Kormányzati sajtóanyag az új nemzetiségi törvényről

altSzélesebb anyanyelvi, kulturális és oktatási jogok, ugyanakkor a nemzetiségi jogokra hivatkozva kevesebb visszaélési lehetőség, erős legitimitás és valós közösségi háttér - ezt garantálja a Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter által a parlament elé terjesztett a nemzetiségekről szóló sarkalatos törvényjavaslat. (kormany.hu)

T/4997. számú törvényjavaslat a nemzetiségek jogairól

„Egész Európa számára példaértékű
nemzetiségi törvény születik”

Parlament előtt a hazai nemzetiségekről szóló új törvényjavaslat

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium széleskörű, több mint egy éve tartó társadalmi egyeztetés után készítette elő a törvényjavaslatot. A társadalmi párbeszéd 2010 augusztusában kezdődött, és folyamatos egyeztetés zajlott az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel is. Idén tavasszal a minisztérium Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárságának közreműködésével szakértői munkacsoport jött létre, nyáron pedig a minisztérium Stratégiai Partnerségi Megállapodást kötött mind a tizenhárom országos kisebbségi önkormányzattal.

Államalkotó tényezők a nemzetiségek

Az új sarkalatos törvény a 1993-as nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló, többször módosított törvényt váltja, összhangban Magyarország új Alaptörvényével, amely preambulumában is rögzíti, hogy Magyarország becsüli az itt élő nemzetiségeket a magyar politikai közösség részének és államalkotó tényezőnek ismeri el. Magyarország tizenhárom, több évszázados jelenléttel bíró és az eddig hatályos törvényben is elismert nemzetiségnek otthona, ezek a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén ésaz ukrán.

A törvény rendszerezi a nemzetiségek alapvető jogait, az egyéni és közösségi jogokat, meghatározza az oktatási, a kulturális és médiajogokat. Részletesebb és az eddiginél pontosabb szabályozási keretet biztosít a nemzetiségi önkormányzatok választására, működésére és gazdálkodására vonatkozóan és a jogorvoslati garanciák megjelenésével törvényességi és pénzügyi-gazdasági ellenőrzésük is megoldottá válik. Emellett célja a nemzetiségi jogok nemzetközi és hazai megvalósulása tapasztalatainak összefoglalása, a különböző ágazati törvényekben található anyagi jogi szabályok rendszerezése és összefoglalása, átláthatóvá tétele, valamint a nemzetiségi közélet nem kívánatos jelenségeitől történő megtisztítását szolgáló rendelkezések bevezetése.

A javaslat meghatározza a nemzetiségi közösség és a nemzetiséghez tartozó egyén fogalmát. Egyéni nemzetiségi joga nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása, amely az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga.

A javaslat azonban azt is egyértelművé teszi, hogy a nemzetiségi jogok és kötelezettségek a nemzetiséghez tartozó egyént és közösséget akkor illetik meg, ha identitását - törvény vagy végrehajtására kiadott jogszabály által meghatározott módon - kinyilvánítja.

Új definícióként meghatározza a nemzetiségi kulturális autonómia, valamint a nemzetiségi általános választások viszonylatában a nemzetiségi szervezet fogalmát, mellyel az eddigi szabályozás adós maradt. Az új meghatározás szerint - a nemzetiségi általános választásokkal összefüggésben - nemzetiségi szervezet az a közhasznú egyesület, amelynek alapszabályában rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.

altErős nyelvi, kulturális, oktatási jogok

A törvény közösségi nemzetiségi jognak ismeri el a történelmi hagyományokat, a nyelvet, a kultúrát, annak ápolását és gyarapítását, a közösségi névhasználatot, a nemzetiségi földrajzi nevek használatát. Ide tartoznak még a nemzetiségi nevelési, oktatási jogok, az intézmény létrehozásának és működtetésének jogosítványai valamint a nemzetközi kapcsolattartás joga.

Erősödik a nemzetiségek anyanyelv-használati joga. Például a helyi ügyintézés kapcsán biztosított kétnyelvű dokumentumokat, vagy a nemzetiségi önkormányzatok ülésének anyanyelven vezetett jegyzőkönyveinek hivatalos voltát említhetnénk.A javaslat értelmében nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma(romani, illetve beás), a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is. Pontosabbá válnak az anyanyelvi névhasználat szabályai is.

Rendelkezik az előterjesztés a nemzetiségi kulturális autonómia kérdéseiről, rögzíti az oktatási és kulturális önigazgatást. Továbbá rögzíti azt, hogy az állam támogatja a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és gyarapítását, a nemzetiségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését, a törvényeknek és közérdekű közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén történő ismertetését, valamint a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve az egyházaknak a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.

A tervezet egyértelművé teszi a nemzetiségi oktatási és kulturális intézmények átvételének-átadásának szabályait és rendezi az országos kisebbségi önkormányzatok intézményfenntartásának részleteit. Új elemként jelenik meg a tervezetben a média jogok részletes szabályozása. A tervezet rögzíti az anyanyelvű információkhoz való hozzájutás jogát az írott és elektronikus sajtóból, amihez az állam támogatást nyújt. Rögzíti a közszolgálati médiaszolgáltató nemzetiségekkel kapcsolatos kötelezettségeit, valamint azt, hogy az állam milyen módon támogatja a nemzetiségi nyelvű, illetve a nemzetiségekről szóló programok, kiadványok készítését.

Új elem az is, hogy a népszámlálás során statisztikai célra felvett adatok a Központi Statisztikai Hivatal által történő feldolgozást és közzétételt követően az egyes nemzetiségi joggyakorlás feltételeinek meghatározása során felhasználhatóak.

Nemzetiségi önkormányzatok, nemzetiségi választás

altA javaslat visszahozza az átalakult nemzetiségi önkormányzati formát települési szinten. A nemzetiségi önkormányzatok önállóan gazdálkodó jogi személyként működnek a jövőben, így költségvetés tervezésük és gazdálkodásuk áttekinthetővé válik, a jogorvoslati garanciák megjelenésével pedig törvényességi és pénzügyi-gazdasági ellenőrzésük is megoldottá válik. A helyi nemzetiségi önkormányzat és a helyi önkormányzat jelenleg nem tisztán szabályozott kapcsolatát pontosabban, részletesebben szabályozza és megteremti a szükséges jogorvoslati garanciákat is.

Minden nemzetiség létrehozhat országos önkormányzatot. A nemzetiségi képviselők választása a jövőben a helyi önkormányzati választással egy napon történik. A nemzetiségi önkormányzati választásokat azok mindhárom szintjén - a helyi, megyei és országos szinten - közvetlenné és egyidejűvé teszi. A törvényjavaslat a népszámlálás adataihoz köti a nemzetiségi önkormányzati választások kitűzését.

Megyei (fővárosi) nemzetiségi önkormányzati választást azonban csak olyan településeken lehet tartani, ahol egy nemzetiség valós közösségi hátérrel rendelkezik, és ezt tíz településen, illetve kerületben, legalább 30 fős névjegyzékkel tudja igazolni. Időközi választás mind a települési, mind a területi (megyei/fővárosi), mind az országos szinten lehetséges.

A nemzetiségi önkormányzati választásokon azok a polgárok vehetnek részt, akik lakóhelyükön szerepelnek a nemzetiségi választói névjegyzéken. Új elemként jelenik meg a tervezetben a nyilvános és folyamatosan vezetett nemzetiségi választói névjegyzék.

Az aktív választójog - vagyis a nemzetiségi választáson részvételre jogosult választópolgár - feltétele, hogy a polgár a helyi önkormányzati választáson választójoggal rendelkezzen, az adott nemzetiséghez tartozását megvallja.

A javaslat visszaállítja a nemzetiségi kedvezményes mandátum jogintézményét. Vagyis ott, ahol a településen egy nemzetiség nagyobb arányban él, és a választópolgárok legalább ötven százaléka az adott nemzetiség választói névjegyzékén szerepel, és sem a polgármester-választáson, sem az egyéni listán nem szerez mandátumot egyetlen nemzetiségi jelölt sem a település önkormányzatában, úgy kedvezményes szavazatszámmal - a legkevesebb szavazattal bejutott mandátum tulajdonosára kapott szavazatok számának kétharmadával - bejuthat a nemzetiség képviselője a település képviselő-testületébe.

A nemzetiségi választáson választott képviselővel, szemben azonban a hatályos szabályozásnál szigorúbb feltételekhez kötött a passzív választójog. Egyrészt csak a nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárságú választópolgár lehet jelölt a nemzetiségi önkormányzati választásokon, másrészt a - a korábbiakhoz képest új elemkén - nyilatkoznia kell arról, hogy a legutóbbi két általános nemzetiségi választás során más nemzetiség színeiben nem vállalt jelöltséget.

A cél, hogy a településeken és területi szinten csak tényleges, népszámlálási adatokkal alátámasztott közösségi háttér megléte esetén jöjjön létre nemzetiségi önkormányzat, ugyanakkor az adott nemzetiség országos képviselete akkor is biztosított legyen, ha más szinten nem alakít az adott nemzetiség önkormányzatot.

A nemzetiségek választásának tisztaságát szavatoló számos új intézkedést foglal magában a jogszabály. Ilyenek például, hogy a nemzetiségi jelölő szervezet csak közhasznú szervezet lehet, a települési nemzetiségi önkormányzati választások csak ott, ahol a népszámlálás adatai szerint legalább 30, egy adott nemzetiséghez tartozó személy él. Ajánlás gyűjtésének bevezetése mind a jelölő szervezetek, mind a jelöltek számára, a jelölti nyilatkozat szabályainak szigorítása. Országos önkormányzat alakítása alanyi jog minden nemzetiség számára és nyilvános és folyamatosan vezetett nemzetiségi választói névjegyzék.

Az intézkedések következtében a kormány reményei szerint erősebb legitimitással, tényleges közösségi háttérrel bíró nemzetiségi önkormányzatok alakulhatnak.

altX        X        X

Az új szabályozás célja:

A törvény-tervezet legfontosabb újdonságai:

Az egyéni nemzetiségi jogok:

altA legfontosabb közösségi jogok:

A nemzetiségek választásának tisztaságát szavatoló új intézkedések:

X        X        X

Összefoglaló a nemzetiségekről szóló törvényjavaslatról

A Kormány célja a nemzetiségi jogok nemzetközi és hazai gyakorlati tapasztalatainak összegzésével egy új, nemzetiségekről szóló sarkalatos törvény megalkotása, mely a Magyarországon élő kisebbségi népcsoportok érdekeit szolgálja.

Az előterjesztés Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) által meghatározott jogalkotási feladat végrehajtását szolgálja.

Az új törvény többkörös egyeztetés eredményeként készült el.

Tekintettel arra, hogy a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény értelmében nem lehet módosítani a jogszabály megjelölését - az Alaptörvény által a nemzeti és etnikai kisebbség fogalom helyett bevezetett új nemzetiség fogalom szerepeltetése a törvény címében pedig nem kerülhető meg - a jogalkotási cél új törvény megalkotásával érhető el.

Az új törvény megalkotását indokolja továbbá, hogy a szabályozásra új szerkezeti rendben kerül sor, továbbá a jövőben nem külön törvény rendelkezik a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának anyagi jogi szabályairól.

A jogszabály elsősorban a nemzetiségi választójogra és a nemzetiségi önkormányzati működésre vonatkozó pontosításokkal kívánja elősegíteni a nemzetiségi jogok kiterjesztését és a kulturális autonómia megerősítését.

A törvény a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának több cikluson átívelő negatív tapasztalataira tekintettel fogalmazza újra a nemzetiségi közélet nem kívánatos jelenségeitől történő megtisztítását szolgáló rendelkezéseket. Pontosítja a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának, működésének szabályait és összehangolja a nemzetiségi jogok rendszerét az előkészítés alatt álló ágazati szabályozókkal.

A felülvizsgálat elvi alapjául szolgáló szabályozási koncepción nyugvó törvénytervezet széleskörű egyeztetését követően, arra alapozva állította össze a tárca az új nemzetiségi törvény tervezetét.

Az előterjesztéssel elérni kívánt további cél, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) helyébe lépő új törvény 2005. évi átfogó módosítása óta felmerülő szabályozási igénynek eleget tegyen, az alábbi főbb területeken.

Személyi hatály

altÚjra szabályozott: - átalakult nemzetiségi önkormányzatok

Értelmező rendelkezések: az alapvető egyéni és közösségi jogok rendszerezése
Nemzetiségi képviselők választásának anyagi jogi szabályai egységesítése
Nemzetiségi önkormányzatok választása

A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma - a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseinek nemzetiségenként összesített adatai szerint - a harminc főt eléri.

A nemzetiségi önkormányzati választásokon azok a polgárok vehetnek részt, akik lakóhelyükön szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben. Az aktív választójog feltétele, hogy a polgár a helyi önkormányzati választáson választójoggal rendelkezzen, és az adott nemzetiséghez tartozását megvallja. A passzív választójog magyar állampolgársághoz, és a hatályos szabályozásnál szigorúbb feltételekhez kötött.

A szabályozás célja, hogy a településeken és területi szinten csak tényleges közösségi háttér megléte esetén jöjjön létre nemzetiségi önkormányzat, ugyanakkor az adott nemzetiség országos képviselete akkor is biztosított legyen, ha más szinten nem alakít az adott nemzetiség önkormányzatot.

Az előterjesztés - a hatályos szabályozás hiányosságait pótolva - szabályozza:

Kisebbségi jogok gyakorlásával szorosan összefüggő jogalkotás

Emellett a törvényi szabályok módosítása okán - azonos hatálybalépés mellett - szükségessé válik egyes végrehajtási szabályok módosítása is.

A jelen előterjesztéssel folyamatban van a kisebbségi jogok gyakorlásával szorosan összefüggő köznevelési törvény, a helyi önkormányzatokról szóló új törvény, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény, továbbá az Országgyűlésről szóló törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvény is.

Az új önkormányzati törvény szerint az önkormányzatok változatlanul ellátnak a nemzetiségekkel kapcsolatos feladatokat, azonban ezen feladatok közül az államigazgatási feladatoknak minősülőket - intézményfenntartás, irányítás - a Kormányhivatalok látják el 2013. január 1-től.

Az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásról szóló törvénytervezetre tekintettel az előterjesztés a „társadalmi szervezet” kifejezés helyett az „egyesület” terminológiát alkalmazza, továbbá tekintettel van a közhasznúság új fogalmára.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló törvény szerinti feltételek olyan követelményeket állítanak a közhasznú szervezeti minősítés megszerzéséhez, mely feltételrendszer alkalmas arra, hogy a nemzetiségi jelölő szervezetek közül kiszűrje a tényleges közösségi háttérrel nem rendelkező, érdemi, a nemzetiségi közösség érdekében kifejtett tevékenységet nem végző, kizárólag a nemzetiségi választásokon történő részvétel érdekében létrejött szervezeteket.

Hangsúlyozandó, hogy az úgynevezett „etnobiznisz” megakadályozása érdekében a jelölő szervezetekre vonatkozó szabályok szigorítása is szükségessé vált.

(kormany.hu) 

T/4997. számú törvényjavaslat a nemzetiségek jogairól

    

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának véleménye a készülő nemzetiségi törvény tervezetéről

„…a jogi szabályozást jelen formájában nem tartom elfogadhatónak, annak átdolgozását (kiegészítését, illetve az ellentmondások feloldását) kérem…”