromisszumokra kihasználni. Szóval lényegében mindegy, de a túlfűtöttség nem hasznos. Mostanában egy miniszterelnök-helyettesi mondaton vagyok kiakadva, miszerint „Magyarnak lenni küldetés”… (Lásd e válasz elejét!) És a székely zászló körüli herce-hurca? A permanens politikai petting része, amely úgy kezdődött, hogy visszaütöttem… Miközben nyilvánvaló, hogy csupán két darab kétharmados forradalom feszül egymásnak…

- Érdekes és folyamatosan változó Magyarország viszonya a határon túli magyarokhoz. Pontosabban ma már nincsenek is határon túli magyarok, csak „külhoni magyarok”, a közmédiából kitiltották a „határon túli magyarok” kifejezést. Mennyire vagyunk szerinted eszközei a magyarországi politikának, és mennyire veszi a magyarországi átlagember komolyan, hogy a határokon túl élő magyarság „nemzetrész” és szeretni, óvni kell, esetleg harcolni érte.

- Elfelejtetted megemlíteni az „elszakított területeken élő magyarokat” vagy az „elcsatolt nemzetrészeket”… Nálam ezek a kifejezések verik ki a biztosítékot, bár én az empatikus megfigyelők közé sorolom magamat. Ha ez elhangzik a parlamentben, márpedig gyakran megesik, mégpedig magas rangú, felelős beosztású, azaz nem hepciáskodó ellenzéki politikus szájából, akkor a bugylibicskám is kinyílik. Nem azért, mintha nem lenne igaz az elszakítás! Ám ennek emlegetése a visszacsatolás szándékát rejti, ami nonszensz, egy szlováknak, románnak… irritáló. És egyértelműen provokatív, a másik oldal tűrőképességének a határait pedzegeti. Politikai szempontból naná, hogy eszközök vagytok. Én nem a lelki-anyagi-kulturális-stb. támogatást, az együvé tartozás hangoztatását kifogásolom, hanem a szelekciót: te jobb magyar vagy, téged előnyben részesítelek anyagiakban és politikai támogatásban egyaránt. Még jó, hogy a kisebbségi magyarok általában vagy nagyrészt bölcsebbek, mint az anyaországi jóakaróik. Tudod, hogy van: Mi csak a javatokat akarjuk - mondá a kormány. De mi nem adjuk - mondá a határon túli, külhoni, elszakított és elcsatolt nép. A magyarországi magyar pedig egyelőre elhiszi, hogy a javát akarják...

- A könyvbemutatódon Pozsonyban a szlovák közönséget elsősorban az érdekelte, hogy az átlagos magyarországinak milyen véleménye van ma a szlovákokról és Szlovákiáról. Hogyan változott ez az elmúlt évek folyamán?

- Határozottan érzem a változást, bár ezt egy magyarországi magyar nem szereti elismerni. Innen is ered a nagymértékű frusztráltság, bizonyos, eddig nem nagyon tapasztalt komplexusok (pl. kisebbségi érzés) felbukkanása. Apró példa, de sokat mondó: a nyugati határszélen, a fürdőhelyeken, de Rajka környékén is sokan már nem a német vagy az angol nyelvet preferálják, hanem a szlovákot (ill. a csehet) tanulgatják. Gyakorlati okokból, mert ott egyszerűen növekszik a szlovák kliensek (lakók) száma. Más: a szlovákiai lakos nyilván másként látja, de a világsajtó tele van Szlovákia dicséretével, s egyértelmű, hogy jobb Szlovákia imázsa. Ez nem okoz frenetikus örömkitöréseket errefelé. Reményeim szerint arra talán jó a fejlemények ilyetén alakulása, hogy kicsivel nagyobb figyelemmel, érdeklődéssel, őszinte kíváncsisággal, hogy ne mondjam barátságosabban fognak a magyarok úgy általában figyelni a szlovákokra. Mert azért a történelem keze a mába nyúlik, s inkább (volt?) jellemző a lenézés, lekezelés, a magasabbrendűségi érzés, a kioktatás, jobb esetben a közöny, s a rácsodálkozás: jé, szlovákok is laknak mellettünk…

- Jól ismered a magyarországi szlovákok helyzetét is, egyrészt ebben a közegben nőttél fel, másrészt szlovákiai tudósítóként folyamatosan foglalkozol a közösséggel. Mennyire erős a szlovákok nemzeti öntudata, ez az elmúlt 20 évben hogyan alakult, és a fiatal generációban van-e olyan mag, amelynek köszönhetően mondjuk 50 év múlva is lehetnek még szlovákok Magyarországon?

- Ez súlyos téma, röviden meg sem válaszolható. A helyzet az utóbbi években némileg javult, nem utolsó sorban praktikus okokból, nevezetesen a szlovák nyelvvizsga, neadjisten a szlovák nyelvtudás azért érték munkakeresés közben… A magyarországi szlovákoknak nagy általánosságban nincs szlovák nemzeti öntudata. Ha viccből megkérdezek Pilisszentkereszten egy öreg nénit, hogy „Tetka, vy ste čo, Slovenka či Maďarka“, naná, hogy azt válaszolja, hogy „Já sem Maďarka, šak žijem v Uherskéj“. És, persze, visszaemlékszik a Horthy-korszakra, amikor a kis falusi iskolában vonalzóval kaptak körmöst a gyerekek, ha szlovákul beszéltek. Meg mind a mai napig kivétel, ha szlovákul megy a mise… Szóval, remélem, érted, mire célzok, de hát ez a (rég)múlt. Ma a lehetőség adott, nemrég még az anyagi is szinte korlátlanul rendelkezésre állt, de nem volt igény, mondjuk, a teljes körűen szlovák nyelvű iskolai oktatásra. Ma vannak iskolák, ahol szlovákul is tanulnak a gyerekek, leggyakrabban idegen nyelvként, s ha a szülőknek szegezik a kérdést: mit akarnak taníttatni a gyerekkel, angolt vagy szlovákot, nyilván az előbbire bólint rá. Szóval nincs már akkora kereslet (de nevezhetjük nemzeti öntudatnak is) szlovák részről. Ebben a témában van egy igen groteszk esetem Demszky Gábor egykori főpolgármesterrel. Egyszer arra vetemedtem, hogy elmegyek egykori alma materem, a budapesti szlovák iskola tanévnyitójára. Demszky beszédében azt emelte ki, hogy milyen jó ez az iskola, még külföldről is járnak ide! Leesett az álla, amikor később elmagyaráztam neki, hogy azok a külföldiek szlovákiai magyar gyerekek, akik talán még jobban is tudnak szlovákul az itteni szlovákoknál, s főleg szabad az útjuk a magyarországi egyetemekre-főiskolákra (ez akkor még nem volt automatikus), nem is szólva a szinte ingyenes kollégiumi ellátásról. Volt olyan érettségiző évfolyam, amelyben 14 „felvidéki” magyar és egyetlen alföldi szlovák ült a padban. Most folytassam?

Életrajz: Papucsek Gergely a magyarországi Pilisszentkereszten (Mlynky) született 1954-ben. Magyarországi állami ösztöndíjasként a pozsonyi Comenius Egyetemen tanult, majd a Népszabadság munkatársaként dolgozott Budapesten. Szlovákiai feleséget választott, így Pozsonyba költözött, ahol az Új Szó, majd a rendszerváltást követően a Verejnosť és a Nap munkatársa volt. 1992 végéig a Csehszlovák Rádió budapesti tudósítója volt, az ország kettéválása után, 2006-ig ugyanilyen minőségben dolgozott a Szlovák Rádiónak. 2006-ot követően, immár szabadúszóként, túlnyomórészt a cseh közszolgálati rádiót tudósította Budapestről. 2003-ban jelent meg Peštiansky perkelt című nagy sikerű könyve. Ennek folytatása a most kiadott Maďarský pomaranč. (Ez a Papucsek Gergely, vagy szlovákul Gregor Martin Papucsek, nem azonos azzal a Gregor Papučekkel, aki szül. 1938-ban, s magyarországi szlovák költőként és a szlovák kisebbség sanyarú sorsa elleni harcosként vált ismertté.)

Orbán történelmet ír - saját kezűleg

http://ujszo.com/online/velemeny-es-hatter/2013/02/25/orban-tortenelmet-ir

A tanulás büntetése: Hallgatói röghöz kötés

http://www.parameter.sk/rovat/paravelemeny/2013/02/21/tanulas-buntetese-hallgatoi-roghoz-kotes-0

Nincs f@sza a menyasszonynak

http://www.parameter.sk/rovat/paravelemeny/2013/02/01/fsza-van

A feljelentett város - Helyi homokozó

http://www.parameter.sk/rovat/paravelemeny/2013/01/27/szlovak-liszt-es-feljelentett-varos-avagy-szarkeveres-magasiskolaja

Szlovák bíboros orgiákról szóló jelentése miatt mondott le a pápa?

http://www.bumm.sk/79083/szlovak-biboros-vatikani-orgiakrol-szolo-jelentese-miatt-mondott-le-a-papa.html

Gašparovič találkozik a pápával - Ez lesz XVI. Benedek utolsó hivatalos programja

http://www.parameter.sk/rovat/belfold/2013/02/23/gasparovic-talalkozik-papaval-ez-lesz-xvi-benedek-utolso-hivatalos

Ivan Gašparovič: Szlovákiának stratégiai érdeke a jó viszony Magyarországgal

2013. február 28. - (mti)

Szlovákiának stratégiai érdeke a baráti, a kiszámítható szomszédsági és a megbízható partneri viszony Magyarországgal - szögezte le Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök abban a levelében, amelyben magyar partnerének, Áder János köztársasági elnöknek mondott köszönetet a magyarországi vendéglátásért. Gašparovič február 19-én és 20-án volt Áder János vendége. Személyében kilenc év után első ízben tett szlovák államfő hivatalos látogatást Magyarországon. „Meggyőződésem, hogy budapesti tárgyalásaink teret nyitottak az állampolgárainkat szolgáló szlovák-magyar együttműködés előtt” - írta Gašparovič. A levél teljes szövegét csütörtökön hozták nyilvánosságra a szlovák államfő honlapján. Gašparovič kifejtette: a magyar államfővel és a kormányfővel folytatott megbeszélései újfent megerősítették azon meggyőződését, hogy a jószomszédi kapcsolatok és a két ország korrekt együttműködése minden közös érdeklődésre számot tartó területen „csak a nyitott, tárgyilagos és konstruktív párbeszéd alapján lehetséges”. Hozzátette: „Örülök, hogy tárgyalásainkkal éppen az ilyen minőségű párbeszédet és együttműködést erősítettük”. Levele végén Gašparovič hivatalos szlovákiai látogatásra hívta meg a magyar köztársasági elnököt. A látogatás időpontját diplomáciai úton rögzítik.

Gašparovičot a Gój Motorosok tiszteletbeli vezére is vendégül látta

http://www.parameter.sk/rovat/belfold/2013/02/22/gasparovicot-goj-motorosok-tiszteletbeli-vezere-vendegul-latta

EU-s polgárnak érzi magát a szlovák lakosság több mint kétharmada

2013. február 22. - (mti)

Szlovákiában a lakosság 71 százaléka érzi magát Európai Uniós (EU) polgárnak, ez magasabb arány mint az EU 27 tagországában mért átlag, amely azt mutatja, hogy az unió lakosságának 63 százaléka vélekedik így. Mindez az Eurobarometer 78 nevet viselő felmérés eredményeiből derült ki, amelynek részleteiről az Európai Bizottság (EB) szlovákiai képviseletének vezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit Pozsonyban. Dusan Chrenek, az EB szlovákiai képviseletének vezetője a felmérés adatai kapcsán rámutatott: bebizonyosodott, hogy a szlovák lakosság jelentős részét az ország EU-tagságának leginkább azon következményei érdeklik, amelyek közvetlen hozadékokat jelentenek számukra. Hozzátette: Szlovákiai polgárai ezek sorában az unión belüli szabad utazást, a külföldi munkavállalás lehetőségét, valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét értékelik a leginkább. Az EU-s tagság közvetlen hozadékai közül a legnagyobb pozitívumnak a szabad utazás, valamint az áruk szabad áramlása lehetőségének a megteremtését tartja a szlovákiai lakosság legnagyobb hányada. Szlovákiában a megkérdezettek 72 százaléka vélekedett így, szemben az uniós átlaggal, amely szerint a megkérdezettek 52 százaléka adta ezt a választ. Az EU-s átlaghoz képest viszonylag nagyok a szlovákoknak az uniós tagsággal kapcsolatos várakozásai is. Ezt mutatja az is, hogy míg az EU-s tagságtól csupán az uniós tagországok lakosságának 12 százaléka várja életszínvonalának a javulását, ez az arány Szlovákia lakosságának a körében 34 százalékot tesz ki. A felmérés eredményei azt is megmutatták, hogy az uniós polgárok többsége (a válaszadók 72 százaléka vélekedett így) rossznak, vagy igen rossznak tartja saját országa gazdaságának a helyzetét, és csupán három tagország (Németország, Luxemburg és Svédország) lakosságának a többsége vélte azt, hogy országa gazdasága jó állapotban van. A felmérés szerint az EU összes tagországa közül a legpesszimistább hangulat Görögországban uralkodik, ott a válaszadók 99 százaléka van meggyőződve arról, hogy országa gazdasága rossz helyzetben van. Szlovákiában az ország gazdasági helyzetét rossznak tartók aránya meghaladja az uniós átlagot, a felmérés során a megkérdezettek 87 százaléka állította ezt. Borúlátóbbak az uniós átlagnál a szlovákok országuk gazdasági fejlődése tekintetében is, míg az EU-s polgárok 40 százaléka véli úgy, hogy az idén romlani fog a gazdasági helyzet, a szlovákiai válaszadók 52 százaléka van erről meggyőződve, 33 százalékuk pedig a fennálló helyzet stagnálására számít. Érdekes, hogy ugyanakkor a szlovákok az ország gazdasági helyzeténél jóval pozitívabban ítélik meg saját háztartásuk anyagi helyzetét, mivel azt a megkérdezettek 54 százaléka értékelte jónak. Ezen a téren a megkérdezettek 51 százaléka arra számít, hogy nem változik az anyagi helyzete, egyharmaduk a helyzet romlásával, 13 százalékuk pedig javulással számol.

„Megjelölték az iskolában a cigányokat és a zsidókat” - rólunk írnak a külföldi lapok

http://hvg.hu/vilag/20130222_Megjeloltek_az_iskolaban_a_ciganyokat_
es#utm_source=hirlista&
;utm_medium=aggregator&utm_campaign=hvg

Ivan Gašparovič eheti magyarországi utazása kapcsán a szlovák államfőnek a gödöllői lovas parkban tett látogatásáról számolt be a pozsonyi Sme pénteken. A liberális szlovák lap hangsúlyozta: a szlovák államfő vendéglátója egy olyan motoros társaság tiszteletbeli vezetője volt, amelynek tagjai „Szlovákiának a Nagy Magyarországhoz való visszacsatolására vágynak.” A gödöllői lovas parkot tulajdonló Lázár testvérek egyike, Lázár Vilmos a Gój motorosok tiszteletbeli elnöke - emeli ki a Sme. Leszögezi: „egy szélsőséges, antiszemita, irredentista szervezetről van szó”, amelynek tagjai rendszeres részvevői a szélsőjobboldali akcióknak. Lázár Vilmos a Fideszhez közel álló vállalkozó, a magyar CBA üzletlánc résztulajdonosa - jegyzi meg a pozsonyi lap.

„Megjelölték az iskolában a cigányokat és a zsidókat” című írásában az ATV által bemutatott, állítólag az ELTE Bölcsészettudományi Karának Hallgatói Önkormányzata (HÖK) által készített hallgatói listákról is beszámolt a pozsonyi Sme pénteken. „Az eset nem számít meglepetésnek” - írta a Sme. Bár a HÖK-nek diákönkormányzatnak kellene lennie, mégis már jó ideje „a kormányzó Fideszhez közel álló politikai szervezetnek tartják.” Hozzáteszi: az ELTE Bölcsészettudományi Karának hallgatói önkormányzata pedig „egyenesen a szélsőséges Jobbikhoz áll közel” és aktivistái a legutóbbi választási kampányba is bekapcsolódtak a párt oldalán.

„Ne beszéljen etnikai autonómiáról!”

2013. február 20. - (mti)

Titus Corlatean román külügyminiszter a bukaresti magyar nagykövet kiutasítását helyezte kilátásba arra az esetre, ha Füzes Oszkár ismét etnikai alapú autonómiáról, Románia nemzetállamként való alkotmányos önmeghatározásának módosításáról beszél a nyilvánosság előtt - derült ki szerdán a Rador hírügynökség jelentéséből, amely a román diplomácia vezetőjének egy tévéinterjúját idézte. Corlateant a Realitatea hírtelevízióban a székely zászló körüli magyar-román vitáról kérdezték. A román külügyminiszter utalt rá, hogy Magyarország autonómiával kapcsolatos álláspontja nem újdonság Bukarest számára, de szerinte egy nagykövet nem szólhat bele abba, hogy a fogadó országnak mi a teendője. „Az alkotmánymódosításról beszélhetünk a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ), és ezt meg is tesszük, de ezt egymást közt beszéljük meg, nem másokkal” - mondta a román külügyminiszter. Füzes Oszkár nagykövetet a zászlóvita kirobbanásának napján szólaltatta meg több román hírtelevízió. A diplomata közölte: ha a székelyföldi magyarok autonómiát kérnek, Magyarországnak kötelessége támogatni törekvésüket. Arra a felvetésre, hogy Székelyföld nem egy hivatalosan elismert régió Romániában, a nagykövet úgy reagált: csak azt javasolhatja, hogy tegyék azzá. Mikor azt kérdezték tőle, szerinte változtatásra szorul-e a nemzetállam-meghatározás a román alaptörvényben, Füzes Oszkár azt mondta: léteznek demokratikus intézmények Romániában az alkotmánymódosítási vita lefolytatására, és sok sikert kíván munkájukhoz. Titus Corlatean román külügyminiszter a diplomáciai szokásjog megsértésével vádolta Füzes Oszkárt televíziós szereplései miatt, hozzátéve, hogy újabb hasonló „megszólalás” a kiutasítását fogja eredményezni. Martonyi János külügyminiszter még aznap közölte: a bukaresti magyar nagykövet semmi olyat nem mondott a székelyföldi autonómia kérdéséről, ami ne lenne azonos a kormány álláspontjával. Kedd esti tévéinterjújában Titus Corlatean ismét felvetette, hogy Bukarest a magyar kormány választási manőverének tarja a székelyzászló-ügyet, amely a Romániában élő magyar állampolgárok voksainak megszerzését célozná. Úgy vélekedett: sántít az a párhuzam, amelyet Budapest a román és magyar könnyített honosítás között próbál megvonni. Corlatean szerint az a lényegi különbség a Moldovai Köztársaság román állampolgárságot szerzett polgárai és a magyar könnyített honosítás kedvezményezettjei között, hogy Románia nemzetiségtől függetlenül kínál állampolgárságot egykori polgárainak, illetve azok leszármazottainak, míg Magyarország szerinte az etnikai elvet érvényesíti. A Realitatea a román külügyminiszterrel készült interjú során egy felmérést is ismertetett: az Avangard közvélemény-kutató intézet országos körkérdésén részt vevők 15 százaléka szerint indokolt, 73 százaléka szerint pedig nem indokolt a székely zászló kitűzése a romániai közintézményekre. A műsorvezető szerint a felmérés 2,4 százalékos hibahatárral készült. Romániában a legutóbbi népszámláláson a lakosság hat és fél százaléka vallotta magát magyarnak.

Mostantól adhatnak be pályázatot a civil szervezetek normatív kiegészítésre

2013. február 21. - (mti)

Mostantól adhatnak be pályázatot a civil szervezetek az általuk tavaly gyűjtött adományaik értékének öt százalékát kitevő, legfeljebb 250 ezer forintig terjedő, automatikusan járó normatív kiegészítésre - jelentette be Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil ügyekért felelős államtitkára csütörtökön, budapesti sajtótájékoztatóján. Több ezerre tehető azon civil szervezetek száma, amelyek ezt a támogatási formát igénybe tudják venni, ez pedig hozzájárulhat működésükhöz, fennmaradásukhoz. A most kiírt pályázat lényege: amely civil szervezetek „képesek valódi, mérhető támogatottságot felmutatni”, plusz költségvetési - működésre fordítható - támogatásban részesülnek. Megjegyezte: ez a pályázati kiírás is bizonyítja, hogy a civil kapcsolatok nem csak deklarációk szintjén fontosak a kormányzat számára, ugyanis szeretnék számukra biztosítani a biztonságos működést, a „civil stabilitást”, ezért is jött létre a civil törvény. Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár közölte: első ízben írták ki a normatív kiegészítési támogatási pályázatokat, amelyeket a Nemzeti Együttműködési Alap kezelője folyamatosan fogad be. A pályázatnál a mérlegbeszámolóban kell feltüntetni, hogy mekkora értékű adományt gyűjtött magánszemélyektől tavaly az adott szervezet. Ez a pályázat „egyfajta bónuszként is értékelhető” azon szervezetek esetében, amelyek mögött valódi, komoly társadalmi támogatottság áll - jelentette ki. A beérkező pályázatokat folyamatosan dolgozzák fel, összesen pedig csaknem 300 millió forint áll rendelkezésre erre a célra. A civil szervezetek szakmai programjainak, projektjeinek támogatására további pályázatot írnak ki, mintegy egymilliárd forint értékben. Ebben a kategóriában a Nemzeti Együttműködési Alap kollégiumai hozzák meg a döntéseket. Mindkét pályázat beadási határideje március 25-e - fűzte hozzá. Latorcai Csaba szavai szerint ilyen még nem volt soha, hogy a civil szervezetek gyakorlatilag az első negyedév végére adott évi támogatásaik nagy részével tisztában lesznek, tehát reálisan tudják tervezni programjaikat.

Az előadóművészeti szervezetek 1,4 milliárd forintra pályázhatnak

Csaknem 1,4 milliárd forintra pályázhatnak a nyilvántartásba vett, kiemelt vagy nemzeti minősítéssel nem rendelkező színházak, táncegyüttesek, illetve zenekarok és énekkarok működésük és szakmai programjaik támogatására idén - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkársága szerdán az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a színházak és táncegyüttesek számára mintegy 1 milliárd 255 millió forintos, a zenekarok és énekkarok számára pedig 125 millió forintos pályázati keret áll rendelkezésre. Az államtitkárság közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy az előadóművészeti törvény módosításának megfelelően a pályázaton indulhatnak a szabadtéri és a nemzetiségi színházak is. A pályázatokról szóló döntést a kultúráért felelős államtitkár hozza meg az általa felkért szakértői testületek véleményének figyelembevételével, a Színházművészeti és Táncművészeti Bizottság javaslata alapján. A benyújtási határidő a www.nka.hu oldalon történő megjelenéstől számított harmincadik nap. A pályázati dokumentációt a http://www.kormany.hu/hu/dok?source=8&;type=206#!DocumentBrowse oldalról lehet letölteni.

Műhelykonferencia az anyanyelv nemzetközi napján

2013. február 21. - (mti)

A kulturális és nyelvi sokszínűség lehetőségei és korlátai a Kárpát-medencében címmel megkezdődött az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kulturális Szakbizottsága műhelykonferenciája az anyanyelv nemzetközi napján, csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). A világnapot - amelyet 2000-ben ünnepeltek meg először - annak emlékére tartják, hogy 1952-ben az akkor még Pakisztánhoz tartozó, bengáli nyelvet beszélő Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé. A bangladesi diákok tiltakozásul február 21-én az utcára vonultak, a rendőrség ötöt megölt közülük - idézte fel a nemzetközi nap történetét Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke. Maróth Miklós akadémikus, az MTA alelnöke arról beszélt, hogy nincs olyan nyelv, amely ne lenne érték a világ szempontjából, minden nyelv önmagában érték. Ha a magyar nyelv elveszne, az emberiség szellemi kincseiből tűnne el valami pótolhatatlan - hangsúlyozta az akadémikus. Mint mondta, a magyar nyelv presztízse a Kárpát-medencében a 19. században nem volt azonos a mostanival, hiszen akkor a tudományos ismeretekhez hozzá lehetett jutni magyar nyelven, az egyetemek magyar nyelvűek voltak, a magyar kultúra nagyon vonzó volt, tehát érdemes volt ragaszkodni a magyar nyelvhez. Napjainkban csökkent a magyar nyelv presztízse, mert más nyelveken is hozzá lehet jutni a műveltséghez - jegyezte meg. A rendezvényen szó lesz nyelvpolitikáról, többnyelvűségről, kisebbségi oktatásról, valamint a kisebbségi anyanyelvek és kultúrák megőrzésének és fejlesztésének tényezőiről. Az előadások, kerekasztal-beszélgetések hozzászólások a térség történeti-társadalmi örökségének sajátosságait, kisebbségi nyelvi elrendezéseinek közös és eltérő vonásait kiemelve irányítják rá a figyelmet a magyarországi nemzetiségek, kisebbségek anyanyelveire. Emellett szó lesz arról is, hogy a Kárpát-medence régióiban élő magyar közösségek hogyan tudják megőrizni anyanyelvüket. Az eseményt az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kulturális Szakbizottsága a MTA-val, az MTA Nyelvtudományi Intézete Többnyelvűségi Kutatóközpontjával, a Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézettel, valamint a British Council magyarországi képviseletével együttműködve rendezi.

Február 21. - Az anyanyelv nemzetközi napja

Az ENSZ 1999-ben nyilvánította február 21-ét nemzetközi anyanyelvi nappá, amelyet 2000-ben ünnepeltek először. Banglades javaslatára a világnapot annak emlékére tartják, hogy 1952-ben - az akkor még Pakisztánhoz tartozó - Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé, noha a bangladesiek anyanyelve a bengáli. Február 21-én Dakkában a diákok fellázadtak az anyanyelv elnyomása ellen. A rendőrség összetűzött a tüntetőkkel, és öt diákot megölt. A bangladesiek akkor az anyanyelv napjává nyilvánították a napot. Napjainkban a hatezer nyelv több mint felét fenyegeti kihalás. Az uráli nyelvcsaládhoz tartozó magyar nyelv írásbelisége a 11. századtól folyamatos, bár 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv Magyarországon. Jelenleg a magyar anyanyelvűek létszámát a világon 14-15 millió körülire becsülik.

A cseh kormányfő sajnálja a szudétanémetek elűzését

2013. február 21. - (mti)

Sajnálatát fejezte ki a szudétanémetek elűzése miatt Petr Nečas cseh miniszterelnök csütörtökön Münchenben a bajor tartományi gyűlésben (Landtag). Petr Nečas az első cseh politikus, aki felszólalt a bajor parlamentben. Beszédét egyöntetű megelégedéssel fogadták a frakciók. Még a szudétanémet szervezetek vezetője, Bernd Posselt, a bajor konzervatív CSU európai parlamenti képviselője is úgy vélte, hogy a cseh miniszterelnök nagy lépést tett a történelmi megbékélés felé. Nečas beszédében kiemelte: „sajnáljuk, hogy számtalan embert ért jogtalanság és szenvedés (...) a szudétanémetek elűzése és kitelepítése, vagyonuk elkobzása és állampolgári jogaiktól való megfosztása miatt”. Ugyanakkor a vagyoni kárpótlásra vonatkozó követeléseket elutasítva hangsúlyozta, hogy „a háború előtti tulajdonviszonyokat nem lehet helyreállítani”. A cseh kormányfő kifejtette: a cseh-bajor kapcsolat „sorsközösséget” jelent. A két nép egymást ösztönözve, egymás tapasztalataiból merítve a határokon átívelő közös kultúrát hozott létre. Az évszázadok során kialakult kapcsolat azonban nem mentes az előítéletektől és a traumáktól sem. Ilyen megrázkódtatás a szudétanémetek - vagyis a csehek „német honfitársainak” - elűzése, amely valójában hatalmas veszteség volt az akkori Csehszlovákiának, hiszen eltűnt a németek lakta térségekben kialakult színes, többnyelvű, multikulturális közeg - emlékeztetett Nečas. Hozzátette: a kapcsolat megerősítéséhez, fejlesztéséhez és az elpusztult kulturális örökség legalább részbeni pótlásához közös erőfeszítésekre van szükség. A Landtag tagjai és a szudétanémet szervezetek megjelent képviselői állva tapsolták meg a cseh miniszterelnök beszédét. Horst Seehofer bajor miniszterelnök, aki Nečas után szólalt fel, beszédében aláhúzta: a kapcsolatok javításában „óriási lépést tettünk előre”. Ugyanakkor úgy vélte, hogy rendezett kapcsolatról majd csak akkor lehet beszélni, ha már fel sem merül „a rendezetlenség kérdése”. Szudétanémetnek a két világháború közötti Csehszlovákia nyugati és dél-nyugati vidékein élt német nemzeti kisebbség tagjait nevezik. A nagyjából 3 milliós népcsoportot a II. világháborút követő hónapokban súlyos atrocitások érték, az etnikai tisztogatásoknak becslések szerint több ezer halálos áldozata volt. Az úgynevezett vad üldözések időszakát a szervezett kitelepítés követte, a csehszlovákiai német kisebbséget így alig másfél év alatt csaknem teljesen felszámolták. A népcsoport elűzése és a kitelepítés jogszabályi alapját jelentő Beneš-dekrétumok ügye hosszú ideje feszültséget okoz a cseh-német, illetve cseh-bajor kapcsolatokban. A Csehországgal szomszédos Bajorországban azért kiemelt jelentőségű a szudétanémetek ügye, mert az elűzöttek többsége ott telepedett le, és az általuk alapított szervezetek számottevő politikai befolyással rendelkeznek.

Gál Kinga európai kerettervet szorgalmaz a nyelvi kisebbségi jogok támogatására

2013. február 21. - (mti)

A nyelvi kisebbségi jogok támogatásának érdekében európai keretterv kidolgozását szorgalmazta Gál Kinga fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő egy csütörtöki brüsszeli konferencián. A tanácskozást a nyelvi sokszínűség támogatása jegyében szervezték, a nyelvi kisebbségi közösségek képviselőinek és az Európai Bizottságnak a részvételével. Gál Kinga meghívott előadóként vett részt a rendezvényen. Előadásában megállapította: az Európai Unió, illetve az Európai Parlament „egyre vonakodóbb” az általánosan megfogalmazott elveken túl kézzelfogható segítséget nyújtani a kisebbségi nyelvek támogatásához. A fideszes EP-képviselő - aki az EP kisebbségügyi munkacsoportjának korábbi elnöke, jelenleg pedig alelnöke - fontosnak nevezte, hogy a többségi társadalmakat, azok kormányait is ellássák olyan gyakorlati tanácsokkal, amelyek birtokában azok „kezelni és értékelni tudják a nyelvi kisebbségek létét országaikban”. Ennek érdekében arra tett javaslatot, hogy készüljön európai keretterv a nyelvi kisebbségi jogok támogatására. A konferencia résztvevői - közölte Gál Kinga - egyetértettek abban, hogy a kisebbségi és regionális nyelvek továbbélésének három fő pillére a családon belüli nyelvátadás, az anyanyelven való oktatás és a közösségek szerepe. A konferencia egyik végkövetkeztetése szerint a kisebbségi többnyelvűség, a nyelvi sokszínűség nem pusztán kulturális, társadalmi értéket, hanem egyben gazdasági hasznot is hordoz.

Törvénnyel szabályozná a kisebbségi kultúra támogatását a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala

2013. február 21. - (mti)

A kisebbségi kultúra finanszírozását szabályozó törvény kidolgozását és elfogadását szorgalmazza a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, amely be is kíván kapcsolódni a jogszabály megalkotásába - közölte az MTI-vel Tokár Géza, a szervezet szóvivője csütörtökön. A szlovákiai magyar civil szervezeteket, valamint üzletembereket és közéleti személyiségeket tömörítő kerekasztal úgy látja, hogy az utóbbi évekhez hasonlóan tavaly ismét „problémák és megválaszolatlan kérdések” merültek fel a szlovák kormány kisebbségi kultúrára szánt pályázati támogatásaival kapcsolatban. Ezért álláspontja szerint a helyzetet csak úgy lehet kielégítően rendezni, ha a támogatások kezelésének rendszerét változtatják meg, s ennek érdekében jogszabály elfogadását sürgetik. A kerekasztal a témával kapcsolatban kiadott állásfoglalásában rámutatott: 2012-ben a kisebbségügyi kormánybiztos hivatala által felügyelt kulturális támogatások elosztásában részint jelentős késések voltak tapasztalhatóak, ami az érintett civil szervezetek létezését fenyegette, másrészt a rendelkezésre álló anyagi eszközök elosztása „politikai döntések és alkuk függvényében, homályos és átláthatatlan módon változott meg”, nem egyszer a pályázatokat szakmailag véleményező bizottságok döntését követően. A problémát a támogatások elosztásának átláthatóbbá tételével orvosolná a szervezet, amely szerint a megoldáshoz két sarkalatos elvet kell rögzíteni. Egyfelől azt, hogy a pályázatokat elbíráló szakmai bizottságok összetételét illetően ne a politikusok szava legyen a döntő, abba szólhasson bele a szakma és az érintett civil szféra is, s a jelölteket a kormány emberi jogi tanácsa kisebbségi bizottságának tagjai nevezzék meg. Másrészt fontos, hogy a szakmai bizottságok döntéseit ne lehessen felülbírálni. A civil ernyőszervezet már a közeljövőben ismertetni kívánja konkrét javaslatát a kisebbségi kultúra finanszírozását szabályozó jogszabályra vonatkozóan.

Miroslav Lajčák: Pozsony és Budapest nem söpri a szőnyeg alá a vitás kérdéseket

2013. február 23. - (mti)

Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter szerint Pozsony és Budapest nem söpri szőnyeg alá a vitás kérdéseket, mindössze arról van szó, hogy ezek miatt nyilvánosan nem támadják egymást és nem kürtölik velük tele a sajtót. „Nem megoldás végigjárni Európát és rágalmazni a másikat. Ezen már túl vagyunk, mert semmi jóhoz nem vezetett” - mondta Lajčák abban az interjúban, amelyet a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség közölt szombaton. A sajtóban Ivan Gašparovič szlovák államfő hivatalos budapesti látogatása kapcsán jelentek meg olyan vélemények, miszerint azért jó most Pozsony és Budapest viszonya, mert a felek a vitás kérdésekkel nem foglalkoznak. Lajčák, aki személyesen is elkísérte Gašparovičot Magyarországra, úgy látja: a látogatás megerősítette azt a mindkét fél által vallott elvet, hogy a kölcsönös kapcsolatok rendszerét párbeszéddel kell megoldani. Egyetértés van abban - tette hozzá a miniszter -, hogy a vitás kérdésekben olyan eredményre kell jutni, amely mindkét félnek megfelel. Ilyen probléma például a kettős állampolgárság ügye. Lajčák megerősítette, hogy az újabb szakértői tanácskozásra ebben a témában február és március fordulóján kerül sor. Arra a kérdésre, mikor várható ezen a téren kézzelfogható eredmény, a miniszter azt mondta, hogy nem a határidő a fontos, hanem egy olyan megoldás megtalálása, amelyet mindkét fél elfogad. „Mindig jobb hosszabban tárgyalni, mint egy olyan döntéssel oldani meg a problémát, amely a másik fél véleményét nem veszi figyelembe” - mutatott rá a szlovák diplomácia irányítója. Folynak a szakértői egyeztetések a Bős-nagymarosi vízmű ügyében is. Rövid időn belül plenáris tárgyalásra is sor kerül, miután külügyminiszteri szinten megegyezés született a kormányközi tárgyalások felújításáról - fejtette ki Lajčák. Hozzátette: a múltban ez a téma „túlságosan is politikai és érzelmi volt”, ezért fontos lenne, hogy most a tárgyalások a konkrét problémákra és a megoldások keresésére összpontosuljanak. Nyilvánvaló, hogy ezután sem lesz könnyű megoldást találni. Gašparovič kétnapos hivatalos magyarországi látogatását, amelyre kilenc év után került sor, Lajčák „pozitív jelzésnek” tartja, amelyre nemcsak a két ország állampolgárainak, hanem a szélesebb nemzetközi közösségnek is szüksége volt. „Bízom abban, kezdjük megszokni azt, hogy Szlovákia és Magyarország két érett szomszédos állam, amelyek kapcsolataikat egész szélességükben látják, s nem szűkítik le csak azokra a kérdésekre, amelyekben nem értünk egyet. Ebből a szempontból a látogatással nagyon elégedett vagyok” - szögezte le a szlovák külügyminiszter.

Gašparovič fényesre törölte cipellőjét Budapesten

2013. február 20. - (Szűcs Dániel - felvidek.ma)

http://www.felvidek.ma/nezopont/jegyzet-kommentar/38084-Gašparovič-fenyesre-torolte-cipellojet-budapesten

Botorság lenne bármi konkrét eredményt számon kérni a két szomszédos ország - Szlovákia és Magyarország - első embereinek tegnapi találkozóján. Ki az, aki az elmúlt évek-évtizedek történéseinek ismeretében ilyet várt Áder János és Ivan Gašparovič tárgyalásaitól? Még a legoptimistább várakozások is mindössze „olvadásról” szóltak, „áttörésről” semmiképpen sem. Igaztalan lenne azonban azt állítani, hogy teljességgel haszontalan volt a tegnapi találkozó. Végtére is már az is szép eredmény, hogy a két ország elnökei szóba állnak egymással és nem zavarják haza a másikat az országhatárról. Mi több: Gašparovič elnök úr láthatóan otthonosan érezte magát Budapesten, beszédéből csak úgy sugárzott a jól ismert szlovák magabiztosság. „A Szlovák Köztársaság sikertörténet” - szólott a szlovák államfő. „Ennek a történetnek a sajátossága, hogy a siker Közép-Európa államainak közös sikere. Közös sikere Szlovákiának és Magyarországnak”. Nem tehetek róla, hogy erről a beszédről nekem az emlékezetes Kempinski-beli koccintás jut eszembe, akkor épp Románia sikersztorijára ürítette poharát a magyar miniszterelnök (jelenleg börtönben ülő) román kollégájával Erdély elorzásának „ünnepén”. Most az önálló Szlovákia huszadik születésnapjának ünnepkörében kap egy kis vállveregetést Magyarország, hogy volt szíves közreműködni ebben a szlovák sikertörténetben, kezdve azzal, hogy minden óhaj-sóhaj nélkül elsőként ismerte el a Csehszlovákia teteméből kibúvó szlovák államot. Szlovák szemmel nézve mindez természetesen sikertörténet, miként az is, hogy ily módon Gašparovič tegnap olyan finoman, úri módon törölhette bele cipellőjét budapesti „partnereibe”, hogy azok észre sem vették. De ez még csupán a bemelegítés volt. Nem maradhattak el természetesen a problémás kérdések sem, így például megállapításra került az a tény, hogy „több fontos történelmi eseményt továbbra is eltérően ítél meg a két ország”, ám Gašparovič szerint mindez „nem gátolhat meg minket abban, hogy baráti kapcsolatainkat fejlesszük, és a közös jövőre koncentráljunk”. És megint csak jól számított a ravasz vén róka, mert teljesen igaza van. A kutyát sem érdekli már, így valóban nem jelent akadályt, hogy történelmünk egyik legfontosabb szereplőjét Hitler nácijai közé sorolta, egy csapással meghamisítva ezzel a történelmet és belegázolva sokak becsületébe. Ez aztán a kapcsolatfejlesztés! S megteszi, mert megteheti... És akkor desszertként elnök úr feltálalta még a kisebbségi kérdést is, a habot egyenesen a magyar partnerei képébe nyomva. Mert hát miként is értelmezhetőek azok a megállapítások, miszerint „a szlovák és magyar kisebbségek gazdagítják a két ország kapcsolatait”, de méginkább az, hogy „Szlovákia minden egyéni szabadságjogokon alapuló, kisebbségekkel kapcsolatos kívánalmat teljesít”. Ehhez nyilván nem szükségeltetik különösebb kommentár, tudhatja minden felvidéki magyar, a hat évestől a száz évesig (sajnálatos módon utóbbi csak igazán!), hogy mit is értünk e kívánalmak teljesítésén. A szlovák államfő tegnapi budapesti jelenéseit figyelemmel kísérve hamar megfogalmazódott bennem a kérdés: tulajdonképpen ki látott itt vendégül kit...?

Az uniós elnökségről tájékozódott Gödöllőn a szlovák államfő

2013. február 20. - (mti)

Magyarországi hivatalos látogatásának második napján, szerdán Gödöllőn folytatott megbeszélést a város polgármesterével Ivan Gašparovič szlovák államfő, elsősorban az uniós elnökség programjainak lebonyolításáról esett szó. Gémesi György (Gödöllői Lokálpatrióta Klub), a Pest megyei város polgármestere az MTI-nek elmondta: mivel 2016 második felében Szlovákia látja el a soros uniós elnökségi teendőket, Ivan Gašparovič a magyarországi elnökség sok rendezvényének otthont adó Gödöllőn főként a különféle programok szervezésének, lebonyolításának részleteiről érdeklődött. A városházán folytatott eszmecsere után a szlovák elnök megnézte az uniós tanácskozások kiemelt helyszínét, a gödöllői kastély lovardáját - tette hozzá Gémesi György. Szó volt arról is - mondta -, hogy az EU-elnökség előkészületeinek idején szlovák szakértők utaznának Gödöllőre a helyi programszervezőkkel folytatandó megbeszélésekre. A szerdai találkozón Ivan Gašparovič és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöki posztját is betöltő Gémesi György áttekintette a Szlovák Önkormányzati Szövetséggel kialakított kétoldalú, valamint a lengyel és a cseh önkormányzati érdekképviseletekkel kiépített négyoldalú együttműködést is - közölte Gödöllő polgármestere. A nap folyamán Ivan Gašparovič találkozott a magyarországi szlovák nemzetiség képviselőivel a budapesti Szlovák Intézetben.

Klik-elnök: A nemzetiségi oktatást már nyolc jelentkezővel el lehet indítani

2013. február 20. - (mti)

Nemzetiségi oktatásról szervezett konferencián vett részt a budapesti Szlovák Intézetben Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) vezetője, és a szerdai előadását megelőzően az intézetben találkozott Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnökkel is. A Klik az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében ismertette Marekné Pintér Aranka előadásának főbb elemeit, külön is kitérve arra, hogy a Klik elnöke megerősítette: a nemzetiségi oktatást már nyolc jelentkező gyerek esetén el lehet indítani az adott településen, összhangban a köznevelési és a nemzetiségi törvénnyel. A központ minden olyan kezdeményezést, korábban bevált jó gyakorlatot támogat, amely a nemzetiségi oktatás színvonalának javítását szolgálja - hívták fel a figyelmet, utalva arra, hogy a nemzetiségi oktatás az iskolák pedagógiai programjának megfelelően történik, az állam pedig normatív támogatás helyett feladatfinanszírozással biztosítja az ehhez szükséges forrást. A Budapesten hivatalos látogatáson tartózkodó Ivan Gašparovič szerdán a magyarországi szlovák nemzetiség képviselőivel találkozott a nap folyamán a nemzetiségi oktatásról szóló konferenciának is helyszínt biztosító Szlovák Intézetben. Az esemény kapcsán Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke közölte, Ivan Gašparovič mindig is érzékenyen figyelt a határon túli szlovákok helyzetére. Mint mondta, a magyarországi szlovák kisebbség helyzete eltér a szlovákiai magyarokétól, mert ők már 300 éve élnek kisebbségként, az anyanemzettől elszakadva. Céljuk, hogy a törvények adta lehetőségeket kihasználva megőrizzék kultúrájukat és nyelvüket, és éljenek a kisebbségeknek biztosított jogokkal - magyarázta. Úgy véli, ehhez fontos a fiatalok megszólítása is, hogy az ő figyelmüket is felhívják a gyökerek megőrzésének és a kultúra ápolásának jelentőségére.

Szlovák önkormányzat: Gašparovič szerepet vállal a kompromisszumkeresésben

2013. február 20. - (mti)

Ivan Gašparovič szlovák államfő nagyon lényegesnek tartja a kompromisszumok keresését, a vitás kérdések megoldását a kisebbségi ügyekben, és ebben maga is nagy szerepet vállal - mondta Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke szerdán az MTI-nek. A Budapesten hivatalos látogatáson tartózkodó Ivan Gašparovič szerdán a magyarországi szlovák nemzetiség képviselőivel találkozott a Szlovák Intézetben. Az esemény kapcsán Fuzik János közölte, Ivan Gašparovič mindig is érzékenyen figyelt a határon túli szlovákok helyzetére, és ez nem csak gesztusokban, frázisokban nyilvánul meg. Emlékeztetett, bár kilenc éve nem járt szlovák köztársasági elnök hivatalos látogatáson Magyarországon, Ivan Gašparovič néhány évvel ezelőtt nem hivatalos útja alkalmával felkereste a pilisszentkereszti szlovák közösséget. Mostani látogatásán az elnök a Szlovák Köztársaság létrejöttének 20. évfordulójával kapcsolatban hangsúlyozta, a határon túli szlovákoknak végre önálló anyaországuk van, amelyre büszkék is lehetnek, hiszen a visegrádi csoport (V4, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) tevékeny tagja, és a négy ország közül elsőként már a közös uniós fizetőeszközt, az eurót is bevezette - idézte fel Fuzik János. Az Országos Szlovák Önkormányzat vezetője üdvözölte, hogy Ivan Gašparovič és magyar kollégája, Áder János keddi tárgyalásukon nem kerülték meg a nyitott kérdéseket, így a kettős állampolgárság ügyét sem. Mint mondta, a magyarországi szlovák kisebbség helyzete eltér a szlovákiai magyarokétól, mert ők már 300 éve élnek kisebbségként, az anyanemzettől elszakadva. Céljuk, hogy a törvények adta lehetőségeket kihasználva megőrizzék kultúrájukat és nyelvüket, és éljenek a kisebbségeknek biztosított jogokkal - magyarázta. Úgy vélte, ehhez fontos a fiatalok megszólítása is, hogy az ő figyelmüket is felhívják a gyökerek megőrzésének és a kultúra ápolásának jelentőségére.

Külügyminisztérium: Az állampolgárságról is tárgyalt Martonyi szlovák kollégájával

2013. február 20. - (mti)

Martonyi János külügyminiszter kedden Budapesten tárgyalt szlovák kollégájával, Miroslav Lajčákkal, a két tárcavezető egyebek mellett arról tárgyalt, hogy a két ország állampolgársági szabályozásáról kijelölt jogi szakértők márciusban Budapesten folytatják az egyeztetéseket - közölte a tárca szerdán az MTI-vel. Kiemelték, Miroslav Lajčák szlovák miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter Ivan Gašparovič szlovák államfőt kísérte el kedden kezdődött, kétnapos budapesti látogatására. Tanácskozásuk alkalmával a külügyminiszterek megállapították, hogy a két ország miniszterelnökeinek tavalyi többszöri és az államfők mostani találkozójával a magyar-szlovák kapcsolatok új lendületet vettek. Martonyi János megerősítette, hogy márciusban hivatalos látogatást tesz Szlovákiában, majd Miroslav Lajčák meghívására április 18-án részt vesz és felszólal a pozsonyi Globsec biztonságpolitikai konferencián. A közleményben azt írták, a tárcavezetők üdvözölték az EU 2014-2020-as költségvetésének elfogadását, és közös sikernek nevezték a kohézió barátai csoport összefogását. Magyarország és Szlovákia érdeke a két ország közötti határmenti együttműködés erősítése, amelynek keretében újabb hidak, határátkelők és energetikai vezetékrendszerek épülnek. Arra is kitértek, hogy Magyarország és Szlovákia alapvető érdeke a keleti és délkelet-európai régió országainak közeledésen is az EU-hoz. Találkozójukon a külügyminiszterek kiemelték, hogy Ukrajna és a nyugat-balkáni országok további belpolitikai stabilizálódása szükséges ahhoz, hogy idén mind az intézményi, mind a szerződéses kapcsolatokban előrelépést érjenek el Kijevvel, Belgráddal és Szkopjéval.

„A jószomszédi kapcsolatok építésére kell törekedni”

Kényes kérdésekről is tárgyal Budapesten a szlovák államfő -

A nézetkülönbségek megmaradtak - A történelem a történészekre tartozik - Tiszteletben kell tartani a nemzeti kisebbségek jogait - Jobban meg kell ismernünk egymást

2013. február 19. - (mti)

A szlovák-magyar együttműködés egyre inkább a mindennapok részévé válik, a két ország politikusainak a jószomszédi kapcsolatok építésére kell törekedniük - jelentette ki Ivan Gašparovič szlovák államfő keddi budapesti előadásában. Ivan Gašparovič a magyar-szlovák diplomáciai kapcsolatok felvételének 20. évfordulója alkalmából tartott beszédében emlékeztetett arra, hogy 2013-ban első külföldi útja arra a Magyarországra vezetett, amely két évtizede az elsők között ismerte el a független Szlovákiát. „A Szlovák Köztársaság sikertörténet. Ennek a történetnek a sajátossága, hogy a siker Közép-Európa államainak közös sikere. Közös sikere Szlovákiának és Magyarországnak” - mondta Ivan Gašparovič, hozzátéve, hogy az elmúlt 20 évben sok alkalommal önzetlenül támogatta egymást a két ország, tudva, hogy ez mindkét állam polgárainak érdekét szolgálja. Megítélése szerint Szlovákiának szomszédjaival együtt kell keresnie a választ a gazdasági és szociális vonatkozású kérdésekre. A szlovák államfő beszélt arról is, hogy több fontos történelmi eseményt továbbra is eltérően ítél meg a két ország, az iskolai történelemkönyvek tartalma sokszor különbözik. „Ugyanakkor ez nem gátolhat meg minket abban, hogy baráti kapcsolatainkat fejlesszük, és a közös jövőre koncentráljunk” - emelte ki Ivan Gašparovič. Véleménye szerint a fiatalabb generációkat megóvhatja az előítéletektől, hogy vezető történészek közös könyvben kívánják tisztázni a történelemmel kapcsolatos legjelentősebb félreértéseket. „Úgy vélem, ez a legjobb befektetés kapcsolataink jövőjébe” - tette hozzá. A szlovák államfő beszélt arról is, hogy a szlovák és magyar kisebbségek gazdagítják a két ország kapcsolatait. Úgy vélte, hogy Magyarország ugyan más alapokon közelíti meg a kérdést, de Szlovákia minden egyéni szabadságjogokon alapuló, kisebbségekkel kapcsolatos kívánalmat teljesít. „Fontos az, hogy az 1995-ös egyezmény figyelmet fordít a kisebbségi ügyekre, és az egyezmény mindmáig alapja maradt a párbeszédnek ezen a területen is” - fogalmazott Ivan Gašparovič, hozzátéve, hogy a kisebbségek életén folyamatosan javítani kell, kedvező interetnikai légkört teremtve. „Nem vagyok arról meggyőződve, hogy a legutóbbi magyar állampolgársági törvény ez a célt szolgálja. Mindazonáltal mindannyiunk érdeke, hogy folytassuk a párbeszédet, és megoldást találjunk a rendezetlen ügyekre” - mondta. A szlovák államfő előadása után Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes rövid felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy Magyarország minden területen mélyíteni kívánja az együttműködését a szomszédos országokkal. „A mi esélyünk az, hogy megmutassuk a világnak, hogy több közös van bennünk, mint ami elválaszt” - fogalmazott Navracsics Tibor.

A kettős állampolgárság ügyét az alkotmánybíróság is tárgyalja

2013. február 18. - (mti)

A kettős állampolgárság ügyét a szlovák alkotmánybíróság is tárgyalja - jelentette ki Gašparovič szlovák államfő, aki a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban úgy vélte, az nem az egykori Csehszlovákia, hanem egész Európa ügye volt. A kettős állampolgárság ügyét a szlovák alkotmánybíróság is tárgyalja - jelentette ki budapesti látogatása előtt a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának adott, hétfő este sugárzott interjújában Ivan Gašparovič szlovák államfő, aki a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban úgy vélte, az nem az egykori Csehszlovákia, hanem egész Európa ügye volt. A szlovák elnök kedd reggel érkezik Budapestre, Áder János államfővel folytat megbeszéléseket, és találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel is. „Nagy kár, hogy kilenc éve tartó elnökségem óta államfői minőségben most látogatok először Magyarországra” - jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy Áder Jánossal egy ízben már megbeszélést folytatott, mégpedig New Yorkban az ENSZ Közgyűlés ülésszakának keretében. „Bár rövid találkozó volt, kettőnk között nagyon korrekt és őszinte megbeszélés folyt” - jelentette ki. Gašparovič szerint rengeteg az olyan kérdés, amely közvetlenül érinti a két országot. „Nem szükséges, hogy mindenben megegyezzünk, de úgy gondolom, hogy az alapvető kérdésekben fennáll az együttműködés” - mondta, s úgy vélte, hogy „az utolsó év rendkívül jó volt ebben a tekintetben.” Arra a kérdésre válaszolva, vajon a Magyarország, illetve a Szlovákiában élő magyarok számára a legfontosabb kérdést jelentő kettős állampolgárság ügyében várható-e valamiféle elmozdulás vagy előrelépés, a szlovák államfő kijelentette: „Én lennék a legboldogabb, ha igen”. Úgy vélte, olyan problémáról van szól, amelyet - mint fogalmazott - a két ország közösen teremtett magának. Kijelentette, hogy a probléma megoldásával kapcsolatos véleménye kezdettől fogva ismert és egyértelmű. „Magyarország korábban egy nagyon rossz törvényt fogadott el. Szlovákiának pedig lépnie kellett egy ilyen rossz törvénnyel kapcsolatban, és természetes, hogy egy rossz törvényre nem lehet egészen jó törvénnyel reagálni. Valószínűleg nem nagyon jó törvényt fogadtunk el. Amíg nem fogadtuk el a két törvényt, a kettős állampolgársággal nem volt probléma”- jelentette ki. Gašparovič megismételte azt az elképzelését, hogy a szóban forgó, a kettős állampolgárságra vonatkozó törvényeket a két ország helyezze hatályon kívül, és „stabilizálja a korábbi állapotokat”. Az államfő nem értett egyet azzal a felvetéssel, hogy a szlovák kormány jogfosztással élne a magyar állampolgárságot kérvényező szlovákiai magyarok esetében. Utalt arra, hogy Pozsony egy éve javaslatot terjesztett elő a megegyezésre, amelyet Magyarország nem fogadott el. Megelégedéssel szólt ugyanakkor arról, hogy a kérdésről tárgyalások folynak a vegyes bizottságokban, a szakértők között, és azok fölött a külügyminiszterek vállaltak garanciát. Reménye szerint olyan kompromisszumos megoldás születik, amely egyik országot sem sérti majd meg. Gašparovič közölte, hogy a kérdés a szlovák alkotmánybíróság előtt van, és ott - mint hozzátette - valószínűleg megtalálják a megoldást. „Én lennék a legboldogabb, ha minél hamarabb döntés születne, és úgy, hogy mindenki boldog legyen” - fűzte hozzá. Sólyom László korábbi magyar államfő 2009-es meghiúsult szlovákiai látogatásával, illetve a szlovák kormány akkori lépésével kapcsolatban Ivan Gašparovič úgy vélekedett, hogy az már a múlt kérdése, és - mint fogalmazott - „nem szeretnék a múltba visszatérni.” Azt hangoztatta ugyanakkor, hogy Szlovákia az összes tényt figyelembe véve megfelelő döntést hozott. A szlovák döntés nem sértett meg semmiféle nemzetközi jogot, és ezt erősítette meg az Európai Bíróság döntése is - mondta. Gašparovič egyetértett azzal, hogy Orbán Viktor és Robert Fico miniszterelnök az elmúlt évben a két ország érdekeit célzó, elsősorban gazdasági kérdéseket tűzött napirendre, és megállapodott abban, hogy a kényes és nehéz kérdések idén kerülnek napirendre. Saját tárgyalásaival kapcsolatban is úgy vélte, az együttműködés középpontjába a kölcsönös segítségnyújtást kell helyezni. A Szlovákiában még mindig érvényben lévő, a magyar kisebbséget kollektív bűnösséggel bélyegző, a szlovák kormány által megváltoztathatatlannak deklarált Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban úgy vélte, hogy az nem szlovák probléma. Ez a második világháborút követő döntés volt, amelyet azért hoztak, hogy jóvátegyék a háború során keletkezett károkat, és azok ne ismétlődhessenek meg. Az elnök szerint ezek a kérdések nem csupán a volt Csehszlovákiát érintik, hanem egész Európát. Úgy vélte, hogy olyan történelmi kérdésekről van szó, amelyeket nem lehet megnyitni. A Beneš-dekrétumok ma a szlovák jogrend részét jelentik, de egyáltalán nem alkalmazzák őket a jelenben és a jövőben sem - mondta.

Külügyminisztérium: Kedd reggel érkezik a szlovák államfő

2013. február 18. - (mti)

Ivan Gašparovič szlovák államfő - az előzetes tervekkel ellentétben, szervezési okok miatt - kedd reggel érkezik Magyarországra - közölte a Külügyminisztérium hétfőn az MTI-vel. A szlovák köztársasági elnök eredetileg hétfő este érkezett volna Budapestre. Kilenc év után először érkezik hivatalos látogatásra szlovák államfő Budapestre. Áder János köztársasági elnök szlovák kollégájával kedd délelőtt tárgyal a Sándor-palotában, majd közös sajtónyilatkozatot tesznek. A szlovák államfő később beszédet mond a Szlovákia és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének huszadik évfordulója alkalmából rendezett fogadáson, majd koszorút helyez el Nagy Imre mártír miniszterelnök emlékművénél, az V. kerületi Vértanúk terén. Ivan Gašparovič kedden találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel is. A szlovák államfő szerdán találkozik az Országos Szlovák Önkormányzat vezetőivel. Később koszorút helyez el a Hősök Emlékkövénél a Hősök terén.

Gašparovič ma Budapestre utazik

Kilenc éve nem járt szlovák köztársasági elnök a magyar fővárosban

2013. február 18. - (mti)

Hivatalos látogatásra Budapestre utazik ma este Ivan Gašparovič, ahol Áder János államfővel folytat megbeszéléseket, és találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel is. Kilenc éve nem látogatott szlovák államfő Budapestre. Gašparovič látogatása előtt Áder az MKP küldöttségét fogadta Budapesten és egyebek mellett a szlovákiai magyar oktatás, a nyelvhasználat és a kettős állampolgárság kérdéskörében tájékozódott. A szlovák elnöki iroda közlése szerint Gašparovič a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a regionális és európai együttműködésről egyeztet. Áder és Gašparovič holnap délelőtt tárgyal a Sándor-palotában, majd közös sajtónyilatkozatot tesznek. A szlovák államfő később beszédet mond a Szlovákia és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 20. évfordulója alkalmából rendezett fogadáson, majd koszorút helyez el Nagy Imre emlékművénél. Ezután találkozik Orbán Viktorral. Szerdán a magyarországi szlovák szervezetek vezetőivel találkozik, majd a koszorút helyez el a Hősök Emlékkövénél a Hősök terén. Ezután Gödöllőre látogat, ahol Gémesi György polgármesterrel a magyar és szlovák önkormányzatok együttműködéséről tárgyal. A látogatással kapcsolatban a magyar Külügyminisztérium közölte: a magyar-szlovák kapcsolatokat „intenzív, gyakorlatias párbeszéd” jellemzi, elsősorban az infrastrukturális, energetikai együttműködés kérdései a meghatározók. Szlovákia - Németország, Ausztria és Oroszország mögött - a negyedik helyen áll Magyarország kereskedelmi partnereinek sorában. A tárca hangsúlyozta, az utóbbi időben „nagyratörő, európai mértékű és jelentőségű közös projekteket” indítottak az energetikában: 2012 szeptemberében összekapcsolták a magyar, a szlovák és a cseh árampiacot, és megkezdődött az északdéli földgázvezeték két ország közötti szakaszának építése.

Gyakorlatilag nem változott a magyar iskolákba beíratott gyerekek száma Szlovákiában

2013. február 19. - (mti)

Gyakorlatilag nem változott a magyar tannyelvű általános iskolákba beíratott gyerekek száma Szlovákiában idén az egy évvel korábbihoz képest - közölte az MTI-vel Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke kedden. Február 15-ig 3559 gyereket írattak be szüleik magyar tannyelvű általános iskolába az SZMPSZ által készített statisztika szerint, míg egy évvel korábban 3564 gyereket, azaz öttel többet. Évek óta szinte azonos számú gyermek kezdi meg magyar tannyelvű iskolában a tanévet a Felvidéken, így 2011-ben 3559, egy évvel korábban pedig 3552 volt a magyar iskolába íratott elsősök száma. A beiratkozási statisztikák megyékre lebontott adataiból kiderül, hogy idén az ország nyugati megyéiben enyhén növekedett, míg az ország középső és keleti részében fekvő megyékben enyhén csökkent a beíratottak száma. Pozsony megyében néhány fővel emelkedett a leendő magyar elsősök száma az egy évvel korábbihoz (65 főről 77-re). Nagyszombat megyében is hasonló volt a helyzet, itt tavaly 973 gyereket írattak be, az idén pedig 979-et, az arányaiban legtöbb magyar lakta Nyitra megyében pedig az idén 1202 leendő magyar elsőssel számolhatnak a tavalyi 1175-el szemben. Besztercebánya megyében a tavalyi 813-ról 775-re csökkent a magyar tannyelvű általános iskolákba íratott gyerekek száma, hasonló volt a létszámcsökkenés Kassán is, ahol a tavalyi 538-al szemben az idén 526 magyar elsősre lehet számítani. Szlovákiában 265 magyar tannyelvű általános iskolai működik. A beiratkozás január 15-én kezdődött és február 15-én ért véget.

A hazatérés napját ünnepelték Somoskőújfaluban

2013. február 17. - (mti)

Misével és könyvbemutatóval ünnepelte Csehszlovákiától a 20-as években történő visszacsatolását vasárnap Somoskőújfalu. A Nógrád megyei település a szomszédos Somoskővel együtt csaknem négy évig volt része Csehszlovákiának, mígnem a határmegállapítási bizottság javaslata alapján visszacsatolták Magyarországhoz. A visszacsatolást 1999 óta a hazatérés napjaként ünneplik. Tóth László, Somoskőújfalu független polgármestere ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy 1924. február 15-én, a visszacsatoláskor, nem tűzhették ki a magyar zászlót Somoskőben és Somoskőújfaluban. Ma a régi idők köszönnek vissza, amikor az elcsatolt országrészekben a magyar zászlót ugyanúgy kitiltják a közterekről - figyelmeztetett. Mint mondta, a Magyarországtól elszakított területekről riasztó hírek érkeznek az állampolgárságuktól megfosztott, nyelvtörvénnyel sújtott felvidékiekről, Kárpátalján a magyar nyelv hivatalossá tételének megtagadásáról, Erdélyből a székely zászló tiltásáról, Délvidéken magyarok veréséről. Mindezek tükrében felértékelődik a somosi emberben az, hogy a hazájában élheti meg magyarságát - tette hozzá a polgármester. Az ünnepségen tartották Pándy Tamás: Krepuska Géza életműve című könyvének díszbemutatóját, a szerző a somosi területek visszacsatolásában kulcsszerepet játszó gégészprofesszor munkásságát mutatja be. Pándy Tamás az utolsó polihisztornak nevezte Krepuska Gézát, aki a gégészet mint önálló tudományterület elfogadtatásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Magyarországon. Úttörő volt a gyümölcsnemesítésben és mindemellett hazafi volt, aki politikai kapcsolatai révén egyedülálló módon eredményeket ért el a két falu visszacsatolásában - mondta a szerző. A Nógrád megyei Somoskőt és Somoskőújfalut a trianoni diktátum Csehszlovákiához csatolta, majd a határmegállapítási bizottság javaslata alapján, a Népszövetségi döntés alapján 1924. február 15-én visszacsatolták Magyarországhoz. A bizottságot az első világháború győztesei Brünnben, 1921. július 27-én az országhatárok ésszerű korrekciójára és véglegesítésére hozták létre. A testületet Carey angol ezredes vezette, a magyar érdekeket Tánczos Gábor altábornagy képviselte. Somoskőújfalut és Somoskőt, valamint a település határában lévő kőbányát és a nógrádi szénmező egy részét a trianoni szerződés kiigazításaként néhány lokálpatrióta, a területen birtokos Krepuska Géza és Lipthay B. Jenő, a Rima-Murányi Vasmű vezérigazgatójának kitartó közbenjárására adták vissza Magyarországnak. 1999-ben a Somosi Kultúráért Egyesület és a Somoskői Váralja Egyesület 1924. február 15-ét a hazatérés napjává nyilváníttatta a település önkormányzatával, ezt a napot azóta minden évben közösen megünnepelik.

„A gyűlöletkeltő beszédekkel szemben - a jelenlegi jogkörnyezetben és jogalkalmazási gyakorlatban - lehetetlen fellépni”

EMIH: Történelmi előrelépés a kisebbségvédelmi paragrafus megjelenése az alaptörvény-módosítás tervezetében

2013. február 12. - (mti)

Történelmi előrelépésnek nevezte az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Tett és Védelem Alapítvány az alaptörvény-módosítási javaslatban található „közösséget sértő véleménynyilvánítást” korlátozó paragrafust. Az EMIH az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében kiemelte: a közösség- és kisebbségvédelmi szempontból régóta várt jogalkotási változásra korábban ők is javaslatot tettek abból a célból, hogy a közösség elleni gyűlöletkeltés érdemben szankcionálhatóvá váljon. Emlékeztettek arra, hogy a tervezet külön megemlíti a közösség méltóságát mint az emberi méltósággal összefüggő alapjogot, amelyet nem lehet a véleményszabadságra hivatkozva sérteni. A törvénytervezet úgy fogalmaz: „A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek - törvényben meghatározottak szerint - jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.” Mint írták, az EMIH, illetve a zsidó közösséggel szembeni jogsérelmek elleni fellépésre létrejött Tett és Védelem Alapítvány az utóbbi hónapokban többször hívta fel a figyelmet arra, hogy a közbeszéd minőségének romlását, az Országház falai között is elhangzó, rágalmazó megnyilatkozásokat elsősorban a törvényi környezet finomításával kell kezelni. Annak a véleményüknek is hangot adtak, miszerint „tarthatatlan az az állapot, hogy az alkotmányból levezetett jogalkalmazói gyakorlatra hivatkozva lehetetlen - az egész magyar társadalmat mételyező - gyűlöletkeltés ellen fellépni. Az összes feljelentést már ügyészségi szinten utasítják el.” Hozzátették: az EMIH és a Tett és védelem vezetői több ízben kezdeményezték a jogi szabályozás megváltoztatását, legutóbb egy hónapja a Répássy Róbert igazságügyi államtitkárral folytatott egyeztetésen. Annak a reményüknek adtak hangot, hogy a jelenlegi alkotmánymódosítási javaslat mind szimbolikus üzenetében, mind pedig a konkrét jogalkalmazás szintjén fontos előrelépés és egyben óriási lehetőség az elmúlt húsz év témát érintő adósságának lerovására. A közösség méltósága, mint az alaptörvényben helyet érdemlő emberi méltósággal összefüggő alapjog, nemzetközi szinten is előremutató és példaértékű - jegyezték meg. Az EMIH úgy fogalmazott: bebizonyosodott, hogy a „társadalom erkölcsi immunrendszerének önálló önvédelmi mechanizmusaira” való hivatkozás nem realitás, és a kialakult helyzetben a tiszta jogi helyzet és a jogkövető magatartás számonkérése egyben erkölcsi normakontrolként is kell hogy szolgáljon. Hozzátették: Orbán Viktor miniszterelnök nyilvános megszólalásaiban többször kifejtette, hogy megítélése szerint az ilyen típusú megszólalásokat a magyar jogrendszernek kezelnie kell. A vallási szervezet megítélése szerint azonban „érdemi változás eddig nem történt”, és „az elmúlt hónapokban visszatérően igazolódott, hogy dacára a közösség elleni izgatás bűntettét szankcionáló” jogszabálynak, „a gyűlöletkeltő beszédekkel szemben - a jelenlegi jogkörnyezetben és jogalkalmazási gyakorlatban - lehetetlen fellépni”.

Sztrájkot hirdetnek a pedagógusok

http://www.hir24.hu/belfold/2013/02/16/sztrajkot-hirdettek-a-pedagogusok/

Elektronikus folyóirat a kortárs szláv irodalmakról

http://www.nyest.hu/hirek/folyoirat-a-kortars-szlav-irodalmakrol

Szeretettel, Jozef Urban

Nem egész 35 év adatott neki. A 80-as évek második felében robbant be a szlovák irodalomba Kamil Zbružzsal, Paľo Hudákkal, Ivan Koleničcsel és Václav Pankovčínnal. S bár alig tíz év alkotóidőt kapott a sorstól, ma már mégis érettségi tétel a szlovák irodalomban. - A kamaraelőadás, amely a költőt idézi, több mint reveláció…

http://ujszo.com/online/kultura/2013/02/23/szeretettel-jozef-urban

Barátság délután az Országos Idegennyelvű Könyvtárban

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár (www.oik.hu) és az idén 20. évfolyamába lépett Barátság folyóirat (http://nemzetisegek.hu/nem-baratsag-archiv.php) közös rendezvénye. - Időpontja: 2013. március 6. (szerda), 17 óra - Helye: Országos Idegennyelvű Könyvtár, Rendezvényterem - Budapest, V. kerület Molnár u. 11. - Programja: Köszöntőt mond Mender Tiborné, az OIK főigazgatója - A folyóiratot bemutatja: Mayer Éva, felelős szerkesztő - TÖBBNYELVŰ - bolgár, horvát, magyar, német, szlovák - zenés irodalmi MŰSOR: Dékity Márk versei, a szerző előadásában - Hadzsikosztova Gabriella színművész előadásában: Ember Mária, Hadzsipetkova Krisztina, Koch Valéria, Szécsi Magda írásai - Áts Erika magyar népdal fordítása - Kormos Sándor versei, a szerző előadásában - Krajcsir Piroska műfordításai, a szerző előadásában - Fellép a Harmónia Gitárkvartett, tagjai: Ősz Dorka, Kuhajda Tamás, Kollár Dávid, Kormos Sándor.

Nemzetiségi ügyekért felelős munkacsoport alakult

2013. február 14. - (mti)

Nemzetiségi ügyekért felelős munkacsoport alakult csütörtökön Budapesten, a kormányzat kezdeményezésére a civilek bevonásával. A testület feladata lesz, hogy a jövőben jogszabályjavaslatokkal, szakpolitikai tanácsokkal segítse a kormányzat munkáját, és segítsen a kormány nemzetiségpolitikai koncepciójának előkészítésében. Az albizottság az Emberi Jogi Munkacsoport keretén belül kezdte meg működését, az alakuló ülésen a kormányzati szereplők mellett roma, német, horvát helyi, illetve tudományos, művészeti és jogsegélyszolgálatot működtető szervezetek képviselői vettek részt. A testület elnöke, Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az ülésen azt kérte a megjelentektől, kövessék nyomon a nemzetiségi jogok gyakorlatba ültetését, és ha szükségesnek látják, tegyenek javaslatot azokkal kapcsolatban. Elmondta, a kormányzat az év végéig kívánja elkészíteni a nemzetiségpolitikai stratégiáját, melynek fontosabb céljai között szerepel egyebek mellett az asszimiláció lassítása, valamint a nemzetiségi autonómia támogatása. Az ülésen szóba került a megváltoztatott nemzetiségi választójog, a kedvezményes kvóta bevezetése, valamint az, hogy az adott nemzetiség megválasztására akkor kerülhet sor, ha a népszámlálási adatok is azt jelzik, hogy az adott közösség valóban jelen van a településen. Erre utalva a helyettes államtitkár bejelentette, a Központi Statisztikai Hivatal március végére ígérte a népszavazási felmérés alapján a nemzetségi adatok megjelentetését, amelyekből kiderül, hol kerülhet sor nemzetiségi választásra 2014-ben. A jogszabály szerint, ha legalább harmincan azonos nemzetiségűnek vallják magukat, sor kerülhet a választásra. A jogalkotó szerint erre azért van szükség, hogy kiszűrjék az esetleges visszaéléseket. A megbeszélésen szó esett még az önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok viszonyáról, miután többen is azt jelezték, vannak olyan települések, ahol nem kezelik egyenrangú önkormányzatként a nemzetiségiek önkormányzatait, és azokat „maguk alá gyűrve” még a költségvetésük meghatározásába is bele akarnak szólni. Latorcai Csaba közölte, ha ilyen problémát tapasztalnak, akkor az érintetteknek a kormányhivatalokhoz kell fordulniuk. Jelezte azt is, nemrég körlevelet írtak a kormányhivataloknak a nemzetiségi törvény egységes értelmezése érdekében. A nemzetiségi ügyekért felelős munkacsoport következő ülése április végén, május elején lesz.

Képgaléria - A Vertigo Szlovák Színház Pilisszentkereszten

A Vertigo Szlovák Színház társulatának tagjai Katarína Mišíková-Hitzingerová Zabudla som (Elfelejtettem) című darabjának pilisszentkereszti előadásán:

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.387381151360867.1073741826.147596498672668&;type=1

Vajdasági szlovák recept: Tepsiben sült krumpli

http://karpatinfo.net/cikk/szines/tepsiben-sult-krumpli-vajdasagi-szlovak-recept

Nyelvtanulás - 50 nyelven

http://www.goethe-verlag.com/book2/HU/HUSK/HUSK003.HTM

Képgaléria: Tavaszodik a Pilisben

Fuhl Imre felvételei / www.oslovma.hu

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.387104438055205.1073741825.147596498672668&;type=1

Gašparovič a jószomszédi kapcsolatok építéséről

http://www.oslovma.hu/index.php/sk/magyarul/171-magyarul2-magyarul2/962-gaparovi-a-joszomszedi-kapcsolatok-epiteserol

Kényes kérdésekről is - A nézetkülönbségek megmaradtak - „Gašparovič szerepet vállal a kompromisszumkeresésben” - Klik-elnök: A nemzetiségi oktatást már nyolc jelentkezővel el lehet indítani - Gödöllőn az uniós elnökségről - A kettős állampolgárságról is tárgyaltak a külügyminiszterek

Képgaléria:

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.385032531595729.82658.147596498672668&;type=1

Tetszik