Pilis-Szlovák

Imrich Fuhl válogatásában


Gašparovič nem számít gyors szlovák-magyar

egyezségre a kisebbségek kérdésében

2011. július 7. - (mti)

Ivan Gašparovič szlovák államfő szerint nem valószínű, hogy Szlovákia és Magyarország rövid időn belül egyetértésre jut a szlovákiai magyar kisebbség jogállásának kérdésében. „Bánt, hogy ezt kell mondanom, de ezeket a problémákat nem zárjuk le egyik napról a másikra déli szomszédunkkal” - jelentette ki Gašparovič csütörtökön Pozsonyban, amikor fogadta a szlovák nagykövetségek vezetőit. Ugyanakkor megállapította: örül, hogy Szlovákia védelmezi az állampolgári szabadságjogokat. „Milyen kollektív jogokról lehet szó, ha az állampolgár szabad?” - tette fel a kérdést az államfő. Gašparovič attól tart, hogy az európai uniós elnökség lezárása után Magyarország Orbán Viktor kormányfővel az élén olyan programokat fog megvalósítani, amelyek Szlovákia számára elfogadhatatlanok. „Ez kemény ideológia, amely ma megengedhetetlen” - jelentette ki Gašparovič Orbán azon nyilatkozataival kapcsolatban, amelyeket a magyar kormányfő az után tett, hogy ismét a Fidesz elnökévé választották. „Elfogadom a mai (szlovák) kormány álláspontját, hogy ne öntsünk olajat a tűzre, de nem tehetjük meg, hogy ne figyeljünk az egyes nyilatkozatokra és cselekedetekre” - szögezte le az elnök. Mindezzel kapcsolatban külön köszönetet mondott Peter Weissnek, Szlovákia budapesti nagykövetének munkájáért. Gašparovič azt mondta: nem egészen ért egyet Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszterrel, aki azt hangoztatja, hogy a külpolitikának a belpolitikából kell kiindulnia. „A kétoldalú kapcsolatoknak és a külpolitikának az államérdekből kell kiindulnia, nem pedig az egyes pártok érdekeiből” - hangsúlyozta a köztársasági elnök. „Magyarországhoz fűződő viszonyunk nem százméteres gátfutás, hanem maratoni gátfutás” - fejtette ki véleményét csütörtökön Dzurinda külügyminiszter. Leszögezte: meggyőződése, hogy Szlovákia megbirkózik ezzel a feladattal, hiszen támaszkodhat a nemzetközi szervezetek álláspontjára is. Konkrétan a Velencei Bizottság és az Európai Parlamentnek az új magyar alkotmánnyal kapcsolatos állásfoglalását említette. Dzurinda hangsúlyozta: a külügyminisztérium a diplomatákkal együtt képes megvédeni Szlovákia államérdekeit. A magyar-szlovák viszony csütörtökön a szlovák parlamentben is szóba került. Ján Figeľ, a szlovák kormányfő első helyettese szerint Orbán Viktor kormánya az új magyar alkotmánnyal csak azt érte el, hogy Európa megerősítette a kisebbségek kollektív jogainak, illetve a jogrend határokon átnyúló hatályának az elutasítását. Figeľ a parlamentben Iveta Radičová miniszterelnök nevében arra a képviselői kérdésre válaszolt, hogy mit szól a kormányfő Orbán azon kijelentéséhez, miszerint „egyetlen kormánynak sincs joga támadni a magyar alkotmányt”. Tomáš Galbavý képviselő azt is tudni szerette volna, hogy mit tervez a szlovák kormány ez ügyben. A kormányfő első helyettese kifejtette: az Európai Parlament állásfoglalása az új magyar alkotmánnyal kapcsolatban lényegében a szlovák álláspontot, kifogásokat tükrözi, „amelyeket tolmácsoltunk Magyarországnak, szövetségeseinknek és partnereinknek”. Figeľ állította: a Velencei Bizottság és az Európai Parlament állásfoglalásai erősítik Szlovákia pozícióit. Leszögezte, hogy Pozsony figyelemmel fogja kísérni az új magyar alkotmánnyal összefüggő sarkalatos törvények elfogadását és gyakorlati alkalmazásukat. „Már ma világos, hogy az alkalmazási folyamatot az európai intézmények is figyelemmel fogják kísérni” - hangsúlyozta Figeľ.

Répássy: Tárgyi tévedések vannak

a magyar alaptörvényt bíráló EP-állásfoglalásban

2011. július 7. - (mti)

Az igazságügyi államtitkár szerint több ponton is tárgyi tévedéseken alapul az Európai Parlamentben (EP) kedden megszavazott állásfoglalás, amely bírálja az új magyar alkotmány elfogadásának módját és annak számos tartalmi elemét. Az MSZP szerint jobb lenne, ha Orbán Viktor nem az ellenséget látná mindenkiben. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár csütörtökön egy sajtóbeszélgetésen tárgyi tévedésnek nevezte például a határon túli magyarokkal kapcsolatban megfogalmazottakat. Álláspontja szerint az a felfogás, hogy Magyarország a földrajzi határain kívül is hatásköröket akarna gyakorolni, „egy az egyben” a szlovákok álláspontja, ezért is üdvözölte az EP állásfoglalását Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter. (Dzurinda szerdán úgy vélekedett, hogy az állásfoglalás már a második figyelmeztetés, amit e témában Magyarország kapott.) Az államtitkár a tényleges életfogytiglan tartó szabadságvesztéssel kapcsolatban megfogalmazott kritikára úgy reagált: igaz, hogy ez bekerült az alkotmányba, de ezzel egyúttal szűkülnek is alkalmazásának lehetőségei, hiszen az alaptörvény kimondja, hogy csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. Ezzel összefüggésben megjegyezte, ha a strasbourgi emberi jogi bíróság aggályosnak találná a tényleges életfogytiglannal kapcsolatos szabályozást, elképzelhetőnek tartaná azt a megoldást, amely előírná, hogy bizonyos időközönként felül kell vizsgálni az ilyen típusú ítéleteket. Hozzátette ugyanakkor, hogy az emberi jogi bíróságon nincs ebben az ügyben eljárás Magyarországgal szemben. Répássy Róbert úgy látja, hogy a tárgyi tévedések mellett „rosszhiszemű értelmezések” is olvashatók az EP állásfoglalásában. Kiemelte, maga a dokumentum is deklarálja, hogy az alkotmány elfogadása tagállami hatáskör. Bárándy Gergely, az MSZP országgyűlési képviselője az MTI-nek elküldött reagálásában azt írta, jobb lenne, ha a Fidesz és Orbán Viktor nem mindenkiben ellenséget látna, akinek más a véleménye, hanem a saját viselkedésén kellene változtatnia, „jelen esetben az alkotmányon és a médiaszabályozáson. „Nem biztos, hogy a száz az őrült, aki szembe megy eggyel” - írta. Hozzátette: a kritika nem a baloldal ármánya, hanem a józan ész megnyilvánulása. Az EP keddi strasbourgi plenáris ülésén szavazta meg az állásfoglalást, jórészt a Velencei Bizottság véleményére alapozva. Az EP-képviselők nagyrészt párthovatartozás szerint voksoltak: a baloldaliak, a liberálisok és a zöldpártiak javaslatát 331-en támogatták, 274-en - köztük a legnagyobb frakciót adó néppártiak - ellenezték, 54-en pedig tartózkodtak. Az EP-állásfoglalásból jogi értelemben semmilyen kötelezettség nem hárul Magyarországra. Orbán Viktor még kedden Strasbourgban kijelentette: semmilyen jelentősége nincs annak, hogy az Európai Parlament képviselői milyen határozatot fogadnak el a magyar alaptörvényről, „ez egy jottányit sem befolyásolja a magyar parlamenti képviselők munkáját”.

Az Európai Parlament elítélte a magyar alkotmányt

2011. július 5. - (mti)

Az Európai Parlament (EP) Strasbourgban megszavazta azt az állásfoglalást, amelyben - nagyrészt a Velencei Bizottság véleményére alapozva - bírálják az új magyar alkotmány elfogadásának módját és annak számos tartalmi elemét. Az Európai Parlament (EP) kedden Strasbourgban megszavazta azt az állásfoglalást, amelyben - nagyrészt a Velencei Bizottság véleményére alapozva - bírálják az új magyar alkotmány elfogadásának módját és annak számos tartalmi elemét. Az EP-képviselők nagyrészt párthovatartozás szerint voksoltak: a baloldaliak, a liberálisok és a zöldpártiak javaslatát 331-en támogatták, 274-en - köztük a legnagyobb frakciót adó néppártiak - ellenezték, 54-en pedig tartózkodtak. Az EP-állásfoglalásból jogi értelemben semmilyen kötelezettség nem hárul Magyarországra. Az állásfoglalás szerint a magyar alkotmányban nem elég egyértelmű bizonyos alapjogok védelme, és ezért azt módosítani kellene. A dokumentum kiemelte a halálbüntetés, a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának fontosságát. Az EP felszólította az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az új magyar alaptörvény és a közeljövőben elfogadandó sarkalatos törvények összhangját az uniós szerződések szövegével és szellemével, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájával. Azzal kapcsolatban, hogy a magyar alkotmány felelősséget vállal a külföldön élő magyarokért, és támogatást ígér nekik, az EP-állásfoglalásban azt az elvárást fogalmazták meg a magyar hatóságokkal szemben, hogy egyértelműen biztosítsák más országok területi integritásának tiszteletben tartását. Az állásfoglalás szerint helyre kellene állítani az Alkotmánybíróság hatáskörét a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályok kivétel nélküli felülvizsgálatára, valamint változtatni kellene a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának csökkentésén. „A Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mérce nyílt megnyilvánulása, hogy a határozat az Alaptörvény olyan pontjait is kritizálja - például az alkotmánybíróság és az ombudsmani rendszer kérdése -, amely alkotmányos intézmények egyes tagállamokban nem léteznek, vagy a magyar szabályozásnál gyengébb hatáskörrel rendelkeznek” - olvasható a magyar néppártiak közleményében. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője ugyanakkor közleményében úgy vélekedett: „az Orbán-kormányt szigorúan bíráló állásfoglalás jól tükrözi a magyar kormányerő teljes nemzetközi hitelvesztését és elszigetelődését”. „Orbán Viktor a hétvégén gúnyosan azt állította, hogy az Európai Parlamentben 'az izgágáknak adtunk néhány kokit, leesett néhány saller'. Az ő sajnálatos hasonlatával élve ismét „monoklival távozott” Strasbourgból” - fogalmazott Tabajdi, aki szerint „Orbán Viktor Brüsszelben már megbukott. Meg kell akadályoznunk, hogy Magyarországot is magával rántsa”.

Eurokoki

2011. július 7. - (nepszava.hu)

Egyre durvább kifejezésekkel illetik a magyar miniszterelnököt Európában. Itt most nem idézném, hogy kedden Strasbourgban milyen kifejezést használtak, mint ahogy azt sem, hogy milyen minősítéseket hallottam én magam, vezető európai politikusoktól. (…) Téved, aki azt hiszi, jó hallani ezeket a bírálatokat, kellemes érzés tölti el az ellenzéket, ha a magyar jobboldalról, s főként Orbán Viktorról szélsőségesen nyilatkoznak. De azt sem jó hallani, hogy erről a magyar jobboldalról és persze Orbán Viktorról a higgadt, elemző kritikák is lepattannak; nincs olyan bírálat, amit a magyar kormány, vagy a Fidesz frakciója elfogadna:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=447394

Szlovák képviselő: Nem az EP-nek kell

döntenie a tagállamok alkotmányáról

2011. július 5. - (mti)

Minden országnak joga van polgárainak tetsző alkotmányt elfogadni - állítja Anna Záborská szlovák kereszténydemokrata képviselő, aki kedden Strasbourgban nem szavazta meg az Európai Parlament (EP) állásfoglalását az új magyar alaptörvényről. „Minden országnak joga van azt az alkotmányt elfogadni, amelyet az állampolgárai a legjobbnak tartanak. Egy tagállam törvényei, illetve az Európai Unió jogrendje közti összeférhetetlenségről az Európai Bíróságnak, s nem a parlamentnek kell döntenie” - magyarázta döntését a szavazás után a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek. „Az állásfoglalás úgyszintén felszólította Magyarországot, hogy tartsa tiszteletben a szomszédos országok területi integritását, de azt az új magyar alkotmány semmi módon nem vonja kétségbe” - fejtette ki Záborská. Úgy vélte: Magyarország és Szlovákia kapcsolatainak javítása érdekében fontos, hogy a felek között fokozatosan megújuljon a bizalom. „Arra számítok, hogy a magyar kormány kihasználja ezt az alkalmat azon végrehajtó rendelkezések elkészítéskor, amelyekre az új alkotmány hivatkozik. A jó szomszédsági kapcsolatok ugyanis a szlovákok és a magyarok közös érdeke” - húzta alá a szlovák EP-képviselő. Az Európai Parlament kedden Strasbourgban megszavazta azt az állásfoglalást, amelyben - nagyrészt a Velencei Bizottság véleményére alapozva - bírálják az új magyar alkotmány elfogadásának módját és annak számos tartalmi elemét. Az EP-képviselők nagyrészt párthovatartozás szerint voksoltak: a baloldaliak, a liberálisok és a zöldpártiak javaslatát 331-en támogatták, 274-en - köztük a legnagyobb frakciót adó néppártiak - ellenezték, 54-en pedig tartózkodtak.

Dzurinda: Az EP állásfoglalása alkotmányügyben

újabb figyelmeztetés Magyarországnak

2011. július 6. - (mti)

Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter szerint az Európai Parlamentnek (EP) az új magyar alkotmányra vonatkozó állásfoglalása már a második figyelmeztetés, amit e témában Magyarország kapott. „A Velencei Bizottság álláspontja után az Európai Parlamentnek a magyar alkotmányra vonatkozó állásfoglalása déli szomszédunk számára már a második fontos figyelmeztetés, hogy módosítsa politikáját” - jelentette ki Dzurinda szerdai pozsonyi sajtóértekezletén. Az Európai Parlament kedden Strasbourgban fogadta el azt az állásfoglalást, amelyben - nagyrészt a Velencei Bizottság véleményére alapozva - bírálják az új magyar alkotmány elfogadásának módját és annak számos tartalmi elemét. Az EP-képviselők nagyrészt párthovatartozás szerint voksoltak: a baloldaliak, a liberálisok és a zöldpártiak javaslatát 331-en támogatták, 274-en - köztük a legnagyobb frakciót adó néppártiak - ellenezték, 54-en pedig tartózkodtak. Dzurinda úgy látja, hogy az EP állásfoglalása „visszatükrözi nyilatkozatunk tartalmát”, azon dokumentumét, amelyet korábban a szlovák parlament fogadott el. „Már a Velencei Bizottság jelentésével kapcsolatban azt mondtam: ezt a jelentést egyfajta impulzusként értékelem, hogy Magyarország mégiscsak döntsön politikája módosításáról” - nyilatkozta a szlovák diplomácia vezetője. Leszögezte: a Velencei Bizottság elfogadott nemzetközi intézmény, amely magas szakmai színvonalon működik, s politikailag semleges. A Velencei Bizottság az Európa Tanács konzultációs testülete. „Örülök, hogy ez a jelentés, amelyet Szlovákiában nagy megértéssel fogadtunk, erőteljesen tükröződik az Európai Parlament képviselőinek állásfoglalásában is” - fejtette ki Dzurinda.

„Miért is kér számon bármit is Magyarország másokon?”

Kilógva a klubból

2011. július 7. - (168ora.hu)

A Velencei Bizottság jelentésében több ponton bírálta az új magyar alaptörvényt, amire Szájer József a blogjában azt írta: Magyarország nem tudja elfogadni a testület véleményét. A Magyar Helsinki Bizottság programvezetője szerint ebből az is következik, hogy olyan klubnak akarunk a tagja lenni, amelynek szabályait magunkra nézve nem tartjuk kötelezőnek:

http://www.168ora.hu/itthon/kilogva-a-klubbol-78210.html

Raportőri eljárás indulhat Magyarország ellen?

2011. július 7. - (Klubrádió)

Olyan eset már volt, hogy raportőri eljárást kezdeményezzenek, de azt is csak egy-egy törvény, nem pedig általános demokráciadeficit miatt - mondta Bárándy Gergely a Klubrádióban. A szocialista frakcióvezető-helyettes szerint most nagyon közel állunk ahhoz, hogy ilyen eljárás induljon az ország ellen:

http://hvg.hu/vilag/20110707_jelentestevo_mo_barandy

Felszólalás az amerikai Kongresszusban:

Veszélyben a demokrácia Magyarországon

2011. július 8. - (galamus.hu)

http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=

78644:felszolalas-az-amerikai-kongresszusban-veszelyben-a-demokracia

-magyarorszagon&catid=79:kiemelt-hirek&Itemid=115

Aggodalomra ad okot, hogy a kormány megrekedt az etnikai magyar identitásnál és az elveszett birodalomnál, oly módon, amelyet a régió többi országa csakis barátságtalannak tekinthet. A kormány egyik első dolga volt úgy módosítani a magyar állampolgársági törvényt, hogy lehetővé tegye a magyar állampolgárság megszerzését a más országokban, elsősorban Romániában, Szerbiában, Szlovákiában és Ukrajnában élő etnikai magyarok számára:

http://www.mszp.hu/hirek/az_egesz_vilaggal_szemben_az_mszp

_kozlemenye_a_magyar_kormanyt_elitelo_hozzaszolasrol_az_egyes

Szijjártó szerint kudarcot vallott

a baloldal támadása Magyarország ellen

2011. július 6. - (mti)

Magyarországot mindig meg fogjuk védeni, a magyar emberekért mindig ki fogunk állni, és büszkék vagyunk új alaptörvényünkre, amely megvédi az olyan fontos európai értékeket, mint a család, a nemzet, az emberi méltóság és a szabadság - hangsúlyozta Szijjártó Péter:

http://hvg.hu/itthon/20110706_szijjarto_kudarc_magyarorszag_tamadas

Nemzetiségük vállalására bíztatják a magyarországi szlovákokat

2011. július 4. - (bumm.sk)

Nemzetiségük vállalására bíztatja a népszámláláson a szlovák kisebbség tagjait a Magyarországi Szlovákok Szövetsége. „Tiszteli szlovák gyökereit, büszke szlovák őseink évszázadok alatt létrehozott értékeire? Akar még Magyarországon szlovák szót hallani? Akar még örülni a szlovák daloknak, táncainknak? Akarja, hogy templomainkban szlovák imádságok szóljanak? Ha igen, vallja magát szlováknak a népszámláláson” - szólítja fel honlapján a szlovák kisebbség tagjait a szervezet.

http://www.zsm.hu/content/view/122/1

A Központi Statisztikai Hivatal október 1-je és 31-e között bonyolítja le a népszámlálást Magyarországon. Idén először a népszámlálás első két hetében elektronikusan is ki lehet tölteni majd az íveket. Szlovákiában idén májusban került sor a népszámlálásra. A magyar pártok és szervezetek hasonló, a nemzetiség vállalására bíztató kampánya ellen Ján Slota, az SNS elnöke kelt ki élesen:

http://www.bumm.sk/55240/slota-kikelt-a-magyar

-nepszamlalasi-kampany-es-lipsic-ellen.html

Nagybánhegyes - Átadták a szlovák Nemzetiségünkért-díjakat

2011. július 2. - (mti)

A magyarországi szlovákok napja ünnepségsorozat alkalmából Nagybánhegyesen adta át szombaton az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) a Nemzetiségünkért-díjakat. Az ökumenikus áhítatot követően az elismerést idén hárman vehették át Fuzik Jánostól, az OSZÖ elnökétől a dél-alföldi településen.

A Tótkomlóson született Molnár Pálné főiskolai tanulmányai befejezése után szlovák nyelvet tanított Csanádalbertiben és Pitvaroson. Ekkor már bekapcsolódott a közéletbe, aktív szervezője volt a szlovák kulturális rendezvényeknek, amatőr színházban játszott, tagja volt a pitvarosi énekkarnak, és sok éven át vezette a Szlovákok Klubját. Nyugdíjba vonulása után is aktívan dolgozott. Neki köszönhető a Komlósi Szlovákok Szervezete, mely mindmáig munkálkodik a nemzetiségi területen. Több kiadványban is közreműködő volt.

A második kitüntetett a Rozmaring Asszonykórus lett. A rudabányácskai asszonykórus 1996-ban alakult azzal a céllal, hogy gyűjtse, életben tartsa, megőrizze és továbbadja a zempléni régió régi dalait és hagyományait.

Harmadikként Zsilák Mária egyetemi tanár, kutató, a nemzetiségi iskolaügy szakértője érdemelte ki az elismerést. A nagybánhegyesi születésű pedagógus, szlovák irodalom szakos középiskolai tanári és cseh filológia szakos diplomát szerzett. Ezt követően az ELTE szlovák tanszékének külső munkatársa, később tanársegédje lett. Számtalan nyelvészeti előadást tart, tudományos érdeklődése elsősorban a magyarországi szlovákok nyelvére irányul. Ebből a szempontból kutatja nemzetisége néprajzi értékeit. Sok könyv szerkesztője, harmadik kötete a Magyarországi szlovákok népi gyógyítása 2009-ben jelent meg. Jelenleg az ELTE szláv nyelvészet doktorandusz iskolájának vezetője, a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetének megalapítása óta külső munkatársa.

Az eseményen köszöntőjében Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, a kormány az elmúlt egy évben kiemelt figyelmet fordított a nemzetiségek ügyére. A legfontosabb cél, hogy megfelelő érzékenységgel közelítsenek a nemzetiségek kulturális igényeihez, kulturális autonómiájához. A jövő feladatainak megoldásában cél, hogy partnerek legyenek a kisebbségi közösségek országos képviseletei, az országos kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek - hangsúlyozta. Hozzátéve: a közelmúltban a közigazgatási és igazságügyi miniszter a 13 nemzetiség országos önkormányzatával kötött stratégiai megállapodást. Az elmúlt egy év munkáját felidézve elmondta: több jogot is biztosít a nemzetiségeknek az áprilisban elfogadott alaptörvény. A közös munka azonban ezzel nem fejeződött be, a sarkalatos törvények szabályozzák majd a nemzetiségek részvételét az ország irányításában. Emellett szintén a közeljövőre vár a civil szervezetekről szóló törvény elfogadása, a köz- és felsőoktatás átalakítása. Ezek hatással lesznek a nemzetiségek életére, köztük a szlovákokéra is, így mint fogalmazott, kéri, hogy a nemzetiségek észrevételeikkel segítsék a kormány munkáját. Fontosnak nevezte emellett, hogy az őszi népszámláláson minél többen kérdezőbiztosként is részt vegyenek.

Egyfordulós és vegyes választási rendszert javasol a Fidesz

2011. július 9. - (mti)

Egyfordulós és vegyes országgyűlési választási rendszert javasol a Fidesz elnöksége; a döntést Áder János jelentette be a testület szombati tanácskozása után. A választójogi reform kidolgozásának koordinálásával megbízott európai parlamenti képviselő újságírók előtt kifejtette: a vegyes szisztémában az egyéni kerületi és az országos listás mandátumok aránya nagyjából azonos lenne a 200 tagúra csökkenő parlamenten belül. Kompenzációs lista az elképzelések szerint nem lesz. A pártokra vonatkozó ötszázalékos bekerülési küszöb megmaradna, az induláshoz - a jelenlegi 750 helyett - 1500 ajánlószelvényre lenne szükség az egyéni választókerületben, s ezek összegyűjtésére 21 nap állna rendelkezésre - ismertette Áder János.

Pohoda - Egy tökéletes fesztiválnap Szlovákiában

2011. július 9. - (Hir24.hu)

Szlovákia legnagyobb zenei fesztiválján a Pohodán folyamatosan valami olyat tapasztalunk, amit Magyarországon még nem. Adva van Trencsény festői városa várral, folyóval, szocreál stadionnal, szigettel és a város mellett egy reptérrel, ahol július elején Kelet-Közép Európa egyik legjobb zenei fesztiválját rendezik meg:

http://www.fn.hu/kultura/20110709/egy_tokeletes_fesztivalnap_szlovakiaban/

Súlyos fejmosást kapott Orbán a tengerentúlon

2011. július 8. - (Klubrádió)

Szájer József tavaszi, amerikai látogatása úgy tűnik, nem győzte meg az amerikaiakat. A néppárti uniós honatya tengerentúli látogatása után, egy szenátor júliusi felszólalásában Hillary Clinton diplomatikus fejmosásánál súlyosabb kritikával illette a médiatörvényt és a Fidesz kormány demokrácia ellenes lépéseit. A felszólalás tartalmi kivonatát a cikkben olvashatják. Gereben István, az Egyesült Államokban élő közíró a Megbeszéljükben elmondta, Amerika jobban figyel Magyarországra, mint azt hinnénk.

http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=129711

Hallgassa meg:

http://www.klubradio.hu/data/files/gereben_istvan_mr_cardin.mp3

A Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködési fórumról

2011. július 7. - (Orientpress Hírügynökség)

A Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció - 2020 konzultáció sorozat keretében csütörtökön a Vidékfejlesztési Minisztériumban került sor a Kárpát-medencei magyar szervezetek és gazda-érdekképviseletek számára szervezett egyeztetésre. A hét szomszédos ország küldöttei kifejezték közreműködési szándékukat a kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködési program kidolgozásában, és készségüket a további külhoni szervezetekkel, valamint kormányzati tényezőkkel kibővülő konzultációsorozat folytatására:

http://orientpress.hu/85495

Pozsony - A magyarok 25 százaléka szlovák házastársat választ

2011. július 7. - (Mózes Szabolcs - Új Szó)

Minden negyedik magyar házasuló szlovákot vesz el. A vegyes házasságok aránya az elmúlt tíz évben nem változott számottevően. Tavaly 25 415 házasságot kötöttek Szlovákiában - derül ki a statisztikai hivatal napokban nyilvánosságra hozott kimutatásából. A házasságkötések száma az elmúlt években ingadozott, a tavalyi volt 2002 óta a legalacsonyabb. Fokozatosan nő a házasodó felek átlagéletkora, 2010-ben a férfiak 31,9, míg a nők 28,8 éves korukban esküdtek örök hűséget. Első házasoknál ez a szám alacsonyabb: a férfiak 29,9, míg a nők átlagosan 27,3 éves korukban kötöttek először házasságot. A 25 ezer házasságból 1177 köttetett magyar nemzetiségű férfi és magyar nő között - ez az összes tavalyi esküvő 4,6 %-a. A magyar férfiak 72,4 %-a vett el magyar menyasszonyt, míg a magyar nők 66,6%-a magyar vőlegénynek mondta ki a boldogító igent. A 2010-ben házasodó magyar nemzetiségűek 25 %-a szlovák párral kötött házasságot. Ez az arány tavalyelőtt és nyolc éve is hasonló volt. Az utóbbi tíz évben tehát nem nőtt számottevően a vegyes házasságok aránya. Különösen Pozsony megyében sok a vegyes házasság. A statisztika itt 67 magyar vőlegényt regisztrált, közülük 44 szlovák nemzetiségű nőt vett el, 22 magyart. A házasságot kötő magyar nők esetében hasonló az arány. Nagyszombat megyében a „magyar házasságok” aránya 83 % -os volt, Nyitra megyében 72, Besztercebánya megyében 75, Kassa megyében pedig 65 %-os. Tavaly a statisztika szerint csupán három roma-magyar vegyes házasság köttetett. Érdekesség, hogy közülük kettő Eperjes megyében, ahol összesen csupán nyolc magyar házasuló fél volt. A maradék egy roma-magyar házasságot Besztercebánya megyében kötötték. Ezek az adatok ugyanakkor ismételten felvetik a kérdést, mennyire pontosak a roma kisebbség létszámával kapcsolatos statisztikai adatok. Egyre több az azonos végzettségű házaspár. A diplomás férfiak 73,5 %-a felsőfokú végzettségű nőt választott házastársnak, míg a diplomás nők 57,3 %-a választott diplomás partnert. Az első házasságoknál ez az arány meghaladja a 80%-ot. Tavaly szeptemberben volt a legtöbb házasságkötés - a 25 ezer házasságból 3555-öt az első őszi hónapban kötöttek (14 %). A legkevesebben decemberben mondták ki a boldogító igent (563-an). A tavaszi házasságkötések számát befolyásolja a nagyböjt, több éves trend, hogy utána megugrik az esküvők száma.

Szlovákiában nyilvánosságra hozták

a kisebbségi kulturális támogatásokat

2011. július 7. - (mti)

Szlovákiában csütörtökön nyilvánosságra hozták az idei kisebbségi kulturális támogatások listáját. A parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja (MKP) úgy véli, hogy az illetékes kormányzati szervek igazságtalanul osztották el a pénzt; a tárca viszont azt állítja: a pénzelosztás szakmai kritériumok szerint történt. A közölt adatok szerint a kormányhivatalhoz összesen 1734 pályázatot nyújtottak be, amelyeken 15 192 644 euróra tartottak igényt. A megítélt támogatások összege ugyanakkor csak 3 994 270 euró, azaz a kért összeg nagyjából 25 százaléka. Szigeti László, az MKP kulturális alelnöke az MTI pozsonyi irodájába is eljuttatott állásfoglalásában kifogásolta, hogy a hivatal késve hozta meg döntését. „De nemcsak a tétovázás és késlekedés az, ami nyugtalansággal tölti el az MKP-t, hanem azok a deformációk és kilengések is, amelyek az odaítélt támogatások kapcsán felmerülnek” - jelentette ki Szigeti. Véleménye szerint a kormányhivatal több régiót megbüntetett, másokat pedig kiemelt - például Ajnácskőt, vagy Nagykeszit, mindkét települést a kormánypárti Hídhoz közeli személyek vezetik. Szigeti felhívta a figyelmet a Kalligram könyvkiadó 85 százalékban eredményes pályázataira, valamint az Új Szó című napilap (100 ezer euró) és a Szabad Újság hetilap (15 ezer euró) támogatása közötti különbségekre. „A Magyar Koalíció Pártja igazságtalannak és pártoskodónak tartja a kisebbségi kultúrák támogatására szánt források elosztását. De bízik benne, hogy a támogatások a meghatározott célt szolgálják: nemzeti kisebbségeink kulturális rendezvényeit színesebbé, gazdagabbá és színvonalasabbá teszik. Ugyanakkor felhívja a felelős személyek és testületek figyelmét az ez évi odaítélések kapcsán felmerült deformációk, anomáliák és pártoskodások jövőbeni kiküszöbölésére” - zárult Szigeti nyilatkozata. „Az egyes pályázatok elbírálásánál nem politikai, hanem szakmai szempontokat vettek figyelembe” - mutatott rá a Bumm.sk hírportál kérdésére válaszolva Juhász László, a kormányhivatal kisebbségi főosztályának vezetője. A Bumm.sk szerint érdekes az egyes hírportálok támogatása is. „A parameter.sk kapta a legnagyobb összegű támogatást, 22 500 eurót (61 ezer eurót kértek), portálunk, a Bumm.sk pedig tízezer eurót kapott (a pályázat 71 ezer euróra szólt). Egyáltalán nem jutott állami támogatáshoz a 33 ezer euróra pályázó Felvidek.ma hírportált üzemeltető Szövetség a Közös Célokért. Az internetes portáloknál maradva támogatás nélkül maradt a zoboralja.sk (tízezer euróra pályáztak), a korkep.sk (11 ezer euró), valamint a Csallóköz online verziója (10 ezer euró) is” - olvasható a Bumm.sk portálon.

Csáky Pál: Nagy magyar győzelem!!!???

2011. július 8. - (bumm.sk)

Itt a nyár, a nagy szabadságolások ideje. Mindenki, aki csak teheti, lazít egy kicsit ezekben a hetekben. A politika is tudja ezt. Hagyományosan erre az időszakra időzíti a legérzékenyebb információk közzétételét, számolva azzal, hogy az embereket a harminc fokos hőségben nem a közéleti problémák, hanem a kikapcsolódás lehetőségei érdeklik elsősorban. A múlt héten is megjelent egy hír, amely nem kapta meg a kellő társadalmi odafigyelést. Pedig fontos hírről van szó: arról, hogy ebben az országban, Szlovákiában, egy formálisan magyar kezdeményezés kapta szuverén módon a legnagyobb anyagi támogatást, jócskán maga mögé utasítva összes szlovák versenytársát. Az optimista szlovákiai magyar polgárnak felcsillan a szeme, s beindul az agya is.

http://www.bumm.sk/57516/csaky-pal-nagy-magyar-gyozelem.html

Az MKP kifogásolja a kisebbségi kulturális támogatások elosztását

2011. július 7. - (Veres István - Új Szó)

Tegnap teljes terjedelmében közzétették az idei kisebbségi kulturális támogatások listáját, az MKP szerint az elosztás kívánni valót hagy maga után. Szigeti László, a párt alelnöke a sikeres pályázók névsorát tanulmányozva politikai motivációra gyanakszik, mivel a sikeresen pályázó Csemadok-alapszervezetek közül sok olyan településen működik, amelynek polgármestere a Híd tagja. Szigeti Nagykeszit (Csóka Lajos polgármester a Híd parlamenti képviselőjének, Bastrnák Tibornak az asszisztense) és Ajnácskőt (Hunyák József polgármester a Híd listáján tavaly előkelő helyen indult) emelte ki. „Érdekes, hogy egyes településeknek egyetlen pályázata sem volt sikeres, mások három projektre is kaptak pénzt” - figyelmeztet. A Csemadok anyagi támogatását összességében csekélynek találja. „Aki tudni szeretné, mi a sikeres pályázatok titka, forduljon a Kalligram kiadóhoz és a Petit Presshez. Ők együtt több mint százezer eurót kaptak” - emelte ki. „Úgy tűnik, Rudolf Chmel (Híd) miniszterelnök-helyettes nem hagyta cserben régi barátját és tanácsadóját” - utalt Szigeti névrokonára, a Kalligram kiadót vezető Szigeti Lászlóra, aki a Petit Press által kiadott lapunk impresszumában a szerkesztőbizottság elnökeként szerepel. Az írott kultúra területén a Kalligram 38 pályázatából 36 volt sikeres. A Kalligram tavaly 76 magyar könyvet adott ki, vagyis többet, mint a többi meghatározó szlovákiai magyar könyvkiadó (AB-ART, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Lilium Aurum, Madách- Posonium, NAP Kiadó, Méry Ratio) együttvéve, figyelmeztet a kiadó igazgatója. „Ebből, és a kiadott könyvek minőségéből kifolyólag az odaítélt támogatást megalapozottnak tartom” - mondta lapunk megkeresésére Szigeti. A lapunk által idén elnyert támogatás nagysága egyharmaddal haladja meg a tavalyi összeget, de az Új Szó korábban kapott már magasabb éves támogatást is a kulturális minisztériumtól. Idén kulturális és regionális projektekre kaptuk a hozzájárulást, például ennek köszönhetően naponta ingyenesen közöljük Ajánló című rovatunkban a magyar kulturális rendezvények programját. A kormányhivatal kuratóriumai a támogatások megítélésénél figyelembe vették a kiadó által előző évben kiadott könyvek számát is, mondta lapunk kérdésére Lajos János, a hivatal kisebbségi kultúráért felelős osztályának vezetője.”A kötetek színvonala volt mérvadó, valamint az, hogy az adott kiadó hogy tudja terjeszteni, értékesíteni a köteteket” - magyarázta lapunknak. Hozzátette, a kuratóriumok döntéseit illetően kizártnak tartja a politikai motivációt. „Bár nem számoltuk össze, de szerintem sok olyan település is sikeres volt, amelynek a polgármestere az MKP tagja” - jelentette ki Lajos János. A kisebbségi kulturális támogatások eredményei az alábbi internetes oldalon érhetőek el:

http://dotacie.vlada.gov.sk/statistiky_verejne.php

Újabb elnöki nem a sajtótörvényre

2011. július 4. - (felvidek.ma)

Ivan Gašparovič köztársasági elnök nem változtatta meg az álláspontját a módosított sajtótörvény parlament általi újbóli elfogadása után sem, s nem írta alá azt, mint ahogyan az ügyészségi törvényt sem - tájékoztatott a köztársasági elnöki iroda sajtóosztálya. Ennek ellenére mindkét törvény hatályba lép a köztársasági elnök aláírása nélkül is. A parlament a törvények újbóli tárgyalása során figyelmen kívül hagyta a köztársasági elnök által javasolt változtatások nagy részét. A sajtótörvényben például a „jó erkölcsök” kifejezést kifogásolta az elnök, ennek ellenére a koalíciós pártok az újbóli szavazás után is benne hagyták a törvényben. A sajtótörvény módosított változata korlátozza a köztisztviselők, a politikai pártok elnökeinek és alelnökeinek válaszadási jogát olyan esetekben, amikor a hatáskörük teljesítésével kapcsolatos állításokról van szó. Magánszemélyekként a köztisztviselőknek is megmarad ez a joguk. Megszűnik a törvényben a helyreigazításra való jog és a válaszadási jog egyidejű érvényesítésének lehetősége is, és a kiadók ezután nem lesznek felelősek a közölt helyreigazítások, válaszadások, illetve kiegészítő közlemények tartalmáért sem. A módosított törvény lehetővé teszi a média számára a helyreigazítások, válaszadások, kiegészítő közlemények közzétételének elutasítását, ha azok sérti a jó erkölcsöt, illetve ezzel bűntettet, kihágást vagy más szabálysértést követnének el. A jóváhagyott törvényből kimaradtak a közzé nem tett helyreigazításokért, válaszadásért, illetve kiegészítő közleményekért járó büntetések is. Ez idáig 1660-4980 eurós terjedelemben róhattak ki ezért pénzbírságot. A kiadók arra sem lesznek kötelezhetők, hogy év elején tegyék közzé az egyes médiumok tulajdonjogviszonyait. A módosított sajtótörvény szeptember 1-jei hatállyal lép érvénybe. Az igazságügyi miniszter asszony műhelyében készült módosított ügyészségi törvény újításai közé tartozik, hogy ezután pályázati kiírások útján hirdetik meg a betöltendő ügyészi tisztségeket, kötelezővé teszik az ügyészségi határozatok internetes közzétételét, illetve megszüntetik az ún. jogi várományosok intézményét. Ezen kívül az ügyészek ezután legfeljebb két egymást követő időszakban jelöltethetik csak magukat, a főügyészi tisztet azonban ugyanaz az ember csupán egy időszakban töltheti be. Ugyanezek a szabályok lesznek érvényesek a speciális ügyészre vonatkozóan is, aki egyúttal a főügyész-helyettesi tisztet is ellátja majd. A főügyész kötelező érvényű utasításokat az ügyészség és az igazságügyi minisztérium 3-3 képviselőjéből álló bizottság határozata alapján adhat csak ki. A fegyelmi bizottság határozataival szembeni fellebbezések esetén a bíróság dönt majd. Gašparovič szerint a törvénymódosítás néhány rendelkezése alkotmányellenes lehet, ennek ellenére a változtatások október 1-jétől hatályba lépnek.

Nem kér bocsánatot Richard Raši, amiért vulgáris jelzővel

illették egy kassai lapban a magyarokat

2011. július 4. - (mti / para)

Nem hajlandó bocsánatot kérni Kassa főpolgármestere azért, mert egy, a városi hivatal által áprilisban kiadott alkalmi kiadványban vulgáris jelzővel illették a magyarokat - írja a Szabad Újság hetilap legújabb számában. Az áprilisi kiadvány miatt a közelmúltban tíz kassai magyar szervezet vezetője nyílt levélben szólította fel a város főpolgármesterét, Richard Rašit, hogy kérjen bocsánatot a város magyar nemzetiségű polgáraitól. A nyílt levelet egyebek között a Kassai Magyarok Fóruma, a Csemadok, az MKP, a Márai Sándor nevét viselő polgári egyesület írta alá. A bocsánatkérés azonban a mai napig várat magára. A Szabad Újság szerint a sajtótermék (a Hokejový žurnál című jégkorong szaklap rendkívüli kiadása), amelyet a 2011-es jégkorong világbajnokság és a Kassai Napok alkalmából adtak ki, kilencvenezer háztartásba jutott el. „A magyarok körében kialakult felháborodásra az adott okot, hogy a lap tizedik oldalán Jiří Holeček (volt jégkorongozó) tollából egy visszaemlékezés olvasható arról, hogy a csehek egykoron „kurva magyaroknak” titulálták a kassai jégkorongcsapatot” - írja a Szabad Újság. „Nem titok, hogy a kassai jégkorongozókat a szövetségi (csehszlovák) állam idején a cseh stadionokban magyaroknak csúfolták, bár paradox módon a kassai mezt többnyire csehek hordták, akik éppen katonaéveiket töltötték. „Emlékezetes a kladnói mérkőzés, ahol az egyik szurkoló kurva magyarnak nevezett” - áll a Hokejový žurnál rendkívüli kiadásában. Filipkó József, az MKP kassai szervezetének elnöke, önkormányzati képviselő véleménye szerint ilyen sértő kifejezéseknek sehol sem lenne szabad megjelenniük, főleg nem egy Kassa városa által megjelentetett kiadványban. Az ügy legújabb fejleménye, hogy Filipkó a város június 21-i önkormányzati ülésén interpellációban szólította fel Rašit, kérjen bocsánatot a kassai magyar közösségtől. A főpolgármester válaszában kijelentette: nem kér bocsánatot mások kijelentéséért, majd többek között hozzáfűzte, hogy hasonló megnyilvánulások jellemzik a magyar kormányt is.

Németh Zsolt: Európai kérdés a kisebbségi nyelvhasználat

2011. július 3. - (mr1-kossuth.hu)

A kisebbségi nyelvhasználat szabályozása és javítása fontos kérdés lesz a következő évek európai jogfejlődésében - mondta Vasárnapi Újság című műsorunkban a külügyi államtitkár. Németh Zsolt szerint a lisszaboni szerződés elfogadásával az Európai Uniónak is lehetősége van arra, hogy az Európa Tanács által jóváhagyott nyelvi jogok chartájára támaszkodjon. A kínai miniszterelnök magyarországi látogatásáról azt mondta az államtitkár, hogy az együttműködés elmélyítését már az Egyesült Államok is szorgalmazza, mint ahogy azt az amerikai külügyminiszter is jelezte budapesti megbeszélésein:

http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/kulhon/nemeth-zsolt

-europai-kerdes-a-kisebbsegi-nyelvhasznalat.html

Nem belügy a kisebbségek joga

2011. július 1. - (karpatiharsona.info)

Túl kell lépni a nemzeti és etnikai közösségek jogainak kizárólag belügyként való kezelésén - hangsúlyozta Tőkés László EP-alelnök azon a konferencián, amelyet Gál Kinga EP-képviselő és az EU soros magyar elnöksége rendezett az Alapjogi Ügy­nökség részvételével Brüsszelben az Európai Parlament­ben. Tőkés felszólalásában rámutatott: az emberi − és kisebbségi − jogok unión belüli érvényesítésének és betartatásának kezdettől fogva komoly akadályát képezi a helsinki alapelvek közötti azon ellentmondás, mely „az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának” (7. alapelv), másfelől pedig „a belügyekbe való be nem avatkozásnak” (6. alapelv) a követelményei között áll fenn. Vagyis azokban az esetekben, amikor valamely tagállamban sértik meg az emberi és kisebbségi jogokat, az uniónak nem áll rendelkezésére megfelelő eszköz ennek számonkérésére, hiszen az európai jog az egész kérdéskört a nemzeti kompetencia körébe utalja - jelentette ki Tőkés László. Megítélése szerint a Lisszaboni Szerződés jó kiindulópontként szolgál, hogy hosszabb távon egy kötelező jogi erővel bíró, hatékony uniós kisebbségvédelmi rendszert alakítsanak ki, mely képes lesz feltartóztatni az őshonos nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek pusztulását, eredményesen meg tudja őrizni a kontinens kulturális sokszínűségét, és érvényre juttatja a sajátos értékek és identitások megőrzésének és integrációjának alternatíváját az Európa-szerte eluralkodott asszimilá­ciós tendenciákkal szemben. Ehhez viszont az unió kisebbségpolitikájában és kisebbségvédelmi joggyakorlatában valóságos paradigmaváltás szükséges, melynek részeként többek között a „be nem avatkozás” dogmatikus elvének a feloldásával le kell mondani arról a jogkorlátozó megkötésről és gyakorlatról, mely a kisebbségi kérdés rendezését az egyes tagországok kizárólagos belügyének tekinti, valamint ki kell küszöbölni az unión kívüli és belüli viszonylatban alkalmazott kettős mércét - szorgalmazta Tőkés László. Mind­ehhez egységes uniós kisebbségvédelmi jogrendszer bevezetése szükséges - tette hozzá az EP alelnöke.

Cumania

2011. július 1. - (Magyar Hírlap)

Láttuk, hogy a szlovákoknak a felvidéki magyarokat a közigazgatási határokon belül is kisebbségbe szorító észak-déli irányú területrendezése mennyire felgyorsította a magyarok asszimilációját: nyilván ennek ismétlése most Bukarest célja Erdélyben. A magyar kormány nem sokat tesz: Trianon kultusza mintha csak belpolitikai használatra szólna. Ha igaz, hogy a 20. századi közép-európai történelem a hazugság istenítésén alapult, akkor miért nem ragaszkodik hozzá a „szabadságharcot” hirdetett magyar vezetés, hogy az unió parlamentje a tartozások behajtatása és a csőd elleni küzdelem szüneteiben - mintegy levezető mozgásként - a balkáni kérdés mellett megvitassa a trianoni kérdést is? Vagy továbbra sem kell, hogy Közép-Európa keleti részének népei és a Balkán megtanuljanak együtt élni az igazsággal? Igaz, az unió lenyelte a németeket és magyarokat egyaránt faji alapon diszkrimináló benesi rendeleteket is, mondván, egy-egy hazugság mindig kelletik az európai biztonság körülbástyázásához:

http://www.magyarhirlap.hu/velemeny/cumania.html

90 éves rabságból lettek megszabadítva a magyarok

2011. július 1. - (mti)

A magyar állampolgárság könnyített megszerzésének lehetőségével a kárpátaljai magyarok „90 éves rabságból lettek megszabadítva”. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy „Ukrajna nem fog olyan törvényt elfogadni, amely tiltaná a kettős állampolgárságot”, ezért „nem lehet megfélemlítő módon fellépni” azokkal szemben, akik az ukrán mellett a magyar állampolgárságot is felveszik:

http://www.mno.hu/portal/794487

Ukrán lapkommentár szerint a kárpátaljai

magyar kisebbség gyakran áthágja a törvényeket

2011. július 7. - (mti)

A kárpátaljai magyar kisebbség nemzetiségi jogérvényesítési törekvései során gyakran áthágja Ukrajna törvényeit, de az ukrán államhatalom erre nem reagál kellő eréllyel - állította csütörtöki számában a Deny című ukrán napilap. A kárpátaljai magyarság érdekvédelmi erőfeszítéseit övező konfliktusokról közölt terjedelmes elemzésében a kijevi újság elítéli a beregszászi járási tanács (közgyűlés) közelmúltban hozott döntését arról, hogy a testület üléseit a jövőben az ukrán mellett a magyar himnusz lejátszásával nyitják meg. Az írást jegyző Vaszil Ilnickij vezető ungvári újságíró szerint a magyarság részéről nem ez az első és nem is az utolsó olyan lépés, amely konfliktust generál az ukránok és magyarok között. A cikkíró szerint a bajok az 1990-es években kezdődtek, amikor a helyi magyar szervezetek kezdeményezésére az akkori Kárpátalja megyei vezetése visszaállította a régió magyarlakta településeinek történelmi neveit anélkül, hogy meghagyta volna ukrán elnevezésüket is. Ennek kapcsán a szerző nehezményezi, hogy a magyarok kizárólag magyarul hajlandók megnevezni Ungvárt, Munkácsot vagy Szolyvát. Tovább tetézte a bajt a kijevi lap szerint, hogy tömeges jelleget öltött a magyar zászló kitűzése az ukrán állami lobogó mellé a helyi önkormányzati épületeken, ráadásul az ukrán társadalmi és politikai szervezetek tiltakozása ellenére tovább folytatódik ez a - mint fogalmaz - „értelmetlen államilobogó-kettősség”. Bírálja a cikkíró a kárpátaljai államhatalmi szerveket, amiért megengedték a magyaroknak a vereckei honfoglalási emlékmű megépítését és a turulmadaras szobor visszaállítását a munkácsi várban. Nehezményezi a szerző, hogy az ukrán hatóságok túlságosan engedékenyek a kárpátaljai magyarokkal szemben, pedig példát vehetnének Szlovákiától és Romániától, ahol - mint véli - hasonló esetek nem fordulhatnak elő. Az írás szerint jellemző a kárpátaljai lakosság 12 százalékát kitevő magyarokra, hogy ha nemzetiségi problémáról van szó, akkor annak ellenére összefognak, hogy két politikai szervezetük olykor késhegyig menő küzdelmet folytat egymással. Mi több, amikor magyar ügy támogatásáról van szó, akkor az ukrán pártok helyi magyar önkormányzati képviselői is - a pártfegyelemmel szembe menve - elsősorban a „magyar szívükre hallgatnak” - olvasható a cikkben. Ilnickij bírálja az egyszerűsített honosításról szóló magyar törvény kárpátaljai alkalmazását, szerinte ugyanis a jogszabállyal Magyarország politikai célokat követ. Egyetért azokkal az ukrajnai véleményekkel, amelyek szerint veszélyezteti Ukrajna nemzetbiztonságát a magyar állampolgárság kárpátaljai magyarok általi felvétele. A lap ugyanakkor kizárólag a kettős állampolgárság kérdésére hegyezi ki a cikk mondanivalóját, mivel csak ezzel kapcsolatban kéri ki két ukrán és egy magyarországi szakértő véleményét. A magyar visszahonosítás ukrajnai hatásáról Valerij Csalij, a tekintélyes kijevi Razumkov Központ vezérigazgató-helyettese kifejtette: nem állják meg a helyüket azok az állítások, hogy a magyar kettős állampolgárság fokozhatja a szeparatizmust Ukrajnában, mivel - mint fogalmazott - Magyarország részéről nincsenek ilyen tudatos törekvések Ukrajnával szemben. „Maga a probléma nem fenyegeti Ukrajna nemzetbiztonságát” - mutatott rá, hozzátéve egyebek mellett, hogy a kettős állampolgárság kérdését tárgyalásos úton kell rendeznie Magyarországnak és Ukrajnának a saját törvényeikkel és az Európai Unióban hatályos jogszabályokkal összhangban.

Kárpátalja kormányzója ellenzi

a magyar himnusz hivatalos használatát

2011. július 6. - (mti)

Kárpátalja megye kormányzója szerint sérti az ukrán alkotmányt a beregszászi járási tanács közelmúltban hozott döntése arról, hogy a testület üléseit a jövőben az ukrán állami himnusz mellett a magyar himnusszal nyitják meg. Olekszandr Ledida szerdai ungvári sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Ukrajna területén az ukrán törvények és alkotmány érvényes. Senki nem fogja megengedni ezek megsértését - tette hozzá, megjegyezve: más dolog, és érthető, ha a nemzeti kisebbségek ünnepi rendezvényeiken nemzeti jelképeket vagy zenei kíséretet használnak. Az ukrán államnak azonban egy himnusza van - hangsúlyozta Ledida, rámutatva, hogy érthetőnek tartja, amiért az ügyészség alkotmányellenesség címén megóvta a beregszászi járási képviselőtestület magyar himnusszal kapcsolatos döntését. A beregszászi járási tanácsnak a legközelebbi ülésén kell döntenie arról, hogy elfogadja-e az ügyészség óvását, és érvényteleníti-e a magyar himnusz hivatalos használatára vonatkozó határozatát. Ellenkező esetben az Ukrajna-szerte nagy visszhangot keltett ügy a bíróságon folytatódik.

Rossz az, aki jóra gondol

2011. július 7. - (Népszabadság)

A himnuszt betiltani gyalázat. Bármely országét bármely országban. Ellenben helyes a magyar himnuszt kitiltani a beregszászi járási tanácsból, hiába háborognak nemzettársaink. Ez a két megállapítás azért lehet egyszerre igaz, mert az állam és a társadalom két különböző dolog:

http://nol.hu/velemeny/rossz_az__aki_jora_gondol

Több kétnyelvű tábla Ausztriában

2011. július 7. - (3szek.ro / barikad.hu)

A szavazatok nagy többségével elfogadta az osztrák parlament a kisebbségi törvény helységnévtábla-kompromisszum néven emlegetett módosítását, amelytől több évtizedes vita lezárását remélik. A módosítás központi eleme, hogy 164 dél-karintiai településen írja elő kétnyelvű, szlovén-német helységnévtáblák és más hivatalos útjelzők használatát. Ez kétszer több, mint ahány településen jelenleg használnak kétnyelvű táblákat. Egyúttal alkotmányos erejű törvény rangjára emelték ezt és a szlovén, a horvát, valamint a magyar népcsoportok hivatalos nyelvhasználatára vonatkozó szabályozást:

http://www.barikad.hu/t%C3%B6bb_k%C3%A9tnyelv

%C5%B1_t%C3%A1bla_ausztri%C3%A1ban-20110707

Magyar zarándoklat Lengyelországba

Hasonló vendégfogadás ezen a tájon csak 1938 után lehetett

2011. július 3. - (felvidek.ma)

A Felvidékről: Kassa vidékéről mintegy 20 - 30 fő, Pozsony vidékéről hasonlóan, és Párkány környékéről nyolcan szálltunk fel a nosztalgia vonatra. A zarándokok párkányi fogadtatása sokáig emlékezetes lesz mind a vonaton érkezőknek, és mindazon csaknem 50 embernek akik várták őket Párkányból és a környékből. Lengett a FELVIDÉK - PÁRKÁNY magyar zászló, a kéméndi, dunamocsi népviseletbe öltözött fiatalok, a kishuszár szavalata, a peronon fehér abrosszal leterített asztalon kínált muzslai bor, és pogácsa, és a Boldogasszony anyánk éneke, mellyel fogadták és búcsúztatták Kövér Lászlót a Magyar Országgyűlés elnökét, Bátor Botond pálosrendi tartományfőnököt, Bartal Károly Tamás jászóvári apátot, Székely János püspököt, és a 700 zarándokot, akik a vonatban hallották köszöntésünket. Történelmi pillanat volt ez, hisz hasonló vendégfogadás ezen a tájon csak 1938 után lehetett:

http://www.felvidek.ma/kitekinto/karpat-medence/29259-magyar-zarandoklat-lengyelorszagba

A Magyar Rádióban kezdődött a tisztogatás

2011. július 6. - (nepszava.hu)

A Magyar Rádióban kezdődött a közmédiumoknál dolgozók elbocsátása, a héten a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda érintett munkatársai is megkapják az előzetes értesítést. A már kirúgottak nem túl humánus megoldásról beszélnek, sokuk ismeretlenektől vette át az elbocsátó levelet. A szakma is értetlenül áll a lista előtt; ismert, különböző díjakkal jutalmazott szaktekintélyek vannak a névsorban:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=447557

Kirúgások az MTV-nél: Leépítés vagy tisztogatás?

2011. július 8. - (Népszabadság)

A köztévéktől 400 embert bocsátanak el, egyesével hívják be őket. Kirúgtak több híradóst; Az Este, a Parlamenti napló és az egykori Kultúrház komplett stábját. Többek között Benda Lászlót, Mészáros Antóniát, Luigits Tamást és Winkler Nórát is elküldték. Az LMP és az MSZP is követeli a 'tisztogatás' leállítását; már háromezren bojkottálják a közmédiát:

http://nol.hu/belfold/megkezdodtek_a_kirugasok_az_mtv-nel_is

Orbán Viktor nem aggódik az MTV-sekért

2011. július 8. - (piroslapok.blog.hu)

Azt hiszem senki nem lepődik meg már azon, hogy ha előkerül egy olyan Orbán riport, mely a 2010-es választások előtt készült és szöges ellentétéről beszél Orbán ellenzékben, mint amit most kormányzati pozícióban tesznek. 2009. novemberében Orbán Viktor volt az MTV reggeli műsorának vendége. Ott a közmédiásokat nyugtatta, hogy nincs sok hátra jön a Fidesz és felszabadítja őket az MSZP-s elnyomó iga alól. Hát ennek a felszabadításnak egy sajátságos módját választotta a hatalom, mint ahogy a napokban látjuk tucatjával vesztik állásaikat az MTV-sek. Sok esetben nem is a saját főnöke rúgja ki a népszerű műsorvezetőket, hanem pl. a vallási műsorok főszerkesztője. De hát megnyugtató Orbán Viktor nem aggódik az MTV-esekért kihúzzák majd a választásokig... addig meg jöhet újra a szamizdat! Egyre jobban úgy látszik számomra, a Fidesz hazudott reggel délben meg este... mindegy volt csak az MSZP-t megbuktassa. Megbuktatta, most meg tök az ellenkezőjét csinálja. De jő 2014!

http://mszp.hu/video/kommentar_nelkul

Ötszáz bizony dalolva ment...

2011. július 8. - (boldogokasajtkeszitok.blog.hu)

Na jó, nem dalolva, inkább sírva-ríva, de a lényegen ez mit sem változtat: ment, vagy pontosabban megy. A közmédiumok 3041 munkatársa közül 550 dolgozót kirúgnak. Az ellenzéki sajtó jajveszékel, a pártatlan média hümmög, a kormánypárti újságok pedig magyarázkodnak:

http://boldogokasajtkeszitok.blog.hu/2011/07/07/otszaz_bizony_dalolva_ment_3?utm_

source=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2011_07_08&utm_campaign=index

Senkik küldenek el valakiket

2011. július 8. - (nepszava.hu)

Tegnap az MTV-ben folytatódott a kirúgási folyamat; a közmédiumoknál kedden, a rádióban kezdődő elbocsátást ma a Duna TV-nél folytatják. Sok ismert arc tűnik el a televízióból, a többi között elküldték Rózsa Pétert, Siklós Andrást, Winkler Nórát, Sugár Ágnest és Mészáros Antóniát. Több szervezet szolidaritást vállalt az érintettekkel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap viszont fenyegető üzenetet küldött: bíróság előtt találhatja magát, aki politikai tisztogatásról mer írni:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=447953

Bolgár György: Közvérengzés

2011. július 8. - (nepszava.hu)

Parancsra tettem, így védekeznek általában a háborús bűnösök, amikor felelősségre vonják őket a háborúban elkövetett tömeggyilkosságokért, vérengzésekért. De hogyan fognak védekezni azok, akik békeidőben, egy állítólagos demokráciában élik ki gyilkos ösztöneiket, nem ritkán önként és dalolva, de mindenképpen egyetlen tiltakozó szó és gesztus nélkül? Milyen ország az, milyen emberekkel, ahol azon az alapon, hogy az egyik politikai erő nagyon megnyert egy választást, a szó szinte legszorosabb értelmében el lehet söpörni, ki lehet irtani a vereséget szenvedett felet?

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=447805

MTV - „Iszonyat, iszonyat, iszonyat”

2011. július 7. - (168ora.hu)

„Iszonyat, iszonyat, iszonyat” - Ezt a három szót írta ki a Magyar Televízió egyik (lehetséges, hogy már csak ex-) riportere a Facebook-ra. A köztévéktől 400 embert bocsátanak el, egyesével hívják be őket. Az MTVA cáfolja, hogy politikai tisztogatás zajlana a közmédiumoknál. Az ellenzéki pártok a kirúgások leállítására szólítottak fel:

http://www.168ora.hu/itthon/iszonyat-iszonyat-iszonyat-78711.html

Válasz egy fenyegetésre

2011. július 7. - (galamus.hu)

„A [közmédiában zajló] leépítésben érintettek politikai alapon történő kiválasztására tett utalások súlyos vádak, melyeket az azokat megfogalmazóknak bizonyítaniuk kell majd, akár bíróság előtt is.” Ezt írta csütörtöki közleményében a nagyhatalmú Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) amúgy kissé nyegle szóvivője, bizonyos Cserháti Ágnes (kötve hiszem ugyanis, hogy egy állami szerv szóvivője hivatalos közleményben beszélhet így: „Nem ez volt az index.hu egyetlen tévedése tegnap, a Petőfi adó automatára állítása ügyében is hülyeségeket írtak” - hacsak nem Szijjártótól tanulta a szóvivést.)

http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=78648:

valasz-egy-fenyegetesre&catid=51:csmihancsikzsofia&Itemid=79

Nyílt levél a Médiatanácsnak

2011. július 7. - (nepszava.hu)

A Magyar Köztársaságban 2011 nyarán a Klubrádió - ahogy ezt a peticiok.com-on több, mint 25 ezer tiltakozó aláírás nyomatékosítja - a kormányzattal szemben kritikus civil közönség egyetlen számottevő rádiója, melyet a hirdetések drasztikus csökkenése után nem kis részben a hallgatók tartanak el. Ha ez a rádió elhallgat, elnémul az általa képviselt politikai tájékoztatás, vélemény és kritika:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=447433

Leépítések a közmédiánál - Még él, de boncolják

2011. július 7. - (168ora.hu)

Rettegve várják a telefont a közmédiumoknál dolgozók - egyesével válnak meg ötszázötven tévéstől és rádióstól. - Elfogadhatatlan, indokolatlan és számokkal nem alátámasztott a mostani csoportos létszámleépítés. Ennyire antihumánus, embertelen módon történő elbocsátást még nem láttam - mondta a Közmédiumok Szakszervezeti Tanácsának elnöke a Klubrádióban. Itt azok is kapnak borítékot, akiket nem elbocsátanak, hanem csak szerződést módosítanak:

http://www.168ora.hu/itthon/meg-el-de-boncoljak-78676.html

Minél rosszabb, annál jobb, avagy MR1 - A szavak ereje…?

2011. július 4. - (Barak László - parameter.sk)

Érthető, hogy Emkápé Marisnak (Haják Szabó Mária), az MR1-Kossuth Rádió szlovákiai tudósítójának napra-nap ki kell szolgálnia budapesti megrendelőit, akiket vélhetően ugyancsak azért fizet a kincstári műsorszolgáltató, hogy rendszeresen szlovák-magyar konfliktust közvetítsenek Szlovákiából (is). Érthető Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja elnökének görcsös igyekezete is, aki nagyon finoman szólva, nem igazán kreatív politikusként, sőt, majdnem minden nap azt ragozza a Marinak nyilatkozva, hogy a szlovákiai magyarok azért élnek állandóan a végzetes elesettség és rettegés állapotában, mert a jelenlegi szlovák kormány - amelynek az MKP riválisai, a Bugár-féle Híd párt politikusai is tagjai - rettegésben tartja őket. Elfogadhatatlan viszont, sőt, hogy a két megnevezett közszereplő majdnem minden szlovákiai magyart hülyének néz?! Olyanoknak, akik elhiszik az MR1 Kossuth Rádió „nemzetiségi magazinjának“, hogy úgy, ahogy vannak, vágóhídi marhákként tartják őket számon Szlovákiában. Vagy talán a minél rosszabb, annál jobb lózungja jegyében nem is ők a Kossuth Rádió igazi célközönsége…?

Egy szlovák nő és ázsiai üzletek

- milyen közös titkaik vannak Szilvásyéknak?

2011. július 6. - (origo.hu)

Két elvarratlan külföldi szál is maradt abban a csalási ügyben, amelyhez valamilyen köze volt a múlt héten kémkedéssel meggyanúsított titkosszolgálati vezetőknek és Szilvásy György korábbi titokminiszternek is. A titkosszolgálatokkal együttműködő Egymásért Alapítvány Pozsonyban működtetett egy tisztázatlan feladatú irodát, és állítólag rendőri vezetőkig érő ázsiai vámcsalásokról is tudomásuk volt:

http://www.origo.hu/itthon/20110705-szilvasy-laborc-galambos

-gyanusitasa-kulfoldi-szalak-az-egymasert-alapitvany-ugyeben.html

Boross Péter a kormánytól függő ügyészséget akar

2011. július 8. - (mti)

A Magyar Nemzetnek Boross Péter volt kormányfő azt mondta: egy olyan súlyú ügyben, amelyben a volt titokminiszter mellett a polgári elhárítás korábbi vezetőit is a hazájuk elleni kémkedéssel gyanúsítják, a kezdetektől nélkülözhetetlen a kormányzati felügyelet, és amíg az ügyészség független a kabinettől, addig nem tudja elejét venni, hogy az ország ilyen helyzetbe kerüljön:

http://hvg.hu/itthon/20110708_volt_titkosszolgak_boross_peter

Gyurcsány megszólalt Szilvásy ügyében

2011. július 2. - (fn.hu)

Gyurcsány a Szilvásy-családtól értesült az őrizetbevételről. Szerinte Orbán ügyészségének jól fel kell kötnie a gatyáját. Beszéltem Szilvásy családjával. Annyi világos, hogy Gyurit hajnalban őrizetbe vették, és államellenes bűncselekménnyel gyanúsítják. Gondolom kémkedéssel, mint korábbi beosztottját, Galambos Lajost - írja Gyurcsány Ferenc legfrissebb Facebook-bejegyzésében. „Kormánytag ellen ilyen vádat utoljára az ötvenes években fogalmaztak meg. Jól kösse fel a gatyáját Orbán ügyészsége, hogy kétség nélkül bizonyítani tudja gyanúját. Ha kiderül, hogy megalapozatlanul gyanúsítottak meg egy ilyen súlyos bűncselekménnyel egy volt kormánytagot, akkor Poltnak kell először mennie, utána meg tartójának, a miniszterelnöknek. Mert rohadt világot akarnak teremteni. Erőszakkal, kitervelt koncepcióval, alkotmányellenesen” - írja. Bocsánat! Majd' elfelejtettem: Éljen a nemzeti együttműködés! - zárja sorait Gyurcsány. Molnár Csaba - aki közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter volt a Gyurcsány-kormányban, majd a Miniszterelnöki Hivatalt vezette - az MSZP-választmány szombati ülése előtt újságíróknak azt mondta: ha igazak a hírek, és valóban állam elleni bűncselekményekkel gyanúsítanak korábbi tisztviselőket, az a rendszerváltás óta példátlan eset. „Egészen elképesztőnek és furcsának találom ezt a dolgot, teljesen biztos vagyok benne, hogy a független magyar bíróság előtt nem tud megállni az, hogy valakit államellenes bűncselekménnyel akarnak megvádolni. Ez az ötvenes évek tempója” - jelentette ki. Lamperth Mónika korábbi belügyminiszter úgy nyilatkozott: csak sajtóhírekből értesült arról, ami Szilvásy Györggyel történt, erre pedig nem alapozhat véleményt. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy megítélése szerint politikai döntés születetett-e, úgy válaszolt: „erősen hajazok erre, mert nem ez lenne az első ilyen lépése az ügyészségnek”. Korábban azt írtuk, hogy házkutatást tartottak Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány volt titokminiszterének otthonában a Budapesti Katonai Ügyészség nyomozói, majd előállították az egykori szocialista politikust. A Hír Televízió úgy értesült, Szilvásyt Galambos Lajosnak, a Nemzetbiztonsági Hivatal kémkedéssel gyanúsított volt főigazgatójának terhelő vallomása alapján vonták eljárás alá, bár azt az ügyészség még senkivel sem közölte, milyen minőségben - tanúként vagy gyanúsítottként - tervezik kihallgatni, így meggyanúsításáról, őrizetbe vételéről, illetve előállításáról egymásnak ellentmondó információk láttak napvilágot. Az fn.hu névtelenséget kérő forrása szerint egyébként a fő célpont valójában Gyurcsány Ferenc, aki előzőleg azt mondta, hogy az Egymásért botrány után Szilvásy György javaslatára menesztette a főigazgatót. „A felmentés során a nyilvánosságra hozott indokokon kívül más okot a miniszter velem nem közölt, amit a nyilvánosságra hozottakon kívül indokolta volna a felmentést a felterjesztés nem tartalmazott” - közölte a szocialista politikus, „cudar történetnek” minősítve Galambos ügyét. A volt miniszterelnök kiemelte, nem bűncselekmény miatt mentette fel annak idején az NBH főigazgatóját. Gyurcsány azt is kijelentette, hogy sem neki, sem egykori titokminiszterének, Szilvásy Györgynek semmilyen szerepe nincs az ügyben.

Újabb tippek a kémügyben

2011. július 7. - (nepszava.hu)

Miközben újabb teória került nyilvánosságra a Galambos-Szilvásy-Laborc ügyben, a bíróságon folytatódó UD Zrt.-vel összefüggő büntetőperben Jóri András adatvédelmi biztos úgy ítélte meg, nem lehetett jogellenes, hogy 2008-ban Szilvásy György titokminiszter a nemzetbiztonsági bizottság előtt ismertette az UD-s vezetők és fideszes politikusok telefonbeszélgetéseit. A kémügyet eközben az osztrák sajtó a Gyurcsánynak címzett kormányzati megfélemlítésnek minősítette:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=447545

Tanúskodik, Pelikán?

2011. július 7. - (varanus.blog.hu)

Török Gábor szavaival élve: „olyan ügy indult útjára, amelynek a végén valaki kiiratkozik a magyar demokráciából.” Ezzel csak egyetérteni lehet. Úgyhogy jó lenne kurva gyorsan tisztába tenni ezt az ügyet lehetőleg a nyilvánosság előtt, mert a hekkermese után csak egyet kérdezhetünk amúgy Pelikán módra: „Mi nem akarunk gyanúsítgatni, Viktor elvtárs, de nem jött egy kicsit későn ez a tűzoltóparancs?”

http://varanus.blog.hu/2011/07/07/tanuskodik_pelikan?utm_source

=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2011_07_07&utm_campaign=index

Az anti-Gorbacsov

2011. július 2. - (nepszava.hu)

Nem szeretnék Clinton asszonyra hivatkozni, hiszen ő egyetlen pillanat alatt a nemzet ellenségévé vált. Ahogyan mindenki, aki bírálattal meri illetni a Kedves Vezetőt. És ahogyan bármely gondolat, melyet eddig bő nyállal volt elvárt köpködni, ugyanilyen bő nyállal válik nyalhatóvá, mihelyt pördül a vezéri köpönyeg. Amikor Gorbacsov hatalomra került, közszájon forgott egy tipikusan korabeli vicc. Szergej felhívja Szását. „Komám, olvastad, mit írt ma reggel a Pravda? Nem, mit írt? Hűűű, ez nem telefontéma...!”

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=445802

Bauer Tamás: Kémper következik?

2011. július 2. - (galamus.hu)

Abban az országban, ahol nem is olyan régen még koncepciós perek sorában ítéltek halára ártatlan embereket, többször is kémkedés vádjával, ilyesmi nem ismétlődhet meg. Ma már nem lehetünk ilyen magabiztosak. El tudtuk volna korábban képzelni, hogy a kormánypárt frakcióvezetője kijelenti: a politikai ellenfélnek börtönben a helye? (…) A magukat politológusnak nevező fiatalemberek sietnek leszögezni: Magyarországon demokrácia van. Sőt, ahogy Orbán Viktor mondta az Országgyűlésben: szabadság. Annak ellenére, tette hozzá Orbán, hogy nyolc évig szocialista kormányzás volt. Annak ellenére. Csak az ország érdekeit veszélyeztető botrányt nem szabad csinálni. Vagyis: a szabadsággal a dolgozó nép érdekeivel szemben nem szabad élni. Mintha ilyenek mondtak volna korábban is, amikor kémpereket rendeztek Magyarországon:

http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view=

article&id=77559:kemper-koevetkezik&catid=71:a-napi-apro&Itemid=109

Bauer Tamás: Hetven éve

2011. június 27. - (galamus.hu)

A magyar jobboldal a németek példája helyett az egykori arab politikai vezető réteg példáját követi. Nem csillapítja, hanem szítja az érzelmeket. Egykori arab vezető réteget írok, mert Anvar Szadat óta az arab vezetők lépésről-lépésre eltávolodtak ettől a politikától. A magyar jobboldal ezzel szemben Orbán Viktorral az élen visszatért hozzá. Ha azok, akik tudják, hogy milyen politika szolgálja az ország érdekeit, a szomszédokkal való megbékélést, de - mint a szocialista politikusok többsége a státustörvény vagy a kettős állampolgárság megszavazásakor - nem e tudásuk szerint járnak el, hanem az emberek feltételezett érzelmeihez igazodnak, rossz úton járnak. Az érzelmeket szító Orbánt erősítik, rontva Magyarország jövőbeli esélyeit:

http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content

&view=article&id=76593:hetven-eve&catid=9:vendegek&Itemid=66

Túl Európán

2011. július 2. - (nepszava.hu)

Ne legyen kétségünk: ha az Orbán-kormány világosban is bátran bontogatta a sajtószabadságot, sötétben már a teljes rombolástól sem riad vissza. Klubrádió, Népszava és még ki tudja ki jön a sorban?, azt hiszi, hogy ezzel a mai jobb oldallal létezik megegyezés, létezik puha ellenzékiség. A hatalom, ha teheti, nem viseli el sem a kemény, sem a puha ellenállást. Hogy teheti-e? Ez a nagy kérdés. A választ csak Európa tudja megadni. Ezért hívjuk. Félek, hogy foglalt a vonal:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=445718

Vizsgálat a Népszava ellen: Se ok, se jogalap?

2011. július 2. - (nepszava.hu)

Teljes a zűrzavar a médiatörvény miatt. A médiatanács szóvivője tegnap azt mondta, a kommentek nem tartoznak a médiatörvény hatálya alá. Kiricsi Karola kijelentését éppen lapunk esete cáfolja, hiszen a törvényre hivatkozva indított eljárást egy hozzászólás miatt a médiabiztos. Az ugyan a mai napig nem derült ki, melyik megjegyzéssel volt baj, az viszont világossá vált, hogy a médiatanács is csak nehézkesen tudja értelmezni a jogszabályt:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=445850

A nap embere: Bodonovich Jenő médiaombudsman

2011. július 2. - (nepszava.hu)

A média- és hírközlési biztos, a jó Bodonovich Jenő eljárást indított a Népszava ellen egy online kommentár miatt. Melyik kommentár miatt, azt nem sikerült megtudnunk, a hatóságok egymásra mutogatnak. (…) „Létrehozzák még az ismert világegyetem talán legpervertáltabb ombudsmanszerűségét. Ezt a - nevezzük így - Hekus Döncit Szalai Annamária nevezi ki, és felette, de még titkárnőjén is gyakorolja a munkáltatói jogokat. Ő pedig minden dossziéba belekukucskál, minden fiókot kihúzhat, minden fájlt megnyithat. Még azt is megtudhatja, amire a kvázi mindenható hatóságnak sincs joga, feltéve, hogy szerinte valakit érdeksérelem (!) ért. És minderről Szalainak jelent.”

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=445770#null

Végórák a Népszavánál? Már fizetés sincs

2011. július 2. - (hirszerzo.hu)

Már a munkatársak fizetésére sincs pénz az egyre nehezebb helyzetbe kerülő Népszavánál - tudta meg a Hírszerző. Információink szerint vannak, akik április óta egyáltalán nem kaptak pénzt, mások részesültek ugyan valamilyen juttatásban, de teljesen rendszertelenül, és ez sosem érte el a fizetésüket:

http://hirszerzo.hu/belfold/20110701_nepszava_fizetes_csod

A szabadság orbáni értelmezése

2011. július 2. - (galamus.hu)

Hillary Clinton magyarországi látogatása során kijelentette „… amíg egy kormány demokratikus választásokon leváltható, addig nem lehet a demokrácia megszűnéséről beszélni.” Ez a mondat nem azt jelenti, hogy demokratikus rendszerünket a regnáló hatalom nem veszélyezteti, ez a mondat udvarias figyelmeztetés! A hátralévő szűk három év még tartogathat meglepetéseket! A külügyminiszter asszony felhívta a törvényalkotó többség figyelmét, hogy „a magyar demokrácia szempontjából kulcskérdés, milyen lesz a választási rendszer, fennmarad-e lehetősége annak, hogy a magyarok szabad, tisztességes választásokon kinyilváníthassák akaratukat, esetleg azt a szándékukat, hogy másik kormányt akarnak”. Miniszterelnökünk az ilyen világos mondatokat elengedi a füle mellett:

http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view

=article&id=77553:ugatni-meg-szabad&catid=65:az-olvasok-irasai&Itemid=101

Egyértelmű üzenet

2011. július 2. - (nepszava.hu)

Az amerikai diplomácia és maga a külügyminiszter persze ismeri a szofisztikált megfogalmazások kultúráját. Hillary Clintonnak nem az volt a célja, hogy egy ünnepélyes avatási ceremónia alkalmából a magyar miniszterelnököt sarokba szorítsa, vagy akárcsak számára kezelhetetlen szituációt teremtsen. De közös sajtótájékoztatójukon mégis igen világosan beszélt; noha szóhasználatával lehetővé tette partnerének, hogy a nyilvánosság előtt ne kelljen felvennie a kesztyűt:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=445617

A politika behatol a mindennapjainkba

2011. július 2. - (nepszava.hu)

Az ország hajdani Tinije „nyugger” korba ért, idén betöltötte a hatvanötöt. Bródy János a hallgatás évei után ismét aktív. Fellép minden rendezvényen, amely a szabadságjogokért emel szót, de nem örül annak, hogy a dalai újra érvényesek. (…) Egyre többen lesznek, akik kiábrándulnak a világmegváltó ígéretekből, és mind határozottabb formában mondják majd ki, hogy nem ilyen világban szeretnének élni! Lehet, hogy a kormányzat valóban fontos feladatokat végez el, de erősen kérdéses, vajon jól végzi-e? Ezek a már egyáltalán nem fiatal demokraták kevéssé ismerik a történelmi folyamatokat, túlságosan a jelenben élnek, és váltig hiszik, hogy a módszereik eredményeket hoznak. Én remélem, hogy sajátos működésük eredménye az lesz, hogy akaratukon kívül felébresztik az emberekben szunnyadó védekező reflexeket, és megteremtik a modern, huszonegyedik századi Magyarország valódi közösségeit:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=445229

Újabb lépés a „szakadék” felé

2011. június 30. - (168ora.hu)

Az Alkotmánybíróság új, Fidesz-közeli tagjainak kinevezésével a demokráciánk és jogállamiságunk újabb, fontos alappillére dőlt ki. Orbánék pedig újabb, fontos lépést tettek a hőn óhajtott pártállami diktatúrájuk kiépítése felé.. Az Alkotmánybíróság ugyanis ezzel elveszítette függetlenségét és eredeti funkcióját, sőt álláspontom szerint a létjogosultságát is, mivel egy újabb, fideszes pártfórum teljesen felesleges. Ugyanis Orbánék jog-, és demokrácia sértő döntéseinek meghozatalához ott van már a szavazógéppé silányított Parlament, a vezér-, és tekintélyelvű, centralizált párt, valamint a pártkatonákkal feltöltött, többi, ugyancsak direkt irányítású államigazgatási szervezet:

http://www.168ora.hu/bluzone/olvasoi-level-alkotmanybirosag

-orban-diktatura-fidesz-78252.html

Francia katolikus lap a magyar EU-elnökségról

La Croix: Magyarországon sérülnek a szabadságjogok

2011. július 2. - (168ora.hu)

Orbán Viktor Magyarországa az Európai Unió soros elnökének tisztében olyan fundamentális európai értékekkel ment szembe, amelyek közül több az általa aláírt szerződésekben is szerepel - írja az EU-elnökséggel párhuzamos belpolitikai történéseket elemző cikkében a La Croix. A francia katolikus lap értékelése szerint az uniós értékekkel ellentétes belpolitikai intézkedések dacára Magyarország végeredményben kielégítő mérleggel zárta a a féléves elnökséget:

http://www.168ora.hu/itthon/la-croix-eu-elnokseg-alapjogok-orban-viktor-78280.html

Orbán német lapnak nyilatkozott

„Jó úton haladunk, amely fájdalmakat is okoz”

2011. július 1. - (mti)

A gazdaság helyzetének megszilárdításával kapcsolatban a kormányfő kijelentette, hogy Magyarországnak közvetlen külföldi beruházásokra van szüksége. Ennek kapcsán kiemelte a német vállalatokkal való, immár hagyományos kapcsolatokat, és utalt arra is, hogy kínai beruházókkal is ígéretes tárgyalások folynak. Hangsúlyozta ugyanakkor annak szükségességét, hogy az ország csökkentse adósságait. Emlékeztetett az elhatározott adócsökkentésekre és arra, hogy az adósságféket az alkotmány is tartalmazza. „Jó úton haladunk, amely ugyanakkor fájdalmakat is okoz” - jelentette ki a miniszterelnök, az eladósodást ellenségnek nevezve:

http://hvg.hu/itthon/20110701_orban_interju_nemet_lap

Hatalomra tör a kormány a magyar olajcégben is

2011. július 7. - (nepszava.hu)

Ha nem is kérte Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató kiadatását, de jogsegély kérelemmel fordult a horvát ügyészség a magyar hatóságokhoz a Mol és a horvát INA olajvállalat ügyében. Egyes szakértők szerint ez azt jelentheti, hogy Mol cégvezetőjét Magyarországon hallgatják majd ki a vesztegetési esetről. Elemzők szerint Hernádi Zsolt megvádolása jó ürügyet kínál az Orbán - kormánynak a cégvezető eltávolításához:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=447441

Horvát sajtó: Csak most kezdődik a harc az INA-ért

2011. július 6. - (mti)

Csak most kezdődik a küzdelem az INA horvát olajtársaságért, s a szembenálló felek nem fognak válogatni az eszközökben - írta a Business.hr című horvát gazdasági hírportál szerdán annak kapcsán, hogy Orbán Viktor kormányfő előző nap Strasbourgban kizárta, hogy a magyar állam résztulajdonosként hozzájárul a Mol és az INA közötti szerződés módosításához:

http://hvg.hu/gazdasag.nemzetkozi/20110706_gazdasag_mol_ina_harc

Horvát vak parti

2011. július 7. - (Népszabadság)

Az Ivo Sanader volt horvát kormányfő ellen felhozott tízmillió eurós vesztegetési vád egyik tétje, hogy mögé elbújva vissza lehet-e szerezni horvát kézbe az INA irányításának jogát. Horvát jogi szakértők szerint ugyanis ha bebizonyosodik, hogy a Mol kenőpénz átadásával jutott kivételes helyzetéhez az INA élén, könnyedén megsemmisíthető a menedzserszerződés, hiszen törvénytelenül jött létre:

http://nol.hu/archivum/20110707-horvat_vak_parti

A Hernádi-ügy tétje

2011. július 6. - (Népszabadság)

Ne legyenek kétségeink afelől, mit, illetve kit akar a horvát ügyészség: Hernádi Zsoltot, aki ezen a nyáron aligha tervez adriai vakációt. Most a magyar ügyészségnek lényegében arról kell döntenie: megengedi-e, hogy „hozzáférjenek” a horvátok a Mol elnök-vezérigazgatójához:

http://nol.hu/gazdasag/a_hernadi-ugy_tetje

Még egy háború

2011. július 7. - (nepszava.hu)

Az állam rossz gazda. Erről másképp gondolkodóknak: tetszettek volna nem rendszerváltást csinálni. Mivel tetszettek, és e rendszerváltás körül ott téblábolt egy bizonyos Orbán Viktor is, aki átmenetileg éppen magyar miniszterelnök, nagyon álságos, midőn ez a személy a mindenható állam felsőbbrendűségéről szónokol. Most éppen vett az államnak egy regionális jelentőségű olajtársaságot, egészen pontosan 21 százalékot a Mol-ban, és máris tulajdonosnak érzi magát. Ami nyilván így is van:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=447461

Megszorítások akkor és ma

2011. július 7. - (nepszava.hu)

A Bajnai-kormány megszüntette a 13. havi nyugdíjat és módosította a nyugdíjemelés szabályait. Egyúttal elindították a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését 65 évre - a hárompilléres nyugdíjrendszer így hosszú távon működőképesnek tűnt:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=447577

Az egykulcsos adón múlhat a Fidesz jövője?

2011. július 7. - (hetivalasz.hu)

A széttagolt ellenzék miatt minden részérdek a kétharmados kormánytöbbségen belül igyekszik érvényesülni. A Fidesz vasárnapi kongresszusán világossá vált, hogy marad a „kétfejű” rendszer, jóllehet ez számos konfliktussal jár. Múlt vasárnap tíz éve először tartott kormánypártként kongresszust a Fidesz - és ez meg is látszott a szónoklatokon. A politikusok szinte szót sem ejtettek szervezeti kérdésekről, legtöbben az elmúlt egy év tanulságait elemezték. Nemcsak a pulpituson, de a büfében is szóba került a „forradalmi” lendülethez illő, ugyanakkor számos konfliktust okozó törvényalkotási tempó:

http://hetivalasz.hu/itthon/ket-fej-egy-fo-39228

Újra dübörög a tátrai kistigris?

2011. július 9. - (melano)

A Szlovák Befektetési és Gazdasági Fejlesztési Ügynökség ( SARIO) 102 új projektet regisztrált az elmúlt időszakban. A beruházások összesen 3,5 milliárd eurót hoznak Szlovákiának, hozzávetőlegesen 24 ezer új munkahelyet teremtve. A potenciális beruházók főként az autóiparból kerülnek ki. Egyes szakértők szerint nem jó, hogy az ország ennyire egyfajta iparágra szakosodik, mások viszont kis államként ezt tartják az egyedüli járható útnak. Az újonnan regisztrált projektek szerint elsősorban az autóipar, az elektrotechnikai-, illetve a műanyagipari fejlesztésekre koncentrálnak. A technológiai fejlesztések mellett jelentős az élelmiszeripari illetve a szolgáltató szektorba irányuló tőkebevonás. A SARIO jelentése szerint a beruházások Kelet-Szlovákiára összpontosulnak, ahol a legnagyobb a munkanélküliség. Tavaly 20 beruházás összesen 2 ezer új munkahelyet teremtett, miközben a tavaly év feléig összesen 69 projektet jelentettek be. Ezek túlnyomó része még mindig elbírálásra vár, ám így is a tervezett beruházások legalább 19 ezer munkahelyet teremthetnek, mely több mint 2,9 milliárd eurós összértékű befektetéssel jönnének létre.

Szlovákia bezárja kereskedelmi kirendeltségeit 15 uniós államban

2011. július 6. - (mti)

Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter szerint Szlovákia 15 európai uniós tagállamban bezárja kereskedelmi kirendeltségeit, hogy 12 új kirendeltséget nyithasson a világ más országaiban. „Bezárjuk kereskedelmi-gazdasági kirendeltségeinket Athénban, Hágában, Bécsben, Szófiában, Padovában, Berlinben, Varsóban, Ljubljanában, Brüsszelben, Párizsban, Dublinban, Prágában, Londonban, Budapesten és Bukarestben, tehát azokban az országokban, amelyek tagjai az Európai Uniónak” - közölte Dzurinda szerdai sajtóértekezletén Pozsonyban. Megjegyezte: a gazdasági diplomácia feladatait ezekben az országokban a nagykövetségek személyzete veszi át. „Mindezt azért tesszük, hogy új irodákat nyithassunk Ázsiában, Latin-Amerikában és Afrikában abban bízva, hogy éppen a világ ezen részein sikerül erősebben betörnünk a piacra” - magyarázta a döntést a miniszter. A külügyminisztérium ezekben az országokban jó lehetőségeket lát a szlovák termékek elhelyezésére, illetve vállalatok megnyerésére, hogy Szlovákiában ruházzanak be - jegyezte meg. Hozzátette: új gazdasági-kereskedelmi kirendeltség nyílik például Bagdadban, Buenos Airesben, Nairobiban, Pekingben és Ungváron.

Kihalófélben a szlovákiai magyarság

2011. július 7. - (mti)

A jórészt magyarok lakta Dél-Szlovákiában erőteljesen fogy a lakosság: ha a déli járások demográfiai mutatói Szlovákia egész területére vonatkoztatva érvényesek lennének, kihalófélben lévő országról beszélhetnénk - írta az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szerdán. A statisztikai hivatal friss adatai alapján országos viszonylatban tavaly ezer főre számítva 1,3 fővel nőtt a lakosság, ám Délnyugat-Szlovákiában mindenütt fogyott. A Nagykürtösi, Lévai, Érsekújvári, Révkomáromi és Galántai járásban a népességfogyás 1,5 és 4,7 ezrelék között mozog. A fogyatkozó lélekszámú járások közé tartozik a Losonci, a Nagyrőcei és a Rozsnyói is; ezekben a csökkenés tavaly 0,4-1,4 ezreléket tett ki, míg a Rimaszombatiban, a Kassa-vidékiben, a Tőketerebesiben és a Nagymihályiban ezer lakosra kivetítve 1,1-4 fős gyarapodás volt tapasztalható - mutat rá Lőrincz Adrián, az összeállítás szerzője. Szlovákiában a legmagasabb a népszaporulat (4,1-10,8 ezrelék) az ország északi részében, Árvában, a Szepességben és Sáros térségében. Gyurgyík László szociológus szerint az ország déli területein tapasztalható népességfogyatkozás száz évre visszamenőleg kimutatható. „Hont vármegye területén már a monarchia idején is jóval alacsonyabb volt a termékenység, mint más térségekben” - állítja a szociológus. Hozzátette: „A lakosság lélekszámának alakulását mindmáig jelentős mértékben befolyásolják a kulturális hagyományok, a felekezeti kötődés, vagy például az egykézés.” Szlovákia déli területeinek demográfiai jövőképét jelentős mértékben meghatározza a termékeny korú, 15-49 év közötti nők aránya; Gyurgyík László szerint Dél-Szlovákia lakosságának elöregedettsége magasabb az országos átlagnál, így ez további lélekszámcsökkenést vetít előre. Fontos szerep jut a gazdasági tényezőknek is, melyek az elvándorlást, illetve a gyerekvállalási kedvet befolyásolják.

Lassan elnéptelenedik Dél-Szlovákia

2011. július 2. - (sme.sk / bumm.sk)

A Statisztikai Hivatal kimutatásai szerint Dél-Szlovákiában csökken a legnagyobb mértékben a népesség száma. Szlovákia lakossága egyébként országos viszonylatban növekszik - de nem a „magyar” régiók miatt. A sme.sk-n ma megjelent cikk megállapítja, ha a déli adatok az egész országra érvényesek lennének, kihalófélben levő országról beszélnénk. A járások szerinti bontás rámutat, hogy Érsekújvár, Léva, Nagykürtös, vagy éppen Komárom országos viszonylatban is a leggyorsabban elnéptelenedő járások közé tartoznak. Országos viszonylatban tavaly minden ezer lakosra két fős szaporulat jutott - de ha a déli járásokat nézzük, ezer lakosonként öt személy tűnt el. Míg északkeletről munkát keresve vándorolnak el az emberek, délen demográfiai problémák miatt csökken a lakosság. A legmagasabb népszaporulattal az Árvai (Orava) járás, a Szepesség és Sáros környéke rendelkezik, valamint Pozsony néhány járása - ami a betelepülőkkel hozható kapcsolatba. Előbbi régiókra jellemző az esküvők magasabb és a válások alacsonyabb száma, kevesebb az abortusz és kisebb a halálozási arány is. A Sme által megkérdezett Branislav Šprocha demográfus szerint a déli járásokra már az előző évszázadokban is jellemzőbb volt a kisebb gyermekvállalási kedv, ez a mutató északon hagyományosan magasabb. A szakember szerint a lakosság etnikai összetételének is köze van a jelenséghez - északon a katolikus, családorientált közösségek dominálnak, délen viszont a magyar evangélikusok és reformátusok körében ezek az értékek kevésbé fontosak. A Szepességben és Sárosban a romák magas aránya is tevékenyen hozzájárult a szaporulathoz. Ľudmila Ivančíková, a Statisztikai Hivatal munkatársa szerint a hagyományos folyamatok ugyanakkor gyengülnek, elképzelhető, hogy hamarosan az északkeleti régiók számai is stagnálni, majd csökkenni kezdenek - elsősorban az elvándorlás miatt.

Mellszobrot kapott egy volt nácibarát

politikus Szlovákiában - a kormány elítélte

2011. július 6. - (mti)

Nyilatkozatban ítélte el szerdán a szlovák kormány, hogy Rajecben (Zsolna járás) mellszobrot állítottak Ferdinand Ďurčanskynak, a II. világháborús fasiszta szlovák állam egyik vezető politikusának. A korabeli szlovák állam zsidóellenes és nácibarát politikájának ismert képviselőjeként számon tartott Ďurčanskyt 1947-ben halálra ítélték. Ján Rybárik polgármester a mellszobor felállítását azzal indokolta, hogy Ďurčansky Rajecben született, s a történészek szerint életművében több a pozitívum, mint a negatívum. A vitatott személyiség mellszobrának köztéri felállítása ellen már korábban tiltakozott a Human polgárjogi mozgalom, a szlovákiai zsidó hitközségek szövetsége, az antifasiszták szövetsége, néhány más szervezet és számos helyi lakos is. A Human mozgalom júniusban feljelentést is tett a rendőrségen, amelynek alapján a hatóságok szélsőséges mozgalmak népszerűsítése miatt vizsgálatot indítottak. A mozgalom ugyanakkor aláírásgyűjtést is kezdeményezett a mellszobor eltávolítása érdekében. A kormány nyilatkozatában elismeri: a hatályos szabályok szerint a köztéri szoborállítás a helyi önkormányzat jogkörébe tartozik, s abba a kormány nem szólhat bele. A kabinet tagjai ugyanakkor irányadónak tartják a szlovák tudományos akadémia történeti intézetének nyilatkozatát, amelyben egyebek között ez áll: „Ferdinand Ďurčansky a Német Birodalom híveként lépett fel...magas állami tisztségekben hozzájárult a nem demokratikus rendszer megerősítéséhez, valamint az antiszemita jogi normák előkészítéséhez, elfogadásához és alkalmazásához.” A nyilatkozat szerint a szlovák kormány elítél minden olyan kísérletet, amelynek célja rehabilitálni az egykori totalitárius rendszerek jelképeit és elitjeit, amelyek felelősek a bűnökért és az emberi jogok durva megsértéséért. Ferdinand Ďurčanskynak nagy szerepe volt az első Csehszlovák Köztársaság 1939-es felbomlásában. A politikus 1938 és 1940 között több miniszteri tisztséget is betöltött Szlovákiában. Miután külügyminiszterként megpróbált részben önálló szlovák utat keresni, menesztették tisztségéből. 1945-ben Nyugatra menekült. 1947-ben Szlovákiában távollétében háborús bűnösnek nyilvánították és halálra ítélték. Az ítélet ma is jogerős.

Árpád Pajzs díjátadó ünnepség - először a Felvidéken

2011. július 1. - (felvidek.ma)

A komáromi Tiszti Pavilonban július 2-án, 11 órától kerül sor az Árpád pajzs díjátadó ünnepségére. A Szörényi Levente zeneszerző által alapított díjat először adják át a Felvidéken. A hagyományokhoz hűen ezúttal is hét személyt részesítenek elismerésben - tájékoztatott Horváth Frigyes kuratóriumi elnök. A Holdvilágárok Alapítvány által létrehozott Árpád Pajzs-díjat 2007-ben adták át először a 907-es pozsonyi csata és Árpád fejedelem halálának 1100. évfordulója alkalmából. A díjat az alapítvány kuratóriuma idén is azoknak ítélte, akik munkásságukkal és életvitelükkel szolgálják a magyarságot és a nemzeti érdekeket. „Ez a pajzs lényegében, meg a díj maga, szimbolikus védelmet ad a díjazottnak. Nem arról van szó, hogy ha felé rohannak egy lándzsával, akkor meg tudja magát védeni, hanem inkább lelki és szellemi, erkölcsi emberi védelmet gondolunk” - emelte ki Szörényi Levente, a Holdvilágárok Alapítvány alapítója. A korábbi díjazottak között volt többek között Duray Miklós felvidéki politikus-közíró, Kassai Lajos hagyományőrző lovas íjász, Chrudinák Alajos, a magyar televíziózás kiemelkedőbb képviselője, Szervátiusz Tibor szobrászművész.

Nincs időnk a halogatásra!

2011. július 2. - (Mészáros László - felvidek.ma)

Kell-e nekünk a nemzeti önrendelkezés (értsd halkan: „autonómia“), és ha igen, akkor milyen formáit látjuk átjárhatónak és mikor? A területi autonómia a megoldás, amely nemzetrészünk fennmaradását úgy-ahogy biztosítja. A többi csak részmegoldás, az elnyomás enyhítésére. Ami az időpontot illeti, elég nagy késésben vagyunk már, tehát nincs időnk halogatásra, meg az emberjogi kérdések kozmetikázására, mint napjainkban tesszük. Ki kell végre állni a megmaradásunkat biztosító önrendelkezés mellett. Hiszen szégyen, hogy évtizedek múltán jutottunk csak el oda, hogy magyar feliratok is díszelegnek majd vegyes lakosságú városainkban és falvainkban. Vajon mikor lesz természetes a magyar nyelv használata is, minden megkötés nélkül szülőföldünkön? Csak várjuk, és várjuk a sültgalambot? Milyen demográfiai mutatók várhatók az elkövetkező harminc-ötven évben a felföldi magyarság körében? Ha rövid időn belül lesz autonómiánk, akkor megmaradunk, s talán létszámunkban növekedés is beállhat. Ha másként cselekszünk, lehúzhatjuk a redőnyt:

http://www.felvidek.ma/nezopont/velemeny/29250-nincs-idonk-a-halogatasra

Beszippant bennünket a szlovák nyelvi közeg

2011. július 2. - (felvidek.ma)

Sajnos, az EU-ba való belépés nem hozta meg a kisebbségek, így a magyarok alkotmányos jogállásáról szóló törvényt Szlovákiában, és továbbra is folyik a magyarok kitelepítése az általuk lakott területekről. Csak most nem marhavagonban hatósági felügyelettel, hanem önként, csendesen, szinte észrevétlenül, de nagyon hatásosan:

http://www.felvidek.ma/nezopont/publicisztika/29248

-beszippant-bennunket-a-szlovak-nyelvi-kozeg

A népfogyatkozás történelmi okai

2011. július 3. - (Vadkerty Katalin - Új Szó)

Nem tudom, hogy a történelem groteszk fintoraként vagy tragédiájaként értelmezzem a tényt, hogy a 21. század második évtizedének első tavaszán egy magát demokratikusnak deklaráló európai uniós országban - nemzeti kisebbségként - veszteségeinket felmérve konferencián kell keresnünk megmaradásunk lehetőségeit. Asszimiláció: a kisebbségbe kerülésünk, vagyis 1918 ősze óta szótárunk legfélelmetesebb fogalma, veszteségeink szóbeli szimbóluma. Az asszimiláció nem újkori találmány, talán egyidős az emberiséggel. Beismerjük, mi, magyarok is megtettük, nem is egyszer, s az asszimiláció jelen volt a történelmi Magyarország mindennapjaiban is. Elismerjük, hogy a 18. század utolsó harmadától modern polgári nemzetté alakuló magyarság saját nemzeti államának tekintette a Kárpát-medencét. Aszintén nemzetté alakuló szlovákok elleni, a 19. század utolsó harmadától felerősödött asszimilációért Magyarország, a magyar kormány és a történettudomány többször is bocsánatot kért. Tény, hogy megtörtént, de ez az asszimiláció nem volt végzetes. A szlovákság az „ezeréves elnyomás”-ból életképesen, a középkori szállásterületénél kiterjedtebb etnikai területen élte megaz 1918-as évet:

http://ujszo.com/online/kultura/2011/07/03/a-nepfogyatkozas-tortenelmi-okai

Berényi: Új korszak kezdődött Magyarországon

A Magyar Koalíció Pártja visszautasította, hogy a Fidesz vazallusa lenne

2011. július 3. - (mti)

Aki nem vállalja fel a magyarság megmaradásának igényét, az nem igazán demokrata - hangoztatta a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a Fidesz tisztújító kongresszusán, vasárnap Budapesten. Berényi József azt mondta, a magyar kormány értékmentő politikát folytat és őszinte a részéről az együttműködési igény. Mint fogalmazott, nagy öröm és boldogság volt számukra látni a választási eredményeket, tudták, új korszak kezdődött Magyarországon és a Kárpát-medencében. Számukra azonban a Felvidéken ez már nem így volt, helyet kapott egyfajta álpolitizálás, és mára nyelvhasználati jogaik rosszabbak, mint korábban voltak - vont mérleget. A felvidéki magyar politikus örömét fejezte ki a MÁÉRT újbóli összehívása miatt, hogy továbbra is működik Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, ez igazolja azt, hogy a Fidesz-KDNP kormányzat, azt ami jó volt, nem szünteti meg, folytatja, felvállalja, és ésszerűen, racionálisan állnak hozzá a mai kormányzati vezetők a határon túli magyar politikához. Berényi József üdvözölte az alaptörvény elfogadását, mint mondta, Magyarországon elérték, hogy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők. „Mi nagyon messze vagyunk ettől” - fogalmazott, hozzátéve: Magyarország megint példát mutatott mindenki számára. A szlovákiai politikus komoly előrelépésnek nevezte azt a passzust, hogy Magyarország nem csak felelősséget érez, hanem felelősséget visel a határon túli magyarok iránt. Azokról a vádakról, hogy kapcsolatuk a Fidesszel vazallusi lenne, azt mondta, aki ezt állítja, vagy hazudik, vagy direkt félretájékoztat, vagy magukból indulnak ki. Nem vazallusi és alárendelt ez a szerep, ellenkezőleg, a magyar kormány és a kormánypárti politikusok keresik a lehetőséget, miként segítsenek és a legkisebb mértékbe sem szólnak bele, hogyan alakítják otthon a politikájukat. Az MKP elnöke ezért külön is köszönetet mondott. Leszögezte: elutasítja azt a hozzáállást, amely a demokráciát és a magyarság megőrzését szembe állítja a jogállamiság védelmével. Aki nem vállalja fel a magyarság megmaradásának igényét, az nem igazán demokrata - fogalmazott Berényi József, hozzátéve: ma olyan kormány van Magyarországon, amely értékmentő politikát folytat, és őszinte a részéről az együttműködési igény. Ugyanakkor néhány szomszédos országban - beleértve Szlovákiát is - mintha divat lenne Magyarországot „lealázni”, megpróbálni izolált helyzetbe hozni - fogalmazott. Megjegyezte: Szlovákiában kettős állampolgár lehet bárki, csak néhány felvidéki magyar nem, kettős mércét alkalmaznak, amit elfogadni nem lehet. Azt kérte, a kormány - velük együtt - ezt a kérdést tartsa napirenden, próbálják meg kezelni.

Szabó Tímea: Az LMP a felvidéki magyarok mellett is kiállt

2011. július 3. - (mti)

Az LMP a megalakulása óta következetesen jár el kisebbségi-emberi jogi ügyekben, így nem csak a tibetiek, hanem a két éve a Felvidéken élő magyarok érdekében is felemelte a szavát - közölte az ellenzéki párt országgyűlési képviselője vasárnap az MTI-vel. Szabó Tímea, a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának alelnöke az MTI-hez eljuttatott közleményét Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkárnak címezte, arra emlékeztetve a fideszes politikust, hogy az LMP azonnal felemelte a szavát a szlovákiai nyelvtörvény miatt. A közlemény szerint a Fidesz kongresszusán Varga Mihály - arra utalva, hogy LMP-s képviselők hétfőn Tibet-pólóban jelentek meg a parlamentben - azt állította: nem emlékszik, hogy amikor a felvidéki magyarok nyelvhasználatát korlátozta Szlovákia, akkor felemelték volna a szavukat a kisebbségi magyarokért. Szabó Tímea szerint Varga Mihály memóriája „nem túl friss”, hiszen az LMP honlapján még most is olvasható a szlovákiai nyelvtörvény miatt kiadott állásfoglalásuk. Közölte, az LMP a kisebbségi-emberi jogi ügyekben egyenlő mércével mér a magyarországi romák, a felvidéki magyarság, a tibeti és a székelyföldi autonómia, a gázai vagy az iráni jogsértések esetében egyaránt. Mint megjegyezte: a Fidesz három évvel ezelőtt még azért bírálta az akkori kormányt, mert nem lép fel Kínával szemben a Tibetet sújtó elnyomás miatt. „Azóta Orbán Viktor Kína-politikája még Gyurcsány Ferenc dicséretét is kiérdemelte” - írta közleményében Szabó Tímea.

Radičová: Rettenetes válság tombol Európában

2011. július 2. - (bumm / sita)

Iveta Radičová egy interjúban beszélt az Európában tomboló válságról. Véleménye szerint az emberek nem azt a kormányt szidják, melyet valójában szidniuk kellene. A politika Iveta Radičová kormányfő szerint nem elsősorban a hatalomról szól. „A hatalom eszköz. A politikának konkrét megoldásokról és döntésekről kell szólnia, melyeket az embereknek egy idő után fel kell tudni mérniük, érezniük, tapasztalniuk. Ez az én tükröm” - jelentette ki a kormányfő a SITA hírügynökség kérdésére, belenéz-e a tükörbe, amit Robert Fico tanácsolt neki a kormányfői hivatal átadásakor. „Tükröt leggyakrabban a sajtó és a polgárok tartanak nekem, ezt figyelem” - tette hozzá. A kormányfő a hírügynökségnek adott interjújában elismerte: gyakran nagyon dühös tud lenni. Hozzátette, ez elsősorban akkor fordul elő, ha hibázik, és önmagát okolja. „Idézni nem fogom, de szidom magam, és kitartóan keresem a módját, hogyan hozzam helyre a hibámat” - tette hozzá. A kormányfő két héttel ezelőtt Szlovéniában arról beszélt, hogy az emberek néha nem értik a reformokat. Nem értik, miért kell megtenni bizonyos lépéseket. „Európa szörnyű válságban van. Én nem akarom nap mint nap ismételgetni az embereknek, milyen baj van. A kormánnyal karöltve az a dolgunk, hogy keressük a fokozatos kilábalás lehetőségét. Kérdésére azonban az igazat kell felelnem, ami valóban nagyon rossz. A válság olyan hatalmas, hogy államcsődökről kell beszélnük, olyan államok csődjéről, melyekre nemrégiben még példaként tekintettünk. Senki nem mondta volna egy-két évvel ezelőtt, hogy Spanyolország, Portugália, Belgium, Olaszország, Görögország a létezésért fog küzdeni” - magyarázta Radičová. Elmondása szerint azt sem sejtette senki, hogy Párizsban tele lesznek az utcák tüntetővel, Nagy Britanniában, a demokrácia és a nyugati civilizáció gazdaságának bölcsőjében pedig az emberek szétverik az üzleteket és a bankokat. „Mi történik tulajdonképpen? Mit kell megoldanunk? Mire kell válaszolnunk? Áthatolhatatlan szakadék van aközt, amit az emberek nap mint nap megtermelnek a gyárakban, a földeken, vagy szolgáltatásként nyújtanak, s aközött, amit a politikusok ígérnek. Hatalmas szociális jelzálogból éltünk, és már senki nem akar nekünk kölcsönözni erre” - jelentette ki. Radičová szerint ezért az állapotért a felelőtlenség okolható. „Konkrét politikusok felelőtlensége, konkrét intézmények felelőtlensége, az említett bankoké és hitelminősítő intézeteké, az európai intézményeké, melyeknek figyelnie kellett volna a helyzetet. S legfőképpen a csalás és a hazugság játszik szerepet” - tette hozzá. Elmondása szerint a szlovák gazdaság nagyon függ Németország és más európai országok sikerességétől. S ezt valóban nehéz megmagyarázni. „Kit kellene szidnia az embereknek? A kormányt szidják. Úgy gondolom azonban, hogy ma nem azt a kormányt szidják, melyet kellene, mert nem ez a kormány okozta, hogy Szlovákiát ilyen állapotban vettük át. Az önkormányzatok adóssága több mint 540 millió euró volt, a kifizetetlen számlák 20 milliót tettek ki. A vasúttársaságok adóssága majdnem egymilliárd volt. Az igazságügyi tárcánál 18 millió, ott nem voltak kifizetve a szakértők, a tolmácsok, a tanúk, sőt, nem fizették ki a bűncselekmények áldozatainak kárpótlását sem. Ezt az adósságot a tavalyi év végéig törlesztettük. Az egészségügyben a kórházak 150 milliós, az egészségügyi biztosító 50 milliós, mások 60 milliós adóssággal küzdenek, nem szólva a Szociális Biztosítóról és más tárcákról. Amelyik szektort képletesen szólva megnyitottuk, ott kifizetetlen számlákat találtunk az asztalon” - magyarázta a kormányfő.

Radičová hármast adott a kormánynak

2011. július 9. - (bumm.sk)

Hármassal értékeli saját kormányát Iveta Radičová kormányfő. A Sme napilapnak adott interjújában beszélt a kabinet egy évéről, Gašparovič államfővel való viszonyáról, és arról, szereti-e a sajtót. A napilap nemrég csaknem 50 embert kért fel arra, értékeljék a kormány egy évét. A kabinet hármast kapott az ankéton, s Radičová ezzel egyetért. „Nagyon szigorú tanár voltam, tehát egyetértek” - jegyezte meg:

http://www.bumm.sk/57536/radicova-harmast-adott-a-kormanynak.html

Lassan elfogyni?

2011. július 4. - (felvidek.ma)

A szlovák Statisztikai Hivatal közzétett adatai szerint a természetes szaporulat alacsony száma a szlovákokat is lassan, de biztosan a kihalásra ítélt népcsoportok közé „tereli”. Szlovákia, átfogó népesedési programok és gyökeres szociális változtatások nélkül szintén eltűnhet Európa térképéről. Közép- és Nyugat-Európának, ahol ez a folyamat szintén fellelhető, ahol ugyanazok a gondok, bajok, velük együtt kell cselekedni. Együtt az Európai Unióban egymásért, az őseink ránk hagyott kincséért. Jobb életkörülmények biztosításával a több gyermek vállalásáért. Felvidéken, az ügyeink intézésére kapott önrendelkezéssel, pénzzel és intézményeinkkel, részükről gyors intézkedéssel - például az anyanyelv használatának kiterjesztéséről és a magyar-nyelvű oktatás színvonalának növeléséről - kell harcolni a 3 - 4 gyermekes szlovákiai magyar családmodellért!

http://www.felvidek.ma/nezopont/jegyzet-kommentar/29273-lassan-elfogyni

Újabb „idióta” találtatott

2011. július 4. - (felvidek.ma)

Természetes jogainkról, szülőföldünkről soha nem mondunk le. Ezért inkább én is beállok az idióták közé, hogy szaporítsam soraikat. Mert anyámtól ezt is megtanultam: „Fiam, ha nem tudsz valamit megérteni, sem megmagyarázni, akkor legjobb, ha hallgat az ember, mert így nem árthat senkinek”. Az ismert mondás szerint hallgatni arany, de sajnos a fordítottja is igaz: az igazságért beverik az ember fejét:

http://www.felvidek.ma/nezopont/velemeny/29269-ujabb-qidiotaq-talaltatott

Chmel: A szlovák társadalom nem fogékony mások problémáira

2011. július 2. - (mti)

Rudolf Chmel, a szlovák kormány emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettese úgy látja, hogy a szlovák társadalom nem fogékony mások problémáira, beleértve a nemzeti kisebbségek elvárásait is. „A szlovák társadalom nem fogékony a mások problémáira, igényeire, és ez nemcsak a kisebbségek elvárásaira igaz, hanem a szociálisan hátrányos helyzetűekre, a melegekre, az idős emberek helyzetére. Mindez púp a hátukon” - jelentette ki Chmel abban az interjúban, amelyet az Új Szó című szlovákiai magyar napilap közölt szombaton. „A kisebbségi kérdés a szlovákok számára a magyarkérdéssel azonos, és elkeserítő, hogy egyes pártok az ellenszenv növelésével szerezhetnek szavazatokat” - szögezte le a politikus, aki a Híd magyar-szlovák pártot képviseli a kormányban. Chmel szerint a szlovák „ellenzék programszerű magyarellenességre összpontosít. Az egész ellenzéki hozzáállás jellemzője, hogy a többségi nemzetnek joga van kijelenteni, mire van szüksége a kisebbségeknek. Egyszerre félelmetes és szánalmas ez a fajta egoizmus”. A politikus úgy véli: a nyelvtörvény kompromisszumok eredménye, de vállalható, mert előrelépést jelent. Chmel sajnálja, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvényt a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a magyar kormány is bizonyos területeken visszalépésként értékeli. „A 15 százalékos nyelvhasználati küszöb hosszú távon jelentős perspektívát ad a kisebbségeknek. Lehetővé vált, hogy bizonyos okiratokat a kisebbségek nyelvén is kiadjunk, a kétnyelvű nyomtatványokról és a földrajzi nevek használatáról nem is beszélve. A gyakorlatban egyébként eddig is működtek a dolgok, de most kaptak hatékonyabb törvényi támaszt” - mutatott rá a Híd alelnöke. „Elkeserítő, hogy az MKP is ezt kommunikálja. A törvénymódosítás hozadéka világosan mérhető. Tény, egy ilyen törvény beterjesztőjének számolnia kell azzal, hogy a jóváhagyásához szükség lesz kompromisszumokra. Törvénytervezetünk első változatával nagyon magasra tettük a lécet, s ez eleve feltételezte, hogy a tárgyalásokat a mindkét fél számára még elfogadható kompromisszumok keresése jellemzi majd. Ezt az MKP politikusai is tudják, hiszen voltak tapasztalataik, mennyi mindent kell feláldozni ahhoz, hogy egy kisebbségi identitással foglalkozó törvényt megszavazzon a szlovák parlament” - fejtette ki Chmel. „A szlovák politika része, hogy a magyaroknak mindent fogvicsorgatva adnak meg. Még a keveset is. A kisebbségi nyelvtörvénnyel nem értük el ugyan a maximumot, viszont amit elértünk, az fölöttébb tisztességes egyezségnek tekinthető” - vélekedett a kormányfő-helyettes. A magyar kormány álláspontjával kapcsolatba pedig azt mondta: „A magyar kormány értékelését pedig nem szívesen kommentálnám. Azt a jogot nem vitathatom el tőle, hogy véleményezheti, de hadd ne kelljen ezeket a bírálatokat tudomásul vennem egy olyan kormánytól, amely nem veszi tudomásul annak a pártnak az érdekeit, amely ezt a nyelvtörvény-módosítást kiharcolta.”

http://ujszo.com/online/kozelet/2011/07/02/lemondtam-volna-ha-nem-szavazzak-meg

EU-elnökség: Magyar sikertörténet,

súlyos taktikai hibával és botrányokkal

2011. július 7. - (velemenyvezer.blog.hu)

Kijelenthető, hogy Magyarország sikeresen zárta hat hónapos uniós soros elnökséget: több, kimondottan gyengén teljesítő elnökség után Magyarország az általa elvégzett munkáért az Unió különféle szervei részéről komoly dicséretben részesült. Mégis, ha a jövőben egyszer majd visszatekintünk a 2011-es év első felére, mindenkinek a médiatörvény és az új alkotmány körüli botrányok fognak eszébe jutni:

http://velemenyvezer.blog.hu/2011/07/07/eu_elnokseg_sikertortenet

Balogh Csaba az új pozsonyi magyar nagykövet

2011. június 30. - (Új Szó)

Balogh Csaba személyében kap új magyar nagykövetet Szlovákia. Heizer Antal jelenlegi nagykövet szolgálati ideje ugyanis júliusban lejár. Balogh Csaba korábban a magyar külügyminisztérium Szlovákiáért is felelős osztályán tevékenykedett. „Egy fiatal karrierdiplomatáról van szó, aki eddig több térségi országban dolgozott” - árulta el lapunk kérdésére Heizer Antal. A nagykövet elmondása szerint már a szlovák külügyminisztérium is megadta a beleegyezését. Heizer Antal 2006-tól látja el a nagyköveti tisztséget. Távozásának alkalmából interjút is adott:

Heizer Antal leköszönő nagykövet:

„Nyitottság, nyitottság, nyitottság”

2011. július 3. - (Veres István - Új Szó)

Öt évig képviselte Magyarországot Szlovákiában, kiküldetése júliusban lejár. Heizer Antal leköszönő pozsonyi magyar nagykövetet a szlovák-magyar viszony alakulásáról és a magyar uniós elnökségről kérdeztük.

- Kiküldetése alatt melyik volt az a pillanat, amelyre a legszívesebben emlékszik?

- Sok ilyen emlékem van. Amelyik talán legközelebb áll hozzám, hogy évente egyszer Torna mellett felmentünk a hegytetőre, és megkoszorúztuk a magyar katonasírokat. Ez számomra azért is fontos, mert én továbbra is keresem a nagyapám sírját, akit 1945-ben halottá nyilvánítottak, de nem tudjuk pontosan, hol halt meg. Királyrévben a temető sarkában felavatott lélekharang szintén egy ilyen momentum. A diplomáciai munka ezen emberi oldala nagyon közel állt hozzám.

- Mi a helyzet a negatív emlékekkel? Mi volt a legforróbb helyzet, amibe belekerült?

- A legkellemetlenebb emlékeim a politikai feszültségekhez kötődnek. Sólyom elnök úr kitiltása az egyik ilyen kudarcélmény volt. Ezt az esetet jogdiplomáciai szempontból még sokáig fogják elemezni. Kudarcként könyvelem el azt is, amikor eldőlt, hogy a szlovákiai magyar politikai elit egy része kivált az MKP-ból.

- Miért tartja ezt negatívumnak?

- Hosszú távon lehet csak reális értékelést adni, hogy ez gyümölcsöző lesz-e vagy sem. Én eddig inkább csak a negatívumait tapasztaltam, és úgy gondolom, hogy ilyen nagyságú közösség csak egységes politikai képviselettel tudja hatékonyabban érvényesíteni az érdekeit.

- Az MKP mint egyedüli magyar kisebbségi párt viszont inkább kivételnek számított a Kárpát-medence magyar pártjai közt, Szerbiában és Romániában is megosztott a magyar politikai képviselet.

- Én a magyarországi kisebbségi politikából jöttem, és azt láttam, hogy sokkal könnyebben érvényesülnek azok a közösségek, ahol a meglévő belső vitákat belül lefolytatták, és kifelé egységes politikát folytatnak. De ez minden közösségnek a saját döntése. Szlovákiában is láttunk már többpárti magyar politizálást. Jelenleg szintén egy kísérlet zajlik, és csak remélni merem, hogy jelentősebb kár nem származik belőle.

- Ön tavaly a parlamenti választások éjszakáján megjelent a Híd székházában, viszont hangsúlyozta, hogy szigorúan magánemberként van ott.

- Ez egy érdekes éjszaka volt, megjelentem az SaS és az MKP székházában is. Amikor az exit poll eredmények alapján úgy tűnt, hogy a Híd és az MKP is bekerül a parlamentbe, megvalósulni látszott az, amiről a politikusok azt mondták, hogy ez a maximum, ami az itteni kisebbségi politizálásban elérhető. Hajnalra viszont kiderült, hogy néhány ezer szavazat híján ez nem valósul meg.

- Milyen a viszonya a Híd politikusaival?

- A párt képviselőivel kiegyensúlyozott viszonyom volt, kormányzati szerepvállalásuk után ez folytatódott. A magyarországi politika is azt hirdette, hogy válasszuk külön a pártkapcsolatokat a kormányzati kapcsolatoktól. A Híd által vezetett minisztériumoknak a magyarországi társminisztériumokkal gyakorlatias és mindennapi kapcsolatuk van, ez remélem így is marad. Ugyanez jellemző a Radičová- és az Orbán-kormány kapcsolataira is.

- Milyennek látta a Fico-kormány külpolitikáját, és milyennek a Radičová-kormányét?

- A diplomatáknak nem tisztük, hogy minősítsenek, úgy fogalmaznék, hogy más volt. Mindkét országban változások történtek, más koncepciókkal rendelkező kormányok jöttek, és úgy tűnik, hogy a néppárti típusú kormányok együttműködése gyümölcsözőbb és gyakorlatiasabb, mint a szocialista típusúaké. Ebben viszont szerepe lehet a magyar EU-elnökségnek, és a szlovák V4-elnökségnek is.

- Miért volt olyan sikertelen a Fico- és a Gyurcsány-, illetve Bajnai-kormány párbeszéde?

- A szlovák kormánykoalíciónak akkor része volt a Szlovák Nemzeti Párt, melynek retorikája kiterjedt az egész kormányzatra, ezzel pedig Magyarországnak borzasztó nehéz volt bármit is kezdenie.

- Milyen változásokat érzékelt a Radičová- és a Fico-kormány külpolitikája között?

- Minden kormányt a választói minősítenek. A jelenlegi szlovák kormány lépéseit magyar szempontból pozitívan értékelem, nagyon mély és gyakorlatias együttműködés zajlik. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy mindkét külügyminisztérium úgy gondolta, a magyar EU-elnökséget és a szlovák V4-elnökséget teljes körűen össze kell hangolni. Tervezhető módon lehetett építkezni az elmúlt évben, ez a korábbi időszakra nem igazán volt jellemző. Akkor egy-egy találkozó után úgy tűnt, hogy felépítettünk valamit, de a rákövetkező hónapokban ez összedőlt.

- Mennyire érezte meg nagykövetként, hogy a Fico-kormány igyekezett mindig kiaknázni a magyar témát?

- A szlovák politikában ma is megvannak ezek az erők, bizonyos belső okok hatására szeretettel veszik elő a magyarkérdést, ezzel a közvélemény figyelmét könnyű elterelni más témákról. Egy ország szerintem akkor tud sikeres lenni, ha elsősorban önmagával, a jövőjével, és nem másokkal foglalkozik. Szlovákia sikeres ország, a szlovákság sikeres nemzet, erre bizonyíték az is, hogy az elmúlt ezer év viharaiban fenn tudtak maradni. A gazdasági mutatók szerint Szlovákiának jól megy, én ettől kezdve nem látom okát a bizonytalanságnak. Szlovákia nemzeteinek bátran vállalniuk kell a saját teljesítményeiket, önmagukkal szembenézni, és akkor könnyebb lesz a múltba is visszatekinteni.

- Lát erre esélyt a közeljövőben?

- Bizonyos fokig naivitás ezt várni, néhány évtizedig ez még nem fog megváltozni. De ez egykor így volt Magyarországgal is, több száz évig mindig az osztrák sógorokhoz hasonlítottuk magunkat, ami egyébként jó viszonyítási alap volt, mert egy lépéssel mindig előttünk jártak. Ezen túl kell lépni, ez még vár a szlovákokra. A magyarok és a szlovákok viszont ellenségek soha nem voltak, az együttélés a Magyar Királyságban vagy a Habsburg Monarchiában mindig harmonikus volt. Össze sem vethető a két nép viszonyrendszere például a háborúkkal tarkított közös német-francia múlttal.

- Létezik valamilyen professzionális diplomáciai hozzáállás a múlt vitáinak kezeléséhez?

- Én azt hiszem, hogy igen, szlovák-magyar viszonylatban működik a közös történészi vegyes bizottság. A történészekre kell hagyni, hogy ezeket a dolgokat vizsgálják. A múltban sajnos sokszor politikusok mondtak ki történelmi igazságként beállított tételeket, amiket az áltörténészek átvettek. Ha a politika beavatkozik a történelembe, annak lehetnek negatív következményei is, gondoljunk a pozsonyi Szvatoplukszobor körül kialakult belső vitákra. A történészek tehát megfogalmazzák saját igazságaikat mindkét oldalon, ezeket pedig összevetjük. Teljesen természetes, hogy más népcsoportok igazságai más élethelyzetükből fakadóan eltérőek lehetnek.

- Hogyan látta a szlovákiai magyarokat, amikor idejött, és milyennek látja őket most?

- Nekem előtte elsődlegesen a magyarországi szlovák közösségen keresztül voltak kapcsolataim Szlovákiával. Amikor idejöttem, meglepett az az öntudatosság, amely a határon túli közösségekben van. Sokkal inkább becsülik például a történelmet. Az anyaországban ez természetes és megszokott. Itt pedig a közösség maga szervezi a megemlékezéseket, maga érzi fontosnak, hogy megemlékezzen a múlt eseményeiről. A tudatos vállalás szintje az, ami nemzetépítő erőként munkál a határon kívül rekedt nemzettestekben.

- Térjünk rá a magyar uniós elnökségre. Mitől lesz ez az elnökség nevezetes még évek múlva is?

- Azt szokták mondani, hogy az első elnökség mindig emlékezetes. Európa szempontjából szerintem nagyon fontos volt, hogy a magyar elnökség megkavarta az állóvizet. Azokhoz a gazdasági döntésekhez, amelyeket az elmúlt fél évben meghoztak és előkészítettek, szükség volt új gondolatokra. Néhány éve még szentségtörés volt külön adókról beszélni a válságkezelés kapcsán. Ma már szinte minden európai ország használja azokat a lépéseket amelyeket Magyarország az elsők között kezdett alkalmazni. Vagy például a költségvetési hiány számításának az átalakítása és a nyugdíjpénztárak beszámíthatósága érdekes és új szakmai gondolatok voltak. Nem álltak le a csatlakozási folyamatok sem, az észak-afrikai válságok ellenére a keleti szomszédságpolitika is fontos maradt.

- Hogyan teljesített a magyar szakmai apparátus?

- Lendületes közigazgatási munkát tudtunk folytatni Brüsszelben, holott hat-hét éves uniós tagként még nem igazán tudtuk, hogyan működik az EU. Megtanultuk működtetni az unió több tízezres apparátusát. Azt szokták mondani, az első elnökséggel lesz valaki igazából uniós tag, ugyanis akkor érzi egy ország, hogy nem egy a huszonhétből, hanem az ő gondolatai, ötletei lehetnek az elsők. Ez viszont, hangsúlyozom, nem működhetett volna, ha a visegrádi országok nincsenek mellettünk, és nincs a Visegrád+ rendszer. Ezekben látom az elnökség sikerét. A sort lehetne folytatni egy sor konkrétummal, a horvát csatlakozási tárgyalás lezárásával, a Duna-stratégiával, a romastratégiával, melyek tényleges eredményét a jövő mutatja meg.

- Milyenek a visszhangok?

- Az eddigi visszajelzések egyértelműen sikeresnek ítélik meg a magyar EU-elnökség tevékenységét. Egyesek azt mondják, majdhogynem túlontúl aktívak voltunk, főleg az előző belga elnökséggel összevetve. Most pedig segítünk a lengyeleknek, hogy soros elnöklő országként ezt a lendületet tovább tudják vinni.

- Sokak szerint kudarcként értékelhető, hogy a keleti partnerségi csúcsot nem Magyarországon, hanem Lengyelországban rendezték meg, holott ezt az éppen elnöklő országban szokták.

- A fehérorosz választások miatt nehéz lett volna olyan csúcsot rendezni, amelyen az összes keleti partner ott van. Egyébként már korábban megegyeztünk, hogy a csúcsot közös lengyel-magyar elnöklettel fogjuk megtartani. Én abban semmi problémát nem látok, hogy erre nem Budapesten, hanem Varsóban került sor.

- Bírálták az elnökséget szimbolizáló szőnyeget is, amely a történelmi Magyarországot ábrázolta.

- Korábban a cseh elnökség alatt is kritizáltak egy hasonló művészi alkotást. Az én véleményem, hogy a legszerencsésebb elsősorban a művészt, az alkotót összehozni a kritikusokkal. Meghallgatni őt arról, milyen jelentést szánt az alkotásának. Manapság nem hiszem, hogy Magyarországon művészeknek lehetne politikai megrendelést adni, hogy ilyet vagy olyat alkossanak.

- A szlovén miniszterelnök nemrég kijelentette, hogy Magyarországot az elnökség után elszigetelnék.

- Ezekkel a hírekkel szerintem különösebben nem kell foglalkozni, a szlovén miniszterelnök már jelezte, hogy tisztázná ezt az ügyet. A sajtó valószínűleg nem teljes hitelességgel adta át az elhangzott szavak jelentését. Egy ilyen gondolatot képtelenségnek tartok. Állami szinten olyan szoros kapcsolatrendszereink vannak szomszédainkkal, szövetségeseinkkel, köztük Szlovákiával is, amelyek ezt lehetetlenné teszik.

- Mit vár az utódjától?

- Egy fiatal karrierdiplomata kolléga érkezik hamarosan Pozsonyba, aki eddig több térségi országban dolgozott, Balogh Csabának hívják. Már a szlovák állam is megadta a beleegyezését. Remélem, a nagykövetség tevékenysége, amely a szakmai munkára helyezi a hangsúlyt, vele tovább folytatódik.

- Egy mondatban mit tudna tanácsolni a következő pozsonyi magyar nagykövetnek?

- Nyitottság, nyitottság és nyitottság. A felvidéki magyarság problémái iránt és a szlovák politikai elit iránt is, hiszen fontos, hogy ismerjük a problémák okait. Ha lezárunk bizonyos ajtókat, úgy nagyon nehéz dolgozni.

- Mihez kezd a megbízatás után?

- A magyar külügyi rendszer értelmében két évet otthoni szolgálatban kell töltenem. A külügyminisztériumban folytatom a pályafutásomat. A múlt héten egyébként a miniszterelnök úr azt javasolta, hogy könyvben írjam meg az elmúlt öt év magyar-szlovák diplomáciai történéseit. Nagyon gondolkodom a felkérésen, ha az élet úgy hozza, neki is állok.

Egyházi boom az oktatásban

Páholyban érezhetik magukat a katolikusok

2011. július 8. - (Népszabadság)

A kétharmados parlamenti többséggel bíró jobboldal elérte, amit akart: az önkormányzatok sorra dobják be a törülközőt és adják egyházi kézbe iskoláikat. A kormányzat feltehetően azzal kalkulál, hogy - amikor megfelelőnek találja a felekezeti intézmények arányát - megállítja a folyamatot. Azonban a helyzet nem ilyen egyszerű:

http://nol.hu/belfold/20110708-paholyban_erezhetik_magukat_a_katolikusok

Orbán átadta az EU elnöki tisztségét Tusknak

2011. július 1. - (mti)

Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken Varsóban átadta az európai uniós elnökséget jelképező zászlót és stafétabotot Donald Tusknak, a soros elnöki teendőket Magyarországtól átvevő Lengyelország kormányfőjének. Az elnökségi rekvizítumok átadása mellett a két miniszterelnök ajándékokat is cserélt. Orbán Viktor átnyújtotta a magyar elnökség ajándékát, egy tízliteres tölgyfahordót tokaji szamorodnival megtöltve, amit Donald Tusk egy díszkard átnyújtásával viszonzott, és utalt a két nép barátságát megörökítő versre, amely szerint „magyar és lengyel együtt harcol és együtt issza borát”. A miniszterelnöki hivatalban rendezett sajtótájékoztató rendkívül jó hangulatban zajlott le, a két miniszterelnök tegezte egymást és tréfálkozott. Orbán Viktor a fél éves magyar elnökség három eredményét emelte ki, amelyekre Magyarország különösen büszke lehet: az EU-csatlakozási tárgyalások lezárását Horvátországgal, a romastratégia elfogadását és az előrehaladást a gazdasági kormányzás megteremtése felé. „Magyar barátaink nagyon nehéz időszakban gyakorlatilag hibátlanul látták el az elnökséget” - mondta Tusk, aki emlékeztetett, hogy Orbán Viktor első hivatalos külföldi látogatása a 2010-es választási győzelmet követően Varsóba vezetett. „Most azért jött Varsóba, hogy átadja az EU-elnökséget hat hónapi nagyon nehéz munka után” - tette hozzá, és szívből gratulált a magyar elnökség sikeréhez, amely „nemcsak a magyarokat, hanem a lengyeleket is elégedettséggel és büszkeséggel töltheti el”. Méltatta a magyar elnökség hatalmas munkáját, amellyel elősegítette, hogy Horvátország lezárja az EU-csatlakozási tárgyalásokat. A csatlakozási szerződés aláírásának dicsősége a lengyel elnökség időszakára esik, de - ígérte meg - „a lengyelek emlékezni fognak a magyarokra azon a napon”. Tusk annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Lengyelország számíthat Magyarország segítségére a lengyel elnökségi fél év alatt, és kijelentette, hogy a lengyel-magyar együttműködés a magyar elnökség alatt „különösen jó volt”, sajátos elnökségi duót alkottak. Orbán Viktor köszönetet mondott Tusknak, hogy mindig támogatta őt munkájában. Ennek nagy jelentősége van - hangsúlyozta -, mert a két ország „Közép-Európa becsületéért is dolgozik”. Lengyelországnak kiváló esélyei vannak arra, hogy jól lássa el a feladatot, mert az országnak és személy szerint miniszterelnökének is rendkívül magas az elismertsége az unióban - mondta. A magyar kormányfő szerint a gazdasági válságból való kilábalás és a növekedés motorja a következő éveken Közép-Európában lesz, ahol már a válság előtt is nagyobb volt a gazdasági növekedés, mint az unió régi tagországaiban. Kérdésre válaszolva Orbán kijelentette, hogy ma a világon korszakváltás történik, és ilyen körülmények között radikálisan felértékelődik, megnő a politikai vezetők szerepe. Ezért Lengyelországnak a fél éves elnökségi időszakban sokkal fontosabb szerepe lesz. Ez egyrészt félelmetes, másrészt viszont izgalmas - tette hozzá. Az MTI-nek az EU keleti és déli szomszédságpolitikájára vonatkozó kérdésére válaszolva Orbán azt mondta, hogy Közép-Európának rendkívül hasznos tapasztalatai vannak a demokratikus átalakulásra vonatkozóan, amelyeket át tud adni az arab világnak. A demokratikus népi mozgalmak közös természete - mondta -, hogy a kezdeti politikai követelések (szabadság, demokrácia) néhány hónap múlva szociális követelésekké (kenyér, munkahely, fizetés)alakulnak át. Ezért fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az észak-afrikai és közel-keleti országokban nemcsak a politikai, hanem a szociális kérdéseket is kezelni kell. Tusk véleménye szerint az „arab tavasz” miatt nem lesz konkurenciaharc az EU keleti és déli szomszédságpolitikáját szorgalmazó országok között, az erre vonatkozó spekulációk alaptalanok. Hangsúlyozta az Ukrajnával aláírandó EU-társulási megállapodás fontosságát, és úgy vélte, hogy Moldova is nagy előrelépést tett az európai integráció felé.

Slota 10 ezer eurót perelt ki a Sme napilaptól

2011. július 9. - (bumm / tasr)

Ján Slota pere a Petit Press kiadó ellen sikeres volt. Az SNS elnöke a Sme napilap 2008-as cikkei miatt indított pert, 10 ezer eurót kasszírozott. A Sme még 2008-ban azt írta, hogy Slota Ausztriában autókat tört fel, s más lopásokat is elkövetett. A zsolnai bíróság Jana Benková SNS-szóvivő szerint úgy döntött: a lap kiadójának elnézést kell kérnie az SNS elnökétől, el kell távolítania a cikkek elektronikus változatát az archívumból, s a perköltségek mellett 10 ezer euró nem vagyoni jellegű kártérítést is kell fizetnie. Benková elmondása szerint a kiadó már kifizette a 10 ezer eurót, és szombaton megjelentette a bocsánatkérést. A kérdéses cikkeket azonban még nem távolította el a Sme archívumából.

Műszaki problémák miatt csúszik az Ipoly-híd átadása

2011. július 1. - (Új Szó)

Legalább másfél hónapot csúszik a Pösténypuszta és Petőháza között épülő Ipoly-híd műszaki átadása. Az építkezés során olyan műszaki problémák jelentkeztek, amelyeket a beruházó, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. mindenképpen el akar hárítani. Érsek Árpád, a szlovák építésügyi és régiófejlesztési tárca államtitkára személyesen tájékozódott az építkezésen. Érsek Árpád szerint most arra kell törekedni, hogy a lehető leggyorsabban, minden adminisztratív akadályt félregördítve sikerüljön befejezni a hídépítést. „A minisztérium számára kiemelt fontosságú a hidak építése, a napokban magyarországi államtitkár kollégámmal éppen arról fogok tárgyalni, hogyan lehet folytatni a munkálatokat, az Ipoly-hidak mellett a komáromi Duna-hídról és tárgyalni fogunk. A szlovák fél igyekszik mindent megtenni azért, hogy fejlődhessen a határ menti közlekedési infrastruktúra“ - mondta Érsek Árpád. Az államtitkár sajnálkozását fejezve ki az átadási határidő kitolódása miatt. A Pösténypuszta és Petőháza között épülő Ipoly-hídon a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. szerint komoly gondok vannak. Loppert Dániel kommunikációs vezető lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásában kifogásolja a kivitelező cég, a PORR Építési Kft. munkáját, és elmondta, a felmerült problémák miatt várhatóan augusztus végén tudják átadni a hidat. A PORR Építési Kft. szakemberei a témáról nem nyilatkozhattak, a szakmai beszélgetésen viszont elhangzott, milyen költséges technológiával kezdik meg a napokban a híd felületén már elhelyezett szigetelés visszabontását és pótlását, amit sokkal egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban is meg lehetne oldani. Azt elismerték a PORR Építési Kft. szakemberei, hogy hibás méretek szerint készültek el bizonyos hídelemek, de állításuk szerint ennek semmilyen hatása nem lett volna a híd statikai tulajdonságaira és külalakjára. Lőrincz Mária, az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás elnöke, úgy látja, ha már 67 évig vártak a környékbeliek a híd átadására, hónapos csúszás már nem számít. „A hídépítésben úttörő szerepet vállaltunk, korábban senki nem tudta, hogyan kell egy ilyen projektet elindítani, milyen államközi megegyezésekre, hivatali engedélyekre van szükség. Abban bízunk, hogy ez a kellemetlenség nem akasztja meg az Ipoly-hidak építési programját, és legalább még hét hidat sikerül a következő fél évtizedben megépíteni. Biztató, hogy a szlovákiai hivatalok, kormányszervek és megyei önkormányzatok ebben partnernek bizonyultak“ - mondta el a civil szerveződés elnöke.

Híd uniós pénzből

A Pösténypuszta és Petőháza között épülő Ipoly-híd kivitelezésére az Európai Fejlesztési Alap 3,046 millió eurós támogatást nyújtott, ez a teljes költség 82,66 százaléka. Az Ipoly folyó felett 75 méter hosszú, közel 13 méter széles híd épül. Átadását eredetileg 2010 novemberére tervezték, de a tavalyi árvizek miatt több mint fél évet állt az építkezés. Az új időpont augusztus vége, a használatba vétel pedig a szakemberek szerint októberre vagy novemberre várható.

AgentUngur: Magyarosítás - Válasz Csehszlovák Kémnek

2011. július 8. - (mandiner.blog.hu)

A személyes véleményem (Agent Ungur), hogy a szlovák magyar viszonynak semmiképpen sem ártana, ha a magyarországi szlovák kisebbség a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet kapna, a pilisszentkereszti szlovák ház felépítését más szlovák házak követnék és megoldanák valahogy a kisebbségi közösségek parlamenti képviseletét. Vagy az, ha a szlovák állam kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából Magyarország megemlékezne a magyarosítás visszás jelenségeiről:

http://mandiner.blog.hu/2011/07/08/magyarositas_valasz_csehszlovak_kemnek

Magyarosítás - Válasz Demmel Józsefnek

2011. július 8. - (mandiner.blog.hu)

A szlovákok magyarellenessége nem róható fel egy pár XX./XXI. századi szélsőséges politikus kijelentésének vagy a XIX. századi magyar nemzetiségpolitikának, hanem ez a szlovák nacionalizmus belső törvényszerűségéből fakad, ahogy ezt Mináč már 50 évvel ezelőtt megjegyezte: „a magyarság a szlovákok politikai végzete”. Szlovákiában jelenleg nemzetépítés folyik, ennek pedig a magyarsággal való szembehelyezkedés, a magyar kisebbség elnyomása, beolvasztására tett (többnyire sikeres) kísérletek csak logikus következményei. Aki ebben kételkedik, akkor tessék, nézzen utána, ott van (Cseh)Szlovákia 1989-2011 közötti története. A kormányzat lehetett demokratikus vagy nacionalista, jobboldali vagy baloldali, keresztény vagy liberális, de a szlovák politika, mihelyt valamilyen stratégiai döntésről volt szó a felvidéki magyarság jövőjének biztosítása érdekében, mindig összezárt és kompromisszumképtelennek mutatkozott. Nem mi vagyunk azok, akik mindig a múlt bűneire hivatkoznak. De ha már ők felróják a magyarságnak vélt vagy valós bűneit, akkor tessék, nézzünk ezeknek utána, és ne csak az ellenfelünk álláspontját vegyük át minden kritika nélkül. Hogy ez konfliktusokat fog gerjeszteni és a szlovákok nem fogják jó szemmel nézni, hogy megzavarjuk a nemzetépítésüket, az csak természetes, viszont ha továbbra is meghunyászkodunk, akkor ez csak felgyorsítja az amúgy is rohamos asszimilációs folyamatokat, és növelni fogja a szlovák nacionalisták étvágyát. Ezt volt alkalmunk az utóbbi nyolc évben megtapasztalni, amikor a szlovák oldal a magyar balliberális kormányok, szervilis, mindig kompromisszumkész magatartására csak az elnyomás és sértegetés fokozásával felelt:

http://mandiner.blog.hu/2011/07/08/magyarositas_valasz_demmel_jozsefnek

A Legnagyobb

2011. július 9. - (progressziv.blog.hu)

De szopatom a szlovákokat is - ha már a szlávoknál járunk. Az az állampolgárság-megadás, csak úgy se szó, se beszéd, kurvára felhúzta őket is, hehe! Ha így folytatom, lassan berendezkedhet a Jónép a még Antall idejében Für Lajos által emlegetett „körkörös védelemre”: nem teheti ki úgy a lábát Magyarországról, hogy valamelyik szomszéd népség ne kenné el a pofáját:

http://progressziv.blog.hu/2011/07/09/a_legnagyobb_13

A csömöri nyelvemlék

2011. július 7. - (Studiolum - nyest.hu)

Tizenöt éve Csömörön az öregek egymás között még szlovákul beszéltek, vagy ahogy ők mondták minden negatív árnyalat nélkül, tótul, határozottan megkülönböztetve az irodalmi szlováktól - amelyet persze ismertek és olvastak - azt az archaikus tájszólást, amelyet valahonnan az északkeleti Kárpátokból hoztak az 1700-as évek elején, amikor leereszkedtek a Gödöllői-dombság török által elpusztított falvainak benépesítésére. Štúr százötven évvel későbbi, 1844-es Nárečia Slovenskuója, amelyben meghirdette a szlovák nyelv önállóságát és felállította a közép-szlovák nyelvjárásokon alapuló nyelvtanát, már nem jutott el hozzájuk. Ők azóta is a saját, ruszinhoz közelítő, 17. századi cseh nyelvű evangélikus énekes- és imakönyveik által befolyásolt és számos magyar szóval gazdagodott nyelvjárásukat használják, amelyet én is előbb tanultam meg tőlük, mint az irodalmi szlovákot a helyi nemzetiségi önkormányzat által indított nyelvtanfolyamon. Ez a nyelvváltozat azonban csak élőbeszédben létezik. A nyelv írásos formájának a nemzetiségi önkormányzat által terjesztett Ľudové noviny újságban, a lakosságcserével Szlovákiába került rokonoktól érkező könyvekben és az elmúlt évtizedekben még létezett iskolai nemzetiségi oktatásban használt irodalmi szlovákot tekintik. Csak nemrég fedeztem fel meglepetéssel, hogy valaha saját írott változata is volt, amelyet a betelepüléstől fogva használtak egészen addig, amíg a magyar mint hivatalos nyelv ki nem szorította a gyakorlatból. A helyi evangélikus egyház honlapjának készítése közben, a történeti részhez anyagot gyűjtve bukkantunk a parókia padlásán egy kézzel írott régi könyvre, amelyről kiderült, hogy a csömöri gyülekezet történetét írja le latin nyelven az 1700-as évek eleji betelepüléstől az 1800-as évek közepéig. A kézirat olyan sok új adattal szolgált az egyház és a falu történetéhez, hogy elhatároztuk: az egészet felrakjuk facsimile formájában, átírással és fordítással az evangélikus honlap egy külön erre kialakított könyvtárába, amelyet éppen ma, a templomalapítás évfordulóján nyitott meg ünnepélyesen Johann Gyula lelkész. A kéziratnak a könyvtárban már olvasható első néhány oldalán a helyi iskolamester, Klinger János - Ján Klinger - foglalta össze 1798-ban a csömöri evangélikus egyház addigi történetét a betelepüléstől eltelt nyolcvan évben. Számos azóta elveszett dokumentumot is idéz a parókia levéltárából, köztük teljes egészében azt a két úgynevezett „híványlevelet”, amelyben a falu lakói 1722-ben az első lelkész, Jakobeus Sámuel, majd 1793-ban az ő számára rögzítették leendő javadalmazásukat. A híványlevél megszokott dolog az evangélikus egyházban, de míg többnyire latin nyelven fogalmazták, addig ez a két levél kuriózumként a helyiek anyanyelvén, egyházi csehvel vegyes tót tájszólásban készült. Éppen a vegyes nyelv és a tájszavak miatt nem egyszerű pontos fordítását adni, ezért minden javítást előre is köszönünk olvasóinknak. A két híványlevélen kívül szlovák szöveggel találkozunk az egyház földjeinek leírásában is, amely a földek fekvését bevett helyi nevükön pontosítja. Érdemes megfigyelni a pri forrášy, ‘a forrásnál’ kifejezést, amely az irodalmi szlovákban prameň volna.

http://www.nyest.hu/hirek/a-csomori-nyelvemlek














.
.
.
.
.
.
.
.
.....................................................................................................................................

Doplnkové informácie