alt : header1.swf



Sun10202019

Posledná aktualizácia20:25:22

2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

nemztv01„Magyarország védelemben részesíti a nemzetiségeket, biztosítja saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát...“ - Letöltés: PDF

2011. évi CLXXIX. törvény
a nemzetiségek jogairól

Letöltés: PDF

A Magyar Országgyűlés
a magyar történelem legnemesebb hagyományaira építve,
a magyarsággal e hazában évszázadok óta együtt élő nemzetiségek sajátos
kultúrájának megőrzése, anyanyelvük ápolása és fejlesztése, egyéni és
közösségi jogainak széleskörű biztosítása érdekében, figyelemmel
Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt
kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá
tekintettel a nemzetiségek védelme érdekében Magyarország aktív
közreműködésével megalkotott nemzetközi dokumentumokban foglaltakra,
különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Polgári és Politikai Jogokról
szóló Nemzetközi Egyezségokmányára, az Európai Biztonsági és
Együttműködési Szervezet keretében végzett munkára, a Koppenhágai
Dokumentumra, az Európa Tanácsnak az Emberi Jogok és Alapvető
Szabadságjogok Védelméről szóló Egyezményére, valamint a Regionális vagy
Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájában és a Nemzeti Kisebbségek Védelméről
szóló Keretegyezményben megfogalmazottak széleskörű érvényesítésére,
szem előtt tartva, hogy
Magyarország tiszteletben tartja az ország különböző vallási hagyományait,
más népek szabadságát és kultúráját, vallja, hogy az egyéni szabadság csak
másokkal együttműködve bontakozhat ki,
minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van
önazonossága szabad megvallásához és megőrzéséhez,
a nemzetiségek a magyar politikai közösség részei, államalkotó tényezők,
a kulturális sokszínűség, a nyelvi különbözőség nem a megosztottság, hanem
a gazdagodás forrása,
a nemzetiségek által létrehozott kulturális értékek Magyarország kulturális
örökségének szerves
részei,
a nemzetiségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok,
Magyarország védelemben részesíti a nemzetiségeket, biztosítja saját
kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját
nyelven való névhasználat jogát, kollektív részvételüket a közéletben, elősegíti
a kulturális autonómiájuk megvalósulását, garantálja a valós közösségeik
önigazgatáshoz, önkormányzatisághoz való jogát,
a következő törvényt alkotja:

nemztv02I. Fejezet

Általános rendelkezések

Alapvető rendelkezések

1. § (1) E törvény értelmében nemzetiség minden olyan - Magyarország
területén legalább egy évszázada honos - népcsoport, amely az állam
lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől
saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan
összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére,
történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére
irányul.
(2) A nemzetiségi jogok és kötelezettségek vonatkozásában az (1) bekezdés
szerinti nemzetiséghez tartozik az a Magyarországon lakóhellyel rendelkező
személy, aki magát valamely nemzetiséghez tartozónak tekinti és ezen
nemzetiséghez tartozását az e törvényben meghatározott esetekben és módon
kinyilvánítja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nemzetiségeket az 1. melléklet sorolja fel.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:
1. nemzetiségi közügy:
a) az e törvényben biztosított egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a
nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása - különösen az
anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális
autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és
megőrzése - érdekében a nemzetiséghez tartozók meghatározott
közszolgáltatásokkal való ellátásával, ezen ügyek önálló vitelével és az ehhez
szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek megteremtésével
összefüggő ügy;
b) a közhatalmat gyakorló állami és helyi önkormányzati szervekben,
továbbá a nemzetiségi önkormányzati szervekben való nemzetiségi
képviselethez és mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek
biztosításához kapcsolódó ügy;
2. nemzetiségi önkormányzat:
törvényben meghatározott nemzetiségi közszolgáltatási feladatokat ellátó,
testületi formában működő, jogi személyiséggel rendelkező, demokratikus
választások útján e törvény alapján létrehozott szervezet, amely a nemzetiségi
közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a nemzetiségek
érdekeinek védelmére és képviseletére, a feladat- és hatáskörébe tartozó
nemzetiségi közügyek települési, területi vagy országos szinten történő önálló
intézésére jön létre;
3. nemzetiségi kulturális autonómia:
olyan kollektív nemzetiségi jog, amely az e törvény szerinti
intézmény-összességnek és nemzetiségi önszerveződéseknek a nemzetiségi
közösség által önigazgatással történő működtetése során megvalósuló
önállóságban testesül meg;
4. nemzetiségi köznevelési intézmény:
a) az a köznevelési intézmény, amelynek alapító okirata a nemzeti
köznevelésről szóló törvényben foglaltak szerint tartalmazza a nemzetiségi
feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a köznevelési intézmény
ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetén a tanulók
legalább huszonöt százaléka részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben,
illetve a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban;
b) nemzetiségi többcélú intézményen, nemzetiségi tagintézményen és
nemzetiségi köznevelési intézmény intézményegységén a köznevelési törvény
szerinti többcélú intézmény, tagintézmény és intézményegység értendő;
5. nemzetiségi kulturális intézmény:
olyan kulturális intézmény, amelynek jogszabályban, alapító okiratban előírt
feladata a nemzetiségi identitáshoz kötődő tárgyi és szellemi kultúra,
kulturális értékek, javak megőrzése, hozzáférhetővé tétele, hagyományok és a
közösségi nyelvhasználat megőrzése, gyakorlása, terjesztése és
továbbörökítése;
a) nemzetiségi közművelődési intézmény:
a nemzetiséghez tartozók szellemi, kulturális örökségének, kulturális
hagyományainak megőrzését, fenntartását, fejlesztését, bemutatását szolgáló
intézmény;
b) nemzetiségi feladatot ellátó közgyűjtemény:
olyan könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- illetve hangarchívum,
amelynek alapító okiratában szerepel a nemzetiségi feladatellátás, vagy
amelynek állományában nemzetiségi nyelvű, vagy nemzetiségre vonatkozó
dokumentumok huszonöt százalékot elérő arányban találhatók, függetlenül a
fenntartó szervezet típusától;
c) nemzetiségi közösségi színtér:
nemzetiségi lakosság rendszeres vagy alkalmi közművelődési
tevékenységének, a lakosság önszerveződő közösségeinek kulturális
szolgáltatásokkal való ellátása érdekében közművelődési megállapodás
alapján működtetett, erre a célra alkalmassá tett és üzemeltetett, adott
településen (településeken) rendszeresen működő intézmény;
6. nemzetiségi feladatot ellátó tudományos intézmény:
alapító okirata, illetve tevékenysége szerint részben vagy egészben egy vagy
több nemzetiség anyanyelvén, illetve más nyelveken az adott közösség
szellemi, épített és tárgyi emlékeire, hagyományaira, kultúrájára,
történelmére, nyelvére, intézményeire, társadalmi viszonyaira vonatkozó
adatok gyűjtésével, tudományos értékű feldolgozásával és közzétételével
foglakozó intézete, vagy műhelye, tekintet nélkül annak szervezet-típusára;
7.1
1 Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 128. §.
nemzetiség szellemi és vallási öröksége: az adott nemzetiség
identitásához kötődő jelen- vagy múltbeli nyelvi, folklór, öntevékeny-, illetve
hivatásos előadó-művészeti, hitéleti, alkotóművészeti (különösen irodalmi,
képző- és iparművészeti) hagyományainak összessége;
8. nemzetiség épített és tárgyi öröksége:
a kulturális örökség védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó azon
műemléki és kulturális javak, amelyek a nemzetiség kulturális, történeti,
vallási hagyományai megőrzésének szempontjából kiemelt jelentőségűek
(különösen településrész, közterület, épületegyüttes, épület, temető,
temetkezési hely, szobor, emlékmű, emléktábla, tárgyi képi hangrögzített,
írásos emlék, művészeti alkotás);
9. nemzetiségi témájú műsor:
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
a nemzetiségekről szóló, a nemzetiségi közösségek megismerését, kulturális
értékeinek bemutatását szolgáló, sokoldalúan és kiegyensúlyozottan
tájékoztató magyar nyelvű rádiós vagy audiovizuális program;
10. nemzetiségi közszolgálati műsor:
a nemzetiségi közösség anyanyelvén, elsősorban a közösség médiaműhelyei
által készített műsor, illetve sajtótermék, amelynek alapvető célja a
nemzetiségi közösség sokoldalú, kiegyensúlyozott anyanyelvű tájékoztatása;
11. az intézmény alapításának joga magában foglalja az intézmény
átvételének, átszervezésének és megszüntetésének jogát;
12. hozzátartozó:
az egyenesági rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, a bejegyzett
élettárs és az élettárs;
13. nemzetiségi köznevelésben alkalmazottak köre:
a nemzetiségi köznevelési intézmény azon alkalmazottai, akik foglalkoztatása
a nemzetiségi köznevelési intézményben pedagógus, pedagógiai szakértő
munkakörben és pedagógiai előadó munkakörben, továbbá a nevelő és oktató
munkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai
szolgáltatások ellátását közvetlenül segítő munkakörben történik;
14.1
1 A 2012. évi LXXVI. törvény 79. § (1) bekezdése szerinti szöveggel lép hatályba.
az 50-72. § alkalmazásában nemzetiségi szervezet: a párt és a
szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában
szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában rögzített célja az e
törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete;
15.2
2 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 1. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
nemzetiségi egyesület: alapszabálya szerint adott nemzetiség
érdekvédelmét, érdekképviseletét, vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával
közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó egyesület;
16.3
3 Beiktatta: 2017. évi CCI. törvény 1. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
nemzetiségi alapítvány: az alapító okirata szerint adott nemzetiség
érdekvédelmét, érdekképviseletét, vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával
közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó alapítvány.

nemztv03II. Fejezet

A nemzetiségek alapvető jogai

3. § Minden nemzetiség jogosult arra, hogy nemzetiségi közösségként
létezzen és fennmaradjon.
4. § (1) Minden nemzetiségi közösségnek és nemzetiséghez tartozó
személynek joga van
a) a szülőföldjén való zavartalan boldoguláshoz, a saját, a szülők, ősök
születési vagy lakhelyének kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés
szabadságához és oltalmához;
b) az óhazával való zavartalan kapcsolattartáshoz;
c)4
4 Beiktatta: 2017. évi CCI. törvény 2. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
képviselője útján részt venni az Országgyűlés nemzetiségek érdekeit,
jogait érintő törvényalkotási munkájában.
(2) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van mind az óhaza és a
nyelvnemzetek állami és közösségi intézményeivel, mind a más országokban
élő nemzetiségekkel való kapcsolattartásra.

5. § (1) A nemzetiséghez tartozók nyelvhasználatának feltételeit - külön
törvényben meghatározott esetekben - az állam biztosítani köteles.
(2) A polgári és büntetőeljárások során, valamint a közigazgatási
eljárásokban az anyanyelv használatát a vonatkozó eljárásjogi törvények
biztosítják.
(3)1
1 Módosította: ugyane törvény 157. § (7).
Az Országgyűlésben a nemzetiséghez tartozó képviselő és a nemzetiségi
szószóló az anyanyelvét is használhatja.
(4) A helyi önkormányzat képviselő-testületében a nemzetiségi képviselő
anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás kizárólag valamely nemzetiség
nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét vagy tartalmi
kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.
(5) Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a népszámlálás
során a regisztrált aránya eléri a húsz százalékot, az érintett települési
nemzetiségi önkormányzat kérésére a képviselő-testület köteles
jegyzőkönyveit és határozatait a magyar mellett az adott nemzetiség nyelvén
is vezetni, szövegezni. Értelmezési vita esetén a magyar nyelvű változat a
hiteles.
6. § (1) Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a
népszámlálás során regisztrált aránya eléri a tíz százalékot, a helyi
önkormányzat az illetékességi területén működő érintett települési
nemzetiségi önkormányzat kérésére köteles biztosítani, hogy
a) rendeletének kihirdetése, hirdetményének közzététele - a magyar nyelven
történő közzététel mellett - a nemzetiség anyanyelvén is megtörténjék,
b) a közigazgatási eljárás során használt nyomtatványok a nemzetiség
anyanyelvén is rendelkezésre álljanak,
c) a közhivatalok, közszolgáltatást végző szervek elnevezését feltüntető
táblák feliratai vagy ezek működésére vonatkozó közlemények - a magyar
nyelvű szövegezés és írásmód mellett, azzal azonos tartalommal és formában -
a nemzetiség anyanyelvén is olvashatóak legyenek,
d) a helység- és utcaneveket megjelölő táblák feliratai a magyar nyelvű
szövegezés és írásmód mellett a hagyományos nemzetiségi elnevezés a
nemzetiség anyanyelvén, ennek hiányában a magyar nyelvű elnevezéssel
azonos tartalmú és formájú elnevezés a nemzetiség anyanyelvén is
olvashatóak legyenek.
(2) Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a népszámlálás
során regisztrált aránya eléri a húsz százalékot, az érintett települési
nemzetiségi önkormányzat kérésére a helyi köztisztviselői és közalkalmazotti,
valamint közjegyzői és bírósági végrehajtói állások betöltése során - az
általános szakmai követelmények megtartása mellett - biztosítani kell az adott
nemzetiség anyanyelvét is ismerő személy alkalmazását.
(3) Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a népszámlálás
során regisztrált aránya eléri a tíz százalékot és a településen nemzetiségi
önkormányzat, vagy nemzetiségi egyesület működik, az érintett települési
nemzetiségi önkormányzat, vagy nemzetiségi egyesület kérésére a helyi
önkormányzat által fenntartott vagy finanszírozott médiaszolgáltató
rendszeres nemzetiségi közszolgálati műsort biztosít az adott településen élő
nemzetiségi közösség anyanyelvű tájékoztatása érdekében. A rendelkezés a
helyi önkormányzat által kiadott vagy finanszírozott sajtótermékre is
vonatkozik.

(4) A (3) bekezdés szerint megvalósuló médiaszolgáltatással kapcsolatos
kérdésekben ki kell kérni az érintett települési nemzetiségi önkormányzat,
ennek hiányában a településen székhellyel rendelkező nemzetiségi egyesület
véleményét.
(5) Ha a településen nemzetiséghez tartozó személyek élnek - az érintett
nemzetiség települési nemzetiségi önkormányzata, ennek hiányában települési
székhelyű nemzetiségi szervezete, intézménye, vagy az adott nemzetiséghez
tartozók kezdeményezésére - a képviselő-testület biztosíthatja az (1)-(4)
bekezdés szerinti nyelvhasználati jogokat.
7. § Nemzetiséghez való tartozás miatt tilos az egyenlő bánásmód
követelményének bárminemű megsértése.
8. § Az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek
jogainak védelmét ellátó helyettese figyelemmel kíséri a Magyarországon élő
nemzetiségek jogainak érvényesülését és megteszi a külön törvény szerinti
szükséges intézkedéseket.
9. § (1) Magyarország tilalmaz minden olyan politikát, magatartást, amely
a) a nemzetiségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását, a többségi
nemzetből történő kirekesztését, elkülönítését célozza, vagy ezt eredményezi,
b) a nemzetiségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak
megváltoztatására irányul,
c) a nemzetiséget vagy nemzetiséghez tartozó személyt hovatartozása miatt
üldözi, megfélemlíti, életkörülményeit nehezíti, jogai gyakorlásában
akadályozza, vagy
d) a nemzetiség erőszakos ki- vagy áttelepítésére irányul.
(2) Magyarország nemzetközi kapcsolataiban fellép minden olyan politikai
törekvés ellen, amely az (1) bekezdésben felsorolt következményekhez vezet.
Az ilyen politika elleni védelem nyújtására a nemzetközi jog eszközeivel és
nemzetközi szerződések révén is törekszik.
10. § (1) A nemzetiségi önkormányzatok alapvető feladata a nemzetiségi
érdekek védelme és képviselete a nemzetiségi önkormányzati feladat- és
hatáskörének gyakorlásával.
(2) A nemzetiségi önkormányzatok által ellátott feladat- és hatáskörök
jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül.
(3) A nemzetiségi önkormányzatok törvényben meghatározott jogaikat
jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elve alapján, rendeltetésüknek
megfelelően gyakorolják.
(4) A helyi önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a
nemzetiségi jogok érvényesülését, e körben ellátja különösen a település,
megye illetékességi területén jelentkező, a kulturális szolgáltatással, nyilvános
könyvtári ellátással, muzeális intézmények fenntartásával, közművelődéssel,
tájékoztatással, a nemzetiség szellemi, épített és tárgyi örökségével, írott és
elektronikus sajtójával, a szociális alapellátással, a helyi közfoglalkoztatással
kapcsolatos helyi önkormányzati feladatokat.
(5) A (4) bekezdés szerinti kötelező feladata ellátása során a helyi
önkormányzat képviselő-testülete - amennyiben a helyi önkormányzat a
nemzetiségi ügyek ellátására, vagy a nemzetiséghez tartozókat e
minőségükben érintő feladatok ellátására a helyi önkormányzatokról szóló
törvény szerinti szervezetet hoz létre, vagy szerződést köt - az alapítás vagy
szerződéskötés során az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértését, ha a
településen, megyében nem működik nemzetiségi önkormányzat, a
településen, megyében székhellyel rendelkező nemzetiségi egyesület
véleményét beszerzi.

(6) A helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzata részletesen
szabályozza a helyi önkormányzat képviselő-testülete feladatait a településen,
megyében működő
a) települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzattal,
b) nemzetiségi egyesülettel történő együttműködés során, ide értve a
javaslatok, kezdeményezések kezelését, a véleményezési és egyetértési jog
gyakorlásának részletes rendjét.
(7) A helyi önkormányzat a (4) bekezdés szerinti kötelező feladata ellátása
során a nemzetiségi jogok érvényesülése érdekében - a településen, megyében
élő, adott nemzetiséghez tartozók kezdeményezésére - megteszi a szükséges
intézkedéseket a helyi önkormányzati óvodai ellátás nemzetiséghez tartozók
által történő igénybevételének biztosításával (megszervezésével,
megszervezésének a feladatellátásra kötelezett által történő
megszervezésének kezdeményezésével) kapcsolatban.
(8) A helyi önkormányzat a településen, megyében települési, területi
nemzetiségi önkormányzat hiányában az adott nemzetiség országos
önkormányzata javaslataira tekintettel látja el a településen, megyében a
nemzetiségi jogok érvényesülésével kapcsolatos feladatait.
(9) A helyi önkormányzat képviselő-testülete a települési nemzetiségi
önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezésére a nemzetiségek ügyeivel
foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy e feladattal megbízza valamely
bizottságát. A nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságban a települési
nemzetiségi önkormányzat képviselő-testület kijelölt tagja részt vehet és a
napirendi pontokhoz hozzászólhat.

nemztv04III. Fejezet

Egyéni nemzetiségi jogok

11. § (1) Valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása az egyén
kizárólagos és elidegeníthetetlen joga.
(2) A nemzetiséghez való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem
kötelezhető, azonban törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály egyes
nemzetiségi jogok gyakorlását az egyén nyilatkozatához kötheti.
(3) A nemzetiségi önazonossághoz való jog és valamely nemzetiséghez való
tartozás kinyilvánítása - az e törvényben meghatározott kivétellel - nem zárja
ki a kettős vagy többes kötődés elismerését.
12. § (1) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van:
a) anyanyelvének szabad használatához szóban és írásban, történelmének,
kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához,
továbbadásához;
b) megtanulni anyanyelvét, részt venni anyanyelvű köznevelésben,
oktatásban és művelődésben;
c) az oktatási esélyegyenlőséghez és a kulturális szolgáltatásokhoz, amelyet
az állam hatékony intézkedésekkel elősegíteni köteles;
d) nemzetiségi voltával kapcsolatos személyes adatok védelméhez külön
törvényben meghatározottak szerint.
(2) Más állam állampolgárságának felvételéhez a magyar állam
hozzájárulása nem szükséges, kizárólag nemzetközi szerződés vagy az adott
állam jogszabálya irányadó.

13. § (1) A nemzetiséghez tartozó joga, hogy nemzetiséghez tartozását
hivatalos statisztikai adatgyűjtés alkalmával önkéntesen és névtelenül
megvallhassa.
(2)1
1 Módosította: 2019. évi XXXIV. törvény 94. §.
A nemzetiséghez tartozásra vonatkozó különleges adatok a
nemzetiséghez tartozásra tekintettel nyújtott állami támogatás
megállapításához, továbbá cél szerinti felhasználásának vizsgálata céljából
kezelhetőek.
14. § A nemzetiséghez tartozóknak a közéletben való részvétele - e
minőségükre tekintettel - nem korlátozható. Érdekeik kifejezésére, védelmére
- jogszabályi keretek között - egyesületeket, pártokat hozhatnak létre.
15. §2
2 Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 127. § a).
A nemzetiséghez tartozó személyeknek joguk van a családra
vonatkozó nemzetiségi hagyományok tiszteletben tartására, családi
kapcsolataik ápolására, családi ünnepeiknek anyanyelven történő
megtartására és az ezekhez kapcsolódó, vallási közösség által végzett
szertartások anyanyelven való lebonyolításának igénylésére.
16. § (1) A nemzetiséghez tartozó személynek joga, hogy anyanyelvén
használja a családi és utónevét, és joga van családi és utónevének hivatalos
elismeréséhez.
(2)3
3 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 3. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
A nemzetiséghez tartozó személynek joga van saját és gyermeke
utónevének saját nemzetiségének megfelelő megválasztásához és nemzetisége
nyelvének szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez.
(3)4
4 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 3. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
Kérésre a személyazonosító igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy
nevét - az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően - nemzetisége
nyelvén is tartalmazza. Jogszabály lehetővé teheti, hogy más hatósági
igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét - az anyakönyvi
bejegyzésben foglaltnak megfelelően - nemzetisége nyelvén is tartalmazza.

nemztv05IV. Fejezet

Közösségi nemzetiségi jogok

17. § A nemzetiségek elidegeníthetetlen közösségi joga
a) önazonosságuk megőrzése, ápolása, erősítése és átörökítése,
b) történelmi hagyományaik, nyelvük megőrzése és fejlesztése, tárgyi és
szellemi kultúrájuk ápolása és gyarapítása.
18. § A nemzetiségeknek a közösségi névhasználathoz fűződő jogaik
gyakorlása során joguk van a történelmileg kialakult helységnevek, utcanevek
és egyéb, a közösség számára szánt földrajzi megjelölések használatához.
19. § A nemzetiségi közösségeknek joguk van:
a) törvényi keretek között intézmények létrehozásához és működtetéséhez,
más szervtől történő átvételéhez,
b) nemzetiséghez tartozók óvodai neveléséhez, általános iskolai
neveléséhez-oktatásához, nemzetiségi kollégiumi ellátásához, gimnáziumi,
szakközépiskolai, szakiskolai neveléséhez-oktatásához, felsőfokú képzéséhez,
továbbá jogosultak
c) az országos önkormányzat útján a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás
feltételeinek megteremtését kezdeményezni és kialakításában közreműködni

20. § Magyarország - törvényei keretei között - biztosítja a nemzetiségi
közösségeknek rendezvényeik és ünnepeik zavartalan megtartásához,
építészeti, kulturális, kegyeleti és vallási emlékeik, hagyományaik
megőrzéséhez, ápolásához és átörökítéséhez, jelképeik használatához fűződő
jogait.
21. § A nemzetiségi szervezeteket megilleti a széles körű és közvetlen
nemzetközi kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának a joga.

IV/A. Fejezet
A nemzetiségek részvétele az országgyűlés munkájában
2 Beiktatta: 2017. évi CCI. törvény 4. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
21/A. §3
3 Beiktatta: 2017. évi CCI. törvény 4. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
A nemzetiségek képviseletét az Országgyűlésben:
a) nemzetiségi listán mandátumot szerzett nemzetiségi képviselő,
b) nemzetiségi szószóló
láthatja el.
21/B. §4
4 Beiktatta: 2017. évi CCI. törvény 4. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
(1) A nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló
tevékenységét nemzetiségi közössége és a magyarországi nemzetiségek
érdekében végzi.
(2) A nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló tevékenysége során
együttműködik nemzetisége önkormányzataival, intézményeivel és
szervezeteivel.
(3) A nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló tevékenységével
összefüggésben jogosult tájékoztatást kérni az országos nemzetiségi
önkormányzat elnökétől, közgyűlésétől és intézményeitől.
(4) Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésén az adott
nemzetiséghez tartozó nemzetiségi képviselő és nemzetiségi szószóló állandó
meghívottként, tanácskozási joggal vehet részt.
(5) Az országos nemzetiségi önkormányzat évente legalább egy alkalommal
lehetőséget biztosít a nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló részére,
hogy tájékoztatást nyújthasson az országos nemzetiségi önkormányzat
közgyűlésének saját, és az Országgyűlés nemzetiségekkel kapcsolatos
tevékenységéről, illetve döntéseiről.

V. FEJEZET

A nemzetiségek oktatási, kulturális és média jogai

A nemzetiségek oktatási önigazgatása

22. § (1) E törvény értelmében nemzetiségek által használt nyelvnek számít
a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma/cigány
(romani, illetve beás), (a továbbiakban együtt: roma), a román, a ruszin, a
szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény
nemzetiség esetében a magyar nyelv is.

(2) Az állam a magyarországi nemzetiségek anyanyelvét közösség-összetartó
tényezőként ismeri el. Az állam tekintet nélkül arra, hogy a köznevelési
intézménynek ki a fenntartója, támogatja a nemzetiségek által használt nyelv
alkalmazását a nemzetiségi köznevelésben. A nemzetiségi köznevelés
többletköltségét - jogszabályban meghatározott módon - az állam viseli.
(3)1
1 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 5. § (1). Hatályos: 2017. XII. 21-től.
A nemzetiséghez tartozó gyermek - törvényes képviselője döntésétől
függően - nemzetiségi anyanyelvű, vagy nemzetiségi kétnyelvű óvodai
nevelésben, illetve nemzetiségi anyanyelvű, nemzetiségi kétnyelvű, vagy
nemzetiségi nyelvoktató iskolai nevelésben-oktatásban, kiegészítő nemzetiségi
nevelés-oktatásban vagy roma nemzetiségi köznevelésben jogosult részt venni.
A roma nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás folyhat kizárólag
magyar nyelven, de a gyermek törvényes képviselőjének igénye alapján az
intézményfenntartó köteles biztosítani a roma nyelv (romani, illetve beás)
oktatását is. A 14. életévét betöltött, nem cselekvőképtelen gyermek esetében
a gyermek törvényes képviselője e döntési jogát a gyermekkel közösen
gyakorolja, a köznevelési intézménybe történő beiratkozáskor.
(4) A nemzetiség anyanyelvű vagy anyanyelvi nevelése, nevelése-oktatása a
helyi lehetőségek és igények szerint nemzetiségi óvodában, iskolában, iskolai
osztályban vagy csoportban történhet.
(5)2
2 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 5. § (2). Hatályos: 2017. XII. 21-től.
A településen meg kell szervezni és fenn kell tartani a nemzetiségi
óvodai nevelést, továbbá a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást - a roma
nemzetiség esetében a (3) bekezdés szerinti igénynek megfelelően - ha ezt
ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó nyolc (gyermek) tanuló törvényes
képviselője a fenntartótól kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a nemzeti
köznevelésről szóló törvény rendelkezései alapján megszervezhető.
(6)3
3 Beiktatta: 2017. évi CCI. törvény 5. § (2). Hatályos: 2017. XII. 21-től.
Ha a tanulólétszám nem teszi lehetővé a nemzetiségi iskolai
nevelés-oktatás egy településen belüli megszervezését, az érintett országos
önkormányzat kezdeményezésére a feladatellátásra köteles szerv megteremti
a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás feltételeit. A kiegészítő nemzetiségi
nevelés-oktatást az országos nemzetiségi önkormányzat maga is
megszervezheti. Amennyiben az országos nemzetiségi önkormányzat a
nevelés-oktatás megszervezését nem vállalja, azt az érintett térség egyik
területi, ennek hiányában a települési nemzetiségi önkormányzata is
megszervezheti.
23. § (1) A köznevelés és a felsőoktatás törvényi szabályozása, az
oktató-nevelő tevékenység szerkezetének és tartalmának meghatározása,
valamint e tevékenység ellenőrzése során e törvénnyel összhangban
érvényesíteni kell a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő
nevelési és oktatási érdekeket.
(2) A nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban
biztosítani kell a népismeret tárgykörébe tartozó ismeretanyag elsajátítását,
így különösen a nemzetiség és az anyaország történelmének, irodalmának,
földrajzának, kulturális értékeinek és hagyományaiknak, a nemzetiségi jogok
és intézményrendszerének megismerését.
(3) A nemzetiségi óvodai nevelésre és nemzetiségi iskolai
nevelésre-oktatásra irányuló igények felmérésében és megszervezésében a
törvény által e feladatok ellátására kötelezett szervek és a nemzetiségi
önkormányzatok együttműködnek.

(4) A nemzetiségi anyanyelvű és anyanyelvi közneveléshez az anyanyelvű
pedagógusok képzésének, továbbképzésének biztosítása állami feladat. E
feladat keretében az állam támogatja a nemzetiségek anya-, illetve
nyelvországából érkező oktatók magyarországi vendégtanári alkalmazását is.
24. § (1)1
1 A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § e). Hatálytalan:
2013. VI. 21-től.
A nemzetiségi önkormányzat - a köznevelési törvényben és az
államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokban meghatározottak
szerint - köznevelési intézményt létesíthet és tarthat fenn, illetve az e
törvényben meghatározott rendben átveheti a más szerv által létesített
köznevelési intézmény fenntartói jogát.
(2)2
2 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 6. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény és
többcélú intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a
fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter
az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.
25. § (1)3
3 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 7. § (1). Hatályos: 2017. XII. 21-től.
Állami, önkormányzati feladatot ellátó intézmény esetében az
országos nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére át kell adni az
országos nemzetiségi önkormányzat részére annak az országos vagy térségi
beiskolázású köznevelési intézménynek a fenntartói jogát, amely alapító
okirata alapján nemzetiségi feladatot lát el, és a gyermekek, tanulók legalább
hetvenöt százaléka részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai
nevelésben-oktatásban, illetve kollégiumi ellátásban részesül. A
kezdeményezéshez csatolni kell az érintett intézmény óvodaszékének,
iskolaszékének, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és
diákönkormányzatának, továbbá az adott nemzetiség érintett települési és
területi nemzetiségi önkormányzatának a véleményét.
(2)4
4 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 7. § (1). Hatályos: 2017. XII. 21-től.
A települési nemzetiségi önkormányzat megkeresésére - az országos
nemzetiségi önkormányzat egyetértése esetén - az intézmény helyi
önkormányzati, állami fenntartója átadhatja a települési nemzetiségi
önkormányzatnak annak a köznevelési intézménynek a fenntartói jogát, amely
alapító okirata alapján nemzetiségi feladatot lát el, és a gyermekek, tanulók
legalább hetvenöt százaléka részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben,
iskolai nevelésben-oktatásban, illetve kollégiumi ellátásban részesül. A
kezdeményezéshez csatolni kell az érintett intézmény óvodaszékének,
iskolaszékének, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének),
diákönkormányzatának, továbbá az adott nemzetiség érintett területi
nemzetiségi önkormányzatának a véleményét.
(3) Amennyiben a települési nemzetiségi önkormányzat a feladat ellátására
törvény alapján köteles fenntartótól átvett köznevelési intézmény fenntartói
jogáról le kíván mondani, a fenntartói jogot az érintett országos önkormányzat
átveheti, ha nem kívánja átvenni, a korábbi fenntartó vagy jogutódja köteles a
fenntartói jog visszavételére.

(4)1
1 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 7. § (2). Hatályos: 2017. XII. 21-től.
Különösen indokolt esetben az országos nemzetiségi önkormányzat - az
oktatásért felelős miniszter engedélyével - átveheti az országos vagy térségi
feladatot el nem látó, nemzetiségi anyanyelvű, illetve nemzetiségi két tanítási
nyelvű intézmény, továbbá a roma nemzetiségi intézmény fenntartását,
valamint az adott nemzetiség országos feladatot is ellátó nemzetiségi
nyelvoktató intézményét. A kezdeményezéshez csatolni kell az érintett
intézmény iskolaszékének, ennek hiányában szülői szervezetének
(közösségének) és diákönkormányzatának, továbbá az adott nemzetiség
érintett települési és területi nemzetiségi önkormányzatának a véleményét. A
miniszter az átadást akkor engedélyezi, ha
a) a tanulók legalább hetvenöt százaléka részt vesz a nemzetiségi oktatásban
és
b) az adott nemzetiség köznevelése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír.
(5)2
2 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 7. § (2). Hatályos: 2017. XII. 21-től.
A nevelési-oktatási intézmény átadására az átadó és az átvevő között
írásbeli megállapodás alapján kerülhet sor.
(6)3
3 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 7. § (2). Hatályos: 2017. XII. 21-től.
A fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény feladatainak
ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont ingyenesen - a 125. § (5)
bekezdésében foglalt kivétellel - az átvevő vagyonkezelésébe kell adni
mindaddig, amíg a köznevelési közfeladatnak az átvevő részéről történő
ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik.
(7) Ha a nemzetiségi önkormányzat megszűnik, a fenntartói jogot a székhely
szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal köteles gyakorolni, addig az
időpontig, ameddig az új nemzetiségi önkormányzat megalakul.
(8)4
4 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 7. § (3). Hatályos: 2017. XII. 21-től.
A 24. § (1) bekezdés, az (1)-(2) bekezdés és (4) bekezdés szerinti,
továbbá a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti fenntartói jog átvétele
esetén megkötött írásbeli megállapodást a felek a nemzeti köznevelésről szóló
törvénynek az egyházi köznevelési intézményre vonatkozó szabályai szerinti
tartalommal kötik meg.
26. § (1)5
5 Megállapította: 2013. évi CXXXIII. törvény 126. §. Hatályos: 2013. VIII. 1-től.
Az országos nemzetiségi önkormányzatok esetében a nemzetiségi
óvodai nevelés, iskolai, kollégiumi nevelés-oktatás, valamint a helyi
nemzetiségi önkormányzatok esetében a nemzetiségi iskolai, kollégiumi
nevelés-oktatás finanszírozása a nevelési-oktatási feladatot ellátó egyházi jogi
személyekre vonatkozó szabályokkal azonosan történik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti finanszírozás során a központi költségvetés a
nemzetiségi önkormányzatok köznevelési feladatainak ellátásához
költségvetési hozzájárulást biztosít, továbbá kiegészítő támogatásokat nyújt.

27. §1
1 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 80. § a).
Ha jogszabály a nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés
meghozatalánál a közneveléssel kapcsolatos ügyben véleményezési vagy
egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére - jogszabály eltérő
rendelkezésének hiányában - harminc nap áll rendelkezésre. A határidő -
bármely érdekeltnek a másik félhez intézett nyilatkozata alapján - egy
alkalommal további 30 nappal meghosszabbodik. A határidő jogvesztő. Ha a
nemzetiségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, az érdekelt
kezdeményezésére az egyetértési nyilatkozat pótlásáról a nemzetiségi
önkormányzat székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság
nemperes eljárásban harminc napon belül dönt. Az eljárás költségeit - ide
értve a szakértő díjazását is - az viseli, akinek az egyetértés megszerzéséhez
érdeke fűződik.
28. § A nemzetiségi nevelési, oktatási intézményt az érintett nemzetiséghez
nem tartozók csak akkor vehetik igénybe, ha az intézmény - az adott
nemzetiség igényeinek kielégítése után - betöltetlen férőhellyel rendelkezik. A
felvétel (beiratkozás) előzetesen nyilvánosságra hozott szabályok alapján
történhet.
29. § A magyar nyelv oktatását - az elsajátításához szükséges óraszámban és
színvonalon - a nemzetiségi oktatás keretében is biztosítani kell.
30. § Az olyan településeken, ahol a magyar anyanyelvű lakosság - vagy más
nemzetiség - van számszerű kisebbségben, a magyar anyanyelvű, illetve más
anyanyelvű gyermekek anyanyelvű vagy anyanyelvi nevelését és oktatását
törvényben meghatározottak szerint biztosítani kell.
31. § Az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott
keretek között biztosítja a nemzetiségi nevelés-oktatáshoz a tankönyvek
megjelentetését, a taneszközök előállítását.
32. § Ahol e fejezet nemzetiséghez tartozó személy, nemzetiségi
önkormányzat, nemzetiségi egyesület nyilatkozatáról, véleményéről,
egyetértéséről rendelkezik, azon kizárólag az érintett nemzetiséghez tartozó
személy, érintett nemzetiség önkormányzatának, egyesületének ezen joga
értendő.

A nemzetiségek kulturális önigazgatása

33. § A nemzetiségek kulturális önigazgatását érintő törvényi szabályozás
előkészítése és végrehajtása során e törvénnyel összhangban érvényesíteni
kell a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő művelődési
érdekeket.
34. § A nemzetiségi önkormányzat - az ágazati törvényben meghatározottak
szerint - részt vehet a nemzetiséghez tartozók kulturális ellátásának
segítésével összefüggő állami és önkormányzati feladatok végrehajtásában.

35. §1
1 Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 80. § a).
Ha jogszabály a nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés
meghozatalánál a nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyben
véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére -
jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - harminc nap áll rendelkezésre.
A határidő - bármely érdekeltnek a másik félhez intézett nyilatkozata alapján -
egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbodik. A határidő
jogvesztő. Ha a nemzetiségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, az
érdekelt kezdeményezésére az egyetértési nyilatkozat pótlásáról a nemzetiségi
önkormányzat székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság
nemperes eljárásban harminc napon belül dönt. Az eljárás költségeit - ide
értve a szakértő díjazását is - az viseli, akinek az egyetértés megszerzéséhez
érdeke fűződik.
36. § A nemzetiségi önkormányzat jogosult - az ágazati törvényben és az
államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározottak szerint -
nemzetiségi kulturális intézmény létesítésére, fenntartására, más által
létesített kulturális intézmény fenntartói jogának, illetve kulturális feladat
ellátásának átvételére.
37. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat megkeresésére az
intézmény fenntartója köteles átadni a legalább hetvenöt százalékban
nemzetiségi kulturális feladatot ellátó és legalább hetvenöt százalékban az
érintett nemzetiség kulturális igényeit kielégítő kulturális intézmény
fenntartói jogát a kérelmező országos nemzetiségi önkormányzatnak.
(2) A több nemzetiség igényeit ellátó kulturális intézmény fenntartói joga az
érintett országos nemzetiségi önkormányzatok megállapodása alapján adható
át a megállapodás szerinti országos önkormányzatnak.
(3) Az adott nemzetiséghez nem tartozó lakosság részére a vonatkozó
törvényben előírt feladatok kötelező ellátását a felek megállapodásban
kötelesek rögzíteni.
(4) Az intézményt átvevő nemzetiségi önkormányzat felelős az intézmény
rendeltetés szerinti működtetéséért, tevékenységének és gazdálkodásának
jogszerűségéért és célszerűségéért.
(5) Az átvevő köteles az átvett ingatlanvagyon állagát megőrizni. Az átvevő a
polgári jog általános szabályai szerint felel az átvett vagyon állagában
bekövetkezett kárért.
38. § (1) A kulturális intézmény, illetve a feladat átadásáról, átvételéről az
átadó intézményfenntartó és az átvevő nemzetiségi önkormányzat
megállapodást köt.
(2) A megállapodás tartalmát a felek - a jogszabályi keretek között -
szabadon állapítják meg. Az átadás és az átvétel célja, hogy az önkormányzati
közművelődési alapellátás tartalmi és szervezeti folyamatossága a nemzetiségi
önkormányzat kezelésében is fennmaradjon és lehetőség szerint bővüljön. A
megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a kulturális intézmény feladatát,
b) a kulturális intézmény tevékenységében érintettek körét,
c) a megállapodás időbeli hatályát,
d) a kulturális intézmény törvényes feladatának elvégzéséhez szükséges
legrövidebb nyitvatartásának idejét,
e) a kulturális feladat ellátásában a közreműködőktől megkívánt
szakképzettséget,
f) az intézmény működtetésének személyi, tárgyi, pénzügyi feltételeit,

g) a tulajdonviszonyok alakulására vonatkozó rendelkezéseket,
h) a kulturális intézmény települési önkormányzat által történő
visszavételének feltételeit.
39. § (1) A nemzetiségi kulturális intézmény létesítése, átvétele,
átszervezése, megszüntetése, vagy tevékenységének hatvan napon túli
szüneteltetése esetén a testületi döntés meghozatala előtt hatvan nappal a
kultúráért felelős miniszternek a véleményét be kell szerezni és annak
tartalmát a testülettel ismertetni kell.
(2) A munkáltatói jogokat az átvételt követően az átvevő gyakorolja. Az
átadás nem minősül átszervezésnek. Az intézmény fenntartói jogának átadása
nem járhat átalakítással. Az ellenkező bizonyításáig az átadás tervezett
időpontját megelőző és az átadás időpontját követő két éven belüli
átszervezést a fenntartói jog átadásával összefüggő átszervezésnek kell
tekinteni. E rendelkezés alkalmazásában átszervezés az intézmény
összevonása, illetve egy intézménynek több intézményre tagolása.
(3)1
1 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 8. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
A kulturális feladat átadásával együtt a feladat ellátását szolgáló ingó és
ingatlan vagyont ingyenesen - a 125. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - az
átvevő vagyonkezelésébe kell adni mindaddig, amíg a kulturális közfeladatnak
az átvevő részéről történő ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik.
(4) A jogszabályi feltételek és kötelezettségek nem teljesülése esetén a
szakterületet ellátó és felügyelő államigazgatási szerv a bíróságnál
kezdeményezheti a megállapodás felbontását és a szerződést megelőző eredeti
állapot helyreállítását. A bírósági eljárásban a kultúráért felelős minisztert -
szakértői állásfoglalás céljából - meg kell keresni.
(5) Az átvétel ideje alatt az átadó fenntartói joga szünetel, és a fenntartói
irányításnak a vonatkozó törvényben meghatározott feladatait az átvevő
nemzetiségi önkormányzat gyakorolja. Ha a nemzetiségi önkormányzat a
feladatait nem tudja ellátni, az intézmény fenntartói jogának gyakorlását az
átadó a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodásban rögzített
feltételek szerint köteles visszavenni.
(6) A nemzetiségi önkormányzatot az általa fenntartott kulturális intézmény
működtetéséhez az állam a központi költségvetésről szóló törvényben
meghatározott módon és mértékben támogatja.
(7) A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott kulturális intézményben
történő foglalkoztatás képesítési követelményeire az intézmény típusára
vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
40. § A fenntartó és a nemzetiségi önkormányzat a kulturális intézmény
közös fenntartására, kulturális feladat közös ellátására megállapodást köthet.
A közös fenntartású kulturális intézmény tekintetében a 38-39. §-ban
foglaltakat kell alkalmazni.
41. § (1) A nemzetiség anyanyelvű könyvtári ellátását az Országos
Idegennyelvű Könyvtár (a továbbiakban: OIK) koordinálja, a szolgáltatásokat
az OIK, a megyei könyvtárak és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyilvános
könyvtári rendszeren keresztül biztosítja.
(2) Azokon a településeken, ahol nincs települési önkormányzat által
fenntartott települési könyvtár, a nemzetiségi lakosság részére az anyanyelvű
könyvtári ellátást az ágazati törvényben meghatározottak szerint kell
biztosítani.

(3) Az alapító okirata szerint nemzetiségi feladatot ellátó közgyűjtemény
létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos határozat
meghozatalára az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértésével kerülhet
sor.
(4) Az alapító okirata szerint nemzetiségi feladatot ellátó közművelődési
intézmény létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos
határozat meghozatalára az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértésével
kerülhet sor.
(5) Amennyiben a (3)-(4) bekezdés szerinti tárgykörökben a települési
önkormányzat rendeletet alkot, a fővárosi és megyei kormányhivatal a
nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére soron kívül felülvizsgálja a
rendeletet és megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi jogok
sérelmére hivatkozással a települési és területi nemzetiségi önkormányzat
közvetlenül is bírósághoz fordulhat.
42. § Az állam támogatja
a) a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények
alapítását és gyarapítását;
b) a nemzetiségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését;
c) a törvényeknek és közérdekű közleményeknek a nemzetiségek
anyanyelvén történő ismertetését;
d)1
1 Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 127. § a), c).
a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó, vallási közösség által
végzett szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve a vallási
közösségeknek a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.
43. § A magyarországi kulturális örökség digitalizálása és archiválása során
biztosítani kell a nemzetiségekkel kapcsolatos kulturális értékek digitalizálását
és archiválását is. A digitalizálási és archiválási feladatok ellátásakor ki kell
kérni az érintett nemzetiségi közösség szakmai szervezeteinek véleményét.

nemztv06A nemzetiségek médiatartalom-szolgáltatással összefüggő jogai

44. § (1) A nemzetiségeknek joguk van az információkhoz való - saját
anyanyelvükön történő - szabad hozzáféréshez és azok továbbadásához, a
tömegkommunikációs eszközök útján való - anyanyelvükön történő -
tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz, médiaszolgáltatás és sajtótermék
eléréséhez és terjesztéséhez.
(2) Magyarországon közszolgálati médiaszolgáltatás működik a nemzetiségi
közösségek megőrzése és megerősítése, anyanyelvük és kultúrájuk ápolása,
gazdagítása, a nemzetiségek kulturális igényeinek kielégítése céljából.
45. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi
CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 99. §-ának keretei között
biztosítandó
a) a nemzetiségek saját anyanyelvükön való tájékoztatása érdekében
rendszeresen jelentkező nemzetiségi közszolgálati (rádiós és audiovizuális)
műsorszámok készítése és közzététele,
b) hogy a nemzetiségi közszolgálati műsorszámok lehetőség szerint az
érintett közösség tagjai többsége számára elérhető módon és időpontban
kerüljenek közzétételre, úgy, hogy az adott nemzetiség által lakott valamennyi
releváns régióban elérhető legyen a szolgáltatás,
c) a nemzetiségi közszolgálati műsorkészítés önálló szervezeti és
költségvetési alapja,
d) a nemzetiségi műsorkészítés és terjesztés folyamatos fejlesztése,

e) a nemzetiségi közösség életét, kulturális értékeit bemutató közszolgálati
műsorszámok archiválása, a közszolgálati médiavagyon keretében történő
megőrzése, feldolgozása és elérhetősége.
46. § A közszolgálati médiaszolgáltató a nemzetiségi közösségek életét
sokoldalúan és hitelesen bemutató nemzetiségi témájú magyar nyelvű
műsorszámokat is készít és sugároz.
47. § A közszolgálati médiaszolgáltatók társadalmi ellenőrzésére hivatott
Közszolgáltató Testület munkájába - az Mttv. 1. mellékletében foglaltaknak
megfelelően - be kell vonni a nemzetiségek országos önkormányzatait.
48. § (1) Az állam támogatja
a) a nemzetiségek közösségi tömegtájékoztatási eszközökhöz való
hozzáférését és azok működtetését,
b) a nemzetiségi közszolgálati műsorszámok, nemzetiségi témájú
műsorszámok és a nemzetiségekkel foglalkozó sajtótermékek készítését és
terjesztését,
c) a nemzetiségi közösség életét, hagyományait, kultúráját bemutató
filmalkotások és dokumentumfilmek elkészítését,
d) a nemzetiségi anyanyelvű audiovizuális műsorszámok elkészítését,
e) a közösségi, kisközösségi és egyéb - bármely módon terjesztett -
médiaszolgáltatásban közzétett, nemzetiségekkel kapcsolatos rádiós és
audiovizuális műsorszámok készítését és terjesztését.
(2) A nemzetiségi műsorszámok, nyomtatott vagy internetes sajtótermékek
készítése, kiadása és terjesztése érdekében állami pénzügyi támogatásban
részesülő médiaszolgáltatók, és a sajtótermék kiadóinak működése során
biztosítani kell a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát, a pártatlanság és
a sokoldalú tájékoztatás érvényesülését.
49. § A nemzetiségek által lakott területeken az állam - nemzetközi
szerződések útján is - előmozdítja az anyaországból származó rádiós és
audiovizuális médiaszolgáltatások vételét, a nemzetiségek anyanyelvén
közzétett közszolgálati műsorszámok elérését.

 

VI. Fejezet
1 Beiktatta: 2017. évi CCI. törvény 9. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
A nemzetiségek önkormányzatai

50. § Az egyes nemzetiségek közvetlen választással
a) a községben, a városban és a fővárosi kerületben települési, a fővárosban
és a megyében területi (a továbbiakban együtt: helyi), valamint
b) országos nemzetiségi önkormányzatot hozhatnak létre.

A nemzetiségi önkormányzati képviselők

51. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma
a) három fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok
száma a választás kitűzésének napján a településen kevesebb mint száz fő,

b) négy fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma
a választás kitűzésének napján a településen legalább száz fő.
(2) A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők száma hét fő.
52. § Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők száma
a) tizenöt fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok
száma a választás kitűzésének napján nem több mint ötezer,
b) huszonhárom fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő
választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint ötezer,
c) harmincegy fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok
száma a választás kitűzésének napján több mint tízezer,
d) harminckilenc fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő
választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint
huszonötezer,
e) negyvenhét fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok
száma a választás kitűzésének napján több mint ötvenezer.

nemztv07A választójog

53. § (1) A választáson választó, aki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel. A
nemzetiségi névjegyzékbe kérelmére fel kell venni azt a magyar állampolgárt,
aki1
1 Módosította: 2014. évi XIV. törvény 96. § (1).
a) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati
joggal rendelkezik,
b) az e törvényben meghatározott nemzetiséghez tartozik, és
c) e nemzetiséghez tartozását e törvényben meghatározott tartalommal és a
választási eljárásról szóló törvényben meghatározott eljárási rendben
megvallja.
(2) Egy személy egyidejűleg csak egy nemzetiség névjegyzékében
szerepelhet.
(3) A választópolgár
a) a lakóhelye szerinti településen vagy
b) a választás kitűzését megelőző harmincadik napig bejelentett tartózkodási
helye szerinti településen
szerepelhet a nemzetiségi névjegyzékben.
54. §2
2 Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 55. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.
A választáson a nemzetiségi névjegyzékbe vett választópolgár
választható, ha
a) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán
választható,
b) a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános
választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt más
nemzetiség nemzetiségi jelöltje, továbbá
c) nyilatkozatot tesz arról, hogy
ca) a nemzetiség képviseletét vállalja,
cb) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait
ismeri.

A választókerületek

55. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a
település egy választókerületet alkot.

(2) A fővárosi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a főváros
egy választókerületet alkot.
(3) A megyei nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a megye egy
választókerületet alkot.
(4) Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az ország
területe egy választókerületet alkot.

A választás kitűzése

A választás kitűzése
56. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki
kell tűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma -
a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó
kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai
szerint - a harminc főt eléri.
(2) A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni,
ha a fővárosban, megyében kitűzött települési választások száma legalább tíz.
(3) Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell
tűzni.
57. §1
1 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi XXXVI. törvény 367. § d). Hatálytalan: 2013. V. 3-tól.
A jelölés
58. § (1) A választáson nemzetiségi szervezet állíthat jelöltet.
(2) Két vagy több nemzetiségi szervezet közös jelöltet is állíthat.
59. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselő jelöléséhez a
nemzetiségi névjegyzékben a választás kitűzésének napján szereplő
választópolgárok öt százalékának, de legalább öt választópolgárnak az
ajánlása szükséges.
(2)2
2 Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XXIII. törvény 30. §. Hatálytalan: 2014. VI. 18-tól.
60. § (1) A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a
nemzetiségi szervezet állíthat listát, amely a fővárosban, megyében kitűzött
települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a
választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a
választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte.
(2) Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a
nemzetiségi szervezet állíthat listát, amely a települési nemzetiségi
önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában
önállóan jelöltet állított, és amely a választópolgárok legalább két
százalékának ajánlását összegyűjtötte. Kitűzött települési nemzetiségi
önkormányzati választás hiányában bármely nemzetiségi szervezet állíthat
listát.
61. § (1) Két vagy több nemzetiségi szervezet közös egyéni jelöltek alapján -
ugyanazon szervezetek részvételével - közös listát állíthat.
(2) Egy nemzetiségi szervezet egy választókerületben csak egy - önálló vagy
közös - lista állításában vehet részt.
(3) Egy listán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint a
megválasztható képviselők száma.
(4) Ha a listáról egy jelölt kiesik, helyére a listán soron következő jelölt lép.
62. § (1) Egy nemzetiségi szervezet csak egy nemzetiséget képviselhet.
Netjogtár
20. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
(2) Egy személy csak egy települési, egy területi és egy országos
önkormányzati jelölést fogadhat el.
63. § A választást akkor lehet megtartani, ha legalább annyi jelölt van, mint
a megválasztható képviselők száma.
A szavazás
64. § (1) A választópolgár azon a településen szavazhat, amelynek
nemzetiségi névjegyzékében szerepel.
(2)1
1 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 10. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
A választópolgár
a) a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az 51. § (1)
bekezdés a) pontja szerinti esetben legfeljebb három, az 51. § (1) bekezdés b)
pontja szerinti esetben legfeljebb öt települési képviselőjelöltre,
b) a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán egy területi
listára, és
c) az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán egy
országos listára
szavazhat.
Az eredmény megállapítása
65. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választása
eredményes, ha legalább annyi jelölt kap szavazatot, mint a megválasztható
képviselők száma.
(2) Képviselők azok a jelöltek lesznek, akik az eredményes választáson a
megválasztható képviselők száma szerinti legtöbb szavazatot kapják.
(3) Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az
egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.
66. § (1) A területi és országos listák a rájuk leadott szavazatok arányában
szereznek mandátumot. Nem szerezhet mandátumot az a lista, amely a
választókerületben leadott érvényes szavazatok legalább öt százalékát - közös
lista esetén legalább tíz százalékát, kettőnél több nemzetiségi szervezet által
állított közös lista esetén legalább tizenöt százalékát - nem érte el.
(2) A listák által megszerzett mandátumok számát a következő eljárással kell
megállapítani:
a) az (1) bekezdés alapján mandátumszerzésre jogosult listákra leadott
szavazatok számát össze kell adni,
b) a kapott összeget el kell osztani a kiosztható mandátumok számával (az
egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám),
c) az (1) bekezdés alapján mandátumszerzésre jogosult listákra leadott
szavazatok számát listánként el kell osztani az egy mandátum megszerzéséhez
szükséges szavazatszámmal,
d) minden lista annyi mandátumot szerez, amennyi a c) pont szerinti
hányados egész része,
Netjogtár
21. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
ha így a kiosztható mandátumok számánál kevesebb mandátum osztható ki, a
fennmaradó mandátumokat a listák a c) pont szerinti hányadosaik
törtrészének nagysága szerinti sorrendben, a nagyobbtól a kisebb törtrész felé
haladva kapják meg; ha két vagy több lista hányadosának törtrésze egyenlő, és
ezzel a törtrésszel mandátumhoz jutnának, de a kiosztható mandátumok
száma kisebb, mint az érintett listák száma, akkor az érintett listák sorszáma
szerinti sorrendben, a kisebb sorszámútól a nagyobb felé haladva kell
kiosztani a mandátumot.
67. § (1) A lista által megszerzett mandátumokat a jelöltek a listán elfoglalt
helyük sorrendjében szerzik meg.
(2) Ha a listán kevesebb jelölt van, mint a lista által megszerzett
mandátumok száma, a ki nem osztott mandátum betöltetlen marad.
Eredménytelen a választás, ha a kiosztott mandátumok száma nem éri el a
testület működéséhez szükséges létszámot.
A megüresedett mandátum betöltése
68. § (1) Ha a települési nemzetiségi önkormányzati képviselő helye
üresedik meg, helyére a következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép. Az a
jelölt, aki egyetlen szavazatot sem kapott, nem lehet képviselő.
(2) A területi vagy országos listán mandátumhoz jutott nemzetiségi
önkormányzati képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot -
a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül - a listát állító nemzetiségi
szervezet által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt
szerzi meg.
Az időközi választás
69. § (1) Ha a megüresedett mandátumot a 68. § szerint nem lehet betölteni,
mert nincs több jelölt, a mandátum - a (2) bekezdés kivételével - a következő
általános választásig betöltetlen marad.
(2) Ha a képviselők száma a képviselő-testület, közgyűlés működéséhez
szükséges létszám alá csökken, akkor az üres helyekre időközi választást kell
kitűzni.
(3) Időközi választást kell kitűzni
a) ha az általános választás eredménytelen,
b) ha az általános választást követően az önkormányzat nem alakult meg,
c) ha a képviselő-testületet, közgyűlést feloszlatták, vagy
d) a képviselő-testület, közgyűlés kimondta feloszlását.
70. § A fővárosi, megyei és az országos nemzetiségi önkormányzati
képviselők időközi választásán azok a nemzetiségi szervezetek állíthatnak
listát és közös listát, amelyek a megelőző általános választáson arra jogosultak
voltak.
Az átalakult nemzetiségi önkormányzat
71. § (1) Az átalakult nemzetiségi önkormányzat adott nemzetiség - a
fővárosi kerület kivételével bármely településen - e törvény rendelkezései
szerint átalakulással létrejövő önkormányzata.
(2) Átalakult nemzetiségi önkormányzattá nyilváníthatja magát az általános
vagy időközi választást követő alakuló ülésen a települési önkormányzat, ha a
választás napján
Netjogtár
22. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
a) a településen választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékében szereplő
polgárok több mint fele az adott nemzetiség választói jegyzékében szerepel, és
b) a megválasztott képviselők több mint fele az adott nemzetiség jelöltjeként
indult a települési önkormányzati választáson.
(3) Az átalakult nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi önkormányzati jogait
és kötelezettségeit, feladat- és hatáskörét e törvény állapítja meg, helyi
önkormányzati jogaira és kötelezettségeire feladat- és hatáskörére a helyi
önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései irányadók. A helyi
önkormányzati képviselő választáson megválasztott polgármester jogállását az
átalakulás ténye nem érinti, az átalakult nemzetiségi önkormányzat
feladatellátását a képviselő-testület és szervei - a polgármester, a
képviselő-testület bizottságai, az önkormányzati hivatal és a jegyző - biztosítja.
72. § (1) Ha a településen nemzetiségi önkormányzatot is választottak, a
polgármester a helyi önkormányzati általános választást követően a települési
önkormányzat képviselő-testületének alakuló ülését a települési nemzetiségi
önkormányzat képviselő-testületének alakuló ülését megelőző időpontra hívja
össze.
(2) Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete az alakuló ülésén
átalakulásról határozott, a települési nemzetiségi önkormányzat
képviselő-testülete nem alakulhat meg. Ha a települési önkormányzat
képviselő-testülete az időközi választást követő alakuló ülésén dönt az
átalakulásról, a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének
megbízatása szünetel.
(3) Ha az átalakult nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületében a
nemzetiségi jelöltként megválasztott képviselők aránya a 71. § (2) bekezdés b)
pontjában foglalt arány alá csökken, a képviselő-testület kizárólag a települési
önkormányzat képviselő-testületeként működik tovább. Ebben az esetben
a) a helyi választási bizottság elnöke harminc napon belüli időpontra
összehívja a meg nem alakult nemzetiségi települési önkormányzat alakuló
ülését,
b) a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete
megbízatásának szünetelése véget ér, vagy
c) megválasztott települési nemzetiségi önkormányzat hiányában a
nemzetiségi önkormányzat megszűnik.
A nemzetiségi önkormányzat, a képviselő-testület megbízatásának keletkezése
és megszűnése
73. § A nemzetiségi önkormányzat és a képviselő-testület, közgyűlés
megbízatása a képviselő-testület, közgyűlés megalakulásával kezdődik.
74. § (1) A nemzetiségi önkormányzat megszűnik, ha
a) az általános választást az 56. §-ban foglalt feltételek hiányában nem lehet
kitűzni, az általános választás napján,
b) az időközi választást az 56. §-ban foglalt feltételek hiányában nem lehet
kitűzni, a választási bizottság e tényt megállapító határozatának jogerőre
emelkedése napján,
c) az általános vagy az időközi választáson nincs elég jelölt, a szavazás
napjaként kitűzött napon,
d) az időközi választás eredménytelen, a választási bizottság határozatának
jogerőre emelkedése napján,
e) az időközi választáson megválasztott képviselő-testület, közgyűlés
határidőben nem tartja meg alakuló ülését, a határidő lejártát követő napon.
Netjogtár
23. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
(2) Ha a nemzetiségi önkormányzat megszűnik, a nemzetiségi önkormányzati
képviselők választására csak a következő általános választáson kerülhet sor.
75. § (1) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének, közgyűlésének
megbízatása a nemzetiségi önkormányzati képviselők következő általános
választásának napjáig tart.
(2) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének, közgyűlésének
megbízatása megszűnik
a) ha a testület megbízatása lejárt,
b) a nemzetiségi önkormányzat megszűnése napján,
c) a testület feloszlatása, feloszlásának kimondása vagy a képviselők
számának a testület működéséhez szükséges létszám alá csökkenése miatti
időközi választás napján.
A nemzetiségi önkormányzat jogállása, jogai és kötelezettségei
76. § (1) A nemzetiségi önkormányzati jogok a nemzetiséghez tartozó
választópolgárok közösségét illetik meg, akik ezeket a jogaikat törvényben
meghatározott módon, választott képviselőik útján gyakorolják.
(2) A nemzetiségi önkormányzati jogok - ha e törvény eltérően nem
rendelkezik - minden nemzetiségi önkormányzat tekintetében egyenlőek. A
nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatásköre eltérő lehet.
(3) A nemzetiségi önkormányzat jogi személy. A nemzetiségi önkormányzati
feladat- és hatáskörök a nemzetiségi önkormányzat testületét illetik meg, a
nemzetiségi önkormányzatot az elnök képviseli. A települési nemzetiségi
önkormányzat testülete a képviselő-testület, a területi és az országos
nemzetiségi önkormányzat testülete a közgyűlés.
(4) A nemzetiségi önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony.
(5) A helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok között nincs
alá-fölérendeltségi viszony.
77. § (1) A nemzetiségi önkormányzat testülete a feladat- és hatáskörét a
szerveire (elnök, bizottság, országos szint esetében hivatal), valamint -
törvényben meghatározottak szerint - társulására átruházhatja.
(2) A nemzetiségi önkormányzat testülete az átruházott hatáskör
tekintetében utasítást adhat a hatáskör gyakorlásához, és e hatáskört
visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át.
(3) Egyes, a közgyűlés szervezeti és működési szabályzatában meghatározott
feladatok ellátásának felügyeletére az országos nemzetiségi önkormányzat
tanácsnokot választhat. A tanácsnok részére a képviselő-testület a bizottsági
elnököt megillető tiszteletdíjat és egyéb juttatást állapíthat meg.
78. § (1) Nemzetiségi önkormányzatnak e törvény állapíthat meg kötelező
feladat- és hatáskört, ezzel egyidejűleg a kötelező feladat- és hatáskör
ellátásához az Országgyűlés biztosítja az azzal arányban álló forrást és
eszközrendszert.
(2) A nemzetiségi önkormányzatok a feladat- és hatáskörükbe tartozó
nemzetiségi közügyekben - a törvény keretei között - önállóan vagy más
szervekkel együttesen járhatnak el.
(3) A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése során
feladat- és hatáskörében eljárva határozatot hoz, önállóan igazgat, tulajdona
tekintetében tulajdonosként jár el, önállóan megalkotja költségvetését és ezen
alapuló költségvetési gazdálkodást folytat.
Netjogtár
24. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
A nemzetiségi önkormányzat együttműködése az állami és a helyi
önkormányzati szervekkel
79. § (1) A nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi közügyek intézése
érdekében jogosultak az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
állami és önkormányzati szervek eljárásának kezdeményezésére, azoktól
tájékoztatást kérhetnek, részükre javaslatot tehetnek. A kezdeményezés joga
magában foglalja az állami, önkormányzati fenntartású (tulajdonban levő)
intézmények működésével kapcsolatos, a nemzetiségek jogait sértő gyakorlat
megszüntetésének jogszabály vagy egyedi döntés megváltoztatásának,
visszavonásának kezdeményezését is.
(2) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vezetője az (1)
bekezdés szerinti kezdeményezésről a kézhezvételétől számított harminc,
testületi szerv esetén hatvan napon belül köteles érdemben határozni, illetve
harminc - jogalkotással összefüggő kérdésben negyvenöt - napon belül
érdemben nyilatkozni. Ha a megkeresett szerv vezetője a megkeresés tárgyát
illetően nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, köteles a
megkeresést három napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
szervhez áttenni.
(3) Ha a megkeresett állami vagy önkormányzati szerv a (2) bekezdésben
foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a nemzetiségi önkormányzat
jogosult a felettes szerv vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal soron kívüli
eljárását kezdeményezni. A soron kívüli eljárás eredményéről legkésőbb
harminc napon belül tájékoztatni kell a kezdeményezőt.
(4) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a helyi
önkormányzatnak vagy szervének döntése szükséges, a nemzetiségi
önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult köteles a
következő ülésén napirendre tűzni, valamint a kezdeményezés benyújtásától
számított harminc, testületi döntés esetén hatvan napon belül döntést hozni.
80. § (1)1
1 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 11. § (1). Hatályos: 2017. XII. 21-től.
A települési önkormányzat, illetve az a hivatal, amelyik a helyi
nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat
önkormányzati hivatali feladatát ellátja, biztosítja a helyi nemzetiségi
önkormányzat részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi
feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel
kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról.
Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási
feladatok:
a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére annak saját székhelyén havonta
igény szerint, de legalább harminckét órában, az önkormányzati feladat
ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség
ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához
kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése;
b) a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi,
tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi
feltételek biztosítása;
c) a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, a
testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés
előkészítése és postázása;
Netjogtár
25. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a
testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási,
sokszorosítási, postázási feladatok ellátása;
e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával
kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési feladatok ellátása;
f) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának
biztosítása, és
g) az a)-f) pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek
viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője
telefonhasználata költségeinek kivételével.
(2)1
1 Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 362. § 2.
Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítése érdekében a helyi
önkormányzat harminc napon belül biztosítja a rendeltetésszerű
helyiséghasználatot. A települési önkormányzat a települési nemzetiségi
önkormányzattal, a területi önkormányzat a területi nemzetiségi
önkormányzattal a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a
feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt. A megállapodást minden
év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést
követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzat és a
nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a
megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését,
módosítását követő harminc napon belül.
(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíteni kell
a) a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat
költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a
költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével,
továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával,
törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos
határidőket és együttműködési kötelezettségeket, a felelősök konkrét
kijelölésével,
b) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival
kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési,
utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök
konkrét kijelölését,
c) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti
és működési szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az
összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket,
d)2
2 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 11. § (2). Hatályos: 2017. XII. 21-től.
a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és
gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, a belső
ellenőrzéssel, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és
az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat,
feltételeket.
(4) A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat
megállapodásban rögzíteni kell, hogy a jegyző vagy annak - a jegyzővel azonos
képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja a helyi önkormányzat
megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat
testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
(5) Önkormányzati működésen értendő a testületi üléseken és a
közmeghallgatáson túl, a bizottságok működése, a tisztségviselői és képviselői
megbízatás ellátása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátását
szolgáló rendezvények megtartása is.
Netjogtár
26. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
81. § (1) Az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a
kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi
sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás
kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi
önkormányzati határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő
települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi
önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.
(2)1
1 Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 127. § d).
A nemzetiségi intézmények vezetőinek megbízására (vezetői megbízás
visszavonására) - ha nem az adott nemzetiség önkormányzata gyakorolja a
megbízási jogot -, valamint a nemzetiséghez tartozók oktatási önigazgatására
is kiterjedő fenntartói döntés meghozatalára csak az adott nemzetiség
önkormányzata egyetértésével, egyházi köznevelési intézmény vagy egyházi
felsőoktatási intézmény esetében az adott nemzetiség önkormányzata
véleményének kikérésével kerülhet sor. Érintett települési nemzetiségi
önkormányzat hiányában az érintett területi, ennek hiányában az országos
önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek
véleményét ki kell kérni.
82. § Az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogok védelmében,
különösen a helyi kollektív nyelvhasználat, az oktatás, nevelés,
hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi
felzárkózás és a szociális ellátás tárgyában folyó hatósági eljárásokban az
adott nemzetiség területileg illetékes települési nemzetiségi önkormányzatát,
ennek hiányában területi, ennek hiányában országos önkormányzatát a -
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvény vagy más törvény által meghatározott rendben - ügyféli jogállás, e
körben nyilatkozattételi és jogorvoslati jogosultság illeti meg.
83. § (1) Amennyiben a 81. § szerinti tárgykörökben a helyi önkormányzat
rendeletet alkot, a fővárosi és megyei kormányhivatal a nemzetiségi
önkormányzat kezdeményezésére soron kívül felülvizsgálja a rendeletet és
megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi jogok sérelmére
hivatkozással a települési és területi nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is
bírósághoz fordulhat, kezdeményezése a megtámadott döntés végrehajtására
halasztó hatályú.
(2)2
2 Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 127. § e).
Ha jogszabály az e törvényben meghatározott tárgykörökön túl egyéb
tárgyban ír elő együttműködési kötelezettséget, és a feladatkörében eljáró
állami, önkormányzati szerv, egyházi jogi személy az előírt egyetértés,
vélemény hiányában hoz döntést, határozatot, vagy vélemény hiányában alkot
jogszabályt, az érintett nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a
felettes szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal a döntést soron
kívül megvizsgálja és megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi
jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is
bírósághoz fordulhat, kezdeményezése a megtámadott döntés végrehajtására
halasztó hatályú.
(3) Amennyiben a 80. § szerinti megállapodás megkötésre határidőben nem
kerül sor, a fővárosi és a megyei kormányhivatal soron kívüli eljárást folytat le,
ennek keretében egyeztetést koordinál a felek között. Az egyeztetés
eredménytelensége esetén a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a
nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhat. A bíróság a
szerződést soron kívüli eljárásban létrehozza és tartalmát megállapítja,
továbbá dönt a nemzetiségi önkormányzat kártérítési igényéről.
Netjogtár
27. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
(4) Az egyetértési és a véleményezési jog jogosultja jogait az ez irányú
kezdeményezés kézhezvételétől, vagy az egyéb módon történő tudomására
jutástól számított harminc napon belül gyakorolhatja. E határidő elmulasztása
jogvesztő. Az egyetértési, véleményezési jog jogosultjának nyilatkozatáról, a
nyilatkozat elmulasztásáról a döntéshozót az előterjesztőnek a döntést
megelőzően tájékoztatnia kell.
84. § (1) A nemzetiségi önkormányzatok testületei megállapodás alapján a
feladat- és hatáskörüket - az általuk képviselt nemzetiséggel azonos (vagy attól
eltérő) nemzetiségi önkormányzatra kölcsönösen átruházhatják.
(2) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(3) Az átadó és az átvevő önkormányzat, valamint az érintett országos
nemzetiségi önkormányzat, önkormányzatok (kivéve, ha az országos szint
maga az átvevő) megállapodást köt. A megállapodás kötelezően tartalmazza,
hogy a megállapodással egyidejűleg
a) a megállapodás tárgyát képező feladat- és hatáskört az átvevő az átadótól
átveszi,
b) az átadó az ellátandó feladat- és hatáskör ellátásával arányban álló
anyagi, tárgyi és pénzügyi feltételeket az átvevő rendelkezésére bocsátja,
c) az átvevő tudomásul veszi, hogy az átadó - ha a feladat ellátása
nehézségbe ütközik - az országos önkormányzat egyetértésével, egyoldalú
nyilatkozattal visszavonhatja az átadott feladat- és hatáskört; ez esetben az
átvevő az átvett vagy annak helyébe lépő vagyont, vagyonrészt - átadáskori
értékben - az eredeti átadó rendelkezésére köteles bocsátani,
d) az átadó és az átvevő tudomásul veszi, hogy ha bármely okból
ellehetetlenül a megállapodás tárgyát képező kötelező önkormányzati feladatés
hatáskör ellátása, a hatáskört az a területileg illetékes helyi önkormányzat
gyakorolja tovább, amely a jogszabály előírásai szerint köteles azt ellátni.
(4) A megállapodás kötelező melléklete az átvétel pénzügyi
megalapozottságát igazoló dokumentáció.
(5) Intézmény fenntartói jogának a nemzetiségi önkormányzat által történő
átvétele nem eredményezheti az átvétel előtti szolgáltatások színvonalának
romlását, a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek csökkenését.
(6) A (3) bekezdés szerinti megállapodás végrehajtásával kapcsolatban a
megállapodás résztvevői között felmerült vitáról a fővárosi és megyei
kormányhivatal a felek erre irányuló kezdeményezésétől számított tizenöt
munkanapon belül egyeztetést tart. Ha az egyeztetés során harminc
munkanapon belül nem jön létre megegyezés, a fővárosi és megyei
kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörében jár el.
85. § A 83-84. § rendelkezései nem vonatkoznak a nemzetiségek oktatási és
kulturális önigazgatása keretében történő intézményfenntartói jog átvételére.
86. § A 79-84. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazandóak minden, az e
törvény által eltérően nem szabályozott együttműködési kötelezettségre.
A nemzetiségi önkormányzat működése
87. § (1) A nemzetiségi önkormányzat testületének alakuló ülését az
illetékes választási bizottság elnöke a választást követő tizenöt, országos
nemzetiségi önkormányzat esetében harminc napon belüli időpontra hívja
össze.
(2) Az alakuló ülés összehívására legfeljebb további két ízben, a választás
napjától számított harminc, országos nemzetiségi önkormányzat esetében
negyvenöt napon belüli időpontra kerülhet sor.
Netjogtár
28. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
(3) Ha az alakuló ülés határidőben nem kerül megtartásra, időközi választást
kell kitűzni.
(4) Az időközi választást követő alakuló ülés összehívására az (1)-(2)
bekezdés szerinti rendben kerül sor.
(5) Az alakuló ülést a jelenlévő legidősebb nemzetiségi önkormányzati
képviselő mint korelnök vezeti a képviselő-testület, közgyűlés elnökének
megválasztásáig.
88. § (1)1
1 Módosította: ugyane törvény 157. § (7).
Az alakuló ülésen a nemzetiségi önkormányzat a testületének
tagjai közül megválasztja az önkormányzat elnökét, elnökhelyettesét,
bizottsága tagjait, megalkotja szervezeti és működési szabályzatát, dönt a
tiszteletdíjakról, illetményekről. Az országos önkormányzat egy-négy
elnökhelyettest választ.
(2) Az alakuló ülés akkor tekinthető megtartottnak, ha a tisztségviselők, de
legalább az elnök megválasztására sor került.
89. § A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése szükség
szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de
évente legalább négy ülést tart. Az ülést össze kell hívni
a) a nemzetiségi önkormányzati képviselők több mint egynegyede (települési
szint esetében legalább két képviselő),
b) a nemzetiségi önkormányzat bizottsága, vagy
c) a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére, amennyiben az
indítvány tartalmazza a testületi ülés összehívásának indokát, napirendjét,
pontos időpontját és helyszínét.
90. § Az ülést az elnök hívja össze és vezeti. Akadályoztatása vagy a tisztség
ideiglenes betöltetlensége esetén az ülések összehívásának és vezetésének
rendjét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.
91. § (1) A testület ülése nyilvános.
(2) A testület zárt ülést tart a következő ügyekben:
a) összeférhetetlenségi,
b) méltatlansági,
c) kitüntetési ügy tárgyalásakor,
d) vagyonnyilatkozati eljárás és
e) fegyelmi büntetés kiszabása során.
(3) A testület zárt ülést tarthat az érintett kezdeményezése alapján
a) választás,
b) kinevezés,
c) felmentés,
d) vezetői megbízás, megbízás visszavonása,
e) fegyelmi eljárás megindítása,
f) állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.
(4) A testület zárt ülést rendelhet el, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket
sértene.
(5) A testület zárt ülést tart, ha az e törvényben meghatározott eseteken túl
törvény az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja.
(6) A zárt ülésen a nemzetiségi önkormányzat tagjai, települési szint esetén a
80. § szerinti megállapodásban megjelölt személy (jegyző vagy megbízottja),
az országos szint esetén országos nemzetiségi önkormányzati hivatal vezetője,
továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Az érintett
meghívását törvény kötelezővé teheti.
Netjogtár
29. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
92. § (1) A nemzetiségi önkormányzat testülete akkor határozatképes, ha az
ülésen, és az adott döntés meghozatalánál a nemzetiségi önkormányzati
képviselők több mint a fele jelen van. A határozatképesség megállapítása
során a jelenlévő érintettet, a döntéshozatalból kizárt képviselőt, továbbá a be
nem töltött képviselői helyet a jelenlévők létszámába be kell számítani. A
javaslat elfogadásához
a) egyszerű többséget igénylő döntés esetén a döntéshozatalnál jelenlévő,
b) minősített többséget igénylő döntés esetén a megválasztott képviselők
több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) Az előírt támogatottság hiányában az előterjesztett javaslat elutasítottnak
tekintendő.
(3) A képviselő-testület, közgyűlés a törvény vagy a szervezeti és működési
szabályzat eltérő rendelkezése hiányában egyszerű szótöbbséggel hozza meg a
döntését.
(4) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése minősített
többséggel dönt
a) szervezete és működése részletes szabályairól,
b) a nemzetiségi önkormányzat elnevezéséről, jelképeiről, az általa képviselt
nemzetiség ünnepeiről,
c) vagyonleltáráról, törzsvagyona köréről és a tulajdonát képező, vagy az
állam, helyi önkormányzat, vagy más nemzetiségi önkormányzat által
használatába adott vagyon (vagyon elemek) használatának szabályairól,
d) gazdálkodó és más szervezet alapításáról, megszüntetéséről,
átalakításáról, vagy az ezekben való részvételről,
e) önkormányzati társulás létrehozásáról vagy társuláshoz való
csatlakozásról,
f) feladat- és hatáskör átvételéről,
g) arról, amit törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat ilyenként
határoz meg.
93. § (1) A testület a határozatait nyílt szavazással hozza. Az elnök név
szerinti szavazást rendel el a jelenlévő képviselők több mint a felének
kezdeményezésére. A nyílt szavazás módjára és rendjére a helyi önkormányzat
képviselő-testülete, közgyűlése nyílt szavazására vonatkozó törvényi
rendelkezések alkalmazandóak.
(2) Zárt ülésen tárgyalt ügyekben titkos szavazás is tartható, a jelen lévő
képviselők több mint a felének kezdeményezésére.
94. § (1) A nemzetiségi önkormányzat testületének döntéshozatalából
kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A
képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az
érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely más nemzetiségi
önkormányzati képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselő a
határozatképesség szempontjából jelenlévőnek minősül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szabályok nem alkalmazhatóak a nemzetiségi
önkormányzat elnökének, elnökhelyettesének megválasztására, továbbá a
bizottságok létrehozására, bizottsági tisztségviselők megválasztására.
95. § (1)1
1 Megállapította: 2012. évi LXXVI. törvény 79. § (3). Hatályos: 2012. VI. 27-től.
A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az
ülésen használt tárgyalási nyelven vagy - testületi döntés alapján - magyar
nyelven kell elkészíteni. A jegyzőkönyv közokirat.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza
a) a testületi ülés helyét és
Netjogtár
30. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
b) időpontját;
c) a megjelent nemzetiségi önkormányzati képviselők nevét, az ülésről
történő távozásuk időpontját;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
f) az előterjesztéseket;
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a
hozzászólásuk, illetve az ülésen elhangzottak lényegét;
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
k) a 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személy (jegyző vagy
megbízottja) jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
l) a szavazás számszerű eredményét;
m) a hozott döntéseket és
n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.
(3)1
1 Megállapította: 2012. évi LXXVI. törvény 79. § (4). Hatályos: 2012. VI. 27-től.
A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és a testület által a képviselők
közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A települési nemzetiségi
önkormányzat elnöke a jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül
megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, valamint a helyi
önkormányzat által a 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személynek.
(4) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése és
bizottsága ülésének jegyzőkönyve részét képezi az ülésre szóló meghívó, a
közmeghallgatásról szóló közlemény és az előterjesztések.
96. § (1) A nemzetiségi önkormányzat testületi ülésére készült
előterjesztések és jegyzőkönyvek - a zárt ülésre készült előterjesztések és
jegyzőkönyvek kivételével - megtekinthetőek. A zárt ülésen hozott
képviselő-testületi, közgyűlési határozat nyilvános.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A külön törvény szerinti
közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét
zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. E jegyzőkönyv készítésére
egyebekben a nyilvános ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az
irányadóak.
97. § A települési nemzetiségi önkormányzat testülete évente legalább
egyszer, a szervezeti és működési szabályzatban szabályozott rendben
közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
98. § (1)2
2 A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2013. évi XXXVI. törvény 367. § d).
Hatálytalan: 2013. V. 3-tól.
A nemzetiségi önkormányzat testülete a megbízatásának lejárta
előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a
feloszlását.
(2)3
3 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi XXXVI. törvény 367. § d). Hatálytalan: 2013. V. 3-tól.
A nemzetiségi önkormányzati képviselő
99. § (1) A nemzetiségi önkormányzati képviselő mint a nemzetiségi
önkormányzat testületének tagja, nemzetiségi ügyekben az adott nemzetiség
érdekeit képviseli. Részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi
döntéseinek előkészítésében, a döntésben és a végrehajtás megszervezésében.
Netjogtár
31. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
(2) A nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és
kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, jogai és kötelezettségei a
megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
100. § A nemzetiségi önkormányzati képviselő és a nemzetiségi települési
önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő
ülésen - választása szerint - anyanyelvén vagy magyarul, vagy mindkét nyelven
a 155. § szerinti szöveggel - választása szerint - esküt vagy fogadalmat tesz, és
erről okmányt ír alá. A nemzetiségi önkormányzati képviselő az eskü vagy
fogadalom letételét megelőzően is gyakorolja képviselői jogait. Amennyiben a
települési nemzetiségi önkormányzati képviselő tagja a területi vagy az
országos nemzetiségi önkormányzatnak is, a területi vagy az országos testület
előtt is esküt vagy fogadalmat tesz.
101. § (1) A nemzetiségi önkormányzati képviselő
a) a testületi ülésen az elnöktől, elnökhelyettestől, a bizottság elnökétől, a
helyi önkormányzat jelen lévő képviselőjétől nemzetiségi önkormányzati
ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban, vagy legkésőbb
tizenöt napon belül írásban érdemi választ kell adni,
b) kérésére írásbeli hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, kérésére
véleményét szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
c) megbízás alapján képviselheti a nemzetiségi önkormányzat testületét,
d) köteles részt venni a testület munkájában,
e) megbízatásának ideje alatt legalább egy alkalommal köteles részt venni a
fővárosi és megyei kormányhivatal által szervezett ingyenes képzésen.
(2) A nemzetiségi önkormányzati képviselőt a testületi munkában való
részvételhez szükséges időtartamra munkahelyén fel kell menteni a
munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a nemzetiségi önkormányzati
testület téríti meg, aminek alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátásra
is jogosult. A testület átalányt is megállapíthat.
(3)1
1 A 2012. évi LXXVI. törvény 79. § (5) szerinti szöveggel lép hatályba.
A nemzetiségi önkormányzati képviselő a testületi üléseken jelnyelvet,
illetve az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhat.
102. § (1) A nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik
a) a megválasztását követő általános nemzetiségi önkormányzati választás
napján, jelöltek hiányában elmaradt választás esetén az időközi választás
napján,
b) választójogának elvesztésével,
c) összeférhetetlenségének kimondásával,
d) méltatlanság megállapításával,
e) lemondással,
f) a képviselő-testület, közgyűlés feloszlatásával,
g) a képviselő-testület feloszlásával,
h) ha a nemzetiségi önkormányzati képviselő annak az ülésnek az
időpontjától számítva, amelyről első ízben távol maradt, egy éven át nem vesz
részt a képviselő-testület, közgyűlés ülésén,
i) a képviselő halálával.
(2) A (1) bekezdés c)-e) és h) pontja esetén a képviselő-testület, közgyűlés
határozatban állapítja meg a képviselői megbízatás megszűnését. Határozatát
a döntéshozatalt követő munkanapon megküldi
a) az érintett képviselőnek,
b) a választási bizottságnak és
c) a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
Netjogtár
32. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
(3) A képviselő a képviselő-testület, közgyűlés ülésén jelentheti be
lemondását. A lemondást és a megbízatás megszűnésének időpontját az ülés
jegyzőkönyvében rögzíteni kell.
(4) A képviselő lemondhat a képviselő-testülethez, közgyűléshez intézett
írásbeli nyilatkozatával is, melyet a képviselő-testület, közgyűlés elnökének ad
át vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület, közgyűlés
következő ülésén ismertetni kell.
(5) A lemondás nem vonható vissza.
(6) A képviselő megbízatása megszűnik:
a) a képviselő által meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli
időpontban, ennek hiányában
b) a lemondás bejelentésének vagy az írásbeli nyilatkozat átvételének
napján.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
103. § (1) A nemzetiségi önkormányzati képviselő a megválasztásától
számított harminc napon belül, majd ezt követően minden év január 31-ig a 2.
melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját
vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő
házastársának vagy élettársának, valamint gyermekének az e törvény
melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát.
(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig -
a képviselő nem gyakorolhatja képviselői jogait, és nem részesülhet
tiszteletdíjban, természetbeni juttatásban, költségtérítésben.
(3) A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre
kijelölt bizottság, vagy legalább két képviselő tartja nyilván és ellenőrzi. A
képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok
kivételével - nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem
nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az
ellenőrzés céljából.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat
ellenőrzésére kijelölt bizottságnál vagy a kijelölt képviselőknél bárki írásban
kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság vagy a kijelölt
képviselők a soron következő ülésén tájékoztatják a képviselő-testületet,
közgyűlést.
(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során felhívásra a képviselő
köteles a saját, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatával feltüntetett
adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az
azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás
lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.
(6) A nemzetiségi önkormányzat hatásköréből nem ruházható át a
vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés.
(7) A nemzetiségi önkormányzat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást
zárt ülés keretében tárgyalja meg.
A nemzetiségi önkormányzat bizottságai
104. § (1) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése
bizottságot (bizottságokat) hozhat létre. Az országos nemzetiségi
önkormányzat kötelező bizottsága a pénzügyi bizottság.
Netjogtár
33. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
(2) A háromfős bizottság legalább egy tagja a nemzetiségi önkormányzat
tagja, a négy-öt fős bizottság tagjainak legalább fele a nemzetiségi
önkormányzat képviselője. A bizottság működésének részletes szabályait a
szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(3) A bizottság a feladatkörében előkészíti a testület döntését. A nemzetiségi
önkormányzat testülete által ráruházott hatáskörben döntést hoz, e
jogkörében hozott döntéseit a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete,
közgyűlése felülvizsgálhatja.
(4) A bizottságot a nemzetiségi önkormányzat elnökének vagy bármely
bizottsági tag indítványára össze kell hívni.
(5) A bizottság működésére, határozatképességére, döntéshozatalára a
nemzetiségi önkormányzati testület működésének, döntéshozatalának
szabályait kell alkalmazni.
(6) A nemzetiségi önkormányzat elnöke nem lehet a bizottság elnöke és a
bizottság tagja sem. A bizottság tagjainak száma három fő, az országos
nemzetiségi önkormányzati bizottság tagjainak száma legfeljebb öt fő.
(7) A nemzetiségi önkormányzat elnöke felfüggesztheti a bizottság döntését,
ha az ellentétes a nemzetiségi önkormányzat testületének határozatával, vagy
sérti a nemzetiségi önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a
nemzetiségi önkormányzat testülete a soron következő ülésén határoz.
(8) A bizottság nem képviselő tagjaira a helyi önkormányzatokról szóló
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese és tagja
105. § (1) Az alakuló ülésen a helyi nemzetiségi önkormányzat
képviselő-testülete, közgyűlése a tagjai közül társadalmi megbízatású elnököt,
az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású
elnökhelyettest választ. Az országos nemzetiségi önkormányzat főállású
elnököt és elnökhelyetteseket is választhat. Az országos nemzetiségi
önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti az elnöki,
elnökhelyettesi tisztség betöltésének módját.
(2) A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a települési önkormányzat
képviselő-testületi, közgyűlési és bizottsági ülésén tanácskozási joggal vesz
részt. A megyei nemzetiségi önkormányzat elnöke a megyei önkormányzat
képviselő-testületi, bizottsági ülésén tanácskozási joggal vesz részt. Az
országos nemzetiségi önkormányzat elnöke a helyi nemzetiségi önkormányzat
képviselő-testületi, közgyűlési ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
(3) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joga gyakorlása során
javaslatot tehet a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó, a nemzetiségi
jogokat közvetlenül érintő ügy megtárgyalására. A helyi önkormányzati
képviselő-testület, közgyűlés bizottság soron következő ülésén köteles a
javaslatot, kezdeményezést megtárgyalni, a tárgyban döntést hozni, és annak
eredményéről a kezdeményezés, javaslat benyújtásától számított negyvenöt
napon belül értesíteni a nemzetiségi önkormányzatot.
(4) A nemzetiségi önkormányzat elnöke a (3) bekezdésben foglaltakon túl
jogosult
a) felvilágosítást kérni a képviselő-testület, közgyűlés szerveitől a
nemzetiség helyzetét érintő, önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben;
b) feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést
igényelni a képviselőtestület szerveitől;
Netjogtár
34. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
c) kezdeményezni, hogy a képviselő-testület, közgyűlés saját hatáskörben
tegye meg a szükséges intézkedéseket, hatáskör hiányában kezdeményezze a
hatáskörrel rendelkező szerv intézkedését a nemzetiséget e minőségében
érintő ügyekben.
(5) A helyi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése vagy annak szerve
a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségei teljesítése során
a) a testületi döntést igénylő kezdeményezést a soron következő testületi
ülésen érdemben megtárgyalja, a nemzetiségi önkormányzat elnökének
hozzászólását az ülésről készített jegyzőkönyvben rögzíti, és a testületi
döntéséről írásban értesíti;
b) a felvilágosítás-kérés, kezdeményezés alapján - annak kézhezvételétől
számított harminc napon belül - írásban, az ügy érdemében tájékoztatja a
nemzetiségi önkormányzat elnökét a megtett intézkedésről.
A nemzetiségi önkormányzat tisztségviselőjének és tagjának
összeférhetetlensége
106. § (1)1
1 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 12. § (1). Hatályos: 2017. XII. 21-től.
Nem lehet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke a
köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa és
helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, állami
vezető, központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, a Magyar
Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke és a
pénzügyi békéltető testületi tag, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fizetési,
elszámolási, és értékpapír-elszámolási rendszerek felvigyázásával, a
makroprudenciális politika kialakításával, a szanálási hatósági feladatok
ellátásával és a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos
feladatköréhez kapcsolódó feladatot ellátó alkalmazottja, a fővárosi és megyei
kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, a területi vagy helyi
államigazgatási szervnek az a kormánytisztviselője, állami tisztviselője, akinek
feladatkörébe az adott települési, területi nemzetiségi önkormányzatot érintő
ügyek tartoznak, és illetékessége a helyi nemzetiségi önkormányzatra kiterjed,
a területileg illetékes helyi önkormányzat jegyzője, főjegyzője, polgármesteri
vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője, bíró, ügyész,
közjegyző, bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi
szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a
területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja, az, aki
ugyanannál a helyi nemzetiségi önkormányzatnál a helyi nemzetiségi
önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény, gazdasági társaság
vezetője, vezető tisztségviselője.
(2) Nem lehet az átalakult nemzetiségi önkormányzat elnöke: aki nem lehet a
helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, továbbá aki összeférhetetlen a helyi
önkormányzat polgármesterére vonatkozó szabályozás alapján.
Netjogtár
35. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
(3)1
1 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 12. § (2). Hatályos: 2017. XII. 21-től.
Nem lehet az országos nemzetiségi önkormányzat elnöke a köztársasági
elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettese, az
Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, állami vezető, központi
államigazgatási szerv kormánytisztviselője, a Magyar Nemzeti Bank elnöke,
alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke és a pénzügyi békéltető
testületi tag, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fizetési, elszámolási, és
értékpapír-elszámolási rendszerek felvigyázásával, a makroprudenciális
politika kialakításával, a szanálási hatósági feladatok ellátásával és a pénzügyi
közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatköréhez kapcsolódó
feladatot ellátó alkalmazottja, a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető
kormánymegbízott, a területi vagy helyi államigazgatási szervnek az a
kormánytisztviselője, állami tisztviselője, akinek feladatkörébe az adott
nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, helyi önkormányzat
jegyzője, polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője,
bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség és a
rendvédelmi szervek valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos
állományú tagja, a területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja, az, aki
ugyanannál az országos nemzetiségi önkormányzatnál az országos
nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény,
gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője, az országos nemzetiségi
önkormányzati hivatal munkavállalója, vagy a hivatallal munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban álló személy.
(4) Az elnök az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az
összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles
megszüntetni. Amennyiben a külön jogszabály szerint nem lehetséges az
összeférhetetlenség alapjául szolgáló jogviszony megszüntetése, az elnök a
jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által megerősített
nyilatkozatát a képviselő-testület, közgyűlés elé terjeszti és egyidejűleg
megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
(5) Ha az elnök a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget,
bármely képviselő indítványára a képviselő-testület, közgyűlés a következő
ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését
követő harminc napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség
alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az
összeférhetetlenséget. A képviselő-testület határozatát az ülést követő
munkanapon az elnöknek és a fővárosi és megyei kormányhivatalnak
kézbesíteni kell.
(6) Az elnök az összeférhetetlenségét, vagy a megbízatás megszűnését
megállapító képviselőtestületi, közgyűlési határozat felülvizsgálatát kérheti -
jogszabálysértésre hivatkozással - a határozat kézhezvételétől számított 8
napon belül a törvényszéktől.
(7) A törvényszék a kérelemről - annak beérkezésétől számított harminc
napon belül - nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban
határoz. A törvényszék a polgármestert, a keresettel megtámadott határozatot
hozó képviselő-testület, közgyűlés képviselőjét és a kereset előterjesztőjét
meghallgathatja. A törvényszék döntése ellen további jogorvoslatnak,
felülvizsgálatnak helye nincs.
Netjogtár
36. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
(8)1
1 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 12. § (3). Hatályos: 2017. XII. 21-től.
A fővárosi és megyei kormányhivatal a törvényszéknél kezdeményezheti
az elnök összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület,
közgyűlés nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő. A
törvényszék eljárására a (7) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az
eltéréssel, hogy a törvényszék döntése ellen - annak kézhezvételétől számított
nyolc napon belül - az elnök, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal
fellebbezést nyújthat be. A fellebbezésről, annak beérkezésétől számított
három napon belül a Kúria nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló
tanácsban határoz.
(9)2
2 Megállapította: 2014. évi XXVI. törvény 2. §. Hatályos: a 2014. évi általános nemzetiségi
önkormányzati választások napjától, 2014. X. 12-től. Lásd: 270/2014. (VII. 23.) KE határozat.
Az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az elnökhelyettesre
és a nemzetiségi önkormányzati képviselőre is alkalmazni kell azzal, hogy
nemzetiségi önkormányzati képviselő lehet az is, aki ugyanannál a nemzetiségi
önkormányzatnál a nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott
intézmény vezetője.
(10)3
3 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CCI. törvény 27. § a). Hatálytalan: 2017. XII. 21-től.
(11)4
4 Megállapította: 2014. évi CI. törvény 84. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.
Az országos nemzetiségi önkormányzat főállású elnöke,
elnökhelyettese tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti, jogi
oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszony kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem
létesíthet, más kereső foglalkozást nem folytathat, és e tevékenységet nem
végezheti gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjaként, egyéb
tevékenységéért díjazást nem fogadhat el.
A méltatlanság
107. § (1)5
5 A 2012. évi CXLV. törvény 2. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.
Méltatlanság miatt a nemzetiségi önkormányzat
képviselő-testülete, közgyűlése megszünteti annak az önkormányzati
képviselőnek a megbízatását,
a) akinek az állammal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások
kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés
kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési
halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően -
nem rendezi,
b) akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a
felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen
megállapította a felelősségét, és a bírósági határozat szerinti helytállási
kötelezettségét nem teljesítette,
c) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre
ítéltek,
d) aki a valóságnak nem megfelelő vagyonnyilatkozatot tett.
(2)6
6 A 2012. évi CXLV. törvény 2. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.
A képviselő köteles az (1) bekezdés b)-c) pontban foglaltakról, a jogerős
ítélet kézhezvételétől, illetve az (1) bekezdés a)-c) pontban foglaltak beálltától
számított három napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet, közgyűlést, az
illetékes választási bizottságot és a fővárosi és megyei kormányhivatalt.
Netjogtár
37. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
(3) A nemzetiségi önkormányzati képviselő megválasztásától számított
harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló
törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba (a
továbbiakban: adatbázis). A nemzetiségi önkormányzati képviselő az
adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját
követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél, közgyűlésnél
igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami
adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az
önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem
felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet,
közgyűlést és a fővárosi és megyei kormányhivatalt.
(4) A méltatlansági eljárásra egyebekben az összeférhetetlenségi eljárás
szabályait kell alkalmazni.
108. § (1) Az elnök megbízatása megszűnik:
a) a választójog elveszítésével,
b) a képviselői megbízatás megszűnésével,
c) a képviselő-testület, közgyűlés feloszlatása vagy feloszlása kimondása
esetén,
d) az elnöki tisztségről történő lemondással,
e) összeférhetetlenség kimondásával,
f) méltatlanság megállapításával,
g) az elnöki tisztségnek a bíróság által történő megszüntetésével,
h) halálával.
(2) Az (1) bekezdés b)-f) pontja esetén a képviselő-testület, közgyűlés
határozatban állapítja meg az elnöki megbízatás megszűnését. Határozatát a
döntéshozatalt követő munkanapon megküldi
a) az elnöknek,
b) a választási bizottságnak és
c) a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
(3) Az elnök által írásban benyújtott vagy a képviselő-testületi, közgyűlési
ülés jegyzőkönyvébe foglalt lemondása nem vonható vissza.
(4) Az írásban benyújtott lemondást a soron következő testületi ülésen
ismertetni kell. Lemondás alapján az elnök megbízatása megszűnik
a) a lemondásban meghatározott, a lemondás benyújtását követő harminc
napon belüli időpontban, ennek hiányában
b) a lemondás bejelentésének, vagy írásbeli benyújtás esetén a nemzetiségi
önkormányzat által történő átvétele napján.
(5) Az elnök - elnöki megbízatásával egyidejűleg - külön nyilatkozatban
képviselői megbízatásáról is lemondhat.
(6) Az elnök sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a
nemzetiségi önkormányzat testülete - minősített többséggel hozott határozata
alapján - keresetet nyújthat be az elnök ellen a nemzetiségi önkormányzat
székhelye szerint illetékes törvényszékhez az elnök tisztségének
megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti az elnöknek e tisztségből
történő felfüggesztését is. A döntéshozatalban az elnök nem vehet részt.
(7) Amennyiben a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi
felhívásában foglaltaknak a testület nem tesz eleget, és nem nyújt be keresetet
az elnöki tisztség megszüntetése érdekében, a fővárosi és megyei
kormányhivatal közvetlenül bírósághoz fordulhat az elnöki tisztség
megszüntetése és egyidejűleg az elnöknek e tisztségéből történő
felfüggesztése érdekében.
Netjogtár
38. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
(8) A bíróság soron kívüli eljárása során a polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének rendelkezéseit kell
alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a perben viszontkeresetnek,
szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.
(9) Az elnökhelyettesre az elnökre irányadó szabályokat kell alkalmazni.
A nemzetiségi önkormányzat elnökének, elnökhelyettesének, képviselőjének,
bizottsága elnökének és tagjának díjazása
109. § (1) A nemzetiségi önkormányzat testülete az elnökének,
elnökhelyettesének, tagjának, valamint az általa létrehozott bizottság
elnökének és tagjának - a nemzetiségi önkormányzat költségvetése terhére, a
nemzetiségi közfeladat-ellátás veszélyeztetése nélkül - tiszteletdíjat,
természetbeni juttatást állapíthat meg.
(2) Az országos önkormányzat közgyűlése, amennyiben nem társadalmi
megbízatású elnököt, elnökhelyettest vagy elnökhelyetteseket választ,
illetményt állapít meg tisztségviselői részére.
(3)1
1 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 13. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
A települési nemzetiségi önkormányzat elnökének tiszteletdíja nem lehet
magasabb, mint a mindenkori közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény
szerinti illetményalap kétszerese, ha köznevelési intézményt is tart fenn az
önkormányzat, akkor a mindenkori közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény
szerinti illetményalap négyszerese, a területi nemzetiségi önkormányzat
elnökének tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a mindenkori közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap négyszerese, ha köznevelési
intézményt is tart fenn az önkormányzat, akkor a mindenkori közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap hatszorosa, a természetbeni
juttatás pedig az illetményalappal megegyező mértékű.
(4) A tiszteletdíj mértéke legfeljebb ötven százalékkal megemelhető,
amennyiben a képviselő tanácsnoki, bizottsági elnöki vagy tagsági feladatot is
ellát.
(5) A nemzetiségi önkormányzati képviselőnek a képviselő-testület,
közgyűlés képviseletében vagy a képviselő-testület, közgyűlés illetve az elnök
megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett,
számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek
kifizetését az elnök engedélyezi.
(6) A nemzetiségi önkormányzati tisztségviselő, képviselő tiszteletdíja,
illetménye és egyéb juttatása közérdekű adat.
(7) A helyi nemzetiségi önkormányzat elnökhelyettese részére megállapított
tiszteletdíj, valamint az országos nemzetiségi önkormányzat elnökhelyettese
részére megállapított tiszteletdíj vagy illetmény nem érheti el az elnök részére
megállapított összeget.
(8) A helyi nemzetiségi önkormányzati bizottság elnöke, tagja esetében a
tiszteletdíj nem lehet magasabb a nemzetiségi önkormányzat elnöke
tiszteletdíjának ötven százalékánál.
(9) A helyi nemzetiségi önkormányzati képviselő tiszteletdíja nem lehet
magasabb a nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának harminc
százalékánál.
110. § (1)2
2 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 14. § (1). Hatályos: 2017. XII. 21-től.
Az országos önkormányzat által az elnök és elnökhelyettes
részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap tizennyolcszorosánál.
Netjogtár
39. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
(2) Az országos önkormányzat által megállapított tiszteletdíj összege nem
lehet magasabb
a)1
1 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 14. § (2). Hatályos: 2017. XII. 21-től.
elnök és elnökhelyettes esetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló
törvény szerinti illetményalap tizenkétszeresénél,
b) a bizottság elnöke esetében a köztisztviselői illetményalap ötszörösénél,
c) a bizottság tagja esetében a köztisztviselői illetményalap
háromszorosánál,
d) képviselő esetében a köztisztviselői illetményalap kétszeresénél.
111. § Az elnök és az elnökhelyettes tiszteletdíjat, más járandóságot - a
költségtérítés kivételével - nem vehet fel a nemzetiségi önkormányzat által
létrehozott (vagy az önkormányzat részvételével működő) bármely
szervezetben, valamint olyan szervezetben, amelynek tevékenységében
tulajdonosként (résztulajdonosként), fenntartóként (részfenntartóként)
közreműködik.
112. § (1) Az e törvény által nem szabályozott kérdésekben az országos
nemzetiségi önkormányzat tisztségviselője, bizottsági tagja és képviselője
foglalkoztatási jogviszonyára, munkarendjére, díjazására, juttatására,
tiszteletdíjára, költségtérítésére a helyi önkormányzat polgármestere és az
önkormányzati képviselő foglalkoztatási jogviszonyára, munkarendjére,
díjazására, juttatására, tiszteletdíjára, költségtérítésére vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni.
(2) A polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a
köztisztviselők jogállásáról szóló törvény állapítja meg.
A nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatásköre
113. § A helyi nemzetiségi önkormányzat - jogszabályi keretek között - át
nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel határozza meg törvényes
működésének feltételeit, így
a) szervezete és működése részletes szabályait az alakuló ülést követő három
hónapon belül, továbbá módosítja azt a szükségessé válást követő harminc
napon belül,
b) a nemzetiségi önkormányzat elnevezését, jelképeit, az általa képviselt
nemzetiség ünnepeit,
c) vagyonleltárát, törzsvagyona körét és a tulajdonát képező vagyon
használatának szabályait,
d)2
2 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 15. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
a használatába adott, tulajdonba vagy vagyonkezelésbe vett, egyéb
módon rendelkezésére bocsátott állami vagy önkormányzati vagyon
kezelésére, használatára, működtetésére vonatkozó szabályokat, továbbá e
körben megköti a szükséges megállapodásokat,
e) gazdálkodó és más szervezet alapítását vagy az ezekben való részvételt,
f) önkormányzati társulás létrehozását vagy társuláshoz való csatlakozást,
g) feladat- és hatáskör átvételét más önkormányzattól,
h) amit törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat ilyenként határoz
meg.
114. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható hatáskörében
dönt:
a) elnöke, elnökhelyettese megválasztásáról,
b) bizottság létrehozásáról,
c) bírósági ülnökök megválasztásáról,
Netjogtár
40. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
d)1
1 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 16. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
költségvetéséről és zárszámadásáról,
e) hatáskörébe tartozó kinevezésről, vezető megbízásról,
f) pályázat, állami támogatás iránti kérelem, igénylés benyújtásáról,
támogatásról történő lemondásról,
g) olyan ügyben, amely törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat
szerint át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
(2) A tulajdonost megillető jogosultságokról a nemzetiségi önkormányzat
testülete át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel határoz.
115. § A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata:
a) a nemzetiségi feladatokat ellátó intézménye fenntartásával kapcsolatos
feladatellátás,
b) a saját kezdeményezésére más önkormányzat által átruházott feladat- és
hatáskör ellátása, ideértve az átvett intézmény fenntartásával kapcsolatos
feladatellátást,
c) a más szervtől átvett intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatok
ellátása,
d) a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének
megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különösen tekintettel a helyi
önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos
feladataira,
e) a nemzetiségi önkormányzat illetékességi területén működő állami, helyi
önkormányzati vagy más szerv által fenntartott intézmények működésével,
feladatellátásával összefüggő, a nemzetiségi közösség kulturális autonómiája
megerősítését szolgáló döntési, együttdöntési jogok gyakorlása,
f)2
2 Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 127. § f).
a képviselt közösség kulturális autonómiájának megerősítése érdekében a
közösség önszerveződésének szervezési és működtetési feladatok ellátásával
történő támogatása, kapcsolattartás a képviselt közösség helyi nemzetiségi
civil szervezeteivel, szerveződéseivel, a helyi nemzetiségi önkormányzat
területén működő vallási közösségekkel,
g) a nemzetiségi önkormányzat illetékességi területén lévő, a nemzetiségi
közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése érdekében szükséges
intézkedések kezdeményezése,
h) közreműködés a fejlesztési tervek előkészítésében,
i) a nemzetiségi nyelven folyó nevelésre és oktatásra irányuló igények
felmérése.
116. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat - a rendelkezésére álló források
keretei között - önként vállalt közfeladata különösen
a) nemzetiségi intézmény alapítása,
b) kitüntetés alapítása, odaítélése feltételeinek és szabályainak
meghatározása,
c) nemzetiségi pályázat kiírása, ösztöndíj alapítása.
(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat az (1) bekezdésben említett
feladatokon kívül - hatósági feladatok kivételével - önként vállalt feladatot
láthat el különösen a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatással
összefüggő ügyekben, a helyi írott és elektronikus sajtó, a hagyományápolás
és közművelődés, a társadalmi felzárkózás, a szociális, ifjúsági, kulturális
igazgatás és a közfoglalkoztatás területén, valamint településüzemeltetési és
településrendezési feladatok körében.
Netjogtár
41. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
(3) A nemzetiségi önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatainak
ellátására - jogszabályi keretek között - intézményt, gazdasági társaságot, más
szervezetet alapíthat - ideértve az intézmény átvételt is - kinevezi ezek
vezetőit, és gyakorolja a külön jogszabály szerinti alapítói jogokat.
(4) A nemzetiségi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetet
alapíthat, vagy olyan működésében vehet részt, ahol felelőssége nem haladja
meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét, és vállalkozása a kötelező
feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
Az országos nemzetiségi önkormányzat
117. § (1)1
1 Módosította: ugyane törvény 157. § (7).
Az országos nemzetiségi önkormányzat a 113. §-ban foglaltak
szerint meghatározza törvényes működése feltételeit, dönt a 114. § szerinti
ügyekben azzal, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat legfeljebb négy
elnökhelyettest választ, továbbá át nem ruházható hatáskörben, minősített
többséggel dönt:2
2 Módosította: ugyane törvény 157. § (7).
a) székhelyéről,
b) az általa képviselt nemzetiség országos ünnepeiről,
c) rendelkezésére álló rádió- és televízió csatorna felhasználásának elveiről
és módjáról,
d) a rendelkezésére álló közszolgálati rádió és televízió műsoridő
felhasználásának elveiről,
e) a nemzetiségi közösség számára jogsegélyszolgálat létrehozásáról és
működtetéséről, továbbá a települési nemzetiségi önkormányzatok számára
információs szolgálat működtetéséről,
f) a nemzetiségi utónévjegyzék összeállításáról, a nemzetiségi utónévvel
kapcsolatos megkeresésekről,
g) nemzetiségi médiumoknak az e törvény szerinti országos nemzetiségi
önkormányzati állami támogatásból történő támogatásáról,
h) egyéb, törvény által meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó
ügyekről.
(2)3
3 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 17. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
Az országos nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata:
a) amennyiben a településen nemzetiségi önkormányzat nem működik,
ellátja az adott nemzetiségi közösséggel kapcsolatosan a településen
jelentkező érdekképviseleti, érdekvédelmi feladatokat,
b) a megyei önkormányzat által ellátott önkormányzati feladatok kapcsán -
törvényben meghatározott - érdekképviseleti, érdekvédelmi tevékenységet fejt
ki,
c) ellátja az általa képviselt nemzetiség érdekeinek országos szintű
képviseletét és védelmét,
d) a nemzetiségi kulturális autonómia fejlesztése érdekében országos szintű
nemzetiségi intézményhálózatot tart fenn.
(3)4
4 Beiktatta: 2017. évi CCI. törvény 17. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
Az országos nemzetiségi önkormányzat elláthatja továbbá a 116. § (1)
bekezdésben felsorolt közfeladatokat is.
118. § (1) Az országos önkormányzat
a) véleményt nyilvánít az általa képviselt nemzetiségeket e minőségében
érintő jogszabályok tervezetéről,
Netjogtár
42. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
b) véleményt nyilvánít a nemzetiségek védelmével kapcsolatos két- és
többoldalú nemzetközi megállapodások hazai végrehajtásáról és kezdeményezi
az abban foglaltak érvényesítéséhez szükséges intézkedések megtételét,
c) a képviselt nemzetiségek csoportjait érintő kérdésekben közigazgatási
szervektől tájékoztatást kérhet, részükre javaslatot tehet, a hatáskörükbe
tartozó ügyekben intézkedést kezdeményezhet,
d) egyetértési jogot gyakorol - az adott nemzetiséget közvetlenül érintő
kérdésekben - a fejlesztési tervekkel kapcsolatban,
e)1
1 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § e). Hatálytalan: 2013. VI. 21-től.
(2) A nemzetiség történelmi hagyományokkal rendelkező településeinek és
építészeti emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabály (ide
nem értve a helyi önkormányzat rendeletét) és a köznevelési törvény
végrehajtásáról szóló kormányrendeletek megalkotásakor - a nemzetiséghez
tartozók oktatási önigazgatását érintő kérdésekben - az országos
önkormányzatok véleményének kikérése szükséges. Az e tárgyban alkotott
jogszabály soron kívüli felülvizsgálata érdekében a nemzetiségi jogok
sérelmére hivatkozással az országos nemzetiségi önkormányzat közvetlenül
bírósághoz fordulhat.
119. § (1) Az országos önkormányzati feladat- és hatáskörök az országos
önkormányzat közgyűlését illetik meg. A közgyűlés a feladat- és hatáskörét az
át nem ruházható hatáskörök kivételével az elnökére, bizottságára, hivatalára,
valamint - e törvényben meghatározottak szerint - társulására átruházhatja.
(2) A közgyűlés szervei: az elnök, az - egy vagy több - elnökhelyettes, a
bizottság és a hivatal.
(3) Az országos önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatában
részletesen szabályozza az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala
működését.
(4)2
2 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 18. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
Az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala foglalkoztatottjainak
jogviszonyára (ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat)
a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
120. §3
3 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CCI. törvény 27. § b). Hatálytalan: 2017. XII. 21-től.
Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal feladatai
121. §4
4 Módosította: 2013. évi CCIII. törvény 34. § (2) g).
Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal az országos
nemzetiségi önkormányzat által alapított költségvetési szerv.
122. § (1) A hivatal az országos önkormányzat szerveként előkészíti és
végrehajtja annak határozatait, ellátja az országos önkormányzat
gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat.
(2) A hivatal vezetője köteles jelezni az országos önkormányzat testületének,
a bizottságának és az elnöknek, ha döntéseinél jogszabálysértést észlel.
(3) Az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának az országos
önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatai különösen:
a) a testületi és átruházott hatáskörben meghozott tisztségviselői
határozatok végrehajtása,
b) a költségvetési szervi gazdálkodás szerinti feladatok ellátása,
c) az e törvény szerinti ideiglenes kezelői feladatok ellátása.
Netjogtár
43. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal vezetője
123. § (1)1
1 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 19. § (1). Hatályos: 2017. XII. 21-től.
Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése át nem
ruházható hatáskörében, pályázat alapján, határozatlan időre,
gazdaságtudományi, jogi, igazgatásszervezői, közigazgatási, államtudományi,
vagy felsőoktatásban szerzett egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és
közigazgatási szakvizsgával rendelkező hivatalvezetőt nevez ki az országos
nemzetiségi önkormányzati hivatal élére. Az érvényesen pályázó jelöltek közül
a hivatalvezető személyére az elnök tesz javaslatot. Amennyiben az elnök
egyik pályázót sem támogatja, új pályázatot kell kiírni.
(2)2
2 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 19. § (1). Hatályos: 2017. XII. 21-től.
A kinevezés vezetői megbízásnak minősül. A hivatal vezetője
tekintetében - a felmentés esetét kivéve - az elnök gyakorolja a munkáltatói
jogokat. A felmentés jogát a közgyűlés gyakorolja.
(3) A hivatalvezető helyettesítésére hivatalvezető-helyettes nevezhető ki.
(4) A hivatalvezető
a)3
3 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 19. § (2). Hatályos: 2017. XII. 21-től.
vezeti az országos nemzetiségi önkormányzati hivatalt, ellátja az ehhez
kapcsolódó munkáltatói jogkörbe tartozó feladatokat, a hivatal
munkavállalóival közszolgálati jogviszonyt, munkajogviszonyt vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, szabályozza a hivatal belső
működésének rendjét,
b) gondoskodik a közgyűlés működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
c) előkészíti a testületi döntéseket, tanácskozási joggal részt vesz az
üléseken,
d) jelzi, ha a testület döntése vagy döntéshozatali eljárása jogszabálysértő.
e) évente beszámol a közgyűlésnek a hivatal tevékenységéről.
(5) A hivatalvezető a (4) bekezdés c)-d) pontjával összefüggő feladatai
körében ellátja az önkormányzati költségvetés, a zárszámadás és az
önkormányzati pénzügyi beszámolók összeállításával kapcsolatos feladatokat.
VII. Fejezet
A nemzetiségi közügyek ellátásának gazdasági alapjai
A nemzetiségi önkormányzatok vagyona, bevételei, gazdálkodása
124. § (1) A nemzetiségi önkormányzat vagyona a nemzetiségi közügyek
ellátását szolgálja.
(2) A nemzetiségi önkormányzat vagyonára a nemzeti vagyonról szóló
törvény helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, a
125. §-ban foglalt eltéréssel.
125. § (1) A nemzetiségi önkormányzat vagyonának elkülönített része a
törzsvagyon. A nemzetiségi önkormányzat a tulajdonában lévő ingó és ingatlan
vagyontárgyak, valamint az őt megillető vagyoni értékű jogok köréből
törzsvagyonába vonja azokat, amelyek közvetlenül a nemzetiségi közügyek
ellátását szolgálják.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonrészek közül
Netjogtár
44. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
a)1
1 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 20. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
forgalomképtelen az állam vagy a helyi önkormányzat által a nemzetiségi
önkormányzat tulajdonába adott ingatlan, ingatlanrész, a nemzetiségi
önkormányzat működését és kötelező feladatainak ellátását szolgáló nem az
állam által tulajdonba adott ingatlan vagyon, vagyonrész, vagyoni értékű jog,
továbbá minden más olyan ingatlan vagyon, vagyonrész, vagyoni értékű jog,
amelyet törvény vagy a nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható
hatáskörében, minősített többséggel meghozott határozatában annak
nyilvánít,
b) korlátozottan forgalomképesek a törzsvagyonhoz tartozó mindazon
vagyonrészek, amelyek nem tartoznak az a) pontban meghatározott
vagyonhoz.
(3) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól, elemeiről
törvényben vagy a (2) bekezdés a) pontja szerinti rendben meghozott
nemzetiségi önkormányzati határozatban meghatározott feltételek alapján
lehet rendelkezni.
(4)2
2 Módosította: 2012. évi LXXVI. törvény 80. § (2) 3.
A nemzetiségi önkormányzat az állam vagy a helyi önkormányzat által a
nemzetiségi önkormányzat tulajdonába adott ingatlannal a felelős gazdálkodás
szabályai szerint gazdálkodik. Amennyiben az ettől eltérő gazdálkodás
következményeként az ingatlan elzálogosításra vagy hitellel megterhelésre
kerül, a nemzetiségi önkormányzat az államtól vagy a helyi önkormányzattól
ingatlant ingyenes tulajdonba adással ismételten nem kaphat.
(5)3
3 Beiktatta: 2012. évi LXXVI. törvény 79. § (6). Hatályos: 2012. VI. 27-től. Módosította: 2012. évi
LXXVI. törvény 80. § (3).
A fenntartói jog 24. § (1) bekezdése vagy 36. §-a szerinti átadása esetén -
a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával - a helyi
önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat megállapodás alapján
a köznevelési intézmény vagy a kulturális intézmény feladatainak ellátását
szolgáló ingó és ingatlan vagyon ingyenesen az országos nemzetiségi
önkormányzat tulajdonába kerül.
126. § (1) A nemzetiségi önkormányzati bevételek forrása különösen:
a) az állam költségvetési támogatása,
b) egyéb támogatások,
c) a saját bevételek, vállalkozási bevételek,
d) a vagyonának a hozadéka,
e) az anyaországi és egyéb adományok,
f) az átvett pénzeszközök.
(2) Az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott
mértékben támogatást nyújt
a)4
4 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 21. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
a nemzetiségi önkormányzatok részére a nemzetiségi közfeladatok
ellátásához,
b) a nemzetiségek oktatási és kulturális önigazgatása, a nemzetiségi
kulturális autonómia körében megvalósuló tevékenységekhez, projektekhez,
c) államháztartáson belüli és kívüli nemzetiségi szervezetek részére a
nemzetiségek kulturális autonómiájának fejlesztéséhez.
Netjogtár
45. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
(3) Nemzetiségi önkormányzat által alapított, korábban állami támogatásban
nem részesülő szervezet, továbbá nemzetiségi önkormányzat által újonnan
létesítendő vagy meglévő szervezet átalakításával létrehozandó szervezet
részére a (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti állami támogatásra a
nemzetiségpolitikáért felelős állami szerv és az alapító nemzetiségi
önkormányzat előzetes megállapodása alapján, az államháztartás működési
rendjéről szóló jogszabályok szerint kerülhet sor.
127. §1
1 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 22. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
A nemzetiségi önkormányzatok által működtetett intézmények -
amennyiben a fenntartói jog átadásáról szóló megállapodás eltérően nem
rendelkezik - a költségvetési támogatások tekintetében az egyházi jogi
személlyel azonos elbírálás alá esnek.
128. §2
2 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 23. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
(1) A 126. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak célja az,
hogy a nemzetiségi önkormányzatok rendelkezésére álljon az általuk ellátott
kötelező nemzetiségi közfeladatokhoz kapcsolódó kiadások fedezete.
(2) A központi költségvetésből nyújtott támogatást a nemzetiségi
önkormányzat kizárólag nemzetiségi közfeladatai ellátására használhatja fel.
129. § A nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi oktatási és kulturális
önigazgatás, a nemzetiségi kulturális autonómia körében kiírt állami és
európai uniós pályázatokon a helyi önkormányzatokkal azonos feltételek
mellett vehetnek részt.
130. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési
és egyéb alapvető feladatai egységes szabályok szerinti elvégzése,
átláthatósága érdekében kapcsolódik a helyi önkormányzat által
működtetetett - az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható -
informatikai rendszerhez, amely a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés
eszközeként is szolgál. A rendszerben kötelezően közzéteendő további adatok
körét külön jogszabály határozza meg.
(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat (1) bekezdés szerinti célnak
megfelelő, az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható informatikai
rendszere megteremtésének pénzügyi és technikai feltételeit az állam
biztosítja.
131. § A nemzetiségi önkormányzatokat - törvényben meghatározott
eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a
kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
132. § (1) Az önkormányzati gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület,
közgyűlés a szabályszerűségéért az elnök felel. A veszteséges gazdálkodás
következményeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel.
(2) A nemzetiségi önkormányzat feladata vagyonának nemzetiségi célú
felhasználása, lehetőség szerint gyarapítása.
133. § A nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet. A
nemzetiségi önkormányzat az önálló fizetési számla nyitása során a
pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXV. törvény 18. §-a
szerinti feltételeket teljesíti azzal, hogy létrejöttének, illetve a nyilvántartásba
vételére vonatkozó okmánynak az illetékes választási bizottság igazolása,
továbbá az alakuló ülés jegyzőkönyve minősül.
Netjogtár
46. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
134. §1
1 Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 360. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.
Ha a nemzetiségi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan
nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési
évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását vagy államháztartási
beszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, a részére járó egyes
támogatások folyósítása az államháztartásról szóló törvényben
meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül.
A gazdálkodás és az állami támogatások felhasználásának ellenőrzése
135. § Az országos önkormányzat pénzügyi bizottságának feladata az
országos önkormányzatnál és költségvetési szerveinél különösen: az éves
költségvetési tervezetnek, a féléves és éves beszámoló tervezetének
véleményezése, a pénzügyi folyamatok figyelemmel kísérése és értékelése, a
pénzügyi döntések (különösen hitelfelvételek) megalapozottságának
vizsgálata, a pénzügyi jogszabályok és belső szabályzatok hatályosulásának
vizsgálata. A bizottság a vizsgálatának megállapításait haladéktalanul
megküldi a képviselő-testületnek, közgyűlésnek. A képviselő-testület,
közgyűlés a jelentésről soron kívül dönt. A döntés elmaradásáról, továbbá ha a
képviselő-testület, közgyűlés a bizottság vizsgálati megállapításaival nem ért
egyet, illetve a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a bizottság
tájékoztatja a fővárosi és megyei kormányhivatalt és az Állami
Számvevőszéket.
136. § Az e törvényben szabályozott feladat- és hatáskör átruházása esetén a
szükséges vagyontárgyakat az átadó önkormányzat (helyi önkormányzat,
nemzetiségi önkormányzat) az átvevő nemzetiségi önkormányzat használatába
adja, külön megállapodásban foglaltaknak megfelelően. Ez nem
akadályozhatja az átadó önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.
137. § (1) Az e törvény hatálybalépését követően az Országgyűlés által
nemzetiségként elismert közösség újonnan megalakuló országos nemzetiségi
önkormányzata működési feltételeinek biztosítására a megalakulásukat
követően az állam százötven-háromszáz négyzetméter hasznos alapterületű,
önállóan használható épületet vagy épületrészt biztosít. Az épületet,
épületrészt egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként az országos önkormányzat
tulajdonába kell adni.
(2) Az egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként megszerzett épület vagy
épületrész az országos önkormányzat törzsvagyonát képezi, amely a törvény
erejénél fogva forgalomképtelen vagyontárgynak minősül.
VIII. Fejezet2
2 Beiktatta: 2017. évi CCI. törvény 24. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
A nemzetiségi önkormányzat megszűnése3
3 Beiktatta: 2017. évi CCI. törvény 24. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
A jogutódlás és az ideiglenes vagyonkezelés
138. § (1) A bármely módon megszűnő nemzetiségi önkormányzat jogutóda
a soron következő általános választáson újonnan választott, megalakult
nemzetiségi önkormányzat.
Netjogtár
47. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
(2)1
1 A 2012. évi LXXVI. törvény 79. § (7) szerinti szöveggel lép hatályba.
Ha az általános nemzetiségi önkormányzati választás eredményeképpen
nem alakul új helyi nemzetiségi önkormányzat, a megszűnt helyi nemzetiségi
önkormányzat vagyona az adott nemzetiség országos nemzetiségi
önkormányzatának tulajdonába kerül azzal, hogy azt kizárólag nemzetiségi
célra lehet felhasználni.
(3) Az időközi választás eredményeképpen felálló új testület megalakulásáig,
továbbá a soron következő általános nemzetiségi választás eredményeképpen
felálló új testület megalakulásáig a megszűnt nemzetiségi önkormányzat
vagyona ideiglenes kezelésbe kerül.
139. § (1)2
2 Módosította: 2012. évi CLXXXII. törvény 4. § a).
Az ideiglenes kezelői feladatokat a nemzetiségi önkormányzat
megszűnésekor a jogutódlás megtörténtéig a megszűnt települési, területi
nemzetiségi önkormányzat tulajdonát képező összes ingó és ingatlan vagyon,
vagyoni értékű jog tekintetében az országos nemzetiségi önkormányzat,
országos nemzetiségi önkormányzat megszűnése esetén az országos
nemzetiségi önkormányzat hivatala látja el.
(2)3
3 Módosította: 2012. évi CLXXXII. törvény 4. § a).
Ideiglenes kezelői jogkörében az országos nemzetiségi önkormányzat
(országos önkormányzati hivatal) gyakorolja a megszűnt nemzetiségi
önkormányzat intézményei (szervezetei) tekintetében a tulajdonosi, fenntartói,
felügyeleti jogokat, valamint az intézményvezetők, tisztségviselők tekintetében
a munkáltatói jogokat.
(3) Az ideiglenes kezelő
a) a jó gazda gondosságával jár el,
b) megilleti a vagyon használatának, hasznosításának, valamint a hasznok
szedésének joga, azzal a megkötéssel, hogy a kezelt vagyon nem idegeníthető
el és nem terhelhető meg, e vagyon tekintetében az ideiglenes kezelői jog sem
engedhető át,
c) folyamatban lévő perben egyezséget nem köthet,
d) jogról nem mondhat le és jogokat nem ismerhet el.
(4) Az ideiglenes kezelő feladata az új testület alakuló ülését követő
legfeljebb harminc napon belüli átadás-átvételig tart.
(5)4
4 Módosította: 2012. évi CLXXXII. törvény 4. § a).
Az ideiglenes kezelői hatáskör az új önkormányzat megalakulásával
megszűnik, az ideiglenes kezelői hatáskörben megtett intézkedésekről,
vagyonfelhasználásról az ideiglenes kezelő számadással tartozik a
képviselő-testületnek, közgyűlésnek. Az elszámolás körében az átadás-átvétel
során átadásra kerül a kezelt vagyon egésze vagy a helyébe lépő azonos
értékű vagyon, továbbá a kezelt vagyontárgyak meglévő hasznai. Az ideiglenes
kezelő a kezelt vagyonban a vagyonkezelés során beállott kárt köteles
megtéríteni.
Elszámolás az önkormányzat és a képviselő-testület, közgyűlés megszűnése
esetén
Netjogtár
48. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
140. § (1) Az önkormányzat vagy a képviselő-testület, közgyűlés
megbízatásának megszűnésével egyidejűleg az elnök megbízatása is
megszűnik, azonban az elnök elszámolási kötelezettséggel tartozik az
önkormányzati vagyon, ezen belül az állami támogatás jogszerű és időarányos
felhasználásáról az új képviselő-testületnek, közgyűlésnek ha nem alakul új
képviselő-testület, közgyűlés települési és területi nemzetiségi önkormányzat
esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, országos önkormányzat
esetén az országos önkormányzati hivatalnak.
(2) Ha az elnök megbízatása az önkormányzat vagy a képviselő-testület
megbízatásának megszűnése nélkül szűnik meg, az (1) bekezdés szerinti
elszámolási kötelezettség terheli az újonnan megválasztott elnök felé, ha erre
nem kerül sor, a képviselő-testület felé.
141. § (1) A leköszönő elnök a megbízatása megszűnését követő harminc
napon belül, tisztségéből történő felfüggesztése esetén három napon belül
átadja munkakörét az új elnöknek, vagy a szervezeti és működési
szabályzatban kijelölt elnökhelyettesnek, e tisztségek egyidejű betöltetlensége
esetén az országos önkormányzati hivatal vezetőjének, települési vagy területi
nemzetiségi önkormányzat esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
(2) A leköszönő és az új elnököt (átvevőt) együttműködési kötelezettség
terheli a szabályszerű átadás- és átvétel, az ingó és ingatlan vagyon, a
pénzeszközök és iratanyag átadásának és átvételének - az államháztartás
működési rendjére, a helyi önkormányzati iratkezelésre, valamint a
polgármesteri munkakör átadására vonatkozó jogszabályok szerinti -
lebonyolításáért.
(3) Elnök és elnökhelyettes egyidejű hiányában a képviselő-testület,
közgyűlés tagjai egyetemlegesen felelősek a (1)-(2) bekezdésben foglaltak
teljesítéséért.
142. §1
1 Megállapította: 2012. évi LXXVI. törvény 79. § (8). Hatályos: 2012. VI. 27-től.
A nemzetiségi önkormányzati vagyon jogellenes felhasználása esetén
- ha a nemzetiségi önkormányzat volt tisztségviselőjének vagy volt
képviselőjének személyes felelőssége nem állapítható meg - a volt elnököt,
elnökhelyettest (elnökhelyetteseket) és a volt képviselő-testületi, közgyűlési
tagokat egyetemleges felelősség terheli, ha egyértelműen igazolható, hogy a
tisztségviselő, a képviselő a jogellenes felhasználást eredményező
előterjesztést a döntéshozatal során támogatta.
IX. Fejezet
A nemzetiségi önkormányzatok társulásai
143. §2
2 Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 361. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.
(1) A nemzetiségi önkormányzat a feladatainak hatékonyabb
ellátására szabadon társulhat más nemzetiségi önkormányzattal, illetve helyi
önkormányzattal. A társulás feltételeit megállapodásban kell rögzíteni.
(2) A társulásra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénynek a helyi
önkormányzatok társulásaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3) A társulás nem sértheti az abban részt vevők önkormányzati jogait.
144. §3
3 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 363. § (2) 2.
Hatálytalan: 2015. I. 1-től.
Netjogtár
49. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
Társult nemzetiségi önkormányzati testület
145. § (1) Az ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó nemzetiségi
önkormányzati testületek társult nemzetiségi önkormányzati testületet
alakíthatnak.
(2) A társult nemzetiségi önkormányzat működésének feltételeit az érintett
helyi önkormányzatok megállapodásában meghatározott önkormányzat
biztosítja. A testület működési feltételeinek biztosítására egyebekben a 80. §-t
kell alkalmazni azzal, hogy a működési feltételek biztosításában valamennyi
érintett helyi önkormányzat részt vesz.
(3) A társult nemzetiségi önkormányzat testülete az alakuló ülésén
határozatba foglalja megalakulását, székhelyét, a hozzá tartozó nemzetiségi
önkormányzatok felsorolását. A társult nemzetiségi önkormányzati testület
dönt a szervezetéről, működési rendjéről. A társult nemzetiségi önkormányzat
testületi ülését össze kell hívni bármely részt vevő nemzetiségi önkormányzat
elnökének kezdeményezésére.
X. Fejezet
A nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyelete
146. § (1) Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat e törvényen alapuló
feladat-ellátási kötelezettségét elmulasztja, a fővárosi és megyei
kormányhivatal kezdeményezi a mulasztás bíróság által történő
megállapítását, egyidejűleg kezdeményezi, hogy a bíróság határidő tűzésével
kötelezze a nemzetiségi önkormányzatot a kötelező feladat ellátására.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal - az elmaradt nemzetiségi
önkormányzati döntés pótlása (aktuspótlás) kivételével - a helyi
önkormányzatok törvényességi felügyeletének rendjével egyező tartalommal
és módon ellátja a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.
(3) Az országos önkormányzat és szervei törvényességi felügyeletét a
Kormány által kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal látja el.
147. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a mérlegelési jogkörben hozott
önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja.
XI. Fejezet
A nemzetiségi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata
148. § (1) Az Országgyűlés feloszlatja azt a nemzetiségi önkormányzati
testületet, amelynek működése Alaptörvény-ellenes.
(2) Az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a központi
költségvetésről szóló törvényben a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter által
vezetett minisztérium költségvetési fejezetében megállapított,
a) az országos nemzetiségi önkormányzatok működési támogatását,
b) a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működési
támogatását,
c) az országos nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában lévő
intézmények és média támogatását, és
d) a nemzetiségpolitikai tevékenység támogatását
Netjogtár
50. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
szolgáló előirányzatok évközi módosítása.
(3)1
1 Megállapította: 2013. évi CCXXXVIII. törvény 99. §. Módosította: 2014. évi XIV. törvény 96. § (1).
Ha az 1. mellékletben felsoroltakon kívül további nemzetiség kíván
bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát e
nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező magyar állampolgár
választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos
népcsoporttá nyilvánítását. Az eljárás során a népszavazás
kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a
népszavazási eljárásról szóló törvénynek az országos népszavazás
kezdeményezésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, a (4) és (5)
bekezdésben foglalt eltéréssel.
(4)2
2 Megállapította: 2013. évi CCXXXVIII. törvény 99. §. Módosította: 2014. évi XIV. törvény 96. § (1).
A kezdeményezés szervezője az a magyar állampolgár választópolgár
lehet, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán
választható.
(5)3
3 Megállapította: 2013. évi CCXXXVIII. törvény 99. §. Hatályos: 2014. I. 18-tól.
A Nemzeti Választási Bizottság az eljárása során köteles kikérni a
Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek
fennállásáról.
(6) Az Országgyűlés elutasító döntésének meghozatalától számított egy éven
belül ismételt kérelem nem terjeszthető elő.
149. § A köztársasági elnök - ha az Országgyűlés a nemzetiségi
önkormányzati testületet feloszlatta - megbízza a fővárosi és megyei
kormányhivatal vezetőjét, hogy az új képviselő-testület, közgyűlés
megválasztásáig terjedő időre gyakorolja azokat a feladatokat és hatásköröket,
amelyeket jogszabály, valamint a szervezeti és működési szabályzat az elnök
által ellátandó feladatként állapít meg, halaszthatatlan esetben döntsön olyan
ügyekben, amelyek a képviselő-testület, közgyűlés átruházható hatáskörei.
150. § A Kormány:
a) kétévente áttekinti a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét, és arról
az Országgyűlésnek beszámol,
b) az e feladattal érintett miniszterek és országos hatáskörű szervek
bevonásával, a fővárosi és megyei kormányhivatal közreműködésével a
nemzetiségpolitikáért felelős miniszter útján segíti a nemzetiségek jogainak és
sajátos érdekeinek érvényesülését, szervezi ezek feltételeinek biztosítását,
c) a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a nemzetiségi
önkormányzatok törvényességi felügyeletét,
d) javaslatot terjeszt az Országgyűléshez az Alaptörvény-ellenesen működő
nemzetiségi önkormányzati testület feloszlatása érdekében,
e) dönt az államigazgatási szerv és a nemzetiségi önkormányzat között
keletkezett - jogilag szabályozott más eljárás keretébe nem tartozó - vitában.
151. § A nemzetiségpolitikáért felelős miniszter:
a) a fővárosi és megyei kormányhivatal javaslatára kezdeményezi a
Kormánynál, hogy - az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően -
az alaptörvény-ellenesen működő nemzetiségi önkormányzati testület
feloszlatására vonatkozó előterjesztést nyújtson be az Országgyűléshez,
b) előkészíti a nemzetiségek jogairól szóló jogszabályok tervezetét,
c) közreműködik a nemzetiségek jogait, a nemzetiségi önkormányzatok
feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok, egyedi állami döntések
tervezeteinek előkészítésében,
Netjogtár
51. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
d) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és
feltételekkel a nemzetiségi önkormányzatok és más nemzetiségi szervezetek
részére pénzügyi támogatást nyújt, nyújthat,
e) rendeletében meghatározott feltételekkel és módon a nemzetiségi
köznevelésben, közoktatásban részt vevő tanulók számára ösztöndíjat
alapíthat.
152. § A feladat- és hatáskör szerint illetékes miniszter:
a) ellenőrzi a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények
működésének szakmai követelményeire, az intézmények dolgozóinak
képesítési előírásaira vonatkozó jogszabályi előírások érvényesülését, az
ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzatot, javaslatot
tesz a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti, hogy a nemzetiségi
önkormányzati testület tárgyalja meg az ellenőrzés tapasztalatait,
törvénysértés esetén tájékoztatja a fővárosi és megyei kormányhivatalt és a
nemzetiségpolitikáért felelős minisztert,
b) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és
feltételekkel a nemzetiségi önkormányzatok és nemzetiségi szervezetek
részére pénzügyi támogatást nyújt, nyújthat,
c) a központi költségvetésről szóló törvényben a helyi önkormányzatok által
felhasználható központosított előirányzatokból a nemzetiségi önkormányzatok
részére - a helyi önkormányzatokéval megegyező feltételekkel és rendben - a
nemzetiségpolitikáért felelős miniszter koordinálásával támogatást nyújt,
nyújthat.
153. § (1)1
1 Módosította: 2014. évi XCIX. törvény 363. § (1).
Ahol e törvény eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi
önkormányzatokra és az átalakult nemzetiségi önkormányzatokra alkalmazni
kell a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokat, az
adósságrendezésre vonatkozó rendelkezések kivételével.
(2) Ahol e törvény eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatok
és a nemzetiségi települési önkormányzatok tisztségviselőinek jogállására,
tiszteletdíjára, juttatásaira és a költségátalányára a polgármesteri tisztség
ellátására vonatkozó törvényi rendelkezések alkalmazandóak.
(3) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó
választás, kinevezés, vezetői megbízás joga - a nemzetiségi önkormányzat
elnöke, elnökhelyettesei választásának kivételével - magában foglalja a
felmentés, vezetői megbízás visszavonásának jogát, továbbá az egyéb
megbízási, jelölési vagy delegálási jog magában foglalja a megbízás, jelölés,
delegálás visszavonásának jogát.
(4) Az egyéb munkáltatói jogon - a kinevezés, megbízás, felmentés, megbízás
visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás
megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - minden más
munkáltatói jogot kell érteni; országos nemzetiségi önkormányzat esetén a
munkáltatói jog magában foglalja a hivatal munkavállalói feletti munkáltatói
jogot is, melyet a hivatal vezetője gyakorol.
154. § Az e törvény alapján indított perben, ahol e törvény eltérően nem
rendelkezik, a Pp. XX. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.
155. § Az e törvény 100. §-ában meghatározottak szerinti eskü (fogadalom)
szövege:
Netjogtár
52. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
„Én ......................................... (név) mint a nemzetiségek jogairól szóló
törvény szerinti ..................................... (nemzetiség megjelölése) nemzetiségi
közösség tagja, esküszöm, (fogadom), hogy képviselői tisztségem ellátása
során nemzetiségi közösségemhez hű leszek, az Alaptörvényt és a
jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megőrzöm, munkámat
választóim akaratához híven, lelkiismeretesen végzem, minden
igyekezetemmel a ...................................... nemzetiség (nemzetiség
megjelölése) érdekeit képviselem, ennek során anyanyelvünk, hagyományaink,
kultúránk megőrzésén és fejlesztésén fogok fáradozni.
(Az esküt tevő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!”
XII. Fejezet
Záró rendelkezések
Felhatalmazó rendelkezés
156. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:
a)-b)1
1 Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 363. § (2) 3. Hatálytalan: 2015. I. 1-től.
c) a nemzetiségek vonatkozásában ellátandó helyi közszolgálat képesítési
előírásait.
(2) Felhatalmazást kap a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter, hogy
rendeletben szabályozza a nemzetiségi köznevelésben, közoktatásban részt
vevő tanulók számára nyújtható ösztöndíj mértékét, az ösztöndíjban
részesíthető személyek körét, az ösztöndíj nyújtásának módját és feltételeit,
továbbá a jogosulatlanul kifizetett ösztöndíj visszafizetésének szabályait.2
2 Lásd: 8/2012. (II. 22.) KIM rendelet, 44/2013. (VI. 26.) EMMI rendelet, 24/2019. (VI. 7.) BM
rendelet, 4/2019. (VI. 13.) TNM rendelet.
(3) Felhatalmazást kap a feladat- és hatáskör szerint illetékes miniszter,
hogy rendeletben szabályozza a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott
intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények
dolgozóinak képesítési előírásait.
Hatályba léptető rendelkezés
157. § (1) E törvény a (2)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel a
kihirdetését követő napon lép hatályba.
Netjogtár
53. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
(2)1
1 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 434. § (1).
Az 1. § (1) és (3) bekezdése, a 2. § 1-3. pontja, a 2. § 5-12. pontja, a 2. §
15. pontja, a 3. §, a 4. §, az 5. § (1)-(4) bekezdése, a 6. § (5) bekezdése, a 7-9. §,
a 10. § (1)-(3) bekezdése, a 11. §, a 12. § (1) bekezdés a) pontja, a 12. § (1)
bekezdés c) és d) pontja, a 12. § (2) bekezdése, a 13-18. §, a 19. § a) pontja, a
20. §, a 21. §, a 22. § (1) bekezdése, a 27. §, a 30-49. §, az 50-72. §, a 73-76. §, a
77. § (1) és (2) bekezdése, a 78-80. §, a 81. § (1) bekezdése, a 82-87. §, a 88. §
(1) bekezdés első mondata, a 88. § (2) bekezdése, a 89. §, a 90. §, a 91. § (1)
bekezdése, a 91. § (2) bekezdés a) és c)-e) pontja, a 91. § (3)-(6) bekezdése, a
92-99. §, a 101. § (1) bekezdés a)-d) pontja, a 101. § (2) bekezdése, a 102. § (1)
bekezdés a)-c) és e)-i) pontja, a 102. § (2)-(6) bekezdése, a 109. § (1) és (2)
bekezdése, a 112-117. §, a 118. § (1) bekezdése, a 119. § (1)-(3) bekezdése, a
120-122. §, a 123. § (4) bekezdés b)-e) pontja, a 123. § (5) bekezdése, a 124. §,
a 125. §, a 126. § (1) bekezdése, a 126. § (2) bekezdés b) és c) pontja, a 126. §
(3) bekezdése, a 127. §, a 129. §, a 131-137. §, a 138. § (1) bekezdése, a 138. §
(3) bekezdése, a 139-150. §, a 151. § a)-d) pontja, a 152-154. §, a 156. § (1)
bekezdés a) és c) pontja, a 156. § (2) és (3) bekezdése, a 158-173. §, a 174-181.
§, a 183-218. §, a 219. § (1) bekezdés a)-d) és f)-l) pontja, a 219. § (2) és (3)
bekezdése, a 220-230. §, a 233. §, a 235-240. § valamint az 1. és 2. melléklet
2012. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 219. § (1) bekezdés e) pontja és a 234. § 2012. március 31-én lép
hatályba.
(3a)2
2 Beiktatta: 2012. évi CXLV. törvény 2. § (2). Hatályos: 2012. XI. 15-től.
A 102. § (1) bekezdés d) pontja és a 106-108. § az egyes önkormányzati
tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLV. törvény hatálybalépését
követő napon3
3 2012. XI. 16.
lép hatályba. A 107. § (1) bekezdés c) pontját az egyes
önkormányzati tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLV. törvény
hatálybalépést követően jogerőre emelkedett ítéletekre kell alkalmazni.
(4) A 2. § 4. és 13. pontja, a 12. § (1) bekezdés b) pontja, a 19. § b) és c)
pontja, a 22. § (2) és (3) bekezdése, a 23-26. §, 28. §, a 29. §, a 81. § (2)
bekezdése, a 118. § (2) bekezdése, a 151. § e) pontja, a 156. § (3) bekezdése
2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
(5)4
4 Módosította: 2012. évi CLXXXII. törvény 4. § b).
A 10. § (4)-(9) bekezdése, a 105. § (2)-(5) bekezdése, a 126. § (2)
bekezdés a) pontja, a 128. §, a 130. §, a 156. § (1) bekezdés b) pontja és a 182.
§ 2013. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 22. § (4) és (5) bekezdése 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.
(7)5
5 Megállapította: 2012. évi CXLV. törvény 2. § (3). Hatályos: 2012. XI. 15-től. Módosította: 2012. évi
CLXXXII. törvény 4. § b).
Az 1. § (2) bekezdése, a 2. § 14. pontja, az 5. § (3) bekezdésében az „és a
nemzetiségi szószóló” szövegrész, az 5. § (5) bekezdése, a 6. § (1)-(4)
bekezdése, a 77. § (3) bekezdése, a 88. § (1) bekezdés második mondata, a 91.
§ (2) bekezdés b) pontja, a 100. §, a 101. § (1) bekezdés e) pontja, a 101. § (3)
bekezdése, a 103. §, a 104. §, a 105. § (1) bekezdése, a 109. § (3)-(9)
bekezdése, a 110. §, a 111. §, a 117. § (1) bekezdésében a „legfeljebb négy
elnökhelyettest választ, továbbá” szövegrész, a 119. § (4) bekezdése, a 123. §
(1)-(3) bekezdése, a 123. § (4) bekezdés a) pontja, a 138. § (2) bekezdése, a
155. § a 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választások
kitűzésének napján lép hatályba.6
6 Hatályba lép: 2014. VII. 29-én. Lásd: 2013. évi XXXVI. törvény 309. § (1), 1128/2014. (VIII. 5.)
NVB határozat.
Netjogtár
54. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményeknek való megfelelés
158. § E törvény 1-157. §-a, 159-180. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3)
bekezdése alapján, 181-183. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,
193. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Átmeneti rendelkezések
159. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt létrejött kisebbségi
önkormányzat elnevezése nemzetiségi önkormányzat.
(2)1
1 Megállapította: 2012. évi CLXXXII. törvény 1. §. Hatályos: 2012. XII. 1-től.
A nemzetiségi jogokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
2012. évi CLXXXII. törvény hatálybalépését megelőzően az e törvény
értelmében a helyi önkormányzat ideiglenes kezelésébe került helyi
nemzetiségi önkormányzati vagyont a helyi önkormányzat e törvény
rendelkezései szerint átadja az érintett nemzetiség országos
önkormányzatának.
(3) A nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosításáról és a
költségvetési tervezésről szóló, e törvény hatálybalépését megelőzően
megkötött megállapodások hatályát e törvény nem érinti, azonban 2012.
június 1-ig az e törvény szerinti feltételeknek megfelelő megállapodásokat
meg kell kötni azzal, hogy az érintett helyi önkormányzat és nemzetiségi
önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat 2013. évi költségvetési tervezése
során az új megállapodás szerint köteles eljárni, továbbá a helyi önkormányzat
2013. január 1-jétől e törvény szerint köteles biztosítani a helyi nemzetiségi
önkormányzat működési feltételeit. 2012. december 31-ig a helyi nemzetiségi
önkormányzatot a központi költségvetésből megillető általános működési
támogatást a 2011. december 30-án hatályos szabályok szerint kell folyósítani.
(4) Az e törvény hatálybalépésekor az országos önkormányzati hivatalokkal
munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló
munkavállalók - ideértve a hivatalvezetőt is - jogviszonyát, továbbá az e
törvény hatálybalépését követően létesülő munkaviszonyt és egyéb
munkavégzésre irányuló jogviszonyt a 2014. évi általános nemzetiségi
önkormányzati választásokat követően felül kell vizsgálni és e törvény
rendelkezései szerint át kell alakítani.
(5) A közszolgálati médiaszolgáltató által sugárzott nemzetiségi közszolgálati
műsorszámok időkerete nem lehet kevesebb, mint e törvény
hatálybalépésekor.
(6) A nemzetiségi önkormányzat 2013. január 1-jétől a 133. § szerinti
számláját választása szerint a Kincstárnál vagy más pénzforgalmi
szolgáltatónál vezetteti.
(7) A 133. § szerinti rendelkezések 2012. évben azzal az eltéréssel
alkalmazandóak, hogy a központi költségvetésről szóló törvény Helyi
önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója
fejezetéből a helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető támogatást a 2011.
december 30-án hatályos szabályok szerint kell folyósítani. A helyi
önkormányzat a költségvetési támogatás helyi nemzetiségi önkormányzatot
megillető, a nettósítás során csökkentett összegét a fizetési számláján történő
jóváírástól számított öt munkanapon belül továbbutalja a helyi nemzetiségi
önkormányzat fizetési számlájára.
Netjogtár
55. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
160. §1
1 Megállapította: 2014. évi XIV. törvény 96. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.
(1) A nemzetiségi önkormányzati képviselők 2015. január 1-jét
megelőzően kitűzött választását e törvénynek a 2015. január 1-jét megelőzően
hatályos 53. § (1) bekezdése szerint kell végrehajtani.
(2) A nemzetiségi önkormányzati képviselők 2015. január 1-jét megelőzően
kitűzött választásán mandátumot szerzett nem magyar állampolgár
választópolgárok mandátuma a nemzetiségi névjegyzékből magyar
állampolgárságuk hiányára tekintettel történt törlése következtében nem
szűnik meg.
161. §2
2 Megállapította: 2014. évi XIV. törvény 96. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.
(1) 2015. január 1-jét megelőzően a Nemzeti Választási Bizottsághoz
benyújtott, 148. § (3) bekezdése szerinti kezdeményezést, a magát a
nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező választópolgár
támogathat aláírásával.
(2) 2015. január 1-jét megelőzően a Nemzeti Választási Bizottsághoz
benyújtott, 148. § (3) bekezdése szerinti kezdeményezés szervezője az a
választópolgár lehet, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek
választásán választható.
162. §3
3 Megállapította: 2017. évi CCI. törvény 25. §. Hatályos: 2017. XII. 21-től.
Amennyiben a fenntartói jog átadása a 25. § (6) bekezdése vagy a
39. § (3) bekezdése szerint a nemzetiségi önkormányzat számára a
nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló
2017. évi CCI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatályba lépése előtt már
megtörtént, akkor a helyi önkormányzat legkésőbb a Módtv. hatályba lépését
követő hat hónapon belül köteles a fenntartói jogot gyakorló nemzetiségi
önkormányzattal a köznevelési vagy kulturális közfeladat ellátásához
kapcsolódó ingó és ingatlan vagyonra vagyonkezelési szerződést kötni, a
korábban megkötött ingyenes használati megállapodás egyidejű
megszüntetése mellett.
163. §4
4 Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 238. § c). Hatálytalan: 2013. IX. 1-től.
164. § (1)5
5 Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 238. § b). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.
(2)-(7)6
6 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXXII. törvény 7. § (2). Hatálytalan: 2013. IX. 1-től.
(8)-(17)7
7 Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 238. § a). Hatálytalan: 2012. IX. 1-től.
165. § (1)-(4)8
8 Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 238. § a). Hatálytalan: 2012. IX. 1-től.
(5)-(11)9
9 Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 238. § b). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.
(12)10
10 Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 238. § a). Hatálytalan: 2012. IX. 1-től.
166. §11
11 Megállapította: 2012. évi CLXXXII. törvény 3. §. Hatályos: 2012. XII. 1-től.
A 106. § (1) és (3) bekezdésében az „és a (10) bekezdésben foglalt
kivétellel más nemzetiségi önkormányzat elnöke” szövegrészt és a 106. § (10)
bekezdését első alkalommal a hatálybalépését követő általános nemzetiségi
önkormányzati választások időpontjától kell alkalmazni.
167. §12
12 Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 238. § d). Hatálytalan: a 2014. évi általános nemzetiségi
önkormányzati választások kitűzésének napjától, 2014. VII. 29-től.
168. §13
13 Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 238. § b). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.
Netjogtár
56. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
169-173. §1
1 Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 238. § d). Hatálytalan: a 2014. évi általános nemzetiségi
önkormányzati választások kitűzésének napjától, 2014. VII. 29-től.
Módosító rendelkezések
174-181. §2
2 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.
182. §3
3 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 2-től.
183-190. §4
4 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.
191. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
1.5
5 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.
2-76.6
6 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.
lép.
192-197. §7
7 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.
198. §8
8 Nem lép hatályba a 2011. évi CXCVIII. törvény 39. § (2) alapján.
199-218. §9
9 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.
219. § (1) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos
foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény
a)-d)10
10 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.
e)11
11 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. IV. 1-től.
f)-l)12
12 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.
lép.
(2)-(3)13
13 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.
220-221. §14
14 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.
222. §15
15 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXVI. törvény 113. §. Hatálytalan: 2013. VII. 1-től.
223-230. §16
16 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.
231. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges
jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 5. § (4)
bekezdés f) pontjában a „kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként”
szövegrész a „nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltként” szöveggel lép
hatályba.
232. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 3. pont a) alpontja a „nemzeti és etnikai
kisebbséghez” szövegrész helyett a „nemzetiséghez” szöveggel lép hatályba.
233. § A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 6. § (1) bekezdés
b) pontja az „országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyett az
„országos nemzetiségi önkormányzat” szöveggel lép hatályba.
234. §17
17 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. IV. 1-től.
235. §18
18 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.
Netjogtár
57. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
Hatályon kívül helyező rendelkezések
236-237. §1
1 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.
238. §2
2 Megállapította: 2012. évi V. törvény 32. § (2). Hatályos: 2012. III. 1-től.
E törvény
a)3
3 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. IX. 2-től.
b)4
4 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 2-től.
c)5
5 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. IX. 2-től.
d) a 159. § (14) bekezdése, a 167. §-a, a 169-173. §-a a 2014. évi általános
nemzetiségi önkormányzati választás kitűzésének napján6
6 Hatályát veszti: 2014. VII. 29-én. Lásd: 2013. évi XXXVI. törvény 309. § (1), 1128/2014. (VIII. 5.)
NVB határozat.
hatályát veszti.
239-240. §7
7 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.
241. §8
8 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 21-től.
242. §9
9 Megállapította: 2014. évi XVI. törvény 287. §. Hatályos: 2014. II. 25-től.
(1) Az 50-55. §-t, az 56. § (2)-(3) bekezdését, az 57-72. §-t első
alkalommal az e törvény hatálybalépését követő általános nemzetiségi
önkormányzati választásokon kell alkalmazni.
(2) A nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választását
megelőzően a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását
akkor kell kitűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek
száma - a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra
vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített
adatai szerint - a huszonöt főt eléri. Az 56. § (1) bekezdését első alkalommal a
nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásán kell
alkalmazni.
243-244. §10
10 Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 245. §. Hatálytalan: 2012. III. 1-től.
245. § A 243. § és a 244. § 2012. március 1-jén hatályát veszti.
1. melléklet a 2011. évi CLXXIX. törvényhez
„E törvény értelmében nemzetiségnek minősül: a bolgár, a görög, a horvát, a
lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a
szlovén és az ukrán.”
2. melléklet a 2011. évi CLXXIX. törvényhez
Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat a
nemzetiségi önkormányzati képviselő (elnök, elnökhelyettes), valamint
a vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa és gyermeke
számára
A nyilatkozatot adó személye
1. A nyilatkozatot adó:
Netjogtár
58. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
a)1
1 Módosította: 2017. évi CCI. törvény 26. § 1.
nemzetiségi önkormányzati képviselő, elnök, elnökhelyettes (a
továbbiakban együtt: képviselő)
b) a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettárs (a
továbbiakban: házas-/élettárs)
c) a képviselővel közös háztartásban élő gyermek (a továbbiakban: gyermek)
2. A képviselő
neve:...........................................................................................................................
3. A házas-/élettárs
neve:...................................................................................................................
4. A gyermek
neve:............................................................................................................................
A. Rész
VAGYONI NYILATKOZAT
I. Ingatlanok
1. a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):
.......................................
b) Az ingatlan területnagysága:
.........................................................................................................
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):
.....................................................
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület
stb.), az épület alapterülete:
...........................................................................................................................................
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek
stb.): .......................
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):
.............................................................................
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:
......................................................................
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):
.........................................................................
2. a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):
........................................
b) Az ingatlan területnagysága:
.........................................................................................................
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):
.....................................................
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület
stb.), az épület alapterülete:
...........................................................................................................................................
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek
stb.): .......................
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):
.............................................................................
Netjogtár
59. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:
......................................................................
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):
.........................................................................
3. a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):
........................................
b) Az ingatlan területnagysága:
.........................................................................................................
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):
.....................................................
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület
stb.), az épület alapterülete:
...........................................................................................................................................
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek
stb.): .......................
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):
.............................................................................
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:
......................................................................
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):
.........................................................................
4. a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):
.........................................
b) Az ingatlan területnagysága:
.........................................................................................................
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):
.....................................................
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület
stb.), az épület alapterülete:
...........................................................................................................................................
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek
stb.): .......................
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):
.............................................................................
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:
......................................................................
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):
.........................................................................
II. Nagy értékű ingóságok
1. Gépjárművek:
a) személygépkocsi:
............................................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme:
........................................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme:
........................................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme:
.......................................................................................................... típus
Netjogtár
60. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
b) tehergépjármű, autóbusz:
................................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme:
.......................................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme:
.......................................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme:
.......................................................................................................... típus
c) motorkerékpár:
................................................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme:
.......................................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme:
.......................................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme:
.......................................................................................................... típus
2. Vízi vagy légi jármű:
a) jellege:
..........................................................................................................................................
típusa:
...............................................................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme:
....................................................................................................................
b) jellege:
..........................................................................................................................................
típusa:
................................................................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme:
....................................................................................................................
3. Védett műalkotás, védett gyűjtemény:
a) egyedi alkotások:
...................................................................................megnevezés.........db
a szerzés ideje, jogcíme:
.............................................................................megnevezés.........db
a szerzés ideje, jogcíme:
.............................................................................megnevezés.........db
a szerzés ideje, jogcíme:
..............................................................................................................
b) gyűjtemény:
...........................................................................................megnevezés.........db
a szerzés ideje, jogcíme:
.............................................................................megnevezés.........db
a szerzés ideje, jogcíme:
.............................................................................megnevezés.........db
a szerzés ideje, jogcíme:
..............................................................................................................
4. Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) a mindenkori
képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó értékű ingóság:
Netjogtár
61. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
a)
megnevezés:................................................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme:
.................................................................................................................
b)
megnevezés:................................................................................................................................
a szerzés ideje,
jogcíme:..................................................................................................................
c)
megnevezés:................................................................................................................................
a szerzés ideje,
jogcíme:..................................................................................................................
d)
megnevezés:................................................................................................................................
a szerzés ideje,
jogcíme:..................................................................................................................
e)
megnevezés:................................................................................................................................
a szerzés ideje,
jogcíme:..................................................................................................................
5. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás vagy egyéb befektetés (részvény,
kötvény, részjegy, nagy értékű biztosítás stb.):
megnevezés:
....................................................................................................................................
névérték, biztosítási összeg:
............................................................................................................
megnevezés:
....................................................................................................................................
névérték, biztosítási összeg:
............................................................................................................
megnevezés:
....................................................................................................................................
névérték, biztosítási összeg:
............................................................................................................
megnevezés:
....................................................................................................................................
névérték, biztosítási összeg:
............................................................................................................
megnevezés:
....................................................................................................................................
névérték, biztosítási összeg:
............................................................................................................
6. Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás:
..............................................................................Ft
7. A mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó készpénz:
.................................Ft
Netjogtár
62. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
8. Az összességében a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét
meghaladó pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló
pénzkövetelés:
a) pénzintézeti számlakövetelés:
forintban:
........................................................................................................................................
devizában (forintértéken):
..............................................................................................................
b) más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés összege:
...........................................................Ft
9.1
1 Módosította: 2017. évi CCI. törvény 26. § 2.
Más, jelentősebb értékű vagyontárgyak, ha azok együttes értéke a
közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap hathavi
összegét meghaladja:
megnevezés:
....................................................................................................................................
megnevezés:
....................................................................................................................................
megnevezés:
....................................................................................................................................
megnevezés:
....................................................................................................................................
megnevezés:
....................................................................................................................................
III. Tartozások
Ebben a rovatban kérjük feltüntetni a köztartozás címén, valamint a
pénzintézettel vagy magánszemélyekkel szemben esetlegesen fennálló
tartozásait
1. Köztartozás (adó, vám, illeték, tb-járulék stb.):
....................................................................forint
2. Pénzintézettel szembeni tartozás (hitel, kölcsön stb.):
.........................................................forint
3. Magánszemélyekkel szembeni tartozás:
...............................................................................forint
IV. Egyéb közlendők
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
B. Rész
Netjogtár
63. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
JÖVEDELEMNYILATKOZAT
(a képviselői tiszteletdíjon kívüli adóköteles jövedelmek)
1. Foglalkozása:
.................................................................................................................................
Munkahelye:
......................................................................................................................................
Szünetelteti-e foglalkozását: igen
nem
Foglalkozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelme:
....................................................Ft
2. Az 1. pontban írt foglalkozásán kívüli, valamennyi olyan tevékenysége,
amelyből adóköteles jövedelme származik:
a) A tevékenység megnevezése:
........................................................................................................
b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási
kötelezettség alá eső tevékenységek):
.....................................................................................................................................
c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy
időszakos): ......................
d) A jövedelem (bruttó) összege:
...................................................................................................Ft
a) A tevékenység megnevezése:
.......................................................................................................
b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási
kötelezettség alá eső tevékenységek):
...................................................................................................................................
c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy
időszakos): ......................
d) A jövedelem (bruttó) összege:
..................................................................................................Ft
a) A tevékenység megnevezése:
.......................................................................................................
b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási
kötelezettség alá eső tevékenységek):
...................................................................................................................................
c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy
időszakos): ......................
d) A jövedelem (bruttó) összege:
...................................................................................................Ft
C. Rész
GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT
Gazdasági társaságban fennálló tisztsége vagy érdekeltsége:
I.
1. Gazdasági társaság neve:
..............................................................................................................
Netjogtár
64. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
2. Gazdasági társaság formája:
.........................................................................................................
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag
stb.): ..........................
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:
.......................................................................%
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:
..................................................................................%
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:
......................................................................................
II.
1. Gazdasági társaság neve:
..............................................................................................................
2. Gazdasági társaság formája:
.........................................................................................................
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag
stb.): ..........................
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:
........................................................................%
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:
...................................................................................%
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:
......................................................................................
III.
1. Gazdasági társaság neve:
..............................................................................................................
2. Gazdasági társaság formája:
.........................................................................................................
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag
stb.): ..........................
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:
.......................................................................%
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:
..................................................................................%
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:
.....................................................................................
IV.
1. Gazdasági társaság neve:
.............................................................................................................
2. Gazdasági társaság formája:
.........................................................................................................
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag
stb.): ..........................
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:
.......................................................................%
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:
..................................................................................%
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:
......................................................................................
Netjogtár
65. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
V.
1. Gazdasági társaság neve:
...................................................................................................... .......
2. Gazdasági társaság formája:
................................................................................................. .......
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag
stb.): .................. ........
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:
.......................................................................%
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:
...................................................................................%
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:
.....................................................................................
Netjogtár
66. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
TARTALOMJEGYZÉK
2011. évi CLXXIX. törvény 1
a nemzetiségek jogairól 1
I. Fejezet 1
Általános rendelkezések 1
Alapvető rendelkezések 2
Értelmező rendelkezések 2
II. Fejezet 4
A nemzetiségek alapvető jogai 4
III. Fejezet 7
Egyéni nemzetiségi jogok 7
IV. Fejezet 8
Közösségi nemzetiségi jogok 8
IV/A. Fejezet 9
A nemzetiségek részvétele az országgyűlés munkájában 9
V. Fejezet 9
A nemzetiségek oktatási, kulturális és média jogai 9
A nemzetiségek oktatási önigazgatása 9
A nemzetiségek kulturális önigazgatása 13
A nemzetiségek médiatartalom-szolgáltatással
összefüggő jogai 16
VI. Fejezet 17
A nemzetiségi önkormányzat 17
A nemzetiségek önkormányzatai 17
A nemzetiségi önkormányzati képviselők 17
A választójog 18
A választókerületek 18
A választás kitűzése 19
A jelölés 19
A szavazás 20
Az eredmény megállapítása 20
A megüresedett mandátum betöltése 21
Az időközi választás 21
Az átalakult nemzetiségi önkormányzat 21
A nemzetiségi önkormányzat, a képviselő-testület
megbízatásának keletkezése és megszűnése 22
A nemzetiségi önkormányzat jogállása, jogai és
kötelezettségei 23
A nemzetiségi önkormányzat együttműködése az
állami és a helyi önkormányzati szervekkel 24
A nemzetiségi önkormányzat működése 27
A nemzetiségi önkormányzati képviselő 30
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 32
A nemzetiségi önkormányzat bizottságai 32
Netjogtár
67. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
A nemzetiségi önkormányzat elnöke,
elnökhelyettese és tagja 33
A nemzetiségi önkormányzat tisztségviselőjének és
tagjának összeférhetetlensége 34
A méltatlanság 36
A nemzetiségi önkormányzat elnökének,
elnökhelyettesének, képviselőjének, bizottsága
elnökének és tagjának díjazása 38
A nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatásköre 39
Az országos nemzetiségi önkormányzat 41
Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal
feladatai 42
Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal
vezetője 43
VII. Fejezet 43
A nemzetiségi közügyek ellátásának gazdasági alapjai 43
A nemzetiségi önkormányzatok vagyona, bevételei,
gazdálkodása 43
A gazdálkodás és az állami támogatások
felhasználásának ellenőrzése 46
VIII. Fejezet 46
A nemzetiségi önkormányzat megszűnése 46
A jogutódlás és az ideiglenes vagyonkezelés 46
Elszámolás az önkormányzat és a képviselő-testület,
közgyűlés megszűnése esetén 47
IX. Fejezet 48
A nemzetiségi önkormányzatok társulásai 48
Társult nemzetiségi önkormányzati testület 49
X. Fejezet 49
A nemzetiségi önkormányzatok törvényességi
felügyelete 49
XI. Fejezet 49
A nemzetiségi önkormányzatok és a központi állami
szervek kapcsolata 49
XII. Fejezet 52
Záró rendelkezések 52
Felhatalmazó rendelkezés 52
Hatályba léptető rendelkezés 52
Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó
követelményeknek való megfelelés 54
Átmeneti rendelkezések 54
Módosító rendelkezések 56
Hatályon kívül helyező rendelkezések 57
1. melléklet a 2011. évi CLXXIX. törvényhez 57
2. melléklet a 2011. évi CLXXIX. törvényhez 57
Netjogtár
68. oldal
Frissítve: 2019. június 17. 14:56
Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi
nyilatkozat a nemzetiségi önkormányzati képviselő
(elnök, elnökhelyettes), valamint a vele közös
háztartásban élő házastársa vagy élettársa és
gyermeke számára 57
A. Rész 58
VAGYONI NYILATKOZAT 58
I. Ingatlanok 58
II. Nagy értékű ingóságok 59
III. Tartozások 62
IV. Egyéb közlendők 62
B. Rész 62
JÖVEDELEMNYILATKOZAT 63
C. Rész 63
GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT 63