alt : header1.swf



Thu07182019

Posledná aktualizácia06:01:20

Szoborcsoport Bartók Béláról Rákoskeresztúron

bartokb1Szlovák népdalok - „A bronzból éneklő idő” - Bartók Béla munkájának emléket állító különleges szoborcsoportot mutattak be 2014. január 16-án Budapesten: Babusa János alkotása 1915 januárját idézi fel, amikor a fiatal zeneszerző épp szlovák és német lányoktól gyűjtött népdalokat Rákoskeresztúron.

A rákosligeti Gregor József Általános Iskolában bemutatott kompozíciót 2015 januárjában állítják ki végső helyére. Egyelőre a szobor gipsz alapja látható a következő hetekben az iskola épületében, majd elszállítják, hogy megkapja bronz bevonatát. Közterületen, főtéren, vagy esetleg a rákoshegyi Bartók-ház közelében szeretnék elhelyezni a szoborcsoportot, de erről később születik döntés - mondta el Babusa János szobrászművész az MTI-nek. A tervek szerint a szoborkompozíció egyedülálló jelleget is ölthet, amennyiben megvalósul az alkotó elképzelése. Eszerint amint megközelíti valaki Bartók és a gramofonjába éneklő fiatal lányok bartokb2alakját, fény vetül a csoportra, sőt, felcsendül az 1915. január 15-én rögzített eredeti hangfelvétel is. Babusa János terve szerint pont a százéves évforduló napján avatják fel végső helyén a bronz szoborcsoportot. „A bronzból éneklő idő” című beszédében a szoborcsoportot és annak alkotóját Jánosi Zoltán, a Nyíregyházi Főiskola rektora és a Kölcsey Társaság elnöke méltatta. (mti)

Bartók szlovákiai kapcsolatai
http://www.parlando.hu/Csehi.htm

Bartók Béla és egy Duna-völgyi zenei integráció lehetősége
http://www.muzsikalendarium.hu/muzsika/index.php?area=article&;id_article=593

Bartók Béla személyiségéről és művészi világképéről
http://www.c3.hu/scripta/thalassa/95/12/04horgas.htm

Népdalkutatás és nacionalizmus
http://www.zti.hu/bartok/exhibition/hu_P9.htm

Bartók Béla: Faji tisztaság a zenében
http://mek.oszk.hu/05200/05222/html/gmbartok0008.html

Bartók Béla: Négy szlovák népdal
http://www.youtube.com/watch?v=_ElojNxnAag

Bartók Béla: Három szlovák és két magyar népdal
http://www.youtube.com/watch?v=HgczJONOzgo

Megjelent Bartók szlovák népdalgyűjteménye

altBartók Béla Tót népdalok című gyűjteményének piszkozatát Szlovák népdalok címmel jelentette meg a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola tanára, Käfer István. A kiadvány a népdalgyűjtemény mellett tartalmazza a gyűjtő feljegyzéseit és gondolatait is. Trianon tragédiáját nem lenne szabad visszafelé vetítenünk a történelemre, a korábbi Magyar Királyságot úgy kellene megőrizünk az emlékezetben, ahogy volt - mondta a Kossuth Rádiónak Käfer István. Hozzátette: tudnunk kell viszont, hogy a Magyar Királyság nem a magyar etnikum királysága volt, hanem például a szlovákoké is. Bartók korában ez természetes volt, és amikor a zeneszerző 1911-ben elment a Felvidékre, úgy találta, hogy az ottani tótoknak van a legszebb és legnagyobb népköltészetük Magyarországon, amilyen még a magyaroknak sincs. Több mint ezerhatszáz népdalt gyűjtött össze, ezeket a szlovákok ki is adták. A zeneszerző 1923-ban ugyanis eladta Szlovákiának a gyűjteményt, de a piszkozata itt maradt. Ezen tovább dolgozott, és 1938-ban még egyszer letisztázta az anyagot, mert úgy látta, hogy a szlovákok nem szakszerűen foglalkoztak a kiadással. A most megjelent kiadvány ezen a piszkozaton alapul. (n/h) - Hallgassa meg!

Nem magyar nyelvű hungarikum

altPáratlan könyvbemutatóra került sor a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Klebelsberg-termében. Käfer István neves hungaro-szlovakológus szerkesztésében megjelent a főiskola Gerhardus Kiadójának gondozásában Szlovák népdalok. Bartók Béla Tót népdalok című gyűjteményének „piszkozata” I. könyv, melyhez Kiss-Rigó László megyés püspök írta az előszót.

A fülszövegből tudjuk, Bartók Béla népdalgyűjteménye, a Tót népdalok északi szomszédjaink folklórkincsének meghatározó anyaga. A gyűjtést 1918 után érthető okokból nem folytathatta. Ez életművének ismeretlen része. 1923 után ugyanis, amikor kéziratát közlésre átadta a Matica slovenskának, az itthon maradt piszkozaton tovább dolgozott, sőt 3-4 ládában Amerikába is magával vitte. Ezt a piszkozatot jelentette most meg Käfer István az eredeti támlapok fénymásolatával, a szlovák szövegekkel, illetve magyar és angol nyersfordításukkal, valamint Bartók eredeti jegyzeteivel. A gyűjteményt a szlovák zenetudomány is feldolgozta és publikálta, a piszkozat viszont ebben a formájában a további kutatásokat hivatott előmozdítani. Annál is inkább, mivel a szlovák népdalkincs a magyar-szlovák altszellemi összefüggésrendszer alapvető dokumentuma.

Bartók 1400 szlovák népdalt gyűjtött, a most megjelentetett 600 oldalas kötetbe csupán 160 fért bele. Nekünk az a fontos, fogalmazott a témával immár 30 éve foglalkozó professzor, hogy a magyar kutatás megkapja a fénymásolt, olvasható és használható anyagot, ugyanis ez egy régi gyűjtés, amelyet Bartók még 1923-ban eladott a szlovákoknak, és ők meg is jelentették 3 kötetben. „Mi nem láttuk azt a kéziratot, amit Bartók a szlovákoknak odaadott, mint ahogyan ők sem ismerik a miénket. Miként a szlovákok, úgy mi sem vállalkoztunk az anyag zenei rendezésére. Közreadjuk a gyűjtést, s ezek után, tessék, a magyar zenetudomány, folklorisztika stb. foglalkozzon vele”.

altA két gyűjtést nem is akarják összevetni, ahogy a szerkesztő érvel, nem az ő dolguk. Annak örülnének a legjobban, ha egy közös szlovák-magyar együttműködés alakulna ki a jövőben ezzel kapcsolatosan. A további munkálatokról elmondta, a Bartók-gyűjtésből legalább még 6 kötet megjelenhetne, noha ahhoz szponzorok, támogatók kellenének. Az első kötet Kiss-Rigó László megyés püspök személyes ismeretsége révén látott napvilágot, csak remélni lehet, hogy lesz folytatása. Käfer István úgy látja, a könyv megjelentetése mindenféle szempontból a magyar kultúra belügye. Bartók igazán a Szent István-i ország egységében gondolkodott. „Amikor a szlovák népdalokat gyűjtötte (ő tót népdaloknak nevezte őket), akkor azt mondta, ebben az országban a tótoknak van a leggazdagabb népdalkincsük. Mi tiszteljük a Szlovák Köztársaság szuverenitását, tiszteljük a kapcsolatokat, de ez az anyag tulajdonképpen hungarikum, nem magyar nyelvű hungarikum. Az, hogy a szlovákok kiadták, az természetes, mert ugyanakkor szlovakikum is. Nekünk igényünk van a Felvidék kultúrájára, a mai Szlovákia kultúrájára, történetileg, a magyar kultúra szempontjából van szükség rá, ugyanakkor nem szakíthatjuk ki abból a szlovákot. Nekünk a szlovák nem idegen, a szlovákot ugyanúgy kell tanulmányozni, mint egy magyarországi hungarus nem magyar nyelvű értékét ennek az országnak”.
A professzor nagy kísérletnek tekinti a megkezdett munkát, ugyanakkor biztos benne, hogy a könyv fel fogja kelteni a szakma és az olvasók érdeklődését. (szm)