Magyarul / Tallózó ● 2011. május (I.)

Imrich Fuhl válogatásában

A nemzeti-törzsi-vallási-világnézeti egyneműség igénye

A mi zsákunk foltja

Csak a magyar jelzőket cserélgettük szlovákra

2011. május 10. - (Révész Sándor - Népszabadság)

A szlovákiai magyaroknak az ultranacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) óriásplakátjaival kell szembenézniük, melyeken ez áll: „Ne legyünk idegenek a saját országunkban!” Ez a jelszó azoké, akik csak akkor érzik otthon magukat a hazájukban, ha csak az ő nemzetük tagjai élnek ott, ha csak az ő nyelvüket beszélik ott, ha Szlovákia a szlovák nemzeté, Románia a román nemzeté, Magyarország a magyar nemzeté. Az óriásplakátokkal Slotáék aláírásokat gyűjtenek ügydöntő népszavazáshoz, melyen a nagy többségben lévő szlovákok megszavazhatnák, hogy hazájuk hivatalaiban kizárólag szlovákul lehessen beszélni. Az aláírások szépen gyűlnek, két hét alatt összejött 60 ezer, a népszavazás kiírásához 350 ezer kell. Nem lehet gond. Gond csak az lehet, hogy alapvető emberi jogokról Szlovákiában sem lehet népszavazni. Mert ezt diktálja a degenerált Nyugat. Mert ez az elhülyült, elnemzetietlenedett, globalizált, liberális világ ilyen idegen normákat erőltet rá szegény szlovákokra, akik a saját hazájukban nem érvényesíthetik a saját akaratukat... A nem sokkal kevésbé ultranacionalista SMER vezére, Fico is megszólalt: Szlovákiának az új magyar alaptörvényre azzal kell válaszolnia, hogy módosítja a saját alkotmányát, megtagadva immáron egyértelműen és teljes egészében a nemzeti kisebbségek kollektív jogait. Ez éppoly logikus, mint amilyen borzasztó. „A Szlovákiában élő nemzetiségeket és népcsoportokat a szlovák nemzet részének tekintjük.” „Alaptörvényünk, jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő szlovákjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.” Szeretné-e a kedves magyar olvasó, ha magyar nemzettársainak olyan országban kellene élnie, melynek alkotmányát a fenti passzusok ékesítik, melyben őket egy másik nemzet részének tekintik, melyben egy másik nemzet akarata érvényesül a különböző nemzethez tartozó állampolgárok egyenértékű akarata helyett? A fenti idézetek a Fidesz-KDNP alaptörvényéből valók, csak a magyar jelzőket cserélgettük szlovákra. Aki csak akkor érzi otthon a hazájában magát, ha csak ő van ott otthon, annak nemzeti hovatartozásától függetlenül idegen lesz mindenki, aki ezt másképp gondolja. Annak az otthonosságérzetéhez nem csupán az kell, hogy csak a saját fajtáját lássa és kizárólag a saját nyelvét hallja, hanem az is, hogy a saját nyelvén, a saját fajtájától se halljon mást, mint amit ő gondol. Az ő otthonosságérzetéhez, biztonságérzetéhez el kell hallgattatni mindent, ami a nemzetállami gondolatkörön, a törzsi szemléleten kívül esik. Ami nem Fico, Slota, Orbán, Vona. A nemzeti-törzsi-vallási-világnézeti egyneműség igénye nagyon ősi, mély gyökerű igény. Sokkal mélyebb, mint az egyéni szabadságé, az emberi jogoké, a demokráciáé, melyek gyökerei alig pár száz éve növekednek. A múlt jelen van, de a jövő elkezdődött.

A kisebbségek kedvezményes parlamenti mandátuma

Orbán enged a románoknak - de rá már nem szavazhatnak?

2011. május 2. - (bes - stop.hu)

Jelentős innováció kerülhet a magyar választási rendszerbe, ha nem lesz előre rögzített az Országgyűlés létszáma, és a kisebbségi szervezetek megkapják a kedvezményes mandátumhoz való jutás jogát. A máig kiindulási alapnak tekintett, 2010 májusában, Kósa Lajos, Navracsics Tibor, Répássy Róbert és Rétváry Bence (utóbb kormányzati potentáttá váló) fideszes képviselők által benyújtott indítvány szerint a kisebbségi szervezetek öt egyéni jelölt után is állíthatnának országos listát, amelynek az első helyezettje már az egy listás mandátumhoz szükséges voksmennyiség harmadéért bekerülhetne a magyar Országgyűlésbe. Ez jelentős kedvezmény a pártok listáihoz képest. A javaslat 13 ilyen módon betölthető képviselő hellyel bővítené az parlamentet, amelyből azonban nem kötelező mindet fölhasználni. A Fidesz-KDNP-s nyilatkozatok ezért szólnak 200 fős Országgyűlésről. A STOP információi szerint a kormánypárti vezetők két (ezen módon betöltött) mandátumnál többel nem számolnak, mivel az egy választó -egy lista elv alapján a szavazónak választania kellene kisebbségi identitása és politikai preferenciája között a következő voksoláson. A tavaly májusi fideszes javaslat azzal indokolja az új elem kodifikálását, hogy „a parlament régi adóssága a kisebbségek országgyűlési képviseletének biztosítása”. Ennek azonban ellentmond, hogy erre - a politikai legendával ellentétben - nem kötelez az Alkotmánybíróság határozata: a testület honlapján a magyarországi kisebbségek országgyűlési képviseletének hiánya nem szerepel a mulasztásos alkotmánysértések listájában. A kisebbségek parlamenti képviseletét 1990-ben, még a szabad választások előtt az állampárti Országgyűlés emelte az alkotmányba. Az MDF-SZDSZ április 29-ei megállapodása (Antall-Tölgyessy-paktum) egyértelműen vállalta a kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítását, azonban a vonatkozó részeket kiemelték az alaptörvényből. Az ezirányú indítványokra az Alkotmánybíróság 1992-ben kifejtette, „a képviselet szükséges feltétele annak, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek államalkotó tényezői szerepüket betölthessék”, azonban nem állította, hogy ennek kizárólag az országgyűlési mandátum tudna eleget tenni. A parlament 1994-től lehetővé tette a kisebbségek önkormányzati képviseletét, országos önkormányzatuk fölállítását, illetve létrehozta a kisebbségi jogok biztosának intézményét. Ezzel letudottnak vélte a dolgot, és ezzel az Ab sem vitatkozott, jóllehet az 1993-as kisebbségi törvénybe újfent belekerült a parlamenti képviselet. A régi adósság tehát nem a magyar jogrendszer koherenciája, hanem a környező országok felé áll fönn, amelyek csaknem két évtizede gyakorolnak nyomást az ügyben a magyar kormányra, hogy saját területükön is megvonják a kisebbségi szervezetek kedvezményes parlamenti képviseletét, ha Magyarország nem tesz hasonló gesztust az irányukba - jóllehet a felvidéki és az erdélyi magyarok, illetve a magyarországi szlovákok és románok létszámának aránytalansága első pillantásra is nyilvánvaló. A kisebbségek parlamenti képviseletének a legnagyobb problémája a szavazategyenlőség kérdése. Ha a kisebbségi névjegyzékbe fölvett választó az egyéni képviselő és pártlista mellett újabb országgyűlési választóra adhat le voksot, akkor nyilvánvalóan több befolyáshoz jut az Országgyűlés összetételére, mint a többséghez tartozó. Ha azonban - mint a négy Fidesz-képviselő által beterjesztett indítványban is szerepel - választania kell kisebbségi identitása és a politikai preferenciája között, akkor a kisebbségi képviselet gyakorlati megvalósulása kerülhet veszélybe, mint azt egy ombudsmani állásfoglalás megállapította 2007-ben. A helyzet kezelésére a kisebbségi jogok biztosa azt javasolta, hogy a nemzetiségek és etnikumok képviseletét válasszák el az általános országgyűlési választásoktól. A kisebbségek az elképzelése szerint fél évvel később, az önkormányzati választásokon voksolhattak volna saját parlamenti képviselőjükre, a többletszavazatot a rövidebb mandátummal kompenzálva. Az ombudsman élénken tiltakozott a kisebbségi mandátumok korlátozott volta ellen is. Egy 1998-as Ab-határozat ugyanis kimondja, hogy „a szabad mandátum e jellemzői abban is kifejeződnek, hogy a képviselők jogállása egyenlő, jogaik és kötelességeik azonosak. A képviselői feladat ellátásához szükséges jogok és szervezeti feltételek tekintetében nem lehet a képviselők között aszerint különbséget tenni, hogy milyen módon nyerték el mandátumukat”. Ennek dacára a STOP-ot informáló kormánypárti potentátok közül többen érveltek amellett, hogy a kisebbségi képviselők csak korlátozottan vehessenek részt a Országgyűlés munkájában: szavazati jog nem illetné meg őket, tanácskozási és felszólalási joggal részt vehetnének a plenáris és a bizottsági üléseken, interpellációt és kérdést tehetnének fel, valamint törvényjavaslatot nyújthatnának be. A Ház előtt lévő javaslat ezt még nem tartalmazza: „a kisebbségi jelölő szervezetek olyan mandátumokat szerezhetnek, amelyek nem csökkentik a pártok által megszerezhető mandátumok számát, ezekkel a mandátumokkal az Országgyűlés létszáma megnövekszik. (...) Ennél nagyobb kedvezmény biztosítása már súlyosan sértené a választójog egyenlőségének alkotmányos alapelvét”. A Kósa-Navracsics-féle indítvány azonban nem is rögzíti a mandátumok egyenlőségének elvét, ezért egy, az ügyben meghatározó fideszes politikus szerint lehetőségük van a korlátozásra. A miniszterelnök egyik tanácsadója szerint azonban „Orbán Viktort nem úgy ismerem, mint aki szereti a félmegoldásokat: ha úgy dönt, hogy lesz a kisebbségeknek országgyűlési képviselete, akkor az teljes jogú lesz”. A kockázata ennek már csak azért is csekély, mivel ily módon kiosztott alig néhány mandátum legfeljebb extrém szoros - azonban 2002 óta nem példátlan - eredmény esetén kerülhetne csak ügydöntő helyzetbe.

Slota: a hivatalos magyar propaganda

intenzív népszámlálási kampányt indított

2011. május 10. - (tasr)

A hivatalos magyar propaganda nagyon intenzív kampányt indított annak érdekében, hogy a lehető legtöbben vallják magukat magyarnak a májusi szlovákiai népszámlálás során - jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Ján Slota. Az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke véleményét azzal a levéllel támasztotta alá, amelyet a magyarországi Rákóczi Szövetség küldött a dél-szlovákiai települések polgármestereinek. Slota állítja, hogy ebben a levélben jutalmat ígérnek azoknak a településeknek, amelyeknél a legjobb eredményt érik el, vagyis ahol a legutóbbi, 2001-es népszámláláshoz képest a legnagyobb lesz a magyarok részarányának növekedése. Slota szerint a Rákóczi Szövetség azt javasolja, hogy az ilyen jutalmat a magyar kultúra és oktatásügy fejlesztésére fordítsák. Rafael Rafaj, az SNS frakcióvezetője hozzátette, nem a Rákóczi Szövetség az egyetlen, amely kampányt indított a lakosság befolyásolására. Említést tett a „Mindenki számít” elnevezésű kampányáról is, amelyet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala koordinál. „Ennek egyik aktivistája tanácsadóként kormánykörökhöz is kötődik” - jelentette ki Rafaj, megjegyezve, hogy a ténykedés hátterében a Híd állhat.

http://ujszo.com/video/2011/05/10/jan-slota

-aki-magyarnak-vallja-magat-jutalmat-kap

Chmel a kárpáti németeknél a szlovák-magyar viszonyról is beszélt

2011. május 9. - (Gyurkovits Róza - felvidek.ma)

A Szlovák Köztársaság Kormányának emberi jogokért és nemzeti kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettese május 6-7-én munkalátogatáson járt a Német Szövetségi Köztársaságban. Rudolf Chmel 6-án találkozott a kárpáti németek szervezetének (Landsmanschaft) elnökével, Walther Greschnerrel Karlsruhe-Durlachban. Május 7-én részt vett és beszédet mondott a kárpáti németek 32. szövetségi gyűlésén. Chmel a szlovák kormány nevében köszöntötte a Szlovákia területéről egykor kitelepített németeket és leszármazottaikat abból az alkalomból is, hogy húsz éve fogadta el a kárpáti németeket megkövető nyilatkozatát a pozsonyi parlament, s beszédében több alkalommal kitért a szlovák-magyar viszonyra is. Chmel többek közt elmondta: „Akkor, a szlovák társadalom demokratikus fejlődésének kezdetén, (a parlament) fontosnak tartotta a visszatérést a közös múlthoz, mely nem volt mindig optimista, hősies, vagy ünneplésre méltó. Ezért is volt fontos kritikus és önkritikus értékelése, intellektuális és politikai szempontból is. Ezért is ítélte e laz említett nyilatkozat a kollektív bűnösség elvét, a politikai fordulatoknak és változásoknak ezt a mindenkori rémét, mely nagyon közel áll az etnikai tisztogatáshoz. Azokhoz az etnikai tisztogatásokhoz, melyek nem értek véget a második világháborúval, és sajnos nem értek véget az egykori Jugoszlávia széthullásával sem. Az ilyen etnikai tisztogatást idővel követheti a kijózanodás, rendkívüli esetekben pedig a megbékélés is, intellektuális szinten pedig bekövetkezhet a kibékülés a múlttal is, bár az áldozatok, akik ezt a keserves utat szegélyezik, megmaradnak, mert a fizikai és mentális erőszak áldozatainak száma meghatározhatatlan. Nem beszélve a társadalmi tudat hosszú távú deformációjáról, melyre nagyon nehéz gyógyírt találni. Az ilyen találkozók, amilyen ez a mai, azonban mozaikkövei lehetnek a múltban gyökerező betegségek gyógyító folyamatának” - fogalmazott beszédében, majd kifejtette: „Örömteli, hogy a húsz évvel ezelőtti szlovák megbékélési gesztusnak kedvező visszhangja volt mindkét oldalon. Nem mellékes az sem, hogy ilyen politikai megbékélési és bocsánatkérő gesztusra mi, szlovákok már csak a zsidókkal szemben voltunk képesek. Egy ilyen gesztus, mely hasonló minőségi változást eredményezhetne a szlovák-magyar viszonyban is, sajnos, a Duna mindkét oldalán hiányzik. Nincs szó ugyan azonos problémáról, sem azonos múltról, mint a kárpáti vagy a szudéta németek esetében, mégis ösztönző forrás lehetne, hogy a szlovákokat és a magyarokat a kölcsönös kapcsolatok jobb kezeléséhez vezesse. A nacionalizmus gyógyításához is, mely Közép-Európában a régi bevett alapon éled újra: a szomszéd iránti elutasításon és a közös történelem teljesen eltérő szemléletén. Ilyen alapon, nyilvánvalóan nem épülhet fel a kölcsönös megbékélés” - fejtette ki Chmel Németországban, mi is különbség a második világháború után, a Beneš-dekrétumok ugyanazon cikkelye alapján kollektív bűnössé nyilvánított, kitelepített és deportált németek és magyarok között. Chmel arról is beszélt, a különböző történelemszemlélet oka, hogy az események elszenvedőinek emlékei és átélt traumái különbözőek, s mindenki a maga történetét tartja hitelesnek, így nemzetenként sok a párhuzamos, egymásnak mégis ellentmondó történet. A kormányalelnök úgy véli, ezeket a történeteket egységesíteni kellene, úgy, hogy a szlovákok által megélt dolgokat a németek mesélnék el németül, a németek történeteit meg a szlovákok szlovákul. „Ilyen összefüggésben gyakran hallottunk „hazához való jogról”, „otthonhoz való jogról”. De mit is jelent ez ma, az egységes Európában? Csak nem, ne adj Isten, a kettős állampolgárságot, amivel ma Orbán Viktornak köszönhetően Közép-Európában vagy a közeli Balkánon szembesülünk?! Szükség van-e erre a szentimentális-történetieskedő intézményre a második hazafiság vagy második haza megéléséhez? Kell-e az egyesült Európában egyáltalán második, vagy harmadik, netán negyedik haza, amikor egyébként is lehet két-három identitásunk? Nem elég nekünk az az egyetlen sajátunk, vagy az az univerzálisabb, az európai? - tette fel a költői kérdést szónoklatában a szlovák kormány emberi jogi és kisebbségügyi alelnöke a kitelepített kárpáti németekhez szólva. - Kell-e nekünk az a múltbéli is, szükségünk van-e egy ilyen irracionális és szentimentális, vagyis racionálisan nehezen megfogható „hazához való jogra” is? Nem tudom, lehet, hogy ez olyan mértékben individuális és főként intim ügy, hogy ellenáll minden bürokratikus szabályozásnak. Ebben a társadalomban nem kell magyaráznom, hogy a németek, Bismarck óta mindenképpen, a nemzetállamot tartották a csúcsnak. A szlovák politikusok és értelmiségiek, kissé későbbtől ugyan, sem gondolkodtak másként. A hit a nemzetben, így a nemzetállamban is, ma is sokaknak jelenti az egyéni és kollektív létezés csúcsát. De a nemzetállam, mint a nemzeti egység kicsúcsosodása jelentheti annak megszűnését is, amit a történelem ránk terhelt: a nemzeti sokszínűség, a multietnicitás megszűnését. Nem kell e helyen hangsúlyoznom, hogy a nemzetállam abszolutizálása egy adott pillanatban a nemzeti, például a német kisebbség végét jelentette, ahogyan ez megesett a második világháborút követően Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon és másutt. És ha ma itt mint a Szlovák Köztársaság hivatalos képviselőjeként szólok, azt mondhatom, mindezek, a gyakran tragikus huszadik századi események ellenére Szlovákiában él a német kisebbség, sőt újraéled, a történelmi, tehát őshonos, bár kisebb létszámú kisebbségek közé tartozik, és állami szinten is érdekünk további felvirágoztatása. A művelődés, a kisebbségi identitás ápolása terén is. Több kétnyelvű, szlovák-német iskola mellett az NSZK nagykövetségével karöltve német gimnáziumot próbálunk indítani, amely a német kisebbség igényeit tartaná szem előtt, mert éppen a nyelvtudás terén vannak a legnagyobb hiányosságok... Nemsokára megalakul Pozsonyban magán intézményként a Goethe Egyetem. Pozsony, a történelmileg többnyelvű és multikulturális város egyenesen predesztinálva van rá, hogy a székhelye legyen. A határ menti Komáromban már 2003 óta létezik a magyar nyelvű Hans (sic!) Selye Egyetem. A leendő német egyetem remek kiegészítője lenne ennek a multikulturális gyakorlatnak. Hiszem, hogy ez az intézmény pozitív szerepet fog játszani a szlovák-német kapcsolatokban, és a Szlovák Köztársaság önökhöz, honfitársainkhoz való viszonyában. Az ilyen nagyon konkrét kezdeményezések is elindíthatnak együttélésünkben ösztönző dolgokat a múlt traumáinak és az előítéleteknek a leküzdésében” - jelentette ki Rudolf Chmel, aki beszélt még arról is, hogy szívesen vesz részt a közép-európai térség viszonyait boncolgató tanácskozásokon, mert a múlttal kibékülni többirányú feladat. Kiemelte e téren a folyamatos cseh-német párbeszédet, s jelezte: szívesen merítene ebből a szlovák-kárpáti német viszony alakításában maga is. „Ma is, amikor a mellékutcákból egyesek mintha szívesen jutnának ki a terekre, hogy átírják a történelmet - fűzte hozzá, s leszögezte: - A nemzetközi szerződések és nemzetközi ítéletek - s mindegy, hogy Versailles-ban, Trianonban, Jaltán. Potsdamban, Párizsban, Nürnbergben vagy Hágában születtek-e - érvényben vannak és hatályosak a huszonegyedik században is, bárha sokan sok igazságtalanságot, jogsértést, törvénysértést találnak is bennük. Mert - ha akarjuk, ha nem - gyakran kétfajta látásmód, kétféle igazság létezik, léteznek bűnösök és ártatlanok, áldozatok és jogtalanul meghurcoltak és elítéltek, és az ellentmondásos múlt, melyet magunkkal cipelünk a jövőbe a legtöbbször a jelen, az aktuális és aktualizált változat. Lehet, hogy ezt a múltat jobban kellene ismernünk, és kevésbé manipulálnunk. Kételkedünk is jobban kellene benne, hogy ítéleteinket el ne siessük” - zárta gondolatait Rudolf Chmel, aki ezt követően még örömet fejezte a ki a munkaerő-piac megnyitása felett, és köszönetet mondott a szívélyes vendéglátásért.

Újkeletű szlovák diaszpórák és gondok Pozsony környékén

2011. május 9. - (Gyurkovits Róza - felvidek.ma)

Pozsonyból sokan a határon túl, a magyarországi Rajkán, Bezenyén, vagy az ausztriai Hainburgban, Wolfsthalban vesznek lakást. Leginkább azért, mert jóval olcsóbban jutnak fedélhez, mint a szlovák fővárosban vagy annak szlovákiai környékén. A tendenciát a határellenőrzés esetleges ideiglenes visszaállítása sem fogja megállítani. Egy kis várakozás nem ellensúlyozza a vonzó árakat, nyilatkozta az aktualne.sk honlapnak Martin Lazík, a szlovákiai ingatlanügynökségek szövetségének főtitkára, hozzátéve: nem biztos, hogy az ellenőrzés az uniós polgárokra is vonatkozna. Lazík szerint nem várható, hogy Szlovákiában olcsóbb lesz lakáshoz jutni, mert a mélypontot az árak már korábban elérték, s most inkább enyhe növekedés indult be. Piacvezető a szlovák lakosok sorában Rajka, ahol már 700 szlovák állampolgár él. Egy részüknek már ott van az állandó lakhelye is, de döntő hányaduk amolyan „alvóvárosként” kezeli, ahová naponta ingázik. Kedvelt lakóhellyé vált mára Mosonmagyaróvár is, ahol nagyobb az ingatlankínálat, mint Rajkán, sőt olcsóbbak is az ingatlanok. Százezer euróért nagyon jó állapotban lévő, jó minőségű családi házat lehet ott venni, amiért Pozsonyban legfeljebb egy régi, háromszobás lakótelepi lakás szerezhető be. Öt éve már az osztrák Wolfsthal - melynek polgármestere szlovákul is beszél - is vonzó lakóhely a pozsonyiaknak, s újabban már Hainburg is, amely mindössze 10 kilométerre van Pozsonytól. A tiszta, rendezett környezeten kívül itt olcsóbb az üzemanyag, az élelmiszer, és 80-ezer euróért jó minőségű 2-3 szobás lakás kapható. Ráadásul Ausztriában az állam is támogatja a lakásvásárlásokat. Minden új lakás tulajdonosa - ha az EU polgára - hosszú lejáratú kölcsönt kaphat az államtól 0,5 százalékos kamattal. Az egyetlen hátrány, hogy a jelzáloghitel összege lényegesen alacsonyabb, mint Szlovákiában, tehát a vevőnek saját tőkével is kell rendelkeznie. Rajka talán azért is a legkedveltebb, mert ott a szlovák televízió adása és a szlovákiai mobiltelefonos hálózat is elérhető, s ez előny. Ami hátrány számukra, az gyermekeik beiskolázása, óvodai elhelyezése. Mivel a tartós lakhellyel Rajkán nem rendelkező, bár életvitelszerűen ott tartózkodó szlovákok után a magyar államkassza - jogalap híján - nem fizet normatív támogatást, a szülőnek kell a teljes ellátást térítenie. Ezt sok rajkai szlovák állampolgár sérelemként éli meg - annak ellenére, hogy az önkormányzat szlovákul beszélő személyzetet is alkalmaz intézményeiben a kedvükért -, mert eszébe sem jut, hogy az ő Szlovákiában befizetett jövedelemadójából a szlovákiai állandó lakhelyén biztosít állami hozzájárulást a szlovák költségvetés többek között az ott működő intézményekben elhelyezett gyerekeknek. Ha állandó lakhelyük Rajkán lenne, s ott létesítenének adóhonossági viszonyt, a magyar állami normatíva megilletné őket is. Ezt a lépést azonban a legtöbben nem kívánják megtenni. Helyette inkább politikai segítséget keresnek, így most a Szabadság és Szolidaritás két parlamenti képviselője próbál lobbizni értük a magyar kormánynál, s valamilyen rendszeren kívüli „méltányossági” fejkvótát kieszközölni számukra. Hogy ez megoldás-e, ma nehéz lenne eldönteni. S nem csupán a határ mentén, külföldön megtelepülő közösségek miatt gond az „alvóvárosokban” élők helyzete. Itthon, a Pozsony vonzáskörzetében tömegesen kiépült lakóparkok esetében is sok a tisztázatlan kérdés. Az egykori két-háromezres lélekszámú települések közül sokban megduplázódott a tényleges lakosság az elmúlt évtizedben, ám a beköltözöttek jelentős hányadának itt sincs állandó lakhelye. Tehát a falu finanszírozására fordítható jövedelemadó-hányadot utánuk sem folyósítják azon a helyen, ahol ténylegesen élnek, ahol a köz- és közösségi szolgáltatásokat igénybe veszik. Ezt a kérdést a kormánypártoknak illene hát itthon is napirendre venniük.

Három kiállítás nyílik Pozsonyban

a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában

2011. május 10. - (mti)

Egyszerre három kiállítás nyílik csütörtökön a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában. A gömöri fazekasok, a Szlovák Karszt barlangászai, valamint a rozsnyói céhek mutatkoznak be Pozsonyban. A Szlovák Nemzeti Múzeumhoz tartozó Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában a látogatók megismerkedhetnek a több évszázados múltra visszatekintő gömöri fazekas művészettel. Az egykori Gömör-Kishont vármegye területén a kiváló minőségű agyag „alapozta meg” a Kárpát-medence legjelentősebb agyagiparát, amely a 18. és 19. században élte fénykorát. A tűzálló agyag az egész Kárpát-medencében híres volt egykor. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának másik kiállítása a föld mélyére invitálja a látogatókat, bemutatva az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait. A harmadik kiállítás „főszereplői” a rozsnyói céhek. Az egykoron messzi földön híres bányavárosban nemcsak bányászcéh működött, hanem a rozsnyói kézművesek termékei is híresek voltak, a 19. században pedig többszakmás céhek is alakultak a városban. A három tárlat közös megnyitóját hárman tartják május 12-én: B. Kovács István művészettörténész, a „gömörológia” megalapítója, Juhász László, a szlovák kormányhivatal nemzeti kisebbségek főosztályának igazgatója, valamint Csobádi József, a Rozsnyói Bányászati Múzeum igazgatója.

Rovásírásos tiltakozó graffiti Rozália szűz falán

2011. május 10. - (Népszabadság / kemma.hu)

Felizzottak a szenvedélyek Komárom szlovákiai részén, ahol ismeretlenek rovásírással egy falfirkát festékszóróztak egy frissen felújított templom kerítésére. A tiltakozó akció végrehajtói a templom falának korábbi magyar feliratát követelik vissza. Alig száradt meg a festék az észak-komáromi Rozália-templom nemrég felújított kőkerítésén, ismeretlen elkövetők festékszóróval rovásírással a „Vissza a magyar feliratot!” szöveget vitték fel a falra - adta hírül a kemma.hu. A magyar határhoz közeli felvidéki templom felújítását egy éve kezdte meg egy újgyallai (dulovcei) szlovák vállalkozó. A felújítási munkálatokkal kapcsolatos előzetes egyeztetéseket alapján a műemlékvédelmi hatóság az eredeti állapot visszaállítását tűzte ki célul. A restaurálás során azonban a templom faláról eltűnt a magyar nyelvű körfelirat, a „SZENT SZENT SZENT A SEREGEK URA ISTENE” mondat. A hivatalos indoklás szerint a felújításkor azért tüntették el a szöveget, mert az a templom felszentelésekor még nem volt a falon, csak később, az 1940-es években került oda- írja a portál. A magyar nyelvű felirat visszaállítása érdekében helyi politikai és civil szervezetek tiltakozásukat fejezték ki, ám az újgyallai vállalkozó nem érti a felháborodásukat. - Akkor hol voltak ezek az emberek, amikor omladozott a fal? Most miért nem értékelik azt, hogy van egy felújított templomunk, ahol közösségek kovácsolódhatnak össze Isten által? Arról miért nem beszélnek, hogy egy magyar és egy latin nyelvű emléktáblát szabadítottunk ki a festékrétegek alól, amelyket a szocializmus évtizedeiben lemázoltak? - idézi a kemma.hu a vállalkozót. A civilek nevében Knirs Imre, az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás ügyvivője azt nyilatkozta: kompromisszumos megoldást kell találni. - Mi kikértük egy független restaurátor szakember véleményét is, aki azt mondta, nem látna kivetnivalót abban, hogy az eredeti felirat az egyelőre még fehér kupolarészre kerüljön, magyarán nem az eredeti helyére. Most folyik az egyeztetés a beruházóval és a műemlékvédelmi hatósággal, ez talán járható út, s ez ellen kifogást eddig senki nem emelt. Mi már azzal elégedettek lennénk, ha nem maradna magyar felirat nélkül a templom - zárja cikkét a kemma.hu

A népszavazási „forradalom”

2011. május 10. - (nepszava.hu)

Mostanában egyre gyakrabban vetődik fel az a mélységesen mély aggodalom, hogyan lehet eltakarítani az alkotmányos romhalmazt a Fidesz kormány bukása után. A fülkeforradalom lovagjai ugyanis csak hatalomtechnikai tekintetben voltak eredményesek, de abban nagyon. Az oktrojált alkotmánnyal rendesen bebetonozták magukat a hatalomba, az Orbán kormány bukása utáni időszakra is.

A „győztes mindent visz” elvével, és a még zajló brutális politikai fordulattal a Fidesz előre beprogramozta azt, hogy a bukása után is mély fordulatnak kell bekövetkeznie, ahol „a vesztes mindent veszít” elve érvényesül. Ebből a várható káoszból csak úgy lehet kitörni, ha a demokratikus ellenzék politikai szervezetei világos állásfoglalásaikban mielőbb megfogalmazzák, hogy miben kérik majd a lakosság támogatását és egy népszavazási „forradalommal” mozgósítják is a közvéleményt az oktrojált alkotmány romhalmazának eltávolítására:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=424594

Az autokráciából a diktatúrába

2011. május 10. - (Népszabadság)

A Gyurcsány Ferenc elleni büntetőeljárás olyan vízválasztó, ahol - túl a „sima” autokrácián - a diktatúra világa kezdődik. Ahol közvetlenül alkalmazzák az államhatalom erejét a politikai ellenfelekkel szemben.

„Mondtuk Budainak, gyűjtsenek még, mert ha csak ennyijük van, boszorkányüldözésnek tűnhet az eljárás”. Annak tűnik. Boszorkányüldözésnek, koncepciós pernek, szégyennek és gyalázatnak. A gyalázat pedig mindazok fejére száll, akik ebben az ügyben bárminő szerepet vállalnak. A politikai ellenfelek börtönbe juttatása a diktatúra határköve. Gyurcsány ma még szabadon védekezhet, de másokat már a cellába löktek, hogy őt is odaküldhessék. A bíróság szervezetét szétzilálják, a testületet lefejezik. Amit tegnap az alaptörvény papírrongyára írtak, az holnap valóság lesz. És nemigen akad majd bíró, aki fölmentő ítéletet hozzon. Az év második felében lejár a szabad sajtó büntetlenségi moratóriuma. Véget ér az egyes frekvenciaengedélyek megtoldására adott kegyelmi időszak is. Kegyetlen világ következik - nehéz lesz tisztességesnek maradni. Más választásunk azonban nincsen:

http://nol.hu/velemeny/20110510-az_autokraciabol_a_diktaturaba

Magyarországnak nem kell félnie

2011. május 9. - (mti)

Nincs szó arról, hogy Magyarország félne az emberi jogi teljesítményével kapcsolatos kérdésektől vagy fel lenne háborodva, hogy az ENSZ többi tagországához hasonlóan meghallgatják a világszervezet emberi jogi tanácsában - jelentette ki Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára hétfőn az MTI-nek. Magyarországot szerdán délelőtt hallgatják meg az emberi jogi tanácsban, az úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálat (UPR) genfi ülésén; a magyar kormány húsztagú delegációval vesz részt az eseményen - mondta a küldöttséget vezető államtitkár. „Minden kérdést megválaszolunk, amelyet feltesznek nekünk” - fogalmazott, megjegyezve, alapvetően abból indul ki, hogy ezek segítő szándékú kérdések. Utalt arra, hogy „ez egy teljesen normális eljárás része, amelyen négyévente minden ország átesik”:

http://www.mno.hu/portal/782956

Voksszámtan: Töréspontok a kormánypártokon belül

2011. május 9. - (hvg.hu)

Kövér László házelnök még arról beszélt a múlt héten, hogy az új választójogi törvényt tavaszi időszakában elfogadhatja az Országgyűlés, úgy tűnik azonban, hogy a kormány nem osztotta az optimizmusát. Másnap ugyanis a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium beterjesztette a kabinet által még tavasszal elfogadtatni tervezett új törvények listáját a Háznak. Márpedig ebben nem szerepel választójogi szabályozás, ami azt jelenti, hogy a kormánypártokon belül hetek óta tartó viták nem jutottak nyugvópontra.

A magyar választások történetében már előfordultak hasonló helyzetek. 1990-ben például az MDF listáira a választópolgárok negyede szavazott, de a párt így is el tudta vinni az egyéni választókerületek kétharmadát. Négy évvel később jött a reakció: a jobboldali kormányból való nagy kiábrándulás után az MSZP az egyéni választókerületek több mint négyötödét elvitte, holott országos támogatottsága a listás szavazatok alapján alig érte el az egyharmadot. A választópolgárok szemében tehát az ellenfeleinél egy kicsit népszerűbb párt nagy kiábrándulások idején az egyéni választókerületek döntő többségét meg tudja szerezni. Mindebből az következik, hogy a kormányzó Fidesznek hosszú távon a vegyes - egyéni és listás - rendszer lenne a legelőnyösebb. Ha azonban a közeljövőben valamilyen ok miatt előrehozott választásokra kerülne sor, akkor Orbán Viktor pártja még meg tudná szerezni az egyéni választókerületek döntő többségét. A most kialakítandó választási szisztéma függvénye lenne tehát, hogy az ilyen siker továbbra is kétharmados többséghez vezetne-e a parlamentben:

http://hvg.hu/hvgfriss/2011.18/201118_valasztojogi_variaciok_voksszamtan

Határon túli voksok: Még többféle megoldás szóba jöhet

2011. május 10. - (Népszabadság)

„Akkor lehet megváltoztatni a választási játékszabályokat, ha egyébként a parlamenti pártok ebben egyetértenek. Ilyen egyetértés ma nincs, az egész kérdés ezért nincs is napirenden.” Ezt Orbán Viktor nyilatkozta még 2006-ban, amikor a kormányfő-helyettesnek jelölt Mikola István egy kampánybeszédében úgy fogalmazott: „ha most nyerni tudnánk, és utána az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre minden eldőlne”. Szijjártó Péter ugyanekkor úgy fogalmazott: „a határon túliak nem kérnek választójogot, ezért a Fidesz sem kívánja biztosítani számukra”. Nemcsak a kormányfő mostani szóvivője, hanem Martonyi János külügyminiszter is másképp állt még a kérdéshez nemrégiben. Tavaly májusban azt mondta: a határon túli magyarok egyéni kérelem alapján kapnak magyar állampolgárságot, és „ez nem fog magyarországi választójoggal járni”. A közigazgatási államtitkár, Répássy Róbert is azt mondta még tavaly, hogy a Fidesz elképzeléseiben „nem szerepel, hogy az állampolgárság mellett szavazati jogot is adjon”. Ehhez képest a jog megadása már biztos, csak a mikéntje kérdéses. Gulyás Gergely fideszes képviselő szerint két forgatókönyv lehetséges: az egyik szerint az országos listára szavaznának, azaz az országos listát állító magyarországi pártok közül választhatnának, a másik elképzelés szerint külön, határon túli magyar listák lennének, amelyek állítására szintén a magyarországi pártoknak lenne lehetőségük. „Utóbbi egy komplexebb és bonyolultabb szabályozás, de lehet, hogy inkább ezt éreznék sajátjuknak a külhoni magyarok”, mondta Gulyás. A nemzetközi gyakorlatban többféle megoldás is létezik. Nagy-Britanniában például nem kell állampolgárság sem, a Nemzetközösség és Írország állampolgárai is szavazhatnak. Nem kötik lakóhelyhez a voksolást például a lengyelek, a románok, a csehek, az olaszok, a franciák és a svájciak sem. Szlovákiában nem kell lakóhelyigazolás, de a voksolás időpontjában jelen kell lenni, Svédországban pedig csak akkor voksolhat a kettős állampolgár, ha igazolni tudja, hogy rendesen adózik. Romániában, Horvátországban és többek között Portugáliában is külön mandátumokat tartanak fenn a határon túli kettős állampolgárok voksainak, a csehek és a szlovákok „bekeverik” az otthoni szavazatokba.

Horthy-szoborra gyűjtenek Csókakőn

2011. május 10. - (Fejér Megyei Hírlap)

Horthy Miklós szobrának felállítására gyűjtenek Csókakőn. A polgármester szerint alulról jövő kezdeményezésről van szó, amelyet nem gátol az önkormányzat - írja a Fejér Megyei Hírlap internetes kiadása. Az ország első köztéri Horthy szobrának felállítását tervezik Csókakőn. A mellszobor költségeinek előteremtését szolgálja az a koncert is, amelyet május 14-én, szombaton rendeznek a faluban. A kezdeményezés helyi fiataloké, a Vértesalja Gyermekei Mozgalom nem bejegyzett szervezett, hanem inkább baráti társaság - mondta el a lap érdeklődésére Fűrész György, a település polgármestere. A fiatalok először a magyar címertörténetben hétszáz éves múltra visszatekintő kettős, más névvel apostoli kereszt felállítása érdekében kezdtek adománygyűjtésbe. Eközben vetődött fel a gondolat, hogy Horthy Miklósnak is állíthatnának szobrot - mondja a polgármester, aki szerint az önkormányzat nem kíván gátat szabni az alulról jövő kezdeményezésnek, amely számos támogatóra talált a jellemzően nemzeti érzelmű kis faluban. Az elöljáró tisztában van vele, hogy Horthy Miklós megítélésében nem egységes a közvélemény, ugyanakkor a szoborállítást kezdeményező fiatalok érvelését idézi, akik szerint a kormányzó volt az utolsó a magyar történelemben, aki kiállt a magyarságért, a magyar érdekekért. A kettős keresztet az említett koncert napján, május 14-én állítják fel Csókakőn, az úgynevezett Tordai parkban, a Horthy-szobornak még nincs kijelölve a pontos helye.

EP: A sajtószabadság, a magyar alaptörvény

és a romakérdés is szóba került

2011. május 10. - (mti)

A sajtószabadság kérdése, az új magyar alaptörvény, illetve a romakérdés is szóba került hétfőn késő este az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén, magyar, illetve szlovák EP-képviselők egyperces hozzászólásaiban. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője arról beszélt, hogy az unió életében a gazdasági kormányzásról szóló jogszabálycsomag új fejezetet jelent ugyan, hiszen felelős gazdaságpolitikára sarkallhatja a tagállamokat, „ez azonban Európa stabilitásának csak az egyik feltétele”. Szerinte „aggasztó jelenség”, hogy az utóbbi időben több tagállamban „visszarendeződés” tapasztalható a demokrácia szempontjából. „Egyes tagállami kormányok átlépnek a korábban sérthetetlennek tartott jogállami kereteken, korlátozzák a valódi demokrácia érvényesüléséhez elengedhetetlen sajtószabadságot” - mondta Tabajdi. Szerinte az Európai Bizottságnak - az EU legfőbb végrehajtó testületének - és a tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak nyíltan fel kellene lépnie a visszarendeződés, az „uniós demokratikus deficit” ellen. A szlovák Sergej Kozlík, aki az európai liberálisok EP-képviselőcsoportjához tartozik, azt tette szóvá, hogy az új magyar alkotmány minden külföldön élő magyarért felelősséget vállal. Ez szerinte ellentmond a nemzetközi jognak. A magyar alaptörvény emellett „támogatja az új kollektív önkormányzatok szerveződését is olyan magyarok esetében, akik külföldön élnek” - tette hozzá. Ez - vélekedett - oda vezethet, hogy Magyarország beavatkozhat szomszédai belpolitikájába, és további konfliktusokat gerjeszthet Magyarország és szomszédai között. A szintén szlovák, szocialista Monika Flašíková Beňová úgy fogalmazott, hogy a magyar alkotmány „ellentmond a demokrácia alapelveinek”, szövege „alapvetően sérti az emberi jogokat, és hátrányosan befolyásolja a jószomszédi kapcsolatokat az EU más tagállamaival”. Reményének adott hangot, hogy az Európai Parlament a Fidesz-kormányt elmarasztaló állásfoglalást fogad majd el. Az erdélyi, néppárti Winkler Gyula a romakérdésről szólva aggodalmát fejezte ki az Erdélyben kirobbant ellentétek miatt. Megfogalmazása szerint a helyi kisközösségek „a feszültség, a zaklatás vagy éppen a félelem hatására befelé fordulnak, kirekesztve a velük együtt élő közösségeket”. Hangsúlyozta, hogy a régiók és a közösségek Európájában otthonra kell lelniük a roma közösségeknek is. „A roma közösség jövője nem rövidlátó vészintézkedésekben, hanem jövőbe néző, szolidaritásra és párbeszédre épülő európai cselekvésben rejlik” - mondta Winkler, és kiemelte, hogy a magyar EU-elnökség irányítása alatt készülő roma integrációs stratégia „a jövő Európáját teremtheti meg a roma közösségek számára is”. Az MSZP-s Göncz Kinga arról szólt, hogy a romastratégiában egyszerre kell javítani az oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi, lakhatási helyzetet és felvenni a harcot a romaellenesség, a gyűlöletbeszéd, a romákat sújtó diszkrimináció ellen. Az Európai Bizottság romastratégiája szerinte „csak az egyik oldalra, a szociális tennivalókra figyel, sajnálatosan alig említi a romaellenesség elleni fellépés szükségességét, a kérdés emberi jogi dimenzióját”. Szóvá tette, hogy az uniós végrehajtó testület nem szólalt meg akkor, „amikor Magyarországon heteken keresztül paramilitáris csoportok tartották félelemben a roma lakosokat Gyöngyöspatán, és a magyar kormány csak akkor lépett, amikor a feszültség, a provokáció erőszakba torkollott”. Göncz szerint „most még nem késő változtatni”, és kérte Viviane Reding igazságügyi EU-biztos megszólalását ezekben az ügyekben.

Besztercebánya - Rózsaszín szívekkel rontottak a szovjet tankokra

2011. május 9. - (mti)

Több tucatnyi rózsaszínű szívet festettek ismeretlen tettesek egy szovjet tankra a szlovák nemzeti felkelés szabadtéri múzeumában a hét végén Besztercebányán (Banská Bystrica) - közölte hétfőn a Pravda.sk szlovákiai hírportál. Az eset a második világháború befejezésének 66. évfordulóján történt, és nagy felháborodást váltott ki a történészek, a helyi hatóságok és az antifasiszták körében. A történészek úgy vélik: ez a „műveletlenség” jele, és szerintük nem történnének meg ilyen esetek, ha a fiatalok jobban ismernék a múltat. „Ma senki sem mondja meg a fiataloknak, hogy mit jelképez az a tank. Az iskolában alig hallanak róla, és a fasizmus feletti győzelem megünneplése sem olyan Szlovákiában, mint külföldön. Ugyanakkor az emberek számos városban a fasiszta szlovák állam képviselőinek állított emléktáblákkal találják magukat szembe” - reagált az esetre Katarína Zvacká történész. Dušan Kováč történész szerint Szlovákiában már szinte nemzeti hagyomány a történelmi emlékek rombolása. „Mária Terézia pozsonyi szobrának lerombolása óta (az első világháború után) mindig akad egy-egy új szobor, amelyet szintén meg kell semmisíteni. Az emberek mindezt már szinte normálisnak tartják” - fejtette ki véleményét Kováč. Stanislav Mičev, a szlovák nemzeti felkelés múzeumának igazgatója felháborítónak és barbárságnak tartja az esetet. „Nemzeti műemlékről van szó. Pillanatnyilag nehéz megmondani, milyen nagy az anyagi kár” - mondta újságíróknak Mičev. A rendőrség kihágásként kezeli az ügyet, és megkezdte a nyomozást. „Ha nagyobb értékű lesz az okozott kár, akkor az esetet átminősítjük bűncselekménnyé” - jelentette ki Mária Faltániová rendőrségi szóvivő. A besztercebányaihoz hasonló incidens Prágában történt két évtizede. Akkor cseh polgárjogi aktivisták festették át a Smíchov negyedben álló szovjet tankot rózsaszínűre politikai tiltakozásként. Az elkövetők - David Cerny neves festő és szobrászművésszel az élükön - ismertek voltak. A kiszabott büntetést megfizették, s a tankot újra zöldre mázolták. Tettüket később néhány jobboldali honatya megismételte. A viták következtében a szovjet tank - amely állítólag elsőként hatolt be 1945 májusában Prágába - elveszítette nemzeti műemlék státusát, s a főváros melletti Lesanyban lévő szabadtéri haditechnikai múzeumba került.

Készül a program Európa 2013-as kulturális fővárosában, Kassán

2011. május 9. - (mti)

Warhol-fesztivállal, gourmet-ünneppel és fényfesztivállal készül a 2013-as évre Európa Kulturális Fővárosának kinevezett Kassa. 2008-as kinevezése óta Kassa nagy erőket fordít a művészet és a kulturális élet fejlesztésére. Bár a hivatalos programot csak szeptemberben mutatják be, a 2013-as események előfutáraként már idén fényfesztivállal, gourmet-ünneppel és egy Warhol-fesztivállal is igyekeznek a városba csábítani a turistákat. Az október első szombatján megrendezendő fényfesztivál keretében a városban mintegy harminc helyszínen láthatnak a látogatók interaktív fényinstallációkat. Másnap a sporté lesz a főszerep: megrendezik a kassai maratont, amely a bostoni után a világ második legrégebbi maratoni futása. Augusztusban megemlékeznek Andy Warholról, hiszen a világhírű művész szülei Kelet-Szlovákiából származnak. Warhol születésnapján, augusztus 6-án rendezik meg az Andy Warhol-fesztivált, amelynek keretében az 1987-ben elhunyt amerikai művész képeit vetítik majd a házak homlokzatára. Júniusban az ínyenceknek kedveskedik Kassa. A gourmet-ünnep nem újkeletű: a tavalyi fesztiválon megválasztották a város koktélját - a Kassa-Gold összetevői természetesen titkosak. Az Európa Kulturális Fővárosa projekt megvalósításához a városnak százmillió eurós költségvetésre van szüksége. A pénz az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a szlovák kulturális minisztérium, a város és a régió támogatásával gyűlik össze.

Pianissimo - Valóban feltalálták a szlovákok a spanyolviaszt?

2011. május 9. - (pollner - mediablog.hvg.hu)

A napokban rövid hírben több hazai hírszolgáltató is beszámolt róla, hogy Szlovákiában 9 online kiadvány 34 szolgáltatását fizetős kapu mögé zárják. Heti 99 centet, havi 2,9 eurót, vagy évi 29 eurót kell fizetnie annak a lelkes olvasónak, aki továbbra szeretné habzsolni kedvenc online tartalmait. Az MTI híre, ami alapján ezek a cikkek készültek természetesen nem foglalkozik a részletekkel. A Médiablog olvasói viszont nyilván kíváncsiak rá, hogyan tudták a szlovákok hirtelen megcsinálni azt, ami az amerikai Press+-nak a jelentős befektetett energia ellenére évek alatt sem jött igazán össze és amiben még a Google sem jutott a beharangozásnál sokkal messzebb? Nem kell szlovákul értenie, elég kicsit angolul tudnia annak, aki első kézből, vagyis a Piano Media honlapjáról szeretne információkat kapni a szolgáltatásról. Innen azonnal kiderül, hogy a projekt bátor résztvevői maguk döntik el, hogy tartalmuk melyik részéért kérnek pénzt. A máshol (például a Pianohoz nem csatlakozott hírszolgáltatók oldalain) ingyen elérhető hírekkel, amik bárhol ingyen elérhetők nem is próbálkoznak. Legtöbben a véleményoldalakat, az archívumot és a hozzászólási lehetőséget teszik fizetőssé. Működni fog? A véleményoldalak és az archívum elzárásával már eddig többen is próbálkoztak. (Rendre bele is buktak.) A módszer kiválóan alkalmas az olvasók egy részének gyors elidegenítésére - bevétel termelésére sajnos kevésbé. A Piano rendszerén keresztül már csak azért sem, mert a becsordogáló eurócentek 30 százaléka eleve a szolgáltatónál marad, a többi pénzen meg az oldalakon töltött idő alapján osztoznak a kiadványok. (Na, most a szerkesztők alaposan tanulmányozhatják a telefonszex-szolgáltatók időhúzó stratégiáit.) Az alapító-ügyvezető Tomáš Bella (az SME korábbi főszerkesztője) szerint a kis méretű és nyelvileg zárt szlovák piac kifejezetten kedvez az effajta fizetős üzletnek. A kisebb számú tartalomszolgáltató együttműködését könnyebb megszervezni, mint egy nagyobb piac szereplőit, így a médiahabzsolásra vágyó, de nyelveket nem beszélő szlovákoknak nem marad más lehetőségük, mint kipengetni az előfizetési díjat. A külföldi média - benne a szaksajtó természetesen nem olyan lelkes, min Bella, inkább óvatos visszafogottsággal ír a szlovák kísérletről. (Azért a Niemann Journalism Lab nem állta meg, hogy ne emlegessen már cikke címében is Vasfüggönyt.) Érdekes, hogy a legalaposabb hazai beszámolóta Híradó.hu-n találtam. A BZI szignóval jegyzett cikk nem elégedett meg az MTI anyagával, hanem rendes összeállítást készített. A Népszabadság anyagát saját pozsonyi tudósítója, Szilvássy József írta. Nem hogy nem tett hozzá semmit a már ismert tényekhez, de még téves információkat is közölt. „„Egyhetes ingyenes próbaüzem után hétfőtől fizetőssé teszik kilenc szlovákiai sajtótermék honlapjának egy részét.” - olvashatjuk a május 6-án megjelent cikkben, amikor a Piano honlapja szerint már május 2-án elindult az éles üzem. A „hozzáadott értéket” talán a közölt példányszámok hivatottak képviselni, de az online kiadványok esetében azok sajnos sehogyan sem értelmezhetők.

Fizetős exkluzív tartalmak a szlovák interneten

2011. május 4. - (InfoRádió)

2011. május 2-án elindult a Piano előfizetői rendszere, amely a szlovák interneten elérhető exkluzív tartalmakat teszi fizetőssé. Ezzel a lépéssel jelentősen megváltoztatja az internetes tartalomszolgáltatás módját. A Pianónak köszönhetően ugyanis az internetes portálok az általuk publikált tartalmat - vagy annak egy részét - fizetőssé tehetik. Az olvasóknak a fizetett tartalomhoz való hozzáférésért havonta egyszer 2,90 eurót kell majd fizetniük. Egyetlen befizetéssel így már a szolgáltatás elindításának pillanatában 9 szlovák portál 34 szolgáltatásához nyernek hozzáférést. A partnerportálok száma a jövőben tovább fog növekedni. A Piano projekt hátterében a nálunk már jól ismert Etarget Zrt. áll. A frissen bevezetett fizetési modell a kábeltévé szolgáltatókéhoz hasonló, amelyek TV állomások csomagjait teszik elérhetővé egy egységes havidíjért cserébe. A rendszer legfőbb előnye az olvasók számára, hogy egy befizetéssel hozzáférést nyernek az összes oldalon elérhető fizetős tartalomhoz, és ehhez nem kell újra bejelentkezniük az egyes portálokon. Az előfizetésekből befolyó összeg ezután arányosan elosztásra kerül a rendszerbe bekapcsolódott oldalak között. Jelenleg a hálózatba 9 jelentős szlovák portál kapcsolódott be. Közöttük megtaláljuk a legnépszerűbb hírportált, mindhárom véleményformáló napilapot, két befolyásos internetes magazint és két online videószolgáltatást. Az egyes tartalomszolgáltatók maguk döntik el, hogy az oldalukon mit tesznek fizetőssé. Ugyanúgy az ő döntésükön múlik az is, hogy ezen felül milyen többletszolgáltatást kínálnak cserébe. Egyesek például nem jelenítenek meg hirdetéseket, mások exkluzív tartalmat tesznek elérhetővé. A világon Szlovákia az első piac, ahol a tartalomszolgáltatók egy egységes fizetési rendszerbe tömörülve teszik fizetőssé az interneten elérhető szolgáltatásaikat. A Piano a jövőben terjeszkedni kíván több európai országba is. A Piano két vállalat, az Etarget és a NextBig közös projektje. Az Etarget célzott internetes reklám szolgáltatója Magyarországon és még további nyolc közép- és kelet-európai országban. A NextBig egy cseh és szlovák érdekeltségű tanácsadó cég.

Megállapodott a szakszervezettel az üzembezárásra készülő Penta

2011. május 8. - (agromonitor.hu)

Megállapodással zárultak a szlovák Penta tőkebefektető társaság érdekeltségébe tartozó Debreceni Csoport Húsipari Kft. és a Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ) között a cég debreceni gyárának bezárásával kapcsolatos tárgyalások - közölték a kárenyhítést szolgáló szociális intézkedési tervet aláíró felek. Eszerint a cég lehetővé teszi a munkavállalók korengedményes nyugdíjazását, elősegíti a cégen belüli és kívüli elhelyezkedést, és kárenyhítő többletjuttatást fizet. A húsipari cég a tárgyalások során fenntartotta álláspontját, hogy a magyarországi húspiaci helyzet, az eredményesség javítása és a megmaradó munkahelyek megőrzése érdekében szükséges a vállalat átszervezése, ennek során a debreceni telephely bezárása. megerősítette, hogy a debreceni termelés több mint 90 százalékát a megmaradó három magyarországi üzemébe helyezi át. Ezzel a termelés Magyarországon marad, a vállalat erős piaci helyzetét megtartja. A HDSZ ugyancsak fenntartotta álláspontját, miszerint tiltakozik a debreceni húsüzem bezárása ellen és kifejezésre juttatta, hogy beruházással feltehetően elkerülhető lenne a munkahelyek megszüntetése.

Nem enged a szlovák tulajdonos: Bezárják a debreceni húsgyárat

2011. május 8. - (O. Horváth György - szabadfold.hu)

Ugyan megállapodással zárult a Debreceni Csoport Húsipari Kft. és a Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ) közötti legutóbbi megbeszélés, de a szlovák tulajdonost nem sikerült meggyőzni arról, hogy ne zárja be a debreceni húsfeldolgozó gyárat. Megállapodással zárult ugyan a szlovák Penta tulajdonában lévő Debreceni Csoport Húsipari Kft. és a Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ) közötti legutóbbi megbeszélés, de a cég a tárgyalások során fenntartotta álláspontját, hogy a magyarországi húspiaci helyzet, az eredményesség javítása és a megmaradó munkahelyek megőrzése érdekében szükséges a vállalat átszervezése, ennek során a debreceni telephely bezárása - olvasható abban a közleményben, melyet a társaság juttatott el a Szabad Föld Online számára. A vállalat ebben megerősíti korábbi döntését, miszerint a debreceni termelés több mint 90%-át a megmaradó három magyarországi üzemébe helyezi át. Ezzel a termelés Magyarországon marad, a vállalat erős piaci helyzetét megtartja. A HDSZ ugyancsak fenntartotta álláspontját, miszerint tiltakozik a debreceni húsüzem bezárása ellen és kifejezésre juttatta, hogy beruházással feltehetően elkerülhető lenne a munkahelyek megszüntetése. A tárgyalás eredményt is hozott: a felek kárenyhítést szolgáló Szociális Intézkedési Tervet írtak alá. Abban állapodtak meg, hogy többek között a vállalat lehetővé teszi a munkavállalók korengedményes nyugdíjazását, elősegíti a cégen belüli és kívüli elhelyezkedést és kárenyhítő többletjuttatást fizet. Április közepén felmerült, hogy hivatalosan is vizsgálnák a Penta itthoni terjeszkedését. Jakab István, a parlament alelnöke is nyilatkozott: szerinte „súlyos helyzetet idéz elő”, ha csak azért vette meg ezeket a társaságokat a befektető, hogy Szlovákiába helyezzék át a termelést, és „onnan kívánja egyébként kontrollálhatatlan termékkel a magyar piacot ellátni”. Ezért - tette hozzá - az agrártárca illetékesei, az egyes cégek képviselői és az érintett önkormányzatok bevonásával „folyik a cégcsoport eddigi tevékenységének értékelése”. A Penta által megszerzett öt üzem közül gyakorlatilag valamennyi korszerű technológiával rendelkezik, minőségi alapanyagból is elegendő van az országban - áll a cikkben. Korábbi hírek szerint a debreceni önkormányzat szeretné megmenteni a helyi húsipart, s elkerülni, de legalábbis elodázni a húsüzem bezárását. Erről Papp László (Fidesz), stratégiai alpolgármester nyilatkozott nemrégiben, amikor Pajna Zoltán (Fidesz), gazdasági alpolgármesterrel Szolnokon egyeztettek a Debreceni Csoport Húsipari Kft. cégvezetőjével. Szűcs Viktor arról tájékoztatta a városvezetőket, hogy a szlovák tulajdonos döntése alapján a céget jelentősen átszervezik, az állatok vágása külföldre, Losoncra kerül, ezért a mosonmagyaróvári és a debreceni húsüzemet is bezárják. Papp László ezzel összefüggésben hangsúlyozta: Debrecen számára elfogadhatatlan a csaknem 400 dolgozót foglalkoztató húsüzem bezárása - ami a nagy hagyományokkal rendelkező helyi húsipar megszűnését is jelentené -, mint ahogy elfogadhatatlan az is, hogy erről előzetesen nem egyeztettek az önkormányzattal.

Már Pozsonyból irányítja magyar hálózatát az OMV

Úgy mennek el, hogy itt maradnak

2011. május 10. - (Marnitz István - Népszabadság)

Az osztrák OMV jelentős létszámleépítést követően, mára Pozsonyba költöztette Magyarországon működő központi részlegeinek jó részét - tudta meg lapunk. Ennek keretében ez év elejével az OMV Hungária élén Pécsi-Szabó Miklóst Müller Zsolt, az olajvállalat cseh, szlovák és magyar kúthálózati vezetője váltotta. Az új ügyvezető már Pozsonyból irányítja a hazai társaságot. A Magyarországon, elsősorban az OMV-töltőállomások gördülékeny működését segítő csaknem száz dolgozó harmadát tavaly fokozatosan leépítették. Nemrég egy jóval kisebb irodába is költöztek - mellesleg a Mol-székház tőszomszédságába. Müller Zsolttól megtudtuk: a tavaly lezajlott költözés keretében a cseh, szlovák és magyar tevékenységüknek többek között a számlázási, könyvelési vagy callcenter-szolgáltatása került át a pozsonyi központba. A lépésnek ésszerűsítési okai vannak. Az OMV Hungária új budapesti székhelyének kiválasztásában semmiféle szempontot nem jelentett annak Mol-székházhoz viszonyított távolsága - szögezte le. Az összevonásokkal elért megtakarítások mértékét az ügyvezető nem kívánta megjelölni. Felvetésünkre leszögezte: a lépés nem hozható semmiféle összefüggésbe azzal, hogy az OMV három éve sikertelenül törekedett a Mol felvásárlására. Az átszervezés úgyszintén semmiféle negatív hatást nem gyakorol magyarországi töltőállomás-hálózatuk helyzetére - szögezte le Müller Zsolt. Jelenleg 178 kútjuk van. (Ezzel a Mol és a Shell után a piac harmadik legnagyobb szereplői.) A magyar határ közelében fekvő schwechati finomítóból a korábbiaknak megfelelően továbbra is szállítanak a honi piacra. (A százhalombattai, pozsonyi és horvátországi finomítóival a térség túlnyomó részét ellátó Mol mellett így az OMV nálunk az egyetlen számottevő alternatív üzemanyag-nagykereskedő.) Sem a töltőállomás-értékesítés, sem a -vásárlás kérdésével nem foglalkoznak a korábbi éveknél nagyobb mértékben: most Magyarországon nincs is eladó hálózat - tette hozzá. A váltás után is önálló cégként megmaradó OMV Hungária tavalyi pénzügyi eredményeiről egyelőre nem kívánt beszámolni, de leszögezte: a piac telített, a gazdasági környezet a magas árak, az alacsony kereslet és a válságadó miatt igen kedvezőtlen. Idén csupán arra számítanak, hogy a helyzet a tavalyinál legalábbis nem lesz rosszabb. Reméli, hogy a közeljövőben már jelentősen csökkennek a nemzetközi olajárak, ami visszacsábíthatja az embereket a kutakhoz. Pécsi-Szabó Miklós érdeklődésünkre a változással kapcsolatban annyit közölt, hogy az OMV-nél töltött több évtized után közös megegyezéssel távozott. A szakember jövőjét a megújulóenergia-iparban tervezi. Tavaly áprilisban az OMV új struktúrát alakított ki a csehországi, a szlovákiai és a magyarországi tevékenységével kapcsolatban - fűzte hozzá cikktervezetünkhöz az osztrák vállalat. Ennek célja az ügyvitel egyesítése és átszervezése a működés hatékonyságának fokozása és a versenyképesség növelésének érdekében. Az OMV Hungária új irodái korszerűbbek, a költözésről való döntés nem tavaly született a költségoptimalizáló stratégia részeként. Magyarország továbbra is fontos piac marad az osztrák OMV-csoport számára. Tavaly különböző beruházásokat hajtottak végre, hogy bővítsék a magyarországi töltőállomásokon nyújtott szolgáltatásaikat. Az OMV 2011-ben is folytatja ezt a fejlesztést (többek között megújította autómosó rendszerét), hogy megfeleljen a vásárlói igényeknek - szögezték le a vállalatnál.

A szlovák nagykövet is Békésbe látogatott

2011. május 7. - (beol.hu)

A Békés megyei szlovákság mindennapi életével ismerkedik Milan Vetrák, akinek első hivatalos külföldi útja Békés megyébe vezetett. A Határon Túli Szlovákok Hivatalának idén év elején kinevezett elnöke a szombati napot Békéscsabán töltötte. Peter Weiss Szlovákia budapesti nagykövete is elkísérte békési programjára, amelynek részeként a Szlovák Köztársaság Főkonzulátusán tárgyaltak. A vendégek a későbbiekben Štefan Daňo főkonzul társaságában megtekintették a megyeszékhely szlovák nevezetességeit, továbbá találkoztak a helyi és a megyei szlovákság képviselőivel, valamint a szlovák közösséggel. Az elnök a szombati sajtótájékoztatón fontos feladatként említette a szlovák kisebbség revitalizációját, amelyet hivatala anyagilag is kész segíteni. A látogatás programja ma Szarvason folytatódik. Milan Vetrák a továbbiakban Romániába, Horvátországba, majd Szerbiába utazik.

Nem könnyű a magyarországi szlovákok helyzete

Az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke Fuzik János egyetért a Határon Túli Szlovákok Hivatalának a magyarországi szlovák kisebbségről kiadott nyilatkozatának tartalmával. ● Magyarországi szlovákok generációi nőttek fel igazi szlovák nyelvű oktatás nélkül. ● Jóllehet lassult a magyarországi szlovákok asszimilációja, ám az identitás és a nyelv elvesztése továbbra is gyors ütemű. ● A magyar nemzetiségi politika példaértékűségéről szóló nyilatkozatok ellenére hiányoznak az egyértelmű garanciák, főként ami a magyarországi szlovákok jogos elvárásainak, illetve szükségleteinek pénzügyi biztosítását illeti, miközben az állam részéről a status quót sem mindig tartják be... ● A magyar politika többet foglalkozik a határon túli magyarokkal, mint a saját kisebbségeihez tartozó adófizetőkkel:

http://hirszerzo.hu/belfold/20110405_OSZO_hatarontuli_magyarorszagi_szlovak

Az oktatási-nevelési támogatásért idén már pályázniuk kell a családoknak

Bármire elköltheti az oktatási támogatást a szülő

2011. május 7. - (Veres István - Új Szó)

A magyar iskolákban tanuló gyerekek szülei idén minden határon túli magyar területen egységesen, készpénzben kapják meg az oktatási-nevelési támogatást. A Bethlen Gábor Alap részeként működő új támogatásrendszer részletei több szakmai kérdést is felvetnek. Idén a támogatást már minden szülőnek meg kell pályáznia - ezt eddig az iskolák végezték. Ennek köszönhetően sikerült a Pázmány Péter Alapítványnak tavaly 100 százalékosan kimeríteni a rendelkezésre álló pályázati pénzkeretet, egyedüliként a Kárpát-medencében (Romániában az elmúlt években például csak alig 60 százalékát merítették ki a forrásoknak.) A támogatásra minden családnak külön kell pályáznia, szögezte le Pék László. „A magyar fél a státusztörvényből indult ki, ezért ezt nem lehet megkerülni. Jelenleg a részleteken dolgozunk, készülnek az útmutatók és az adatlapok” - magyarázta a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Az új és a régi rendszernek is vannak előnyei és hátrányai, véli Szigeti László, a Magyar Állandó Értekezlet oktatási és kulturális szakbizottságának tagja. „Az előnye, hogy egyenesen a címzetthez kerül a támogatás, a hátránya, hogy ellenőrizhetetlen lesz, vajon az oktatási-nevelési támogatást a szülő mire fordítja” -magyarázta lapunknak az MKP alelnöke. Elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekeknél kérdéses, mire költik majd a pénzt a szülők, vagy hogy egyáltalán helyesen ki tudják-e a tölteni az adatlapot, állítja Ožvald Erzsébet (Híd). „Ha gond volt az eddigi rendszerrel, legalább az iskolaigazgatókkal egyeztethettek volna. Amíg az iskolák pályáztak, a gyerekek megkapták a tanszereket és az identitásmegőrző osztálykirándulásokat is könnyebb volt szervezni, ezután ez mind kérdéses lesz” - figyelmeztet a Híd oktatásügyi szakpolitikusa. A pályázatok leadási határideje június 30-a. „Nyáron kerül sor a feldolgozásra szeptember második felében, októberben megérkezhet a pénz” - ígéri Pék László.

Új Szó: Már nem a Pázmány adja a pénzt a magyar iskolásoknak

2011. május 6. - (mti)

A Szülőföldön magyarul néven ismert magyarországi oktatási-nevelési támogatásokat Szlovákiában idén már nem a Pázmány Péter Alapítvány osztja szét, hanem a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége (SZMSZSZ) és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) - írta az új Szó című pozsonyi magyar napilap. „A magyar kormány döntése értelmében nemcsak nálunk (Szlovákiában), hanem Erdélyben is más osztja majd a magyar iskolásoknak a pénzt, az újonnan megbízott szervezetek ott is a Fidesz-KDNP-kormány stratégiai partnereihez köthetők” - jegyzi meg a lap. „Ami Szlovákiát illeti, Zsille Béla, a jövőben szerepét elvesztő Pázmány Alapítvány ügyvezetője a Híd párt egyik alapító tagja, míg Pék László, az SZMPSZ elnöke a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) a tagja, ahogy Mézes Rudolf, a szülői szövetség elnöke is. A jelek szerint tehát a magyar kormány fontosnak tartja, hogy Kárpát-medence szerte a Fidesz-KDNP stratégiai partnerei végezzék a közvetítői munkát az anyaországból érkező támogatások terén” - olvasható az újságban. A magyar kormány Szlovákiában a parlamenten kívüli MKP-t tartja stratégiai partnerének; a kormánykoalíciós Híddal nem működik együtt. A tényeket szerdán közölte Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a Pázmány Péter Alapítvány ügyvezetőjével. „Elmondta, hogy a Pázmány Alapítványt mint lebonyolító szervezetet a jövőben nem kívánják igénybe venni, és hogy a velünk kötött szerződést felbontják. Az indoklás szerint szakmai szempontok miatt döntöttek így” - magyarázta Zsille Béla, az alapítvány ügyvezetője. A határon túlra szánt támogatások elvi iránymutatását a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságai adják. Itt a váltás nem került szóba - mondta Szigeti László, az MKP alelnöke, a MÁÉRT oktatási szakbizottságának tagja. „A támogatás kivitelezéséről az dönt, aki adja, nem pedig az, aki kapja” - véleményezte a döntést Szigeti. A téma a szlovák-magyar vegyes bizottság legutóbbi ülésén sem merült fel, mondta el a lap kérdésére A. Nagy László (Híd), a vegyes bizottság tagja. Szerinte a döntés a kulisszák mögött történt meg. „Értetlenül állok a döntés felett, a Pázmány kuratóriuma az eddigi eredményekből kiindulva nemrég leszögezte, hogy az egyedüli alkalmas szervezetnek tartja magát a feladatra” - mondta A. Nagy. Szerinte nem hagyhatók figyelmen kívül az erdélyi és a szlovákiai összefüggések. „Nem zárható ki, hogy politikai megfontolásból döntöttek így” - vélekedik a képviselő. Szigeti László az Új Szónak azt mondta: véleménye szerint stratégiai szempontok érvényesültek. Az elmúlt évek tapasztalata szerint a Kárpát-medencében egyedül a Pázmány tudta 100 százalékig lehívni az igényelhető támogatást.

Közös közép-európai jogi kultúra megteremtése a cél

2011. május 5. - (mti)

Az igazságügyi képzésről írt alá megállapodást a magyar, a szlovák, a lengyel, a cseh és a horvát igazságügyi miniszter csütörtökön Veszprémben; ezzel megkezdődött a visegrádi országok igazságügyi tárcavezetőinek háromnapos találkozója. A megállapodás célja, hogy ez az öt ország (a visegrádi négyek - Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország - és Horvátország képviselője) összehangolja az igazságügyi képzésben programjait - mondta az aláírást megelőző sajtótájékoztatón Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes. Hangsúlyozta: közös és koordinált programokkal kívánják segíteni, hogy az igazságügyben dolgozók jobban megismerhessék egymás tapasztalatait, jogi kultúráját, illetőleg „közös lépéseket tegyenek a közép-európai jogi kultúra megteremtése érdekében”.

Magyarország is aláírta az egységes

európai égbolt létrehozását elősegítő megállapodást

2011. május 5. - (mti)

Ausztria, Bosznia-Hercegovina, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia csütörtökön aláírta a „közép-európai funkcionális légtérblokk” (FAB CE) kialakítását célzó megállapodást, amely fontos lépés az egységes európai égbolt létrehozása felé. Az Európai Bizottság erről szóló közleménye szerint az egységes európai égbolttal összefüggő, 2004-ben elfogadott jogszabályok politikai célkitűzései lassan megvalósulni látszanak azzal, hogy a tagállamok meghozzák a funkcionális légtérblokkok (FAB-ok) kialakításához szükséges intézkedéseket. A mostani megállapodás Európa negyedik FAB-jának a létrehozását készíti elő. Az Európai Unió többi tagállama várhatóan hasonló megállapodásokat fog kötni a következő évben - reméli az uniós végrehajtó testület. „E megállapodás révén eredményesebbé válik a légtér működtetése, és optimális lesz a légi navigációs szolgáltatásnyújtás” - hangsúlyozta Siim Kallas közlekedésügyi EU-biztos, utalva arra, hogy a közé-európai FAB az európai légi közlekedés délkeleti tengelyén helyezkedik el, és e területen jelentős forgalomnövekedés várható. A közép-európai funkcionális légtérblokk létrehozását célzó megállapodás olyan keretet, általános feltételeket és irányítási struktúrát hoz létre, aminek révén a szerződésben szereplő államok az „egységes európai égbolt” koncepciójának szellemében kívánják biztosítani a légiforgalmi irányítást és a légi navigációs szolgáltatásnyújtást. A közép-európai funkcionális légtérblokk működését a FAB-tanács fogja szabályozni, figyelembe véve mind a polgári, mind a katonai légi közlekedés résztvevőinek érdekeit. Munkájához több szakbizottság járul majd hozzá.

Határon túli magyar portált és rádiót támogat Kecskemét

2011. május 5. - (mti)

Egy szlovákiai magyar hírportált és egy kárpátaljai magyar internetes rádiót támogat Kecskemét önkormányzata 1 millió, illetve 500 ezer forinttal; a támogatási szerződést csütörtökön írta alá Zombor Gábor (Fidesz-KDNP) polgármester, Duray Miklós felvidéki magyar politikussal és Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnökével. Zombor Gábor a kecskeméti aláíráson hangsúlyozta: a város költségvetésének elfogadásakor egyhangúlag támogatták a képviselők a határon túli magyar kapcsolatokra előirányzott összeget, ez lehetővé tette a két fontos médium megsegítését. A polgármester szerint a képviselők állásfoglalása azt is jelenti, hogy nem csak egyszeri alkalommal akarnak segíteni a határon túli magyar médiumokon. Duray Miklós közíró, politikus, a Szövetség a Közös Célokért felvidéki magyar szervezet alelnöke megköszönte az egymillió forintos támogatást, melynek köszönhetően biztosabban működhet a www.felvidek.ma szlovákiai magyar hírportál. Elmondta: fontos szerepet tölt be a tájékoztatásban az internetes újság, melynek naponta több mint tízezer látogatója van. A szlovákiai magyar politikus hangsúlyozta: a portál pártoktól és gazdasági csoportosulásoktól független, de „szemlélettől” nem független médium. Kérdésre válaszolva közölte: a domainnév „.ma” végződést úgy kaphatott, hogy Marokkóban jegyezték be. Így nehezebb törölni az oldalt - indokolta a döntést. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány elnöke, a KMKSZ alelnöke elmondta: ezer diák tanul Kecskemét testvérvárosának, Beregszásznak a főiskoláján. Az aláírt megállapodás szerint Kecskemét városa 500 ezer forint támogatást ad ebben az évben a Kecskeméti Regionális Képző Központ egyik képzési programjához, amelyet követően iskolarádió indulhat a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. Brenzovics reményét fejezte ki, hogy eljön az az idő, amikor széles körben fogható rádió is indulhat Kárpátalján. Elmondta, hogy náluk is működik, felvidéki mintára, a www.karpatalja.ma internetes oldal.

Bővülő szlovák munkalehetőségek

2011. május 5. - (vg.hu)

A Profesia.sk munkaközvetítő cég szerint az első negyedévben háromszor több külföldi munkalehetőséget kínáltak a cégek, mint tavaly ilyenkor. A német és osztrák munkaerőpiac megnyitásának köszönhetően a Trenkwalder társaság azt reméli, hogy évente körülbelül ezer embert tudnak majd elhelyezni a külföldi munkaerőpiacon. A nyugati országok a szlovák munkavállalókban nem csupán az olcsó, hanem a megbízható munkaerőt látják, valamint a német nyelv ismerete is előnyt jelent.

10 ezer eurós kártérítés jár Slotának

2011. május 4. - (Felvidék Ma)

A zsolnai kerületi bíróság helybenhagyta a járásbíróság korábbi ítéletet, mely szerint a Sme napilapnak 10 ezer eurós kártérítést kell fizetnie Ján Slotának, a Szlovák Nemzeti Párt elnökének. Slota azért perelte be az újságot, mert a Sme 2008-ban megjelentette a „Slota menekülés közben lopott”, valamint „Slota üzletet rabolt ki” cikkeket. Az anyagi kártérítésen túl a Sme a bírósági költségeket is fizeti, valamint bocsánatot kell kérnie Ján Slotától. A per tárgyát képező cikkeket is el kell távolítania a Sme-nek a honlapjáról.

Radičová Gašparovič útjában volt

2011. május 5. - (mti)

Ivan Gašparovič szlovák államfő állítólag nagyon udvariatlanul és arrogánsan viselkedett Iveta Radičovát miniszterelnökkel szemben szerda késő este a pozsonyi téli stadionban, miután Szlovákia jégkorong-válogatottja 4:3-ra kikapott az oroszoktól. „Ne legyen útban! - mondta Gašparovič a miniszterelnöknek azt követően, hogy a felvonóhoz igyekezve könyökkel meglökte Radičovát.” Így írta le az incidenst a Sme című liberális napilap internetes honlapján csütörtök reggel Marián Balázs, a kormányfő legfőbb tanácsadója. Az elnöki iroda azt állítja: félreértésről van szó, s csak vicc volt az egész. „Számomra ez hatalmas sokk volt, a miniszterelnök asszony spontánul kikérte magának, amire az elnök azt mondta: mérges vagyok, mert veszítettünk” - állítja Balázs, aki Radičovát tanácsadói testületét vezeti. „Igen, de csak vicc volt, nem gondolta (az elnök) komolyan. Nagyon vicces volt” - magyarázta a másik fél álláspontját Marek Trubač, elnöki szóvivő. Marián Balázs viszont kitart véleménye mellett: Ivan Gašparovič nagyon arrogánsan viselkedett, s ahelyett, hogy elnézést kért volna, többször is csak azt ismételgette: legalább van egy stadionunk. Nyilván arra célzott, hogy ha nem is szerepelnek sikerrel a szlovákok a jégkorong-világbajnokságon, Pozsony legalább egy új stadionnal lett gazdagabb. „Balázs úr nyilván érzékenyebb a kelleténél” - jegyezte meg Trubač. Gašparovičnak nem ez az első ilyen jellegű incidense. A kilencvenes évek második felében nagyon vulgáris kijelentést tett Michal Kováč akkori szlovák köztársasági elnökre. A politikus, aki akkor a szlovák parlament elnöke volt, nem vette észre, hogy mikrofonja be van kapcsolva és nagyon durva kifejezéssel illetve az épületbe érkező akkori köztársasági elnököt. Gašparovič később azt állította, hogy mást mondott, mint amit a mikrofonokon keresztül hallani lehetett.

Szlovákiában csak szlovákul?

2011. május 5. - (Haják-Szabó Mária - mr1-kossuth.hu)

Eddig hatvanezer ember írta alá a Szlovák Nemzeti Párt petícióját. Ők azt akarják, hogy az ország egész területén, minden hivatalban és minden önkormányzati testületben csak szlovákul lehessen beszélni, ügyet intézni, vagyis hogy Szlovákiában csak a szlovák legyen a hivatalos nyelv. Ján Slota célja, hogy összegyűjtsön 300 ezer aláírást, ez a feltétele ugyanis a népszavazásnak, amely reményei szerint biztosítaná a szlovák nyelv kizárólagosságát az ország egész területén és minden hivatalban. A Szlovák Nemzeti Párt azután határozta el az aláírásgyűjtést, hogy a parlament első olvasatban elfogadta a kisebbségi nyelvek használatának módosító indítványát, amely bővítené a nem szlovák anyanyelvűek lehetőségeit. A vegyesen lakott területeken pedig kötelezővé tenné a hivatalokban a kétnyelvű kommunikációt. A jelenleg hatályos norma ennek csak a lehetőségéről beszél. Közben az országot ellepték Slota magyarellenes óriásplakátjai. Ezek is a petíciós akció részei, hiszen azt sugallják, hogy a magyarok, illetve a magyar nyelv státusának emelése veszélyt jelentene. Hazánkban ne legyünk idegenek! Nem akarunk Felvidéken élni! - hirdetik Slota óriásplakátjai. A Magyar Koalíció Pártja elítéli az SNS provokációját. A párt úgy ítéli meg, hogy a kormány gyáva meghunyászkodásával erőt ad a szlovák nacionalistáknak, passzív politikájával nem segíti elő a szlovák-magyar viszony rendeződését - írja állásfoglalásában Berényi József pártelnök. A szlovák kormány emberi jogi és kisebbségi miniszterelnök-helyettese szerint alkotmányellenes lenne a népszavazás, amely a szlovák nyelvet kiemelné, a kisebbségi nyelveket pedig száműzné a hivatali érintkezésből. A kisebbségek nyelvének használatát az alkotmány 34. cikkelye garantálja - olvasható Rudolf Chmel állásfoglalásában. Arra is figyelmeztet, hogy a szlovák alkotmány szerint nem lehet népszavazást tartani alapvető emberi jogi kérdésekről. A szlovák alaptörvény a kisebbségek jogait az alapvető emberi jogok között tartja számon.

Chmel: alkotmányellenes népszavazást tartani

a szlovák kizárólagos hivatali használatáról

2011. május 4. - (sita / Új Szó)

Alkotmányellenes lenne, ha népszavazást tartanának arról, hogy a szlovák legyen az egyetlen hivatali nyelv Szlovákiában - hangsúlyozza Rudolf Chmel (Híd). Az emberjogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes figyelmeztet, hogy a kisebbségi nyelvek hivatali használatát az ország alaptörvényének 34. cikkelye szavatolna, a 93. cikkely pedig leszögezi, hogy alapvető jogok és szabadságok nem képezhetik referendum tárgyát, márpedig a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai alapjogoknak számítanak. A szlovák nyelv hivatali használatának kizárólagosságát Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártja (SNS) szeretné elérni, s ennek érdekében népszavazás kiírásáért aláírásgyűjtést indított. Chmel hivatala szerdán nyilatkozatot tett közzé, amelyben - tíz pontban - tételesen cáfolják a kisebbségi nyelvek hivatali használatával kapcsolatos egyes kijelentéseket, például arról, hogy az ilyen nyelvhasználat hátrányosan érintené a szlovákokat.

Az SNS nem akar a Felvidéken élni

2011. május 5. - (Új Szó)

Új óriásplakáttal borzolja a kedélyeket a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), méretes reklámtáblái öles betűkkel hirdetik: „Nebuďme doma cudzincami!” (Hazánkban ne legyünk idegenek!). Alatta ez olvasható: „Nechceme žiť vo Felvidéku!” (Nem akarunk Felvidéken élni!). Az óriásplakátok országszerte megjelentek, beleértve a magyarlakta régiókat is. Látható az SNS üzenete például a Párkányt és Nánát összekötő út mentén, amint arra olvasóink is felhívták a figyelmünket. Az SNS plakátja arra buzdítja a lakosokat, írják alá a párt petícióját, amelynek alapján népszavazás kiírását kezdeményeznék a szlovák nyelv kizárólagos használatáról a hivatalokban. „Színtiszta provokációnak tartom az SNS plakátját” - mondta el Kanička Tibor nánai olvasónk. Hozzá hasonlóan mások is jelezték, hogy nyugtalanítónak érzik ezeket a feliratokat. „A mai napig hozzávetőlegesen 55-60 ezer aláírást gyűjtöttünk össze. Az aláírásgyűjtő akció nagyon jól indult” - nyilatkozta tegnap Ján Slota, az SNS elnöke a párt elnökségi ülése után. Ahhoz, hogy a kérdésben népszavazás kiírását kérhessék az államfőtől, legalább 350 ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük. Elemzők szerint kicsi az esélye, hogy ezt teljesíteni tudják. A nacionalisták a következő hónapban újabb provokációval készülnek: június 4-én, a trianoni békeszerződés aláírásának napján fogják megünnepelni az SNS megalapításának 140. évfordulóját. Az 1871-ben alakult történelmi pártnak egyébként a nevén kívül semmi köze sincs az 1990-ben alakult, jelenlegi SNS-hez.

Mélynemzeti parasztvakítók

2011. május 5. - (Barak László - parameter.sk)

Közép-Európában sajna korántsem arról szól a pártpolitika, hogy minden párt annyit ér, amennyit használ. Sokkal inkább az sunyi szlogen érvényes, hogy minden párt annyit ér, amennyi hülyeséget el bír hitetni lehetséges választóival. Ilyen értelemben tulajdonképpen érthető a Ján Slota által vezérelt Szlovák Nemzeti Párt szakadatlan magyarellenes kampánya. Sokkal effektívebb ugyanis holmi magyar invázióval riogatniuk, mint arról győzködni a közembert, hogy közpénzek önérdekű fosztogatásán kívül van közérdekű, Szlovákia civilizált fejlődését szolgáló víziójuk is. Hatékonyságuk bizonyítéka nem más, mint az, hogy annak idején, kormányzati pozícióban elkövetett szabadrablásaik ellenére is képesek voltak, ha hajszálon múlt is, képviselőket juttatni a törvényhozásba. A sikeres szoftver tehát arra a tényre épül, hogy van ebben az országban még mindig legalább 200-300 ezer primitív tulok. Ezek, holott tőlük is épp úgy lopnak, mint mindenki mástól, általában felpiszkálhatók például egy olyan rémmesével, hogy Dél-Szlovákiát (Felvidék) szlovák vért szomjazó vámpírok lakják. Pedig aligha elképzelhető, hogy akad Szlovákiában olyan szlovák ember, akit legalább egyszer nem cincáltak el tanulmányi kirándulásra a gigantikus bősi víztározóhoz - szlovák nemzeti öntudatra ébresztés céljából. Ahol, korántsem vették vérüket, sőt, legalább, olyan szívesen itatta őket a pénzükért például a Hullámcsárda csaposa, mint odahaza a saját kocsmárosuk. Ilyen egyszerű tehát a világ, amely ugye, jellemzően a hülyéknek áll. Ez a tény épp annyira megváltoztathatatlan, mint amennyire jobb helyeken elfogadhatatlan. Ha nem így lenne, nem hinnének annyian például kézrátéttel gyógyító boszorkányokban sem. És ugyan miből élnének az ezoterikusok, akik nem kis pénzekért külön e célból fenntartott tévéműsorokban etetik maszlaggal hülyeségeikre kiéhezett közönségüket? Slotáék ezért gyűjtenek jelenleg aláírásokat, hogy népszavazás szentesítse a szlovák nyelv kizárólagosságát a hivatali nyelvhasználatban. Holott a köztársaság alkotmánya fehéren feketén deklarálja a kisebbségek nyelvhasználati jogát. Mi több, azt, hogy alapjogok, márpedig a kisebbségi nyelvhasználati jog alapjognak számít, nem képezhetik referendum tárgyát. Olyan ez, mintha olyasmiről kezdeményezne valaki népszavazást, hányszor dughatsz a csajoddal hetente… Mindennek ellenére, és persze a számos primitív tulok miatt, majdnem biztos, hogy a szóban forgó petíció sikeres lesz. Vagyis képesek lesznek Slotáék a népszavazás államfő általi kiírásának kezdeményezéséhez szükséges minimum 350 ezer támogató aláírást összegyűjteni. Ilyen esetekben azonban kéznél kellene lennie annak az „alkotmányos féknek”, ez esetben elsősorban a köztársasági elnökről van szó, aki megállítja és hazazavarja a nacionalista fáklyásmenetet… Csakhogy Szlovákia államfője, aki deklaráltan mindenekelőtt nemzetben gondolkodik, tehát a mélynemzeti politikai zsonglőrök elvakult vezérdrukkere, sőt, egyéb képességek híján, maga is egy mélynemzeti ripacs, aligha lesz hajlandó ilyesmire. Vagyis esetleg abban lehet bízni, hogy a nacionalista bagázs által kierőszakolt és Ivan Gašparovič által meghirdetett „nyelvreferendum” a többség lustasága miatt érvénytelen lesz. Vagy, ha netalántán mégis elegendő résztvevővel jogilag eredményes is lesz, jó esetben majd felülbírálja eredményét az alkotmánybíróság. Ám, ha az sem, akkor megteszi a majdani aktuális parlamenti többség, lévén nem kötelező érvényű diktátum számára semmilyen referendum eredménye. Addig azonban még sok víz lefolyik a Dunán. Amelynek jellemzően a túlpartjára szokták kívánni Slotáék a szlovákiai magyarokat. Mert jól tudják, pártjuk annyit ér, amennyi hülyeséget el bírnak hitetni lehetséges választóikkal.

Senki nem verte meg Malina Hedviget az új szakvélemény szerint

2011. május 4. - (mti)

Az új orvos szakértői véleményt hivatalosan még nem hozták nyilvánosságra, az Aktuálne.sk szlovák hírportál azonban úgy tudja, tartalma még terhelőbb a lányra nézve, mint az előző. A jelentés szerint Malina Hedviget senki sem verte meg, sérülései korábban keletkeztek. Elkészült a 2006 augusztusában Nyitrán megvert magyar lány, Malina Hedvig ügyében az új orvos szakértői jelentés. Tartalmát hivatalosan még nem hozták nyilvánosságra, a szlovák sajtó azonban úgy tudja: az újraírt szakvélemény a lányra nézve még terhelőbb, mint az előző. Az Aktuálne.sk hírportál azt írja, a Komensky Egyetem Orvostudományi Karának dékánja által készített jelentés szerint a diáklányt nem verték meg, sérülései korábban keletkeztek. Dobroslav Trnka volt főügyész korábban azt mondta, az orvos szakértői jelentésen múlik, hogy ejtik-e a hamis tanúzás vádját, vagy bíróság elé állítják Malina Hedviget. A főügyészség 2009 novemberében kérte Peter Labas dékántól eredeti jelentése kiegészítését, mert az abban feltüntetett konzultánsok egy része elhatárolódott a dolgozattól. Malina Hedvig ügyvédje a főügyészségnek írt levelében sorolta fel a szakvélemény elleni kifogásait, de a főügyészség nem indított eljárást a szakvélemény meghamisítása miatt, csak az átdolgozását kérte Labastól. „Bár a nyitrai orvosok szerint Malina Hedviget egyértelműen megverték, az orvosi kar dékánja mégis arra a következtetésre jutott, hogy zúzódásai régebbi eredetűek voltak, és az ajkát maga harapta meg” - olvasható a pozsonyi Új Szóban. Az újság szerint a dékán a főügyészség kifejezett utasítása ellenére ezúttal sem vette figyelembe a Hedviget kezelő pszichiáterek véleményét.

Megalakult A Magyar Megmaradásért Polgári Társulás

2011. május 6. - (felvidék.ma)

A Csallóköz szívében, Dunaszerdahelyen alakult meg „A Magyar Megmaradásért Polgári Társulás”, amely tevékenységével Dunaszerdahely város és a környező régió fejlődését szeretné elősegíteni és támogatni, valamint a polgárok érdekeit képviselni. A Magyar Megmaradásért Polgári Társulás tervei között szerepel, hogy olyan társadalmi és kulturális rendezvényeket, eseményeket szervezzen, melyek a város és régió társadalmi, polgári és kulturális fejlődéshez járulnak hozzá. Kiemelten szeretne foglalkozni a város és régió polgárainak jogvédelmével, a régióban élő magyar nemzeti kisebbség jogainak védelmével, melyeket nemzetközi egyezmények és a Szlovák Köztársaság Alkotmánya garantálnak. A Társulás céljai között szerepel továbbá a magyar nemzeti kisebbség kultúrájának támogatása olyan rendezvények és programok megszervezésén keresztül, amelyek a magyarság hagyományait és kultúráját erősítik. Feladatának érzi az új Polgári Társulás azt is, hogy a magyar közösség fejlődésének és a polgárok közügyekben való részvételének elősegítésében támogatást nyújtson, valamint környezetvédelemre is hathatósan oda szeretne figyelni. A Társulás elnöke Aranyossy Szabolcs, első alelnöke Hölgye Richárd, alelnöke Kázmér Ervin. A Magyar Megmaradásért Polgári Társulás tiszteletbeli elnöke a csallóközkürti Hodossy Péter is, aki testvérével együtt tavaly a Csallóközből Csíksomlyóba zarándokolt gyalogosan. A Magyar Megmaradásért Polgári Társulást csallóközi magyar emberek hozták létre március 11-én. Magyarok, akik hiszik, hogy a magyarságnak nemcsak múltja, hanem jövője is van. Lehetnek nézetkülönbségek, de a célunk közös: újra elindítani a magyarság kátyúba ragadt szekerét. Úgy látjuk, hogy a nemzeti öntudat megtört, egyre többen választják a talán könnyebbnek tűnő utat, az asszimilációt (beolvadást), és feladják magyarságukat. Szeretnénk feléleszteni a reményeink szerint minden magyarban ott lévő szikrát, emlékeztetni mindenkit hőseinkre, nagyjainkra, hogy egy jóval több mint 1000 éves kultúra, nemzet tagjai, leszármazottai vagyunk - olvasható a Társulás közleményében.

Alapításakor a Társulás a következő célokat tűzte ki maga elé:

- Fáradhatatlanul dolgozni azon, hogy az itt élő magyarság fogyását megállítsuk.

- Bár civil társulás vagyunk, minden bennünket érintő politikai, társadalmi döntésre reagálni kívánunk, hiszen ezek a döntések mindnyájunk életét befolyásolják, meghatározzák.

- Ellentmondást nem tűrően ragaszkodunk pártmentességünkhöz, ugyanis nem kívánunk semmilyen politikai és gazdasági érdekcsoport játékszerei és kiszolgálói lenni.

- Szeretnénk felvenni a harcot a „mértékadó, véleményformáló”, ultraliberális és sokszor a magyar nemzeti érdekeket sárba tipró felvidéki magyar sajtóval szemben. Szeretnénk nemcsak résztvevői, de szervezői is lenni különféle kulturális rendezvényeknek.

- Kampányolni szeretnénk a beiratások idején a magyar óvodák és iskolák mellett. Minden eszközzel azon munkálkodni, hogy a felvidéki magyarok büszkén vállalják nemzetiségüket és tudjanak nemet mondani az erőteljes szlovák beolvasztási kísérletnek.

- Legfőbb célkitűzésünk, ahogy szervezetünk névválasztása is mutatja az, hogy évtizedek múlva is lehessen magyar szót hallani a Felvidéken.

Politikai vákuum - lesz-e új párt Magyarországon?

2011. május 4. - (Új Szó)

Hetek óta várom, hogy valaki új pártot alapítson Magyarországon. Mikor, ha nem most?! Ott tátong a hatalmas vákuum a politikai térben: a potenciális választók 40 %-ának nincs pártja. A Fidesz tábora fogytán fogy (s ez a tendencia vélhetően folytatódni fog), de ebből az ellenzéki pártok szinte semmit nem profitálnak. Az MSZP-nek egyáltalán nem sikerült kihevernie a kormányzása idején elszenvedett nagyarányú hitelvesztést, képtelen megújulni, ütőképes új gárdája nincs, a régi figurákból pedig nem kér az ország. Másra nem, csupán a végsőkig elkötelezett törzsszavazóikra számíthat, ez pedig semmiképpen sem elegendő ahhoz, hogy a szocialista párt a Fidesz-KDNP esélyes kihívója legyen a következő választásokon:

http://ujszo.com/online/velemeny-es-hatter/2011/05/04

/politikai-vakuum-lesz-e-uj-part-magyarorszagon

Így változik a választási rendszer

2011. május 7. - (Népszabadság)

Marad a vegyes választási rendszer, de a fordulók száma még nem dőlt el. Összesen mintegy 250 ezer külhoni voks érkezhet a határon túl élő magyaroktól. Gulyás Gergely szerint ez valószínűleg nem dönti el a választások kimenetelét. A jövőben is vegyes rendszerben választják majd az országgyűlési képviselőket, a szavazási fordulók száma azonban még nem dőlt el - mondta Gulyás Gergely a távirati irodának adott interjúban. A fideszes politikus szerint ha a benyújtott választójogi törvényjavaslat struktúrájában nem lesz változtatás, akkor körülbelül 95 egyéni választókerület esetén lenne változatlan a választási eredmények alapján történő mandátumelosztás. A határon túli magyarok voksolására a kormánypárti képviselő két forgatókönyvet vázolt: vagy a magyarországi országos listára, vagy külön, határon túli listákra szavazhatnának. Gulyás Gergely elmondta: az új választójogi törvényt, amelyet legkésőbb novemberig kell elfogadnia a Háznak, nem az új alaptörvény teszi szükségessé, hanem az, hogy 2014-től 200 tagú lesz a parlament, a jelenlegi 386 helyett, továbbá mert az Alkotmánybíróság 2011. december 31-i hatállyal megsemmisítette a választókerületek beosztásáról szóló rendeletet, és ezt a jövőben törvényi szinten kell szabályozni:

http://nol.hu/archivum/igy_valtozik_a_valasztasi_rendszer

Kinek az alkotmánya?

2011. május 3. - (168ora.hu)

Az új alkotmány költségvetési szabályai nem egyeztethetők össze az EU-s alapelvekkel - írja a Der Standard. Nem tisztázott, hogy egy ország kizárható-e az EU-ból, ha hosszú távon szembemegy az európai közösséggel. „Ilyen fejlemény figyelhető meg Magyarország esetében” - írja az osztrák lap:

http://www.168ora.hu/velemeny/kinek-az-alkotmanya-74573.html

Kéretlen alkotmányt nem kérünk!

Postaládás matricával válaszolnak a kormánynak.

2011. május 7. - (basahalom.blog.hu)

A fülkeforradalom a postaládák ellen! Ez a harc bontakozik ki mostanság. A választási kampányok után azt hihettük, hogy a politika visszavonul a levélszekrényünkből, ismét teret engedve a mindenféle kereskedelmi anyagnak, multi-reklámújságnak, szomszéd sarki műkörmös szórólapjának. De nem ez történt. A nemzeti együttműködés kétharmados hatalma előbb az alkotmány ügyében küldött minden nagykorúnak levelet, aztán mostanság az új alaptörvény országos kipostázásáról hallunk, de már állítólag nyomtatják a „szociális konzultáció” kvízkérdéseit tartalmazó levelet is, amit már minden 16 éven felüli állampolgárhoz eljuttatnak. Bele a postaládájába. Kár tagadni, sok lesz a szemét. Az első „konzultáció” kiküldött leveleinek csak a tizede tért vissza a feladóhoz. Hol végezhette a többi? Cserépkályhában, falusi budiban, a tavaszi szélben? Újabb levelek és forradalmi alkotmányok millióinak szemétgazdagító rémképe annyira megriasztott két debreceni környezet- és természetvédőt, hogy magyar hazánk környezeti állapotait védendő, két nemzeti gondolatuk támadt. Az egyik szerint a címzett - és esetleg hazafiatlanul érdektelen - lakosságra kellene bízni a felhasználatlan kormányleveleket helyes továbbhasznosítását azzal, hogy minden borítékra eleve rányomtatnák: „Kérem, ha nem olvassa el a küldeményt, a papírt a szelektív hulladékgyűjtőben helyezze el!” A másik javaslatuk eredményeként pedig már megszületett a postaládákra kiragasztható matrica ezzel a felirattal: „Alkotmányt és egyéb reklámanyagot nem kérek!” Ez a megoldás pedig a feladóra hárítanák a kézbesítetlen küldemények újrahasznosításának feladatát. A matrica már látható némely debreceni postaládákon. A javaslattevők remélik, hogy a debreceni kezdeményezést az egész országban követni fogják a hazánk környezeti állapotai és a jövő nemzedékek sorsa iránt felelősséget érzők.

Répássy és Bárándy Gergely eltérő véleménye az alkotmányról

2011. május 7. - (mti)

Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára szerint az idei volt Magyarország első legitim alkotmányozása, Bárándy Gergely szocialista parlamenti képviselő azonban úgy gondolja, hogy a társadalmi és a tartalmi legitimitása nincs meg az új alaptörvénynek. A két politikus szombaton, a Pécsi Tudományegyetemen tartott Az információszerzés, felhasználásuk és jogi szabályozásuk című nemzetközi konferencián vitázott az alkotmányról:

http://hvg.hu/itthon/20110507_repassy_barandy_gergely_eltero_velemenye

Beszóltak Orbánéknak: „Magyarország Európa szégyene”

2011. május 7. - (168ora.hu)

Ha van igazán rossz sajtóvisszhangja valaminek, akkor Orbánék „húsvéti alkotmánya” az. Természetesen nem föltételezzük, hogy mindazok, akik ráhúzták a vizes lepedőt a kormányra, az első betűtől az utolsóig olvasták is a szöveget, viszont láthatóan pontos ismeretekkel rendelkeznek arról, hogy az új alaptörvény nem a konszenzuskeresés jegyében született, hanem úgy és azért, hogy szülőjének - annak a bizonyos egyetlen, „kétharmados” pártnak - az ideológiáját az egész országra ráerőszakolja, és hogy e párt hatalmi eszközeit akár egy nagyon távoli jövő betonjába öntse. Aczél Endre írása:

http://www.168ora.hu/itthon/alkotmany-sajtovisszhang

-alkotmanybirosag-pluralizmus-kulonado-orban-kotcsei-beszed-74572.html

„Magyarországon semmi sem normális”

Újabb lesújtó vélemény

2011. május 2. - (hetivalasz.hu)

A vasárnap esti „TTT” műsorban „Forradalom jobbról - Kulturkampf Magyarországon” címmel mutatták be, hogy mit eredményezett az Orbán-kormány elmúlt egy éve a kulturális életben. A riport szerint Magyarországon kulturális harc zajlik, aminek keretében „leszámolnak” a kormánykritikus, független értelmiséggel - nem ritkán antiszemita támadások keretében:

http://hetivalasz.hu/itthon/magyarorszagon-semmi-sem-normalis-37464

Egy pontra a részben szabad kategóriától a magyar média

2011. május 3. - (eMasa)

A Freedom House legfrissebb sajtószabadság-jelentése szerint évtizedes mélyponton van világszerte a sajtószabadság. Magyarország, melyet az aggodalomra okot adó országok között említi a jelentés, a szabad kategóriába sorolt országok sereghajtói között foglal helyet, és egyetlen pont választja el a részben szabad kategóriától. A Freedom of the Press 2011: A Global Survey of Media Independence (A sajtó szabadsága 2011: A média függetlenségének globális felmérése) című tanulmány leszögezi, hogy a szabad sajtóhoz hozzáférő emberek számát tekintve egyértelmű mélyponton van a szabadság: jelenleg ugyanis a legtöbben olyan országban élnek, ahol nincsen szabad média, és mindössze az emberek egyhatoda él ma szabad sajtójú országban. A jelentés összefoglalója megemlíti, hogy több „kulcsfontosságú” ország - köztük Egyiptom, Honduras, Magyarország, Mexikó, Dél-Korea, Thaiföld,Törökország és Ukrajna - szignifikáns mértékben visszaesett a Finnország, Norvégia és Svédország által vezetett listán:

http://www.emasa.hu/cikk.php?id=8394

Szalai Annamária: „Egy kicsit szomorú” az újságírói szakma

2011. május 6. - (mti)

A fiatalokon is múlik, hogy az újságírók lesújtóan negatív önképe megváltozzon - mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke pénteken Budapesten, a 18. Országos Ifjúsági Sajtófesztivált megnyitó beszédében. Szalai Annamária a Diákújságírók Egyesületének rendezvényén egy közelmúltbeli felmérésre utalt, amelyet kétszáz újságíró megkérdezésével készítettek. Eszerint az újságírók mindössze hét százaléka gondolja úgy, hogy a magyar sajtó elfogulatlanul, korrekt módon tájékoztat. A döntő többség úgy érzi, hogy az újságírók alulfizetettek, túlterheltek, széthúzóak, korrupcióval fertőzöttek és motiválatlanok:

http://www.emasa.hu/cikk.php?id=8406

Leleplező gyanúsítás

2011. május 3. - (nepszava.hu)

Orbán Viktor időzít. Alig néhány nappal a bírákat és függetlenségüket eltipró alkotmány elfogadása után, az ezt megelőző legnagyobb politikai rendezvény, a Charta-tüntetés után, az újabb megszorító csomag kiderülte után, az MSZP-n belüli pártszavazási kezdeményezés után, megérkezett a mentelmi jog kikéréséről szóló levél. Orbán nem tűrhette, hogy ma is legjelentősebb politikai ellenfele tovább szervezzen. Még a végén sikerülne neki, és akarná a fene újra átélni a 2006-os párbajt:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=422001

Megjósolta, mi lesz Orbánék veszte

Kis János: Amíg Orbán a miniszterelnök...

2011. május 3. - (168ora.hu)

Az Országgyűlés kormánypárti „több mint kétharmada” az ellenzék bojkottja mellett megszavazta Magyarország alaptörvényét. Torzul-e a politikai berendezkedés? Együtt lehet-e élni az új alkotmánnyal? Van-e esély a korrigálására? Az egykori demokratikus ellenzék vezéralakjával Buják Attila beszélgetett.

- Valaki úgy fogalmazott: az új alkotmány legális, de illegitim. Legális, mert az alkotmányozás írott szabályai szerint született. Illegitim, mert mégiscsak egypárti alkotmány.

- Valóban, az egypártiság sötét árnyékot vet a „húsvéti alkotmányra”. Hiába rendelkezik egy párt az alkotmányozáshoz szükséges többséggel, az alkotmány nem lehet egyedül az ő műve. Hiszen az alkotmány az állam legfőbb jogi dokumentuma. Ez szabályozza a hatalom elosztását, a hatalomgyakorlás módját és korlátait. Egyebek közt a politikai versenyt is, amelyet a pártok a hatalomért vívnak. Az alkotmányozó egyben e versenynek is részese. Ha egy párt egyedül alkotmányoz, óhatatlanul felébreszti a gyanút, hogy a verseny szabályait a saját testére szabja.

http://www.168ora.hu/itthon/amig-orban-a-miniszterelnok-74571.html

Orbán szimpátiája tartja posztján

a fideszesek szerint „vérciki” államtitkárt

2011. május 3. - (168ora.hu)

Egyesek által „kínosnak”, mások által „vércikinek” nevezett, csaknem kétórás frakcióülésen faggatták a Fidesz képviselői múlt héten a kultúráért felelős államtitkárt. Szőcs Gézával nemcsak a frakció, de saját, minisztériumi kollégái és a jobboldali értelmiség is elégedetlenek, a miniszterelnök bizalma azonban töretlen iránta, így egyelőre nincs veszélyben a pozíciója. A kulturális államtitkár szerint a nehezen mozduló minisztériumi apparátus korlátozza abban, hogy érdemi lépéseket vigyen véghez a területen:

http://www.origo.hu/itthon/20110428-mindenki-elegedetlen

-a-kulturalis-allamtitkar-tevekenysegevel.html

Trianon máig hat

2011. május 7. - (Magyar Nemzet)

Raffay Ernő történész megítélése szerint a szabadkőművesek főszerepet játszottak Magyarország tönkretételében Nem akarták szétbomlasztani az országot a radikális szabadkőművesek. Meg akarták szerezni - nyilatkozta lapunknak Raffay Ernő. A történész a Nagy Magyarország Könyvek sorozatban megjelent, Szabadkőművesek Trianon előtt című kötetében kimutatja: az 1910-es évekre a politikai színteret tudatosan szállták meg, ami elvezetett a trianoni békediktátumhoz. Károlyi Mihály és Rákosi Mátyás kegyeltje volt a szervezetnek, gróf Tisza István gyilkosa pedig tagja. Céljaik, a hittanoktatás megszüntetése, az egyházi javak elvétele, a szomszéd népek irredentizmusának támogatása hasonlítanak az utóbbi húsz év balliberális törekvéseihez. A könyv olyan rekordgyorsasággal fogy, hogy nemrég már második kiadását érte meg.

Pécsi ötlet: „Össznemzeti” kenyér

2011. május 3. - (magyarhirlap.hu)

A pécsi Korinek László kezdeményezésére augusztus elején valamennyi magyarországi megyéből és a környező országok magyarlakta területeiről származnának az ünnepi kenyerek alapanyagai. A Nemzet Kenyerét a tervek szerint szerte a Kárpát-medencében megszegik majd a hivatalos ünnepségeken. A pécsi gondolat lényege, hogy az adott évben a megyékben és a magyarlakta környező országokban termett búzából tíz-tíz zsáknyit szállítanának Baranyába. Megőrölnék a magokat, majd egy-egy zsák lisztet küldenének vissza azokba az országrészekbe, ahonnan kapták a termést. E lisztből sütnék országszerte az ünnepi új kenyereket, a megmaradt liszt pedig a Böjte Csaba vezette Dévai Szent Ferenc Alapítvány által nevelt több száz gyereknek az egész évi kenyérszükségletét fedezné. A Nemzet Kenyere program célja, hogy a magyarság határokon átnyúló összetartozásának eszméjét szolgálja. A búza ünnepélyes összeöntésére augusztus tizenharmadikán kerítenek sort a helyszínen, s a középkorban épült mohácsi vízimalomnál meg is őrlik azt. Első ízben Pécsett szelik meg augusztus 19-én a rendhagyó módon „összeszedett” alapanyagból készült első új kenyeret. Az akció célja, hogy hagyományt teremtve, ezentúl minden esztendőben hasonló keretek között töltsük az új kenyér és Szent István ünnepét.

A Kerekasztal tájékoztató füzetet adott ki a népszámlálásról

2011. május 10. - (bumm.sk)

Mivel sok magyarlakta településen csak szlovák nyelvű hivatalos népszámlálási tájékoztatót kaptak a lakosok, a Kerekasztal saját, magyar nyelvű füzetekkel pótolta a hiányosságot. A kiadványokat minden magyarlakta településre eljuttatták. A hétvégén újabb szakaszához érkezett a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala által indított népszámlálási felvilágosító kampány. A Szlovák Statisztikai Hivatal tájékoztatóját sok magyarlakta területen csak szlovák változatban olvashatták az emberek, kevés magyar nyelvű tájékoztató került el a háztartásokhoz. Ezért a Kerekasztal Szlovákia 530 magyarlakta településére, illetve Kassa belvárosába és Pozsony négy városrészébe egy tájékoztató füzetet jutatott el. Ez a füzet a népszámlálással kapcsolatos gyakorlati tudnivalókon kívül egyéb szövegeket is tartalmaz - tájékoztatott a Kerekasztal kedden. A Kerekasztal által összefogott kampány célja, hogy a szlovákiai magyarok a népszámláláson vállalják nemzeti hovatartozásukat, és anyanyelvükként is a magyart jelöljék meg. Így a 340 000 példányban elkészült füzetben a szükséges, praktikus információkon túl neves, sikeres életpályát befutó emberek - Rák Viki, Lampl Zsuzsanna, Malina Hedvig, de Bugár Béla és Berényi József - is nyilatkoznak arról, miért tartják fontosnak azt, hogy vállalják nemzetiségüket, magyarnak vallják magukat, és magyar anyanyelvet jelölnek meg a népszámlálás alkalmával. Szarka Tamás, a Ghymes tagja szerint „ma Szlovákiában előny, aki magyarként vallja magát, mert egyenesen tud belenézni mindenki szemébe”. A kiadvány kitér arra is, hogy a népszámlálás milyen konkrét, a szlovákiai magyarokat közvetlenül érintő következményeket von maga után: „a magyar nyelv hivatalos használata, az anyagi támogatások, a régiók fejlődése függ attól, hogy hány magyar él majd településeinkben és régióinkban.” A füzetben gyakorta felmerülő kérdésekre, kétségekre is választ kaphatunk. A szlovákiai magyar civil szervezeteket tömörítő Kerekasztal felvilágosító kampányához több civil és egyházi szervezett, illetve a református egyház mellett az MKP és a Most-Híd párt is csatlakozott. A tájékoztató füzet, ahogy a többi médiaanyag is elérhető a nepszamlalas2011.sk oldalon. A kampányhoz csatlakozni lehet a Népszámlálás 2011 - Vállald Önmagad facebook oldalon és a twitteren is.

Dobszóval verebet, kampánnyal magyart fogni....

2011. május 3. - (felvidek.ma)

Sokan kérdezik mostanában, hogy a népszámlálás politikai, lélektani vagy közéleti kérdés-e Szlovákiában. A válasz nem könnyű, mert ebben az országban a politika sűrűn átszövi a mindennapokat. Szinte nincs olyan területe a nyilvánosságnak, amely ne lenne túlpolitizálva. Mégis differenciálni kellene, hogy milyen fontos társadalmi kérdések tartoznak a politikai pártok hatáskörébe, és melyek azok, amikkel elsősorban a civil szférának kellene foglakoznia, mert ha beleavatkoznak a pártok, talán rontanak is a helyzeten. A népszámlálásnak a szlovákság számára nincs tétje, egy többé-kevésbé lebecsülendő, kötelező összeírás jelentőségével bír, nem is foglalkoznak vele a szlovák médiák olyan kampányszerűen, mint a magyar térfélen. A felvidéki magyarság számára viszont meghatározó jelentőséggel bír. Politikai tétje a lélekszámunk és befizetett adóink alapján minket joggal megillető állami támogatás mértéke. Lélektani tétje a félmilliós számhatár, mert közel sem mindegy, hogy több mint félmilliónyi felvidéki magyarsághoz tartozunk, vagy csak majdnem félmilliónyihoz. És most különböző okok miatt nagyon zörög a léc:

http://www.felvidek.ma/nezopont/jegyzet-kommentar

/28343-dobszoval-verebet-kampannyal-magyart-fogni

Tűnődés: „Mami és oci, sztarká meg sztarký“

2011. május 5. - (felvidek.ma)

Régóta figyelem és tapasztalom, hogy lakóhelyemen, Nagykürtösön (de behelyettesíthető más dél-szlovákiai, többségében szlovákok lakta településsel is) sok, úgymond magyar családban a gyerekek egymás között előszeretettel beszélnek szlovákul. Mint ahogy annak idején az egyik anyuka elmagyarázta nekem, ez azért van, mert a gyerekek az oviban, az iskolában szlovákul beszélnek, és otthon is már automatikusan ezen a nyelven társalognak. Ha azonban magyarul szólunk hozzájuk, az „anyanyelvükre” váltanak:

http://www.felvidek.ma/nezopont/velemeny/28381

-tunodes-mami-es-oci-sztarka-meg-sztarky

A külföldön tartózkodó szlovák állampolgárnak is

részt kellene vennie a népszámláláson

2011. május 4. - (felvidek.ma)

Bár hivatalosan május 21-e a népszámlálási adatok rögzítésének napja, az összeírás már május 13-án elkezdődik. A statisztikai hivatal illetékesei szerint minden állampolgárnak részt kellene vennie benne, akinek május 21-én 00:00 órakor állandó lakhelye van Szlovákiában. A külhoni szlovák polgárokra ugyanolyan előírások vonatkoznak, mint a hazaiakra. Állandó lakhelyükön ők is megkapják leragasztott borítékban az egyedi azonosítójukat és hiteles jelszavukat, s ezek segítségével, közeli hozzátartozójuk valamelyikének közvetítésével, ők is kitölthetik az elektronikus kérdőíveket. A Szlovákok Világszövetségének elnöke, Vladimír Skalský már felszólította a külhoni szlovákokat, hogy valamennyien vállalják nyíltan szlovák nemzetiségüket. Felhívásával főleg az Európai Unió más országaiban élőket szólította meg. Természetes nem mindegy, hogy a külföldön tartózkodó szlovákiai magyarok is bekapcsolódnak-e az összeírásba. Közösségünk számára ők ugyanolyan fontosak, mint az itthon tartózkodók. Mivel Dél-Szlovákiából több tízezren dolgoznak külföldön, magatartásuk akár komoly mértékben is befolyásolhatja számarányunk alakulását az országban. Az internetes adatfelvétel útján azonban ők is bekerülhetnek az egy évtizeden át mérvadó demográfiai kimutatásba. Elektronikusan első alkalommal lehet majd részt venni a népszámláláson Szlovákiában. Az érdeklődők a www.scitanie2011.sk honlapon érhetik el az űrlapot szlovák, magyar, roma, ukrán, ruszin és angol nyelven. Az elektronikus összeírás rövidebb ideig tart, mint a klasszikus. Ebben május 21-e és május 29-e között lehet majd részt venni.

Magyar népünnepély lesz Dunaszerdahelyen

2011. május 3. - (Felvidék Ma)

A hétvégén harmadszor kerül megrendezésre Dunaszerdahelyen a Magyar Majális, melynek már részletes programja is ismertté vált. A rendezvény körülményeiről Bugár György, a programot szervező Magyarok Szövetségének dunaszerdahelyi elöljárója tájékoztatott bennünket. A Magyarok Szövetsége azért alakult, hogy végveszélyben lévő nemzetünk lelki állapotát olyan szintre emelje, ahonnét elrugaszkodhatunk. Célja a Kárpát-medencei magyar közösségek összefogása, a minden magyar felelős minden magyarért szellemében. E célt hivatott szolgálni a III. Magyar Majális is, mely május 7-én és 8-án kerül megrendezésre Dunaszerdahelyen. „A Magyar Majális komoly rendezvénnyé, népünnepéllyé nőtte ki magát. Jó idő esetén akár 10-15 ezer ember is ellátogat majd a dunaszerdahelyi szabadidőparkba (a hagyományos őszi vásár helyszínére), ahol rengeteg program közül válogathatnak. Az idei majálishoz a közelgő népszámlálás jegyében az MKP dunaszerdahelyi alapszervezete is csatlakozott. Kárpát-medence valamennyi magyarok által lakott területéről várunk vendégeket. Szeretnénk bemutatni magyar kultúránk sokszínűségét. Külön örömünkre szolgál, hogy bár mi kezdeményeztük a rendezvényt, fokozatosan egyre több társszervező csatlakozott hozzánk. Olyan programot kínálunk, hogy az ide látogató családok minden tagja jól érezheti magát. Vásári hangulat, kézművesek, kirakodóvásár, étel-ital is bőséggel. Igazi magyar népünnepélyt garantálunk. A Felvidék Ma portálnak nyilatkozva Karkó Henriett, a Felvidéki Rockszínház vezetője elmondta, nagyon készülnek a rendezvényre. Az ő fellépésük szombat este lesz, és erre egy meglepetést is tartogatnak.

Kész az Ipoly-híd

2011. május 10. - (Szászi Zoltán - Új Szó)

Több tucat gép dolgozik hetek óta Besztercebánya megye egyik legnagyobb közlekedési beruházásán, a Pösténypuszta és Petőháza közti Ipoly-híd bekötő útjainak építését június 2-ig kell befejezni. A hídtest elkészült, már használják, több száz tonnányi építőanyagot szállítanak át rajta naponta a magyarországi telephelyről a szlovákiai építkezéshez. Filip József, Szécsénykovácsi község polgármestere elmondta, az ünnepélyes hídavatásra június végén kerül sor, a hídépítés kezdeményezője, az Ipoly Újjáépítéséért Polgári Társulás erre az ünnepségre Szlovákia és Magyarország miniszterelnökét és a két ország pápai nunciusát is meghívta. „Hetek óta gőzerővel dolgoznak a hídhoz vezető út építésén a kivitelező cég szakemberei. Hétvégéken, sőt éjszaka is dolgoznak, hogy tartani tudják a határidőt. A műszaki átadás után körülbelül egy hónapig tart majd a híd megnyitásához szükséges hivatalos engedélyeztetési folyamat. Kormányközi szerződés már van a határhíd megnyitásáról“ - mondta a polgármester. A Petőháza és Pösténypuszta közt megépült híd szerkezete négynyílású, teljes hídszélessége 12,62 méter. Mindkét oldalán 1,75 méter széles járda van, a régi hídfőket lebontották. Mivel a magyarországi oldalon egészen a régi hídfőig vezetett aszfaltos út, ezt csak szélesíteni és megerősíteni kellett, de a szlovákiai részen mintegy két kilométer hosszú új útszakasz megépítésére volt szükség, ezen dolgoznak jelenleg. Az új hídszerkezetet úgy tervezték, hogy akár az ezeréves vízállásnak is ellenálljon. Most azért kell gőzerővel dolgozni, mert a kivitelezési munkák kezdetekor az Ipoly több hónapig pihenőre kényszerítette a gépeket és az embereket. A tavaly tavaszi és őszi árvizek miatt nem lehetett dolgozni. Az újjáépülő Ipoly-hidak közül elsőként átadásra kerülő, Pösténypuszta és Petőháza közti híd kivitelezésére uniós forrásokból pályáztak, az Európai Fejlesztési Alap 3,046 millió euró támogatást ítélt meg, ami a 3,188 millió eurós összköltségvetés 82,66 százaléka. Az Ipoly-hidak megépítését megelőző megvalósíthatósági tanulmány szerint a híd rövid időn belül pozitív hatással lesz a határ menti térségek gazdasági életére. A Nagykürtösi járás jobb elérhetőségével az ipar mellett az idegenforgalomban hozhat jelentős fellendülést.

A Feltámadási Menet felvidéki útja 2011-ben

2011. május 2. - (Felvidék Ma)

Idén ismét megérkezik a Feltámadási Jelvény a Felvidékre és elindul a Feltámadási Menet a Csallóközön át Zoboraljára, a Garam-mentére és az Ipoly-vidékre is. A Pázmaneum Társulás idén is megszervezte a Feltámadási Menet útvonalát, több magyar egyházközség plébánosának és segítőinek bevonásával. Május 7-én Győrből hozzák át a Feltámadási Jelvényt Komáromba, ahol Stubendek László vezetésével fogadják a győri zarándokokat. A jelvény aztán Dunaszerdahelyre érkezik, a III. Magyar Majálisra, ahol a Feltámadási Menet felvidéki útját szervező Pázmaneum Polgári Társulás ügyvezető elnöke és a Magyarok Szövetsége felvidéki vezetőségi tagja, Bugár György fogadja a komáromi zarándokokat. Május 8-án vasárnap 9 órakor Érsekújvárban fogadhatják a Feltámadási Jelvényt, majd a zoboraljai magyarság fogadhatja délután 14:30 órai kezdettel a nyitrai Szent László király (piarista) templomban, ahol a szentmisét Ďurčo Zoltán magyar püspöki helynök celebrálja. Május 9-én az eredeti tervtől eltérően, Nagyölved helyett, kora délután Zselizen, este Garamkövesden és Helembán folytatódik a Feltámadási Menet útja. Május 10-én délután Márianosztrára viszik a felvidékiek, ahonnét május 11-én délelőtt Ipolyságra, délután Ipolybalogra érkezik. A kezdeményezés azért jött létre 2005-ben, hogy a lelkes emberek kiállása által hirdesse az elfásult vagy csalódott honfitársaknak a Feltámadott Krisztussal való szövetségünket, a nemzeti újjászületés tiszta vágyát. A kettőt egységbe fogva és egyszerre. A kezdeményezés 2005 óta minden évben megvalósult. A kb. 3000 km-es nemzeti zarándoklat húsvéttól pünkösdig tartóan, a Balatontól Csíksomlyóig áthalad minden Kárpát-medencei utódállamon. Ezt a távolságot a résztvevő közösségek körülbelül 30-40 km-es szakaszokat vállalva, stafétaszerűen adják össze. Az útvonal eszmeileg egy szívet rajzol a Kárpát-medencébe. A Feltámadási Menet egyik ága Zamárdiból délnyugati irányba indul el, majd a szlovéniai magyaroktól visszafordulva Baranyán és a Délvidéken, majd az Alföldön át a Maros völgyében lép be Erdélybe, s halad Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugatra halad Burgenland felé, és Sopronnál keletre fordulva a Felvidéket, Észak-Magyarországot, Kárpátalját köti össze Erdéllyel és Csíksomlyóval. A Feltámadási Menet jelvénye - az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt - úgy van fából kifaragva, hogy mindkét útvonala a teljes jelképet mutassa. Ez a motívum egyaránt elfogadható megoldás a katolikus és protestáns testvérek számára, Árpád-kori eredetében benne rejlik keresztény/keresztyén egységünk eszméje. Benne rejlik húsvét (kereszt), pünkösd (szárny) szimbolikája is. A kezdet egységét úgy fejezzük ki, hogy nagypénteken a tihanyi kálvária feszületénél még egy a feltámadási jelvény, majd délután 3 órakor válik ott ketté, s hozzuk át egyik felét Zamárdiba. A jelvényre a résztvevő közösségek - kifejezve a zarándoklat eszméjének igenlését - egy szalagot köthetnek fel, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírhatják a mindnyájunknak szánt üzenetüket és élményeiket. A szervezők kérik, hogy a Feltámadási Jelvényt fogadók vegyék fel a kapcsolatot az előző és a következő állomás résztvevővel egyeztetés céljából.

Magyarellenes feliratok Érsekújváron

2011. május 9. - (mti)

Magyarellenes falfeliratok jelentek meg a hét végén Érsekújváron - jelentette az Új Szó című pozsonyi napilap hétfőn. Az újságban közölt fénykép szerint „Smrť Maďarom!” („Halál a magyarokra!”) felirat olvasható a Törökszalasztó utca egyik családi házának a falán. Szombatról vasárnapra virradóra több zsidóellenes feliratot is mázoltak a házfalakra Érsekújvár központjában. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) közölte, hogy feljelentést tesz. „A múlt héten országszerte megjelent provokatív SNS-es óriásplakátok után Érsekújváron borzolják a kedélyeket a vasárnap reggelre megjelent nemzetgyalázó feliratok. A Magyar Koalíció Pártja szándékos és tudatos provokációnak tartja az ismeretlen tettes vagy tettesek által elkövetett nemzetgyalázást” - olvasható az MKP közleményében, amelyet Fiala Ilona, a párt sajtótitkára juttatott el az MTI pozsonyi tudósítójához. A párt szerint „nem véletlen a hely és az időzítés, hiszen a közelgő népszámlálás alkalmával éppen Érsekújváron alakulhat ki olyan helyzet, melynek következtében az ottani magyarság részaránya a húszszázalékos küszöb alá szorulhat”. „Az MKP elítéli és a békés egymás mellett élés intoleráns megnyilvánulásának tekinti a hét végi érsekújvári incidenst. Ugyanakkor bátorságra és elszántságra szólítja fel nemcsak az érsekújváriakat, hanem nemzeti közösségünk valamennyi tagját, hogy a provokációk ellenére is büszkén vállalják anyanyelvüket, nemzetiségüket és vallási hovatartozásukat” - áll a közleményben. Alig egy hete magyarellenes óriásplakátokat helyeztetett el Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Párt (SNS). Az óriásplakátokon öles betűkkel hirdetik szlovákul: „Nebudme doma cudzincami!”, ami magyarul azt jelenti: „Hazánkban ne legyünk idegenek!” A főfelirat alatt pedig ez olvasható: „Nechceme žiť vo Felvidéku!”, azaz „Nem akarunk a Felvidéken élni!” Az SNS plakátja arra buzdítja a lakosokat, hogy írják alá a párt petícióját, amelynek alapján népszavazás kiírását kezdeményeznék a szlovák nyelv kizárólagos használatáról a hivatalokban. Eddig mintegy 55-60 ezer aláírás gyűlt össze. A szlovák nacionalisták június 4-én, a trianoni békeszerződés aláírásának napján fogják megünnepelni az SNS megalapításának 140. évfordulóját. Az 1871-ben alakult történelmi pártnak egyébként a nevén kívül semmi köze sincs az 1990-ben alakult jelenlegi SNS-hez - írta a közelmúltban az Új Szó.

Újra magyar felirat a komáromi kórház bejáratánál

2011. május 5. - (bumm.sk)

Az Egy Jobb Komáromért Polgári Kezdeményezés tagjai csütörtökön délután egy „Kórház” feliratú molinót függesztettek ki a komáromi kórház bejáratánál. Röpke egy órára így ismét visszakerült a magyar felirat. Mint arról beszámoltunk, nemrégiben új tábla került a komáromi kórház bejáratához, melyen a korábbival ellentétben már nem szerepelt magyarul a kórház szó. Az eset miatt sok komáromi háborodott fel, az Egy Jobb Komáromért Polgári Kezdeményezés pedig bejelentette, levélben fordulnak a komáromi kórházat működtető Forlife nonprofit szervezethez, melyben kérik a magyar felirat visszaállítását. Megszólították Komárom közéleti és politikai személyiségeit is, írják alá tiltakozó levelüket, de bármelyik komáromi csatlakozhat az aláírókhoz - ezen szándékukat a civil szervezet Facebook-oldalán jelezhetik. A levelet (lásd a galériában) többek között Rudolf Cmel kisebbségekért felelős kormányalelnöknek is el kívánják küldeni. Az aláírásokat a hét végéig gyűjtik. A komáromi civilek csütörtökön délután 4 órakor egy molinót függesztettek ki a szlovák nyelvű felirat alá, melyen a „Kórház” szó szerepelt. A ponyva egy óráig sem maradt a helyén, információink szerint az egészségügyi intézmény biztonsági embere szedte le azt. A kórház üzemeltetője korábban közölte, miután a Forlife nem állami intézmény és nem is önkormányzati szerv, nem kötelesek kétnyelvű megnevezéseket használni. „Fontolóra vehetjük egy kétnyelvű tábla legyártását, de ismétlem, ez nem kötelességünk” - válaszolta a Bumm kérdésére Andrea Beňová szóvivő.

Jégkorong-VB: Győzelemmel búcsúztak a szomorú szlovákok

2011. május 9. - (nemzetisport.hu)

A Szlovákiában zajló jégkorong-világbajnokság középdöntőjének harmadik, egyben utolsó fordulójában végre nyert, így győzelemmel búcsúzott a tornától a rendező szlovák válogatott, amely Dániát verte meg magabiztosan az E-csoportban. Eközben az F-csoport kora délutáni mérkőzésén Norvégia háromgólos győzelmet aratott Franciaország felett, így az északiak biztosították helyüket a negyeddöntőben, hiszen Svájc már nem tudja őket megelőzni. A dánok kulcsembere, Mads Christensen vált főszereplővé a mérkőzés elején, hiszen kiállítást kapott, majd visszatértét követően 14 másodperccel vezetéshez juttatta övéit. A szlovákok beleerősítettek, és a játékrész közepén öt perc alatt lőtt két góllal fordítottak. Gól nélküli második felvonást követően a mérkőzés a harmadik harmad elején dőlt el, hiszen Marian Hossa a 41. percben kétgólosra növelte a házigazdák előnyét, Richard Zednik az 51. perc elején már a végeredményt állította be a telt házas csarnokban. A szlovákok 43, a dánok 18 kapura lövésig jutottak, így a hazai siker és a különbség is teljesen megérdemeltnek mondható. Szlovákia két egygólos vereség után először nyert a középdöntőben, és miután a csoportkörből is két egygólos vereséggel érkezett a folytatásra, első pontjaihoz jutott az E-csoportban, amelyben végül éppen Dániát megelőzve végzett az ötödik helyen. A nagy várakozás mellett sok szerencse nem kísérte a rendező szlovák válogatott vb-szereplését, amely a csoportkörben Németországtól (4-3) és Oroszországtól is (4-3) is kikapott, majd a középdöntőben Csehországgal (3-2) és Finnországgal (2-1) szemben is alulmaradt.

Finn siker: Szlovákia végleg elszállt

2011. május 7. - (nemzetisport.hu)

Finnország a harmadik harmadban Tuomo Ruutu két góljával fordított Pozsonyban Szlovákia ellen, és 2-1-re győzött, így eldőlt, hogy a házigazda válogatott nem jut a legjobb nyolc közé a jégkorong-világbajnokságon. Az első harmadban a szlovákok szereztek vezetést, hogy a finnek többet lőttek a hazai kapu felé. A 17. percben Marián Gáborik lőtt nagy gólt emberelőnyből a jobb felső sarokba. A finnek a második játékrészben is megőrizték meddő mezőnyfölényüket, de nem tudtak eredményesek lenni. Az északiak aztán pont akkor tudták megfordítani az állást, amikor a szlovákok nem játszottak alárendelt szerepet: Tuomo Ruutu kétszer is betalált a harmadik harmad közepén, előbb egy bulit követően talált be, majd néhány perccel később a háló jobb oldalát púpozta ki, miután Jaroslav Halak némileg késve nyúlt a korongért. Finnország 2-1-es sikerével bebiztosította helyét a nyolc között, Szlovákia pedig a hazai közönség nagy csalódására már biztosan nem juthat be a negyeddöntőbe.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.....................................................................................................................................