štv12122024

Posledná aktualizácianed, 08 dec 2024 10am

EK opäť kritizovala maďarský mediálny zákon

EpKroes1EP-meghallgatás - Vita a magyar helyzetről, jogalkotásról - Neelie Kroesová: „Mám naďalej obavy zo súčasnej situácie v Maďarsku” - Hrozba vysokých pokút za porušenie nejasných pravidiel môže viesť maďarské médiá k autocenzúre...

Európska komisia 9. februára opäť kritizovala maďarský mediálny zákon, pričom varovala, že hrozba vysokých pokút môže viesť k autocenzúre médií. Tieto obavy vyslovila eurokomisárka pre médiá a digitálnu agendu Neelie Kroesová pred poslancami výboru Európskeho parlamentu pre občianske slobody. „Mám naďalej obavy zo súčasnej situácie v Maďarsku,” vyhlásila. Mediálny zákon je podľa nej príliš reštriktívny, čím ohrozuje slobodu tlače. „Hrozba vysokých pokút za porušenie nejasných pravidiel môže viesť k autocenzúre, aj keď nebudú udelené žiadne pokuty,” zdôraznil komisárka. Mediálny zákon z dielne vládnej koalície pod vedením premiéra Viktora Orbána začal platiť 1. januára 2011. Maďari ho pod tlakom čiastočne upravili, podľa kritikov však nie dostatočne, keďže zmeny sa netýkali najproblematickejších častí zákona, ktoré sa snažia o reguláciu obsahu médií. Predovšetkým ide o astronomické pokuty, ktoré môžu médiá dostať, a problémom je aj príliš úzka prepojenosť regulačných úradov s vládou. Problémové sú aj ustanovenia týkajúce sa povinnosti novinára prezradiť svoj zdroj a povinnosti médií „poskytovať vyvážené spravodajstvo”.

(sita)

EpKroes4EP-meghallgatás - Vita a magyar helyzetről, jogalkotásról

Az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának kezdeményezésére közmeghallgatást tartott február 9-én Brüsszelben az EP szabadságjogi szakbizottsága a magyarországi helyzetről, az elmúlt időszak magyar jogalkotási folyamatáról, arról, hogy az új alkotmány és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvények mennyiben felelnek meg az európai demokratikus értékeknek. A rendezvényen részt vett Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, aki szerint a fórumon sikerült megerősíteni, hogy a kormány érdekelt az uniós intézményekkel való együttműködésben. Úgy vélte, a mostani vita „alapvetően pártpolitikai vonalak mentén tört szét”, ahogyan az a januári plenáris EP-ülésen is tapasztalható volt. Azt mondta, „nem olyan nagy tragédia”, ha az EP következő heti plenáris ülésén határozatot fogadnak el Magyarországról, „ettől még nem kell szívinfarktust kapni”. A közmeghallgatáson a többször visszatérően megemlített médiatörvénnyel kapcsolatban Navracsics közölte: a készülő módosítási tervezetet, amint az elkészül, el fogják küldeni az Európa Tanácsnak, és a parlamenti eljárással megvárják majd a strasbourgi székhelyű testület véleményét. Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke hangsúlyozta: ha a médiajogban nem egyértelmű szabályok esetleges megsértését magas büntetési tétellel fenyegetik, akkor az öncenzúrához vezethet, akár büntetések kiszabása nélkül is. A biztos a rendezvény előtt megbeszélést folytatott Navracsics Tiborral, és súlyos aggodalmának adott hangot a magyarországi helyzet miatt. Felszólította a magyar kormányt: kérjen átfogó véleményt az Európa Tanácstól arról, hogy a magyar médiaszabályok gyakorlati alkalmazása mennyiben felel meg az alapvető értékeknek, majd fogadja meg az Európa Tanács ajánlásait. A meghallgatáson a kormányfőhelyettes erre ígéretet is tett, de hozzátette: persze csak akkor, ha az ajánlások - amint azt feltételezi - nem ellentétesek a magyar jogrendszerrel és alkotmányossággal. EpKroes3Kroes és Francoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója kitért arra is, hogy a végrehajtó testület aggályai szélesebbek a múlt hónapban indított kötelezettségszegési eljárásokban szereplő problémáknál, a demokrácia általános „állapotára” és a politikai struktúrára is vonatkoznak. Le Bail megismételte a bizottság igazságügyi és adatvédelmi téren korábban ismertetett kifogásait. Jelezte, hogy a testület fenntartja a szakmai kapcsolatot a magyar hatóságokkal, és próbál segíteni a problémák megoldásában. Nem fog ugyanakkor vonakodni attól sem, hogy ha szükségesnek látja, további lépéseket tegyen. Navracsics kiállt az új alkotmány és a tavaly hozott sarkalatos törvények szükségessége mellett, és hangoztatta, hogy Magyarországon a demokrácia szabályainak megfelelően működik „a fékek és ellensúlyok rendszere” is. Ami az Európai Bizottság által kifogásolt magyar jogszabályokat illeti, egyebek közt elmondta: az adatvédelmi hatóság függetlenségének növelése érdekében már elkészült a módosító normaszöveg tervezete, a bírák nyugdíjazása ügyében pedig kompromisszumos javaslattal él a magyar fél. A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) két jelentéstevője február 16-17-én tesz látogatást Magyarországon, az ET égisze alatt működő Velencei Bizottság pedig nyolc magyar sarkalatos törvényről készít jogi szakvéleményt az elkövetkező hónapokban - mondta a meghallgatáson Andrew Cutting, az ET brüsszeli EU-összekötő irodájának munkatársa. Morten Kjaerum, az Alapvető Jogok Európai Ügynökségének igazgatója úgy vélekedett, a jogállamiság követelménye mintegy kiemelkedik a többi uniós alapérték közül, és mindegyiket át kell, hogy hassa. Ezzel összefüggésben figyelmeztetett arra, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét - azon belül például a bíróságok szervezeti kérdéseit, a bírák kinevezési rendjét - különös figyelemmel kell megvizsgálni. EpKroes2Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadság-képviselője emlékeztetett: ő már 2010 nyara - a magyar médiatörvény tervezetének parlamenti benyújtása óta - „lengeti a piros zászlót”, igyekszik figyelmeztető jelzéseket adni Magyarországgal kapcsolatban. Mostani hozzászólásában szorgalmazta, hogy a magyar kormány a médiatörvény megváltoztatásában menjen túl azokon a minimumkövetelményeken, amelyeket a tavaly decemberi alkotmánybírósági döntés megfogalmazott, mint alkotmányellenes, ezért módosítandó területeket. A meghívott civil szervezetek egyikének képviselőjeként Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) nevében a legfontosabb emberi jogi kérdésnek a roma közösség helyzetét nevezte, és kifogásolta a roma gyermekek szegregált oktatását, elítélte a társadalomban növekvő rasszizmust és a romák bűnözőnek bélyegzését. Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke leszögezte, hogy az érdekvédelmi szervezet az igazságügyi sarkalatos törvények előkészítése során együttműködött a szaktárcával, és véleményt alkothatott a készülő szabályokról. Jelezte, hogy a bírói kart váratlanul érte a nyugdíjkorhatár leszállításának terve. Fleck Zoltán jogszociológus egyebek között azt emelte ki, hogy a bírósági szervezet önmagában is lakmuszpapírja annak a kérdésnek, hogy egy országban létezik-e jogállam vagy nem. „Nagyon úgy tűnik, mintha visszatértünk volna a hatalom egységének lenini elvéhez” - fogalmazott. Arató András, a Klubrádió elnöke úgy fogalmazott, hogy rádiójuk „a magyar médiatörvény nevű valóságshow keretében küzd a túlélésért”. Úgy vélte, a médiahatalom adminisztratív eszközökkel, de gazdasági eszközökkel is megkísérli elhallgattatni az adót.

(mti)

EpKroes5