Az oslovma.hu portál médiafigyelője, sajtószemléje és hírválogatása elsősorban a hazai szlovákságot és a szlovák-magyar kapcsolatokat érintő legfontosabb hírek és vélemények válogatott gyűjteménye. Az összeállítás sajtóforrások, közéleti, kulturális és parlamenti tudósítások szemléjét kínálja.
Búcsút vettek az elhunyt csabai lelkésztől
A Békéscsabai Evangélikus Kistemplomban búcsúztatták el a december 28-án 96 esztendősen elhunyt Kovács Pál nyugalmazott lelkészt. A gyászoló rokonok mellett a Kelet-békési Evangélikus Egyházmegye lelkészeinek közössége, a békéscsabai egyházközség vezetősége, a Békéscsabai Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat képviselői és az emlékező hívek sokasága vett a csabai lelkésztől végső búcsút.
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2025/01/csabai-lelkesz-elhunyt-kovacs-pal
Karácsonyi ünnepség a békéscsabai szlovák iskolában
Hogyan telt a szenteste a szlovákajkú családoknál?
https://behir.hu/egyutt-a-csalad-avagy-hogyan-telt-a-karacsonyeste-a-szlovakajku-csaladoknal
Szlovákjaink karácsonyi szokásai
2024. december 25. - (Csiffáry Zsuzsanna - behir.hu)
Magyarországon 13, törvény szerint is elismert nemzetiség él, köztük a szlovák. A karácsonyi szokásaik sok esetben nagyon hasonlóak a magyarokéhoz, de nem felejtették el, és sok közösségben, családban ápolják még ma is az eredeti hagyományokat, amelynek stábunk Békéscsabán járt utána. Az ünnepi menü elengedhetetlen része a káposztaleves – vagy ahogy a Szlovák Senior Klubban mondják – a kapusztnyica, melyet sok helyen a lencseleves helyettesít. A hagyományőrzők hangsúlyozzák, hogy ez a tipikus karácsonyi eledel szinte egy ünnepi asztalról sem hiányozhat. Bátori József szakács és a Szlovák Senior Klub vezetője elmondta, hogy a leves fő alapanyaga a füstölt szalonna, vöröshagyma, lilahagyma, lapocka, füstölt kolbász, füstölt csülök és savanyú káposzta, fokhagyma, só, bors és köménymag ízesítéssel. A kockára vágott szalonnát kisütik, majd ebben a lilahagymát, vöröshagymát, megfonnyasztják, utána jöhet a fűszerezés. Ezután következnek a húsok, amit kifehéredésig párolnak, végül beleöntik a fazékba a savanyúkáposztát és a főzés vége előtt fél órával a füstölt kolbászt is beleteszik a levesbe. Ugyancsak ilyen jelentős étel a mákos guba, más néven bobájka, vagy a főtt tészta, illetve haluska mákkal, mézzel leöntve. Békéscsaba Megyei Jogú Város Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke kiemelte: a főételek mellett mindig nagy hangsúlyt kap a dió, amelyből minden családtag elvesz egyet. Ezután megtörik, és akinek kevésbé szép dió jutott, annak érdemes jobban odafigyelnie az egészségére. Ugyanakkor az alma is fontos szimbólum a karácsonyi asztalon. Kiszely András kitért az ünnepi teríték további fontos elemeire is. – Nem véletlen, hogy helyet kap az asztalon a háztartásban fellelhető legszebb alma. Ezt a vacsora kezdetén a családfő annyi cikkelyre szeli fel, ahányan helyet foglalnak az asztal körül. Ennek a szimbolikája a következő évre vonatkozik, lényege pedig az, hogy a család összetart majd a következő esztendőben is. Az egészséget is igyekszik ilyenkor egy kis mágikus tartalommal megidézni a család az asztal körül, hiszen fokhagymát fogyasztunk mézzel, utána pedig pálinkával öblítjük le ezt a kis aperitifet – fogalmazott. Az ételek mellett nagy hangsúlyt kap az öltözet is. Kiszely András stábunk kedvéért kozsuchban ült az ünnepi asztalhoz, amit a felvidéki szlovákok hoztak el vidékünkre. A díszesen kivarrt kozsuchok a 18-19. század fordulóján már elterjedt viseleti darabjai voltak Szarvas és Békés megye lakosságának.
A csabai szlovák hagyományokat követi szenteste is Kiszely András
2024. december 19. - (Licska Balázs - beol.hu)
A karácsonyt megelőző este, a szenteste a kedvence – erről beszélt a békéscsabai szlovák önkormányzat elnöke. Kiszely András elmesélte, hogy náluk miként telik a szenteste, a karácsony, milyen hagyományos csabai, szlovák ételek kerülnek az asztalra. - Egész évben rohanunk, de szenteste egy helyen, együtt van a szűk család, ezért a kedvencem a szenteste – mondta Kiszely András. A csabai szlovák önkormányzat elnöke hozzátette, hogy december 24-én díszítik a karácsonyfát, majd az asztalra kerül mindig valamilyen tradicionális csabai, szlovák étel is, így például káposztaleves, mákos haluska, vagy mákos guba. A hagyományokat követve a legszebb almát is felszeletelik annyi felé, amennyien az asztal körül ülnek, hogy jövőre is együtt lehessenek, illetve mézbe mártott fokhagymát fogyasztanak, hogy az egészséggel szintén minden rendben legyen. A szenteste, a karácsony a legcsaládiasabb ünnep, hiszen a Megváltó is családba érkezett. Az, aki ezeket a pillanatokat képes megélni, nagyon szerencsés – fogalmazott Kiszely András. Hozzátette, hogy a karácsony, azaz december 25-e és 26-a csendes szenteste után inkább a jövés-menésről szól, ilyenkor találkoznak barátokkal, jó ismerősökkel. Emellett, ahogy szenteste napján, úgy karácsony mindkét reggelén elmegy szlovák istentiszteletre az evangélikus kistemplomba.
2025-ben 800 millió forintra nő a nemzetiségek energiahatékonysági beruházásainak pályázati keretösszege
„A nemzetiségiek közti jó kapcsolat közösséget teremt”
2024. december 19. - (mti)
Ha a nemzetiségiek között jó a kapcsolat, az barátságot hoz, ami közösséget teremt - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Békés vármegyei nemzetiségi díjak átadásán 2024. december 19-én Gyulán. Soltész Miklós kifejtette, a nehézségek ellenére 2024-ben is sok mindent meg tudtak valósítani, például kisebb iskolai és kulturális intézményi beruházásokat, egyházi épületek megújítását. Hozzátette, pénteken elfogadják az Országgyűlésben a jövő évi költségvetést, amely sok mindent fog biztosítani a családok, pedagógusok mellett a nemzetiségiek számára is. Az államtitkár a soros magyar uniós elnökség egyik legnagyobb vívmányának nevezte a schengeni határok eltörlését, amely szavai szerint a románok és bolgárok mellett az erdélyi és partiumi, valamint az anyaországi magyaroknak is jót jelent. Hozzátette, pénteken elfogadják az Országgyűlésben a jövő évi költségvetést, amely sok mindent fog biztosítani a családok, pedagógusok mellett a nemzetiségiek számára is. Pályázati felhívás jelenik meg december 23-án is - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy ez „szolgálni fogja azokat a közösségeket, amelyeket önök is szolgálnak“. Az államtitkár a soros magyar uniós elnökség egyik legnagyobb vívmányának nevezte a schengeni határok eltörlését, amely szavai szerint a románok, bolgárok mellett az erdélyi és partiumi, valamint az anyaországi magyaroknak is jót jelent. A kamionok nem ritkán órákat vagy napokat voltak kénytelenek várakozni, ami most megszűnik - jegyezte meg. Soltész Miklós a díjazottakról szólva elmondta, óriási dolog a fiatalokhoz a sporton vagy a közösségteremtésen keresztül úgy szólni, hogy az „neveljen, gondozzon, erősítse a családot és a nemzetiségi kultúrát is“. Közölte, a Kárpát-medence kicsiny, de gyúlékony terület, könnyen ki tudnak robbanni konfliktusok, pusztító testvérháborúk, amilyen most is zajlik. „A mi feladatunk békét teremteni és a közösséget szolgálni“ - húzta alá. Molnár Sándor (Fidesz-KDNP), a Békés Vármegyei Önkormányzat elnöke elmondta, a Kárpát-medencét a népek olvasztótégelyének szokás nevezni, ami fokozottan igaz Békés vármegyére. Véleménye szerint attól vált ilyen színessé, értékessé a kultúra, a történelem és a gasztronómia, hogy az itt élő nemzetiségek is „hozzáadták a magukét“. A helyi és vármegyei értéktárakban mintegy 1500 érték szerepel, amely kimagasló az országos átlaghoz képest, „és szinte mind kötődik valamely nemzetiséghez“ - jegyezte meg. Hozzátette, sok helyen alakultak területi nemzetiségi önkormányzatok, amelyekkel a napokban kötöttek együttműködési megállapodást. Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP), Gyula polgármestere szerint „Gyula az évszázadok óta tartó békés nemzetiségi és vallási-felekezeti együttélés egyik legszebb példáját mutatja“. Hozzátette, nemrég ünnepelték, hogy a városban 300 éve telepedtek le a németek; a románság történelme pedig még korábbra, Karácsonyi János írása szerint 1659-re nyúlik vissza. Görgényi Ernő kiemelte, Erkel Ferenc német származású volt, mégis a magyar kultúra egyik legnagyobb alakjává vált. Pomucz György pedig román származása ellenére lett a magyar szabadságharc egyik kiváló katonája. Az itt élő nemzetiségek tehát úgy őrizték meg kultúrájukat, hagyományaikat, hogy közben kiváló magyarok is lettek - fogalmazott. A Békés vármegyei nemzetiségi napi díszünnepségen átadták a vármegyei nemzetiségi díjakat. A roma nemzetiség kitüntetettje Rádai Imre lett, aki Battonya város alpolgármestere, a Békés Vármegyei Kormányhivatal gyámügyi osztályán dolgozik, emellett a magyar Taekwon-do válogatott tagja, hatszoros magyar bajnok, négyszeres Európa-bajnoki bronzérmes, egyszeres ezüstérmes, valamint világbajnoki bronzérmes sportoló. 2002-ben megalapította a Barátság Sportegyesületet, amelynek jelenleg 48 tagja van, főleg roma gyermekek. Vallja, hogy a sport kitörési pont lehet a mélyszegénységben élő gyermekek számára. A német nemzetiség kitüntetettje az 1992-ben alakult Eleki Németek Egyesülete lett, amelynek tagjai nemcsak gyűjtik, hanem újjá is élesztik a hagyományokat, az eleki népszokásokat: ilyen például a Húshagyó keddi farsangi felvonulás, az országosan is egyedülálló „Böjt közepe“ megtartása, vagy a közös májusfa állítása és annak kitáncolása. Az egyesület kapcsolat tart az Elekről elszármazottakkal, német testvértelepülésekkel; továbbá összegyűjtötték azokat az írásos és tárgyi értékeket, berendezési tárgyakat, ruhaneműket, amelyek ma közösségi házukat és ezzel együtt a település egészét, valamint Békés vármegyét gazdagítják. A szlovák nemzetiség kitüntetettje 2024-ben Krajcsovicz Andrásné, a Békés Vármegyei Szlovák Önkormányzat októberben leköszönt elnöke lett, aki két cikluson keresztül szervezte a Haluska napot, a szlovák bált, valamint a Szlovák Fórumot. A román nemzetiség kitüntetettje a szintén 1992-ben alakult Méhkeréki Románok Egyesülete lett, melynek tagjai elkötelezetten tesznek a román nemzetiségi nyelv, kultúra és hagyományok ápolásáért; segítik a méhkeréki néptánc hagyományok megőrzését. 2020-ban hiánypótló feladatként felvállalták egy ifjúsági információs pont létrehozását és működtetését, ahol jelenleg a helyi fiatalok maguk szerveznek közösségi programokat, de az egyesület szándéka, hogy a jövőben identitáserősítő programokkal töltsék meg az helyet.
Országos Cigány Nemzetiségi Nap
Magyarország kormánya a nemzeten belül értékként tekint a nemzetiségeire - mondta a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán az Országos Cigány Nemzetiségi Napon Kiskunhalason. Sztojka Attila az Egy nemzet vagyunk címmel megszervezett gálaműsoron arról beszélt, hogy „az egyetemes magyar kultúra attól is szép, hogy láthatóak benne azok a nemzetiségek, amelyek itt élnek évszázadok óta együtt“. Kiemelte, „ha nemzetiségről beszélünk a kulcskérdés az, hogy meg tudja-e élni a közösség azokat az értékeit, amelyek az alapját adják a nemzetiségi létének“ és amelyért azonban tenni is kell mind egyénileg, mind a családban, mind közösségi szinten. Ezt tette a magyarországi roma közösség is, amelynek a 2024-es év a megújulást hozta el - hangsúlyozta.
https://mti.hu/hirek/2024/12/18/sztojka-attila-magyarorszag-kormanya-nemzeten-belul-ertekkent-tekint
Nemzetiségek napja Békéscsabán
https://behir.hu/itt-minden-nep-szamit-nemzetisegek-napja-bekescsaban
Békéscsabán szeretik, megbecsülik a nemzetiségeket
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/12/nemzetisegek-napja-bekescsaba-elismeres
A csabai szlovákság története, avagy a szlovákok csabai történelme
https://behir.hu/a-csabai-szlovaksag-tortenete-avagy-a-szlovakok-csabai-tortenelme
A csabai szlovákság nélkül nem lenne csabai kolbász
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/12/kolbasz-csabai-szlovakok
Najľepšuo šitemíňa je čabianska klbása / Archív:
https://www.facebook.com/profile/100063680764740/search/?q=csabai%20kolb%C3%A1sz
Rendhagyó nyílt nap a békéscsabai szlovák gimiben
https://behir.hu/rendhagyo-nyilt-nap-a-szlovak-gimiben
Az egykori kiváló zeneszerzőre és pedagógusra, Sutyinszki Jánosra emlékeztek
https://behir.hu/az-egykori-kivalo-zeneszerzore-es-pedagogusra-sutyinszki-janosra-emlekeztek
„A nemzetiségekkel végzett közös munka meghozta gyümölcsét”
2024. december 18. - (mti)
A kormány és a nemzetiségek által az elmúlt évtizedben közösen végzett munka meghozta gyümölcsét az oktatásban, a nevelésben, a kultúrában, az önkormányzati és a támogatási rendszerben - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára 2024. december 18-án Budapesten, a Nemzetiségekért díjak átadásán. Soltész Miklós arról beszélt, hogy a legutóbbi népszámlálás eredményei szerint a 2011-es adatokhoz képest nagy arányban csökkent jó néhány nemzetiségnél a magukat annak vallók aránya, de - mint fogalmazott - senki se ijedjen meg, mert a két felmérés kérdőíve és a kitöltési módja összehasonlíthatatlan. A számok helyett inkább azt kell nézni, hogy a kormány és a nemzetiségek által az elmúlt évtizedben közösen végzett munka meghozta gyümölcsét az oktatásban, a nevelésben, a kultúrában, az önkormányzati és a támogatási rendszerben - emelte ki, hozzátéve, hogy ezt a munkát kell folytatni és erősíteni az összes nemzetiségi közösségben. Soltész Miklós megjegyezte azt is, hogy a háborúk, és az abból fakadó nehézségek által okozott akadályokat is sikerült jól venni, az országos és a helyi önkormányzatok nagyszerű munkájának köszönhetően legyőzték az energetikai és gazdasági nehézségeket. Az államtitkár úgy vélekedett, hogy Európa és a világ „szörnyű helyzete“ a nemzetek közötti meg nem értésből, a nagyhatalmi ambíciókból, valamint a kisebbségek, nemzetiségek elnyomásából fakad. Utóbbi miatt volt fontos az Európai Unió (EU) Tanácsának magyar elnöksége alkalmából a Nemzeti kisebbségek helyzete az EU-ban címmel rendezett nemzetközi konferencia, amely után számos olyan visszajelzés érkezett, miszerint a magyar nemzetiségi politika követendő példa - mondta Soltész Miklós. Az államtitkár hangsúlyozta, Magyarországon erős a nemzetiségi politika és erősek a nemzetiségek is, amelyek sokat tudnak segíteni a kétoldalú kapcsolatok ápolásában. A díjat idén 12 embernek és egy szervezetnek ítélték oda. Elismerésben részesült mások mellett Sipiczki Mátyás genetikus, „Bódi“ Varga Gusztáv, a Nagyecsedi Fekete Szemek együttes és a Fekete Szemek Zeneműkiadó alapítója és a Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézet. Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó emberek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez volt az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról. Magyarországon 1995. szeptember 21-én döntött arról a kormány, hogy december 18-a a kisebbségek napja, és ekkor alapították a Kisebbségekért díjat is; 2012-ben az Országgyűlés a napot a nemzetiségek napjának, az ez alkalomból odaítélt díjat pedig Nemzetiségekért díjnak nyilvánította.
A Kis Vertigo legújabb előadása: Térbe zárva
A Vertigo Szlovák Színház és a Budapesti Szlovák Gimnázium és Kollégium közös színjátszóköre, a Kis Vertigo legújabb előadásának előbemutatóját 2024. december 12-én tartották „Térbe zárva / Zatvorení v priestore“ címmel Budapesten, a Katakomba Pinceszínházban. A Jókai Ági rendezte előadásban közreműködött az újjáalakult AGR± rockzenekar és a Lipa Szlovák Néptáncegyüttes. A feldolgozott történet alapjául a Moszkva tér című film szolgált (Török Ferenc rendező hozzájárulásával), az előadás szövegkönyve a társulat improvizációiból született.
A kovačicai naiv festészet felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára
2024. december 5. - (mti)
Felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára a szerbiai szlováklakta Kovačica (Antalfalva) naiv festészeti stílusa - közölte a szerb kulturális minisztérium. A szlovák kisebbségi lakóiról ismert Antalfalva naiv festészete 2012-ben került be a szerb nemzeti szellemi kulturális örökség nyilvántartásába. Az élénk színeket alkalmazó stílus a népi életet, a mindennapi, vidéki környezetet ábrázolja, és sajátos művészeti formaként a 20. század elején alakult ki Antalfalván, később pedig más, szlovákok lakta vajdasági településeken is meghonosodott, hogy a múlt század második felére már nemcsak országosan, hanem nemzetközileg is ismertté váljon. Az antalfalvi naiv festészeti stílus megalkotása két helyi gazdálkodó, Martin Paluška és Ján Sokol nevéhez fűződik, de legismertebb képviselője Zuzana Chalupová lett, akinek főként gyerekeket ábrázoló képeit az Egyesült Nemzetek Szervezetének Gyermekalapja (UNICEF) is felhasználta képeslapjain. Az UNESCO internetes oldalán található leírás szerint ez a festészeti stílus, amely a családokon és a helyi közösségeken belül terjed, „eszköz arra, hogy a szerbiai szlovák közösség kulturális örökségét és történelmét továbbadják“. Az UNESCO szellemi világörökségi listájára évente csaknem száz új jelölt kerül fel hosszú pályázat révén, de ezeknek előbb a nemzeti örökségi nyilvántartása kell bekerülniük, majd az adott ország kormánya mutathatja be őket az UNESCO illetékes bizottságának. A szellemi világörökségi lista már több mint 130 ország mintegy 600 hagyományát tartalmazza. Szerbiából eddig a családi szlava (ünnepség), a kóló, a hagyományos szerb hangszerrel, a guzlicával kísért ének, a zlakusai fazekasság, valamint a tölgyhordóban érlelt szilvapárlat, a sljivovica került fel a listára.
Létfontosságú infrastruktúra elleni terrortámadás lehetséges előkészülete Szlovákiában
Demokratikus Koalíció: Orbán elárulta a szlovákiai magyarokat
https://mti.hu/hirek/2024/12/01/demokratikus-koalicio-orban-elarulta-szlovakiai-magyarokat
A néhai Tőkés Gyula gyűjteményéből nyílt kiállítás a megyei könyvtárban
2024. november 28. - (Fajó Attila - behir.hu)
Kiállítás nyílt a Békés Megyei Könyvtárban, a néhai Tőkés Gyula magángyűjteményének darabjaiból. A festményeket és grafikákat tartalmazó tárlatot Rakonczás Szilvia nyugalmazott könyvtárigazgató nyitotta meg. – Az itt kiállított képek több évtizedes gyűjtőmunka gyümölcsei. Gyulát mindenki ismerte, és kiterjedt kapcsolatai révén rengeteg művészembertől szerezhetett be alkotásokat. Grafikarajongó volt és végső soron művészetpártoló, jelentős képanyag halmozódott fel nála például szlovák származású alkotóktól. Egyszóval igazi kultúrember volt, aki segítette, pártfogolta a festőket, grafikusokat – fogalmazott Rakonczás Szilvia nyugalmazott könyvtárigazgató. Tőkés Gyula (1939-2017) családja otthon szlovákul beszélt, hatéves koráig nem is tudott magyarul. A szlovák iskola tanulója volt. Kötődése a szlováksághoz egész életében elkísérte. Tanulmányai után egy Szarvas környéki tanyasi iskola tanítója lett. Munkája mellett folyamatosan tanult, több felsőfokú végzettséget is szerzett, míg végül népművelőként találta meg a hivatását. Munkahelyei valamilyen módon mindig a kultúrához kapcsolódtak. Az 1970-es, 1980-as években, a klubmozgalmak idején a Gyopár Klub alapítójaként és vezetőjeként – Békéscsabán úttörőként – szakmunkás fiataloknak szervezett kulturális programokat, kovácsolta őket összetartó, igényes közösséggé. Vezetése alatt kapta a Szabadság Mozi a Phaedra nevet. A Békési úti közösségi házak évekig működtek az irányítása alatt. Nyugdíjazása után a Csaba Center III. emeletén lévő Jankay Galériában dolgozott. Az évek során szerteágazó hazai és külföldi kapcsolatokra tett szert. Ezeket felhasználva kirándulásokat, kulturális programokat és képzőművészeti kiállításokat szervezett. A hazai művészeken kívül számos szlovák művésznek rendezett kiállítást. Gyűjteményének első képeit a kiállítások szervezéséért kapta. Kollekcióját később vásárlásokkal bővítette. – Tőkés Gyulának óriásira duzzadt magángyűjteménye volt. A most kiállított festményeket családja kérésére beáraztuk, hogy más is tudjon legalább annyira örülni és adózni a művészeteknek, mint a néhai népművelő – mondta el Ván Hajnalka művészettörténész.
Kiállítás Tőkés Gyula festmény-és grafikagyűjteményéből
https://www.beol.hu/helyi-kultura/2024/11/tokes-gyula-gyujtemeny-kiallitas
A Magyar Szövetség vezetőivel találkozott Robert Fico
Határon átnyúló aktívturisztikai hálózat jön létre az Ipoly középső völgyében
Az Ipoly középső völgyének összehangolt turisztikai fejlesztését indítják el a magyar–szlovák határ térségében; a program célja, hogy az eddig elszórtan működő gyalogos, kerékpáros és vízi attrakciókat egységes, jól bejárható aktívturisztikai hálózattá kapcsolja össze.
Magyar-szlovák víztisztítási projekten dolgoznak az Ipoly mentén
https://mti.hu/hirek/2024/11/26/magyar-szlovak-viztisztitasi-projekten-dolgoznak-az-ipoly-menten
OGY - Krónika 13. rész (ombudsmani beszámoló)
A vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott hétfői ülésén.
Ukrán nemzetiségi szószóló: jól áttekinthető, informatív a beszámoló
Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2023. évi beszámolójának elfogadásáról szóló határozati javaslat tárgyalása során a parlament 2024. december 2-án a parlement plenáris ülésen Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló közölte: a beszámoló a magyarországi nemzetiségek bizottsága állásfoglalása szerint egy jól áttekinthető, informatív dokumentum, amely átfogó képet nyújt a tavaly kifejtett széles spektrumú és hatékony tevékenységről. A tavalyi év a korábbi évekhez képest más hangsúlyok mentén telt, és nehezebb egy kiemelt fókuszt meghatározni 2023-ra – mondta. Kiemelt jelentőséget kapott az Ukrajnából menekülő ukránok és romák helyzete, a nemzetiségi önkormányzatok véleményezési és egyetértési jogainak gyakorlása, a szegregációs tendenciák a közoktatási rendszerben, a gyűlöletbűncselekmények elleni fellépések, a nemzetiségi muzeális intézmények működési körülményei, és a 2022-es népszámlálással kapcsolatos ügyek. A szószóló köszönetét fejezte ki az Ukrajnából érkezett menekültek hatékony jogvédelme érdekében kifejtett tevékenységre, majd a magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatásáról biztosította a javaslatot.
Alexov Lyubomir: A nemzetiségek bizottságának elnöke is kaphasson szót
Az országgyűlési törvényt és a házszabályt is módosító előterjesztések vitájában 2024. november 26-án az Országgyűlés plenáris ülésén Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló a nemzetiségek bizottsága véleményét ismertetve közölte, azt javasolják, hogy a köztársasági elnök és a miniszterelnök felszólalásakor a nemzetiségek bizottságának elnöke is kaphasson szót. Azzal indokolt, hogy a nemzetiségek bizottsága időnként a frakciókkal azonos feladatokat is ellát, például részt vesz a házbizottság ülésén.
Varga Szimeon: A gazdasági stabilitást szolgálja a törvényjavaslat
A 2025. évi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása során 2024. november 26-án az Országgyűlés plenáris ülésén Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló a magyarországi nemzetiségek bizottsága véleményét ismertetve elmondta: bár a törvényjavaslat rendelkezéseinek többsége nem érinti közvetlenül a nemzetiségeket és intézményeiket, mégis elmondható, hogy a háborús helyzet által generált, egész Európát érintő gazdasági visszaesésre, mint rendkívüli helyzetre adott kormányzati válaszok elsősorban a gazdasági stabilitás megteremtését szolgálják. A módosítások segítik az önkormányzatok biztonságosabb gazdálkodását - tette hozzá, majd köszönetet mondott a nemzetiségek nemzeti önazonosságának megőrzéséhez nyújtott támogatásokért.
2025-ben 14 milliárd forintot kapnak a nemzetiségek a központi költségvetésből
A parlament lezárta a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló javaslathoz kapcsolódó bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitáját. Ritter Imre 2024. december 16-án a nemzetiségi bizottság véleményét ismertetve felhívta a figyelmet, hogy a törvényjavaslat a nemzetiségeknek az ideinél 2,331 milliárd forinttal több, kereken 14 milliárd forint támogatást irányoz elő. A roma nemzetiség 2,3741 milliárd forint támogatásemelést kapott, valamint a roma nemzetiségi szakmai és beruházási támogatások soron további 460 millió forintot. A bizottság a 14 milliárd forintos nemzetiségi támogatáson felül további támogatásemelést nem kezdeményezett a testület - közölte Ritter Imre. (mti)
Ritter Imre támogatásáról biztosította a 2025-ös költségvetési javaslatot
Ritter Imre német nemzetiségi képviselő a tervezet 2024. november 27-i parlamenti vitájában közölte, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága támogatja a 2025-ös költségvetés tervezetét, és köszönetet mondott a kormánynak a nemzetiségeket érintő támogatások emeléséért. Kiemelte: a javaslat a Miniszterelnökséghez tartozó 12 nemzetiséget illetően az idei összeghez képest 2 milliárd 331 millió forinttal magasabb, kereken 14 milliárd forint támogatást tartalmaz. A tervezetben szereplő támogatáson felül további közvetlen támogatási igényt idén nem nyújtanak be - fűzte hozzá. Különösen fontos és pozitív irányváltásként méltatta a támogatásemelést arra tekintettel, hogy az elmúlt két évben jelentős elvonásra került sor, összesen 5 milliárd 72,3 millió forint értékben. A „rendkívül jelentős“ támogatáselvonások mellett megemlítette azonban azt is, hogy a helyi és országos nemzetiségi önkormányzati fenntartásban működő közel 110 nemzetiségi köznevelési intézmény részére külön kormányrendeletek 2023-2024-ben mintegy 2,6 milliárd forintot biztosítottak energiaár-kompenzációra. Leszögezte ugyanakkor: az elvont nemzetiségi támogatás és az energiaár-kompenzáció közé semmilyen szempontból nem szabad egyenlőségjelet tenni. A Pénzügyminisztériumhoz kérdést is intézett arról, hogy a nemzetiségi köznevelési intézmények továbbra is megkapják-e a szükséges rezsikompenzációt. Elmondta azt is, hogy a 14 milliárd forintos támogatási összeg változatlanul hagyása mellett egyes sorok között két átcsoportosítást kezdeményeznek. A nemzetiségi szakmai támogatások sorról 874,9 millió forint átvezetését kérik az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatása sorra (754,3 millió forint), másrészt a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása sorra (120,6 millió forint). Az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatására átvezetni kért 754,3 millió forint esetében ez azt jelenti, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatását 408,9 millió forinttal, míg az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatását 345,4 millió forinttal szükséges emelni - közölte. Összességében úgy értékelt: a javaslatban a nemzetiségeket érintő támogatások - a kért, sorok közötti átvezetésekkel együtt - pozitív, bíztató helyzetet teremtenek valamennyi őshonos magyarországi számára.
Semjén Zsolt éves beszámolója az Országgyűlés nemzetiségi bizottsága előtt
2024. november 14. - (mti)
A magyar állam az őshonos nemzeti kisebbségeket ismeri el és államalkotó tényezőként tekint rájuk - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtt, 2024. november 14-én Budapesten. Semjén Zsolt éves beszámolójában kiemelte, a kormány ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy nem lehet összekeverni az őshonos nemzetiségeket az utóbbi időben bevándorló egyéb etnikai csoportokkal, mert ez „méltánytalan lenne“ az őshonos nemzetiségekkel szemben. Magyarországon a tizenhárom őshonos nemzetiségnek joga van az önkormányzatisághoz, a nemzeti hagyományuk, nyelvük, identitásuk megőrzéséhez, és az államnak minden segítséget meg kell adnia ezek megvalósításához - jelentette ki a politikus. Elmondta, hogy 2010-hez képest legalább hatszorosára növekedett az őshonos nemzetiségek támogatása. Az önkormányzatok által fenntartott nemzetiségi iskolák száma a 2010-es 12-ről mostanra 108-ra nőtt, és „nagy innováció volt“, hogy azoknak az állami vagy települési önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanoknak a tulajdonjogát, amelyekben nemzetiségi iskola működik, megkapták a nemzetiségi önkormányzatok - ismertette a miniszterelnök-helyettes. Elmondta azt is, hogy a nemzetiségi pedagógusok pótléka 40 százalékra emelkedett, a nemzetiségi pedagógusok ösztöndíjprogramjában 846 pedagógus nyert el támogatást összesen 1,1 milliárd forint értékben, nemzetiségi tanulmányok ösztöndíjban pedig 458 tanuló részesült 370 millió forint összértékben. A Bolgár Oktatási és Kulturális Központ kialakításához 4,7 milliárd forinttal, a biatorbágyi Ritsmann Pál Német Nemzetiségi Általános Iskola felújításához 1,3 milliárd forinttal, a Rákóczi útra tervezett szlovák központ megvalósulásához pedig kétmilliárd forinttal járult hozzá az állam - sorolta Semjén Zsolt. / Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló a szlovák evangélikusok Rákóczi úti templomával kapcsolatban elmondta, hogy nagyon lassan alakulnak a dolgok, de már sikerült elbontani a nem oda illő épületelemeket és elkezdték a tető felújítását is. Semjén Zsolt kiemelte, hogy neki „szívügye“ a projekt, amelyet kiemelt beruházássá is nyilvánítottak. / Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló ahhoz kért segítséget, hogy magyar tulajdonba kerülhessen az a telek, amelyen a budapesti bolgár templom van, mivel ez jelenleg a bolgár állam tulajdona, valamint hogy még több Magyarországon élő bolgár kaphasson magyar állampolgárságot. Semjén Zsolt megígérte, hogy lépéseket tesznek majd ezekben az ügyekben. / Koranisz Laokratisz görög nemzetiségi szószóló azt hangoztatta, hogy a múlt héten rendezett, a Nemzeti kisebbségek helyzete az EU-ban című nemzetközi konferencián hallottak alapján a magyar nemzetiségek helyzete „nagyon rendben van“. / Szolga József horvát nemzetiségi szószóló arra tett javaslatot, hogy az iskolákhoz hasonlóan a kulturális intézmények tulajdonjogát is megkaphassák a nemzetiségi önkormányzatok. Semjén Zsolt egyetértett a felvetéssel, amelyhez - mint mondta - törvénymódosítás szükséges. / Rónayné Slaba Ewa Maria lengyel nemzetiségi szószóló sajnálatosnak nevezte, hogy a lengyel-magyar kapcsolatok nem felhőtlenek, ugyanakkor elmondta, hogy a Magyarországon élő lengyelek szerencsére nem érzik úgy, hogy hátrányos helyzetben lennének emiatt. Elmondta továbbá, hogy az iskoláiknak és múzeumaiknak nagyobb ingatlanokra lenne szükségük. Semjén Zsolt arra biztatta a szószólót, hogy kezdeményezzenek erről tárgyalásokat. / Kreszta Traján román nemzetiségi szószóló Románia schengeni csatlakozása mellett emelt szót. Semjén Zsolt a témával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy méltánytalan, hogy még nem vették fel a schengeni övezetbe Romániát, pedig már minden feltételt teljesített. Megjegyezte továbbá, hogy a magyar uniós elnökség egyik kiemelt célja a csatlakozás előmozdítása. / Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló megköszönte, hogy a legmagasabb szinten támogatja a kormány a nemzetiségüket az országok közötti „fagyos hangulat“ ellenére, továbbá nemzetiségük növekvő száma miatt egy megfelelő méretű kulturális központ és templom létrehozásához kért segítséget. Válaszában Semjén Zsolt arról beszélt, hogy várakozása szerint az orosz-ukrán háború befejezése után sok ukrán marad Magyarországon, akiket integrálni kell majd a magyarországi ukrán életbe.
Szlovák ételek és etnikai identitás Csömörön
https://lapozo.folkmagazin.hu/mag19_6/?page=38
Guglicska – Gerhát Erka néni receptje
Csabai Szlovákok Vására - Hagyományőrzés modern köntösben
2024. október 26. - (Fajó Attila - behir.hu)
Vásári forgatagba invitált a Csabai Szlovákok Szervezete 2024. október 26-án. A Szlovák Kultúra Házának udvarán megrendezett eseményen sokan népszerűsítették a hagyományőrzést és a nemzetiségi értékek tovább éltetését. - Egy szlovák gazda hatalmas udvarává változott át a Szlovák Kultúra Házának udvara. Itt minden megtalálható gasztrokulturális szempontból, hagyományos viseletben és egyéb tekintetben, amitől értékes és gazdag múltú a csabai szlovákság. Ez a mintegy 300 éves örökség késztett bennünket arra, hogy tovább éltessük azokat a szokásokat, amiket őseink hagytak ránk. Hála Istennek elmondhatom, hogy minden korosztály képviselője jól érezheti magát a rendezvényünkön és egyre több fiatalt is tudhatunk a szervezetünk soraiban - mondta el a vásári forgatag főszervezője, Püski-Liker Bence, a Csabai Szlovákok Szervezetének elnöke. A vásárban számos szlovák nemzetiségi zenekar biztosította az autentikus hangulatot, illetve sok kitelepült szervezet sürgött-forgott, sütött-főzött különféle finomságokat a vásár népének. Csöröge, haluska, gőzgombóc, csülök, sültek készültek az érdeklődőknek. A Csabai Finom Falatokat készítő, Szlovák Senior Klub részéről Tuska János elmondta: a hagyományos kolbász és szalonna mellé, könnyítve az ételt zöldségeket és krumplit is vegyítenek, hogy modern köntösbe bújtatva, de mégis a régi idők szájaíze szerinti finom ételt kapjanak. Sokan nemcsak a jelenlétükkel, de megjelenésükkel is a nemzetiségi hagyományok ápolását segítették. - Amikor tehetjük, beöltözünk, különböző népviseleteink vannak és a férjemmel együtt így kívánjuk tovább adni azt, amit mi is úgy kaptunk elődeinktól azért, hogy a fiatalabbak is jó példát lássanak - fogalmazott Harangozó Istvánné.
Szólt a citerazene, fogyott a tót-dog és a haluska
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/csabai-szlovak-vasar-gasztronomia-kultura
A Szlovák Kultúra Háza udvarán is gyúrták a kolbászt
Csabai Szlovák Vásárt rendezett szombaton délután a Csabai Szlovákok Szervezete. Az idei alkalommal a programot kolbászgyúró versennyel vonták össze a szervezők. Családok és baráti társaságok gyúrták a kolbászt a Szlovák Kultúra Háza udvarán. A csapatok a házi receptjeik alapján fűszerezték a csabai finomságot. - Saját recept alapján készítjük a kolbászt, a szokásos 40-60 hús-zsír aránnyal. A fűszerezés pedig titkos recept alapján történik - fogalmazott Krizsán István. A Fényes és Térsége Egyesület tagjai nagy örömmel fogadták a Csabai Szlovákok Szervezetének meghívását a programra. - Hagyományos csabai, fényesi kolbászt készítünk a titkos receptünk alapján, amelyet már hosszú évek óta alkalmazunk - osztotta meg Kiszelyné Bencsik Éva az egyesület tagja. Hozzátette: mióta egyre többen nyugdíjasok az egyesületnél, rendszeresen járnak ilyen jellegű rendezvényekre. Minden résztvevő csapat kidekorálta a sátrát, továbbá díszeket is készítettek, ezzel színesítve asztalukat. (behir)
Szlovák nemzetiségi napokat tartottak Mezőberényben
2024. október 27. - (Papp Gábor - beol.hu)
Szlovák nemzetiségi napokat rendeztek péntektől vasárnapig Mezőberényben. A szlovák nemzetiségi napok programjai között a hagyományok, az egyre karakteresebben megszépülő tájház bemutatása, kulturális csoportok fellépése és a szlovák gasztronómia is helyet kapott. Borgula Györgyné, a szervező Mezőberényi Szlovákok Szervezetének elnöke elmondta, a rendezvény, a szlovák nemzetiségi napok legfőbb célja, hogy bemutassák és átadják a szlovák kultúra különleges értékeit.
Szlovák nemzetiségi napok: életre keltek a hagyományok - Az eseménysorozat pénteken délután szlovák hagyományok bemutatásával kezdődött, amelynek részeként kézműves foglalkozásokat tartottak gyerekeknek és családoknak. A résztvevők morzsolt kukoricát mérlegelhettek, kukoricacsutkából tornyot építettek, korongozhattak, csigatésztát készíthettek, és rengeteg népi játékot próbálhattak ki.
Bemutatták a tájházat - Szombaton az események a tájházban folytatódtak, amelynek felújítása évek óta tart. A Madarász utcában található helyi védettség alatt álló népi építészeti lakóház megvásárlására 2021 áprilisában nyílt lehetősége a Mezőberényi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatnak. Borgula Györgynétől megtudtuk, az épület a szlovák településrész egyik legszebb elő tornácos „ulicskás” módos parasztháza. A szerkezet biztonsága érdekében el kellett végezni a szakaszos aláalapozás műveletét. Az első szobánál aládúcolást végeztek. Elkészült az épület utólagos alapozása és bitumenes vastaglemez vízszigetelése. Megtörtént az elöregedett vakolatok és padozat bontása. Visszaállították az eredeti belső elrendezést. Felújították a teljes tetőszerkezet a fő- és melléképületen. A csatornázással megoldódott a vízelvezetés. Menet közben számtalan statikai probléma akadályozta a felújítás folyamatát, így a második ütemben további felújítási munkákat végeztek el. Megállapították, hogy a szerkezet biztonsága érdekében el kell végezni a teljes aláalapozás műveletét az egész épületnél. Megtörtént az elöregedett vakolatok külső és belső lebontása, a falszerkezetek megerősítése, famerevítő keretváz beépítése és rögzítése a födém gerendához, a falak felületének előkészítése, a felület gúzolása, a vakolat készítés és szalmatörekes vályogvakolat készítése. Épületgépészeti alapszerelvényezést végeztek, megtörtént. az épület villamossági alapszerelvényezése, illetve a padló kavics aljzat kialakítása minden helységben. A munkálatok eredményeképpen az idei évre az összes falat visszaépítették és lesimították, az aljzatot feltöltötték földdel és kulékaviccsal, a folyosót leburkolták, a padlást teljesen elkészítették, ahogy a szennyvízbekötést is. Borgula Györgyné kiemelte, az épület 2026-ban lesz 150 éves, és a felújítás érdekében további pályázatokat nyújtanak be a nyílászárók felújítására és a meszelésre.
Gasztronómia és kulturális program - A rendezvény ezután a vásárcsarnokban folytatódott, ahol fellépett a Mezőberényi Szlovák Pávakör és Telekgerendási Borouka Pávakör. A Mamicska konyha keretében bemutatták a környező települések szlovák gasztronómiáját. A békéscsabai résztvevők haluskát, a telekgerendásiak tarkedlit, az elekiek lángost, a csabaszabadiak párnácskát, a helyi nagycsaládosok egyesülete palacsintát, míg a Mezőberényi Szlovákok Szervezete alföldi birkapörköltet és töltött káposztát készített. Este a könnyed kikapcsolódás következett, amihez Lustyik Csaba és Zsótér Csaba zenélt.
Az ősök tisztelete - Vasárnap 9 órától az ősök sírkertjénél megemlékezést és koszorúzást tartottak a Tót temetőben. Ezután istentisztelet következett szlovák egyházi énekek közös éneklésével, a békéscsabai Čabianska Ružička Népdalkör és a Mezőberényi Szlovák Pávakör közreműködésével a II. kerületi Evangélikus Egyház templomában. A szlovákiai Kolarovóról, Gútáról is érkezett delegáció, a Szlovák Kultúra Baráti Kör tagjai voltak a vendégeik. A parlamenti szószóló Paulik Antal és az Országos Szlovák Önkormányzat Kulturális Intézetének igazgatója, dr. Király Katalin is ellátogatott a programra.
A 75 éves békéscsabai szlovák iskolát ünnepelték
A Békéscsabai Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium fennállásának 75. évfordulója alkalmából rendeztek programsorozatot szombaton az intézményben. A békéscsabai szlovák iskola jubileumát ünnepi műsor, kiállítás, könyvbemutató és a végzősök találkozója is színesítette.
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/bekescsabai-szlovak-iskola-evfordulo
Hetvenöt éves a szlovák kultúra békéscsabai bölcsője
https://behir.hu/hetvenot-eves-jubileumat-unnepelte-a-szlovak-kultura-bekescsabai-bolcsoje
A szlovák klub szappanfőzésén jártak a kondorosi óvodások
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/szappanfozes-kondoros-szlovak
Tóth Erika lett a Békés vármegyei szlovák önkormányzat elnöke
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/szlovak-onkormanyzat-bekes-varmegye-toth-erika
Szerb nemzetiségi szószóló: Nem ez volt a legjobb évünk
Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló, a magyarországi nemzetiségek bizottságának véleményét ismertetve úgy összegzett: nem 2023 volt a legjobb évük. Tavaly a nemzetiségek tudomásul vették a begyűrűzött gazdasági hatások elkerülhetetlen szorítását, és a leghatékonyabban próbáltak helytállni. Ugyanakkor a költségvetés biztosította pénzeszközök révén a nemzetiségi önkormányzati rendszer és az intézményhálózat összességében stabil és az elvárások szerint működött - mondta. Hozzátette, a nemzetiségek a zárszámadásról szóló törvényjavaslat elfogadását támogatják.
https://mti.hu/hirek/2024/10/21/ogy-kronika-17-resz-zarszamadas-napirend-utan
25 éves a Pilisi Szlovákok Egyesülete
https://www.oslovma.hu/Archiv/PilZdr25.pdf
https://www.oslovma.hu/Archiv/PilOkt24.pdf
Felhívás Nemzetiségekért Díjra jelölésre
https://kormany.hu/miniszterelnokseg/felhivas-nemzetisegekert-dijra-jelolesre2024
Kiss Szemán Róbert MTA doktori munkájának védése
„Szláv mennyország és pokol. Ján Kollár és a szláv nemzeti emblematizmus a magyarországi klasszicizmus és romantika kontextusában” / Doctor of the Hung. Acad. of Sci. thesis, ELTE / A Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsa szervezésében nyilvános vita 2024. október 10-én Budapesten, az MTA Teréz körút Dísztermében / Hivatalos bírálók: Gyáni Gábor, az MTA rendes tagja; Halász Iván, az MTA doktora; Mészáros Andor, PhD / Részletek: https://real-d.mtak.hu/1574
Technológiai fejlesztés a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum
Egyelőre 12 nyelvet tettek elérhetővé: szlovák, szerb, horvát, román, ukrán, német, angol, olasz, francia, spanyol, görög és svéd nyelven érhetők el a tartalmak…
Múzeumok Őszi Fesztiválja – Kulisszajárás Békéscsabán
https://behir.hu/egy-falat-muzeum-kulisszajaras-a-munkacsy-mihaly-muzeumban
Rica-rica kukorica! Generációk együtt a Kölcsey Utcai Óvodában
A program fontos része, hogy a gyerekek minél hamarabb megismerjék a szlovák nemzetiségi kultúrát, ezáltal a nyelvet és az ehhez kapcsolható hagyományokat is. A foglalkozás során a gyerekek amellett, hogy megtanultak kukoricát morzsolni, készíthettek csutkából babát vagy várat, a kukoricaszemekkel pedig számos kreatív dolgot alkothattak. Mindeközben a szlovák klub tagjai elmondták egy-egy darab szlovák megnevezését is, ezáltal segítve az apróságok nyelvtanulását. Seres Aida elmondta: nemzetiségi óvodapedagógusként nagyon fontosnak tarja, hogy a gyerekek már kicsiként találkozhassanak a szlovák nyelvvel, így elmélyítve kapcsolatukat a kultúrával.
https://behir.hu/rica-rica-kukorica-generaciok-egyutt-a-kolcsey-utcai-ovodaban
A tardosi időseket ünnepelték
https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/10/idosek-napja-tardos-2024
A Tisza Párt támogatói a közmédia épülete előtt tüntettek
https://ujszo.com/kulfold/magyar-peter-es-a-tisza-part-tamogatoi-a-kozmedia-epulete-elott-tuntettek
Megalakulnak az új országos nemzetiségi önkormányzatok
2024. október 2. - (mti)
A nemzetiségi választópolgárok 2024. június 9-én választották meg nemzetiségük országos önkormányzatát is, a tisztségviselők megbízatása azonban csak október 1-jén kezdődött. Az országos nemzetiségi önkormányzatok alakuló üléseit a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján Sasvári Róbert, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke hívta össze. A görög, a horvát és a ruszin nemzetiség országos önkormányzatának alakuló ülését 2024. október 2-ra, az örmény és a roma nemzetiségét október 3-ra, a románét október 4-re hívta össze az NVB elnöke. Az országos szlovák önkormányzat október 8-án tartja alakul ülését, a bolgár október 9-én és az ukrán október 11-én. A szlovén nemzetiség október 14-én, a lengyel október 15-én, a szerb október 16-án, a német nemzetiség pedig október 19-én tartja országos önkormányzatának alakuló ülését. A képviselők az alakuló ülés kezdetén esküt tesznek. Az ülésen a nemzetiségi önkormányzat a testületének tagjai közül megválasztja az önkormányzat elnökét, elnökhelyettesét vagy elnökhelyetteseit, bizottsága tagjait, megalkotja szervezeti és működési szabályzatát, továbbá dönt a tiszteletdíjakról, illetményekről. Az alakuló ülést a jelen lévő legidősebb nemzetiségi önkormányzati képviselő mint korelnök vezeti a közgyűlés elnökének megválasztásáig.
A horvát nemzetiségi önkormányzat alakuló ülése
Soltész Miklós: Ahol van hit, ott a megmaradás is erősebb
https://mti.hu/hirek/2024/10/02/soltesz-miklos-ahol-van-hit-ott-megmaradas-erosebb
„Magyarország kiváló példa a különböző nemzetiségek és vallások békés együttélésére”
Magyarország kiváló példa a különböző nemzetiségek és vallások békés együttélésére, ez azonban nem mindenhol adott, ezért az ENSZ-nek is feladata ennek elősegítése - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön New Yorkban.
Az Európa Tanács Kulturális Útvonalak szakértői fóruma Visegrádon
Európa negyven országából csaknem háromszáz szakember érkezett.
Videó: https://static.mti.hu/videos/Vincze%20Mate%200924-20240924T122330-0-0.mp4
Cirill és Metód útja
https://kulturalisutvonalak.hu/utak/cirill-es-metod-utja/
Szügy – az élhető település
Egészen a szlovák határig lehetővé vált a kerékpárral való közlekedés, amivel a helyiek több évtizedes álma valósult meg.
https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2024/09/beruhazas-300-millio-forintbol
Szüreti felvonulás és bál az eleki szlovákoknál
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/szureti-felvonulas-bal-elek
Kukorica Fesztivál és Szlovák Baráti Találkozó Telekgerendáson
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/kukorica-fesztival-szlovak-barati-talalkozo-telekgerendas
Turnézott a 75 éves Komlós néptáncegyüttes
2024. október 7. - (Csete Ilona - beol.hu)
Vastaps és ováció, pörgő szoknyák, csizmatalpak dübörgése egy megtelt színházteremben Tótkomlóson, a fennállásának a 75. évfordulóját ünneplő Komlós néptáncegyüttes gálaműsorán szombaton. Fergeteges volt a hangulat. Ott és akkor is, ahogy 75 éve, a néptánckultúra megőrzése, ápolása, a hagyományok bemutatása volt a célja a Komlós néptáncegyüttesnek. A Komlós néptáncegyüttes a szlovák és a magyar, valamint a különböző nemzetek táncainak megismertetése, közvetítése, népszerűsítése, a táncok színpadra állítása mellett a helyi nemzetiségi kultúra és néphagyomány megőrzését, a határon túli néptánc csoportokkal való együttműködés erősítését is céljául tűzte ki. Szombaton, a Turné 75, Utazz velünk című gálaműsoruk egy sokszínű, játékos és táncprodukciókkal „fűszerezett” programról szólt. A néptánccsoport 1949 őszén alakult Medovarszky Györgyné tanárnő vezetésével. Az együttes hét évtizedes munkáját elsősorban a Tótkomlóson élő szlovák nemzetiség zenei és tánckultúrájának a megőrzése jellemzi. A csoport azóta is hozzájárul a szlovák nyelv átörökítéséhez, az identitástudat erősítéséhez.
Visszatértek a Komlós néptáncegyüttes senior táncosai - A 75 év alatt szinte minden szlovákok lakta településen felléptek már és rendszeresen szerepelnek a helyi rendezvényeken is. Öt éve új színt hozott a csoportba, hogy az egykori táncosok seniorként visszatértek, bekapcsolódtak a Komlós néptánccsoport munkájába. Hagyomány, hogy a jeles évfordulókat gálával ünneplik – ilyen alkalom volt a szombati nap is, amikor a jelenlegi tagokon kívül az egykori táncosok is színpadra álltak. Az alapítókra, akik már nincsenek közöttük, azokra jó szívvel és sok, szép emlék felidézésével gondoltak. A gálán hírportálunk találkozott olyan fiatalokkal, akik izgatottan vártak a fellépésükre, s közben elmesélték, milyen régen bekapcsolódtak a táncegyüttesbe. Karkus János például 14 éve, Nagy Eszter 7 éve, Racskó Sarolta 6 éve, Lóczi Renáta Tünde másfél évtizede, Hovorka Richárd Péter pedig 19 éve lelkes tagja ennek a közösségnek.
Számos elismerésben részesültek - Az ünnepi műsorban elhangzott, a néptánccsoport több évtizedes tevékenysége során számos elismerést és kitüntető díjat kapott. 1996-ban Tótkomlós város a csoportot Pro Urbe díjjal tüntette ki, 2006-ban pedig az Országos Szlovák Önkormányzat a Nemzetiségünkért kitüntető díjat adományozta az együttesnek. Elnyerték a Békés vármegyei Príma díjat, a Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat.
Fát is ültettek e jeles napon - A Komlós Néptánc Egyesület elnöke Krcsméri Gábor, a művészeti vezetője pedig Krcsméri Milán. A szombati gálán a Talléros együttes kísérte a tánccsoportot. A közönség soraiban foglalt helyet sok vendég, például Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, Zsura Zoltán polgármester, Király Katalin, a Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézetének az igazgatója, Csasztvan András, a Corvinus Teátrum igazgatója, valamint koreográfusok, táncpedagógusok. E jeles napon a Komlós Néptánc Egyesület elültetett egy kocsányos tölgyet is, hogy hirdesse ez a fa a tánccsoport fennállásának a 75 éves jubileumát.
Komlósi-csabai nyugdíjas tanárnő kiállítása nyílt meg Tótkomlóson
A Komlósiak hazavándorolnak kiállítás sorozat keretében nyílt meg a napokban a Tótkomlósi Művelődési Központ és Városi Könyvtárban a tótkomlósi születésű, ám közel ötven esztendeje Békéscsabán élő Györfi Károlyné Lóczi Éva kiállítása. Éva néni a Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagjaként évtizedek óta hímez.
https://behir.hu/a-komlosi-csabai-nyugdijas-tanarno-kiallitasa-nyilt-totkomloson
A kondorosi haluskanapon brindzás és spenótos tészta is készült
2024. szeptember 29. - (Nyemcsok László - beol.hu)
A kondorosi, hagyományos haluskanapon 2024. szeptember 28-án tizennyolc csapat veselkedett neki a finomabbnál finomabb tészták elkészítésének a Napsugár Rendezvényteremben. Kicsik és nagyok egyaránt gyúrták, főzték a tésztát, majd ízesítették leginkább túróval és káposztával, ezt a két feltétet biztosították a szervezők. Az egyik legrégebbi és leghangulatosabb gasztronómiai, közösségi rendezvénye Kondorosnak a haluskanap. Ez a főtt tészta a szlovákok hagyományos étele, ennek megfelelően a szarvasi régióból és máshonnan is érkeztek csapatok, érdeklődők a helyiek mellett. Többek között Szarvasról, Csabacsűdről, Örménykútról, Kardosról is készítették a haluskát, majd ízesítették, az elekiek pedig főként a tapasztalatszerzésben és a kóstolásban jeleskedtek. A túrót és a káposztát a szervezők biztosították, emellett még egy ízesítést kellett kitalálniuk és megoldaniuk a csapatoknak. Krajcsovicz Andrásné, a Békés vármegyei és a Kondorosi Szlovák Önkormányzat és Sonkoly Mihályné, a Kondorosi Szlovák Klub elnöke elmondta, örömmel látták, hogy ezt a rendezvényt kiemelten kezelik Kondoroson, és a környék szlovákok lakta településein is.
A szlovák gasztronómia is összetartó erő Békés vármegyében - Ribárszki Péter, Kondoros polgármestere kiemelte, öröm, hogy már régóta, évente megtartják a kondorosi haluskanapot, és itt van számos település szlovák közössége. Ribárszki Péter üdvözölte Marián Kotorát, Kondoros szlovák testvértelepülésének, Nagysallónak a polgármesterét is. Paulik Antal, parlamenti szlovák nemzetiségi szószóló, Fábri Judit, a Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete szarvasi régiójának vezetője és Kiszely András, a békéscsabai szlovák önkormányzat elnöke is kiemelte, a szlovák gasztronómia is összetartó erő Békés vármegyében. Ami pedig legalább ilyen fontos, az ételeik nagyon finomak. 2024. szeptember 28-án erről sokan meggyőződhettek.
Ambrózfalva 180 éves / Evangélikus szlovák családok alapították
2024. szeptember 1. - (Kovács Erika - delmagyar.hu)
Százhúsz békéscsabai evangélikus vallású szlovák család új otthont keresett. 180 évvel ezelőtt Ambrózfalva területét jelölte ki számukra az akkori temesi kincstári jószágigazgató, báró Ambrózy Lajos. / Csirik László 2015-től 2019-ig töltötte be Ambrózfalva polgármesteri pozícióját. A következő ciklusban már nem indult. Ezt követően a család mellett a családfakutatás vált számára a legfontosabbá.
Ambrózfalva anyakönyvei és azok, akikről beszélnek - A kutatás során kapcsolatba kerültem egy pitvarosi elszármazottal, aki tagja volt egy szlovákiai, galántai egyesületnek, amely az alföldi, szlovák eredetű települések anyakönyveinek feldolgozását tűzte ki célul. Az így összegyűjtött adatbázisból például Tótkomlóson is kiadtak egy könyvet. Amikor a családfakutatásba kezdtem, akkoriban fogtak volna hozzá az ambrózfalvi anyakönyvek feldolgozásához. Jött az ötlet, hogy ők DVD-n elkészítik az adatbázist, mi pedig írjuk meg hozzá a könyvet. Én, mint az Ambrózfalváért Közalapítvány elnöke, a Szegeden élő másodunokatestvéremmel, Csirik György szerzőtársammal, együttműködve az Ambrózfalvi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzattal, belevágtunk a munkába – tudtuk meg Csirik Lászlótól. Másfél éves kutatómunka után elkészült az „Ambrózfalva anyakönyvei és azok, akikről beszélnek” című könyv magyarul és szlovákul.
1843 nagyon aszályos év volt - A könyvben a 180 éves település alapításának körülményeiről is lehet olvasni. Erről is kérdeztük Csirik Lászlót, aki a település lakói közül talán a legjobban ismeri Ambrózfalva történetét. A település névadója Ludvig von Ambrózy, vagyis báró Ambrózy Lajos. A budai levéltárban megtaláltam az eredeti aláírását is. Ambrózy temesi, kincstári jószágigazgató volt, a monarchia tisztségviselője. A temesi jószágigazgatóságnak két kihelyezett központja volt akkoriban, az egyik Pécskán. Oda fordult a 120 evangélikus vallású békéscsabai szlovák család segítségért. 1843 nagyon aszályos év volt, ezért szerettek volna máshová költözni. Először a kövegyi pusztából ajánlott nekik a kincstár egy részt, de azt kicsinek találták. Utána a pitvarosi puszta egy részét kínálták fel nekik, a mai Ambrózfalva területét – mondta Csirik László. A terület korábbi bérlői pitvarosi gazdálkodók voltak, akiknek éppen akkor járt le a bérleti szerződésük.
Dohánytermesztő községeket hoztak létre - Báró Ambrózy Lajos a kincstártól azt kapta feladatul, hogy dohánytermesztő községeket hozzon létre a monarchia dohányszükségletének kielégítésére. Első körben a pitvarosi bérlőknek ajánlották fel a lehetőséget, de zömük, nagyjából kétharmaduk, ezt nem vállalta. Az új otthont kereső békéscsabai evangélikus szlovákok viszont éltek a lehetőséggel. 1844. április 17-én írta alá 103 család, férj és feleség a 20 éves szerződést, a szám rövid időn belül 120-ra egészült ki. Köztük volt Csirik András, a szépapám is. Minden család húsz holdat kapott, ebből egy hold belterületen, a többi külterületen volt. A belterületi rész lett a házhely. A szerződés a monarchia érdekeit szolgálta, ezért a bérlők igencsak bizonytalanságban érezték magukat. Ha bármi okból nem teljesítették volna a szerződésben foglaltakat, akkor a portát kötelesek lettek volna eredeti állapotba visszaállítani, vagyis le kellett volna bontaniuk a házat, a fákat pedig kivágni. Csak úgy lehetett elköltözni, ha találtak valakit a helyükre, aki folytatta a dohánytermesztést. Éppen ezért az első időkben házat nem is építettek, csak kunyhókban, viskókban éltek – tudtuk meg Csirik Lászlótól. A kapott terület egynegyedén kellett dohányt termeszteni, a többit, egy előírt vetésforgó szerint, szabadon használhatták. A dohánytermés felét, amellett, hogy a területért bérleti díjat fizettek, le kellett adni, a másik felére pedig elővásárlási joga volt a kincstárnak. Az eszközeik kezdetlegesek voltak, ráadásul az időjárás akkoriban sem mindig fogadta kegyeibe az embereket.
Az özvegyek nem sokáig maradtak egyedül, újraházasodtak - Ambrózfalva utcái sakktáblaszerűek. Így osztották és mérték ki a korabeli mérnökök a földet. A házak felépítéséhez kölcsönt kaptak az idetelepülők, amivel összességében a kincstár járt jól. A fennmaradt emlékek szerint az a család, ahol az egyik családtag megbetegedett, vagy meghalt, nagy bajba került, mert nem sok esélye volt, hogy a kincstár szerződésben meghatározott követeléseit teljesítse. Éppen ezért az özvegyek nem sokáig maradtak özvegyek. Az anyakönyvi bejegyzések szerint hamar újraházasodtak, mert egyedül, gyermekekkel, szinte lehetetlen volt megfelelni a feltételeknek – mesélte. Csirik László beszélt arról is, hogy a falut nevezték Kis-Pitvarosnak, Ambrózyházának, ami 1849-től Ambrózi-falvára, végül, 1908-tól Ambrózfalvára módosult.
1907-ben épült az új állami óvoda és iskola - Az alapítás után nem sokkal, már 1845-ben imaterem és lelkészlak is épült Ambrózfalván az evangélikus egyház jóvoltából. 1891-ben 1006, többségében szlovák lakosa volt. Két évvel később épült ki a Mezőhegyes-Tótkomlós-Orosháza vasútvonal. 1907-ben új állami iskola és óvoda is épült. A községet 1918 áprilisától 1920 márciusáig a román katonaság tartotta megszállva. A monarchia megszűnése után már nem volt kötelező dohányt termeszteni, a szabályok is megváltoztak. Csirik László elmondta, nem maradtak fenn adatok, hogy Ambrózfalván meddig éltek a dohányból az emberek, de ő még emlékszik rá, hogy gyermekkorában, a ’60-as években az asszonyok kisszékeken ülve fűzték a községháza udvarán a dohányt, a férfiak pedig hordták fel a középületek padlására szárítani.
A lakosságcsere mindent megváltoztatott - A település nemzetiségi összetétele 1947-ben a Benes-dekrétumok nyomán végrehajtott szlovák-magyar lakosságcsere során változott meg, amikor a szlovákok többsége a jobb élet reménysége miatt Ambrózról kitelepült, Csehszlovákia szlovákiai feléből pedig magyarokat telepítettek ide. Körülbelül 500-an, a lakosság 40 százaléka költözött ki Farkasdra és Negyedre. Komoly agitáció folyt a faluban. A könyvünkben van is egy plakát, amin az olvasható: „A szülőföld hív!” Nem mindenki dőlt be az agitációnak. Édesapám azt mesélte, hogy az ambróziak különvonattal mentek Békéscsabára egy demonstrációra, olyan táblát is vittek magukkal, amin az állt, hogy „Nem megyünk Szlovákiába”. Vagyis voltak, akik maradtak, többek között az én szűk családom is, de a rokonok közül többen elmentek. Csehszlovákia szlovákiai részéből pedig 152-en érkeztek, nekik nem volt választási lehetőségük, őket Felsőszeliből telepítették Ambrózfalvára, sokkal rosszabb, szegényebb körülmények közé, mint amit otthon kellett hagyniuk. Édesanyám 16-17 éves volt, amikor idekerültek. Idén áprilisban jártam Felsőszeliben. Nagyapám szülőházát is megtaláltam, és a régi családtagok sírjához is ellátogattam – említette meg Csirik László.
Helytörténeti gyűjteményt hoztak létre - Még bele sem törődtek az Ambrózfalvára telepítettek a kialakult helyzetbe, amikor elkezdődött a téeszesítés és be kellett adni a javaikat a közösbe. 1949-ben alakult meg a Dimitrov Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, ami a szorgalmas lakosságnak köszönhetően mintagazdasággá nőtte ki magát, később egyesülés révén beolvadt a pitvarosi Felszabadulás Termelőszövetkezetbe. Ambrózfalva 1973-ig önálló tanácsú község volt, 1990-ig a pitvarosi közös tanács társközsége volt. A rendszerváltozás óta önálló, szabadon választott képviselő-testület irányítja a települést. A település az 1950-es megyerendezés előtt Csanád vármegye központi járásához tartozott. Csirik Lászlótól megtudtuk, a helyi szlovák önkormányzat pályázata révén felújíthatták a tűzoltószertárt, ahol helytörténeti gyűjteményt alakítottak ki, hogy megőrizzék a múlt egy darabját az utókor számára.
Archív:
https://www.luno.hu/index.php/component/search/?searchword=Ambr%C3%B3z
https://www.oslovma.hu/index.php/sk/search1332318146?searchword=Ambr%C3%B3z
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ambr%C3%B3zfalva
A IV. Nemzetiségi Gasztrofesztivál bevételét egy iskola és két óvoda kapja
2024. szeptember 21. - (mti)
A Vecsési káposztafesztivál keretében 2024. szeptember 21-én megtartották a IV. Nemzetiségi Gasztrofesztivált. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a rendezvény megnyitóján elmondta, hogy az idei nemzetiségi gasztrofesztivál bevételét egy nemzetiségi iskola és két nemzetiségi óvoda kapja. „Az a 13 nemzetiség, amelyik részt vesz a gasztrofesztiválon, az árusított ételekből származó bevételt a német nemzetiségi iskola és két nemzetiségi oktatást végző óvoda részére ajánlotta fel” – fogalmazott az államtitkár. Soltész Miklós egyben megköszönte a városnak, hogy ételszállítmányt indítottak el az árvízi védekezésben résztvevőknek. Hozzátette, hogy a nemzetiségek gasztrofesztiváljának résztvevőivel közösen több mint 500 adag ételt küld az államtitkárság is a gátakon dolgozóknak. A IV. Nemzetiségi Gasztrofesztiválon Magyarország 13 nemzetisége mutatja be hagyományos konyhaművészetét, a főzőcsapatok autentikusan berendezett standoknál, látványkonyhában készítik el nemzeti fogásaikat. A fesztivállátogatók megkóstolhatják a különféle tájak és kultúrák ízeit a Kárpát-medence, a Balkán, valamint Kelet-Közép-Európa országaiból, sőt Örményországból is. A kóstolók mellett a rendezvény keretében koncertekkel, néptáncbemutatókkal és táncházzal várják a vendégeket. Magyarországon 13, hivatalosan elismert nemzetiség él: roma, német, román, szlovák, horvát, ukrán, lengyel, görög, bolgár, szlovén, ruszin, örmény, szerb.
Emléktáblát helyeztek el Hankó András békéscsabai történész sírjánál
https://behir.hu/emlektablat-helyetek-el-hanko-andras-csabai-tortenesz-sirjanal
Dedinszky Gyula (1905-1994) szlovák evangélikus lelkész és néprajzkutató életútja
A békéscsabai múzeum új időszaki kiállítása
https://behir.hu/meselo-muzeum-emlekezzunk-dedinszky-gyulara
A csabai tanyavilág, a helyi szlovákság és az evangélikus egyház történetét örökítette meg.
http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Dedinszky_Gyula_(1905%E2%80%931994)
Nemzetiségi ételkóstoló Békéscsaba főterén
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/09/etelkostolo-nemzetisegek-bekescsaba-2024
Hat nemzetiség tradicionális étele a Szent István téren
https://behir.hu/a-gasztronomia-volt-a-foszerepben-a-szent-istvan-teren
Szilvás gombóccal lepték meg a szlovák klub tagjait
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/09/szilvas-gomboc-mak-szlovak
Mustot préseltek, kenyérlángost sütöttek a Meseházban
https://www.beol.hu/helyi-kultura/2024/09/szureti-mulatsag-mesehaz
Háromnapos szilvaünnep Szarvason
A szilvafa hozzátartozik a szlovákok által lakott települések képéhez. / Több mint 40 programmal a térség egyik legjelentősebb gasztrokulturális rendezvénye.
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/09/szilvanapok-megnyito-szarvas
Gyere, magyar, vásárolj be Szlovákiában!
https://www.economx.hu/gazdasag/bevasarolo-turizmus-szlovakiaba.796304.html
„Kis utazás, nagy spórolás” – magyaroknak szánt akciós újság
Ezt tudnia kell, ha Szlovákiába jár élelmiszert vásárolni
Öt százalékra csökken az alapvető élelmiszerek áfája
https://privatbankar.hu/cikkek/vasarlo/szlovakia-bevasarlas-olcsobb-mennyivel.html
Inkább a határon túli élelmiszerüzletekben költekeznek
Karikatúráival hódítja a világot a szlovák nemzetiségű lucfalvai rendőr
2024. szeptember 13. - (Nagy Orsolya - nool.hu)
Fontos üzenetet hordoznak a lucfalvai Bacsa Gergely főtörzsőrmester karikatúrái, aki a világot körülvevő gondokra szeretné felhívni a figyelmet, mint például az éhínségre, a háborúra, vagy a környezetszennyezésre. Rajzaiért pedig már számos hazai és nemzetközi díjat is kapott.
Kremnické Gagy 2016 očami karikaturistu Gregora Bacsu
Skromný, usmievavý grafik Gregor Bača z Luciny (2010)
Bacsa Gergely mintegy huszonöt évvel ezelőtt kezdett rajzolni. Akkor még csak kollégái karikatúráit rajzolta meg, de ügyelt arra, hogy ne a kedvezőtlen tulajdonságokat emelje ki, amelyek esetleg sértők lehetnek számukra – fogalmazott a Zsaru Magazin:
A főtörzsőrmester a magazinnak felidézte a kezdeteket. Az egyik osztálytársa inspirálta, aki rajzolt egy humorlapba és úgy érezte, ő is megpróbálja. „Mindig volt nálam ceruza és papír. A pályám elején mindenhova magammal vittem a kis noteszemet is, abba rajzoltam, ha eszembe jutott valami. Volt, amikor éjszaka tízpercenként felkeltem rajzolni, mert beugrott valami. Elég vizuális vagyok, ha meglátok egy képet, sokszor nekem teljesen más jut róla az eszembe, így azt már továbbgondolva rajzolom le. Később magazinoknak kezdtem küldözgetni a munkáimat. Végül egy év után hívtak fel az egyik laptól, hogy tetszenek a munkáim. Így indult szituációs rajzokkal a pályafutásom. Karikatúráim vicclapokban jelentek meg, a legtöbb ma már nem kapható: Pistike, Móricka, Kismalac, No Komplett, Poénvadászat.”– mondta Bacsa Gergely. Hozzátette: a legnagyobb áttörést az hozta meg a számára, amikor 2005-ben felkérték a Füles magazin címlapjának szerkesztésére, ahol három évig dolgozott külsősként. Ott nem csak címlapokat rajzolt, de a magazin hasábjain is ő találta ki a poént, amihez megrajzolta a szituációs rajzokat, majd ezekre szerkesztették a keresztrejtvényt. Többségében pedig szabad kezet kapott, csak az évszakokhoz, illetve az aktuális címlaphoz kellett igazítani a rajzokat. Bacsa Gergely arra is kitért, hogy 2008-ban megnyerte a Füles Aranyceruza Díját, amelyre a legbüszkébb. Ezen túlmenően a francia Humour & Vigne különdíját is megkapta, de első helyezést ért el a szlovák A.L.E.X.-en, valamint különdíjasa lett a török UCGE pályázatának, ezüstérmese pedig a szerb Golden Helmetnek. Ráadásul Argentínában és Luxemburgban is dobogós helyen végzett versenyeken. Emellett 2010-ben Százhalombattán az „Ez van” valamint, 2015-ben Pécsen a Pannonpower pályázatán szintén első helyen végzett. Idén augusztusban rendezték meg Körmöcbányán a Kremnické Gagy fesztivált, amelyen az európai országok legkiemelkedőbb színházi-, kabaré- és zenei csoportjai, valamint szólistái versenyeztek egymással. Itt első helyezést ért el karikatúra kategóriában, és ezzel elhozta az Golden Gander-díjat. A főtörzsőrmester a magazinnak elárulta azt is, a környező országokból érkező művészek különböző kategóriákban mérettették meg magukat. Ő maga karikatúra kategóriában indult és nem csak a zsűri, de a közönség is rá szavazott. A verseny témája pedig nem más volt, mint a kisebbség, ami Gergelyt személyesen is érinti, mivel szlovák nemzetiségű. Ezenfelül egyébként több rajzzal is pályázhattak a résztvevők, illetve a helyszínen egy előre licitált lapra kellett rajzolni a bírák és a közönség előtt. Ez kihívás volt, hiszen elmondása szerint nem szereti, ha nézik őt rajzolás közben, ezért egy kicsit feszélyezte, de végül belejött és tetszett is neki, hogy új eszközöket próbálhatott ki. Mint kiderült, a főtörzsőrmester korábban biztonsági őrként dolgozott, de a rendőri hivatás mindig érdekelte, ezért 2011-ben objektumőrként szerelt fel a Készenléti Rendőrség Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság objektumvédelmi főosztály 1. őrségi osztály BM alosztályára. Később technikusi pozícióba került, ahol azóta is szolgál. Bacsa Gergely arra is kitért, hogy volt néhány év, amikor nem rajzolt, de új lendületet kapott. A díj jól mutatja, hogy milyen irányban halad. Úgy érzi megtalálta azt, ami a leginkább közel áll a szívéhez. Azokat a pályázatokat kedveli a leginkább, amelyek valamilyen fontos témát érintenek, így például azt, hogy tenni kell valamit a bolygónkért, a gyerekeinkért. Éppen ezért a legtöbb rajza a globális felmelegedésre, a háborúra, az éhínségre és a környezetszennyezésre hívja fel a figyelmet. Ezeket ugyanis mindenki érti, még szavak nélkül is. Az egyik álma pedig, hogy egy nap majd saját kiállítást rendez alkotásaiból.
Archívumunkból:
Szlovák búcsút tartanak Mátraverebély-Szentkúton
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1049120363887313&set=a.374643304668359&type=3&ref=embed_page
Szlovák búcsút tartanak 2024. szeptember 14-én szombaton a Nógrád vármegyei Mátraverebély-Szentkúton; a magyar nemzeti kegyhelyen tartott szlovák nyelvű szentmisén a résztvevők a békés együttélésért imádkoznak. Az imanapból szlovák búcsúvá fejlődött zarándoklatra, amelyet minden évben a Fájdalmas Anya ünnepén tartanak, évente közel 1500 magyarországi és szlovákiai szlovák érkezik. A 11 órakor kezdődő szentmisét Bernard Bober kassai érsek mutatja be. A szlovák és a magyar püspöki kar 2006-ban írta alá azt a megbékélési nyilatkozatott, amely szerint mindkét nemzet kölcsönösen imádkozik a nemzetek békés együttéléséért, így ez minden évben a búcsúi mise imaszándéka is. Orosz Lóránt kegyhelyigazgató szerint növekedett a kölcsönös megértés a két nemzet között, ugyanakkor még mindig faladat a történelem feldolgozása. „A katolikus hit összekapcsol bennünket és ez jó terep arra, hogy előmozdítsa a szándékot” - mondta a kegyhelyigazgató.
https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2024/09/bekes-egyuttelesert-imadkoznak-a-szlovakok-szentkuton
Szlovák Nap Csorváson diószegi vendégekkel
2024. szeptember 8. - (Gajdács Pál - beol.hu)
A Csorvási Szlovák Önkormányzat 22. alkalommal rendezte meg 2024. szeptember 7-én a Szlovák Napot. A programon részt vett a város testvértelepüléséről, Diószegről érkezett küldöttség is, benne Lengyelfalusy Imre és Horník Peter képviselőkkel és a szenior klub tagjaival. – Délelőtt látogatást tettünk Békéscsabán, ahol a Békés Vármegyei Nap programjait tekintettük meg – mondta Hugyik Erzsébet, a Csorvási Szlovák Önkormányzat elnöke. – Ebéd előtt meghívott vendégeinknek megmutattuk a Szlovák Közösségi Házat és a Szlovák Emlékházat. Körünkben köszönthettük Paulik Antalt, a parlament szlovák nemzetiségi szószólóját, Vojtech Gergelyt, a Szlovák Köztársaság békéscsabai konzulját, Kraszlán Istvánt, a belügyminisztérium nemzetiségi oktatási referensét, dr. Király Katalint, a Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézetének igazgatóját és Fuhl Imrét, a SlovakUm Kft. ügyvezetőjét. Ebéd után az evangélikus templomban a vendégek szlovák és magyar nyelvű istentiszteleten vettek részt, melyen Nagy Zoltán, a Kelet-békési Evangélikus Egyházmegye esperes prédikált szlovák és magyar nyelven, Zsíros Lilla a Csorvási Evangélikus Egyházközség lelkésze közreműködésével. Ezután a művelődési házban folytatódott a nap, ahol Vereskáné Salla Valéria alpolgármester köszöntőjét követően kulturális programon bemutatkozott a nagybánhegyesi Iglice, az Apró Iglice gyermek citeraegyüttes, a csorvási Nefelejcs Népdalkör és a telekgerendási Borouka Szlovák Pávakör. A csoportok fellépése előtt egy szlovák mese és egy nagyon kedves magyar vers hangzott el. A Szlovák Nap vacsorával és bállal zárult.
Pressburg, az első szlovákiai magyar tévésorozat
https://ujszo.com/kultura/pressburg-egy-sorozat-amely-rolunk-szol
„A tájházak a sokszínű magyarságot fejezik ki”
A magyarországi tájházak és a tájházszövetség a rendkívül sokszínű és soknemzetiségű, „sok kulturális gyökérből egy fává növő” magyarságot fejezik ki - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a Somogy vármegyei Ötvöskónyiban pénteken. Vincze Máté a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetségének XXI. Országos Szakmai Konferenciáján fantasztikusnak nevezte a magyarországi tájházak hagyományait, emlékeztetve hallgatóságát arra, hogy az első tájház Petőfi Sándor kiskőrösi szülőháza volt, amelyet Jókai Mór nyitott meg. / „…ez a rendkívül sok eltérő nemzetiség, eltérő kulturális hagyomány mégis egy együtt dobbanó szívvé vált… / A tájházszövetség is rendkívül sokszínű, sokféle nemzetiséget, sokféle hagyományt ölel föl, de mégis, amikor képviselőik találkoznak, „akkor ez egy irányba húz és egyfajta magyar identitást, kulturális örökséget határoz meg”.
https://mti.hu/hirek/2024/10/04/vincze-mate-tajhazak-sokszinu-magyarsagot-fejezik-ki
Szlovák tájházvezetők országos szakmai napja
Zempléni Szlovákok Néprajzi Gyűjteménye
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.3837052309727050&type=3
Sátoraljaújhely-Rudabányácska
https://hu.wikipedia.org/wiki/Rudab%C3%A1ny%C3%A1cska
Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete
Egyéni képviselőket kapnának a határon túliak a magyar Országgyűlésben?
Meg nem erősített információk szerint a magyar kormány arra készül, hogy egyéni választókörzeteket hozzon létre a határon túli magyar állampolgárok számára, így ők is saját képviselőket kapnának a magyar Országgyűlésben. Az ügyben sok a kérdőjel, hiszen például a szlovákiai magyarok számára lényegében továbbra is tilos a kettős állampolgárság.
https://ujszo.com/kozelet/egyeni-kepviseloket-kapnanak-a-hataron-tuliak-a-magyar-orszaggyulesben
„Az egyházi és a nemzetiségi iskolákat ugyanaz a támogatás illeti meg, mint az államiakat”
Az egyházi és a nemzetiségi iskolákat ugyanaz a támogatás illeti meg, mint a Klebelsberg Központ által fenntartott és az önkormányzati iskolákat - hangsúlyozta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára Budaörsön.
Budapesten megnyílt az első magyar-ukrán két tanítási nyelvű iskola
https://mti.hu/hirek/2024/08/31/budapesten-megnyilt-az-elso-magyar-ukran-ket-tanitasi-nyelvu-iskola
Tanévnyitó ünnepség Nézsán
2024. szeptember 1. - (mti)
Több mint 20 ezren kezdik meg a tanévet nemzetiségi iskolákban, óvodákban szerte az országban - mondta Soltész Miklós miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Nézsai Mikszáth Kálmán Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola tanévnyitó ünnepségén. Soltész Miklós a szlovák nemzetiségi általános iskola tanévnyitó ünnepségén hangsúlyozta: minden olyan juttatás, lehetőség, amely megilleti az állami, önkormányzati, egyházi iskolákat, megilleti a nemzetiségi iskolákat is, legyen az az ingyenes tankönyv vagy a pedagógusok béremelése. Az államtitkár köszönetet mondott az országos és helyi szlovák önkormányzatoknak azért, hogy öt országos és öt települési intézményt tartanak fenn az országban. Beszédében kitért arra: a szülők 95, a pedagógusok 98 százaléka helyeselte, hogy az új tanévben a diákok már nem használhatnak mobiltelefont az iskolában. Lehet, hogy először furcsa lesz - mondta -, de ez is a teljes értékű nevelés része, „hozzá fogunk szokni, az áldását pedig mindenki élvezi majd”. Soltész Miklós arra biztatta a nézsaikat és a környékbeli településeken élőket, hogy tartsák meg a szlovák nemzetiségüket, annak értékeit azoknak a családoknak is adják tovább, akik nem szlovák nemzetiségiként élnek, mert ettől csak gazdagabbak, erősebbek lesznek. Ahhoz, hogy a nevelés teljes legyen, összefogásra van szükség az egyházzal, a pedagógusokkal, és nagyon sokat tudnak segíteni a szülők - hangsúlyozta, hozzátéve, ha a szülők együtt tudnak gondolkodni az oktatás többi szereplőjével, a gyerekekből a legtöbbet hozhatják ki közösen. Ehhez szükség van a szigorra is - tette hozzá. Soltész Miklós természetesnek nevezte, hogy a magyar kormány támogatja a szlovák nemzetiségi iskolákat, ami - emelte ki - egyben iránymutató Magyarország és Szlovákia együttműködésében. Úgy fogalmazott: azt tapasztalják, hogy amit Magyarországon meg tudnak adni a szlovák nemzetiségnek, azt sokszor a szlovákiai magyarok visszakapják a szlovákiai iskolákban, „ez így természetes, így jó, példamutatónak kell lennie más nemzetek között is”. A nézsai Mikszáth Kálmán Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola 2016. szeptember 1-től a Nézsai Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat fenntartásában működik. Ez idő alatt 106-ról 195-re emelkedett a tanulók száma - ismertette Sztankóné Steflik Éva intézményvezető. Kucsera Andrásné, a helyi szlovák önkormányzat elnöke köszönetet mondott a kormánynak és az államtitkárságnak, amiért csaknem 390 millió forintos támogatást kaptak az iskola kastélyépületének felújítására, tantermek megújítására, a fűtés korszerűsítésére, egyéni tanulószobák és könyvtár kialakítására, és az iskola mellett támogatták a tájház megvásárlását és felújítását, továbbá a Szent Jakab templom felújítási munkálatait is.
https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2024/09/soltesz-miklos-nezsa-tanevnyito
Pilisszentkereszti varázserdő - ittunk a szentkútból, majd megkóstoltuk a helyi specialitást
2024. augusztus 23. - (Vági Barbara - origo.hu)
Egy kis nyugalomra vágyik egy hűs erdőben, de nem menne túl messzire a fővárostól és hosszú túrára sincs ideje? Akkor irány Pilisszentkereszt…
www.oslovma.hu/XXX/PsztkTor.rtf (monográfia) Mlynky a okolie - https://www.facebook.com/profile/100063680764740/search/?q=Mlynky%20a%20okolie
Bájos, mesebeli falu, ahol mindenki megtalálhatja a megnyugvást, felfrissülhet az erdő mélyén csordogáló szentkútnál, amely mindössze 20-25 perc sétára található a falutól, elcsendesedhet az ott felépített szabadtéri oltárnál, az erdei séta után pedig megkóstolhatja a helyi vendéglő ízletes fogásait, a csülkös sztrapacskát vagy a pilisi szarvaspörköltet.
Zaj, stressz, közlekedési dugók, rohanás, csak bekapok valami szendvicset és már megyek is tovább, este hullafáradtan esek haza, zúg a fejem, jól esne néhány óra csend, nyugalom, nemcsak a testemnek, de a lelkemnek is. Elindulunk Pilisszentkeresztre, ami Budapesttől mindössze 35 kilométerre fekszik a Pilis egy festői völgyében. Szeretnénk sétálni a faluban, kicsit feltöltődni a gyönyörű környezetben, beszélgetni az itt élő, kedves emberekkel.
Csodás gyógyulások a pilisszentkereszti szentkútnál - A cukrászda előtt egy idősebb férfi bólogat, igen, érti ő, muszáj kiszakadni a zajos fővárosból. „Menjenek el a szentkútig. Igyanak a forrásból, gyógyít a vize” - mondja, aztán elmagyarázza, hogyan is jutunk oda. A falu egyik utcájának végétől indul az erdei sétaút egészen a szentkútig. A látogatókat egy sárga túristajelzés segíti. De eltévedni nem lehet, az ösvényről nincs leágazás, egyenesen a forrásig vezet. Az utca végén sorompóval zárták le az erdei utat - ide autóval nem lehet bejönni. Egy feszület jelzi: jó helyen járunk, ez az az út, ami a célunkhoz vezet. Besétálunk az erdőbe, ahol azonnal érezzük, legalább öt fokkal hűvösebb a levegő. Percek alatt felfrissülünk. Az ösvény kényelmes, széles és csodálatos. Ahogy haladunk a szentkút felé, az út mentén a szentképek, faragványok, szobrok jelzik: szakrális hely felé közeledünk. Nem szólunk egymáshoz egy szót sem. Némán sétálunk. Minden egyes lépés egyre könnyebb - az erdő csendje megnyugtat. Meg-megállunk a képeknél, szobroknál, megcsodáljuk és haladunk tovább. Nincsenek meredek emelkedők és lejtők, egészen kellemesen gyalogolunk, nagyobb fáradság nélkül. Ez nem is kirándulás, inkább egy kis erdei séta valóban kikapcsolja a puhány, városi embert, pihentető, és feltölti a lelket is. Egy férfi jön velünk szemben - a szentkúttól sétál a falu felé, kezében forrásvízzel töltött palackok. „Békásmegyerről jöttem kifejezetten azért, hogy a kút vizéből vigyek néhány palackkal. Szabadságon vagyok, ezért döntöttem úgy, hogy ma kirándulok egy keveset. Amikor tehetem, mindig eljövök kicsit megnyugodni” - mondja. Majd hozzáteszi: imádkoztam is, maguk is mondjanak el egy imát a szabadtéri oltárnál. Elköszönünk, majd folytatjuk utunkat. Úgy tűnik, pillanatok alatt a forráshoz érünk. A szentkút előtt egy kicsit meredekebb az út, de itt kapaszkodók segítik a túrázót. Amint felérünk a domb tetejére, lenyűgöző látvány tárul elénk: a szabadtéri kápolna szobrokkal, padokkal, az erdő csendjét pedig megtöri a forrás zubogása. Mire ideérünk, meg is szomjazunk, elővesszük a palackjainkat, feltöltjük a hideg forrásvízzel és nagyot kortyolunk belőle. Aztán leülünk az oltár elé az egyik padra. Hosszú percek telnek el. Nem is tudom, mennyi idő. Lehet, hogy fél óra... Az órát, az időt elfelejtjük, teljesen átadjuk magunkat ennek a csodának itt, a tölgyfák árnyékában. Ekkor veszem észre, hogy nem sokkal előttünk járhatott itt valaki, mert gyertya pislákol a feszület tövében. Az erdei környezetben kialakított, gyönyörűen karbantartott forrás és kegyhely népszerű pihenőhely a környéken. A kápolna előtti fán ez a felirat olvasható: Vándor, ki erre mégy, mondd szívből: üdvözlégy. A nyitott kápolnát és az előtte sorakozó padokat kis kerítéssel vették körbe, de nincs lelakatolva, bárki kinyithatja a kaput és beléphet, leülhet egy padra, feltöltődhet vagy imádkozhat. A helyiek azt mondták: szentmiséket is szoktak itt olykor tartani. Azt is elmesélték, hogy a 19. század közepétől már csodatévő helynek ismerték ezt a helyet. A Mária-kegyhelyet és a kis, nyitott kápolnát akkor építették, amikor eljutott a faluba az 1858-as lourdes-i jelenés híre. Ezután már a pilisszentkereszti kegyhelyhez kapcsolódó csodálatos gyógyulások történetei is elkezdtek terjedni az emberek között. A 20. század közepén például feljegyezték, hogy egy 19 éves lány súlyos bénulásból gyógyult meg, miután meglátogatta a forrást. További gyógyulásokról nincs feljegyzés, de a kegyhelynél rengeteg táblácska található, amelyeken köszönetet mondanak. Az biztos, hogy a forrásvíz jó minőségű, többféle ásványi anyagot tartalmaz, és az I. világháborúig szénsavval dúsítva szikvízként is palackozták. Egy család érkezik sok-sok palackkal. Ők is a vízért jöttek. „Gyerekkoromban jártam már itt, emlékeztem a forrásra és a kegyhelyre” - mondja az édesapa. A család Hajdú-Bihar megyéből érkezett, itt nyaralnak a környéken és mindenképpen el szerettek volna látogatni a szenkúthoz. „A vize frissít is.” - mondja az édesanya, aki a hőségben a homlokát mossa a forrás vizével. A gyerekek pedig szorgalmasan töltik a palackokba a vizet.
Pilisi szarvas és csülkös sztrapacska - Az erdei sétánk után a falu központjába tartunk, hogy megkóstoljuk a helyi vendéglő specialitásait. Itt már többször jártunk és soha nem csalódtunk. Kedves kiszolgálás, egyszerű, de ízletes ételek várják a kirándulókat. Ugyanolyan megnyugvást nyújt itt eltölteni egy órát, mint az erdőben. Az étterem kerthelyisége kényelmes, árnyas. Kicsit olyan, mint ha az ember hazatérne. Télen is nyitva tart - bent cserépkályha pattog, az ontja a meleget, a kemencés sültek illata pedig már messziről vonzza a látogatót. Szóval, betérünk a vendéglőbe, csülkös sztrapacskát és szarvaspörköltet rendelünk. Az étlapon egyébként szárnyasok, sertés- és vadételek, valamint szlovák fogások közül lehet választani. Frissítőként házi málnaszörpöt kérünk. Amíg az ebédet várjuk, beszélgetünk a vendéglő tulajdonosával, aki elmondja, hogy 22 éve nyitottak. „A visszajáró vendégekre vagyok a legbüszkébb” - mondja. Arról is kérdeztük, hogy mely ételek a legnépszerűbbek. „A szlovák ételeket nagyon szeretik a vendégeink, elsősorban a sztrapacskát. De a vadhúsból készült fogásokra is nagyon büszke vagyok – ezek az igazi különlegességeink. Ügyelünk arra, hogy mindig friss vadhúsból készüljenek, és ami lényeges: pilisi vadból. Amit most esznek majd, az pilisi szarvashúsból készült pörkölt. Az étlapon nem változtatunk túl gyakran, de vannak szezonális ajánlataink, ősszel és télen főleg kemencés ételkülönlegességeket kínálunk a vendégeinknek. Bent próbáltuk nagyon barátságosan kialakítani az éttermet - azt szerettük volna, hogy az emberek otthonosan érezzék magukat.” A forgalom változó, elsősorban a kirándulószezonban, ősszel és a tavasszal vannak többen - különösen hétvégenként. Nyáron pedig hétköznap térnek be többen hozzájuk, ugyanis a faluban a falusi turizmus keretében sok kiadó szoba várja a falusi környezetben pihenni vágyókat. Ők általában ebben a vendéglőben ebédelnek. Az étterem vezetője azt mondja: 22 éve működnek töretlenül - ennek a titka pedig a kitartás és az alázat, valamint az, hogy rendkívül odafigyelnek, hogy az ételek minőségi alapanyagokból készüljenek. Beszélgetésünk közben derül ki: egyáltalán nem 22 éve működik a hely, hanem már jóval korábban is fogadta a vendégeket, bár, akkor még kocsmaként. „Az édesanyám üzemeltette az italozót. Előtte pedig a nagymamám vezetett egy vendéglátóhelyet a jelenlegi étteremmel szemben - Diószeghiné vendéglője néven. Mi vagyunk tehát a harmadik generáció, aki tovább viszi a vendéglátást a faluban.” - mondja, majd elővesz egy képeslapot az 1910-es évekből, amelyen a nagymamája vendéglője is látható. „Itt születtünk és itt is maradtunk, vittük tovább a családi vendéglőt - 2002 óta étteremként, amely az édesanyám nevét viseli. Azért váltottunk kocsmáról étteremre, mert megváltoztak a szokások, egyre kevesebben jártak italozóba, viszont egyre több turista érkezett a faluba, aki éttermet keresett. Vendéglőként nyitottunk újra 2002-ben és beletanultunk, mint kiskutya az ugatásba. Rengeteget olvastunk, jártuk a környékbeli éttermeket, hogy tanuljunk, aztán évek alatt rájöttünk, mire van igénye a vendégeknek.” - mondja. Az ebédünk időközben meg is érkezik. A vadpörkölt sűrű, ízletes, a hús vajpuha - és tudjuk, hogy a szarvas pilisi. A csülkös sztrapacska látványa is lenyűgöző, hát még az íze! Ráadásul akkora adagok, hogy képtelenség megenni, akármennyire éhes az ember. Ha a vendég úgy kívánja, elcsomagolják a maradékot. Elégedetten, tele hassal dőlünk hátra, miután elfogyasztottuk a mesés ételeket. Azon gondolkodunk, hogy vajon tovább viszi-e valaki a vendéglőt. „Két fiam van, ők nem szeretnék” - mondja a tulajdonos. Aztán hozzáteszi: az unokája két és fél éves, így még nem lehet tudni, hogy ő szeretné-e üzemeltetni majd az éttermet. Aztán halkan hozzáteszi: „Az unokám az édesanyám nevét kapta.. Őt is Emmának hívják.”
Áchim L. András-gyilkosság
2024. augusztus 24. - (Licska Balázs – beol.hu)
El kellett volna ítélni Áchim L. András meggyilkolásáért Bajcsy-Zsilinszky Endrét – hangzott el azon az előadáson, amelyet 2024. augusztus 23-án tartottak Békéscsabán, a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület rendezvénye keretében.
Áchim a Slováci: Náš Ondriš, sedliacky kráľ, syn Dolnej zeme
https://www.oslovma.hu/index.php/sk/search1332318146?searchword=%C3%81chim
Arról, hogy mi történt a végzetes napon, két verzió látott napvilágot a vallomások alapján. / Nagyszabású konferenciát szervezett Békéscsabán a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, a szekcióüléseknek a Munkácsy Negyed intézményei adtak helyt. Ennek keretében adott elő a Napsugár bábszínházban, az Urszinyi-Beliczey-kúriában Bartha Ákos, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének szakembere Az Áchim-ügy hosszú árnya: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Békéscsaba címmel.
Feszültségek jellemezték Békéscsabát abban a korban - Felidézte, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endre 1886-ban Szarvason született, de gyermek- és fiatalkorát jelentős részben Békéscsabán töltötte. Édesapja Zsilinszky Endre tanár, gazdálkodó, nagybátyja pedig Zsilinszky Mihály tanár, történész, politikus – egy időben államtitkár is – volt. Bajcsy-Zsilinszky Endre 1910-ben tért vissza Békéscsabára, ügyvédjelölt volt, közben pedig csődbe ment a család. Az időszakot Békéscsabán feszültségek jellemezték. A parasztpolitikus Áchim L. András olykor olajat öntött a tűzre, és volt például, hogy megverte a vasútállomáson aktuális ellenfelét, Szeberényi Lajos Zsigmond evangélikus lelkészt. Bár az Áchim és a Zsilinszky család is eredendően szlovák származású volt és földműveléssel foglalkozott, teljesen más habitus és identitás jellemezte őket. Fénykorát élte a zugújságírás, a vesztegetés, mindkét csapat élt ezzel a módszerrel.
Mindössze hárman voltak a helyszínen, kétféleképpen vallottak - A szikra akkor pattant ki, amikor egy 1911. május 13-ai cikkben megszellőztették Zsilinszky Endre panamaügyeit. A két fiú, az akkor 25 éves Bajcsy-Zsilinszky Endre és testvére, Gábor elmentek május 14-én, vasárnap reggel ezért kutyakorbáccsal, bottal, pisztollyal felszerelkezve Áchim L. András Mészáros – manapság pont a parasztpolitikus nevét viselő – utcai otthonába, hogy elégtételt vegyenek. Kérdés persze, hogy mit érthettek vajon elégtételen. A helyszínen mindössze hárman voltak: Áchim, valamint a két Zsilinszky fiú. Arról, hogy mi történt a kialakult vita hevében, két verzió látott napvilágot. - Az egyik verzió szerint Áchim L. András fojtogatta Bajcsy-Zsilinszky Endrét, és Gábor ezért lőtte meg. - A másik változat szerint Áchim L. András pont menekült, amikor hátulról többször meglőtték. / Az biztos, hogy az akkor 40 éves Áchim L. András másnap, 1911. május 15-én belehalt a sérüléseibe, és lincshangulat alakult ki. A Zsilinszky testvéreket letartóztatták, visszavitték őket helyszíni szemlére, majd fogdára kerültek. Az eljárás azonban hemzsegett a hibáktól. A Zsilinszky fiúk másfél napot tölthettek együtt – ide-oda küldözgették őket Gyula és Békéscsaba között, szabadlábon voltak –, egyeztethették későbbi vallomásaikat, amelyekben egyébként ugyanazokat a szavakat is használták. Áchim halála előtt beszélt arról, szerinte mi történt.
Két alkalommal is felmentették Bajcsy-Zsilinszky Endrét és testvérét - Az előadó szerint a Zsilinszky fiúk számára nagy szerencse, hogy abban a korszakban ezeket az ügyeket esküdtbíróság tárgyalta. Napvilágot látott egy szakvélemény, amelyben azt írták, hogy a testvérek hivatkozhatnának akár jogos védelemre is. Hiába nem állt jól a széna a fiúk számára, a vádbeszéd során fura módon az ügyész nem kérte az elítélésüket, a védőbeszédet pedig arra építették fel, hogy a testvérek igazából megöltek egy zsarnokot, elhozva ezzel a szabadságot Békéscsaba számára. Az esküdtbíróság felmentette a Zsilinszky fiúkat. Nagy felzúdulást váltott ki az eset, a sajtó arról írt, hogy legalizálták a gyilkosságot, ha nézeteltérésről van szó, illetve abszurdnak mondták, hogy magánlaksértés esetén hogyan lehet önvédelmet megállapítani. A Kúria megsemmisítette a gyulai bíróság ítéletét. Aztán Budapesten állt bíróság elé a két testvér, ám immár nem – halálbüntetéssel is sújtható – emberölés, hanem halált okozó testi sértés miatt. A közhangulat a fiúk számára most sem kedvezett, ám ezúttal is felmentő ítélet született, 1912 májusában emelkedett jogerőre.
Mindig csak annyit mondott, hogy őt a magyar bíróság mentette fel - Bajcsy-Zsilinszky Endre későbbi politikai pályafutását mindig beárnyékolta az eset. Aktuális ellenfelei, pártállástól függetlenül folyamatosan, újra és újra felhozták az ügyet, ő azonban csak annyit mondott erre, hogy őt a magyar bíróság mentette fel. A szakember, Bartha Ákos szerint a Zsilinszky fiúkat magánlaksértés és emberölés miatt el kellett volna ítélni, és így el sem kezdődhetett volna később Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai pályafutása – és az előadás sem született volna meg.
A nyelvi kérdés nemzeti(ségi) kérdés
A honi nemzetiségiek egyre kevésbé beszélik anyanyelvüket / Az eltűnő nemzetiségi nyelvek nyomában – a többnyelvűség Magyarországon
Vanyarci Haluskafesztivál / Sztrapacskafőző verseny 2024
https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2024/09/haluskafesztival-vanyarcon
Ínycsiklandó illatok, vidám hangulat és muzsikaszó
2024. szeptember 14. - (Nagy Orsolya – nool.hu)
Immár tizenkilencedik alkalommal rendezték meg 2024. szeptember 14-én a Vanyarci Haluskafesztivált. Ínycsiklandó illatok, vidám hangulat és muzsikaszó töltötte meg a település központját. Az ízletes finomságok és a szórakozás mellett a hagyományőrzés és a magyar-szlovák kulturális értékek ápolása állt az idei rendezvény középpontjában. A fesztiválon idén is több csapat mérte össze főzőtudását és készítettek különféle haluskákat az érdeklődők és természetesen a zsűritagok számára. Az ünnepélyes megnyitón a zsűri tagjai – Paulik Antal, a magyarországi szlovákok parlamenti szószólója; Fuhl Imre, a SlovakUm Non-profit Közhasznú Kft. ügyvezetője, valamint dr. Egyed Ferdinánd, a Nógrád vármegyei Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke – köszöntötték a résztvevőket.
Ezt követően Szabó Sándor polgármester üdvözölte a látogatókat. Skuczi Nándor, a vármegyei közgyűlés elnöke kifejtette, ez a rendezvény egy igazi ünnep, amely minden évben sok-sok embert csalogat a településre. A vanyarciak pedig büszkék lehetnek rá és a palóc gasztronómiára. Hozzátette: Palócföldön jól megférnek együtt a szlovákok és magyarok, barátságuk pedig azt mutatja, hogy az ilyen fesztiválok, mint a vanyarci is, összehozza a közösségeket és jó hírét viszik ennek a vidéknek. Balla Mihály, Nyugat-Nógrád országgyűlési képviselője elmondta, a rendezvény a gasztronómia mellett a hagyományőrzésről is szól, ahol meg lehet mutatni a helyi, a palóc és a szlovák kultúrát. Ezen a fesztiválon ugyanis hagyományőrző csapatok lépnek fel, de helyi kézművesek is bemutathatják termékeiket, így messze földön elviszik a hírét a térségnek. A képviselő kiemelte: erre a kiemelkedő fesztiválra méltán büszkék lehetünk mindannyian Nógrádban. Becsó Zsolt, Kelet-Nógrád országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, a program jó hírét viszi nem csak a településnek, de a térségnek is. Nagyon sok embert megmozgat, a településekről és a határon túlról is érkeznek látogatók. Mint mondta, a fesztiválnak sikerült hagyományt teremtenie, amelyet mi sem bizonyít jobban, hogy csaknem húsz éve rendezik meg. Az érdeklődőket végül Szabó Sándor, Nógrád Vármegye főispánja köszöntötte. A csapatok eközben szorgosan főzték a különféle ínycsiklandó sztrapacskát. A héhalmi csapat a hagyományos ízek mellett gombás és csülkös haluskával várta a gasztronómia szerelmeseit. Bakos József polgármester érdeklődésünkre elmondta, hogy mindezek a saját specialitásaik, amelyeket minden évben elkészítenek és nagyon szeretik a látogatók. A gombás finomsággal pedig korábban már díjat is sikerült bezsebelniük. A héhalmi településvezető hangsúlyozta, hogy a dél-nógrádi polgármesterek között nagyon jó a kapcsolat és az együttműködés, mindig támogatják egymást. Fontos továbbá, hogy a falvak rendezvényei sikeresek legyenek, így nem volt kérdéses, hogy erősítik a vendégkört. A bujáki csapat a tradicionális ízvilágot hozta el a rendezvényre, így káposztás és kapros-juhtúrós sztrapacskával várták a vendégeket, amelyet népviseletbe öltözött helyi asszonyok szorgos kezei készítettek el. Borbély Gábor, Buják polgármestere kifejtette: nagyon fontos a közösség erősítése Dél-Nógrádban is, a települések között pedig szerencsére jó a kapcsolat és mindig ellátogatnak egymás rendezvényeire. Az ízletes finomságok mellett egyébként számos programmal várták az érdeklődőket, így volt egyebek mellett sztrapacskafőző és -evőverseny, de lovaglás, népviseleti bemutató, zenés-táncos kulturális műsorok, játszóház, sőt kézműves vásár is.
A rossz időjárás ellenére is megtartják a Vanyarci Haluskafesztivált
A hagyományoknak megfelelően idén is megrendezik a település gasztronómiai rendezvényét a Haluskafesztivált szeptember 14-én, szombaton 11 órától – közölte a helyi önkormányzat a Facebook-oldalán. A Haluskafesztivál közösségi oldalán kifejtette, bár mostoha időjárást jósolnak a hétvégére, ennek ellenére eső esetén sem marad el a fesztivál. Arra kérnek minden látogatót, hogy ne szandálban érkezzenek a rendezvényre és öltözzenek melegen. Hozzátették: a közönség fölé nagyobb sátrat állítanak majd, a színpad pedig fedett. Emellett forró és friss haluska is lesz, amit bárki megkóstolhat. A rendezvényen egyébként számos programmal várják az érdeklődőket. Lesz egyebek mellett haluskaevő-verseny, gyermekprogramok, zenés-táncos előadások, folklór műsorok, de sztrapacskafőző verseny is. A fesztivál vendégei lesznek a település partner települései is, akik Szlovákiából és Lengyelországból érkeznek majd. Ezen túlmenően kézműves vásárral, játszóházzal, lovaglással, de népviseleti bemutatóval is várják az érdeklődőket. (nool.hu)
A Nógrád vármegyei Vanyarcon immár 19. alkalommal rendezik meg a népszerű gasztronómiai eseményt, a Haluskafesztivált. – A vendégeket idén is sztrapacskafőző versennyel, folklór műsorral, kézműves kirakodó vásárral várjuk szeptember 14-én, szombaton – tájékoztat a Vanyarci Haluskafesztivál közösségi oldalán Nedeliczki Teréz, a fesztivál egyik főszervezője. A nap folyamán a főzőcsapatok több tonna burgonya és liszt felhasználásával készítik a hagyományos szlovák ételt, amit számos ízben kínálnak. A színpadon egymást váltják az előadók, de gyermekműsor is színesíti a napot. Az ide látogatók kézműves foglalkozáson, sétatraktorozáson, lovagláson is részt vehetnek, de haluskaevő versenyen is összemérhetik étvágyukat és népviseleti bemutatót láthatnak. A programok ideje alatt megtekinthető lesz a táj- és alkotóház, a viselettörténeti babamúzeum, az ősmaradvány- és kőzetkiállítás, az evangélikus templom, a milleniumi park és a Veres család sírkertje is. Részletes program:
https://www.facebook.com/vanyarcihaluskafesztival
Negyven gyermek a csorvási szlovák táborban
2024. augusztus 23. - (Gajdács Pál – beol.hu)
A tavalyi sikeres próbálkozás után a napokban második alkalommal rendezte meg a néprajzi, kézműves és hitéleti tábort a Csorvási Szlovák Önkormányzat. Az öt napos táborban – melynek központi helye a Szlovák Közösségi Ház, Emlékház volt – 40 gyermek vett részt. A szervezők gazdag programot állítottak össze, így voltak ügyességi játékok, és a gyerekek megkóstolhatták az ízletes fánkfélét, a tarkedlit is. Látogatást tettek a csorvási evangélikus templomban, ahol népes csapatukat Zsíros Lilla lelkésznő kalauzolta el. Megnézték Békéscsabán a Meseházat és a Szlovák Kultúra Házát is. Gyakorolhatták a szlovák nyelvet is, de a Kesjár Mátyás vezette Csabaszabadidért Polgárőr Egyesülete révén ügyességi versenyen is részt vehettek. Oláh Zsolt, a Csorvási Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke a tűzoltás folyamatát mutatta be. Zárásként egy tenyérnyomdás közös képet készítettek, majd az oklevelek átadása után elkövetkezett a búcsúzás ideje. Az elégedett gyerekarcokat látva azonban biztosak lehetünk abban, hogy a jövő nyárra tervezett 3. Szlovák néprajzi, kézműves és hitéleti táborba sokan visszatérnek közülük.
Félmilliárd forintos támogatást nyert el Csorvás
2024. augusztus 23. - (mti)
Az óvoda bővítésére és a napközi konyha felújítására nyert el félmilliárd forint uniós támogatást a Békés vármegyei Csorvás önkormányzata. Mindkét támogatást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz keretéből nyerték el. Százmillió forintból új, minimum 20 fős csoportszoba épül a meglévő óvodaépület bővítésével. Az új létesítményrész hasznos alapterülete 181,5 négyzetméter lesz; a támogatásból eszközöket is tudnak vásárolni. Jóllehet Békés vármegye népessége csökkent, Csorvás lélekszáma 2020 óta 120-130 fővel növekedett. Emiatt tavaly ősszel átadtak egy 165 millió forintos támogatásból megvalósított, nyolc férőhelyes minibölcsődét is - jegyezték meg. A helyi közétkeztetést végző napközi konyha fejlesztésére és felújítására 400 milliót fordíthat a több mint négyezer lakosú város önkormányzata. Bővülnek és megújulnak a konyhaüzem helyiségei, és új, korszerű konyhatechnológiai eszközöket vásárolhatnak. A fejlesztés eredményeként 100 adaggal 600-ra bővül a konyha összkapacitása, így biztonsággal tudja majd ellátni a megnövekedett gyermek- és szociális étkeztetési feladatokat - közölte az önkormányzat. Mindkét beruházás esetében a közeljövőben írják ki a közbeszerzési eljárásokat. Az óvodát szerződés szerint 2026 június végéig, a konyhát az év végéig kell befejezni - jegyezték meg. Hozzátették, a város a közeljövőben a zeneiskola energetikai felújítására is szeretne pályázatot beadni.
Aratóbálon mulattak a csabai szlovákok
2024. augusztus 18. - (Licska Balázs - beol.hu)
Az aratókoszorú érkezésével kezdődött az a csabai szlovák aratóbál, amelyet immár ötödik alkalommal szervezett a helyi szlovák önkormányzat pénteken Békéscsabán, a Szlovák Kultúra Házának udvarán. A mulatságon áldást mondott Kutyej Pál Gábor evangélikus lelkész. Kiszely András, a békéscsabai szlovák önkormányzat elnöke elmondta, hogy igyekeznek feleleveníteni a régi csabai szlovák hagyományokat. Ennek fényében szervezték meg immár ötödik alkalommal az aratóbált, ugyanis egykor szokás volt, hogy a nagyobb gazdák az aratás lezártával mulatságokat tartottak, amelyekre meginvitálták az aratásban résztvevőket. Hozzátette: a programon mintegy kétszázan vettek részt – képviseltette magát egész Békéscsaba szlováksága, hiszen érkeztek a belvárosból, Fényesről, Gerláról, Jaminából és Mezőmegyerről is – és a menü tradicionális toros káposzta volt. Közben a talp alá valóról Lustyik István és Zsótér Csaba, a Melody együttes gondoskodott. Megjegyezte: az esemény évadzáró és szezonnyitó is volt egyben. Az elmúlt időszak, a nyár tele volt rendezvényekkel, a szlovák önkormányzat tevékeny szerepet vállalt azon az ünnepségen is, amelyet annak apropóján tartottak, hogy 200 éve szentelték fel az evangélikus nagytemplomot. A közeljövő eseményei közé tartozik a Békében Békésben, amely ezentúl Csabai Szlovák Vásár néven fut, de készülnek a Csabai Kolbászfesztiválra is. A Csabai Szlovákok Szervezetének elnöke, Püski-Liker Bence hangsúlyozta: szimbolikus volt, ahogy meghozták az aratókoszorút a Szlovák Kultúra Házának udvarára, hiszen azzal a Csabai Szlovákok Szervezetének elnöksége, valamint a békéscsabai szlovák önkormányzat a közelmúltban, a nemzetiségi voksoláson megválasztott tagjai érkeztek. Hozzátette: a mulatság azt is jelképezte, hogy nemcsak a munka, hanem az ünneplés is közösséget építő, összetartó erővel bír.
Kiszely Andrással az arató mulatságról
https://behir.hu/kiszely-andras-arato-mulatsagon-elevenitjuk-fel-a-szlovak-hagyomanyokat
Közösségépítés és hagyományőrzés az aratóbálon
https://behir.hu/kozossegepites-es-hagyomanyorzes-az-5-csabai-szlovak-aratobalon
A tótkomlósi szlovák iskola kertjében
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/08/iskolakert-paradicsom-totkomlos
55 éve a fúvószenétől hangos Tótkomlós
2024. augusztus 18. - (Csete Ilona - beol.hu)
Nagy élet, zenei élet, fúvószenei élet van Tótkomlóson. Napokon keresztül a fúvószenétől hangos a város, hiszen most zajlik a 10. nemzetközi fúvószenekarok fesztiválja, a tótkomlósi napok keretében. Van még egy fontos dátum: a házigazdák zenekara fennállásának 55. jubileumi évét ünnepli. Egy fantasztikus kiállítás emlékezteti a nosztalgiázókat a zenészek s a zenekaruk minden jeles pillanatára. Tótkomlós belvárosának ikonikus épületében, a Komló Szállóban láthatók a fúvószenekar tárgyi emlékei, dokumentumai, a korai zenekar (1969-től) tagjainak, karnagyainak a fényképei, sok zenekari napló, a régmúlt idők krónikái, a fellépős ruhák s rengeteg fénykép, ami nemzedékről nemzedékre bemutatja a zenekar boldog életét. És megszámlálhatatlan trófea, kitüntetés, elismerő oklevél a világ minden tájáról. – Olyan felemelő érzés ezek között a tárgyak, emlékek közt lenni, olyan csodásan szép, mint maga a zenekar – e szavakkal köszöntötte a kiállítás szombati megnyitójának a résztvevőit Klement János, aki maga is 1973 és 1998 között aktív tagja volt e zenei közösségnek. Krcsméri János karnagy üdvözlő szavai és kiváló zenészeinek (Kovács Klára, Kovács Lehel kürtösök) műsorszáma után a volt zenekari tag vállalkozott arra, hogy a régmúlt idők emlékei, élményei, történései a jelen zenekarosai és a jelenlévő vendégek számára is elevenen éljenek. / Egy álom vált valóra 1969-ben - Visszaidézte a kezdeteket: Tótkomlós akkori értelmiségének, pedagógusainak álma, akarata volt az, ami e zenekar létrejöttét megalapozta 1969-ben. – A lelkesedés határtalan volt, az anyagi körülmények, a zenei tudás szűkös, de egyre bővülő. Karnagyaink Komáromi Lajos, Máté Mátyás, Géczi Gusztáv voltak és az akkori legaktívabb patrónusaink: Laukó Pálné Erna néni, Krcsméri Jánosné Ancsi néni, Kurai Gyuláné Zsuzsa néni, Malya Zoltánné Piroska néni. Erna néni vigyázó szemei a mai napig aktívan kísérnek minket – fűzte hozzá Klement János a személyesen is megjelent Laukó Pálnéra mosolyogva. Majd sorolta az évtizedek sikereit, az 1983-as évig jutva, amikor karmesterük lett Krcsméri János. A szakmai fejlődésben ismét nagyot lépett a zenekar, 1987-ben eljutottak először nyugatra, s kinyílt számukra a világ. – 1986-ban Forró Gyula zenei tanulmányai befejeztével átvette az akkor még úttörő zenekar irányítását, ő lett a karnagyuk. / Igazgyöngyökből fényesedő zenekari ékszer – Azóta valahogy így működik a zenekarok élete: a zeneiskola zenepedagógusai kiválogatják az igazgyöngyöket, ékköveket a jelentkezők közül, majd a megfelelő tudás megszerzését követően átadják a kis zenekarba, ahol Forró Gyuszi csiszolgatja, fényesíti őket, hogy alkalmasak legyenek nagy zenekarba való bekerülésre, majd Krcsméri János felfűzi őket a zenekar ékszerébe. A „kis zenekar” látszólag a „nagy zenekar” sikereinek árnyékában él, de ez csak látszólagos, hisz a gyerekek ugyanazok. Az ott folyó munka értéke felbecsülhetetlen, hiszen a két zenekar szimbiózisban él. Önálló koncertjeik szakmailag jól megalapozottak, gyönyörűen, fegyelmezetten játszanak, tagjaik a korosztályuknak megfelelő megméretéseken kiemelkedő eredményeket érnek el – hangzott el a visszatekintésben. Klement János összegezte az elmúlt harminc évben elért sikereket is, amik a zenekart igazán európai hírűvé tette. / Európai hírűvé vált a komlósi fúvószenekar - Számtalan nemzetközi fesztiválon vettek részt, mérették meg tehetségüket. Rendszeresen arany minősítéssel érkeztek haza s ezen relikviák mind ott láthatók a kiállítás tárgyai között, dicsőítve a zenekart, a Tótkomlósi Ifjúsági Koncert Fúvószenekart. Szó volt a hazai és a nemzetközi kapcsolataikról, a szlovák fúvós hagyományokról, zenekarokkal való szoros együttműködésekről, személyes barátságokról, például Adam Hudec elnökkel, aki a szlovák fúvószenei szövetség tiszteletbeli elnöke. – Mivel az 55 az majdnem 100 és már sokan nincsenek közöttünk. Egy gyertya meggyújtásával és egy szál virággal emlékezzünk meg róluk. Az égi zenekarban boldog a lelkük, hogy mi itt újra együtt vagyunk. A jó emlékezet őrizze meg nevüket – hangzott el. / Karnagyok, a meghatározó személyiségek – Krcsméri János 41 éve, Forró Gyula 37 éve áll a zenekara élén. A személyes kitüntetéseken túl minden egyes elismerés, ami itt található, nagyban az ő érdemük is. Életüket tették fel erre az ügyre. A zenekarok szempontjából meghatározó és megkerülhetetlen személyiségek. Szakmai teljesítményük maga a zenekar. Kiváló zenepedagógusi munkájuk bizonyítéka sok kiváló zeneművész, aki kinőtt ebből a csapatból. Ezen a pályán eddig eljutni nagy alázatra, elhivatottságra és mérhetetlen mennyiségű munkára van szükség. Gratulálunk! Fantasztikus teljesítmény – hangsúlyozta Klement János majd a karnagyoknak szólt a taps ekkor. / A kiállítás megnyitója után jubileumi koncertet adott a Tótkomlósi Ifjúsági Koncert Fúvószenekar és a Tótkomlósi Gyermek Fúvószenekar a multifunkciós téren, hamisítatlan fesztiváli hangulatot teremtve indulókkal, nyitányokkal, a klasszikus művek mellett a könnyebb műfajt is (musical filmzenék) bemutatva. Az elkövetkező napok is gazdag zenei élményeket kínálnak. / Fővédnök: e szép hagyományt támogatni kell! - A rendezvény fővédnöke, Erdős Norbert a hivatalos megnyitón szombaton este úgy fogalmazott, ezt a szép hagyományt támogatni kell. Hiszen ez már a 10. nemzetközi találkozó. Létjogosultságát az is igazolja, hogy minden alkalommal hazai és külföldi zenekarok elfogadják a komlósiak invitálást, így tettek idén is. – 1969 jeles dátum, majd a gyermek fúvószenekar megalakulása is mérföldkő volt a helyiek életében. A civil, zeneszerető közösség, a város nagy odafigyeléssel segítette ezt a példaértékű munkát mindig. Amit a két zenei együttesben végeztek a zenészek és a karnagyok az pedig követendő a jövő nemzedékének. Szerintem Tótkomlóson nincs olyan család, amelyik ne kötődne a fúvószenekarokhoz. A civil támogatásokon keresztül, az utóbbi időszakban 16 millió forintot sikerült intézni e közösségnek. Ehhez a rendezvényhez pedig hasonló forrásból, 8 millió forint anyagi segítség érkezett – mondta a politikus és sikeres, fúvószenei élményekben gazdag napokat kívánt minden résztvevőnek.
Elhunyt Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus
2024. augusztus 17. - (mti)
Életének 94. évében 2024. augusztus 17-én elhunyt Novák Ferenc, közismert nevén Tata, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas koreográfus, rendező, etnográfus, érdemes művész - tudatta a család az MTI-vel. Novák Ferencet a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti. A család tájékoztatása szerint életét az utolsó pillanatig szellemi frissességben töltötte. Novák Ferenc az erdélyi Nagyenyeden született, felmenői között örmények is voltak. A második világháború idején a család áttelepült Magyarországra, az érettségit már Budapesten tette le. Műszaki gyakornokként kezdett dolgozni a Vegyipari Gép- és Radiátorgyárban, ahol a tánccsoport egyik tagja helyett egyszer neki kellett beugrania. Ezután rendszeresen eljárt a próbákra is, majd csatlakozott az Építők együtteséhez, amelynek oszlopos tagja lett. Katonai szolgálata alatt is táncos társakra talált, ekkor készítette első koreográfiáját. 1954 szeptemberében néhány katonatársával alakította meg a Bihari János Táncegyüttest (a névadó cigányprímás a verbunkos egyik legjelentősebb képviselője volt). A tánccsoport egyre nagyobb sikereket ért el, a hatvanas évek elején már több nemzetközi elismeréssel is büszkélkedhettek. 1965-ben megbízták az 1949-ben alakult legrégebbi magyar művészegyüttes, a Honvéd Együttes tánckarának vezetésével, miközben együtt dolgozott a „biharisokkal” is. Közben levelező tagozaton elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz szakát, 1969-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett koreográfus-rendezői diplomát. A Honvéd Együttesben nem engedték maradéktalanul megvalósítani elképzeléseit, s végül szakított velük. A magyar szakszervezeti és nagyüzemi együttesek szakreferenseként, 1975-től a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál művészeti vezetőjeként folytatta munkáját. Ő vetette föl, hogy amatőr együttesek szerepeljenek egy táncjáték keretében a Dóm téren, és azóta hagyomány, hogy minden második évben a Szegedi Szabadtéri Játékok egy produkciójának gerincét a fesztivál tánccsoportjai adják. A hetvenes évek végén koreográfus-rendezői szerződést ajánlott neki az amszterdami Folklór Táncszínház, ezután párhuzamosan dolgozott Hollandiában és idehaza. 1983-tól megbízták a Honvéd Együttes művészeti vezetésével, irányításával a tánckar gyökeres változásokon ment keresztül. Novák Ferenc autentikus népi zenekart szerződtetett, létrehozott egy új formanyelvű dramatikus táncszínházat, az együttest bekapcsolta a hazai és nemzetközi művészeti élet vérkeringésébe. A Bihari Együttes irányítását felesége, Foltin Jolán koreográfus vette át, aki 1991-ig irányította a táncműhelyt. Novák Ferenc mindkét táncegyüttesével új formanyelvű dramatikus táncszínházat hozott létre: irodalmi alapú táncszínházi produkciókat és erőteljes folklór műsorokat állított színpadra, szívesen dolgozott együtt prózai vagy zenés színházakkal, balettegyüttesekkel, szabadtéri látványosságok szerzőgárdáival is. Legjelentősebb művei: A helység kalapácsa, Antigoné, Évszázadok táncai, Forrószegiek, János vitéz, Keleti táncvihar, Kocsonya Mihály házassága, Kőműves Kelemen, Lúdas Matyi, Magyar Electra, Magyar Menyegző. Koreográfiáiban meghatározó szerepet játszik a magyar néptánckincs színpadi megjelenítése, a magyar népzene, néptánc sokszínűségének bemutatása. Fontosabb koreográfiái: a Duna-rapszódia (dramatikus néptáncok), Csíksomlyói passió, Egri csillagok, István, a király (rockopera), József és testvérei, Szarvassá változott fiak. Munkásságát egyebek közt 1972-ben Erkel Ferenc-díjjal, 1985-ben érdemes művészi címmel, 1993-ban pedig Kossuth-díjjal ismerték el. 2005-ben vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2007-ben a Jubileumi Prima Primissima-díjat. 2010 óta örökös tagja a Halhatatlanok Társulatának. 2011-ben a Köztársaság Elnökének Érdemérmével tüntették ki, 2014-ben a nemzet művésze, 2021-ben Budapest díszpolgára lett. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) saját halottjának tekinti Novák Ferencet, aki az MMA Népművészeti Tagozatának rendes tagja volt - közölte az MMA szombaton este az MTI-vel. Közleményükben felidézték, hogy Novák Ferenc a magyar néptánciskola és a folklór színházi megjelenítésének egyik megteremtője volt, nevéhez fűződik többek között a táncházmozgalom létrejötte.
https://fidelio.hu/tanc/elhunyt-novak-ferenc-tata-181551.html
Piliscsaba Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatának műsoros délutánja
2024. augusztus 10-én az Ősök parkjában
Ezreket vonzott Tótkomlósra a fúvószenei fesztivál
2024. augusztus 24. - (Csete Ilona - beol.hu)
Négy napon át fantasztikus hangulatban zajlott az idei, immáron 10. fúvószenekari fesztivál, találkozó Tótkomlóson. Néhány nap telt el csupán a fesztivál óta, de a pozitív visszajelzések folyamatosan érkeznek mindkét komlósi zenekarhoz. Élmény volt az a négy nap. Felejthetetlen zenei kalandozást nyújtottak a fellépő zenekarok. Felemelő érzés volt a szlovák napon a közös zenélés – sorolhatnánk Krcsméri János karnaggyal azokat a visszajelzéseket, amelyekkel azóta is megállítják, megköszönik ezt a felejthetetlen élményt, amit a fúvósok nyújtottak egymásnak és a közönségüknek 2024 augusztusában.
Dychová hudba a Slovenský deň v Slovenskom Komlóši
Arra kértük fennállásának 55. évfordulóját ünneplő Tótkomlósi Ifjúsági Koncert Fúvószenekar karnagyát, a megélt boldog pillanatok után a racionális számok nyelvén készítsünk összegzést. / 13 zenekar mutatkozott be a fesztiválon: – Négy országból 13 zenekar mutatkozott be a 4 napos fesztiválunkon. Az augusztus 19-ére meghirdetett közös felvonuláson majd 500 zenész vett részt, ennek volt egyébként a legnagyobb visszhangja. Részesének lenni, ott vonulni pedig felemelő érzés volt – tette hozzá a karnagy. Kiemelte a szlovák napot, akkor 4 zenekar (körülbelül 120 fúvóssal) egy erre az alkalomra Adam Hudec által hangszerelt darabot játszott közösen, szintén nagy sikerrel. / A koncertek helyszínén egyébként 14 együttes lépett fel, hiszen a komlósi Tremoló mandolinzenekar is bemutatkozott. S ha már a fesztiválsátort emlegetjük: kívül s belül telt ház volt, naponta 1500 zenerajongó, a közös felvonulós napon pedig 2 ezer ember tapsolt a komlósiak fesztiválján.
Pozitív jelzőkkel illették a házigazdákat - A programok látogatottságára sem volt panasz. Tótkomlós lakossága és a környékről érkezők csak pozitív jelzőkkel illették a házigazdákat. A programok sokszínűségéből kedvükre válogathattak. Krcsméri János köszönetet mondott a családoknak, a zenészeknek, a civileknek, az önzetlen segítőiknek, a támogatóiknak és mindenkinek, akik e 4 nap sikeréért dolgoztak. A fesztiválon szakmai megbeszélések is zajlottak – tudtuk meg a karnagytól. Megtisztelte jelenlétével a komlósiakat a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség elnöke, Szabó Ferenc, a Szlovák Fúvószenei Szövetség elnöke, Vladimir Dianiska és a tiszteletbeli elnök, Adam Hudec zeneszerző is. – E két szövetség vezetőinek a megbeszélésén kitértünk arra, hogy a kapcsolatok mélyítésére, a kölcsönös látogatásokra milyen nagy szükség van. Lehetőséget kell adnunk egymásnak, hogy minél több fellépésen mutathassák meg magukat, tudásukat a zenészek, a zenekarok – mesélte Krcsméri János.
A vármegyenapon is ottlesznek a komlósi fúvósok - Jó hír azoknak, akik még nem látták, de szeretnék megnézni a Komló Szállóban a komlósi fúvósok elmúlt évtizedeit felelevenítő kiállítását. Augusztus végéig ezt még megtehetik! És aki élőben szeretné látni, hallani a zenészeket, azok vagy egy lakodalomba menjenek el, ott a nászindulót a zenekar játssza majd, vagy látogassanak el Békéscsabára szeptember 7-én, a vármegyenap egyik színfoltja, amint felvezetik a rendezvény résztvevőit a komlósi fúvósok.
Fúvószenekari fesztiváltól lesz ismét hangos Tótkomlós
2024. augusztus 13. - (Csete Ilona - beol.hu)
Emlékezhetünk még sokan, milyen nagy sikere volt a zenészeknek Tótkomlóson. Az előző nemzetközi fúvószenekari fesztivál résztvevőivel megtelt a belváros, mazsorettek táncoltak, indulók pezsdítették fel a hangulatot. A komlósiak megismétlik a fúvószenekari fesztivált. A tótkomlósi napok keretében rendezik meg a 10. nemzetközi fúvószenekari fesztivált. Augusztus 18-20. között rengeteg programmal készülnek a házigazdák, akiket nagyon sok önkéntes segít. Krcsméri János, a Tótkomlósi Ifjúsági Koncert Fúvószenekar karnagya elmesélte, miközben szervezik a nemzetközi találkozót, a zenekar járt Pozsonyban, a határon túli szlovákok találkozóján, kinn voltak Rézyen, a 33. székelyföldi fúvószenekari fesztiválon. / – Itt már 30 éve jelen vagyok oktatóként, karnagyként, zsűritagként – tette hozzá, utalva a jó kapcsolatokra Krcsméri János, akinek a napjait a XXIII. Tótkomlósi Napok keretében lebonyolítandó 10. nemzetközi fúvósfesztivál szervezésének a részletei kötik le. Tizenhárom zenekar érkezik Tótkomlósra, ebből 7 hazai, a többi külföldi.
Zenés felvonulás színesíti a fúvószenekari fesztivált - A komlósiak 5 évente rendezik meg ezt a nagyszabású zenekari találkozót. Augusztus 17-én, a nyitó napon lesz kiállítás, ekkor lépnek fel a házigazdák a két zenekarukkal. Másnap, 18-án tartanak szlovák napot, amelyhez kapcsolódnak a dél-alföldi szlovákok a gasztronómiai rendezvényükkel. Az elkövetkezendő napok nem szűkölködnek zenei eseményekben sem, hiszen fellép a Tremoló mandolinzenekar mellett például a nagylaki, a pozsonyi, a kassai zenekar is. / – A leglátványosabb és zenei csemegének is nevezhetjük az augusztus 19-én 14 órakor kezdődő zenés felvonulást, a közös örömzenélést a Komló Szálloda előtt, majd a zenekarok műsorát a színpadon. De augusztus 20-án se maradnak a komlósiak fúvószene nélkül – tette hozzá Krcsméri János.
Élményeket gyűjtöttek a nyári táborokban a szlovák iskola diákjai
2024. augusztus 11. - (Csete Ilona - beol.hu)
Tótkomlóson a Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola diákjai számára az idei nyár, a vakáció sem telhetett el táborok nélkül. A tótkomlósi Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola diákjai több táborban is részt vehettek, s gyűjthettek élményeket. Ezekről is mesélt az igazgató, Meleg Mariann. – Ismét mehettek diákjaink Szlovákiába. A Szlovák Oktatási Minisztériumnak, illetve fenntartónknak, az Országos Szlovák Önkormányzatnak köszönhetően voltunk két turnusban a Tátrában. Az ilyen alkalmak segítik a nyelvgyakorlást és a kirándulásokkal jobban megismerhetik Szlovákiát a tanítványaink. Nemzetközi táborok voltak ezek, érkeztek hazánkból, Szerbiából is fiatalok. Így a kapcsolatok kiszélesítésére is volt lehetőség. Ismerkedtek, barátkoztak, jó élményekkel tértek vissza a gyerekek. A Tótkomlósi Szlovákok Szervezetének köszönhetően egy helyi népismereti táborban is gyűjthettek élményeket a szlovák iskola tanulói (húsz fiatal). A szlovák nyelv gyakorlása mellett a helyi hagyományokkal, gasztronómiával, kézművességgel, szokásokkal ismerkedtek. Élménydús hét volt ez is.
Szarvason zenei táborba várták a komlósiakat / – Új lehetőségként jutottunk el Szarvasra: az ottani partneriskolánk meghívására érkeztünk a zenei táborba. Ők citerásaikkal, mi az énekkarosainkkal vettünk részt. Közös napokat töltöttek a komlósi gyerekek a szarvasiakkal, közös produkcióval koronázták meg a tábor végét, amit a gálán bemutattak. – Megismerkedtek a várossal, hajókáztak, jártak az állatparkban, megnézték a Mini Magyarországot, jól telt el az a néhány nap is – folytatta az oktatási intézmény igazgatója. Meleg Mariann arról is mesélt, hogy igyekeznek ezt a kapcsolatot tovább mélyíteni és a többi partneriskolával is tartalmas összejöveteleket tartani. Az Országos Szlovák Önkormányzat által fenntartott iskolák mindegyikével jó kapcsolatokat ápolnak a komlósiak. – Fontosnak tartjuk, hogy a diákok megismerjék egymást, a kollégáink is találkozhassanak. Olyankor tapasztalatokat cserélhessenek. Igyekszünk az igazgatókkal ilyen lehetőségeket teremteni.
Kitüntetésekkel is ünnepeltek az oroszlányi falunapon
2024. augusztus 10. - (Wágner Zsanett - kemma.hu)
Huszonkilencedik alkalommal népesült be az oroszlányi Szent Flórián téren felállított sörsátor, hogy a város együtt ünnepeljen a Falu-Hagyományőrző és Kulturális Egyesület és a Szlovák Önkormányzat közös programján, a falunapon. A felvonulást, a koszorúzást és a szlovák hagyományokat ápoló bemutatókon kívül az idén is átadták a „Za oroslánsku kultúru” díjakat, akik neve felkerült a Topolya-kútnál található emlékkapura. Az idén elismerés járt az Oroszlányi Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek, Károlyiné dr. Plóza Melindának, Garamkovácsi polgármesterének és Szabó Mónikának.
https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/08/oroszlanyi-falunap-kultura-dijasok
Käfer Istvántól búcsúzunk
Életének kilencvenedik évében elhunyt Käfer István, a Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyugalmazott intézet- és tanszékvezető tanára, a magyar-szlovák irodalmi kapcsolatok neves kutatója.
https://interencia.hu/kafer-istvantol-bucsuzunk/
Külföldiek mozdultak rá a magyar vidékre
Tömegével érkeznek a szlovákok, hogy belakják a kiüresedő falvak olcsón megvehető házait. / A zempléni régió és Rajka, Mosonmagyaróvár, Bezenye mellett Salgótarján környéke a szlovákok favoritja
Elszlovákosodunk? Felvásárolják Zemplént a szlovákok
2024. augusztus 2. - (Dévényi István - Magyar Hang 2024/31)
Furcsa dolog történik Zemplénben. Vagy inkább: Zemplénnel. Szlovákok érkeznek tömegével, hogy belakják a kiüresedő falvak pitiáner pénzekért megvehető házait – láttunk már hasonlót idehaza, hollandok itt, németek ott, csakhogy ez más, mélyebb, hatalmasabb, elgondolkodtatóbb – és sokak szerint elkeserítőbb is. / „Úgy szoktam mondani, hogy egy területet nem csak háborúban, és nem csak fegyverrel lehet elfoglalni.” / Pár órával korábban, Sátoraljaújhelyről a hegyek közé gurulva némiképp talán üresnek tűnt volna útitársam, sofőröm, egyben „idegenvezetőm” bölcselkedése, csakhogy pár órával később itt ülünk a vadonat, amúgy igencsak mutatós rönkházban nyílt, a fagylaltot zmrzlinaként hirdető cukrászda teraszán, és az euróban megadott árakat böngészve, a magyarul egyetlen szót nem beszélő pincérnővel próbáljuk összehozni a rendelést, miközben mellettünk szlovák fiatalok csacsognak, s kortyolgatják a koktélokat meg a vágott sört. Történik mindez 2024 nyarán, Magyarországon. De guruljunk vissza a guruláshoz.
Elszlovákosodunk. Felvárásolnak minket. Van olyan falu, ahol egy szlovák lett a polgármester. Olvastam ugyanezeket, amikor üzenetben írta, és most hellyel-közel hallom is, mert az autó nyitott ablakain bezúduló egyre hegyibb levegő felülharsogja a szavakat. Pálházáról kanyarodunk be- és felfelé. Igazából innentől szép az út, kanyargunk a sűrűbe, egyik falu, másik falu, ez is szlováké, az is szlováké, mutogatja sorra a házakat, elhiszem neki, mért ne hinném, noha, ha egymagam vezetnék errefelé, eszembe nem ötlene ilyesmi, hisz mi sem utal rá. Hétköznap van, delet harangoztak, tikkasztó hőség fullasztó csöndje gebeszti a kihalt utcákat. És egyre mondja és mondja, hogy ez is szlovák, az is szlovák, amaz is. Csak hát lélek se, aki igazolná igazát, persze ki lófrálna a pár száz lakosú településeken ilyenkor, mikor az idősek a vályog hűsében lelnek pihegős nyugalomra, a többi meg az irodában, műhelyben, a földeken, szőlőben, a jószágok mellett tüsténkedik. Na itt álljunk meg, fogom meg a vállát hirtelen, ahogy az énfelőli oldalon tán az országfoglalás jeleit fedezem föl.
Két otthon, két kapu, két szlovák felségjelű gépkocsi. Közelebb lépek, a levélszekrényen cirádásan keretezett szlovák név. Az eb viszont magyarul ugat, és egyre mérgesebben, hamar előkerül a házigazda, hatvanas asszonyság, köszönök, mutatom a postaládát, hogy nagyon tetszik, ha nem gond, lefotóznám. Érti, de nem azért, „Dobrý deň!”-t felel, és büszkén bólogat, hogy persze, persze, nyugodtan, ha már így az utcáról beesve felfedeztem a valóban takaros porta egyik ékét. Indulunk tovább, egyes, kettes, álljunk meg. Kétfelé ágaz az út, egyiken is, másikon is csupa-csupa szlovák rendszámú jármű parkol. Kezdek hinni.
Kékedre tartunk. Rég jártam itt, tizenévesen kirándultunk, próbálom előkotorni az emlékképeket, csupa-csupa szépség, békesség, nyugalom, harmónia szivárog vissza a múltból. És Kéked ma is szép. Békesség van, nyugalom, harmónia meg temérdek szlovák autó. Megálljak? – kérdezi társam készségesen, de nemet intek, menjünk a templomtérre, mert olybá tűnik, ezt a szlovák utcaképet Északkelet-Magyarországon bárhol meg tudjuk örökíteni. Alig útgörbülettel odább stopot kilátok. Gyönyörű tájidegen rönkház valahonnan a Magas-Tátrából, előtte reklámzászló, „Daj si zmrzlinu!”, szóval hogy térjünk be egy fagylaltra. Nyilván benézünk.
Nagyon, de nagyon hangulatos. Szolidan Kapolcs, némiképp ötödik kerületi romkocsma enyhe zempléni beütéssel, tipikusan az a hely, ahol nyitástól zárásig örömmel elücsörög az ember. A pult felé bökök, útitársam nem érti, min kéne csodálkoznia, csapolt Kofola, tudod, mit jelent ez? Szemöldököt húz, hogy ugyan adjam már a megfejtést. Ez Kis-Szlovákia, basszus.
Érkezik a pincérnő, árva szót nem beszél, nem ért magyarul, nehézkesen, de kedvesen mutogatva összehozzuk a rendelést az euróban jelzett áras itallapról. A teraszra ülünk, onnan varázslatos a magyar táj, a mellettünk lazuló szlovák fiataloknak is tetszhet, mert az asztal körül mindahányan arra fordították széküket. Nekem ez fáj, szakad fel társam vallomása, de nem tudok rá mit felelni, mert igen, jönnek a szlovákok, vesznek, visznek mindent, de gondosan és igényesen újítják fel a házakat, és a mitőlünk kihalni hagyott településeket töltik meg élettel. Csak hát újra a gondolat: történik mindez a Fidesz Magyarországán, 2024-ben.
Büszke zempléninek vallom magam, noha szülővárosomat, Sátoraljaújhelyet legfeljebb mint Zemplén kapuját szokás említeni. És akkor elhangzik a Pányok, és fogalmam sincs, miről van szó. Persze hogy menjünk. Zsákfalu, százan lakják. Pusztító út, két kezem összeteszem, hogy nem a saját autómmal zötykölődünk. De a megérkezés! Pont, ahogy ábrándjainkban megrajzoljuk a majdani nyugdíjas évek életlecsengető paradicsomát. És takaros, és rendezett, és a hosszú tornácos házak beleszédítenek a boldog békeidők sok szempontból hamis, mégis szeretni való nosztalgiájába, a főtéren – ami az összes két utca patakparti kiszélesedését jelenti templommal – pedig olybá tűnik, mintha Ausztriában, Szlovéniában csatangolnánk. Csuda hely. Bűbájos. Itt sincs lélek, ezért a hivatalra kifüggesztett értesítőből ellenőrizzük a szóbeszédet a helyhatósági választások eredményéről, és valóban, úgy az új polgármesternél, mint a háromfős testületnél csupa-csupa szlovák név szerepel. Körbejárok, nem nagy túra, pár perc. Már feladnám, hogy beszéljek bárkivel, de ni, a zsákfalu zsákutcájában mozgás, idős férfi tesz-vesz a kertben. Ráköszönök. Elmarad a „Dobrý deň!”, a kapunál kezelünk, s nem sokkal később a tornácot támasztó oszlopok árnyába húzódva beszélgetünk – ennek szikár leirata következik, mert ide, Pányokra vonult vissza, s nem szeretné, ha.
Hatvan–negyven. Ezt mutatja a falu lakossági aránya, többségben a Szlovákiából beköltözöttek. Jó ideje tart, tíz–tizenöt évvel ezelőtt jelentkeztek az első vásárlók, aztán megállíthatatlanná vált a folyamat. Kassáról jönnek a legtöbben, ez érvényes a többi északkeletmagyar településre is, hisz csupán 20 kilométer a szlovák nagyváros, autóval könnyedén elérhető. Egyikük mesélte, hogy 20 millió forintnak megfelelő euróért tudta eladni a lakótelepi garzonját, ideát meg 6 millióért vett házat, és a felújítás után is maradt tartaléka bőven. Ráadásul gyönyörű a környezet, aki onnan ide jön, úgy érezheti magát, mintha Kassa érintetlen kertvárosában telepedett volna le. Odaátról nyugdíjasok is átköltöznek, miután felszámolják a szlovákiai vagyonukat, jobb itt nekik, túlnyomó részük azonban aktív életet élő család, nekik a térség Kassa agglomerációja. A választás pedig hozta, amire számítani lehetett, a szlovákok beikszeltek a sajátjaikra, ennek köszönhető, hogy a három önkormányzati képviselőből kettő még csak nem is érti a magyar szót, de legalább a polgármester igen. Hogy mit jelent mindez a falu jövőjére nézve, azt senki sem sejti. Pányok az újak nélkül bizonyosan és hamarosan elnéptelenedett volna, s a felújításokkal a falu képe is ki tudja, mikor volt ennyire rendezett. A megmaradt magyarok ugyanakkor remélik, hogy nagy változás nem várható, de szomorú, hogy a régi és az új közösség között szinte semmi kapcsolat sincs.
Visszafelé, de kerülővel Abaújváron át, sok újdonság nem akad, szlovák autó, szlovák autó, szlovák autó, szlovák reklámtábla, eladó üres telek szlovákul hirdetve szlovák telefonszámmal, eztán Pusztafalu, a mondhatni üdítő kivétel, mivel az ugyancsak zsákfalu határában megrekedt a népvándorlás. Talán, mert a pusztafalusi különleges népség, összetartóbb, bezárkózóbb, ide régebben beházasodni sem volt könnyű, hát most is összezártak – morfondíroznék a hallottakon, de máris Hollóháza. Ami egyet jelent a porcelánnal. Egykor. Előbb a rendszerváltás, azzal a posztszocialista rablókapitalizmus, legutoljára meg a NER köszöntött be, míg végül annyira leépült a régiót éltető ipar, hogy a község egyetlen CBA üzletére is lakat került. Hollóháza nemhogy hosszabb fejezetet, külön cikket, de önálló riportkötetet érne, ám most az egykori munkáslakások között tekergünk, melyekbe – váratlan fordulat – szlovákok költöztek, holott ezek az ingatlanok sem szépek, sem hangulatosak, sem semmilyenek. Agglomerációs bázisnak viszont kiválók.
Göncre átránduljunk-e, kérdezi idegenvezetőm, mivel már arrafelé csapdos a szlovák hullám, de percen belül ő gondolja meg magát, hogy végül is minek, ugyanezt tapasztalnánk. Úgyhogy körbeértünk. A szállásig megelőz minket egy szlovák autó, majd további jó pár, mivel a panorámába feledkezve turista üzemmódban döcögünk kifelé a hegyekből. Hat óra van, sietnek haza a munkából.
Ötvenéves munkáját díjazták a nézsai szlovák önkormányzat elnökének
2024. augusztus 23. - (Lászlók Judit - nool.hu)
Kucsera Andrásné, a Nézsai Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Nógrád Vármegye Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatának képviselője a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehette át Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető minisztertől augusztus 20-a alkalmából Budapesten. Sulyok Tamás, a Magyar Köztársaság elnöke Kucsera Andrásné, a Nézsai Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Nógrád Vármegye Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatának képviselője részére a Nézsán élő szlovák közösség anyanyelvének ápolását, kulturális értékeinek megőrzését és továbbadását szolgáló tevékenysége elismerésként a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozott. A kitüntetéssel kapcsolatban Kucsera Andrásné a Facebook-oldalán így fogalmazott: „Szent István napján a Magyar Köztársaság elnökének kitüntetését vehettem át a Károlyi-Csekonics Palotában. Szeretném megköszönni a felterjesztő Nógrád Vármegye Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatának a megtisztelő elismerést a munkámért, melyet több mint 50 éve végzek a nemzetiségünkért.” Hozzátette: „A családom, a kollégáim, a barátaim támogatása, segítsége fontos, elengedhetetlen volt a munkámban.”
Továbbképzésen a nézsai iskola pedagógusai
https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2024/08/barcelonaban-es-rovinjban-vettek-reszt-tovabbkepzesen
Az ország legnagyobb pihenőpadja ékesíti a nézsai iskola udvarát
2024. augusztus 7. - (Lászlók Judit - nool.hu)
Az ország legnagyobb pihenőpadja készült el a napokban a Mikszáth Kálmán Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola udvarán. Nézsa új, gyönyörű pihenőpadja Varga Norbert láncfűrészes fafaragóművész keze munkáját dicséri. Sztankóné Steflik Éva, a nézsai iskola igazgatója nool.hu portálnak elmondta, hogy egy viharos január végi éjjelen kidőlt a nézsai kastélypark egyik hatalmas fája. Bár szerencsére nem okozott kárt, gondot jelentett a maradványok eltakarítása. – Senki nem bírta megmozdítani a hatalmas törzset. Ezért hosszas gondolkodás után az az elhatározás született, hogy faragtassunk a gyerekeknek valamit belőle – mondta Sztankóné Steflik Éva. Hozzátette: – A terveinkkel Varga Norbert láncfűrészes fafaragóművészt kerestük meg. Természetesen a hatalmas törzset meglátva, egyből megtalálta a kihívást is a feladatban. Aztán június közepén eljött hozzánk és közel két heti munkával egy gyönyörű alkotást készített számunkra. Az igazgató elárulta, naponta érdeklődve figyelték, hogy mi is lesz a fatörzsből, ugyanis Varga Norbert a helyszínen faragta ki az ország legnagyobb pihenőpadját. Természetesen a pihenőpad elkészülte után, annak helyretétele is hatalmas feladatnak bizonyult. – Egy padáthelyezős pikniket szerveztünk a napokban. Ennek keretében pedig két markoló vitte a helyére a faragott padot. A jelenlévők pedig együtt izgulhatták végig a munkát, majd foglalhatták el a kastélyparkunk új ékességét – mondta az igazgató.
Bánk 2024 - Magyarországi Szlovákok Országos Folklór Fesztiválja
A nógrádi régió egyik legkisebb települése, Bánk már csaknem három évtizede nagy betűkkel szerepel a magyarországi szlovákság kultúrtörténetének lapjain. Július 28-án vasárnap délután a bánki tónál található szabadtéri színpad fő helyszínéül szolgál a Magyarországi Szlovákok 28. Országos Folklór Fesztiváljának, amely már hagyományosan összekapcsolódik a Nógrád Megyei Nemzetiségi Találkozóval, illetve a Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztivállal. A rendezvény fő szervezője és rendezője, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének elnöke, Dr. Egyedné Baránek Ruzsenka szerint a maga nemében egyedülálló rendezvény idején a vízi színpadról áradó öröm az ősök iránti tiszteletből fakad, tisztelgés mindazok előtt, akik a hazai szlovákság folklór hagyományait nem hagyják feledésbe merülni. / Vasárnap 16 órakor az ünnepélyes megnyitó után Szívünkből dal fakad címmel az országos szlovák népdaléneklési verseny ifjú előadóinak műsorával veszi kezdetét az ország különböző régióiban élő szlovákok legjobb szólistáinak, ének és tánccsoportjainak gazdag programja. Csak tiszta forrásból a címe a díjazott folklóregyüttesek, zenekarok és szólisták, ének- és folklórcsoportok műsorának. 19 órakor kezdődik a 28. Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztivál gálaműsora a Nógrád Táncegyüttes mellett hollandiai, bulgáriai, csehországi és szlovákiai fellépőkkel. / A bánki folklórfesztivál kísérő programjai közül érdemes kiemelni a Galéria a kerítésen - „Köszönjük” című fotókiállítást, valamint a magyarországi szlovákok gasztronómiájának legcsábítóbb remekeit: juhtúrós és káposztás sztrapacska, báránypörkölt a mezőberényi mamókák konyhájából, mákos kukorica és egyéb finomságok.
Öt napon át ropták a Nemzetközi Nógrádi Folklór Fesztiválon
2024. július 28. - (Csongrády Béla - nool.hu)
A magyar-szlovák határt képező történelmi vár gyönyörű természeti környezetében, a Somoskő Váralja Emlékparkban rendezték meg július végén az ismét ötnapos Nemzetközi Nógrádi Folklór Fesztivált, amely immár a huszonnyolcadik volt a sorban. A hivatalos, ünnepélyes, egyszersmind látványos megnyitót követő napon a program Kazáron, Mihálygergén és Salgótarján belvárosában folyatódott. A Fő téri szabadtéri színpadon fellépett művészeti csoportokat, táncegyütteseket, szólistákat és zenekarokat dr. Egyed Ferdinánd, a Nógrád Vármegyei Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, a fesztivál magyarországi házigazdája, majd Fekete Zsolt, Salgótarján polgármestere köszöntötte. Mindketten hangsúlyozták a rendezvény szerepét a folklórhagyományok továbbéltetésében, a népek közötti barátság megerősítésében. Az est moderátora Kovács József, a Nógrád Táncegyüttes vezetője volt.
A fesztivál sikere évek óta töretlen - A jeles koreográfus elsőként a csehországi Valašské Mezirici városából, a vlach kultúra egyik központjából érkezett Kosár nevű ének- és táncegyüttest, illetve kísérő zenekarukat ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Két részletben bemutatott műsoruk között fellépett a mihálygergei Lenkó Péter – aki két évtizeddel ezelőtt tehetségkutató versenyt nyert a Magyar Televízióban – vezette Folt Zenekar is. A külföldiek közül láthatták a nézők a bulgáriai, több mint százezer lakosú Stara Zagora városának Nashenci csoportját, illetve a hollandiai Apeldoom Phoenix együttesét. Remek, közönségcsalogató ötletnek bizonyult a helyi utánpótláscsoportok felléptetése. A csütörtöki programban a Kispitypang és a Vigano előzte meg a Nógrád estzáró – egyebek közt tápiószentmártoni, tyukodi és mezőségi táncokat bemutató – műsorát.
Szlovák nap - Péntek este szintén a Fő téren került sor a XX. Tarjáni Folk és Szlovák Nap eseménysorozatára, amelynek kezdetén – a hagyományoknak megfelelően – két nyelven is elhangzott a magyarországi szlovákok himnusza, majd dr. Dániel Zoltán, a házigazda város alpolgármestere mondott köszöntőt, s amelyben elismerését fejezte ki dr. Egyed Ferdinándnak és stábjának e rendezvény életben tartásában. Az est moderátora, ifj. Egyed Ferdinánd, a mihálygergei gyökerű Tücsök Zenekar egyik alapító tagja első műsorszámként a Dobroda Zenekart és a citerásokat jelentett be. Velük lépett fel vendégként a kisnánai Szőke Sándor citeraművész is. A csömöri Furmicska táncegyüttest az acsai Csibaj Banda elnevezésű zenekar követte a színpadon. A Nógrád utánpótlását ezúttal a Pitypang és az ifjú Nógrád képviselte. A Tücsök Zenekar először önállóan, majd a Folttal illetve a Csibaj Bandával muzsikált. A külföldet ezúttal a szlovákiai, besztercebányai Partizán táncegyüttes képviselte.
Szlovákiában folytatódott a tánc - Szombaton az Egy fesztivál két országban című nemzetközi folklórnapoknak szlovákiai helyszínei – Losonc, Fülek, Divin és Poltár – voltak. Vasárnap délután és este Bánkon, a víziszínpadon az 58. Nógrád Megyei Nemzetiségi Találkozóval, illetve a Magyarországi Szlovákok 28. Országos Folklórfesztiváljával fejeződik be. A négyrészes program ünnepélyes megnyitóval kezdődik, majd a Szívünkből dal fakad című népdaléneklési verseny bemutatójával – dr. Egyedné Baránek Ruzsenka rendezésében – folytatódik. A díjazott együttesek, zenekarok, szólisták Csak tiszta forrásból címmel, mutatják be műsorukat. E rész rendezője Takács Filip. A Csernák Jaroslav, illetve dr. Egyedné Baránek Ruzsenka rendezte zárófelvonást a nemzetközi folklórfesztiválon részt vett vendégek nagy sikerű gálaműsora jelenti.
XXVIII. Nemzetközi Nógrádi Folklór Fesztivál
Ünnepélyes megnyitó - Somoskő, Váralja Emlékpark
Videó: https://www.facebook.com/oslovma/videos/486125527450389/
Fotó:
Salgótarján, Fő tér
A Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztivál gálaműsora
Fellépők: Phoenix - Hollandia / Nashentsi - Bulgária / Košár - Csehország / FS Krtíšan - Szlovákia / Nógrád Táncegyüttes - Magyarország
Bánk 2024 - Magyarországi Szlovákok Országos Folklór Fesztiválja
Nógrád Megyei Nemzetiségi Találkozó / Szívünkből dal fakad - az országos szlovák népdaléneklési verseny előadóinak műsora / Csak tiszta forrásból - díjazott folklóregyüttesek, zenekarok és szólisták, ének- és folklórcsoportok műsora
Folklórfesztivál közönsége tapsolt a tótkomlósiaknak Gyetván
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/07/folklorfesztival-totkomlos-szlovakia
Így készül Tardos hagyományos ínyencsége, a loksa
2024. július 24. - (kemma.hu)
Hagyományos tardosi étel a búcsún: pároltkáposztával és lekvárral megtöltött loksa / Nemcsak a szlovák, de a német nemzetiségi családoknál is megtalálható / Sokat hallottam már a tardosi híres ínyencségről, a loksáról, de eddig még sosem volt alkalmam megkóstolni. Így örömmel fogadtam a Tardosi Szlovák Önkormányzat meghívását a búcsúra, ahol loksa sütést szerveztek. Annyit előre is elárulhatok, hogy a szemerkélő eső ellenére is megérte kilátogatni Tardosra, de nézzük meg, hogy mi is a helyiek hagyományos étele. A szemerkélő eső elől menedéket adó tető alatt már javában gyúrták a loksát az asszonyok, mire megérkeztünk. Mint megtudtuk, az első adagot már kisütötték, amiből már csak pár darab kóstoló maradt. Rendek Erika, a Tardosi Szlovák Önkormányzat képviselője vállalta magára a feladatot, hogy elkészíti a loksa alapanyagát, a főt krumplit. Ez adta az alapját a búcsúban megsütött hagyományos tardosi ételnek. – Tíz kilogramm főzni való krumplit előző este megpucoltam, megfőztem, majd összenyomtam. Talán ez a legmacerásabb, és leghosszabb része a loksa készítésének. Ezért szoktam előre elkészíteni a krumplit, hogy másnap minél hamarabb frissen tállahassam – magyarázta Erika, aki közben már mérte is a lisztet a krumplihoz. – Igazából a loksa alapja egy hagyományos krumplispogácsa tészta. Arányaiban pedig egy kilogramm főttkrumplihoz fél kilogramm lisztet, egy egész tojást, kis sót és két evőkanál zsírt teszünk. Ezt az egészet pedig jó alaposan összegyúrjuk – mutatta Erika. A csavar azonban csak ezután jön. A hagyományos tardosi ételt ugyanis az asszonyok továbbfejlesztették: a tésztát megtöltik pároltkáposztával és különböző főzésálló lekvárral, ami különlegessé és ízletesebbé teszi. – Nem pogácsákat szaggatunk a tésztából, hanem vékonyra kinyújtjuk, amiből nagyobb karikákat szaggatunk. Ehhez nekünk a tejfölösdobozok váltak be, amiknek elég nagy a szája – tette hozzá Erika. Az asszonyok annak is örülnek, hogy sok fiatal nem csak eszi, hanem készíti is a loksát. A búcsún is volt gyerek, aki kötényt kötött és beállt nyújtani, szaggatni a tésztát. A kis Miri szerint az íze is finomabb, ha segít elkészíteni. / Erika szerint a loksa a többi hagyományos paraszti ételhez hasonlóan úgy alakult ki, hogy az asszonyok azt használták fel, ami mindig volt otthon. – A krumplispogácsa receptje Magyarországon nemcsak a szlovák, de a német nemzetiségi családoknál is megtalálható. Viszont az, hogy megtöltik pároltkáposztával, az csak itt Tardoson alkalmazták. Az utóbbi tíz évben pedig elkezdtünk lekvárt is beletenni, mert a gyerekek inkább az édesebb ízeket szeretik. Be is vált az ötlet, a gyerekek most is tucatjával eszik a loksát – nevetett Erika, miután az egyik kislány két harapásra el is tüntettet a tálcáról egy darabot.
Szarvas város napján a szlovák telepesekről
A letelepedési emlékkő a szarvasi Ótemplomnál a város első szlovák telepeseinek emlékét őrzi. A helyiek itt minden évben arra emlékeznek, hogy 1722-ben néhány szlovák család elindult a jobb élet reményében és végül a jelenlegi Szarvas területén telepedett le. Boronyák Gergely, a Cervinus Teátrum színészének előadása után a város címzetes főjegyzője köszöntötte a jelenlévőket. Dr. Melis János a két évtizede készült alkotás részleteiről beszélt, megemlítve a köveket, melyek a felvidékről érkeztek, valamint a közöttük kígyózó bronzszalagot, amely az ott található szilaj hegyi patakokat jelképezi. Mint fogalmazott, ebbe a bronzba vésve olvashatjuk az első telepes családok neveit, így számos tősgyökeres szarvasi család megtalálhatja itt gyökereit, melyek mind a mai napig szilárd alapot nyújtanak a kései leszármazottaknak, illetve támaszt és táptalajt számukra, amelyek nélkülözhetetlenek a megmaradáshoz:
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/07/szarvas-varos-napja-sisi-szobor
Citeráztak, de rezancát is készítettek a kétsopronyi táborban
2024. július 23. - (Nyemcsok László - beol.hu)
A kétsopronyi szlovák önkormányzat már többször szervezett nyári tábort a település gyermekei számára, melyeknek fő céljuk a szlovák hagyományok ápolása és továbbadása volt a fiatalabb generációnak. Tavaly sikeresen pályáztak a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez, így idén is megtarthatták a kétsopronyi tábort. A Horenka Szlovák Hagyományőrző Egyesület berkein belül már több éve működő Zornička Gyermek Citeraegyüttesnek mindig adnak lehetőséget a kétsopronyi táborban arra, hogy tovább bővítsék repertoárjukat, és intenzívebben gyakoroljanak a minősítőkre és fellépésekre. / A népdalkör tagjaival léphetnek majd fel: – Szükségesnek láttuk azt is, hogy utánpótlást biztosítsunk az együttesnek, így vártuk azokat a gyermekeket is, akik szerettek volna megismerkedni a citeramuzsikával – hangsúlyozta Tóth Erika, a szlovák önkormányzat elnöke. – A táborozók párhuzamosan két csoportban dolgoztak három pedagógus segítségével. / Závogyánné Varga Ildikó és Czirbuly Viktória vezetésével tíz alsó tagozatos gyermek ismerkedhetett meg a hangszerrel, annak kezelésével. Az órákon egy rövid, gyermekdalokból álló csokrot is begyakoroltak. A Zornička Gyermek Citeraegyüttes tagjai pedig az eddig elsajátított csokrokat gyakorolták, illetve új betanulását kezdték el, amelyet majd közösen előadhatnak a Horenka Népdalkör tagjaival. / A népdaléneklés fortélyaival is megismerkedtek a kétsopronyi táborban: A harmadik pedagógus Szatmáriné Balogh Erika volt, aki a Zornička tagjait bevezette a népdaléneklés fortélyaiba, vele gyakorolták az eddig megtanult és az új csokor dalait. A kisebb csoport tagjai pedig szlovák népi játékokat és népdalokat tanultak. / Délutánonként kézműves foglalkozás színesítette a programot. A táborozók megismerkedhettek a csipkeverés történetével, a nagyobb lányok kis is próbálhatták. Közben a kicsik a népi játékok „olimpiáján” vettek részt. Volt itt rönkdobálás, krumpliszsákcipelés, mocsárjárás, mosás teknőben, időre. Az ügyesség, a szorgalom és bátorság jegyében mindenki kipróbálhatta a régi idők játékait. Uzsonnára mindig valamilyen finomsággal kedveskedtek a gyermekeknek a Horenka tagjai. Ettek Ferdinánd-tekercset, szilvalekváros kiflit és papucsot, palacsintát és finom burgonyás pogácsát. / – Csorvásra kirándultunk a Hudák Szőtteskúriába, ahol megismerkedhettünk Csorvás és a kúria történetével – emelte ki Tóth Erika.– Ízelítőt kaphattunk a régi viseletek világából. Kézműves foglalkozás keretében mobiltelefontokot készítettünk zsinóros díszítéssel. Az egyik nap a gasztronómia jegyében telt. A Horenka tagjainak segítségével széles metéltet – ahogy itt, Kétsopronyban hívják, „rezancát” – készítettünk, amelyre feltétként túró, sajt, mák és dió került. Ezenkívül szilvalekváros derelye, „piroha” is készült mák-, dió- és prézliszórással. Természetesen ezt mind el is fogyasztottuk. / A gyermekek magukkal vitték, amit a szlovák hagyományokból megtanultak: A tábor zárásaként szeretettel várták a szülőket, nagyszülőket egy táborzáró előadásra, ahol mindenki bemutathatta azt, amit a héten megtanult. Tóth Erika kifejtette, az előadások nagy sikert arattak. Nagyon jó volt látni azt, hogy több generáció, nagyszülők, szülők, gyerekek, unokák tartalmasan töltötték együtt ezt a délutánt. Ezzel tulajdonképpen a tábor fő célja teljesült, hiszen a gyerekek magukkal vitték azt, amit a héten szlovák őseik hagyományaiból megtanultak, elsajátítottak.
Hagyományőrző programokkal vár idén is a Nemzetközi Nógrádi Folklór Fesztivál
2024. július 17. - (Sipos Nina Vivien- nool.hu)
2024. július 24-től 28-ig 28. alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Nógrádi Folklór Fesztivált, amelynek számos Nógrád vármegyei és szlovákiai település ad otthont. Emellett immáron a 20. Tarjáni Folk- és Szlovák Napot ünneplik július 26-án Salgótarjánban. / Július 24-én, szerdán 16 órakor Somoskőn, a Váralja Emlékparkban fogják megnyitni a Nemzetközi Nógrádi Folklór Fesztivált, és egyben köszöntik is a bolgár, cseh, holland és hazai előadókat. Közreműködik a Nógrád Táncegyüttes és a Csibaj Banda. Csütörtökön 17 órakor Kazáron lép fel a bolgár Nashentsi, Mihálygergén a cseh Kosár és a holland Phoenix együttes, míg 18 óra 30 perckor Salgótarjánban a Fő téren nyitja meg a fesztivált Fekete Zsolt polgármester. Az eseményen a Kis Pitypang, a Viganó, a Nógrád Táncegyüttes, valamint a külföldi vendég előadók fogják biztosítani a kiváló hangulatot a megyeszékhelyen. / Idén 20. alkalommal tartják meg a Tarjáni Folk- és Szlovák Napot július 26-án, pénteken, Salgótarjánban a Fő téren. Köszöntőt mond 18 óra 30 perckor dr. Dániel Zoltán alpolgármester és dr. Egyed Ferdinánd SZNÖ-elnök. Később színpadra lép a mihálygergei Dobroda Hagyományőrző Egyesület, Szőke Sándor citeraművész, a csömöri Furmicska táncegyüttes, a Tücsök Zenekar, a Pitypang, az Ifjú Nógrád és a Nógrád Táncegyüttes, valamint a besztercebányai Partizán Táncegyüttes és a Folt Zenekar. / Július 27-én, szombaton Szlovákiában folytatódik a fesztivál, hiszen Losoncon, Füleken, Divényben és Poltáron láthatnak népi, hagyományos előadásokat a látogatók. Vasárnap a Nemzetközi Nógrádi Folklór Fesztivál záróprogramja kezdődik, Bánkon 19 órakor lesz zárógála.
Citeramuzsikájukért rajong a közönség, sokat gyakoroltak a táborban
2024. augusztus 2. - (Csete Ilona-beol.hu)
Nagybánhegyes Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatának a szervezésében idén is nagy sikerrel zajlott az egyhetes népzenei tábor. A településen élő általános iskolás gyermekek körében népszerű a citera, a nyári oktatás két csoportban történt. / Nagybánhegyesen rendszeresen szól a citeramuzsika. A gyerekek kedvelik ezt a hangszert, az idei táborban két csoportban foglalkozott velük (a kezdőkkel) Ocsovszki Ildikó zenepedagógus, a haladókkal pedig Juhász Kálmán citeraoktató. A citerások táborának komoly hagyományai vannak a településen. Az idei nyár legforróbb hetében, klimatizált helyiségekben tanultak, gyakoroltak és rekord mennyiségű hűtött dinnyét és jégkrémet fogyasztottak el a táborozók. Az oktatók tematikájának köszönhetően a hét végére mindkét csoport remek produkciót mutatott be a táborzáró műsorban, amelyre szép számmal érkeztek szülők, nagyszülők és a szlovák egyesület érdeklődő tagjai is. A haladó csoport repertoárja ismét bővült egy szlovák dalcsokorral, a kezdő csoport tagjai is foglalkoztak a szlovák nyelvvel, játékos mondókákat tanultak, valamint szlovák és magyar nyelven is ismert gyermekdalokat tanultak lelkesen.
Citeraműsor a paprikafesztiválon is - Megtudtuk: nagyon inspiráló volt a gyermekek számára, hogy meghívást kaptak több fellépésre, a szlovákok lakta települések rendezvényeire. A nyár nagy eseményén, a nagybánhegyesi paprikafesztiválon is bemutatkozhattak közönség előtt. A tábor megvalósításához segítséget jelentett a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től a Nemzetiségi táborok támogatása című pályázaton elnyert összeg és a Nagybánhegyesi Szlovák Hagyományőrző Egyesület tagjainak az önkéntes munkája. A nagybánhegyesiek vallják: a nemzetiségi önkormányzat számára ez a tábor jó befektetés a jövőbe. A résztvevő gyermekek szemszögéből nézve pedig remek lehetőség a közösségépítésre és a népzenei ismeretek elsajátítására.
Szlovák néprajzi tábor tótkomlósi gyerekeknek
2024. július 17. - (Csete Ilona-beol.hu)
Tapasztottak, meszeltek, szőni is tanultak / A Komlósi Szlovákok Szervezete a Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda szülői szervezetének a segítő közreműködésével megszervezte alsós kisdiákoknak a szlovák néprajzi tábort. Változatos programokat kínáltak a résztvevőknek. A táborban megtanultak a fiatalok tapasztani, meszelni, szőni többek között. A szlovák néprajzi táborban húsz komlósi gyermek ismerkedett a település történetével, barangoltak a Száraz-ér mentén és a természeti értékekről kaptak tájékoztatást. A szlovák közösségi házban szólt a nóta és sokat táncoltak. Innen indulva kirándulást is szerveztek. Nagybánhegyesre mentek, hogy a túra után összehasonlíthassák az ottani és a helyi, a komlósi evangélikus templomokat. Sokat kézműveskedtek, minden mesterséget hozzáértő szakemberek közreműködésével sajátították el. Festettek vászon táskákat szlovák motívumokkal; agyagoztak; a szövéssel is ismerkedtek; gyöngyöt is fűztek. A sarazásnak, majd a vályogtégla készítésének a rejtelmeibe is beletanultak. Utóbbinak az elsajátítása érdekében kerékpárral kimentek a tanyamúzeumba. Ott az ólak körül volt tennivalójuk. Például betapasztották a tyúkólat.
Női energiákat hoztak Nagybánhegyesre, a szlovák alkotótáborba
2024. július 18. - (Csete Ilona-beol.hu)
Identitás és művészet határok nélkül – nemzetközi szlovák alkotótábort rendeztek Nagybánhegyesen július elején. Ez volt a harmadik alkalom, hogy a Nagybánhegyesi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat, mint házigazda, fogadta a szlovák művészeket. A résztvevők között voltak, akik ismerősökként tértek vissza. Ebben az évben Romániából, Szerbiából és Kanadából is érkeztek művészek. Különleges atmoszférát teremtett a nyolc – bár eltérő életkorú és különböző stílusban alkotó – művésznő, de a közös szlovák nyelv és a művészet iránti elhivatottság nagyon inspiráló volt a számukra. Ez tükröződött vissza a záró kiállításon is. A sok remek kép a női energiákat, a női látásmódot, a női elhivatottságot tükrözte. A házigazdák elárulták: a festőnők idén is előszeretettel jelenítették meg a település öreg házainak jellegzetes motívumait festményeiken. – Mi ezek mellett a szépségek mellett naponta elmegyünk, de most rácsodálkoztunk – nyilatkozta Pepó János elnök. Az alkotótábor fővédnöke ebben az évben is Paulik Antal, a magyarországi szlovákok parlamenti szószólója volt. A település életében kulturális attrakciónak számító kiállítás megnyitóját megtisztelte jelenlétével Nina Éliásová konzul, Szlovákia békéscsabai konzulátusáról, Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, Klementné Zelman Ildikó, Békés Vármegye Szlovák Önkormányzatának alelnöke, Farkas Sándor, a település polgármestere és a képviselő-testület, valamint a nagybánhegyesi szlovák közösség tagjai, és sok más érdeklődő. Pepó János elárulta, a tábor megvalósításához segítséget jelentett a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. nemzetiségi kulturális tevékenységek pályázatán, valamint a Határon Túli Szlovákok Hivatala pályázatán elnyert támogatás és az egyéb szponzorációk.
A nagybánhegyesi rezedások a szlovákok napján vették át az elismerést
Büszkék lehetnek a nagybánhegyesiek arra a lelkes és ügyes civil közösségre, amelyben az asszonyok a hímző népi kultúra által hírét viszik a településüknek. Az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ), a magyarországi szlovákok országgyűlési szószólója és a Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete szervezte meg Bakonycsernyén a magyarországi szlovákok napját. Több díjat átadtak, a nagybánhegyesi Rezeda Díszítőművészeti Szakkör rangos elismerésben részesült:
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/07/nagybanhegyesi-rezedasok-elismeres
Peter Pellegrini: Szlovákia nem bojkottálja a magyar elnökséget
2024. július 18. - (mti)
Szlovákia nem fog csatlakozni semmilyen kísérlethez, aktivitáshoz, amellyel bojkottálni akarják a magyar elnökséget - mondta Peter Pellegrini szlovák államfő Sulyok Tamás köztársasági elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján 2024. július 18-án Budapesten. Hozzátette: a szlovák kormány képviselői részt fognak venni és támogatni fognak minden magyar tevékenységet. Nem hiszi, hogy büntetni kell valakit azért, mert párbeszédet kíván kezdeményezni - hangsúlyozta. Pellegrini megköszönte Magyarország ígéretét, hogy 2025 végéig meghosszabbítja Szlovákia légvédelmét. Elmondta továbbá, hogy a gazdasági segítségnyújtás tovább növekszik a két ország között, amely nemcsak árucserére vonatkozik, hanem a munkaerőre is. Kitért arra is: kiemelt figyelmet fordítanak a határinfrastruktúrára, az eddigi 16-ről 40-re emelkedett az átkelőhelyek száma, s további figyelmet fordítanak majd a vasúti határkapcsolatokra. Peter Pellegrini felajánlotta Szlovákia tapasztalatait és szakértelmét az atomenergia területére vonatkoztatva. Elmondta: egyetértettek abban is, hogy a V4 életképes projekt, s minden olyan kérdésben, amelyben közösek a nézeteik, egységesen kell fellépni. Hozzátette: több téma van, ilyen az illegális migráció kérdése, vagy a mezőgazdaság védelmére vonatkozó kérdések. Elmondta: megkérte Sulyok Tamást arra is, hogy Magyarország prioritásként soroljon be elnöksége alatt a Szlovákia számára fontos kérdéseket is, így például az Európában eltérő minőségű élelmiszerek kérdését. Pellegrini megköszönve a magyar kormány infrastrukturális beruházásait, elmondta: a magyar közösségek Szlovákiában teljesen intergrálódtak, nincs feszültség, nyitott problémák nincsenek. Kitért arra is, hogy kisebbségi kérdésekben tanácsadó segíti munkáját. A szlovák államfő elmondta: megbeszélésükön Sulyok Tamást hivatalos látogatásra hívta Szlovákiába.
Sulyok Tamás: Erősíteni kell a kétoldalú párbeszédet Szlovákiával
2024. július 18. - (mti)
A kétoldalú párbeszédet nem csak fenn kell tartani, de erősíteni is kell ahhoz, hogy Magyarország és Szlovákia regionális és európai szinten is még inkább szolgálni tudja saját nemzeti és egyben a két ország stratégiai partnerségéből fakadó érdekeit - mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök 2024. július 18-án Peter Pellegrini szlovák állfővel tartott közös sajtótájékoztatóján Budapesten. Sulyok Tamás elmondta: a csütörtöki találkozón több kiemelt, a stratégiai partnerség megerősítésére irányuló területet is áttekintettek. Hozzátette: ahhoz kapcsolódva, hogy Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét, kérte Peter Pellegrini támogatását, hogy hazánk, tisztességes közvetítőként, elősegíthesse elnöksége alatt többek közt az illegális migráció megfékezését, az európai védelempolitika megerősítését, a gazdaközpontú uniós agrárpolitikát, valamint a demográfiai kihívások tényleges megoldását. Elmondta: a bővítéssel kapcsolatban a két ország álláspontja azonos, azaz fel kell gyorsítani a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási folyamatát. Kiemelte: jelezte Peter Pellegrininek, hogy míg az Európai Unió egy nagyobb szövetségi és egyben alkalmazkodási rendszer, addig is érdemes a lokális, valóban a jó párbeszéden és együttműködésen alapuló kisebb egységeket is fenntartani, működtetni. Kiemelte: pártolja a visegrádi kezdeményezést és reményei szerint a közösség még erősebb, európai motorrá alakulhat a téli lengyelországi találkozón. A magyar hadsereg főparancsnokaként Sulyok Tamás jelezte, hogy a légtérrendészeti feladatok közös ellátásához a magyar hadsereg folyamatos fejlesztései még inkább hozzá tudnak járulni. A köztársasági elnök elmondta: négyszemközt is jelezte szlovák kollégájának hazánk mindenfajta agresszióval szembeni ellenállását. „Az emberi méltóság sérthetetlen, tiszteletben kell tartani, tartatni és védelmezni kell” - hangsúlyozta, kiemelve: az emberi jogképesség a minden embert megillető alapvető természetes jog, mely jelenti a szabadságot, a békét, az egyének saját önrendelkezését. Hozzátette: mélyen elítélendő, amikor a békével szemben agresszorok lépnek fel katonai erővel, másutt terrorcselekményekkel, vagy éppen személyek ellen elkövetett merényletekkel. Közölte: „Mindig együtt érzek a békétlenség elszenvedőivel és egyben kifejezem reményemet, hogy ezen cselekmények száma és minősége is minél hamarabb csökken, megszűnik”. Elmondta: beszéltek a nemzeti kisebbségek helyzetéről is, és egyetértettek abban, hogy az együttélés támogatása mindkét fél érdeke, amelyhez a magyar köztársasági elnök reményei szerint muníciót ad a szlovák elnök leendő szlovákiai magyar tanácsadója is. Hozzátette: Magyarország minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy jelentős támogatást biztosítson a magyarországi szlovák közösség számára, miközben a magyarokról való gondoskodás szerte a világon prioritás számunkra. Kitért arra is, hogy Szlovákiában a kassai Rovás Polgári Társulás tevékenységének zavartalan ellátásában vagyunk érdekeltek, mint ahogyan abban is, hogy a határkeresztező vasúti kapcsolatok fejlesztése megtörténjen.
Kövér László fogadta Peter Pellegrini szlovák államfőt
2024. július 18. - (mti)
Kövér László, az Országgyűlés elnöke 2024. július 18-án fogadta Peter Pellegrinit, a Szlovák Köztársaság elnökét, aki Sulyok Tamás köztársasági elnök meghívására érkezett hivatalos látogatásra Budapestre. Az Országgyűlés Sajtószolgálata az MTI-vel azt közölte: a felek a megbeszélésen áttekintették a kétoldalú politikai kapcsolatokat, a nemzeti közösségeinket érintő kérdéseket, a visegrádi (V4) együttműködés, valamint az Európai Unió helyzetét, az országainkat érintő nemzetközi kihívásokat, beleértve az orosz-ukrán háborút, a béke mielőbbi megteremtésének lehetőségeit. Magyarország soros EU-elnökségével kapcsolatban Kövér László elmondta: „minden erőnkkel azon leszünk, hogy az olyan kérdésekben, amelyekben Szlovákia és Magyarország hasonló álláspontot képvisel, előre tudjunk lépni”. A házelnök a hét fő prioritás közül kiemelte az illegális migráció megfékezését.
Szarvason táboroztak a tardosi gyerekek
2024. július 15. - (kemma.hu)
Az alföldi szlováksággal ismerkedtek meg a diákok a táborban. / Idén sem maradhatott el a szlovák tábor a tardosi iskolában. Kissné Török Erika tagintézmény-igazgató a Kemma.hu-nak elmondta, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásának köszönhetően 15 tanuló a szarvasi szlovák iskolában elszállásolva ismerte meg az alföldi szlovákságot. A gyerekek számtalan programon vehettek részt az 5 nap alatt. A szarvasi szlovák tájházban és több tanyán megtekintették az alföldi szlovákság épületeit, berendezési tárgyait. A tardosi diákok a tábor során sokat hallottak az ott élő emberek életmódjáról, népszokásairól és egyházi életéről. Megismerkedhettek mezőgazdasággal, az állattartással és az ezekhez a munkákhoz használt szerszámokkal is. Kézműves foglalkozásokon ismerték meg a régi foglalkozásokat, kipróbálták a szalmafonást és a kékfestő nyomódúccal kendőt is készítettek magunknak. A népismereti nevezetességeken kívül ellátogattak a város főbb nevezetességeihez is. Megnézték a templomokat, szobrokat, ellátogattak az arborétumba, a Minimagyarország makettparkba, a Körösvölgyi Állatparkba, sétahajóztak a Holt-Körösön és fürödtek a szarvasi fürdőben is. Egy napra elutaztak Békéscsabára is, ahol a tájház megismerésén kívül megnézték a város főbb nemzetiségi nevezetességeit. A Szlovák Étteremben megkóstolták a finom gőzgombócot is. A táborban a népismereti ismeretszerzés mellett az esti foglalkozásokon a szlovák népdaltanulás mellett műveltségi vetélkedő és népismereti kvíz volt a program.
A megoldás felé tart a bősi erőmű körüli szlovák-magyar vita
https://telex.hu/gazdasag/2024/07/15/bos-kormanybiztos-duna-targyalasok
Örménykúti faluházban a Kondorosi Szlovák Klub tagjai
2024. július 8. - (beol.hu)
Egy szlovák tanyára, az örménykúti Komlovszki Faluházba látogattak el a minap a Kondorosi Szlovák Klub tagjai. Sonkoly Mihályné, a Kondorosi Szlovák Klub elnök elmondta, megismerkedhettek a kemencében sült kenyér készítésének alaplépéseivel. – Boldogan gyúrták a kis kezek a cipócsķákat, amiket aztán kisütöttek a számunkra – ecsetelte Sonkoly Mihályné. – Délben krumplipaprikás volt a menü. A jó tanyasi levegő meghozta az étvágyat felnőttnek, gyermeknek egyaránt. A fiúk vidáman fociztak az udvaron, a lányok pedig hímeztek a szobában. Délutáni uzsonnaként pedig nagyon finom kenyérlángost fogyaszthattunk el. (facebook.com/szlovakklubkondoros)
Soltész Miklós Hollóházán
2024. július 11. - (mti)
Kereszténységünknek köszönhetjük, hogy itt lehetünk Európában, hogy kultúránk meggyökeresedett - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára 2024. július 11-én a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei szlovákok által is lakott Hollóházán a megújult katolikus templom átadóján. Soltész Miklós úgy fogalmazott: a felújított templom a kereszténység üzenete a világnak. „Emeljük fel a fejünket, és bármennyire is támadnak, legyünk büszkék a templom felújítására” - mondta az államtitkár. Soltész Miklós emlékeztetett rá, hogy a templom átadására Európa védőszentjének, a bencés rend alapítójának, Nursiai Szent Benedek ünnepén kerül sor. Szent Benedeket kezdi elfelejteni Európa nyugati fele - jegyezte meg. Példaként említette, hogy Németországban a fiatalok már nem járnak templomba, a kereszt tisztelete nem érdekli őket. Lengyelországban pedig Varsó polgármestere a közelmúltban kijelentette, hogy pap vagy lelkész közterületen nem mutathat be imát, nem szentelhet meg semmit - mondta el. Magyarországon ezzel szemben sorra épülnek új templomok, megújulnak plébániák, közösségi házak - emelte ki. Az államtitkár köszönetét fejezte ki a hollóházi műemlék templom felújításában résztvevő tervezőknek, kivitelezőknek. Megjegyezte, hogy az 1967-ben épült templom egy csoda, mert a kommunizmus idején épült meg a korábban lerombolt templom helyett: „Köszönet és hála mindezekért az itt élő embereknek, a szlovák nemzetiségnek, a művészeknek és a kivitelezőknek, valamint a hollóházi porcelán manufaktúra közösségének.”
Bakonycsernye - Magyarországi Szlovákok Napja
Fotógaléria: https://www.facebook.com/media/set/?vanity=oslovma&set=a.999623445503672
https://www.oslovma.hu/Archiv/DsmCerna.pdf
Video: https://youtu.be/rbEKa1Ov5-w
FOTÓARCHÍVUM:
2023 - https://www.facebook.com/media/set/?vanity=oslovma&set=a.738449751621044
2022 - https://www.facebook.com/media/set/?set=a.438800908252598&type=3
2021 - https://www.facebook.com/media/set/?set=a.4045569302208682&type=3
2018 - https://www.facebook.com/media/set/?set=a.1682036305228672&type=3
2017 - https://www.facebook.com/media/set/?set=a.1313659235399716&type=3
2016 - https://www.facebook.com/media/set/?set=a.976781039087539&type=3
2013 - https://www.facebook.com/media/set/?set=a.440127959419519&type=3
2012 - https://www.facebook.com/media/set/?set=a.294358237329826&type=3
-+ 1997 +- http://www.luno.hu/index.php/aktuality/aktuality-kultura/28885-dni-slovakov-v-ma-arsku
Soltész Miklós a Magyarországi Szlovákok Napján Bakonycsernyén
2024. július 6. - (mti)
Az egyházaknak, illetve a szlovákiai magyaroknak és a magyarországi szlovákoknak nagy szerepük van abban, hogy jelentősen javult a magyar-szlovák kapcsolat - jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára 2024. július 6-án, a Magyarországi Szlovákok Napján, a Fejér vármegyei Bakonycsernyén. Soltész Miklós a helyi evangélikus templomban tartott ökumenikus áhitaton hangsúlyozta: 2010-ben, kormányzásuk kezdetekor az volt az egyik legfontosabb szempont, hogy békességet teremtsenek országon belül és a szomszédos országokkal is. Felidézte, hogy akkoriban Szlovákiában Magyarország volt a legelutasítottabb nemzet, s ezen mindenképpen változtatni akartak. Az államtitkár kiemelte, hogy az évszázados együttélés miatt is érdemes volt küzdeni, mert a két nemzet közötti kapcsolat ma már nagyon jó, amiben nagy szerepe volt az egyházak mellett a szlovákiai magyaroknak és a Magyarországon élő szlovák nemzetiségnek is. Soltész Miklós úgy vélte, ez példaként szolgálhat más nemzetek irányába, és elhozhatja a legfőbb célt: továbbra is békességben élni egymás mellett. Az államtitkár elmondta, hogy Bakonycsernye újraalapításának 300. évfordulóját ünnepli, hiszen a korábbi falu elpusztult a török időkben. Három évszázaddal ezelőtt hitüket, kultúrájukat és nyelvüket őrző szlovák emberek kerültek a településre, amelyre büszke lehet magyar és szlovák egyaránt - hangoztatta. Az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ), a magyarországi szlovákok országgyűlési szószólója és a Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete szervezésében rendezték meg a Magyarországi Szlovákok Napját. Ennek keretében felavatták a letelepedési emlékművet, majd az ökumenikus áhítat után népviselet-bemutató és gálaműsor zárta a napot.
Szlovák háborús dráma: The Hungarian Dressmaker
A második világháború legsötétebb időszakában, a magyar-szlovák határnál játszódó filmnek Karlovy Varyban volt a világpremierje. A Karlovy Vary-i Filmfesztiválon néhány nappal ezelőtt bemutatkozott Iveta Grofová filmje, a The Hungarian Dressmaker (A magyar varrónő), aminek címszerepére a rendezőnő Borbély Alexandrát választotta ki. A munka versenybe szállt a fesztivál fődíját jelentő Kristály Glóbuszért, az idén Reisz Gábort is soraiban tudó zsűri azonban nem ezt, hanem egy festőnőről szóló brit filmet talált a legjobbnak. A részben magyar stábbal – hazai producere a campfilmes Gergő Marcell és László Sára voltak – született filmnek a bemutatóval szinte egyidőben az előzetese is publikussá vált, amiben több mint másfél perces bepillantást kapunk a második világháború idején, a magyar határ közelében játszódó történetbe:
https://kviff.tv/embed/video/3444-the-hungarian-dressmaker-clip/en
A film középpontjában egy zsidó szabónak dolgozó özvegy, Marika áll, aki a Variety írása szerint előbb munkanélkülivé válik, majd rövidesen ráébred, hogy a házában egy zsidó fiú bujkál – ez pedig nyilvánvalóan mindkettőjük számára életveszélyes helyzetet jelent. (24.hu)
https://variety.com/2024/film/global/the-hungarian-dressmaker-iveta-grofova-1236061872/
Amikor a turisták a faluban megjelentek
Három Brück & Sohn-fénykép a Néprajzi Múzeumban / Miért pont Pilisszentlászló községről adott ki képeslapot a korabeli Európa egyik legnagyobb képeslapkiadója sok ezer magyarországi falu közül egyedüliként?
„Nem minden magyar tehet arról, hogy magyar.”
Jaroslav Hašek (1883-1923, cseh író)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Jaroslav_Ha%C5%A1ek
A gúny mesterének tollhegyén
https://bohemiabk.hu/home/pdf/147.pdf
Jaroslav Hašek: Švejk / „Hát megölték a Ferdinándot...”
https://www.nyest.hu/hirek/hat-megoltek-a-ferdinandot
Többnyelvűség Magyarországon
Tanulmánykötet a magyarországi nemzetiségek nyelvi szokásairól
https://nytud.hu/kiadvany/tobbnyelvuseg-magyarorszagon
Önkormányzati választás 2024
https://index.hu/belfold/2024/onkormanyzati_valasztas
Új időszámítás a magyar politikában
https://nepszava.hu/tag/valasztas-2024/
Legyőzték Robert Fico pártját a szlovák EP-választáson
Nem lesz szlovákiai magyar képviselő.
Szlovák nemzetiségi Babamúzeum Dabason (Sáriban)
https://www.12raszter.hu/hu/munkaink/babamuzeum-dabas-sari
Juraj Antal Dolnozemský verseskötetének budapesti bemutatója
A Tótkomlós Barátainak Köre Egyesület 2024. május 31-i budapesti közgyűlése után Fuhl Imre, költő, publicista, a SlovakUm Kft. ügyvezetője a szerző közreműködésével bemutatta Antal György (Juraj A. Dolnozemský) Szív és sors - Srdce a osud című kétnyelvű verseskötetét.
Kék fehérre hangolva - A kékfestés kezdeteitől napjainkig
A Pilisi Szlovákok Központjában Pilisszentkereszten 2024. június 4-én „Kék fehérre hangolva - A kékfestés kezdeteitől napjainkig” című kiállítást, amelynek szervezője a Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete, Dr. Király Katalinnak, az intézet igazgatójának és a kiállítás kurátorának előadása nyitotta meg.
Úrnapi virágsátras körmenet Pilisszentkereszten
OsztályOK Találkozója 2024
Pilisszentkereszt / 2024. május 25. / 7 évfolyam, 31 fő
XIV. Pilistúra - Közös utakon a barátság elmélyítése jegyében
Archívum: https://www.oslovma.hu/index.php/sk/aktuality/151-aktuality3/1284-pilistura
Meglőtték Robert Ficot, életveszélyes állapotban van
https://24.hu/kulfold/2024/05/15/meglottek-robert-ficot/
Juraj Cintula, a merénylő nem értett egyet a kormány politikájával
https://index.hu/kulfold/2024/05/15/robert-fico-szlovak-miniszterelnok-merenylet-elkoveto/
Minden, amit a Fico-merényletről jelenleg tudni lehet
https://soundcloud.com/hvgonline/fulke-minden-amit-a-fico-merenyletrol-jelenleg-tudni-lehet
Egyre több magyar jár Szlovákiába élelmiszert vásárolni
https://haszon.hu/megorizni/piacok/bevasarlas-szlovakia-arak
https://g7.hu/vilag/20240505/mar-egeszen-messzirol-is-atjarnak-a-magyarok-szlovakiaba-elelmiszerert/
Magyarországi szlovák szerzők eleven szavai
Irodalmi délután magyarországi szlovák szerzők alkotásaiból a budapesti szlovák gimnázium diákjainak előadásában 2024. május 15-én az Országos Idegennyelvű Könyvtárban Pesterzsébet Szlovák Önkormányzatának szervezésében. A műsor összeállítója és rendezője dr. Anita Holá.
17. századi szlovák erkölcsi tanítás Zsuzsanna példáján
Kovács Eszter: A Cithara Sanctorum életvezetési témájú verseinek változásai a 17-18. század folyamán
https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2024/05/09/17_szazadi_szlovak_erkolcsi_tanitas_zsuzsanna_peldajan
Tour de Hongrie - Sagan: Örülök, hogy itt lehetek és hogy országúton versenyezhetek
2024. május 7. - (mti)
Peter Sagan, szlovák sprinter, a Tour de Hongrie országúti kerékpáros körverseny egyik legnagyobb sztárja a 2024. május 7-i csapatbemutatón örömének adott hangot, amiért újra országúton versenyezhet. A hajdúszoboszlói esemény előtt már két órával elkezdtek gyülekezni a nézők, hogy láthassák a verseny sztárjait, köztük a háromszoros világbajnok szlovák sprintert és a Tour de France-etapsikerek számában csúcsdöntésre készülő brit Mark Cavendisht. Előbbi az MTI-nek elmondta: a szívműtéte után, a regeneráció miatt sok időt vesztett a felkészüléséből, így háromhetes edzésidőszak után érkezett Magyarországra, hogy segítse csapatát, a Pierre Baguette-et és versenykilométereket gyűjtsön. „Egészségi szempontból minden rendben lesz, jól érzem magam, napról napra meglátjuk majd, hogy megy a dolog. Már elértem a pályafutásomban, amit elértem, itt az ideje annak, hogy élvezzem, ezért is határoztam el, hogy hegyikerékpározni fogok“ - utalt Sagan arra, hogy ebben a szakágban igyekszik kvótát szerezni a párizsi olimpiára. Mint mondta, kiváló volt a téli felkészülése, a beavatkozás azonban megváltoztatta a helyzetet. - „Örülök, hogy most visszatérhettem az országúti versenyzéshez régi barátokkal a World Tourból, nagyon élvezem az ittlétet.“ A magyar válogatott színeiben indul a 2019-ben második Dina Márton, aki úgy fogalmazott, az elmúlt esztendőhöz hasonlóan azzal a céllal érkezett a magyar körversenyre, hogy a legjobb tízben zárjon összetettben. „Örültem volna, ha ez tavaly is összejön, de idén ez a cél“ - szögezte le az előző évben Pécsett tizedikként célba ért Dina. Elárulta: ha jók lesznek a lábai, az idei programba visszakerült kékestetői befutó jobban fekhet neki, mint tavaly a dobogókői. Kisebb tavaszi betegségéből meggyógyult, a versenykilométerek azonban hiányoznak a lábából, a formája azonban jobb, mint a 2023-as volt. A Polti-Kometát erősítő Fetter Erik is jó érzésekkel várja a rajtot, gyorslábú versenyzőkkel érkezett az olasz csapat, amely szakaszsikerek reményében indul. „Minden szakaszra van egy jó versenyzőnk, aki oda tudja tenni magát, a cél az, hogy kihasználjuk ezeket a lehetőségeket.“ Fetter azt még nem tudta megmondani, mi lesz a szerepe, ám várhatóan társai pozícióba hozása lesz az. Szép célnak nevezte a megkülönböztető trikó viselését, a legjobb magyart illető fehéret korábban verseny közben már hordhatta, de a csapat céljai - amint rámutatott - ezt felülírhatják, márpedig ők inkább szakaszgyőzelmekben gondolkoznak. Az első alkalommal 1925-ben megrendezett, így idén 99 éves és immár 45. alkalommal sorra kerülő magyar körverseny mezőnye szerdán 12.50-kor Karcagról vág neki az első, 166,1 kilométeres etapnak, amely a hajdúszoboszlói befutóig 340 méter szintemelkedést tartogat a bringásoknak. A mezőny az öt szakasz során 851 kilométert teker és 7871 méter szintemelkedést küzd le, amíg vasárnap célba ér Pécsett. AZ M4 Sport és az m4sport.hu valamennyi szakaszt teljes egészében élőben közvetíti.
A 45. Tour de Hongrie programja: május 8., szerda: 1. szakasz, Karcag-Hajdúszoboszló, 166 km (szintemelkedés: 340 m) / május 9., csütörtök: 2. szakasz, Tokaj-Kazincbarcika, 162 km (1023 m) / május 10., péntek: 3. szakasz, Kazincbarcika - Gyöngyös-Kékestető, 183 km (2716 m) / május 11., szombat: 4. szakasz, Budapest-Etyek, 167 km (1451 m) / május 12., vasárnap: 5. szakasz, Siófok-Pécs, 173 km (2341 m) / Össztáv: 851 km (összesített szintemelkedés: 7871 m)
Chlebniczki János: Miért nem szeretem, ha a szlovákokat tótoknak nevezik?
2024. május 5. (https://www.facebook.com/profile.php?id=100089929881939)
Már kezdtem reménykedni abban, hogy a tót népnév és a tót mint jelző Magyarországon a különböző szlovák közösségekben kezd kikopni a szóhasználatból. Nagyot tévedtem. Még mindig vannak helyek, ahol él és éltetik is. A minap meglepetésként ért az információ, hogy Pátyodon létezik Tót Tájház. Azt tudtam, hogy Csömörön megnyílt a Tót Hagyományok Háza, Békéscsabán pedig kezd meghonosodni a Tót-Dog nevű szlovák étel. Elnevezése létező minta alapján szabályosan keletkezett, de az a tót jelző nagyon zavar. Amennyiben szlovák neve Čabiansky špiro, akkor miért tót az a dog?
Bár tisztában vagyok a szó eredetével és jelentésével, a keresőbe beírtam a tót szót. Ott azt találtam, amit vártam, hogy a szó indoeurópai eredetű, óiráni alakja „tuatu“, jelentése „nép, ország“, európai népek körében is ismert hasonló tartalommal, ófelnémet alakja „diot“, óporosz „tauto“, melyek összefüggést mutatnak a Deutsch népnévvel. Magyarok is átvették, kezdetben a Kárpát medencei összes szlávra vonatkozott, később csak a szlovákokra. Tót lett a szlovákok külső megnevezése, de maguk a szlovákok soha nem nevezték magukat tótoknak. Hivatalos elnevezésnek számított, majd különböző pejoratív értelmezéseket kapott. Csehszlovákia létrejöttével elfogadottá vált a szlovák népnév, ennek ellenére a két háború közti Magyarországon maradt a tót elnevezés. Napjainkban két értelmezése létezik: tót, azaz szlovák; tót az, aki anyanyelvében magyar szavakat használ. Ettől a szlovák szlováknak marad.
A fentebb tárgyalt kérdéseknél jobban zavar, helyesebben nyugtalanít, vagy inkább felháborít az, amit a következő két példával szeretnék bemutatni, amiket a keresőben ugyanott találtam. Az első írásnak a címe Tisztázzuk, kik a tótok. Kezdő sorai: „A világ azon töredéke, amely tud Szlovákia létezéséről, az alapból összekeveri egy másik vicces csoport, a szlovének országával. Nemzetről egyáltalán nem beszélhetünk, mert annak van legalább három alapvető feltétele: kell egy ország, kell egy nyelv és kell egy közös küldetéstudat...” A G-Portál írásának a címe Kik a szlovákok és kik voltak a tótok? „Kik a tótok? Ez nem pejoratív szó, ezer évig úgy nevezték magukat, ezer évig nem voltak soviniszták, békességben és boldogan éltek a magyarok mellett Magyar Királyság oltalma alatt, mely megvédte őket a történelem viharaitól (tatárok, törökök), csak pánszlávizmus fertőzött meg 1-2 értelmiségit a IX. században...” (Természetesen a XIX. századról van szó - a szerző megjegyzése.)
Az első példához nem fűzök kommentárt, a másodikhoz inkább helyreigazításokat. A szlovákok soha nem nevezték magukat tótoknak, ez külső megnevezésük volt, amit a magyarok ragasztották rájuk. Békességben éltek a magyarok mellett, amíg fel nem ütötte a fejét a magyar nacionalizmus. Boldogan - ez értelmezhetetlen számomra. A tatárok, törökök témája bővebb kifejtést érdemel. Amióta emberek élnek a Kárpát medencében, azóta „átjáróház“, különböző populációk váltják egymást, de mindig marad az előzőből is. Magyarok előtt utolsó a szlávság volt. A honfoglalók, ugyancsak nem egy nyelven beszélő egységes nép volt, életmódjuknak megfelelően a Kárpát medence központi területeit foglalták el, és az itt élőket a medence külső peremeire szorították. Amikor jöttek a tatárok, majd a törökök, az alföldi lakosság szenvedte el a legnagyobb veszteségeket, és ez a magyarság volt. A pótlást általában a peremrészek biztosították, cserébe asszimilálták őket; ill. a magyarság kezdetektől befogadó nép volt, jöttek a németek, olaszok, vallonok, nem beszélve a kunokról és másokról. A különös magyar nyelv és az állam, mint erőszakszervezet, tartotta egyben a különböző populációkat. A mai magyar lakosságnak genetikailag alig van köze a honfoglalókhoz, tipikusan európai, jelentős német és szláv jegyekkel.
Reagálni lehetne még a pánszlávizmusra, mely 1-2 embert fertőzött meg, a sovinizmusra, meg hasonlókra. Szóval állítólag vicces csoportot alkotnak a szlovének meg a szlovákok, ha úgy tetszik, a tótok. De nem sokkal nagyobb csoportot képeznek a magyarok sem, csak egy kicsit felturbózottabb az öntudatuk. Szóval ezért nem szeretem, ha szlovákokat tótoknak neveznek, mi magunk a szlovák helyett a tótot használjuk.
Magyarországi szlovákok esküvői népviselete
https://www.oslovma.hu/Archiv/SvadKroj.pdf
A szlovákok is szeretnének vasútjáratokat hazánkba
Új átkelési lehetőségek jöhetnek létre a magyar-szlovák határszakaszon. A út- és hídkapcsolatok után a vasúti összeköttetés is helyreállhat a két ország között – egyebek mellett erről is tájékoztatta a sajtót Szijjártó Péter külügyminiszter Mátranovákon tett látogatása alkalmával.
https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2024/04/a-szlovakok-is-szeretnenek-vasutjaratokat-hazankba
Szlovákiában állítja ki munkáit a salgótarjáni fotóklub
https://www.nool.hu/helyi-kultura/2024/04/szlovakiaban-allitja-ki-munkait-a-salgotarjani-fotoklub
Felfedezték Szlovákia látnivalóit a vanyarciak
https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2024/05/felfedeztek-szlovakia-latnivaloit-a-vanyarciak
Nemzetközi pacalfőző fesztivál - Kozármisleny 2024
Fermata Tamburazenekar - oSlovMa.hu-video:
https://www.facebook.com/oslovma/videos/1635197220560042
Elekiek 16. Világtalálkozója - Négy nemzetiség tanúságtétele
2024. augusztus 2. - (mti)
Az Elekiek 16. Világtalálkozóját a Békés vármegyei város újratelepítésének 300. évfordulója előtt tisztelegve szervezték meg augusztus elején. Az első telepesek 1724-ben a németországi Gerolzhofenből és környékéről érkeztek Elekre, hogy letegyék a mai város alapjait a törökdúlást követően teljesen elnéptelenedett vidéken. Péntek délután ünnepi testületi ülésen Almáskamarással kötött az eleki önkormányzat testvérvárosi megállapodást. Délután a hagyományos felvonulással kezdetét vette a programsorozat, ám az azt követő ünnepélyes megnyitót elmosta az eső. A rendezvényre Elekre érkezett Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár az MTI-nek elmondta, Elek példát mutat országnak és világnak arról, milyen fontos egymás megismerése, az együtt élő népek gazdag kultúrájának élményszerű befogadása és beépítése. Hozzátette, négy nemzetiség ünnepélyes és felemelő tanúságtétele minden egyes világtalálkozó. „Az összetartozás kifejezésére mindig lehetséges és szükséges alkalmat találni” - húzta alá. Elek múltja, lakóinak egyéni és közös sorsa, évszázadok küzdelmei, hányattatásai és újjászületései a közép-kelet-európai történelem elválaszthatatlan része. „Elek nem hagyta magát a rettenetes és szégyenletes tragédia, a németajkú testvérek méltatlan elűzetése és meghurcolása által eltörölni a föld színéről” - fogalmazott. A megnyitón köszöntőt mondott Szelezsán György, a 2019-es választáson függetlenként, a júniusin már a Fidesz-KDNP színeiben megválasztott régi-új polgármester; Thorsten Wozniak, Gerolzhofen polgármestere, aki egy hete indult útnak kerékpárral és napi 140-160, összesen 1115 kilométert tett meg, hogy Elekre érkezzen, valamint Miroslava Szitová, a szlovákiai Smižany település polgármestere. A világtalálkozón szombaton 300 év története élő képekben címmel az Eleki Németek Egyesülete mutat be egy különleges kiállítást; majd a hagyományos sváb bált rendezik meg. Vasárnap reggel megemlékezéssel, koszorúzással és ünnepi szentmisével folytatódik a világtalálkozó programja, majd a Szent István-szobor mellett felavatják a tricentenáriumi emlékművet, amelyet a városvezetés és az eleki német nemzetiségi önkormányzat közösen állíttatott, emlékezve a 300 évvel ezelőtti újratelepítésre. Délután első alkalommal adják át Elek város díszpolgári címét.
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/08/elekiek-vilagtalalkozoja-negy-nemzetiseg
Májusfát állítottak Eleken
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/05/majusfat-allitottak-eleken#google_vignette
Lovas és kerékpáros projektet adtak át a szlovák-magyar határtérségben
2024. április 23. - (mti)
A szlovák-magyar határtérségben 1,5 milliárd forintból megvalósult lovas és kerékpáros projekt egyszerre szolgálja a közösségépítést, a családok egészségét és a hagyományőrzést - mondta Vitályos Eszter kormányszóvivő 2024. április 23-án Pomázon, az idegenforgalmi fejlesztés átadó ünnepségén. Vitályos Eszter, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, elmondta: a Bike and Horse riding projekt a Magyar Vár Alapítvány és a Vág-Duna-Ipoly Regionális Társulás közös, határon átnyúló vállalása. A fejlesztés az Interreg Szlovákia-Magyarország Együttműködési programon keresztül valósult meg, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával. A határ magyar oldalán az alapítvány a lovas- és a falusi turizmus fejlesztése érdekében feltérképezte és járhatóvá tette a Pomáz és Esztergom közötti, 39 kilométer hosszú lovas útszakaszt, kijelölte a GPS-útvonalat és feltöltötte azt a Természetjáró applikációba - ismertette a kormányszóvivő. A magyar részen megújult a Magyar Vár Tábor istállója, ezer négyzetméteres alapterületű sátor és 150 férőhelyes mobil lelátó szolgálja a lovas rendezvényeket és versenyeket, valamint egy húsz méter átmérőjű lovas körjártatót is kialakítottak - tette hozzá. A szlovák partner Karvától Párkányig egy 12,3 kilométeres kerékpárútszakaszt épített ki, amely az európai jelentőségű dunai kerékpárúthoz csatlakozik - ismertette Vitályos Eszter. Kiemelte, hogy a fejlesztések is összekapcsolják a térség számos természeti és kulturális örökségét hordozó területeit, növelik a látogatószámot, javítják a terület elérhetőségét, ezzel hozzájárulnak a régió versenyképességéhez. A kerékpárosok és lovasok jelenléte emelheti a helyi termékek és szolgáltatások iránti keresletet, a látogatók számának növekedése pozitívan érintheti majd a helyi kis- és középvállalkozásokat - mondta a politikus. Herpai Sándor, a Magyar Vár Alapítvány alelnöke, a Magyar Vár Tábor vezetője a többi között azt emelte ki, hogy a vendégistállóban immár 21 lovat tudnak elhelyezni, és a boxok minden igényt kielégítenek. Az eseményt - amelyen jelen volt mások mellett Domin István, a Vág-Duna-Ipoly Regionális Társulás elnöke, valamint Vasi Emma, a Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulás igazgatója - ünnepi lovasműsor zárta.
Elkezdődött a kampány
Lehet ajánlásokat gyűjteni az önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati választások vonatkozásában, illetve pártlistát ajánlani az európai parlamenti választásra.
https://www.valasztas.hu/sajtokozlemeny-2024/14
2024. évi európai parlamenti, önkormányzati és nemzetiségi választások kisfilmjei
https://www.valasztas.hu/2024-evi-europai-parlamenti-onkormanyzati-es-nemzetisegi-valasztasok
Csak akkor lehet települési nemzetiségi választást tartani, ha van elég jelölt
2024. május 1. - (mti)
Hiába írt ki a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 2722 települési és 68 területi nemzetiségi választást, ha nem lesz elegendő jelölt, a voksolást nem mindenhol tartják meg június 9-én. A nemzetiségi választásokat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával egy napra, június 9-ére tűzte ki az NVB. Az NVB 2722 települési nemzetiségi választást írt ki, de ennél kevesebb települést érint a települési nemzetiségi választás, mert több olyan település is van, ahol több nemzetiség is választhat képviselőket. A választást kitűző határozatában az NVB megállapította, hogy az egyes településeken az egyes nemzetiségek hány tagú nemzetiségi képviselő-testületet választhatnak. Ahol a választás kiírásakor száznál kevesebben szerepeltek a névjegyzékben, ott három-, ahol legalább százan, ott öttagú testületet választhatnak a nemzetiségi választópolgárok. A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását csak akkor lehet megtartani, ha legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható képviselők száma. Ez tehát azt jelenti, hogy ha nem lesz minden választás esetében három, illetve öt jelölt, úgy - bár az NVB kiírta - a voksolást az adott helyeken nem lehet megtartani. Az NVB március 12-én 68 területi nemzetiségi önkormányzati képviselő-választást is kitűzött. A területi nemzetiségi önkormányzati választást ki kell írni, ha a fővárosban, vármegyében kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati választások száma legalább tíz. Öt évvel ezelőtt 527 települési és 2 területi nemzetiségi választás maradt el, mivel nem volt elegendő jelölt.
Csak a névjegyzékben szereplők lehetnek jelöltek a nemzetiségi választáson
2024. április 23. - (mti)
Csak az adott nemzetiség névjegyzékében szereplő, magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok lehetnek jelöltek a június 9-ei nemzetiségi választáson. / https://vtr.valasztas.hu/nemz2024 / A 13 nemzetiség - a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán - képviselői június 9-én, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az Európai Parlament (EP) képviselőinek választásával egy napon választja meg a települési, a területi és az országos önkormányzatát. A választáson azok vehetnek részt, akik május 31-én 16 óráig felvetetik magukat a nemzetiségi névjegyzékbe. A települési nemzetiségi önkormányzati választáson nincs megkötés a jelölt lakóhelyével kapcsolatban, így nem csak az indulhat jelöltként, aki az adott településen lakik, de mindenképpen szükséges a magyarországi lakcím. Jelölt azonban csak az lehet, aki amellett, hogy szerepel az adott nemzetiségi névjegyzékben, a megelőző két nemzetiségi önkormányzati választáson nem volt más nemzetiség jelöltje. A jelöltnek továbbá nyilatkoznia kell arról is, hogy a nemzetiség képviseletét vállalja, a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri. A nemzetiségi választáson - hasonlóan a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásához - egy nemzetiségi választópolgár nemzetiségének több jelöltjét is ajánlhatja. A települési nemzetiségi önkormányzati képviselő jelöléséhez a nemzetiségi névjegyzékben a választás kitűzésének napján (azaz március 12-én) szereplő választópolgárok öt százalékának, de legalább öt választópolgárnak az ajánlása szükséges. A Nemzeti Választási Bizottság a névjegyzékben szereplők száma alapján a nemzetiségi választást kitűző határozatának mellékletében felsorolta, hogy az egyes településeken az egyes nemzetiségek vonatkozásában hány ajánlást kell gyűjteniük a jelölteknek. A települési önkormányzati jelöltek április 20-tól május 6-án 16 óráig gyűjthetnek ajánlásokat.
Általában öt-hét ajánlás kell a nemzetiségi választáson induló jelölteknek
2024. április 29. - (mti)
A június 9-ei nemzetiségi választáson induló jelölteknek általában öt-hét ajánlást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy felkerülhessenek a szavazólapra. Egy héttel a jelöltbejelentés vége előtt már csaknem 9400, a települési választáson indulni szándékozó nemzetiségi jelölt vette át az ajánlásgyűjtő ívet a Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu adatai szerint. Öt évvel ezelőtt 14 685 nemzetiségi jelöltet vettek nyilvántartásba. A nemzetiségi képviselők választásán - hasonlóan a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásához - a jelölteknek ajánlásokat kell gyűjteniük az induláshoz. A települési nemzetiségi önkormányzati választáson viszont független jelöltek nem indulhatnak, jelölteket kizárólag a jelölőszervezetként nyilvántartásba vett nemzetiségi szervezetek állíthatnak. Azt, hogy a települési jelölt állításához hány érvényes ajánlásra van szükség, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a választást kitűző határozatának mellékletében állapította meg. A települési önkormányzati képviselőjelöltséghez a nemzetiségi névjegyzékben a választás kiírásakor (március 12-én) szereplő választópolgárok öt százalékának, de legalább öt választópolgárnak az ajánlása szükséges. Az összegyűjtendő ajánlások száma a települések túlnyomó többségében öt, de például Miskolcon a roma nemzetiség képviselőinek választásán a jelölteknek 106 ajánlást kell összegyűjteniük, Ózdon 94-et. A német nemzetiség települési önkormányzati választásán a legtöbb ajánlást Pilisvörösváron kell összegyűjteniük a jelölteknek, 56-ot. A jelöltség feltétele továbbá, hogy a jelölt szerepeljen nemzetiségének névjegyzékében. A névjegyzékbe vételre ugyan május 31-ig van lehetőség, de mivel a jelöltállítás határideje május 6-án 16 óra, akit ezt követően vesznek fel a névjegyzékbe, nem lehet jelölt. Fontos, hogy egy adott nemzetiség jelöltje nem lehetett más nemzetiség jelöltje sem a 2014-es, sem a 2019-es általános nemzetiségi önkormányzati választáson, illetve a 2014 óta kitűzött időközi nemzetiségi önkormányzati választásokon. Nyilatkoznia kell továbbá, hogy a nemzetiség képviseletét vállalja, a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri. A jelöltség feltétele az is, hogy a jelöltnek legyen választójoga, azaz ne legyen eltiltva a közügyek gyakorlásától, ne töltse börtönbüntetését vagy intézeti kényszergyógykezelését. A választópolgár nemcsak a saját lakóhelyén, hanem bármely településen indulhat jelöltként, de egy személy egyszerre csak egy települési, egy területi és egy országos önkormányzati jelöltséget fogadhat el. Jelölőszervezetnek olyan bejegyzett társadalmi szervezet tekinthető - kivéve a pártokat - amelynek alapszabályban rögzített célja az adott nemzeti vagy etnikai kisebbség képviselete, illetve az egyesület alapszabályában 2021. január 1-jétől rögzített célja az adott nemzetiség képviselete. A nemzetiségi választáson indulni kívánó jelölőszervezeteknek nyilvántartásba kellett vetetniük magukat valamely területi választási bizottságnál vagy az NVB-nél. A jelöltbejelentésre nyitva álló határidő előtt 104 jelölőszervezetet vettek nyilvántartásba jogerősen a választási bizottságok. A nemzetiségi választáson a választás megtartásának feltétele, hogy településenként és nemzetiségenként legalább annyi jelölt (három vagy öt) induljon, ahány tagú a települési nemzetiségi önkormányzat. Ha azonban nincs elegendő jelölt, a választás elmarad, és már csak a következő, öt év múlva esedékes általános választáskor van mód települési nemzetiségi önkormányzati választás megtartására.
A nemzetiségi jelölőszervezetek háromszor kaphatják meg a választópolgárok adatait
2024. április 24. - (mti)
A nemzetiségi választáson induló jelölőszervezetek mindegyike három alkalommal kaphatja meg a nemzetiségiként nyilvántartásba vett választók adatait. Az érintettek az ajánlásgyűjtéshez nem, csak a kampánytevékenységhez kapcsolódóan tilthatják le az adatszolgáltatást. A nemzetiségi választópolgárok adatainak kötelező kiadását - az ajánlóívek átvételével egy időben - az indokolja, hogy a jelölőszervezetek így tudják, kiktől és milyen lakcímen gyűjthetnek ajánlásokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ajánlásgyűjtésnél csak azokhoz kopogtatnak majd be, akik a nemzetiségi választók listáján szerepelnek. Még két alkalommal kaphatják meg a jelölőszervezetek - immár kérésre - a nemzetiségi választópolgárok adatait (a választást megelőző 38. és 13. napon, május 2-án és május 27-én), de ezekben az esetekben már csak azokét, akik nem tiltották le adataikat. Az adatkezelések eltérésének oka, hogy míg az első esetben az adatkiadás az ajánlásgyűjtés megkönnyítését szolgálja, addig a második és harmadik a kampánytevékenységet. A jelölőszervezetek tehát nem használhatják a kampány során az első alkalommal kiadott nemzetiségi listát, csak azokat, amelyekben nem szerepelnek azok a választópolgárok, akik abból töröltették magukat. A központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként nyilvántartottak adatait a helyi, a területi, valamint a Nemzeti Választási Irodától lehet kikérni, térítésmentesen. Az adatok kiadását a második és harmadik alkalommal bárki letilthatja, ahogy a települési önkormányzati és az európai parlamenti választáson is, ehhez egy nyilatkozatot kell kitölteni, akár online módon a www.valasztas.hu oldalon.
A szlovák szövetség aktivistáinak országos találkozója
A Magyarországi Szlovákok Szövetsége (MSZSZ) aktivistáinak 2024. március 22-24. között az Alacsony-Tátrában megrendezett országos találkozója a közelgő önkormányzati választások során tartandó helyi, területi és országos szlovák nemzetiségi választások előkészítésének jegyében telt. Egyedné Baránek Ruzsenka, az MSZSZ elnökének bevezetője után a SlovakUm KFT ügyvezetője és a szövetség közhasznú alapítványának titkára, Fuhl Imre beszélt az elmúlt három évtized hazai szlovák választásairól, illetve azok tapasztalatairól és az önkormányzatok társadalmi hátterét jelentő nemzetiségi civil szervezetek kiemelt szerepéről és felelőségéről. Az összejövetel résztvevőinek a szlovák szövetség elnök asszonya beszámolt a vezetőségnek a másik két országos szlovák civil szervezet elnökségével folytatott tárgyalásairól, melyeknek köszönhetően újra koalíciós megállapodást írnak alá és közös országos jelöltlistával indulnak a választásokon. Ezután az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) Közgyűlésében a szövetséget képviselő tagok adtak számot eddigi munkájukról és tapasztalataikról. Az MSZSZ aktivistáinak háromnapos szlovákiai találkozóján a helyi és területi nemzetiségi önkormányzatok közelgő választásaival kapcsolatos jogi szabályozásról és a jegyzők ezirányú feladatairól dr. Bagó József, Nógrád vármegye jegyzője tartott előadást, amit az egész találkozóra jellemző tartalmas, konstruktív vita követett. Ugyanezt a témát kimondottan a hazai szlovákság szemszögéből Paulik Antal, a magyarországi szlovákok parlamenti szószolója elemezte tovább, kiemelve az érintett jelölőszervezetek és jelöltek legfontosabb teendőit az elkövetkező hetekben, hónapokban. Az OSZÖ elnöke, Hollerné Racskó Erzsébet az elmúlt ötéves választási időszakot értékelte, rámutatva a nehézségek ellenére elért eredményekre és a közeljövő legfontosabb feladataira.
Lezárult a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság 15. ülésszaka
2024. április 10. - (mti)
Befejeződött a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság 15., hosszúra nyúlt ülésszaka, a következő kezdeményezés joga a szlovák félnél lesz - közölte Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott, a bizottság társelnöke, miután szlovák kollégájával, Miroslav Mojžitával aláírta a tárgyalásokat lezáró jegyzőkönyvet 2024. április 10-én Budapesten. Kalmár Ferenc felidézte, hogy 2022-ben kezdték el a tárgyalásokat, de voltak olyan pontok, amelyeket akkor nem tudtak lezárni, tavaly pedig a szlovákiai „kormányzati problémák miatt“ voltak kénytelenek halasztani, közben azonban több egyeztetés is történt, melyek során sikerült véglegesíteni a szöveget. A jegyzőkönyv aláírása azért fontos, mert az bekerül a két kormány elé, amelyek megtárgyalják a javaslatokat - hangsúlyozta a magyar társelnök. Hozzátette, a magyar kormány akciótervet készít a jegyzőkönyvnek megfelelően, amely megjelenik a Magyar Közlönyben, és „szlovák oldalon is intézkedik a kormány a dokumentum alapján a kisebbségek helyzetének javítása érdekében“. Kalmár Ferenc a jegyzőkönyv tartalmáról elmondta, a vegyes bizottság nagyra értékelte a szlovák kisebbségi alap létrehozását és működtetését, valamint azt, hogy a szlovák kormány elállt attól, hogy ezt az alapot egy másikba beolvassza. Örömmel üdvözölték továbbá a Csemadok-törvényt. Régóta húzódó problémának nevezte a kormánymegbízott a kassai Rovás Egyesület székházának kérdését, és közölte, ebben az ügyben a bizottság azt javasolja a szlovák kormánynak, hogy az érdekelt felek bevonásával készítsen olyan javaslatot, amely mindkét fél számára elfogadható. Megegyeztek továbbá abban, hogy a szlovák állam folytatja a tárgyalásokat a református egyházzal az 1940-es években történt ingatlan kisajátítások ügyében, amelyek nem restitúciós törvények hatálya alá estek - folytatta Kalmár Ferenc. Bejelentette: a szlovák állam biztosítja, hogy a komáromi Selye János Egyetem támogatásának „mértéke és szintje ne csökkenjen“. Abban is megállapodtak, hogy Rázga Pál lelkész vitatott emléktáblájának sorsát a szlovák és a magyar evangélikus egyház tárgyalásaira bízzák. A kettős állampolgársággal kapcsolatban a szlovák fél javaslata nemzetközi jogi szakértők bevonása volt a tárgyalásba - mondta a kormánymegbízott. Üdvözölte az új szlovák kormány, illetve Peter Pellegrini elnök nyilatkozatait, „amelyek alapján Szlovákia belépett a szuverenista, békepárti országok csoportjába“. „Úgy gondoljuk, hogy ennek köszönhetően még a Beneš-dekrétumok aktuális alkalmazásának a kérdéskörét is tovább tudjuk majd tárgyalni“ - fogalmazott Kalmár Ferenc. Beszélt arról is, hogy a Beneš-dekrétumok kérdését és a kettős állampolgárság ügyét másként látja a két fél. A Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos földelkobzásokról megjegyezte, 2019-ben hatszáz ilyen határozat ment ki a földalaptól. Meg kell felelni a 21. századi, uniós jogrendszernek, az emberi jogoknak - szögezte le Kalmár Ferenc. Úgy vélte, az új szlovák kormánnyal mindkét oldal számára megfelelő megoldás születhet. Miroslav Mojžita, a bizottság szlovák társelnöke örömét fejezte ki, hogy miután „a Covid-járvány és kisebb-nagyobb problémák megakasztották a folyamatot, három év után sikerült pontot tenni a végére“. A társelnök úgy értékelt, nagyon jó munkát végzett a vegyes bizottság. Kiemelte, az államközi szerződés 1995-ös aláírása óta már 15-ször tudtak megbeszéléseket folytatni a nemzetiségi kérdésekről, és a kormányok mindig végre is hajtották azt, amiben a bizottság megállapodott. A bizottság munkáját alapvetően meghatározza a szerződés, amely szerint, „ha a nemzetiségeinknek szeretnénk jót tenni, akkor fontos, hogy együttműködjünk, párbeszédet folytassunk az ő érdekükben“ - hangsúlyozta Miroslav Mojžita. Kitért arra: a magyar fél „rendkívül nagylelkűen állt hozzá ahhoz, hogy egy volt templomot kulturális célokra átépítsenek a szlovák kisebbség érdekében“. Megjegyezte ugyanakkor, fontosnak tartja, hogy Magyarországon javuljon a szlovák oktatás minősége, mert jelenleg akik szlovák nyelven végzik itt a középiskolát, azoknak még legalább egy év szlovákiai tartózkodásra van szükségük, hogy tökéletesítsék a nyelvtudásukat. Miroslav Mojžita elkötelezettségét fejezte ki a vegyes bizottság munkájának folytatására, ami álláspontja szerint most már inkább a konformitásról, minőségi elmozdulásról szól, hogy „minél konfortosabban érezzék magukat a kisebbségek és ne zavarják őket apró problémák“. Magyarország és a szomszédos államok között a rendszerváltozás után, az 1990-es években kétoldalú szerződések jöttek létre, amelyek alapján a hat ország mindegyikével kisebbségi vegyes bizottságok alakultak. A bizottságok deklarált célja, hogy az egymás területein élő nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekben konszenzust alakítsanak ki, és olyan célkitűzéseket dolgozzanak ki, amelyek javítják e kisebbégek helyzetét. Magyarország és Szlovákia 1995-ben írta alá a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződést, a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság alapító ülésére 1999-ben került sor.
Translated with DeepL.com (free version)A szlovák Robin Hood története
„A gazdagoktól elvett, a szegényeknek adott.” - Juraj Jánošík nemzeti hős
https://wmn.hu/kult/62239-a-gazdagoktol-elvett-a-szegenyeknek-adott--a-szlovak-robin-hood-tortenete
Tájékoztató az idei nemzetiségi választásokról
a Nemzeti Választási Iroda elnöke, Dr. Nagy Attila előadása alapján
https://www.oslovma.hu/Archiv/NemzVa24.pptx
NVI - Nemzetiségi önkormányzati választások
https://vtr.valasztas.hu/nemz2024
NVI: május 31-ig kérhetik felvételüket a nemzetiségi névjegyzékbe a nemzetiségi választópolgárok
2024. április 2. - (mti)
A magukat valamelyik nemzetiséghez tartozónak valló választópolgárok május 31-én 16 óráig kérhetik felvételüket a nemzetiségi névjegyzékbe - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Választási Iroda. Az NVI közleményében emlékeztetett: a Nemzeti Választási Bizottság június 9-ére tűzte ki a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását, vagyis a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az Európai Parlament képviselőinek megválasztásával egy időben választják meg a 13 magyarországi nemzetiség települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzatait. Hozzátették: a magukat valamelyik nemzetiséghez tartozónak valló választópolgárok május 31-én 16 óráig kérhetik felvételüket a nemzetiségi névjegyzékbe. Az, aki nem szerepel a nemzetiségi névjegyzékben, nem szavazhat a nemzetiségi képviselők választásán, és jelöltként sem indulhat azon - emelték ki. A nemzetiségi névjegyzékből való törlésüket szintén május 31-én 16 óráig kérhetik a választópolgárok. Az NVI közleményében arról is írt, hogy a nemzetiségi önkormányzati választással kapcsolatos kérelmek benyújthatók online a www.valasztas.hu internetes oldalon, vagy személyesen, illetve kézbesítési meghatalmazott útján bármelyik helyi választási irodában.
Tájékoztató a jelöltek és jelölő szervezetek részére
a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi választásának fontosabb szabályairól (Választási füzetek 217)
https://www.oslovma.hu/Archiv/Valasz24.pdf
Rövid hírek a nemzetiségi választások előkészítéséről
A nemzetiségi civil szervezetek 2024. évi támogatása
A Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága jóváhagyása alapján a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. döntést hozott a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nemzetiségi civil szervezetek 2024. évi költségvetési támogatásáról. A döntési listát itt tekinthetik meg:
Nemzetiségi táborok 2024. évi költségvetési támogatása
A Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága jóváhagyása alapján a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. döntést hozott a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nemzetiségi táborok 2024. évi költségvetési támogatásáról. / Döntési lista:
Felhívás a 2024. évi „Pro Cultura Minoritatum Hungariae” Díjra történő jelölésre
A Békéscsabai Evangélikus Nagytemplom felszentelésének 200. jubileuma
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/06/templomunnep-bekescsaba-rendezvenysorozat
„A kétszáz éve felszentelt Nagytemplom maga Békéscsaba”
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/06/nagytemplom-ketszaz-eve-felszentelt
Iskolakertjükben szorgoskodnak a tótkomlósi szlovák iskola diákjai
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/06/iskolakert-totkomlosi-diak-galeriaval
Ki is volt Áchim L. András? - Parasztpolitikus, képviselő, szerkesztő
Békéscsabai szlovák családba született. Apja Áchim András, anyja Prisztavok Ilona. Édesanyja korán meghalt, később apja újranősült, de aztán ő is viszonylag fiatalon elhunyt. Áchim a tanulmányait a csabai algimnáziumban, majd a szarvasi főgimnáziumban végezte, ahol nagybátyja, Áchim Ádám evangélikus esperes felügyelete alatt tanult.
https://behir.hu/meselo-muzeum-ki-is-volt-achim-l-andras
Ünneplőben a békéscsabai szlovák gimi
https://behir.hu/unneploben-a-bekescsabai-szlovak-gimi
Soltész Miklós államtitkár a békéscsabai szlovák iskolában
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/03/ket-diak-kapott-osztondijat-a-szlovak-iskolaban
A csabai magyar nyelven jól megértették egymást a szlovákok
Nemcsak tanítani és tanulni kell, hanem használni is / Hankó András: A békéscsabai szlovák tájnyelv mindennapi szóhasználata a XX. század második felében című kiadványának bemutatóját tartották szerdán a Szlovák Kultúra Házában, a Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete csabai régiója szervezésében. A nemzet a nyelvében él – sokszor hangzik el a szlogen. A rendezvényen kiderült az is, hogy a szlovák nyelv árnyalatai, tájszólásai egyedi kincset képviselnek, mely sokszor magára az életvitelre és a körülményekre is rámutat a szóhasználat által.
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/03/hanko-andras-bekescsaba-szlovak-kiadvany-dedikalas
Népdaloktól volt hangos a Békés megyei könyvtár
Nagypénteki mosdás: Felfrissítő szlovák néphagyomány Békéscsabán
https://behir.hu/nagypenteki-mosdas-egy-felfrissito-szlovak-nephagyomany-bekescsaban
Békében egymással – Nemzetiségi sporthétvége Gyulán
https://behir.hu/bekeben-egymassal-ezuttal-gyula-adott-otthont-a-nemzetisegi-sporthetvegenek
Gyászol a csabai szlovák közösség
Sokan megemlékeztek a minap elhunyt Olga néniről, a békéscsabai szlovák iskola egykori tanáráról, a Csabai Szlovákok Szervezetének tagjáról. Krajcsovics Hajnalka, a Csabai Szlovákok Szervezetének elnökségi tagja elmondta, Fodor Ferencné Olga néni meghatározó személyisége volt a békéscsabai szlovák közösségnek. Sokakat tanított a hagyományok őrzésére, ápolására, továbbadására. – Legyen neki könnyű a föld, ma már az angyalokkal énekel nekünk – emelte ki Krajcsovics Hajnalka, utalva ezzel arra is, hogy Olga néni a Čabianska ružička, vagyis a Csaba rózsák tanára, énekese is volt. (beol.hu)
103. születésnapját ünnepelte Králik Andrásné, született Hankó Zsófia
Évekig a szlovák nyelvű istentiszteleteket látogatták, ő maga részben szlovák nyelvű iskolában tanult. Egy-egy szlovák nyelvű imát vagy szertartást ma is pontosan megért.
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/04/103-eves-a-bekescsabai-osi-neni
180 német, szerb, horvát, szlovák és román nemzetiségi diák
https://www.beol.hu/helyi-kultura/2024/03/nemzetisegi-sporthetvege-gyula-galeria
A 25. szlovák teadélutánt tartották meg Kétsopronyban
Nemzetiségi konferenciát tartottak a szarvasi pedagógiai karon
Egyre kevesebben vallják magukat szlováknak Békésben
Békés vármegyei fórumát tartotta a szlovákság a Kétsopronyi Művelődési Házban, ahol Békés Vármegye Szlovákságáért elismeréseket is átadtak. Nyáriné Szlávik Mária, a Medgyesegyházi Szlovák Önkormányzat elnöke és Csicselyné Korbely Zsuzsanna, a Szarvasi Szlovák Klub vezetője részesült a rangos kitüntetésben. A szlovákság kétsopronyi eseményén az elmúlt öt év munkája mellett a közelgő választásokról is esett. Műsort adott a helyi Horenka Szlovák Hagyományőrző Népdalkör. / Hollerné Racskó Erzsébet, az országos szlovák önkormányzat elnöke és Paulik Antal, a hazai szlovákok parlamenti szószólója – aki kétsopronyi származású – kiemelte, a 2022. évi népszámlálás során a nemzetiségek létszáma tovább csökkent. – Ez a jelenség meglepett, főleg azért, mert a korábbi népszámlálások során azt gondoltuk, hogy a magukat szlováknak vallók alacsony száma azzal is összefügg, hogy a nemzetiségre vonatkozó kérdések a kérdőívek végén voltak. Mivel pedig ezekre már nem volt kötelező válaszolni, sokan nem tartották fontosnak. Emellett arra is gondoltunk, hogy sokan nem akarták nyíltan megvallani nemzetiségüket, amikor személyesen találkoztak a népszámláló biztossal – hangsúlyozta Paulik Antal. – Kiderült azonban, hogy annak ellenére, hogy a nemzetiségi kérdések az űrlap első harmadában szerepeltek, és hogy a válaszadók több mint hetven százaléka elektronikusan, otthon, a biztosok jelenléte nélkül töltötte ki a kérdőívet, a szlovákok száma nem hogy nem nőtt, hanem mintegy tizenhét százalékkal csökkent. Paulik Antal kitért arra, Békésben csaknem felére csökkent a magukat a szlovák nemzetiséghez tartozók száma. A csökkenés csaknem valamennyi olyan településre jellemző, ahol az elmúlt öt évben működött szlovák nemzetiségi önkormányzat. A két kivétel Csorvás, ahol hárommal többen vallották magukat szlováknak, és Medgyesegyháza, ahol harmincan. – Bár a népességcsökkenés általában is jellemzi Békés vármegyét, mégis a szlovákok számának csökkenése kiugró országosan is. Vizsgáljuk, mik azok az okok, amelyek ide vezethettek – ecsetelte Paulik Antal. – Az egyik lehetséges ok, hogy a népszámlálásban való részvételre történő mozgósítás a cenzus eredeti dátumát megelőző hónapokban, vagyis 2021 júliusától megkezdődött. Ezt követően azonban, a Covid-járvány miatt a kormány egy évvel elnapolta a népszámlálást, ez pedig eredményezhette azt, hogy az emberek egy része megfeledkezett a nemzetiségi adatok fontosságáról. A további okokat még keressük.
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/03/szlovaksag-nemzetisegi-bekes
Szlovák táncokkal ismerkedtek az elekiek
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/04/szlovak-tancokkal-ismerkedtek-az-elekiek-galeriaval
Benépesült a csorvási szlovák emlékház
https://www.beol.hu/helyi-kultura/2024/04/szlovak-emlekhaz-es-kozossegi-haz-programok
Arany minősítést kapott a csorvási kolbász a diószegi fesztiválon
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/03/csorvas-fesztival-arany-minosites
A békéscsabai szlovák önkormányzattal egyeztetett a főispán
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/04/a-szlovaksag-jelene-jovoje-beszelgettek
Tótkomlós ünnepelt, díjakat adtak át
Ünnepi képviselő-testületi ülésen emlékeztek meg a tótkomlósiak egy jeles történelmi dátumukról: 80 szlovák család érkezett 1746-ban a lakatlan Komlós-pusztára és kezdett új életet. Idén már 278. évfordulóját ünneplik Tótkomlós újratelepítésének és 30. évfordulóját a várossá nyilvánításnak. Erre az alkalomra érkeztek a testvértelepülések delegációi is Komlósra. Hazalátogatott Závada Pál Kossuth-díjas díszpolgár is.
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/04/varos-nap-totkomlos-galeriaval
A Jadviga párnája című filmet 25 éve forgatták
Tótkomlós díszpolgárának, Závada Pál Kossuth-díjas írónak a regényéből készült Jadviga párnája című filmet 25 éve forgatták. Az alkotók az egyik helyszínen, Tótkomlóson ismét találkoztak azokkal, akik szereplői, statisztái voltak a születendő filmnek.
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/04/a-jadviga-parnaja-cimu-filmet-25-eve-forgattak
Doki Hrabal-sörözőt nyitott - Egy kis Csehország Békéscsabán
2024. március 28. - (Nyemcsok László - beol.hu)
Kóstold meg Csehországot! Ez volt a mottója 2024. március 28-án a békéscsabai, Lázár utcai Hrabal-söröző megnyitójának. Szpisák Attila tótkomlósi lelkész Luther Mártontól kezdődően végigvitte a sörfőzés jelentőségét, és áldását adta az új helyre. Amiről Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere elmondta, újabb színfolt a városban, egy csabai vállalkozó által: – Örömteli, hogy egy újabb fiatalember lát fantáziát abban, hogy Békéscsabán nyisson vendéglátóhelyet. Az pedig ugyancsak figyelemre méltó, hogy egy kis Hrabal-kiállítás is kapcsolódik a söröző nyitásához. Jómagam is kedvelem a kiváló cseh söröket, és immáron ezekhez városunkban is hozzájuthatunk. / Martin Imre, a budapesti Ferdinánd Monarchia Cseh Sörház tulajdonosa kiemelte, örömteli egy olyan gasztrokulturális hely megnyitóján jelen lenni, ahol Hrabal eszmeisége életre kel. Történetekben, sörökben, emberközeliségben. Ahogy Martin Imre fogalmazott, biztos abban, hogy ez a csabai Hrabal-söröző egy kellemes, gasztronómiai újdonságokat felvonultató, a hagyományokat őrző találkozóhely lesz. Mindez köszönhető Orvos Miklósnak (Dokinak) és az őt mindenben támogató édesanyjának, Katinak. / Kiszely András, a békéscsabai szlovák önkormányzat elnöke – aki maga is a gasztronómia, a különböző, nemzetiségi ételek történetének felkutatója, továbbadásának híve – elmondta, ezzel a vendéglővel tovább gazdagodott a város. / Vétek György, aki a budapesti Hrabal-söröző törzsvendége és törzsírója is, kiemelte, Hrabalt emberközeli történetei miatt magyar rajongói úgy emlegetik: olyan magyar író volt, aki véletlenül csehül írt. Ezt támasztja alá, hogy a Sörgyári capricciót vagy a Szigorúan ellenőrzött vonatokat a mai napig sokan magyar szerző művének tartják. Hasonlóan a Hóvirágünnephez vagy az Őfelsége pincére voltam című művéhez. Orvos Miklós elmondta, reméli, hogy az eredeti, a nymburki sörgyárból származó italok, valamint a cseh gasztronómia egyéb remekei mellett jólesően beszélgetnek majd egymással estéről estére vendégeik.
Lipták ica néni a békéscsabai piacon: „Já szom csisztá szlovácska”
– Készíthetek egy képet? – kérdezem egy idősebb nénitől, aki évtizedek óta árul virágot. – Hát én nem szólok semmit. – Nagyon illatosak, kár, hogy szagos fotót nem lehet készíteni. – Az illatot azt nem lehet fényképezni. – Régóta jár ki a piacra? – 68 éve; a 88-ikat taposom. – Hú! A nagymamámmal a hetvenes évek végén már én is jártam a piacra. De akkor még nagyon sokan beszéltek szlovákul. –Já szom csisztá szlovácska. (Tiszta szlovák vagyok – mondja Liptákné Ica néni.)
https://behir.hu/ildiko-nagyhalat-fogott-a-piacon-a-legnagyobbat
A békéscsabai szlovákok topenyectől, szvetlótól és strigától is tartottak
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/03/csabai-szlovakok-osi-hiedelmek-kiszely-andras
Tisztújító közgyűlés a Csabai Szlovákok Szervezeténél
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/03/elnokvaltas-csabai-szlovakoknal
Bál a CsabaParkban
Két ember jön ide: aki szlovák, és aki szlovák akar lenni
https://behir.hu/ket-ember-jon-ide-aki-szlovak-es-aki-szlovak-akar-lenni-bal-a-csabaparkban
Igazi szlovák sztrapacskát főznek Budapesttől mindössze 20 percre
https://streetkitchen.hu/cikkek/teszteltuk/koliba-chopok-felzabaltuk-light-sztrapacska/
Felzabáltuk a Koliba Chopokot (videó):
A szlovákságot érintő témákról tárgyaltak Békéscsabán
2023-ban is aktívak voltak a békési nemzetiségi önkormányzatok
A békési szlovákok is bekapcsolódtak az országos és vármegyei szlovák nemzetiségi programokba, saját programként pedig márciusban nőnapot, szeptemberben városi szlovák napot ünnepeltek. A Madzagfalvi Napokon is főztek. Ebben az évben sem maradhatott el a városi általános iskolások számára kiírt rajzpályázat, amelyre 175 pályamunka érkezett be.
Békéscsabai szlovák hiedelmek
https://www.facebook.com/events/1579126486173203
Krupa András: Az emberrel kapcsolatos szlovák népi hiedelmek Békéscsabán, Tótkomlóson és Csanádalbertin
https://www.oslovma.hu/Archiv/Krupa-Hiedelmek.pdf
Kolbásztöltő verseny Pilisszántón
Határréti-víztározó / Placskó - Pilisszántó
+ oSlovMa-archív: https://www.facebook.com/oslovma/posts/3299548710144082 / https://www.facebook.com/oslovma/posts/pfbid02yz89RH8uAqJPVYbMaGa9oL4nxmRc8hSRAnE4zee8x53wB1f14txkfi26GZCBzRRwl
Pilisi Szlovákok Regionális Farsangi Bálja
2024. február 3-án Esztergomban
Videó: https://youtu.be/3QO_JzhHlY0
Tótkomlóson is ápolják szlovák báli hagyományaikat
Ismét nagy sikerrel rendezte meg a helyi szlovák nemzetiség a szlovák bált Tótkomlóson. A társasági eseménynek sok évtizedes hagyománya van a városban.
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/02/apoljak-szlovak-bali-hagyomanyaikat
Békéscsabai tuti fánkrecept a farsang farkára
A farsang a békéscsabai szlovákoknál a nagyböjt előtti utolsó három napra, az úgynevezett farsang farkára összpontosult. Ekkor öltötték magukra férfiak és nők a maszkokat, álarcokat, és fel-alá járkáltak az utcákon, szervezett menetekben. Majd bálokba, fonókba megérkezve táncos mulatságokat tartottak. Ez afféle vidám télbúcsúztató volt.
Hagyományőrző tollfosztás a telekgerendási szlovák tájházban
A civileket köszöntötték Mezőberényben
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/01/a-civileket-koszontottek-mezoberenyben-2
NVI: 2730 települési nemzetiségi önkormányzati választást kell kitűzni
2024. január 18. - (mti)
A Nemzeti Választási Iroda közzétette, mely településeken kell kitűznie a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását a Nemzeti Választási Bizottságnak: a lista szerint 2730-at, míg öt évvel ezelőtt 2715 ilyen választást írt ki a bizottság. Az NVI honlapján emlékeztetett, hogy Magyarországon 13 hivatalos nemzetiség van: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. Hozzátették: a nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében ki kell tűzni a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozók száma eléri a 25-öt, vagy ha a településen a nemzetiségi önkormányzati képviselők előző általános választását követően megalakult az adott nemzetiség települési önkormányzata, és az adott nemzetiséghez tartozók száma eléri a 20-at. Akkor is ki kell tűzni a választást, ha a településen nemzetiségi köznevelési intézmény, nemzetiségi szakképző intézmény vagy nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény működött az általános választás évét megelőző év december 1-jén. Az NVI jelezte: az első két esetben a legutóbbi népszámlálás nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire adott válaszok alapján határozták meg a településeket, ahol a nemzetiségi választást ki kell tűzni, míg a harmadik esetben az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal küldte meg a szükséges adatokat. A nemzetiségi választást a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki legkésőbb a szavazás napja előtti hatvankilencedik napon, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára. A helyi önkormányzati képviselők választását egy napon tartják az Európai Parlament magyar tagjainak választásával, június 9-én. Az NVI a honlapján nemzetiségi bontásban közzétette, mely településeken kell kitűzni a nemzetiségi választást. A lista szerint összesen 2730 ilyen választást kell az NVB-nek kitűznie. A legtöbbet, 1283-at a roma nemzetiségnek, a legkevesebbet, 16-ot a szlovénoknak. A bolgárok 39, a görögök 44, a horvátok 137, a lengyelek 60, a németek 575, az örmények 32, a románok 145, a ruszinok 60, a szerbek 68, a szlovákok 164, az ukránok 107 választást tartanak szerte az országban. A nemzetiségi választópolgároknak regisztrálniuk kell magukat, ha részt szeretnének venni a nemzetiségi önkormányzati választáson.
Mely településeken tartható nemzetiségi önkormányzati választás?
https://www.valasztas.hu/sajtokozlemeny%20-%202024/1
Lista nemzetiségenkénti bontásban:
https://www.valasztas.hu/documents/d/guest/nemzetisegek-varmegyenkent-es-telepulesenkent
A helyi nemzetiségi önkormányzatok 2024. évi működési támogatása
(bgazrt.hu) A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. ezúton közzéteszi a helyi nemzetiségi önkormányzatok 2024. évi működési költségvetési támogatásának összegét. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2024. évi működési költségvetési támogatás összegének meghatározása a 2022-es népszámlálási adatok figyelembevételével történt. Ennek megfelelően a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása 520.000 Ft/év. Azon települési nemzetiségi önkormányzatok esetében, ahol a településen a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire adott válaszok alapján az adott nemzetiséghez tartozók száma meghaladja az 50 főt: 1.040.000 Ft/év. Azon területi nemzetiségi önkormányzatok esetében, ahol a vármegyében (fővárosban) az adott nemzetiséghez tartozó, törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok és átalakult nemzetiségi önkormányzatok száma legalább 10, de legfeljebb 20: 1.040.000 Ft/év. Azon területi nemzetiségi önkormányzatok esetében, ahol a vármegyében (fővárosban) az adott nemzetiséghez tartozó, törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok és átalakult nemzetiségi önkormányzatok száma meghaladja a 20-at: 2.080.000 Ft/év. (Forrás: Magyarország központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 9. melléklet I. pontja)
A helyi nemzetiségi önkormányzatok 2024. évi feladatalapú támogatása
A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja
Szlovákiából jött az új magyar film, ami nálunk most aligha készülhetne el
Videó: https://youtu.be/MKysKc8-ntk
A Hatalom úgy kezdődik, hogy egy kormánytag vadászbalesetben agyonlő egy falusi fiút. Úgy folytatódik, hogy a kormánynak dolgozó intéző megpróbálja eltussolni az ügyet.
https://24.hu/kultura/2024/01/18/hatalom-kritika-prikler-matyas-hajdu-szabolcs-film/
Náš Santovčan Michal Kormos v novom filme Moc
Hatalom - Prikler Mátyás új filmje
https://felvidek.ma/2023/04/hatalom-prikler-matyas-uj-filmje/
Hatalmas sikert aratott Pozsonyban Prikler Mátyás filmje
amelyben több szlovákiai magyar színművész is szerepel
Film a hatalmasok tehetetlenségéről és a tehetetlenek hatalmáról
Érdemes megnézni
Hogyan működik a politikai hatalom rejtett gépezete
A Hatalom című film rotterdami világpremierje
Interjú Prikler Mátyás rendezővel
https://ujszo.com/kultura/hamarosan-a-mozikban-interju-prikler-matyas-rendezovel-video
Prikler Mátyás. Saját nyelvén a hatalomról
https://vasarnap.com/piheno/prikler-matyas-sajat-nyelven-a-hatalomrol
Roman Polák, a Szlovák Nemzeti Színház rendezője is szerepet kapott
https://ujszo.com/kultura/ha-komcsi-kell-vagy-ugynok-megtalaljak
„Csak hajtó vagyok, ne lőjetek!”
https://ujszo.com/kultura/csak-hajto-vagyok-ne-lojetek
Robert Fico Budapesten tárgyalt Orbán Viktorral
Nagy az elégedettség mindkét oldalon / Orbán Viktor miniszterelnökkel és Novák Katalin köztársasági elnökkel is találkozott Robert Fico első hivatalos magyarországi látogatásán, amelyre a szlovák kormány több minisztere is elkísérte. A megbeszélések legfontosabb témái a szlovák kormányhivatal tájékoztatása szerint a közlekedési infrastruktúra közös fejlesztésének lehetőségei, és a határon átnyúló együttműködés voltak, de a két kormányfő megbeszélte az európai és a világpolitika aktuális kérdéseit is. / „Köszönöm, hogy itt voltál velünk, Robert”
https://444.hu/2024/01/16/koszonom-hogy-itt-voltal-velunk-robert
Videó: https://video.hirtv.hu/embed/288504
Volt egyszer egy Magyarország (fotók)
Gazdag ecseri parasztcsalád / Ínségkonyha Moravánban / Kisbíró Körmöcbányán / Vácrátóti vigadalom / A fiumei kikötőből Amerikába
https://mindenamieger.blogspot.com/2015/02/volt-egyszer-egy-magyarorszag-fotok.html
Fotóalbum a Nógrád és Heves megyei szlovák településekről
MI EZEK VAGYUNK - Letölthető
https://www.oslovma.hu/Archiv/NovohrSl.pdf
Magyarországi szlovákok esküvői népviselete
Letölthető - https://www.oslovma.hu/Archiv/SvadKroj.pdf
Pilisszentkereszti szlovák népdalok
1956 - Pilisszentkereszt / Pilisszentlászló / Pilisszántó / Csobánka / Perbál
1956 Pest megyében I. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006)
Pilisszentkereszt régi képeslapokon
Pilisszentkereszti életképek (Fortepan)
Pilisszentlászló régi képeslapokon
A Magyarországi Szlovákok Közösségi és Jogi Támogató Irodája
szolgáltatásait térítésmentesen nyújtja a szlovák nemzetiségi közösséghez tartozók számára.
https://mszka.hu/kozossegi-es-jogi-tamogato-iroda/
Az alföldi szlovákok találkozója Nagylakon
A program első részében a nagylaki szlovákok érkezésének 220. évfordulója alkalmából emlékplaketteket adtak át. Ezt a Csabai Szlovákok Szervezete és elnöke, Lászik Mihály is megkapta. Magyarországról még emlékérmet kapott az Országos Szlovák Önkormányzat és elnöke, Hollerné Racskó Erzsébet, valamint Pecsenya Edit, a békéscsabai Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium igazgatója. A rendezvény második részében a 2024-es közös projektek együttműködési megállapodásai kerültek terítékre.
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/01/bekesbol-is-kaptak-rangos-szlovak-elismereseket-nagylakon
Az evangélikus, szlovák Mária is benne van a Čabiansky kalendárban
2024. január 6. - (Nyemcsok László - beol.hu)
A csabai szlovákságot és a csabaiságot 1936 óta meghatározó, egyedülálló kalendárium a nemrégiben megjelent számában száz oldalon a párhuzamok mentén dolgozza fel a városi élet meghatározó intézményeit, közösségeit, partnerségi vonatkozásait. Ugyanúgy a közösen kialakított értékekhez, akciókhoz, mint például Csabagyöngye Kulturális Központ, a csabai nyomdászok, repülősök. – Bemutatja a Čabiansky kalendár a jubiláló, értékes csabai embereket is, mind az egyszerű emberi, mind a művészeti és szlovák szakmai érintettséggel – hangsúlyozta Krajcsovics Hajnalka, a Csabai Szlovákok Szervezetének ügyvezetője. – Természetesen a gasztronómia sem hiányozhat, a kiadvány az alföldi szülőhelyünk és a gyermekkorunkban átélt, fennmaradt, természetes ízeket, és a szlovákságunk hegyes, erdős tájairól, ízeiből fakadó különböző, jellegzetes ételfogásokat egyaránt bemutatja. Nem hagyták ki a Kalendárból az olyan komolyabb, történelmi témákat sem, mint például a nemzetiségi törvény módosításai és az 1848-as események szakmai elemzése. És mi az, ami az éves aktualitások mellett a kiadványnak kalendáriumi, évkönyvi tartalmat? Nem más, mint a naptári rész, ahol a magyar és szlovák névnapok egyaránt szerepelnek (kiegészítve a csabai, evangélikus Mária nappal), a jegyzetelő sorokkal, melyek fotóillusztrációkkal az aktuális csabai választási körzeteket mutatják be egy-egy pillanatképpel. Tehát a párhuzamok mellett látható a múlt-jelen-jövő hármassága.
Čabiansky kalendár / Archív (Letölthető / Stiahnite si):
https://www.slovak.hu/kiadvanyok/cabiansky_kalendar_2023.pdf
https://www.slovak.hu/kiadvanyok/cabiansky_kalendar_2022.pdf
http://www.slovak.hu/kiadvanyok/cabiansky_kalendar_2021.pdf
http://www.slovak.hu/kiadvanyok/cabiansky_kalendar_2020.pdf
https://www.slovak.hu/kiadvanyok/cabiansky_kalendar_2019.pdf
http://www.slovak.hu/kiadvanyok/kalendar2018.pdf
http://www.slovak.hu/kiadvanyok/kalendar2017.pdf
http://www.slovak.hu/kiadvanyok/kalendar2016.pdf
http://www.slovak.hu/kiadvanyok/kalendar2015.pdf
http://www.slovak.hu/kiadvanyok/kalendar2012.pdf
http://www.slovak.hu/kiadvanyok/kalendar2011.pdf
http://www.slovak.hu/kiadvanyok/kalendar2009.pdf
http://www.slovak.hu/kiadvanyok/kalendar2008.pdf
Elkezdték az évet a csabai közösségek a Szlovák Kultúra Házában
2024. január 6. - (beol.hu)
A Szlovák Kultúra Házában a Csabai Szlovákok Szervezetének csoportjai közül a 2024-es évet a megváltozott munkaképességűek csoportja indította el csütörtökön. Krajcsovics Hajnalka, a Csabai Szlovákok Szervezetének ügyvezetője hangsúlyozta, az újév köszöntése mellett a szervezet tisztújító előkészítő bizottságának fiataljaival a választási év aktuális feladatairól is egyeztettek. Krajcsovics Hajnalka szomorú kötelességének is eleget tett, elmondta, hogy elhunyt Lopusnyi Marika néni, aki a vármegye szlovákságának meghatározó személyisége volt, tótkomlósiként a Csabai Szlovákok Szervezetéhez is kötődött. Az ügyvezető hangsúlyozta, kivételes tagot és embert veszítettek el.
Kürtös / Trubnik - Pilisszentlászló / Senváclav
https://www.facebook.com/senvaclav/photos/a.960059350671247/1471917639485413
2024. december: https://www.oslovma.hu/XXX/Kur24dec.pdf
2024. november: https://www.oslovma.hu/XXX/Kur24nov.pdf
2024. október: https://www.oslovma.hu/XXX/Kur24okt.pdf
2024. szeptember: https://www.oslovma.hu/XXX/Kur24sep.pdf
2024. augusztus: https://www.oslovma.hu/XXX/Kur24aug.pdf
2024. június: https://www.oslovma.hu/XXX/Kur24jun.pdf
2024. május: https://www.oslovma.hu/XXX/Kur24maj.pdf
2024. április: https://www.oslovma.hu/XXX/Kur24apr.pdf
2024. március: https://www.oslovma.hu/XXX/Kur24mar.pdf
2024. január: https://www.oslovma.hu/XXX/Kur24jan.pdf
A budapesti Szlovák Intézet rendezvényei
https://www.oslovma.hu/XXX/InstPpHu.pdf
Székhely: 1088 Budapest, Rákóczi út 15. ● Nyitvatartási idő: hétfő - csütörtök 10-18, péntek: 10-14 ● https://www.facebook.com/sibudapest ● www.mzv.sk/sibudapest ●
