Tallózó - Szlovák vonatkozású cikkek - 2011. március (III.)

Magyarul ● 2011. március (III.)

Imrich Fuhl válogatásában

Budapest visszahívta a pozsonyi magyar konzult

A HZDS szerint a szlovák államiság létjogosultságát vonta kétségbe

2011. március 28. - (mti)

Az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szerint az ok egy nemrégiben tett nyilatkozat. A lap értesülését még nem erősítették meg hivatalosan. Budapest a múlt hét elején visszahívta állomáshelyéről Farkas Gézát, a Magyar Köztársaság pozsonyi konzulját - állította az Új Szó című szlovákiai magyar napilap hétfői kiadásában. „Értesüléseinket hivatalosan ugyan nem erősítették meg, de Farkas Géza teendőit mától (hétfőtől) helyettese látja el. A külképviselet titkárságának tájékoztatása szerint Bényi Katalin konzulhelyettes asszony áll a rendelkezésünkre. A magyar külügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa telefonos megkeresésünkre annyit mondott, nincs olyan információja, hogy Farkast visszahívták volna, bővebb tájékoztatást írásban ígért” - olvasható az Új Szóban. Az újság szerint Farkas Gézát szlovák szervezetek részéről az utóbbi hónapokban több bírálat érte egy interjúban tett kijelentései miatt, melyben a szlovákság történelmének egyes részeiről, elsősorban a Cirill-Metód-kultuszról beszélt, mondván, ez utólagosan kapott ekkora hangsúlyt, egyébként a középkor folyamán nem létezett, ellentétben a Szent István-kultusszal. „Szlovákia az állami attribútumokat, mint egyfajta licencet vette át, nem pedig sok évszázados küzdelemben harcolta ki őket. A szlovák társadalom ezeket a jegyeket magán viseli, történelmet és identitást nagyon nehéz mesterséges eszközökkel kialakítani” - magyarázta a konzul a Bumm.sk szlovákiai magyar hírportálnak adott, február 2-án megjelent interjújában. A nyilatkozat miatt tiltakozott a Matica slovenská, a Pánszláv Unió és a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS). Vladimír Mečiar pártja szerint a konzul a szlovák államiság létjogosultságát vonta kétségbe, ezért tiltakozásra szólította fel Mikuláš Dzurinda külügyminisztert. A szlovák külügyminisztérium nem kívánta kommentálni a konzul visszahívását - írta az Új Szó című szlovákiai magyar lap.

My, národ maďarský... - Mi, a magyar nemzet tagjai...

2011. március 24. - (kurgan - hornazem.blog.hu)

My, národ slovenský, azaz, mi, a szlovák nemzet, így kezdődik a szlovák alkotmány preambuluma. Mi, a magyar nemzet tagjai, így kezdődik a kormányzó Fidesz által elkészített magyar alkotmánytervezet preambuluma, amelyet nemzeti hitvallás elnevezéssel illetnek az illető illetékesek. A kezdőmondat miatt sokat bírált szlovák alkotmány preambulum pár sorral lejjebb megemlíti az országban élő egyéb nemzetiségeket és etnikumokat. A Fidesz tervezete nem tesz ilyet, aszerint Magyarországon csak magyarok (és vallásos emberek) élnek. Holott, ha egyvalamiben biztosak lehetünk az az, hogy Magyarországon nem csak magyarok élnek (és nem mindenki vallásos). A szlovák alkotmány preambuluma pedig régóta fájó pont a szlovákiai magyarságnak, hiszen egyértelműen kifejezi azt az élet sok területén megnyilvánuló hozzáállást, amely szerint a magyar és egyéb nemzetek, nyelvek, legfeljebb másodrendű, megtűrt szerepet tölthetnek be. A preambulum megváltoztatása időről időre felmerül, néha még Bugár Béla is szeretné elérni, hogy így kezdődjön az alaptörvény: mi, Szlovákia polgárai. Persze erre sosincs meg a politikai akarat a szlovák politikai elit részéről. Mint ahogy úgy fest, hogy Magyarországon sincs meg erre a politikai akarat. Annak ellenére sem, hogy a Fidesz többnyire elvárja a környező országoktól, hogy megemlítse a kisebbségeket, de magával szemben ezt már nem követeli meg. A jelenlegi kormány a jelek szerint tudomást sem akar venni arról a preambulumban, hogy az országban esetleg létezhetnek nem magyar, nem vallásos, sőt nemzetileg nem oly mértékben elkötelezett emberek. A fideszes preambulum-tervezet a 21-ik sorban tesz említést arról, hogy ebben az országban nem csak magyarok, hanem úgynevezett polgárok is élnek. Pedig szerintem fordított a helyzet: állampolgárok élnek itt, akik lehetnek magyarok, cigányok, szlovákok, zsidók, svábok, vallásosak, nem vallásosak, konzervatívok, liberálisok, kommunisták, ateisták, homokosok, hülyék, okosak, nők, és férfiak. Stb. Csak éppen a magyarok vannak a legtöbben, de ez szerintem nem jogosítja fel őket arra, hogy mindenki mást kirekesszenek. A fideszes tervezet szerint viszont az alaptörvény csupán a magyarok közötti szerződés, amely a nemzet akaratát fejezi ki. A polgárok az iromány szerint nem állam-, hanem nemzetpolgárok. A jóval rövidebb szlovák preambulum azzal foglalja össze mondanivalóját, hogy „tehát mi, Szlovákia polgárai”. A fideszes tervezet viszont azzal zárja mondanivalóját, hogy a polgárok a nemzet együttműködésére alapozzák az ország rendjét. Röviden összefoglalva, a szlovák alkotmány előszava mérföldekkel felvilágosultabb és sokkal kevésbé kirekesztő. Pontosabban, a Fidesz-féle kirekesztő. Kirekeszti a nem magyarokat, nem vallásosakat, nem mélynemzetieket. Miközben e sorokat írom, hallgatom az élő parlamenti közvetítést, ahol az alkotmánytervezetet „vitatja” éppen a Fidesz és a Jobbik, plusz Szili Katalin. Nem telik el perc anélkül, hogy a nemzet, magyar, aranybulla, szentkoronatan, kereszténység és hasonló szavak valamelyike el ne hangozzék. Azon gondolkodom, vajon miért ilyen fontos téma a nemzet, a magyarság kérdése, mi az ami arra kényszeríti a kormányt, hogy mindent ezen a prizmán keresztül közelítsen? Komolyan, már csömöröm van a nemzet és magyar szavaktól, annyit emlegetik. Itt, Magyarországon, vajon mi veszélyezteti a nemzetet, a saját kormányai bénaságán kívül? Mert azt még értem, ha valaki Felvidéken, Erdélyben - ahol az ember nap mint nap szembesül a többségi nemzettel, annak asszimilációs törekvéseivel - ezzel a témával kel és fekszik, bár ez sem jellemző és egészséges. De Magyarországon ugyan ki és mi veszélyezteti bárkinek a magyarságát? Amennyiben hasonló színvonalú preambulum-tervezet és ilyen parlamenti vita folyna a szlovák oldalon, feltehetőleg a Fidesz lenne az első, aki Brüsszelben tiltakozna annak kirekesztő volta miatt. Feltehetőleg már én is csomagolnék - miután hánytam egyet - és megfelelő célországot keresnék, ahol normális keretek között élhetném le életemet, ahol nem akarnak kirekeszteni, nem baszogatnak a nemzetiségem miatt. És nem akarnak ráerőltetni sem vallást, sem ilyen-olyan nemzettudatot. Tehát belenézve az m2 parlamenti közvetítésébe, Magyarországot zárnám ki elsőként a lehetőségek közül, mert bár magyar vagyok, az efféle magyar nacionalizmus számomra épp annyira avítt és büdös, mint bármely más nacionalizmus. Aranybulla ide vagy oda.

Népszámlálás - Magyar honlapon tájékozódhatunk

2011. március 27. - (Új Szó)

A népszámlálás hivatalos internetes oldala mellett néhány napja magyar nyelvű holnap is működik, a hazai magyar civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK) indította a www.nepszamlalas2011.sk címen. A weblapon többek között magyar nyelvű adatlap minta, kitöltési útmutató, valamint a legfontosabb információk találhatók, emellett a szerkesztők összefoglalták a leggyakrabban felmerülő kérdéseket. A népszámlálással kapcsolatban kérdezni is lehet, a választ a Gyakori kérdések menüpontban kell majd keresni. A kerekasztal népszámlálási kampányt is indít, például szórólapokat juttatnak el minden magyar háztartásba. A népszámlálással kapcsolatos közös felvilágosító munkát a szlovákiai magyarok körében az SZMK kezdeményezte. A kerekasztal tagszervezetein túl más szervezetek, cégek, magánszemélyek is bekapcsolódnak a munkába. A kampány önkéntes alapon zajlik, bárki részt vehet benne helyi, regionális és országos szinten egyaránt. A részvételi szándékot a Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebujete mať nainštalovaný JavaScript. e-mail címen lehet jelezni. A kampányhoz a civil szervezetek mellett csatlakozott az MKP és a Híd is. Utóbbi párt külön kampányt is kíván folytatni. A májusi összeírással kapcsolatban a népszámlálás lebonyolítója, a statisztikai hivatal is külön holnapot indított (www.scitanie2011.sk). Itt is ismertetik az alapvető tudnivalókat, a népszámlálási ívek mintáját - az összes nyelven, amelyeken ki lehet tölteni -, és kérdezni is lehet. A Statisztikai Hivatal emellett információs vonalat is létesített a kérdések megválaszolására: 02/50236215.

www.nepszamlalas2011.sk

A személyi kérdőív kérdései

1. Állandó vagy szokásos lakóhely; 2. Neme; 3. Születési idő; 4. Családi állapot; 5. Születési ország és hely; 6. Állampolgárság; 7. Előző lakóhelye; 8. A háztartás tagjai közötti kapcsolat; 9. Jelenlegi gazdasági aktivitás; 10. Foglalkozás; 11. Foglalkozási státusz; 12. Nemzet gaz da sági ág; 13. Munkavégzés helye; 14. Iskolai végzettség; 15. Tanulmányi szak; 16. Az iskola vagy egyetem helye; 17. A munkahelyre vagy iskolába történő utazás; 18. Élve született gyermekek száma; 19. Házasságkötés éve; 20. Nemzetiség; 21. Anyanyelv; 22. A leggyakrabban használt nyelv; 23. Felekezeti hovatartozás; 24. Számítógépes ismeretek.

Két hónap múlva megszámláltatunk

2011. március 27. - (Mózes Szabolcs - Új Szó)

Május 21-én népszámlálás lesz Szlovákiában, és egyebek mellett az is kiderül, hány magyar él az országban. A nemzetiség mellett egy sor egyéb jellegű kérdésre is válaszolnunk kell, a kérdőívek kitöltése kötelező, és a mi érdekünk is, hogy komolyan vegyük a felmérést. Népszámlálásokat a 19. század óta rendszeresen, tízévente tartanak a világ fejlett országaiban. Magyarországon (beleértve a mai Szlovákia területét is) az első, mai értelemben véve is komplex népszámlálás 1869-ben volt - ekkor indult a tízévenkénti ciklus -, az első csehszlovákiai népszámlálásra pedig 1921-ben került sor. Utoljára 2001-ben tartottak nálunk népszámlálást, akkor 5 379 455 lakosa volt az országnak, és 9,7 százalék volt a magyar nemzetiségűek aránya. A népszámlálás eszmei időpontja május 20-a, 24 óra. Ez azt jelenti, hogy az íveket az akkor fennálló állapotok szerint kell kitöltenünk. Ha tehát május 20-án születik gyermekünk, szerepelnie kell a népszámlálási íven, de ha május 21-én születik, akkor már csak a következő alkalommal, tíz év múlva számláltatik meg - annak ellenére is, ha a kérdőívet például május 25-én töltjük ki. Ugyanez vonatkozik az esetleges halálozásra, házasságkötésre, munkahely-változtatásra vagy költözésre is. Az ország 19 756 számlálókörzetre van felosztva, minden körzetben egy számlálóbiztos látogatja a háztartásokat május 13-ától. Az ő feladata, hogy átadja a kérdőíveket és elmagyarázza kitöltésüket. A számlálóbiztosok igazolványt kapnak, amelyet fel kell mutatniuk. A közhiedelemmel ellentétben nem vagyunk kötelesek őket beengedni a házba, lakásba. A számlálóbiztos legalább két, legfeljebb három kérdőívet ad át: a személyi, a lakással, illetve a házzal kapcsolatos kérdőívet. Személyi kérdőívet mindenki kap, a gyerekek helyett szüleik töltik ki. A lakással kapcsolatos kérdőívet a tömbházak lakói kapják, minden háztartás egyet. A házzal kapcsolatos kérdőívet a családi házak lakói mellett a lakóházak tulajdonosai vagy kezelői kapják. Fontos információ, hogy a magyarlakta területeken a számlálóbiztosoknál a szlovák mellett magyar kérdőívek is lesznek - így mindenki olyan nyelvű íveket kap, amilyet kér. A népszámlálás önkitöltős módszerrel zajlik - ez azt jelenti, hogy mindenki saját maga tölti ki az íveket, a számlálóbiztos csak abban az esetben segíthet, jelölhet be valamit, ha erre megkérjük. Szakemberek szerint a népszámlálások esetében az önkitöltős módszer a legmegfelelőbb, ugyanis így lehet a leginkább biztosítani, hogy a polgárok valós adatokat adjanak meg. Hátránya ugyanakkor, hogy a lakosok egy kis csoportja szeret viccet csinálni az összeírásból - például eszkimó nemzetiségűnek vagy hindu vallásúnak tünteti fel magát -, és ezeket az eseteket nem lehet kiszűrni. Idén először elektronikus úton is kitölthetjük a népszámlálási kérdőíveket, ez főként a külföldön tartózkodóknak jó hír. Az elektronikus kitöltéshez egy azonosító számra és a hozzá tartozó kódra van szükség, ezt a számlálóbiztostól kapjuk meg - leragasztott borítékban. Az azonosítót a hozzátartozók is átvehetik. A népszámlálási biztost csak arról kell informálnunk, hogy biztosan elektronikus úton szeretnénk-e kitölteni az íveket. Az interneten május 21-e és május 29-e között adhatjuk meg adatainkat - szlovák mellett magyar kérdőíven is, ha akarjuk. A kérdőívek gyűjtése június 6-ig tart. A számlálóbiztos első látogatása alkalmával tudakolja meg tőlünk, hogy mikor veheti át a kitöltött íveket. Ha valamit nem tudtunk helyesen kitölteni, a számlálóbiztostól ekkor kérhetünk tanácsot. A biztos emellett át is futja kérdőívünket, s ha valamit elfelejtettünk volna kitölteni, figyelmeztet minket. Az általunk megadott adatokat viszont nem kérdőjelezheti meg, tehát ha magyarnak vallottuk magunkat, nem „ajánlhatja” azt, hogy ezt javítsuk át szlovákra. Aki május 29-ig elfelejtené kitölteni az elektronikus kérdőívet, pedig előzetesen ez volt a szándéka, annak nyomtatott kérdőívet kell kitöltenie. A népszámlálást lebonyolító statisztikai hivatal ugyanis az azonosítók alapján informálja a számlálóbiztost arról, ha valaki elmulasztotta kitölteni kérdőívét az interneten. A hivatal csak azt fogja tudni, hogy ki nem töltötte ki az íveket, azt nem, hogy abban milyen adatok szerepelnek. Az idei népszámlálás is anonim. Nevet egyetlen kérdőíven sem kell, nem is lehet megadni. A népszámlálás során közölt adatok miatt senkit sem lehet felelősségre vonni - ezt törvény tiltja, a statisztikai hivatal sem tudja majd, ki milyen adatot adott meg magáról. Az íveket a feldolgozás után bezúzzák. A népszámlálás első, összefoglaló adatsorait várhatóan hetekkel az összeírás után teszik közzé, az egészen részletes adatok csak jövőre várhatóak. A népszámlás számunkra, kisebbségi magyarok számára kiemelten fontos. Ettől függ ugyanis, hogy a kisebbségi jogokat mely településeken lehet alkalmazni, emellett pedig egyfajta pszichológiai hatása is van. Demográfusok szerint várhatóan csökkenni fog a hazai magyarság számaránya és abszolút száma is, ám a végeredmény a mi kezünkben van. Ezért kiemelten fontos, hogy mindenki valós adatokat adjon meg magáról és komolyan vegye az összeírást.

Három dallal mutatkozott be az m1-en a SantovSKA

2011. március 24. - (varkapu.info)

A SantovSKA zenekar egyik dalával kezdődött az m1 Összhang című műsora március 24-én, melyben a pilisszántói banda is bemutatkozhatott a televíziónézők előtt. A műsorban további két alkalommal mutathatták meg a helyi fiúk, hogy mit is tudnak. A második dalt a 36. perc után hallgatták meg a nézők, mely a Ty falešná frajerko címet viselte. Lázár István az interjúban elmesélte, hogy nagyon szereti a ska és a szlovák muzsikát, és miután jazz-zenész, úgy döntött, hogy megpróbál valami egészen újat összehozni ezeknek az ötvözéséből. A zenekar végül 2010. április 9-én alakult meg pilisszántói és környékbeli zenészekből. Az m1-en leadott interjúból megtudhattuk; a csapat egy különleges koncerttel készül az egy éves születésnap megünneplésére, hiszen április 9-én, a Pilisszántói Faluházban egy nagy koncertet adnak a közönségnek, ahol vendégként fellép a Fábry Show-ból jól ismert Luanda Bird, de Falusi Mariann is. Az esemény különlegessége továbbá, hogy a SantovSKA a Pilisszántói Asszonykórussal is egy színpadra lép majd. A zenekar vezetőjének, Lázár Istvánnak egyébként a fia is zenél - derült ki az Összehang 24-i adásából. Lázár Balázs 14 évesen nyúlt gitárhoz, mára pedig a csapat oszlopos tagja, sőt, azt is megtudhattuk, hogy apja a későbbiekben szeretné, ha ő venni át a stafétát. A zenekarvezető szerint a ska egyre nagyobb teret kap Európában, és itthon is - hazánkban szerinte mintegy 80 olyan zenekar van, aki ezzel az improvizációra épülő zenével foglalkozik. Az Összhang március 24-i adása az interjú után a Neďaleko od Trenčína című SantovSKA dallal ért véget. Itt megtekintheti a teljes adást:

http://streamer.carnation.hu/mtvod2/osszhang/2011/03/24/zene.wmv

http://varkapu.info/kozelet/20110324/harom-dallal-mutatkozott-be-az-m1-en-santovska-video

Szlovák-magyar színházi fesztivál Pozsonyban

2011. március 27. - (mti)

Színházzal az európai közeledésért cím alatt kétnapos szlovák-magyar színházi fesztivál nyílt meg vasárnap Pozsonyban. A színházi világnaphoz időzített rendezvénysorozatot a pozsonyi Kis Színpad szervezte meg - immár második alkalommal - együttműködve a pozsonyi magyar kulturális intézettel, valamint a szlovák kormányzati szervekkel. A rendezők elsősorban a színházi szakma képviselőit várják, ezért színházi témájú szakmai beszélgetések is szerepelnek a műsorban. Nyitó előadásként vasárnap délután - Daniel Krajcer szlovák kulturális miniszter ünnepi beszédét követően - a vendéglátó együttes által bemutatott Lukás Brutovsky Na obed (Ebédre) című színművét láthatta a közönség. A színdarab után kerekasztal-beszélgetést rendeztek, amelybe Spiró György, Závada Pál, valamint Lukás Brutovsky és Roman Oleksák szlovák drámaírók, illetve a megjelent nézők is bekapcsolódtak. Rudolf Chmel, a kormány emberi jogi és kisebbségügyi alelnöke az esti előadás előtt megnyitja Bozóki Mara szcenográfus kiállítását. Ezt követően a Kassai Állami Színház és a Miskolci Nemzeti Színház bemutatja közös produkcióját, a Nino D'Introne - Giacomo Ravicchio szerzőpáros darabját, a Robinson and Crusoe-t. A szerzők Daniel Defoe klasszikus regényének két szereplőiből alkottak két személyt, két ellenséges pilótát, aki más-más nyelven beszél, de ha túl akarja élni a helyzetet, melybe került, utat kell találnia a másikhoz. Hétfőn Spiró György Prah című darabját mutatja be a révkomáromi Jókai Színház, majd kerekasztal-beszélgetés következik Miloš Mistrík, Hizsnyan Géza, Gosztonyi János, illetve Koltai Tamás kritikusok részvételével. Aznap délután a budapesti szlovák színház, a Vertigo mutatkozik be, Roman Olekšák Ticho (Csend) című darabjával. A bemutató előtt Fuzik János, a magyarországi Országos Szlovák Önkormányzat elnöke mond beszédet. A rendezvénysorozatot hétfőn este a budapesti Kis Színház Závada Pál: Bethlen című darabjának bemutatója zárja. Závada Pál az Új Szóban örömét fejezte ki a fesztivál felett. „Aminek külön örülök: van egy szlovák-magyar színházi fesztivál, egy kisebb rendezvény, amelyet a szlovák fél kezdeményezett. Én ezt nagyon fontosnak tartom, és nemcsak azért, mert a két ország kapcsolatán a kultúra terén is van mit javítani, egymás színházi és irodalmi értékeit jobban kellene ismernünk, hanem hogy a következő alkalommal még több társulatot vendégül látó rendezvényről beszélhessünk. Ehhez természetesen a magyar félnek is össze kellene szednie magát, hogy a kapcsolat kétoldalú legyen” - nyilatkozta Závada az újságban.

II. Rákóczi Ferencre emlékeztek Borsiban

2011. március 27. - (mti)

Magyarország és Erdély fejedelmére, II. Rákóczi Ferencre emlékeztek születésének 335. évfordulóján vasárnap a szlovákiai Borsiban, szülőházánál, az évtizedek óta felújítás alatt lévő Rákóczi-kastély parkjában, ahol 1968 óta áll szobra. A történelmi Zemplén vármegye Borsi várában 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc, Erdély és Magyarország későbbi fejedelme. Borsi község önkormányzata, a II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság, a Csemadok és a Magyar Koalíció Pártja borsi alapszervezete közös ünnepségén mintegy félezren vettek részt, határon innen és túlról, Zemplénből, Szatmárból, a Bodrogköz mindkét oldaláról. Ünnepi beszédében Raffay Ernő történész Rákóczi jelszavát - Istennel, a hazáért és a szabadságért - felidézve úgy fogalmazott: ez nem merült feledésbe, semmit nem veszített értékéből, érvényéből, az idő múlása ezt nem feledteti. Rákóczi értékei egyetemesek és örök érvényűek; közös nevezőjük a bátorság, a hit az igazságos ügyben, a hazaszeretet és a szabadság tisztelete. Szerinte Rákóczi szabadságharca volt az utolsó, amikor a Kárpát-medence minden népe közös célért fogott össze. Most is összefogásra van szükség annak érdekében, hogy megszűnjék a Kárpát-medencében élők megosztottsága. Ugron Gáspár Gábor, a Rákóczi Szövetség főtitkára az ünnepségen a magyar nyelvű oktatás fontosságára hívta fel a szlovákiai magyarok figyelmét. Szólt a magyar állampolgárság igényléséről, valamint arról, hogy a Szlovákiában ez évben esedékes népszámláskor az ott élő magyarok bátran vállalják fel nemzetiségűket, hovatartozásukat.

Gašparovič: Közelíteni akarom a kormánypártokat és az ellenzéket

2011. március 27. - (bumm / tasr)

Ivan Gašparovič államfő vasárnap töltötte be 70. életévét. Legnagyobb feladata és legnehezebb küldetése szerinte az, tompítsa a koalíciós és ellenzéki politikusok közti ellentéteket. „A pártpolitikán felüliségem abban nyilvánul meg, hogy minden párttal, ellenzékivel és kormánypártival egyaránt tárgyalok, s ez a legnehezebb, főleg a mai időkben. Közelíteni akarom egymáshoz a pártokat, főleg ami az olyan törvények elfogadását illeti, melyek minden polgárt érintenek“ - jelentette ki. „Nehezemre esik ezt mondani, de ki kell jelentenem, hogy néha inkább pártszükségletek alapján fogadnak el törvényeket, mint a polgárok szükségleteit figyelembe véve“ - vélte a köztársasági elnök, aki már a harmadik kormány mellett tölti be a posztot. Hozzátette: Iveta Radičová jobboldali kormányának és Robert Fico volt kormányának egészen más politikai elképzelései vannak az állam irányításáról. Az államfőnek nincs kommunikációs problémája a jelenlegi kormánnyal. „A probléma ott van, hogy nincsenek egységes elképzeléseink a legfontosabb reformokról, a szociális, az egészségügyi és az adóreformról“ - hangsúlyozta, és hozzátette, hogy nem történik előrelépés, ha a koalíció nem akar, és nem lesz képes megegyezni az ellenzékkel. „Itt látom a legnagyobb problémát és fő feladatomat - találkoznom kell ezekkel a politikusokkal, és keresnünk kell azokat a dolgokat, melyeket együtt lehet elfogadni“ - vélte az államfő. Elmondása szerint, ha a társadalomban továbbra is olyan légkör lesz, mint például az igazságszolgáltatásban, tart tőle, hogy részleges konszenzusra sem kerül sor. Bírálta a kormánypártokat is, melyek gyakran belső harcokkal küzdenek. Az államfő elmondása szerint látja, milyen nehezen keresnek konszenzust olyan kérdésekben, melyeket belefoglaltak a kormányprogramba. A szlovák politikai élet problémái olyannyira lefoglalják az államfőt, hogy még nem gondolkodott arról, mit csinál majd, ha lejár mandátuma. „Jelenleg olyan helyzetben vagyok, hogy nehéz azon gondolkodnom, mi lesz azután, mert a politikai életben nagyon sok a probléma, s ezek az államfőt is érintik“ - tette hozzá.

Fico: Radičováé a felelősség

2011. március 26. - (Susla Béla - Népszava)

Robert Fico volt szlovák kormányfő, az ellenzéki Smer elnöke úgy nyilatkozott: mivel a kormánypárti képviselők elutasították a pártja által az állampolgársági törvényhez benyújtott módosító javaslatot, a jelenlegi jogszabály következményeiért most már kizárólag az Iveta Radičová által vezetett kabinet felelős. Fico, aki a Szlovákiában jelenleg hatályban lévő ellentörvényt elfogadtatta, közölte, hogy pártja a törvényhozó testület következő ülésszakán is hasonló értelmű módosító javaslatot tesz. A Smer vezetője szerint igencsak érződik a feszültség a kormánykoalíció köreiben, s ezt pártja még inkább fokoznia akarja. Mint jelentettük, a pozsonyi parlament csütörtökön elutasította a Smer azon javaslatát, miszerint nem vesztené el szlovák állampolgárságát az a személy, aki „csakugyan fontos okból” szerzi meg egy másik ország állampolgárságát. Ficoék javaslatát csütörtökön két koalíciós képviselő, a kereszténydemokrata Radoslav Procházka és a független Igor Matovič is megszavazta. Bugár Béla, a Híd párt elnöke ezen voksolás előtt nyomatékosította: ha a koalíciós képviselők a voksolásnál az ellenzéki javaslatok mellett foglalnak állást, akkor pártjának képviselői is szabad kezet kapnak a további jogszabályok megszavazásánál. Bugár az elmúlt hétvégén azon véleményének adott hangot, hogy a kormánykoalíció minden bizonnyal csak ősszel tud majd foglalkozni az állampolgársági törvény módosításával. A Híd elnökének ezt a kijelentését élesen bírálta a Magyar Koalíció Pártja. A Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) igen csak negatív hangnemben szólt a statisztikai hivatalról. Slotáék úgy vélik, hogy sem az alkotmányban, sem más törvényekben nem foglaltatik benne, hogy a népszámlálási íveknek többnyelvűek kell lenniük. „A statisztikai hivatal állami intézmény, melyre nem vonatkozik a kisebbséginyelv-használatról szóló törvény” állította Rafael Rafaj, a párt frakcióvezetője. A nemzetiek politikusa szerint a Szlovák Köztársaság minden egyes polgárának egyúttal szlováknak is kellene vallania magát. Rafaj kiemelte, hogy a statisztikai hivatal felkészületlen, s ebből eredően folytathatnak kampányt a népszámlálás előtt a magyar pártok.

Vörös Péter: A koalíció Matovič gatyamadzagján függ

2011. március 26. - (bumm.sk)

A Pátria Rádió szombati beszélgetőműsorának vendége volt Vörös Péter, a Híd elnökségi tagja. Szót ejtett a kormánykoalíció működéséről, a kettős állampolgárságról szóló törvény kudarcáról, de a kisebbségi nyelvtörvényről is. „Túl sok reményre és optimizmusra nem ad okot az elmúlt hét. Mikor szavaztunk a Smer állampolgársági törvényéről, öt darab képviselő mellette szavazott. Úgy gondolom, ha a kormánykoalíció rövid időn belül nem rendezi a sorait, komoly problémákkal kell szembenéznie, hiszen a koalíció még a saját programját se tudja teljesíteni” - fogalmazott a politikus. „A kormány feje a miniszterelnök, neki a feladata, hogy ezt a kormány integrálja. A mi feladatunk, hogy a kormány programját teljesítsük” - fejtette ki Vörös a Híd szerepét a kormányban. Elmondása szerint minden pártnak vannak prioritásai, kompromisszumok árán került megalkotásra a kormányprogram. A Hídnak ezen belül négy prioritása van: az államnyelvről szóló törvény, a kettős állampolgárságról szóló törvény, a kisebbségi nyelvekről szóló törvény, valamint a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény. „Februárban az állampolgárságról szóló törvényt kénytelenek voltunk visszavonni... a Híd politikusai pedig kiálltak amellett, hogy ne büntethessen senkit a törvény. Ez az alkotmányellenes állapot mindaddig fenn fog állni, amíg nem lesz politikai akarat a törvény módosítására. Egyelőre nem tudok beszámolni arról, hogy meglenne a többség a törvény mellett” - mondta Vörös a legújabb fejleményekről. „ Matovič gatyamadzagján lóg a kormánykoalíció. Azzal kell számolnunk, hogy ők négyen tudva, hogy szükség van a szavazataikra ezt ki is használják. Tudták, hogy a számukra ez politikailag csak pluszt hozhat - növelheti a népszerűségüket” - állította a törvénnyel kapcsolatos tárgyalások hátteréről a politikus. Vörös szerint a miniszterelnöknek a februári ülésen sokkal határozottabban kellett volna lépnie ebben a kérdésben - el kellett volna mondania, miben más ez a kormány, mint az elődei, de sajnos ez nem történt meg. „Számomra a kisebbségi nyelvhasználati törvény a legfontosabb, csakúgy, mint képviselőtársaim és a szlovákiai magyarok számára is. Ez az elmúlt húsz év legjobb kisebbségi nyelvtörvénye - nagyon remélem, hogy első és második olvasatban is elfogadásra kerül a törvény. Úgy gondolom, ez az a törvény, amiben nem lehet kompromisszumot kötni” - zárta fejtegetését Vörös.

Hrušovský: Megosztja a koalíciót az állampolgárság kérdése

2011. március 27. - (bumm / sita)

Az állampolgárság kérdése inkább megosztja a koalíciót, mint összefogja - ismerte be Pavol Hrušovský, a KDH frakcióvezetője a Markíza televízió vasárnapi vitaműsorában. Elmondása szerint azonban nem Bugár Béla, a Híd elnöke a „legkomolyabb probléma“ az ügyben. A kereszténydemokrata politikus ezzel reagált Robert Fico (Smer) szavaira, aki szerint a jelenlegi koalíciót megköti Bugár Béla politikája. „Alelnök úr, ne engedd, hogy a Bugárral való jó kapcsolatok nevében a szlovák polgárok ellen való törvényeket fogadjatok el“ - mondta Fico Hrušovskýnak a műsorban. Hangsúlyozta: a parlament már két olyan módosító javaslatot utasított el, melyekkel a Smer javítani szerette volna saját állampolgársági törvényét, melyet tavaly fogadtak el az előző kormány idején. A Smer elnöke szerint a törvény minden negatív következményéért a jelenlegi kormánykoalíció a felelős. „A megoldás abban mutatkozik, hogy megegyeztünk a kérdés megoldásának őszre halasztásában. Megvárjuk, mit tesz Orbán Viktor Budapesten“ - jegyezte meg Hrušovský, aki szerint a jelenlegi koalíció semmiképpen nem adja fel a nemzeti érdekek védelmét. Elmondása szerint a jelenlegi kormány jobban kezeli a szlovák-magyar kapcsolatokat, mint az előző, melynek idején rosszabbodott a viszony. „Nekünk fontosak a jószomszédi kapcsolatok“ - hangsúlyozta a KDH politikusa. Hrušovský szerint nem a Smerrel együtt szavazó Radoslav Procházka (KDH) miatt nem jut dűlőre a kérdésben a koalíció. Úgy véli, hogy a képviselő inkább racionálisan, pragmatikusan, jogászként állt hozzá a kérdéshez, és kevésbé vette figyelembe a politikai szempontokat. Hozzátette: őt nem zavarja Procházka tárgyilagos hozzáállása, inkább a politikai lépésével nem ért egyet. Fico szerint káosz, és nem politika, amit a jelenlegi koalíció a kisebbségekkel kapcsolatban tesz. Rámutatott a kisebbségi nyelvhasználati törvény tervezetére is, mely szerint 15 százalékra csökkenne a hivatali nyelvhasználati küszöb. „Tudatában vannak annak, mit okoznak a küszöb csökkentésével, milyen zagyvaság lesz ebből?“ - kérdezte a Smer elnöke. Szerinte a Híd azért erőlteti a törvényt, mert fél a népszámlálástól. „Tudják, hogy a magyar kisebbség szempontjából ez nem végződik jól“ - tette hozzá. Hrušovský azt válaszolta, hogy ő mindenhez pragmatikusan áll hozzá, s a javaslat egyetlen célja, hogy Szlovákia minden polgára jól érezze magát. Hozzátette: a 15 százalékos küszöböt még nem hagyták jóvá. A felek szót ejtettek a nyilvános főügyészválasztásról is. Fico megismételte: ha a Smer a kormánykoalíció része lesz, ismét titkossá teszik a főügyészválasztást. Elmondása szerint az olyan célzatos változtatás, mint a titkos választás nyílttá tétele, nagyon veszélyes, és a politikai rendszer végét jelenti. A nyilvános szavazást védhetetlennek tartja. Hrušovský elismerte, hogy a választás nyílttá tétele célzatos volt, ám nem hiszi, hogy ez probléma lenne. „Ha ennek a koalíciónak fontos valami, akkor az a büntetőpolitika és a jogérvényesítés javítása“ - jelentette ki. Hozzátette, kész feláldozni a titkos szavazást a komoly politika érdekében, melyre Szlovákiának szüksége van.

Az Egyszerű Embereknek a kisebbségi nyelvtörvény sem tetszik

2011. március 27. - (bumm / sita)

A kisebbségi nyelvtörvénnyel kapcsolatban is kifogásai vannak az Egyszerű Embereknek. Első olvasatban még hajlandóak a tervezet mellett szavazni, de ha nem változtatják meg azt, „biztosan nem támogatják. „Mindezt Igor Matovič, a társulás vezetője mondta el az újságíróknak. „Megegyeztünk Bugár úrral, hogy erről először közösen beszélünk, és csak utána mondunk róla valamit a médiának is” - nyilatkozta a független képviselő. A törvényjavaslattal a kereszténydemokratáknak is gondjai voltak korábban, a húsz százalékos nyelvhasználati határ tizenöt százalékra csökkentését kifogásolták. Radoslav Procházka, a párt azon képviselője, aki a kettős állampolgárság módosításáról szóló törvény ellen szavazott viszont azt mondta, hogy „ez a téma nem veszélyezteti a Szlovák Köztársaság és állampolgárainak érdekeit.” Ezt akár a törvény támogatásának diplomatikus megerősítéseként is fel lehet fogni - Procházka a KDH frakciójával szavazhat. Solymos László, a Híd frakcióvezetője szerint a tervezetet megszavazza a parlament. „A törvény jó, senkit sem korlátoz. Azt akarjuk, hogy elfogadjuk, tárgyalunk róla, szerepel a kormányprogramban” - jegyezte meg a politikus, aki szerint „komoly problémát” jelentene, ha nem sikerülne megszavazni a törvényjavaslatot. A Híd egyelőre nem foglalkozik azzal, mi a teendő a tervezet esetleges kudarca esetén. A kisebbségi nyelvhasználati törvény értelmében a kisebbségek nyelvét a hivatalos, helyi ügyek intézésénél is lehetne használni, amennyiben az érintett településen vagy városrészen az adott népcsoport aránya eléri a tizenöt százalékot. Értelmében további tizenhárom törvény változna meg, köztük a nyelvtörvény is.

A kisebb nyelvek hanyatlásáról is szó lesz

2011. március 25. - (mti)

Többnyelvűség Európában: távlatok és gyakorlatok Kelet-Közép-Európában címmel kezdődik kétnapos nemzetközi konferencia ma Budapesten, az eseményen több magyar európai parlamenti (EP) képviselő is felszólal, téma lesz az európai roma közösségek nyelvhasználata is. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetének Többnyelvűségi Kutatóközpontja és az Európai Bizottság által szervezett tanácskozáson a többnyelvűség fogalmának, elméleteinek és gyakorlatainak újragondolásán túl az európai nyelvi sokszínűség értelmezéseinek kritikai elemzésére is kísérletet tesznek. A magyar EU-elnökség égisze alatt megrendezendő konferencia fő témái kapcsolódnak az unió 2005-ben elfogadott többnyelvűségi keretstratégiájának alapelveihez, valamint az unió versenyképességi stratégiája, az EU 2020 céljaihoz. Mint a Többnyelvűségi Kutatóközpont honlapján olvasható, a globalizáció és az új kommunikációs technológiák korában a kisebb és kevésbé használt nyelvek hanyatlása gyorsabb, mint valaha, miközben a többnyelvűség és a nyelvi sokféleség új formái és értelmezései jelennek meg. Az EU, a bizottság és az EP ajánlásai és törekvései ellenére az egyes országok nyelvpolitikája, a nyelvi kérdések jogi szabályozása és gyakorlati megvalósítása jelentős eltéréseket mutat. Hangsúlyozzák: a közép- és kelet-európai államok csatlakozásával az EU új problémákkal szembesülhet a nyelvi sokszínűség védelmével összefüggésben. Bár a rendszerváltozást követően az új tagállamok kormányai fontos átalakításokat vittek véghez a politikai, gazdasági és oktatási rendszerben, a kisebbségi oktatás vagy az idegen nyelvek tanítása és tanulása ellentmondásos, és továbbra is éles viták tárgya - írják. A rendezvényt Kósa Ádám (Fidesz), Gál Kinga (Fidesz) és Sógor Csaba (RMDSZ) néppárti EP-képviselők nyitják meg; Gál Kinga a regionális és kisebbségi nyelvekről tart előadást. Michal Vasecka cseh professzor a közép-európai nyelvpolitikáról, Sue Wright brit professzor pedig a saját nyelv használatához való jogról beszél. A konferencia második napján, szombaton Járóka Lívia (Fidesz) néppárti EP-képviselő tart előadást az uniós roma keretstratégiáról, majd Barbara Schrammel osztrák professzor a közép-kelet-európai romák nyelvi helyzetéről beszél. Az esemény panelbeszélgetésein megvitatják a többnyelvű oktatás és a kisebbségi nyelvek jogi szabályozásának kérdéseit, szó lesz a többnyelvűség összefüggéseiről a gazdasággal, a migrációval és a társadalmi fejlődéssel, valamint a jelnyelvi jogalkotásról és az európai cigány közösségek nyelveiről.

A magyar-szlovák nemzeti vidéki hálózatok együttműködése

2011. március 25. - (Felvidék Ma / mti)

V. Németh Zsolt, a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, valamint Csicsai Gábor, Szlovákia Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumának államtitkára a két ország nemzeti vidéki hálózatainak együttműködését megalapozó megállapodást írt alá csütörtökön Lajosmizsén. Csicsai Gábor államtitkár szerint az együttműködés segít abban, hogy a két ország fiatal gazdáinak a munkája is hatékonyabb legyen. A szlovák mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca nagy jelentőséget tulajdonít a fiatal gazdák aktivizálódásának, mert ez a jövő záloga - tette hozzá a szlovák államtitkár. Csicsai Gábor véleménye szerint a határ mentén, közvetlen a fogyasztókhoz történő értékesítéssel a kisgazdaságokat és a fiatal gazdákat támogatnák, melyre jó alapot ad az aláírt megállapodás.. Az együttműködés segítséget jelent a tapasztalatok átvételében, a Leader-csoportok közötti tapasztalatcserében, a fiatal gazdák közötti kapcsolatok kialakításában, a helyi termékek előállításában, valamint a megújuló energiaforrások feltárásában - mondta V. Német Zsolt az együttműködési dokumentum aláírása után. Az államtitkár emlékeztetett arra: a tavaly megalakult kormány egyik első intézkedései között megújult a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH), melynek 30 tagú, protokolláris elnöksége helyett egy 13 tagú operatív vezetést választottak. A 2010 szeptemberében aláírt lengyel-magyar nemzeti vidéki hálózatok együttműködési megállapodása után a mostani megállapodás főleg a fiatal gazdák törekvésének köszönhető. V. Németh Zsolt utalt arra: már döntöttek arról, hogy kiterjesszék a határok mentén a kistermelői rendelet adta lehetőségeket. Ehhez azonban össze kell vetni a két ország élelmiszerbiztonsági szabályait. Az államtitkár szerint, abban a tekintetben is együtt kell működnünk, hogy a harmadik országokból érkező áruknak gátat tudjunk szabni. A nemzeti vidéki hálózatokat egy uniós rendelet értelmében kötelezően létre kellett hozni. Elsősorban az a feladata, hogy a vidékfejlesztésben érintett intézmények és szervezetek együttműködését segítse. További feladata, hogy támogassa a kormányzat vidékfejlesztési tervének a végrehajtását az érintett szereplők hálózatba szervezésével.

Duray egyértelmű fogalmakat hiányol az alkotmányból

2011. március 27. - (hirado.hu / Kossuth Rádió)

A Magyar Koalíció Pártájnak lemondott elnöke egyértelmű kifejezéseket hiányol az alaptörvényből. Fontosnak tartja tisztázni, mit értünk népen, nemzeten, állampolgáron, hogy később ne legyenek majd erről véget nem érő viták - nyilatkozta a MR1- Kossuth Rádiónak. Miután a Magyar Koalíció Pártja a szlovákiai választáson nem jutott be a parlamentbe Duray Miklós lemondott a párt vezetéséről, de nemzetstratégiai elképzeléseinek ma is hangot ad. A magyarországi alkotmányozási folyamatról úgy véli, jó döntés, hogy alaptörvénynek és nem alkotmánynak hívják majd a dokumentumot. A felvidéki politikus, közíró elmondta, hogy az alaptörvény szerkezetét jónak tartja, de szerinte a nemzet és az állam fogalmakat pontosítani kell. Magyarország készülő új alaptörvénye nemcsak az államról, hanem a nemzetről is szól - fogalmazott Duray Miklós az MR1 - Kossuth Rádiónak. Alkotmányozási kényszer nem létezik, ám a törvényhozóknak kötelességük, hogy olyan törvényeket hozzanak, amelyek rögzítik az alapelveket az állam és a társadalom működtetésével kapcsolatban. Először kell a történelmünk során megfogalmazni a magyar állam és a magyar nemzet viszonyát az európai államok közössége, az Európai Unió iránt. Csak ezután lehet foglalkozni az alapjogokkal, az állammal, az intézményrendszerekkel - vélekedik a szlovák politikus. A kettős állampolgárságot legkevesebben a felvidéki magyarok kérik, amit Duray Miklós azzal magyaráz, hogy még manapság is sokaknak jut eszébe az 1945 utáni időszak, amikor majdnem öt éven át voltak jogfosztottak a felvidéki magyarok - nem volt állampolgárságuk, elvesztették a munkahelyüket, a nyugdíjjogosultságukat és elkobozták vagyonukat. Most a legmegfélemlítettebbek és a legrosszabb helyzetben lévő magyarok a felvidékiek - mondta a Magyar Koalíció Pártjának volt elnöke.

Pravda: „A magyar elnökség sok minden, de nem sikeres“

2011. március 24. - (mti)

A magyar EU-elnökségről közölt kommentárt a Pravda című független szlovák napilap csütörtökön. Az újság szerint úgy néz ki, hogy a magyar EU-elnökséget mindenféle jelzővel lehet majd illetni, de hogy „sikeres”, azzal nem. Az az idő, amikor az EU nagy felhajtással elszigetelte azokat az országokat, amelyekben „furcsa vagy gyanús kormány volt” - ahogy az Ausztria és Jörg Haider esetében is történt -, ma már a múlté. „Ma inkább csendes diplomáciai pofonokat osztogatnak. Csattanásukat azonban nem lehet nem meghallani” - írja Peter Javurek, a szerző. Úgy látja, hogy a magyar EU-elnökség három prioritása közül - a schengeni térség kibővítése Bulgáriával és Romániával, Horvátország csatlakozása az unióhoz, és az európai romapolitika - már valószínűleg csak az utolsó van játékban. De miért beszélünk diplomáciai pofonokról, amikor ezeknek a prioritásoknak a nem teljesítése úgy-ahogy a külső körülmények számlájára is írható? - teszi fel a kérdést a szerző. Kifejti: a májusban Gödöllőre tervezett EU-Keleti Partnerség csúcstalálkozót, amely a magyar elnökség csúcspontja lett volna, állítólag azért halasztották el, mert ebben az időpontban több más rendezvény is lesz. „Ma már nyilvánvaló, hogy az okok egészen mások” - véli a szerző. Mint írja, a tervezett csúcstalálkozó idejében valóban találkoznak az EU és a közép-kelet-európai országok vezetői, de nem Gödöllőn, hanem Varsóban. Míg Gödöllőre csak Hillary Clinton, amerikai külügyminisztert várták, Varsóban már Barack Obama részvételével számolnak. A Líbiával foglalkozó múlt heti párizsi találkozóra Budapest szintén nem kapott meghívást. „Szintén hallják a csattanást?” - kérdezi Javurek. „Amikor Orbán azzal dicsekedett, hogy Magyarországot visszahelyezi Európa térképére, a maga módján igaza volt: Budapest ma a diplomáciai térképen az a pont, amelyet ha nem kerülnek meg, akkor legalább felhúzzák felette a szemöldöküket. Csodálkozva Orbán egyszínű kormánya és a Fidesz felelőtlen és nem egészen demokratikus eljárásain” - írja a szerző. Szlovákiában azonban nincs ok a kárörömre, mert „senkinek sem jó, ha a szomszédoknál nem európai politika van hatalmon”. A szlovák EU-elnökség ugyan még messze van, de jó lenne, ha Pozsony levonná a tanulságokat a sikertelen magyar, s az ugyancsak kételyeket kiváltó cseh EU-elnökség tapasztalataiból - zárja kommentárját a pozsonyi Pravda.

Trianon-fórum Budapesten - Az autonómia mellett

2011. március 24. - (Felvidék Ma / mti)

Budapesten, az ELTE BTK tanácstermében került sor március 23-án az Aspektus vita-klub sorozatindítójára, „Trianon az egyetemi oktatásban” címmel, magyarországi és határon túli előadók részvételével. A Felvidékről Popély Gyula történész és Duray Miklós politikus-közíró vettek részt a programon. A vitaest résztvevőit köszöntötte és előadást tartott dr. Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja, mint az eseménynek helyet adó intézmény vezetője és dr. Sepsi Enikő, a Károli Gáspár Egyetem BTK dékánja is. A vitához bevezetőt mondott., és a program moderátora volt Gecse Géza, az Aspektus klub szervezője, az est házigazdája. Az eseményt megtisztelte a magyar kormány képviseletében a Közigazgatási és Igazságügyi MInisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Répás Zsuzsanna is. Fiiatalok és idősebbek zsúfolásig megtöltötték a termet, nagy érdeklődés kísérte a vitaestet, amelynek három felkért előadója Jeszenszky Géza, a Corvinus Egyetem magántanára, korábbi külügyminiszter, Majoros István, az ELTE BTK Új és Jelenkori Egyetemes Történeti tanszékének vezetője és Popély Gyula, a Károli Gáspár Református Egyetem egyben a komáromi Selye János Egyetem tanára volt. Mielőtt ők megtartották volna az előadásukat, a magyar nemzetpolitika jeles szereplői is szót kaptak: Duray Miklós felvidéki politikus-közíró, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke. Az autonómia elérését jelölte meg a határon túli magyar közösségek céljaként Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Pásztor István úgy fogalmazott: a versenyképes nemzetstratégia kialakításához vissza kell nyúlni a trianoni békediktátumhoz. Utalt arra, hogy a vajdasági magyarok a trianoni béke aláírása után is az egyetemes magyar nemzet szerves részeként élték meg nemzeti hovatartozásukat. El kell érni, hogy a határon túli magyar közösségek olyan tekintélyt vívjanak ki maguknak, hogy a többség, jogrendbe illesztve, rájuk bízza intézményeik önigazgatását, ez pedig maga az autonómia - hangsúlyozta. Pásztor István beszélt arról, hogy a határon túli magyarok számára fontos: az oktatás, a tájékoztatás és a művelődés tekintetében maguk irányíthassák saját intézményeket. Beszámolt arról, arra készülnek, hogy mintegy 45 iskolában és 30 művelődési intézményben vehessék át az alapítói jogokat a Vajdaságban. Mint közölte, a kisebbségi létben is „meg kell próbálni normális közösségi életet élni”, merni kell az utcán magyarul beszélni, mert „attól, hogy behúzzuk fülünket-farkunkat, a helyzetünk egy jottányit sem fog javulni”. Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikai helyettes államtitkár kiemelte: Magyarországon két előremutató törvényt hoztak ezen a téren, az egyik a nemzeti összetartozásról, a másik az egyszerűsített honosításról szól. Kitért arra, hogy ma is vannak olyan politikai erők, amelyek „zsigeri indulatokra építve próbálnak éket verni” a magyarok és a határon túli többségi társadalmak közé. Az anyaországnak ugyanakkor támogatnia kell a más országban élő magyaroknak - tette hozzá. Duray Miklós azt mondta: „a nyugatiak nem nagyon értik, mi történik itt velünk, magyarokkal”, mert „Trianon miatt minden másként alakult, ahogy alakulhatott volna”. Tudatosítani kell, hogy Trianon során „úgy kerültünk piacra, hogy ott szétkapkodtak bennünket, és nem azért mert kelendők voltunk, hanem azért, mert szétkapkodhattak” - fogalmazott. Mint mondta, 1920 óta „nem élnek normális körülmények között” a magyarok sem Magyarországon, sem a környező országokban. Helytelenítette, hogy ha egy magyar diplomata Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Pártnak nem tetsző kijelentést tesz, a magyar Külügyminisztérium „leteremti”. Trianon „következmény nélkül maradt, akik belőlünk nyerészkedtek, semmit nem fizettek nekünk érte” - állapította meg. Toró T. Tibor, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke elmondta: helyes válasz a kettős állampolgárság intézménye Trianon gyógyítására. A közjogi viszony rendezése a kisebbségi magyarok számára a közösségi autonómia kivívása lenne, amely tekintetben a vajdasági magyarok járnak jelenleg a legelőrébb - hangsúlyozta. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, a Corvinus Egyetem magántanára kiemelte: az 1904-1906-os politikai válság ébresztette rá az angolokat arra, hogy Magyarországon a nemzetiségi politikával „nincs minden rendben”. Ehhez jött akkoriban az a külpolitikai konfliktus, hogy Nagy-Britannia egyre inkább szembekerült Németországgal, amely viszont a magyarok szövetségese volt. Emiatt még inkább elvesztette a magyar állam az angolok szimpátiáját. Beszélt arról, hogy ha Trianonban a határvonalat szlovák viszonylatban nem ott húzták volna meg, ahol ma is húzódik, manapság „nem lenne a szlovákokkal semmi baj”. Popély Gyula, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) tanára azt mondta: „a csehek a történelem szerencsefiai voltak a XX. század első két évtizedében”, mert valójában több területet kaptak, mint amivel számoltak. Az Osztrák-Magyar Monarchia létezése is használt a cseheknek azzal, hogy ez a birodalomba integrálásukkal megvédte őket az egyre erősödő Németországtól. A Csehszlovák államot létrehozó két politikus, Thomas Masaryk és Eduard Beneš - akiket a történész „az antanthatalmak fizetett ügynökeinek nevezett” - úgy gondolták, hogy létrehozandó államuknak az a legelőnyösebb, ha minél tovább tart az első világháború, és csak a „totális békével” érhetik el a lehető legnagyobb területű önálló csehszlovák államot - mutatott rá. Majoros István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) új- és jelenkori történeti tanszékének vezetője elmondta: a franciák a XIX. század közepén még keveset tudtak Magyarországról, de a század végére ez a helyzet kedvezően változott. Meglátása szerint Trianont az eredményezte, hogy „a szláv és a francia lobbiérdekek egybeestek”. Franciaország a német kérdésben kompromisszumra kényszerült, így „amit a franciák elvesztettek a Rajnánál, azt megpróbálták megszerezni a Dunánál”, a kisantant államok létrehozásával - fogalmazott. Gecse Géza elmondta, hogy az Aspektus elődje, az 1999 óta működő Határok nélkül vitaklub az, amit most az ELTE BTK Új-és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékére támaszkodva Aspektus néven újjáalakítottak. Ebben leginkább az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Kara mellett a Corvinus Egyetem hallgatóságára és a budapesti középiskolásokra számítanak. A havi rendszerességgel szervezett Aspektus-vitaklub olyan fórum, aminek fő célja, hogy a határon inneni és határon túli világot egységben vizsgálja. Az Aspektus-vitaestek tervezett témakörei közül néhány: Mennyire erősítik Magyarországot a határon túli magyar közösségek? Hogyan tanítsuk Trianont az általános és középiskolákban? Színház- és rajzfilmművészet Közép-Európában. A sorozatindító program: Trianon-kutatás és tanítása, A versailles-i békerendszer az egyetemi oktatásban.

Schmitt Pál felelősségteljesebb szerepvállalást vár

Szlovákiától és Csehországtól

2011. március 24. - (hetivalasz.hu)

Befejeződött Schmitt Pál magyar államfő kétnapos lengyelországi látogatása. Kollégájával, Bronislaw Komorowski elnökkel aktuális külpolitikai kérdéseket, és az egymást váltó magyar és lengyel EU-elnökség problémakörét vitatták meg. Schmitt Pál a visegrádi négyek tagországainak eltérő szerepfelfogása kapcsán kijelentette: reményei szerint a másik két ország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság a továbbiakban aktívabban és felelősségteljesebben csatlakozik majd a négyek közötti tárgyalássorozatokba. Szerdán Poznanban, a magyar-lengyel barátság napjának megnyitóján folytatta programját a magyar elnök; ünnepi beszédében kijelentette: egy ország akkor mondhatja igazán barátjának a másikat, ha a politikai színtéren túl működik az úgynevezett „társadalmi diplomácia”, az önkormányzati, a kulturális, az oktatási és a szakmai együttműködés. Az Adam Mickiewicz Egyetemen, több száz fős lengyel és magyar közönség előtt Bronislaw Komorowski lengyel államfő Poznant szimbolikus színhelynek nevezte a kétoldalú kapcsolatok szempontjából. Komorowski hangsúlyozta, hogy a két ország között „ezer éves közös múlt után élő, erős és ma is szövetségesi kapcsolat áll fönn”. „Minden területen folytatni kell ezt a hagyományt” - mondta. Az eseményre Magyarországról ötszáz ember érkezett barátságvonattal testvérvárosokból, illetve az országos lengyel kisebbségi önkormányzattól. Schmitt Pál ünnepi beszédében emlékeztetett a közös történelmi múlt nagy alakjaira, köztük Árpád-házi Szent Kingára, Petőfi és Bem barátságára, s a II. világháborúban a lengyel menekülteknek nyújtott magyar segítségre. „Az 1956-os júniusi poznani felkelés szíven találta a magyarokat. Az októberi magyarországi események pedig a lengyel emberekben leltek őszinte megértésre. A Lengyelországban lezajló tömeges szimpátiatüntetések és véradások, a segélyszállítmányok megszervezése példa nélküli gesztus volt az egykor szovjet befolyás alatt álló szocialista országok viszonylatában. Ezt az összekötő kapcsot a Kádár-rendszer 80-as években megindított ellenpropagandája sem volt képes szétforgácsolni” - mondta a magyar államfő. Schmitt Pál bejelentette, hogy jövőre ezen a napon Ópusztaszeren tartják meg a lengyel-magyar barátság napját. Schmitt Pál és Bronislaw Komorowski az egyetem előtti Adam Mickiewicz téren megkoszorúzta a poznani felkelés áldozatainak emlékművét. A téren a magyar küldöttséget száz főnyi ünneplő tömeg fogadta egy transzparenssel, amelyen az állt: „Kedves magyar barátaink, veletek vagyunk”. A két elnök virágcsokrot helyezett el a poznani munkáslázadás lengyel és az 1956-os magyar forradalom magyar gyerekhőseiről elnevezett utcákban lévő emléktábláknál. 1956. június 28-án a poznani munkások általános sztrájkot tartottak a normarendezések és az alacsony munkabérek ellen tiltakozva, és tömegesen a város utcáira vonultak. A városban fegyveres harcok robbantak ki a rendfenntartó erőkkel, amelyekben 74-en életüket vesztették, több százan megsebesültek, mintegy 700 embert pedig letartóztattak. A poznani események mintegy nyitányát jelentették az 1956-os magyar forradalomnak, melynek jelszavai között felhangzottak a „lengyel út” követésére buzdító felhívások. A rendszerváltás után Poznanban utcát neveztek el a lengyel és magyar 56 két gyermekkorú vértanújáról, Romek Strzalkowskiról és Mansfeld Péterről. A két államfő a Függetlenségi Harcok Múzeumában megnyitotta a Poznan-Budapest - szétlőtt városok című kiállítást. A TriGránit vállalat közreműködésével közlekedési és kereskedelmi központ épül Poznanban; a magyar államfői látogatás utolsó programpontjaként az építkezéshez szükséges környezetvédelmi engedélyt Schmitt Pál jelenlétében vette át a TriGránit és a Lengyel Vasúttársaság képviselője.

Fico magyarországi leckéje

2011. március 23. - (Ravasz Ábel - Új Szó)

Miközben az elmúlt hetekben a Radičová-kormány mögött álló koalíció láthatóan a túléléséért küzd a szlovák parlamentben, az ellenzéknek sem sikerül olyan hatású bomlasztó munkát végeznie, mint szeretné. Bár a koalíció produktivitása aránylag alacsony, az ellenzék relatív sikertelensége miatt vélhetően csupán kis népszerűségvesztést könyvelhettek el a kormánypártok - szerencséjükre. Az elmúlt hónapok világossá tették, hogy a Radičová-kormány - mely a kezdetektől a Smer széles körben vitatott intézkedéseinek visszafordítását tűzte ki célul - látszólag képtelen kijutni a „romeltakarítás” csapdájából. Mivel a Fico-kormány leginkább markáns intézkedéseinek egy jelentős része a magyar kisebbséget érintette, valamint, mivel a Híd a magyarokat képviselő pártként a kormány részét alkotja, az elmúlt hónapokban Bugár Béla pártja gyakran maradt magára a kellően energikus ellenintézkedéseket meghozni nem akaró koalíciós partnerek mellett. Ennek legfrissebb példája az, hogy a Híd, beismerve a koalíciós megegyezés nehézségét, őszre csúsztatta a kisebbségi nyelvtörvény vitáját, azét a törvényét, melyet széles körben tartanak a Híd további koalíciós tevékenységéről döntő momentumnak. A nacionalista intézkedések elutasításának képtelensége azonban nem a legfontosabb oka annak, hogy a kormány csupán „fél gőzzel” halad előre: a fő ok a gazdasági csoportoknak való kiszolgáltatottság, ami a szlovákiai politikai paletta minden egyes szereplőjét jellemzi. Jó példa volt erre Ondrej Dostál OKS-es képviselő indítványának lesöprése, ami a Smer által hozott, a sztrádaépítést az állam által nem kisajátított területeken is lehetővé tevő intézkedést szerette volna módosítani. Dostál a támogatás teljes hiányában kényszerült javaslata visszavonására, holott korábban az Alkotmánybíróság is a Fico-kormány által hozott törvény alkotmányellenességét állapította meg. A koalíció szerencséje, hogy bár Robert Fico gyorsan tanul, még mindig nem olyan sikeres bomlasztó tényező, mint Orbán Viktor és pártja volt az MSZP (korántsem sallangmentes) kormányzása alatt. A parlament szinte fájdalommentesen szabadult meg a Smer által múlt héten megtárgyalni kívánt olyan kérdésektől, mint az ÁFA csökkentése, a bankok különadója és a hőerőmű privatizációjának megakadályozása. A kérdés csak az, hogy Fico, aki nyilvánvalóan ismeri a Magyarországon történteket, nem akar élni a népszavaztatás lehetőségével, vagy csak igyekszik tökéletesen időzíteni. Az MSZP-SZDSZ kormányok anno sokkal stabilabb többséggel rendelkeztek, mint jelenleg a Radičová-kormány, 2008 után azonban az MSZP rossz döntéseiből és kommunikációs hibáiból táplálkozó Fidesz sikeres aknamunkája után ez a stabilitás szertefoszlott. Fico már bemutatta, hogy kormányfőként képes kikényszeríteni emberei határozott és egységes fellépését - ha ellenzéki vezérként is „belejön”, a jelenlegi koalíció még annál is rosszabb pozícióba kerülhet, mint ahová az utóbbi hónapokban saját széthúzása sodorta.

Megszüntetik a Magyarországi Nemzeti

és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványt

2011. március 23. - (mti)

A kormány kezdeményezi a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány megszüntetését a közfeladat más szervezeti keretek között történő hatékonyabb ellátása érdekében. A Magyar Közlöny keddi számában megjelent határozat szerint a kabinet a közigazgatási és igazságügyi minisztert hatalmazza fel arra, hogy az alapító nevében kérelmezze a Fővárosi Bíróságnál a közalapítvány megszüntetését, kérje kérelmének soron kívüli elbírálását. A megszűnt közalapítvány feladatait a jövőben a Wekerle Sándor Alapkezelő látja el, amelyet a kormány kijelölt a vagyon számbavételére és a hitelezők kielégítésére is - a közalapítvány vagyona értéke erejéig. A közalapítvány hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyonát a Wekerle Sándor Alapkezelő támogatására fordítják. A kormány még július végén határozott úgy, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszter más tárcavezetők bevonásával vizsgálja felül a kormány által létrehozott alapítványokhoz és közalapítványokhoz rendelt feladatok ellátásának hatékonyságát, és együttes előterjesztésben tegyenek javaslatot a szükséges intézkedésekre. Tavaly december végén ennek nyomán a kormány már döntött harmincöt alapítvány, illetve közalapítvány megszüntetéséről úgy, hogy azok feladatát nonprofit gazdasági társaságok és központi költségvetési szervek vegyék át.

Hogyan lehetne kiküszöbölni a szlovák nyelvtörvényt?

2011. március 21. - (Kovács András - Magyar Nemzet)

Regionális szinten hivatalossá kellene tenni a magyar nyelvet Szlovákiában, hasonlóan Szlovéniához, ahol a határ menti területeken az olasz és a magyar is az - mondta el Andrássy György egyetemi tanár a Magyar Külügyi Intézetben tartott hétfői rendezvényen. Véleménye szerint nemzetközi jogi szinten kellene elismerni a nyelvszabadságot is. Nyelvi jogi szempontból mindenképpen hiányosnak tekinthetők a nemzetközi jog vonatkozó dokumentumai - mondta el előadásában Andrássy György, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi tanára. Véleménye szerint gond van azok értelmezhetőségével kapcsolatban is. Az egyetemi oktató úgy látja, hogy konkrét nyelvi jogi meghatározások nincsenek a nagy nemzetközi emberi jogi nyilatkozatokban, amit indokolatlan hiányosságnak nevezett. A többi alapjoghoz hasonlóan el kellene ismerni a nyelvszabadság jogát, mivel ennek kapcsán rengeteg konfliktus látható a világban és ez mindenképpen irányadó lehetne - tette hozzá. Andrássy szerint nem szabad arról sem elfelejtkezni, hogy rengeteg országnak van hivatalos nyelve, amelyeken az alapvető jogok meg vannak fogalmazva, csak annak használata nem szerepel az alaptörvényekben. Az egyetemi oktató arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi emberi jogi passzusok között csupán az található meg, hogy a kisebbségeket megilleti a saját nyelvhasználat joga, de kérdésként megfogalmazta azt is, hogy mi van a többségi nyelvvel. „Szép, hogy elismerjük a kisebbség jogait, de miért nem lehet elismerni az összes emberi nyelvi szabadságot?” Az egyik döntő kérdés, hogy hány hivatalos nyelvről beszélhetünk egy állam esetében - hangsúlyozta Andrássy. A szakértő szerint a hivatalos nyelv használatából kötelezettségek és jogok erednek, de akik nincsenek ennek birtokában az adott államon belül, azok mindenképpen diszkrimináció alá esnek. Andrássy abszurdnak nevezte azt az elképzelést, hogy ezen diszkrimináció miatt a világ összes nyelvét hivatalossá kellene tenni, és azt is, hogy ezt az intézményt ki kellene vezetni az államok életéből. Véleménye szerint ésszerű megkülönböztetésre van szükség ebben a kérdésben, a turistáknak és az országban élő kevés számú külföldinek nem kell megadni a hivatalos nyelvi státuszt. Azoknak van joguk a hivatalos nyelviség elérésére, amely közösségek évszázadok óta beszélik ugyanazt a nyelvet, ugyanabban a régióban - mutatott rá Andrássy. Az egyetemi oktató párhuzamot vont Finnország és Szlovákia között, abban a tekintetben, hogy mindkét államban viszonylag nagyszámú kisebbség él és évszázadokig állt más ország fennhatósága alatt. Finnországban két hivatalos nyelv (svéd, finn) van és a közigazgatás is ehhez idomul - tette hozzá. Szlovákiában azonban egy államnyelv van, és a kisebbség az északi állammal szemben nem élvez nyelvi jogokat - mutatott rá a szakértő. Andrássy szerint legalább regionálisan hivatalos nyelvvé kellene válnia a magyarnak Szlovákiában, és úgy látja, jó érvek alapján a magyar külpolitika képes lenne előrelépésre ebben a kérdésben.

A szlovák ellenzéknek sem sikerült: Elveszíthető az állampolgárság

2011. március 24. - (mti)

Szlovákiában a kormánykoalíció után az ellenzéknek sem sikerült módosítania a vonatkozó törvényt, így továbbra is elveszíthetik szlovák állampolgárságukat azok, akik önként felveszik egy másik ország állampolgárságát. A pozsonyi képviselőház ugyanis csütörtökön elutasította az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párt törvénymódosítási javaslatát, amely változtatott volna a jelenlegi helyzeten. Ezt egyébként maga a Robert Fico vezette Smer idézte elő, amikor tavaly nyáron - válaszul a határon túli magyarok honosításának Budapesten elfogadott könnyítésére - úgy módosította az állampolgársági törvényt, hogy annak értelmében elveszítse szlovák állampolgárságát mindenki, aki felveszi egy másik ország állampolgárságát. Nem egészen egy év alatt a belügyminisztérium kimutatása szerint 52 személy vesztette el szlovák állampolgárságát, de köztük csak hárman azért, mert felvették a magyar állampolgárságot. A 150 tagú törvényhozásban a módosítási javaslatról szóló csütörtöki szavazáskor 146 képviselő volt jelen, s közülük csak 68-an támogatták a Smer kezdeményezését, ami nem volt elegendő az elfogadáshoz. Érdekes, hogy az ellenzéki javaslatot két koalíciós képviselő, a kereszténydemokrata Radoslav Procházka és a független Igor Matovic is megszavazta. A Smer javaslata szerint a jövőben nem veszítették volna el eredeti állampolgárságukat azok, akik úgy szereznek második állampolgárságot, hogy az adott államhoz reális kapcsok fűzik. Az új szlovák kormánykoalíció tavaly bevette programjába, hogy módosítja a Fico-féle állampolgársági törvényt, s törli belőle az állampolgárok büntethetőségét. A koalíció négy pártja azonban mindeddig nem volt képes megegyezni a módosítás konkrét formájáról, így az év elején a kormányoldal módosító indítványa megbukott. A Híd szlovák-magyar párt már márciusban újra napirendre akarta tűzni a témát, de az elhúzódó nézeteltérések miatt ez nem sikerült. Az új módosító javaslat sorsa továbbra is bizonytalan, s a döntést a kormánypártok őszre halasztották. „Az állampolgársági törvény már egy ideje vita tárgyát képezi köztünk (Híd párt) és koalíciós partnereink között. Jelen helyzetben azonban úgy látom, hogy nem vagyunk képesek olyan kompromisszumot kötni, amely teljes egészében tükrözné a mi elképzeléseinket, és egyben a koalíciós képviselők számára is elfogadható lenne. Ezért a döntés, hogy várjunk a törvénymódosítási tervezettel őszig” - írja friss blogbejegyzésében Bugár Béla, a Híd elnöke. „Nem mellékes azonban az a tény sem, hogy a Magyarországról érkező kezdeményezés, vagyis a kettős állampolgárság felkínálása körül nincsenek még tisztázva bizonyos kérdések. Véleményem szerint érdemes kivárni, hogy aktív vagy passzív választójogot fognak-e kapni az állampolgárságért folyamodók. Tisztában kell lennünk minden ténnyel ahhoz, hogy léphessünk. Természetesen ezt tudtuk akkor is, amikor benyújtottuk módosító javaslatunkat, de mielőbb cselekedni akartunk, hiszen a jelenlegi törvény elfogadhatatlan. Koalíciós partnereink azonban nem így gondolták. Kérdéses, hogy beigazolódik-e vajon azon félelmük, hogy a kettős állampolgárság megadása okot szolgálhat a magyarországi pártok Szlovákiában való kampányolására. És ezt a félelmet Magyarországnak kell eloszlatnia” - olvasható a blogban. A kettős állampolgárság kérdése miatt Pozsony és Budapest között hónapok óta komoly feszültség van, amelyet a felek tárgyalásokkal kívánnak oldani.

Alku a felvidéki magyarság rovására?

2011. március 24. - (Száraz Dénes / Felvidék Ma)

Daniel Lipšic belügyminiszter elégedettnek tűnt, amikor bejelentette a tutit hontalanítás ügyben: ha bizonyságot nyer, hogy valaki felvette a magyar állampolgárságot, elveszti a szlovákot, és ha nem nem jelenti be, hogy felvette, még 3300 euró bírságot is fizet. Tehát reszkessetek, magyarok! Az államnyelvtörvénnyel és az állampolgársági törvénnyel két jól időzített bombát hagyott hátra Robert Fico kormánya. Nagyon jól ismeri ugyanis a szlovák lakosság többségének nem éppen magyarbarát érzelmi viszonyulását. Tudta azt is, hogy mindkét törvénnyel akkoriban annyira elvetette a sulykot, hogy azok orvosolásával a következő kormánynak mindenképpen foglalkoznia kell, főleg abban az esetben, ha magyarok is ott lesznek a kormányban, és ezen törvények módosítása mentén majd szép lassan összeugranak a kormánypártok. Azt is tudta, hogy Szlovákiában a semmiből nem jöhet létre egy annyira demokratikus kormánykoalíció, amely könnyedén, mindenki megelégedésére megoldja a két balsorsú törvény szükséges módosítását. És azt is tudta, hogy még a legdemokratikusabb pártokban is vannak olyan egészségtelen nacionalizmussal átitatott képviselők, akik ebből politikai tőkét fognak kovácsolni, még azt se bánva, hogy közben lassan, de biztosan vagy szétverődik a koalíció, vagy pedig porig alázva felmorzsolják annak egyik pártját, történetesen a Most-Hidat. Fico jóvoltából szinte minden ülésszak tartogat az ilyen képviselők számára magyar-kóstolgató csemegét, ezen aztán nyilvánosan elcsámcsoghatnak, és megmutathatják, hogy a ki a legény a Tátra alján. Slota talán soha életében nem tartott ilyen hosszú sajtótájékoztatót, mint a minap magyarfaló témában. De vannak kulturáltabban megnyilvánuló elvtársai is... Az államnyelvtörvényen úgy-ahogy túljutottunk, bár kissé keserű szájízzel, most viszont a szlovák parlamentben egymást üti a kisebbségi nyelvhasználati törvény az állampolgársági törvénnyel. Mert úgy van beállítva mindenhol, hogy üsse egymást azzal, hogy mindkettő mögött ott vannak a fránya és nyughatatlan magyarok. Szlovák politikusaink a kormányoldalon és az ellenzékben is egyaránt elfogadhatatlannak tartják, hogy mindkettő esetében számunkra pozitív elmozdulással járó törvény szülessen, mivel ez a szlovákság szemében visszatetszőnek tűnne. Ettől még a miniszterelnök asszony is retteg. Rosszul időzített Radičová, az államnyelvtörvényt és a kisebbségi nyelvhasználati törvényt kellett volna együtt és egyszerre benyújtani, vitára bocsátani és elfogadni, ami teljesen logikus magyarázattal szolgált volna akár a szankciókra is mindkét törvény esetében, és mérsékelhette volna az államnyelvtörvénynek a kisebbségek ellen irányuló máig felfoghatatlan élét. Az állampolgársági és kisebbségi nyelvhasználati törvény szerencsétlen összemosása viszont nem hozhat a felvidéki magyarokra nézve kedvező eredményt. Egyértelmű most már az is, hogy a Most-Híd a kisebbségi nyelvtörvényt preferálja, fel is adta őszig a megegyezés lehetőségét a honosítással és hontalanítással kapcsolatban. Egyrész azért, mert a kisebbség nyelvtörvény az ő műhelyében készült (Chmel miniszterelnök-helyettes hivatala), másrészt az állampolgársági törvény kormányközi egyeztetési folyamatából, a szlovák javaslat kidolgozásából Bugár pártját teljesen kihagyták. Inkább tekinthető tehát a kisebbségi nyelvtörvény fontos belpolitikai ügynek (és a párt ezt fogja prioritásként kommunikálni), míg a kettős állampolgársági törvény esetében szükséges a magyarországi fél álláspontja is, amelyet ők kevésbé tudnak befolyásolni. Az alku tárgya tehát: az előbb említett törvény átkerülhet a második olvasatba - amikor viszont még érhetik meglepetések a Most-Hidat és minket is -, az állampolgársági törvény pedig egyelőre jegelődjön. De ennek a törvénynek a napirendre tűzése is okozhat még meglepetést: az ellenzéki Smer és a kormánypárti Matovič javaslata szinte megegyezik, és a szintén kormánypárti Procházka elképzelésétől sem áll messze az, hogy megtarthatják szlovák állampolgárságukat a külföldön élő kettős állampolgárok, de elveszítik azt a Szlovákiában élők, annak ellenére, hogy itthon maradtak Szlovákiában, a szülőföldjükön, és továbbra is ennek az országnak az adófizető polgárai.

Lipšic érvényt szerez a kettős állampolgárság tiltásának

2011. március 23. - (sita / bumm)

A belügyminisztérium a törvényekkel összhangban betartatja az érvényes rendelkezéseket a kettős állampolgárság tiltásáról - jelentette ki Daniel Lipšic belügyminiszter. A tárcavezető véleménye szerint ha az állami szervek biztos információkat szereznek arról, hogy valaki jogosulatlanul felvette egy másik állam állampolgárságát, az érintett elveszíti szlovák papírjait. Lipšic kijelentette, hogy a hatóságok az információk begyűjtésénél különböző módszerekkel léphetnek fel, megvannak az eszközeik. „Van rá lehetőségünk, nem mondom, hogy száz százalékosak. A törvény érvényes” - jelentette ki Lipšic. Az intézkedés valamilyen módon Berényi Józsefet, az MKP elnökét biztosan érinti, aki az első januári héten kérvényezte az állampolgárságot, azóta viszont nem közölte, milyen stádiumban van kérvénye elbírálása. Romániában és Szerbiában az első kérvényezők már a múlt héten hozzájutottak a magyar papírokhoz. A kettős állampolgárság tiltásáról szóló törvény értelmében az első fél évben huszonöt személy veszítette el állampolgárságát. A kormánykoalíció kijelentette, megváltoztatja a törvényt, de a módosítást első próbálkozásra nem sikerült elfogadni - legközelebb pedig csak ősszel kerül terítékre.

Magyar állampolgárokra vadászik a szlovák titkosszolgálat?

2011. március 24. - (Felvidék Ma)

Szlovákiában újságírói körökben kardinális kérdés, hogy Berényi Józsefnek, az MKP elnökének van-e már magyar állampolgársága. A téma azt követően került terítékre, hogy március 15-e kapcsán Erdélyben és a Vajdaságban ünnepélyes állampolgársági esküt tettek az első határon túli magyar állampolgárok. A kormány tegnapi ülését követően Daniel Lipšic (KDH) belügyminisztért ostromolták meg az újságírók a kérdéssel, meg tudja-e állapítani a hatóság, hogy kinek van magyar állampolgársága, ha azt az érintett nem jelenti be. Daniel Lipšic kijelentette: a szlovák állami szerveknek különböző eszközök állnak a rendelkezésére, hogy a szükséges információkat megszerezzék, s ezzel élni is fognak. Azt, hogy milyen „eszközökre” gondol, nem fejtette ki bővebben, az erre irányuló kérdések megválaszolását elutasította. „Vannak ilyen lehetőségeink, nem állítom, hogy százszázalékosak, de vannak. A törvény pedig hatályos“ - fogalmazott, s ez azt jelenti, hogy amint kiderül, hogy egy szlovák állampolgár magyar állampolgárságot is szerzett, megfosztják szlovák állampolgárságától és büntetést is kivetnek rá (kb. 3300 eurót), amiért ezt elmulasztotta bejelenteni.

Népszámlálásra készül Szlovákia

2011. március 27. - (bombahir.hu)

2011. május 21-én népszámlálást tartanak Szlovákiában, melynek során az is kiderül, hogy hány magyar, illetve magát magyarnak valló él az országban. A nemzetiség mellett egyéb fontos kérdések is terítékre kerülnek majd, a kérdőívek kitöltése pedig kötelező lesz. A világ fejlett országaiban a 19. század óta tízévente tartanak népszámlálásokat. Magyarországon 1869-ben volt az első népszámlálás, akkor indult a tízéves ciklus hazánkban, míg Csehszlovákiában 1921-ben rendeztek először népszámlálást. Szlovákiában utoljára 2001-ben volt népszámlálás, ekkor 5 379 455 lakosa volt az országnak, melynek 9,7 százaléka volt magyar nemzetiségű. A népszámlálás eszmei időpontja május 20-a éjfél. Ez azt jelenti, hogy akinek május 20-án éjfél előtt születik gyermeke, azt fel kel tüntetnie a kérdőíven, azonban ha éjfél után, akkor már csak a tíz év múlva esedékes népszámláláson fogják számba venni. A lakosságnak kettő, legfeljebb három kérdőívet kell majd kitöltenie. Az első a személyi, melyet minden állampolgár kap. A lakással kapcsolatos ívet a tömbházak lakói töltik ki, háztartásonként egyet, míg a házzal kapcsolatosat a családi házak lakói, valamint a lakóházak tulajdonosai töltik ki. A magyarlakta területeken a számlálóbiztosok magyar íveket is kapnak, így mindenki olyan nyelvű kérdőívet kap, amilyet kér. Az idei évben emellett Szlovákia bevezette az elektronikus népszámlálási is, így lehetőség van elektronikus úton válaszolni a kérdésekre. A kérdőíven gyűjtése június 6-ig tart. A népszámlálás anonim, a kérdőíven közölt adatok alapján senki nem vonható felelősségre. Az idei népszámlálás kiemelten fontos az itt élő kisebbségi magyarság számára, hiszen ez alapján dől el, hogy a jövőben mely településeken milyen kisebbségi jogokat lehet majd alkalmazni.

Hét eurót fizetnek a romáknak, hogy vallják magukat magyarnak?

2011. március 24. - (sme.sk / parameter.sk / bumm.sk)

František Tanko, a Roma Unió Pártja (SRÚ) elnöke szerint Rimaszombat és Királyhelmec környékén két politikai párt hét eurót kínál a romáknak, ha azok magyarnak vallják magukat. Tanko nem konkretizálta, melyik két párt végez ilyen tevékenységet. „Úgy döntöttünk, hogy ezt jelentenünk kell a rendőrségnek” - folytatta azzal, hogy a párt kerületi szervei jelenleg gyűjtik az erre vonatkozó bizonyítékokat. „Olyan személyek tűntek fel, akik arra biztatják a romákat, hogy vallják magukat magyar állampolgárságúnak, mégpedig hét euróért, amelyből kettőt kap a közvetítő, fejenként ötöt pedig a családtagoknak” - fejtette ki Tanko. Hozzátette, ez hasonlóképpen működik, mint a választások előtt, amikor már előre lefizetik a romákat egy voksért. A Híd párt közleményt adott ki, amelyben az áll, nincs közük a romák megvásárlásához. „Kizártnak tartjuk, hogy a Híd pártnak bármi köze lenne ahhoz, hogy romáknak pénzt ígérnek azért, hogy magyar nemzetiségűnek vallják magukat. Épp ellenkezőleg, a Híd párt kampányával is arra biztatja az embereket, hogy saját nemzetiségüket vállalják. Ez ügyben március 15-én indult a kampányunk, amelynek részei roma nyelvű óriásplakátok is” - közölte Czuczor Nóra szóvivő. Az MKP elhatárolódik az ilyen praktikáktól, mindig is elítélte azokat - közölte a Bumm kérdésére Dunajský Éva, a párt szóvivője. Hozzátette: Dél-Szlovákiában az a hír terjed, hogy valakik arra biztatják az észak-szlovákiai szlovákokat, hogy költözzenek Dél-Szlovákiába, s ha házat vagy lakást vesznek ott, akkor támogatást kapnak.

Az MKP és a Most-Híd is elhatárolódik a romák „megvásárlásától”

2011. március 25. - (Felvidék Ma)

Miután a Roma Unió Pártának elnöke, František Tanko azt állította, hogy Királyhelmec és Rimaszombat környékén két párt hét eurót ajánl az ott élő romáknak, ha a népszámláláson magyarnak vallják magukat, az MKP és a Most-Híd is elhatárolódott ettől. František Tanko ugyan a sajtótájékoztatóján nem nevezte meg, hogy melyik két pártra gondolt, (mint mondta, egyelőre a bizonyítékokat gyűjtik, majd feljelentést tesznek az ügyben a rendőrségen), Szlovákiában gyakorlatilag csak két politikai párt érdekelt abban, hogy a népszámláláson minél többen vallják magyarnak magukat. Tanko szerint visszaélnek azzal, hogy a romák között sok az olyan személy, aki nem tud írni, olvasna - ahogy erre már a választások idején is több példa volt. A hét euróból állítólag ötöt kap a roma személy, két euró illeti azt, aki a közvetítést lebonyolítja. Az MKP elutasít minden olyan módszert, hogy valakit pénzért foglaljon állásfoglalást közéleti kérdésekben. Berényi József pártelnök tájékoztatása szerint az MKP-nak a jelenlegi anyagi körülményei között sem lenne lehetősége erre, de nem ez a döntő szempont, hanem az, hogy azt kívánják elérni, belső meggyőződésből, lelkiismereti szempont alapján vallják magukat minél többen magyarnak a népszámlálás során. Pásztor István, az MKP tőketerebesi járási elnökségének tagja portálunknak nyilatkozva elmondta, hogy Királyhelmec környékén ők nem találkoztak a František Tanko által hangoztatott jelenséggel, és attól teljes mértékben elhatárolódnak. A Rimaszombati járásból megkérdeztük Auxt Ferencet, az MKP járási elnökét, aki hasonló értelemben nyilatkozott, és azt sem tartja kizártnak, hogy csupán kitalált híresztelésről van szó. A Most-Híd szóvivőjének tájékoztatása szerint, népszámlálási kampányuk arra irányul, mindenki olyan nemzetiségűnek vallja magát, amilyen nemzetiségűnek saját magát tartja. Ennek érdekében roma nyelvű szórólapokkal is készülődnek a népszámlálási kampányra. František Tanko közölte, ők is kampányt folytatnak majd annak érdekében, hogy a romák vállalják saját identitásukat, tudatosítva, hogy a népszámlálási adatok alapján számítják ki majd a nemzetiségeknek járó állami támogatások nagyságát.

Slota egy füst alatt oldaná meg a cigány- és magyarkérdést

2011. március 23. - (parameter.sk)

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) szerint a Híd és a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja a cigányok között agitál, hogy a májusban esedékes szlovákiai népszámláláskor vallják magukat magyar nemzetiségűnek. A nemzetiek egyszersmind kijelentik, senkit nem kívánnak akadályozni abban, hogy cigánynak, romának, eszkimónak vagy akár hóembernek vallja magát. „Mi azt kívánjuk, hogy inkább minden szlovákiai cigány vallja magát magyarnak, aztán pedig a magyarokkal keljenek át a Dunán és máris meg van oldva a cigány- meg a magyar kérdés“ - jelentette ki keddi pozsonyi sajtótájékoztatóján Ján Slota, az SNS elnöke. Slota szerint a szlovákiai magyar pártok képmutató módon viselkednek, mivel a magyar kisebbség számarányát igyekeznek növelni. Slota kijelentette, ha „grönlandi eszkimók“ élnének Szlovákiában, azokat is igyekeznének rábeszélni, hogy magyaroknak vallják magukat. „A területeink elcsatolása a céljuk“ - harsogta Slota. A pártelnök ugyanakkor arra figyelmeztetett, Berényi József, az MKP elnöke már megkapta a magyar állampolgárságot, ám gyáván titkolózik. „Személyes véleményem, hogy Berényi már magyar állampolgár“ - nyilatkozta Slota. A pártelnök sommás véleményt fogalmazott meg a nyugati szövetségesek líbiai katonai akciójáról is. Hangsúlyozta, bár az SNS nem kíván Kadhafi szószólója lenni, ám amikor Szudánban, Ruandában és Kambodzsában emberek milliói haltak meg, nem volt katonai beavatkozás. „Most meg egyszeriben elmentek civileket menteni, olyanokat, akik golyószórókkal grasszálnak. Most kizárólag a líbiai olajmezők megkaparintása a cél“ - húzta alá Slota.

Háromez eurót kap az esküjét is nehezen elolvasó polgármester

2011. március 21. - (tasr)

Háromezer eurós havi fizetést szavazott meg a helyi képviselő-testület az iglói (Spišská Nová Ves) járásbeli Ágostháza polgármesterének, František Žigónak, akinek a tavalyi választások után gondot okozott a hivatali eskü elolvasása. Erről Anna Belousovová, a Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártjából (SNS) nemrégiben kizárt képviselő számolt be a parlament emberjogi bizottságának hétfői ülését követően. A Belousovová vezette bizottság azzal a kérvénnyel foglalkozott, amelyben ágostházaiak a választhatóság szigorítását kérik a törvényhozástól. Belousovová szerint az alkotmányt és a vonatkozó jogszabályokat úgy kellene megváltoztatni, hogy a polgármesteri poszt megszerzésének a középfokú végzettség legyen az egyik alapfeltétele.

Komlósi színjátszósikerek Nógrádban

2011. március 21. - (beol.hu)

A tótkomlósi szlovák színjátszók háromnapos fellépéssel egybekötött kirándulást tettek a Cserhát hegység két kis településén, Lucfalván és Sámsonházán. Mindkét helyen nagy sikerrel adták elő Tollfosztás című hagyományőrző színdarabjukat. Gyivicsán András, lapunk hírhozója elmondta, a komlósiak evangélikus lelkésze, Szpisák Attila szervezte a fellépéseket. „Elkísért bennünket a szintén komlósi Zelman Ferenc, az elmúlt hetekben megválasztott Országos Szlovák Önkormányzat egyik alelnöke is - mondta Gyivicsán György. - Vendéglátóik örömmel nyugtázták, hogy a komlósiak ugyanazt az archaikus szlovák nyelvet beszélik, mint ők. Valószínű, hogy valamikor az 1700-as évek elején ugyanazokról a felvidéki területekről települtek jelenlegi lakóhelyükre. A kulturális küldöttség tagjai a három nap alatt részt vettek Sámsonházán a szlovák nyelvű istentiszteleten, ahol a szolgálatot Szpisák Attila lelkész látta el. A lelkész korábban ott élt, régi hívei most nagy örömmel fogadták.

Rajka: Pozsony magyar elővárosa?

2011. március 20. - (TV2 - Napló)

Mindössze 12 kilométerre van Rajka és Pozsony, ám mindez nem indokolná azt a folyamatot, amely során Rajka egyfajta kertvárosa lett a szlovák fővárosnak. Mivel Pozsony másfelé nem tud terjeszkedi, „kézenfekvő” volt a magyar rész felé való nyújtózkodás. Rajkán most már lakóparkok, utcák jönnek létre a szlovák családok számára, akik menetrend szerinti busszal ingáznak Pozsonyba. Rajkán most minden harmadik ember szlovák. Dorogi Gabriella riportja:

http://tv2.hu/naplo/video/rajka-pozsony-magyar-elovarosa

Semjén: Aki magyar állampolgár, az választhat és választható

2011. március 20. - (mti)

Aki magyar állampolgár annak sem a választójogát, sem választhatóságát nem lehet kétségbe vonni - szögezte le a határon túli magyarok szavazati jogával összefüggésben Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a HírTv Kontraszt című műsorában vasárnap este. A KDNP elnöke közölte azt is, hogy nem tartja indokoltnak csökkenteni az alkotmányozás időkeretét, azért mert az MSZP és az LMP nem vesz részt benne. A kormányfő kereszténydemokrata-helyettese Szili Katalin (független) kétkamarás parlamentről szóló javaslatáról, illetve annak lehetőségéről, hogy ott megvalósulhatna a határon túli magyarok képviselete, azt mondta: a KDNP-től nem áll távol a kétkamarás parlament gondolata, de ez a magyar politikai berendezkedéstől idegen. A kérdés a frakciószövetségben eldőlt, egykamarás parlament lesz, ez felel meg a magyar politikai berendezkedésnek - mondta. Ha volna is felsőház, ez nem oldaná meg a határon túli magyarság érdekérvényesítésének problémáját - fogalmazott, hozzátéve: a határon túli magyarságnak akkor van garanciája arra, hogy a mindenkori kormány megkerülhetetlenül figyelembe veszi az ő szempontjait, ha szavazataikkal ezt ki tudják kényszeríteni. Ez akkor lehetséges, ha a parlamenti választásokon részt vehetnek - mondta. Rámutatott: az egyéni választókörzetekben nyilvánvalóan az szavazhat, akinek lakcímkártyája az adott helyre szól, de a pártlistákra történő szavazást nem indokolt helyhez kötni. Semjén Zsolt kérdésre válaszolva nem tartotta indokoltnak az alkotmányozásra szánt öthetes időkeretet azért csökkenteni, mert az MSZP és az LMP nem vesz részt a folyamatban. „Az MSZP és az LMP elárulta saját szavazóit” - fogalmazott, megjegyezve: velük szemben inkorrektek. Az MSZP-re és az LMP-re szavazóik azért voksoltak, hogy értékrendjük megjelenjen az Országgyűlés munkájában, így az alkotmányban is. „Mostantól kezdve az a felelősség is rajtunk van, hogy a mi értékrendünkön kívül a szociáldemokrata szempontokat is megjelenítsük” az új alaptörvényben - emelte ki a kormányfő helyettese. Az ennek módjára vonatkozó felvetésre azt mondta: soha nem látott széles körben kérdezték meg a magyar embereket arról, hogy mi a véleményük, és a beérkező javaslatokat beépítik az új alkotmányba.

Új Szó a kettős állampolgárságról: Kudarcot vallott a Híd

2011. március 22. - (mti)

Bugár Béla kijelentése mögött, hogy a sokat vitatott szlovák állampolgársági törvény új módosítását halasszák őszre, nagy valószínűséggel az áll, hogy a Híd nem tudja meggyőzni partnereit a magyarok számára is elfogadható módosításról, így a párt számára a téma egyre kényelmetlenebb - írta keddi kommentárjában az Új Szó című szlovákiai magyar napilap. A párt kétes kimenetelű politikai manőverezések helyett megpróbálja inkább elfeledtetni a nyilvánossággal a számára egyre kényelmetlenebbé váló témát” - véli Tokár Géza, a szerző. Kifejti: Bugár elmondása szerint az új magyar alkotmány és a határon túli magyarok választójogával kapcsolatos homályos elképzelések miatt lehet szükség a több hónapos halasztásra, ez az érv azonban több sebből is vérzik. „A Híd már januárban tisztában volt ezzel a problémával, mégis szorgalmazta a törvény megváltoztatását, ráadásul Bugár az Új Szó hasábjain februárban kijelentette, hogy a kormányközi megállapodás lehetőségét pont azért utasítja el, mert annak előkészítése akár egy évig is eltarthat” - mutat rá Tokár. „Mivel a jelenlegi körülmények között az utolsó dolog, amire a koalíciónak szüksége van, egy újabb látványos kudarc, kézenfekvő megoldás a döntés elhalasztása” - véli a szerző. Szerinte „a Híd hivatalos kommunikációjában éppen ezért menti a menthetőt: egyre kisebb jelentőséget tulajdonít a tervezetnek a kisebbséggel foglalkozó többi törvény kárára, és próbálja elfeledtetni, hogy valaha is a probléma gyors megoldását ígérte”. Tokár Géza úgy látja: ha a Fidesz megadja a határon túli magyarok választójogát, az inkább elrettentően fog hatni a Híd koalíciós partnereire, ráadásul a kormány egysége is sokat gyengülhet a tavasz folyamán. A késlekedés nagy valószínűséggel a tervezetbe fog kerülni. „Bugár Béla kijelentése azt mutatja, hogy a Híd a kettős állampolgárság kérdésében elbukott. Nem feltétlenül önhibájából, a zavaros koalíciós viszonyok közepette nagyon ügyesen kellett volna taktikázni ahhoz, hogy meggyőzzék az önállósodó Egyszerű Embereket (a Szabadság és Szolidaritás /SaS/ párthoz köthető négyfős képviselőcsoport a pozsonyi parlamentben). A kudarc főként abból a szempontból fájó, hogy előrevetíti, más kisebbségi érdekeltségű törvények is nagyon könnyen, hasonló módon kerülhetnek a süllyesztőbe” - zárja eszmefuttatását Tokár Géza.

Berényi nem nyilatkozik magyar honosítási kérvényéről

2011. március 21. - (sita)

Berényi József, az MKP elnöke nem nyilatkozik arról, hogy megkapta-e a magyar állampolgárságot, amelyért január első hetében folyamodott. Romániában és Szerbiában az első kérvényezők már a múlt héten megszerezték a magyar állampolgárságot. Nálunk a törvény értelmében azok, akik magyar állampolgárságot kapnak, elveszítik a szlovákot. Berényi bírálta a Híd pártot és annak elnökét, Bugár Bélát, amiért a köztévé Öt perc múlva tizenkettő című vitaműsorában kifejtette: a Fico-féle állampolgársági ellentörvény megváltoztatásával meg kell várni a magyar alkotmány elfogadását. „Az őszi időpont csak kifogás, a Hídnak nincs elég ereje, hogy meggyőzze a koalíciós partnereket, s a tárgyalások elhalasztásával csak előkészíti a terepet, hogy a választóknak magyarázkodni tudjon” - mondta a SITA hírügynökségnek Berényi. Az MKP elnöke figyelmeztet: Szlovákia az 1997 és 2005 közti időszakban szlovák állampolgárságot osztogatott anélkül, hogy a kérvényezőknek állandó lakhelyük lett volna az országban. Azok, akik így szereztek állampolgárságot, részt vehetnek a választásokon. Egyben arra is rámutatott, hogy a megyei önkormányzatok elnökei és képviselői esetében nem követelik meg, hogy szlovák állampolgárok legyenek. „Ez csak akkor probléma, ha Magyarországról van szó” - jelentette ki Berényi, hozzátéve, hogy a gazdasági minisztérium államtitkárának kettős állampolgársága van - szlovák és svéd. „Ez kettős mérce, s már Bugár is eszerint jár el” - mondta.

A kettős állampolgárság veszélyezteti Ukrajna nemzetbiztonságát

2011. március 21. - (mti)

Ukrajna nemzetbiztonságát veszélyeztetné, ha állampolgárai tömegesen vennék fel a román és magyar állampolgárságot - közölte hétfőn közzétett nyilatkozatában Mikola Tomenko, az ukrán parlament elnökhelyettese. A házelnök-helyettes az internetes honlapján megjelent közleményében arra kéri Viktor Janukovics ukrán elnököt, hogy a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) ülésén vizsgálják az azzal kapcsolatos kérdést, hogy ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát veszik fel. A Julija Timosenko Blokkjának (BJUT) színeiben politizáló Tomenko egyúttal arra szólította fel Valerij Horoskovszkijt, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) elnökét és Konsztantyin Griscsenkót, az ukrán diplomácia vezetőjét, hogy reagáljanak Románia és Magyarország ukrajnai külképviseleteinek a tevékenységére, mivel ezek közreműködnek abban, hogy ukrán állampolgárok felvegyék országaik állampolgárságát. Az ukrán politikus kiemelte: Ukrajna nemzetbiztonságát veszélyeztetné, ha állampolgárai tömegesen vennék fel a román és a magyar állampolgárságot. Úgy vélte, fel kell mérni a probléma nagyságát, mivel szerinte külföldről pénzelt szervezetek anyagilag ösztönöznek ukrán állampolgárokat arra, hogy a 2012-ben esedékes ukrajnai országos népszámlálás során a szomszédos államokhoz kötődő nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Tomenko azért javasolta a kettős állampolgárság kérdésének napirendre tűzését az RNBO ülésén, mert úgy látja: sem az SZBU, sem a külügyi tárca, sem pedig a helyi hatóságok nem reagálnak megfelelő módon arra a helyzetre, hogy ukránok felvehetik más országok állampolgárságát.

Egyértelmű szabályokat javasolnak a különböző nemzetiségű házaspároknak

2011. március 16. - (mti)

Az Európai Unió egészére kiterjedő szabályokat javasolt az Európai Bizottság szerdán a különböző állampolgárságú házastársak tulajdonjogaira vonatkozóan. A javaslatok - amelyeket az EU-tagországok Tanácsának és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia - lehetővé tennék a nemzetközi párok számára, hogy halál vagy a házasság felbontása esetén megválasszák a közös tulajdonukra alkalmazandó jogot és az ügyükben eljárni illetékes bíróságot. A rendeletek arra vonatkozóan is tartalmaznak szabályokat, hogy a bírósági ítéleteket egyetlen eljárással elismerjék és végrehajtsák az EU valamennyi tagállamában. Viviane Reding jogérvényesülésért felelős biztos szerint a javaslattal a párok a jogbiztonság növekedése mellett 2-3 ezer eurót megtakaríthatnak, uniós szinten pedig a megtakarítás eléri az évi 400 millió eurót. A bizottság adatai szerint az EU-ban mintegy 16 millió nemzetközi pár él, és évente 650 000 a válások átlaga. Magyarországon 2007-ben 41 ezer házasságkötésből közel 2 ezer volt nemzetközi, a válások száma pedig ugyanabban az évben 25 ezer, illetve 511 volt.

Bugár őszre halasztaná az állampolgársági törvény módosítását

A magyar fejleményekhez igazítaná a szlovák törvénymódosítást

2011. március 20. - (mti)

Bugár Béla úgy véli, hogy őszre kellene halasztani a szlovák állampolgársági törvény módosítását. A Híd elnöke a pozsonyi közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában ezt az álláspontját azzal magyarázta: érdemes lenne megvárni, hogy milyen lesz az új magyar alkotmány, illetve a hozzátartozó végrehajtási előírások. A Híd, magyar-szlovák polgári párt elnöke a pozsonyi közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában ezt az álláspontját azzal magyarázta: érdemes lenne megvárni, hogy milyen lesz az új magyar alkotmány, illetve a hozzátartozó végrehajtási előírások. Bugár kijelentette: személyesen nem szeretné - és úgy véli, hogy ez a szlovákiai magyarok véleménye is - hogy a magyarországi pártok a választások előtt kampányt folytassanak Szlovákiában. „Személyesen nem kívánom, hogy a magyarországi politikai pártok itt kampányt folytassanak, áthozzák a Szlovák Köztársaság területére problémáikat és feleslegesen leterheljék ezzel a Szlovák Köztársaság magyar nemzetiségű polgárait” - mondta a politikus. „Várjuk ki, hogy aktív vagy passzív választójogot kapnak-e azok az emberek, akik magyar állampolgárságért folyamodnak” - fejtette ki a koalíciós pártelnök. Szlovákia a határon túli magyarok könnyített honosítására válaszul tavaly nyáron módosította állampolgársági törvényét. Eszerint minden szlovákiai állampolgár, aki felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti eredeti állampolgárságát. A júniusi választások alapján az új szlovák kormánykoalíció programjába vette, hogy módosítja ezt a Robert Fico-féle állampolgársági törvényt, s eltörli belőle az állampolgárok büntethetőségét. A koalíció négy pártja azonban mind a mai napig nem tud megegyezni a módosítás konkrét formájáról, így az év elején a kormányoldal módosító indítványa megbukott. A Híd már márciusban újra napirendre akarta tűzni a témát, de az elhúzódó nézeteltérések miatt ez nem sikerült. Az új módosító javaslat formája és sorsa továbbra is bizonytalan.

„Orbán alkotmánya”: A jövőben már nem „köztársaság”

Hajmeresztő vicc: A végeredmény úgyis csak Orbáné lesz

2011. március 18. - (Der Standard)

Magyarország Orbán Viktor miniszterelnök által vezetett jobboldali nemzeti kormánypártja, a Fidesz, hozzáfogott, hogy alkotmányreformmal betonozza be a hatalmát. A tervezet szerint megszüntetik az egyenlő választási jogot és ezzel a demokrácia egyik alapjogát. Az anyák állítólag többletválasztási jogot kapnának. A kormányt bíráló politológusok olyan viccnek tartják az egyes Fidesz politikusok és Szájer József európai parlamenti képviselő napok óta levegőben keringő kedvenc gondolatát, amely csak a közvélemény félrevezetésére szolgál - írja Kathrin Lauer, a Der Standard budapesti tudósítója.. Amióta ez a fejezet fehéren-feketén szerepel az alkotmánytervezetben, alig váltott ki tiltakozást. A 2. fejezet 21. cikkének 2. bekezdésében szó szerint az alábbi szöveg olvasható: „A jövő nemzedéke érdekében nem tekinthető az egyenlő választási jog megsértésének, ha egy sarkalatos törvény abban a családban, amelyben kiskorú gyermek van, az anyának (…) további választási jogot biztosít.” A szocialista és a liberális ellenzék, valamint a civil szervezetek eddigi kritikája mindenek előtt a preambulum magasztossága ellen irányult, amely a „nemzeti hitvallás” megnevezést kapja, és amelyben rögzítésre kerül az ősökre, az államalapító István királyra és a „Szent Koronára” történő büszke hivatkozás. Az időközben jelentéktelenné vált liberális SZDSZ egyik alapítója, Kis János filozófus azt gondolja, hogy ezzel az alkotmánnyal Magyarország leszámol a szekularizációval, mert szövege a nemzeti himnusz (Isten, áld meg a magyart) első versszakából az Istenre való esküvel kezdődik. A preambulum kifejezetten a nemzet kötőanyagaként definiálja a kereszténységet. „Orbán alkotmánya nem lesz a nép alkotmánya, csakis Orbáné”, amely a „jogállammal szembeni arroganciája” miatt, néhány jobboldali konzervatív gondolkodású embernél is elutasításba ütközik - mondta Kis. Közben Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök felháborodott a „szélhámosság” miatt, amely abban nyilvánul meg, hogy az alkotmánytervezet szerint az országot többé nem „Magyar Köztársaságnak”, hanem csak „Magyarországnak” fogják nevezni. A vitatott kérdésekben még csak ezután következik majd a nyilvános vita. Az alaptörvényben a Fidesz rögzíteni akarja a legfeljebb 50 százalékos állami eladósodást. Hátsó ajtóként egy „hitelválság” esetére, Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke kilátásba helyezte, hogy beépítenek egy olyan szabályozást, amely lehetővé teszi ennek a limitnek a megkerülését. A Fidesz-hatalom bebetonozásának központi eszközeként azt tervezik, hogy összesen 43 olyan törvény lesz, amelyet kétharmados többséggel fogadnak el, és ennek megfelelően ezeket egy későbbi kormány is csak kétharmados többséggel módosíthatja majd. Többek közt ezek közé tartozik a többletválasztási jog, a sajtószabadság és a médiapiac, valamint a parlament, az igazságügy, a rendőrség és a helyi önkormányzati igazgatás működési rendje. Az Országgyűlés bármikor indoklás nélkül kizárhatja a nyilvánosságot az ülésekről. Minden fontos állami tisztségviselőt, az államelnöktől kezdve az Alkotmánybíróság elnökéig, az Országgyűlés választ meg kétharmados többséggel. Pontosan a nagyhét kezdetére, április 18-ára tervezik a szavazást. Ezért is nevezik szívesen a tervet a Fidesz politikusok „húsvéti alkotmánynak”.

Nem lehet vita: Orbán így reméli magát beírni a magyar történelembe

És máshol? - Alkotmányok itt és ott

2011. március 20. - (Aczél Endre - 168ora.hu)

A magyar kormány megállás nélkül azt kommunikálja, hogy a médiatörvényben nincs semmi olyan, ami más uniós országok hasonló törvényeiben ne volna föllelhető. Noha a közlést - különös tekintettel például a Médiatanács pártösszetételére - csak „diszkontáron” tudjuk elfogadni, ötletet ad. Tudniillik azok, akik ma Magyarország számára új alkotmányt írnak, nyugodtan elővehetik az összes uniós tagország alaptörvényét, s azokból - egy-egy mondatot kiragadva, majd egymáshoz ragasztva - a legteljesebb lelki nyugalommal összefércelhetnek egy olyan joganyagot, amelyről elmondható lesz: „Nincs benne semmi olyan, ami más uniós országok hasonló törvényeiben ne volna föllelhető.” Mi - fölismerve a teljességre törekvés lehetetlen voltát - csak néhány nagy, illetve szomszéd ország alkotmányának preambulumát vettük szemügyre, tekintettel arra is, hogy a tapasztalat szerint pontosan ez az a szellemi termék, amely a ma kormányzó magyarországi koalíciót leginkább izgalomban tartja. Mi kerüljön belé, ez itt a kérdés. A jóisten? S ha igen, milyen szövegösszefüggésben? A „keresztény gyökerek?” Az „ezeréves múlt?” A Kárpát-medence mint a szomszédok számára oly gyűlöletes, nem létező magyar szupremácia földrajzi közege? Azok az „alapértékek”, amelyeket a nemzeti konzultációs testületnek elnevezett ad hoc társaság erősen ráutaló módon „a családban, a rendben, az otthonban, a munkában, az egészségben” jelölt meg, nem pedig, mondjuk, a jogállamiságban? Ha van, ha lesz vita (egyvalamiben nem lehet: Orbán Viktor egy „Orbán-alkotmánnyal” reméli magát beírni a magyar történelembe), az e kérdések körül forog majd, s az új alkotmány szövegezői nyilván már jó ideje keresik az európai fogódzókat. Sok ilyen van. Akármilyen valószínűtlennek hangzik is, a már „nyugdíjaskorúnak” tekinthető olasz alkotmány legelső elvi állásfoglalása ekképp hangzik: „Olaszország munkára alapozott demokratikus köztársaság.” (Több igazság volna annak nyugtázásában, hogy „Olaszország adóelkerülésre épített demokratikus köztársaság”.) Ismervén miniszterelnökünk csak tucatokban mérhető nyilatkozatait arról, hogy a magyar társadalomnak „munkaalapúnak” (értsd: például nem „pénzalapúnak”) kell lennie, ez vonzó támpont, csak épp az Isten hiányzik belőle, ami, ismerve a római katolikus egyház befolyását Itáliában, akár meglepőnek is mondható. Mint ahogyan az is, hogy a „legkatolikusabb” (valójában: a legliberálisabb) Spanyolország Franco utáni demokratikus alkotmányának preambulumából hiányzik a vallásra való legcsekélyebb utalás is, a családról, az otthonról és a rendről nem is beszélve, viszont mindjárt a legelső mondat „igazságosságot, szabadságot és biztonságot” szavatol a spanyol nemzet valamennyi polgárának. De hol van akkor Isten jelen? Például a német és a lengyel alkotmányok előszavában, holott e kettőt - születésének pillanatát számítva - majd fél évszázad választja el egymástól. De nemcsak az: a német társadalom markánsan nem vallásos és a lengyel társadalom markánsan vallásos jellege is. A kettő közül a német az egyszerűbb. Arra hivatkozik, hogy a német nép, „tudatában felelősségének Isten és ember előtt”, úgy döntött, hogy... A lengyel (1997) voltaképp egy történelmi kompromisszum eredménye, amely történetesen egy szocialista államfő, Kwas´niewski ösztönzésére született meg. Azt mondja, hogy „mi, a lengyel nemzet, a köztársaság valamennyi polgára, azok is, akik Istent az igazság, a szépség, a jóság forrásának tekintik, és azok, akik ebben a hitben nem osztoznak, [hanem] e forrást másutt látják” etc., úgy döntöttünk, hogy... Lehet választani, ha már valaki mindenáron be akarja írni Istent az új magyar alkotmány előszavába. (Vagy legalább a Szent Koronát, mely „olyanja”, kivált egy tan formájában, senkinek sincs.) Léteznek persze más megoldások is. Csakhamar szembesülünk vele, milyenek. Gondolom, kevés rokonszenvre találhat a Fidesznél a francia alkotmány, amelynek előszava - nincs benne meglepetés - megelégszik az 1789-es forradalom jelszavaival (szabadság, egyenlőség, testvériség), s emellett csak az ember jogai mellett tesz hitet. Mint tudjuk, a franciák kínosan vigyáznak állam és egyház szétválasztására, ilyenformán a preambulumban az egyház, a vallás még csak futólag sem említtetik meg. Holott Franciaország jóval „katolikusabb” ország, mint mondjuk a miénk. A Magyarországhoz földrajzi és politikai értelemben közeli országok esetei közül hasonló szikárságot csak a Cseh Köztársaság alaptörvényében érzékeltem. Az a rokonszenves benne, hogy a két világháború közötti, példaszerűen demokratikus Csehszlovákia hagyományait megőrzendőnek véli - vajon minálunk a Tiszáé vagy a Horthyé lesz-e az? -, egyszersmind az országot a demokráciák (európaiak és tengerentúliak) „nagy családjában” helyezi el családtagként. Ugyanakkor, ellentétben a németekkel, franciákkal, angolokkal (ez utóbbiaknál ez nem is lehet téma), a cseh alkotmány preambuluma is az „ősi államisággal” dicsekszik, dacára annak, hogy ezt az államiságot a csehek vagy három évszázadra elveszítették. De azért értem, amit értek, és ettől kicsit megriadok. Tudniillik az egyébként minden szempontból kifogástalan szövegben anakronisztikus utalás történik a réges-rég nem létező „cseh korona területeire”. Csak azért, hogy a történelmileg valóban cseh felségterületnek számító, etnikailag azonban soha nem cseh, hanem sokkal inkább német területdarabok (Szudéta-vidék, Szilézia jelentős része) hovatartozása soha ne válhasson vita tárgyává. Meg hogy a Beneš-dekrétumok érvényét se vitassa senki. Nota bene: ez rokonszenves lehet azoknak, akik szívesen beszélnek „a magyar Szent Korona országairól”; akik a „Kárpát-medence” fogalmába csomagolják irredenta álmaikat. De mindez historizálásában abszolúte eltörpül a horvát vagy a szlovák alkotmány előszava mellett. A horvát valósággal mulatságos olvasmány, főként a terjedelme miatt, merthogy abban a 7. századtól napjainkig a horvát történelem minden jelentős mozzanata megemlítődik. Aki elolvassa, arról értesülhet, hogy a Drávától Dalmáciáig terjedő területen mindig a horvátok szuverén akarata érvényesült, noha függetlenségüket már a 11. században elveszítették. Ha betagozódtak a magyar királyságba, a Habsurg Birodalomba, a Monarchiába, Jugoszláviába, mindig minden úgy történt, ahogyan a rendek majd a pártok akarták. Úgy látszik, minél inkább szünetelt vagy létre sem jött, vagy ha igen, akkor szégyellni való módon jött létre az önálló államiság (Hitler kegyelméből Szlovákiában is, Horvátországban is), annál több dicső színnel vett elégtételt a jogalkotó e történelmi hátrányért. Nem gondolom, hogy a magyaroknak egy ilyen „versenybe” illő volna beszállniuk, noha a csábítás jelen van. Igaz, akárhány évszázadot vissza lehet menni a hajdani - volt vagy nem volt - dicsőség felidézésében (a szlovák alkotmány például Cirill és Metód meg a Nagy-Morva Birodalom finoman szólva is vitatható „örökségét” idézi föl, ugyancsak egy hátrány ledolgozása gyanánt), de szánandó vállalkozás az egész úgy, ahogy van. Leszámítva a lengyeleket, akik feldarabolásuk előestéjén, a 18. század végén valóban Európa első, modern alkotmányát hozták létre - még a francia forradalom előtt! Se Árpád, se Szvatopluk, se Krešimir nem lehet jogforrás. Önnön mai kicsiségét senki sem egyensúlyozhatja ki hajdani nagyságával, és nem támaszthat igényeket arra hivatkozva. Ám ha valaki, mint Orbán, „szerethető alkotmányt” akar, akkor nyugodtan élhet minden historizáló demagógiával, mert a termék valóban lelket nyugtató, a régi dicsőséget mai erőforrásként kolportáló alkotmány lesz. Még ha tudjuk is, hogy az ilyesmiből nem erő, hanem csak illúzió fakad. Meg hogy alkotmányt senki nem olvas.

Megrongálták Esterházy mellszobrát

2011. március 26. - (bumm / mti)

Az Új Szó értesülései szerint vörös festékkel öntötték le Esterházy János közelmúltban felavatott mellszobrát. Az incidensről egyelőre nem tudni közelebbi részleteket. Az eset szombatra virradóra történt. A napilap weboldalán közölték a mellszobor fényképét, melyen jól látszik, hogy valaki festékkel mázolta össze az emlékművet. A szlovákiai magyarság egykori politikai vezetőjének mellszobrát, Lantos Györgyi szobrászművész alkotását március 14-én állították fel a Csáky-Dessewffy palota udvarán, amely a kassai Major család tulajdonában van. Esterházy mellszobrának felállítását komoly vita előzte meg a szlovák fél részéről. Maga az esemény sem zajlott le incidens nélkül, mivel egy kassai képzőművész megpróbálta vécépapírba tekerni az általa fasisztának bélyegzett politikus mellszobrát. „A Magyar Koalíció mélységesen elítéli Esterházy János közelmúltban felavatott kassai mellszobrának megrongálását, amelyet ismeretlen elkövető piros festékkel öntött le” - áll a párt állásfoglalásában, melyet Dunajsky Éva, az MKP szóvivője küldött a Bummnak. „Véleményünk szerint az ilyen vandalizmust, az a történelemferdítő nacionalizmus eredményezi, amelyet ma Szlovákiában sokan hirdetnek” - véli a párt. Az MKP szerint ez a fajta hozzáállás gátolja a szlovák-magyar megbékélést és a közös utak keresését.

Szóváltás az EP-ben Esterházy János mellszobra ügyében

2011. március 24. - (mti)

Szóváltás volt az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén egy szlovák és egy erdélyi magyar EP-képviselő között Esterházy János mellszobrának kassai felavatása ügyében. A szerdán késő éjszakába nyúlt ülésen az úgynevezett egyperces felszólalások sorában a szlovák Jaroslav Paska, a Szabadság és Demokrácia Európája elnevezésű képviselőcsoport tagja azt tette szóvá, hogy március 14-én mellszobrot avattak Kassán a szlovákiai magyarság egykori politikai vezetőjének emlékére, születésének 110. évfordulója alkalmából. Szlovákiában egyébként ez már Esterházy János negyedik mellszobra. A többiek Búcson, Királyhelmecen és Ipolynyéken állnak, emellett március 13-án Esterházy-emléktáblát lepleztek le Nyitraújlakon, a gróf szülőfalujában. A kassai avatási ünnepséget szlovák szélsőségesek egy csoportja bekiabálással és énekléssel zavarta meg, Peter Kalmus kassai képzőművész pedig megpróbálta toalettpapírba csomagolni a mellszobrot, amit a részvevők megakadályoztak. EP-felszólalásában Jaroslav Paska zsidóellenesnek, fasiszta bűnözőnek nevezte Esterházy Jánost, aki üdvözölte Kassa megszállását a második világháború idején. Válaszfelszólalásában Sógor Csaba néppárti EP-képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy Esterházyt előbb a nácik, majd a szovjetek is internálták. Csehországban és Szlovákiában ma is háborús bűnösként tartják nyilván, miközben az orosz legfelsőbb bíróság már 1993-ban semmisnek mondta ki a grófra kiszabott ítéletet, a lengyel államfő pedig két évvel ezelőtt kitüntetést adományozott neki. Esterházy zsidók, csehek, szlovákok, lengyelek százainak segített a szökésben, és ő volt a szlovák parlament egyetlen olyan tagja, aki 1942-ben a zsidótörvények ellen szavazott - hangsúlyozta Sógor Csaba.

„Dél-Szlovákia a bécsi döntés után 1938-1945“

2011. március 19. - (sita)

A Nemzeti Emlékezet Intézete konferenciát szervez Dél-Szlovákia és Kárpátalja megszállásáról. A „Dél-Szlovákia a bécsi döntés után 1938-1945“ elnevezésű tanácskozásra kedden és szerdán Nagysurányban kerül sor. „Az utóbbi napokban Szlovákiában és Magyarországon is sokat vitatkoztak Esterházy János személyéről és arról, milyen része volt neki a bécsi döntés előkészítésében, aminek következtében Szlovákia elvesztette déli területeit. A megszállás alapvető módon érintette a lakosság minden rétegét, tekintet nélkül arra, ki milyen nemzetiséghez, fajhoz, egyházhoz vagy szociális réteghez tartozott” - nyilatkozta ma a SITA hírügynökségnek Ján Pálffy, a Nemzeti Emlékezet Intézetének szóvivője. A konferencián Szlovákia, Magyarország, Csehország, Ukrajna és Nagy-Britannia több mint húsz szakértője kapcsolódik be a vitába. Pálffy szerint ez a jövő heti konferencia azért is egyedülálló, mert ez lesz az első olyan rendezvény, amely ilyen széles körben foglalkozik a kérdéssel. „A konferenciát a Nemzeti Emlékezet Intézete és Nagysurány városa szervezi és a tanácskozás felett Milan Belica, a nyitrai megyei önkormányzat elnöke vállalt védnökséget“, közölte a szóvivő. A részvevők, akik között ott lesz a Híd helyi képviselője is, megvitatják a bécsi döntés politikai és nemzetközi indítékait, a bécsi döntés utáni dél-szlovákiai politikai helyzetet, a biztonsági erők represszív magatartását és a lakosság nemzetiségi, faji és politikai indíttatású üldözését, valamint a zsidók sorsának alakulását.

Nógrád önkormányzatai a Fülek-Salgótarján vonal megtartását kérik

2011. március 20. - (tasr)

Ellenzi a Fülek-Salgótarján vasútvonal forgalmának megszüntetését a Nógrádi Városok és Falvak Társulása (ZMON), mert ez az amúgy is 40 százalékos munkanélküliséggel sújtott régió további hanyatlásához vezet majd. A társulás követeli, hogy Poltáron és Füleken is eredeti szintjének megfelelően állítsák vissza a közegészségügyi ellátást. A ZMON tudatában van annak, hogy jelenleg gazdaságilag előnytelen a személyszállítás fenntartása a Fülek-Salgótarján vonalon, ezért - a forgalom ésszerűsítése mellett - a vasúton akár nagyobb magyarországi területtel, esetleg még Budapesttel is össze kellene kötni a régiót, ahol a Nógrád Geoparknak és más látványosságoknak köszönhetően fejlődhetne az idegenforgalom.

Pozsony kivárja az új magyar választójogi törvényt

„A kettős állampolgárság lehet gyógyír, ám a választójog - métely”

Interjú Rudolf Chmel szlovák miniszterelnök-helyettessel

2011. március 26. - (Ujvári Flórián - 168ora.hu)

Szlovákiában a kisebbségi nyelvtörvény módosítása - ellensúlyozandó a nemzetiségieket sújtó 2009-es Fico-féle államnyelvtörvényt - sok vita árán, de halad előre. Az állampolgársági törvény ügyében viszont a kivárás álláspontjára helyezkedik a négypárti Radicová-kabinet. A kialakult helyzetet megvilágítja és egyúttal a magyar-szlovák kapcsolatok helyzetét értékeli munkatársunknak adott exkluzív interjújában Rudolf Chmel, a pozsonyi kormány Híd-párti miniszterelnök-helyettese..

- Nem csökkentheti-e a Híd párt népszerűségét Szlovákiában az a következetesség, amellyel a nemzetiségi kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó 1999-es törvény megújításának koncepcióját képviselte és védte?

- A kérdéshez minimum két szempontból kell közelítenem. A Híd párt szlovák nemzetiségű, esetleg - mert hát vannak ilyenek is - kettős identitású szavazói körében a kisebbségi nyelvtörvény körüli verbális csetepaték miatt nem érzékelhető az eltávolodás veszélye. Nekik nincs ellenükre a kisebbségek közigazgatásban történő nyelvhasználatának bővítését szolgáló törvénymódosítás, mivel számukra kulturális érték a kisebbségek jogainak elismerése. Ezeket a szlovákokat nem zavarná, ha a szlovákiai magyarok Stúrovót Párkánynak, Hurbanovót Ógyallának neveznék és írnák. Az már a kollektív nemzeti mély tudattal függ össze, hogy egyelőre meglehetősen kevés szlovák gondolja ezt így. Meggyőződésem, hogy a nyelvtörvény-módosítás érdekében kifejtett aktivitásunk miatt magyar választóink körében sem apadhat az elfogadottságunk, hiszen az ő szemükben pártunknak elvi kötelessége küzdenie a kisebbségi és emberi jogok bővítéséért. Azonban az a tény, hogy a szlovákiai magyarok közösségében alig egy évtized elteltével újból politikai versenyhelyzet alakult ki, előrevetíti, hogy a parlamenten kívül rekedt Magyar Koalíció Pártja politikai konkurensként kevesellni fogja a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításának jogbővítéseit. Számon kérő és lekicsinylő retorikájuk a politikai versengés természetéből fakad. „Mi a fenének tömörültetek egy pártba a szlovákokkal, ha még olyan kisebbségi nyelvhasználati törvényt sem vagytok képesek elfogadtatni velük, amelyről Trianon óta ábrándozunk?” - vélekedhetnek. Azt is mondhatnám, hogy alapjában véve igazuk van, ha nem tudnám, hogy pártunk nem a teljes szlovák többséggel, hanem annak egy kis szegmensével szövetkezett. Ha nem tudnám, hogy ez a szövetség példaértékű, mert a háborúellenes, kommunikatív, prosperáló, modern európai szellemet kívánja megtestesíteni, s ezért mind a többségi, mind a kisebbségi nemzeti egoizmusok központjaiból tüzet okádnak rá. Saját tárgyilagosságom kötelez arra, hogy a nyelvtörvény-módosítás okán tegyek egy beismerő vallomást. Az előkészületek, a kimerítő szakmai és politikai tárgyalások után, otthon, nem egy kései éjszakán faggattam magamat, kikért és miért dolgozom? A szlovákiai magyar vállalkozók többsége ugyanis - tisztelet a szerintem felháborítóan kevés kivételnek - közel két évtizede nem él a kétnyelvű tájékoztatás törvény adta lehetőségével. Felirataik, hirdetéseik, közleményeik, szórólapjaik zömmel csak az állam nyelvén szólnak hozzánk. Múltkor is megfordultam egy magyar tulajdonú cégben. A helyiségek megnevezésétől a nyilvánvalóan magyar személynevek szlovák írásmódján át a fejléces papírig minden csak szlovák nyelven szerepelt. Miért? Hát nem tudják, hogy a jogszabály csupán lehetőséget teremt, s érvényt csak akkor szerez magának, ha az állampolgár megtölti tartalommal? És egy demokrata nem fél - jut ezen a ponton eszembe a bibói tétel.

- Nem fenyeget annak a veszélye, hogy egy esetleges kormányválságért vagy a koalíció felborulásáért Önöket teszik meg bűnbaknak?

- Egy következetlenül együttműködő, kölcsönös bizalom nélkül kormányzó négypárti koalícióban bárkiből kreálhatnának bűnbakot. Ha történetesen szlovák-magyar pártról van szó, akkor, persze, nagyobb eséllyel. Ámbár ez is csak látszat. Pártelnökünk, Bugár Béla a szlovákiai politika élet egyik legtapasztaltabb és legelismertebb alakja, politikus legyen a talpán, aki bűnbakot kreál belőle. De hogy komolyan is válaszoljak a kérdésére: jelenleg nem látom ennyire sötéten dolgaink állását. A kormány megszavazta a nyelvtörvény-módosítás tervezetét, most a képviselőiken a sor. A magát európai demokratikus szocdem pártnak minősítő Smerrel most sem számolhatunk. Sem a kisebbségi jogok érvényesülésének elősegítéséért, sem e jogok bővítéséért nem mozgósítható. Nem akarják elveszíteni szép számú nacionalista érzelmű választóikat.

- A nyelvtörvény ügyével szinte párhuzamosan szerepel a napirenden a magyar állampolgárság felvételének problémaköre. Lehet ezt a két témát elkülönítve kezelni, vagy kihat az egyik a másikra?

- E két dolgot ésszerű és célszerű elkülönítve kezelni, hiszen ha összekötnénk őket, a szlovákok zöme ugyanazzal a gyanakvással szemlélné az itteni magyarok jogait bővítő nyelvtörvény-módosító törekvéseinket, mint a határokon átnyúló magyar politikai nemzetegyesítés ideológiáját. Tény viszont, hogy nemzet csak egy van, miként az is tény, hogy ez a gondolat már nagyon sokszor betett nekünk. Mert végül is mindig rájövünk - igaz, olykor-olykor nagyon nagy árat fizetünk érte -, hogy a nemzetegység csupán mámor, hiszen a nemzetnek a különbözőségek tömkelege biztosítja a gazdagságát. S innen nézve már azzal a gondolattal is eljátszhatnék, hogy többféle magyar nemzet képezi az egyetlent. De így van ezzel minden nemzet, hiszen többféle nemzeti gondolat hat egymásra a különbözőségek szüntelen, olykor bizony nagyon mocskossá aljasuló versengésében. Ám félre az efféle felszínes bölcselkedéssel! Ritka könyörtelen volt az a nagyhatalmi döntés, amely a monarchia szétdarabolásával több millió magyar ajkú embert rekesztett az új magyar állam határain kívülre. Krúdy, Kosztolányi, Babits, Móricz, Márai, a legnagyobbak és a névtelenek együtt jajdultak fel. Mindig is szolidarizáltam a fájdalmukkal. Megértem hát, hogy a magyar néplélek ezzel a ténnyel nehezen békél meg, ráadásul az ellenirányú magyar politikai kurzusok nem igazán segítették elő a megbékélést. Vagy elbagatellizálták a traumát, vagy „harcos megbékélést” hirdettek. Hungarológusként én így látom. Politikusként pedig úgy tekintek a kettős állampolgárság magyar, tömegesített intézményére, mint e történelmi trauma gyógymódjára. Kívánom, hogy oldozza fel a történelmi nyughatatlanságot. Pártom nem véletlenül hirdeti azt, hogy aki szlovákiai magyarként a magyar állampolgárságot is szeretné felvenni, az tehesse meg. Ficoék szlovák állampolgársági törvénye ezt nem teszi lehetővé. A jelenlegi állampolgársági törvény szerint, aki felveszi a magyart, az automatikusan elveszíti a szlovákot. Ez ugyancsak ritka ostobaság, ez is traumára vall, egyelőre mégsem szorgalmazzuk a törvény módosítását. Kivárjuk a Magyar Köztársaság új választójogi törvényét. Pártom azt vallja, s liberális demokrataként jómagam is, hogy miként az Európai Parlamentbe, a nemzeti parlamentbe is kizárólag az adott ország adófizetője választhasson képviselőt. Lehet kettős állampolgár, de e két parlamentbe csak abból az országból, illetve abban az országban juttathasson képviselőt, amelyben adót fizet. Ezt a jogállamiság nyílt és rejtőzködő tagadóinak, a nemzeti egoizmusokból táplálkozó rendpártiság híveinek be kell látniuk. Szlovákia állampolgárainak minimum 98 százaléka nem értene egyet azzal, hogy a magyarországi parlamenti választások idején ottani pártok itt kampányoljanak. Ezt csak olyasvalakik ötölhették ki, aki abban a hitben élnek, hogy az Európai Unió és a NATO tagállama, a független és szabad Szlovák Köztársaság még mindig nagymagyarországi tartomány. A „kimegy a ház az ablakon” abszurditása köszön itt vissza. Míg a kettős állampolgárság magyar intézményét gyógyírnak, a választójog esetleges megadását mételynek tartom. Ami ugyan protekcionizálja, finomabban fogalmazva, pozitívan diszkriminálja a Magyarország határain túl élő magyarokat, ámde igazságtalan Magyarország állampolgáraival szemben. Képzeljük el, hogy a következő magyarországi választásokat valamelyik párt százezer határon túli magyar szavazatának köszönhetően nyeri meg. Mit szól majd az effajta politikai élősködéshez a demokratikusan gondolkozó, a jogállamiságban bízó magyarországi választó? Persze - inthetnek - aggódjak csak a szlovákiai választók mentális állapotáért. Ámde mint a Szlovák Köztársaság emberi jogokkal és nemzeti kisebbségekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettese, éppen ezt teszem. Az itt élő mintegy háromszázezer szlovákiai magyar választó politikai meghasonlottságáért aggódom. Szlovákiában két magyar párt között is választhatnak, s ez már önmagában is elég nagy dilemmát jelenthet jó néhányuknak. Arra meg gondolni sem merek, mi történne, ha a határon túli magyarok az aktív választójog mellé passzív választójogot is kapnának, vagyis beválaszthatnák őket a budapesti Országgyűlésbe? Valószínűleg a honi képviselők mellett kiemelt státuszú magyar képviselők lennének, s talán az lehetne a legfőbb hazafias feladatuk, hogy a költségvetésből a lehető legtöbb pénzt juttassák a határon túli intézményekbe. Lehet, hogy bennem van a hiba, de - mi tagadás - a klasszikus parlamenti demokrácia játékszabályainak ilyesfajta módosításához sosem volt elég képzelőerőm. Persze, ha szemügyre veszem alkotmányaink önző nemzeti dimenzióit, amelyek bagatellizálják országaink történelmileg adott multietnikai jellegét, akkor be kell ismernem, hogy az Európai Unió tagjaiként a demokratizálódó közép-kelet-európai kisállamok nyomorúsága napjainkban még nagyobb és irracionálisabb, mint azt a második világháborút követően Bibó István feltételezhette.

- Mennyiben nehezíti az Önök dolgát, hogy a magyar kormány - dacára Németh Zsolt külügyi államtitkár decemberi hivatalos látogatásának - továbbra sem hajlandó komolyan partnerszámba venni a Híd pártot, úgy sem, mint szlovákiai kormánytényezőt?

- A Fideszhez hasonlóan a mi pártunk is európai párt, szintén kormánytényezők vagyunk, igaz, nem diadalívre igényt tartó arányokkal. Viszont ahogy a Fidesz nem, úgy mi sem bújunk más pártok fenekébe. Magyaréba sem, szlovákéba sem. Önérzetünk nem etnikai alapú - univerzális és mélyen emberi. Nekem semmi kétségem a felől, hogy a pártunkra szavazó magyarok ne lennének rendes, becsületes magyar emberek. Hogy Orbán Viktor ignorálja száznyolcvanezer kisebbségi magyar voksát, az az ő dolga, noha ezt ellentétesnek tartom példaképe, Antall József humanista szellemiségével és nemzetpolitikai hitvallásával. Ő lélekben akart az összes magyar miniszterelnöke lenni, Orbán Viktor számára pedig csak azok a határon túli magyarok jelentenek értéket, akik egyetértenek vele. Ez önleleplező paradigmaváltás. A semmibevevés politikája általában az erőpolitika részét képezi, és sosem vezet egyetértéshez. A rejtett gyűlöletet táplálja, s noha látszólag szilajosítja az önbecsülést, valójában az egyén és a néplélek legmélyét permanens bizonytalanságban tartja. Nem vonom kétségbe, hogy a Fidesz nemzetpolitikai vezérkara tisztában van azzal, hogy a Most-Híd együttműködési ajánlatát szlovákiai magyar szövetségese, a Magyar Koalíció Pártja elutasította, hiszen ez összecseng az ő ignoráló politikájukkal. Lelkük rajta! Nem a Híd tehet arról, hogy az MKP nem jutott be a parlamentbe, hanem a pártvezetésük éhe a hatalomra. Ők voltak az egyetlen konzervatív párt Szlovákiában, akik a kampányban sem tették egyértelművé, hogy a választások után nem lesznek hajlandók koalícióra lépni a Robert Fico vezette Smerrel. Ez a párt nemcsak nemzeti populista retorikájával - amelyben a méltányosabb élet alapjainak pontosítása helyett a nemzeti múltat hajszolta -, hanem a jogalkotási gyakorlatával is magyarellenes, a kisebbségeket szorongásban tartó és folytonosan kioktató, a jogállamiság elemeit a rendpártiság maszlagával gyengítő, az államot túlköltekeztető szervezet. A Híd viszont ennek elutasítását nagyon határozottan, jóval a kampány előtt egyértelművé tette. Mi is vágytunk a kormányzásra, de nem elvtelenül, minden áron. A Fidesz és az MKP korántsem sértő, inkább szánalmas ignorálása ellenére a Híd minden tőle telhetőt megtesz, hogy a szlovákiai magyarok az eddiginél jobban ragaszkodjanak anyanyelvük kultúrájához, irodalmához, művészetéhez, tudományához, sportéletéhez. Mindenhez, ami a demokratikus értékrend alapján mobilizálható a magyar múltból, hogy nemzeti identitásukat önazonosságuk meghatározó részeként az eddiginél is büszkébben vállalják.

- Március 15-én Ön megkoszorúzta a pozsonyi Petőfi szobrot. Mint a szlovák kormány képviselője, vagy mint a Híd párt alelnöke helyezte-e el a virágokat a forradalom költőjének emlékművénél?

- A Dzurinda-kormány kulturális minisztereként tagja voltam annak a bizottságnak, amely kezdeményezte Petőfi szobrának renoválását és elhelyezését a város szívében fekvő Medikus-kertben. A kommunista uralom negyven éve alatt nemegyszer vittem virágot vagy kiskoszorút a szoborhoz, mivel tisztelem Petőfit, de még nálánál is jobban a szabadságot. Akkoriban még a Duna túlsó partjára, a ligetfalui Janko Kráľ parkba kellett átsétálnom, mivel a szlovák nemzetállami ideológia oda dugta el a magyar szabadság és függetlenség gondolatát. A tavalyi március 15-én sima polgárként, hogy pontosabb legyek, szlovák értelmiségiként mintegy tizenöt szlovák írót és művészt verbuváltam oda. Mindnyájan annak tudatában hajtottunk fejet a költőnek a magyar szabadságharcot is szimbolizáló szobra előtt, hogy hazánk akkori miniszterelnöke, Robert Fico és a kormánypártok iszonyatos pszichikai nyomás alatt tartották a szlovákiai magyarokat, ahol és amikor csak alkalom adódott, erőfitogtató módon őket megfélemlítő, rendre utasító akciókat ötöltek ki. Meciar és Fico kormányzása idején szégyelltem magam miattuk. Az idén természetesen már a szlovák kormány nevében koszorúztam, s ha valaki ez ellen valahonnan kifogást emelne, akkor csakis a nemzeti radikálisok köréből, akik biztosan nehezen emésztik majd meg a kisebbségi nyelvtörvény módosítását is. Igaz, a koalíción belül is akadnak vonakodók, s ha mégis átmenne a másik olvasaton, akkor a köztársasági elnök nem írná alá. Vagyis ebben a vonatkozásban hosszú küzdelem vár reánk, de remélem, sikeresek leszünk, hiszen a koalíciós partnereink zöme támogatja a módosításokat.

- Az említett problémák ellenére be tud-e számolni olyan fejleményekről, amelyek a két ország közötti kapcsolatépítés fejlődéséről tanúskodnak?

- Uniós és visegrádi szinten úgy-ahogy működik a tárcák közötti kommunikáció. Bilaterális szinten azonban - lásd a legutóbbi kormányfői találkozót Pozsonyban - az eltérő nemzetállami ideológiából fakadó kérdéseket különféle bizottságokra bízzák, sorsukra hagyják, vakvágányon tartják. Legalább a gázvezeték összekötésében meg tudtunk egyezni, és épülnek az Ipoly-hidak is. Szerintem még az M1-hez kötendő négysávos komáromi híd is korábban elkészül majd, mint ahogy felszámoljuk a mentalitásunkban, nemzetállami ideológiáinkban gyökerező előítéleteinket, amelyeket oly előszeretettel használnak fel, és amelyekkel oly gyakran visszaélnek a Duna mindkét partjának nemzeti populistái.

___________

Rudolf Chmel 1939-ben a csehországi Pilsenben született, tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán végezte, ott is doktorált. 1993-1997 között a pozsonyi bölcsészkar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékét vezette. Irodalomtörténészi tudományos tevékenysége mellett hamar bekapcsolódott a közéletbe is, 1990-1992 között ő volt a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság utolsó magyarországi nagykövete. 2002-től 2006-ig kulturális miniszterként működött a Mikulás Dzurinda vezette kormányban. 2009-től a Híd-Most párt alelnöke, 2010-től Szlovákia kormányának emberi jogokért és nemzeti kisebbségekért felelős alelnöke. Rudolf Chmel nős, négy gyermek apja.

Fidesz: Megvágott, manipulált a Lázár-hangfelvétel

2011. március 20. - (mti)

A Fidesz vizsgálja, milyen jogi lépéseket tehet annak a hangfelvételnek az ügyében, amelyen a fideszes Lázár Jánosnak, Hódmezővásárhely polgármesterének a helyi közgyűlésben elhangzott szavai hallhatók. Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke az MTI-nek vasárnap nyilatkozva azt mondta: a Fidesz azt vizsgálja, hogy milyen jogi lépéseket tehet a hamisítók ellen, mert a megvágott, manipulált szöveg semmilyen módon nem fedi a valóságot. Lázár János vasárnap délelőtt sajtótájékoztatón kért elnézést a városi közgyűlésben 2008-ban elhangzott - mint mondta - félreérthető mondatai miatt, amelyekről szombaton került fel az internetre egy hangfelvétel. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nyilvánosságra került, manipulált szövegrészletben nem az emberekről, nem a szegény emberekről, a hátrányos helyzetben lévőkről beszélt, hanem a „megélhetési politikusokról” volt szó, mégpedig akkor, amikor egy 2008. nyári nyilvános ülésen Hódmezővásárhely képviselő-testülete a képviselői vagyonnyilatkozatokról és a települési képviselők vagyoni viszonyairól folytatott le egy - írott szöveg szerint - körülbelül 15 oldalnyi vitát. (A jegyzőkönyv elérhető az MTI weboldalán is: http://www.mti.hu/cikk/2011/03/20/jegyzokonyv_a_hodmezovasarhelyi_kepviselo-testuleti_ulesrol_-_dokumentum-536391) Az MSZP szerint Lázár János szavai a szövegkörnyezettől függetlenül a kormány „minden ízében szegényellenes” politikáját tükrözik vissza. Szanyi Tibor, a szocialista párt elnökségi tagja vasárnap, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy általában némi tartózkodással szokta fogadni a politikusokhoz köthető, hasonlóan nyilvánosságra hozott felvételeket, mivel - mint mondta - maga is nemegyszer esett a sajtó munkatársai által manipulált anyagok áldozatául. Az ellenzéki politikus ettől függetlenül igazi problémának látja, hogy Lázár János szavai egyértelműen visszatükröződnek például a kormány szegényellenes adórendszerében, vagy a támogatásokat elvonó és ezzel szerinte milliók megélhetését veszélyeztető Széll Kálmán Tervben. Nagyon világosan látható, hogy mi a Fidesz társadalomképe, Lázár János beszédéről lehullott a „propagandamaszlag” - fogalmazott az ellenzéki politikus a szombaton az internetre felkerült hangfelvétellel kapcsolatban. Hozzátette: ennek a politikának az a lényege, hogy vesszenek a vesztesek, a szegények, akiknek nincs esélyük a sikerességre. A Fidesz szerint a magyar közéletben azoknak van helyük, akik sikeresek és vagyont gyűjtöttek - mondta. Az LMP éppen azért jött létre, hogy megszabadítsák a közéletet és a politikát az oligarchák uralmától - emlékeztetett, hozzátéve: reméli, hogy azoknak is világos lesz, hogy a Fidesz által az elmúlt nyolc évben hangoztatott demagógiából egy szó sem igaz, akik tavaly tavasszal a Fideszre szavaztak. A Fidesz nem tanult az elmúlt nyolc év kormányzásából - közölte. Schiffer András kitért arra is, hogy kíváncsian várja, mikor fogja felvetni egy fideszes politikus a vagyoni cenzust, és melyikük fog „villantani egy kádkövet, vagy helikoptert.” Schiffer András a Fidesz-frakcióvezető vasárnapi sajtótájékoztatójával kapcsolatban úgy fogalmazott: értékelni kell, hogy Lázár János siet bocsánatot kérni egy ilyen botrányos szöveg után. Azt az apróságot azonban elfelejti, hogy az embereknek azért fogyott el a bizalma, mert az elmúlt húsz évben azt látták: akik hatalomhoz jutottak, később autójukkal, cégükkel kérkedtek, miközben több százezren attól félnek, hogy mikor viszik el a házukat a fejük felől. A Jobbik szerint csak szánalmasan magyarázkodik a nyilvánosságra került hangfelvétel miatt Lázár János, „a luxusaudik és költségtérítések királya”. A fideszes parlamenti frakcióvezető, hódmezővásárhelyi polgármester vasárnap kért elnézést a városi közgyűlésen 2008-ban elhangzott „félreérthető” mondatai miatt. Hangsúlyozta, hogy a szövegösszefüggésből kiragadott részleteket idéztek, hiszen ő nem a szegény emberekről, hanem a „megélhetési politikusokról” beszélt. Az interneten szombaton közzétett hangfelvétel szerint Lázár János egyebek között azt mondta: „aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér”. Ezzel kapcsolatban a Jobbik azt közölte: Lázár János nem a megélhetési politikusokra, hanem a tisztességes munkából élő szegény emberekre tett „lenéző, gőgös, elitista” kijelentéseket. „Az egy külön kérdés, kit nevezünk megélhetési politikusnak. A Jobbik szerint ebbe a kategóriába inkább a négy év alatt számla nélkül 18 millió forintos költségtérítést felvevő, S8-as luxusaudikhoz vonzódó, többszörösen álláshalmozó polgármester-képviselők tartoznak...” - olvasható Mirkóczki Ádámnak, az ellenzéki párt szóvivőjének közleményében, amely szerint „a gazdagok pártjának számító, a rendszerváltást másodszor is elsikkasztó Fidesszel, valamint a tolvajok pártjának számító MSZP-vel szemben (...) a közélet alakításában minden tisztességes embernek joga van szerepet vállalni”.

A Sme szerint „diplomaturizmus“ van Szlovákiában

2011. március 25. - (mti)

Meglepően sok külföldi szerez doktorátust a szlovákiai egyetemeken és főiskolákon; több szakértő szerint is azért jönnek a doktori titulusért Szlovákiába, mert itt sokkal könnyebb azt megszerezni mint külföldön - írta a Sme című szlovák napilap pénteken. Az egyetemi oktatók úgy látják, hogy az alacsony ár és az oktatás alacsonyabb követelményrendszere egyaránt nagy szerepet játszik ebben. A liberális újság szerint a szlovákiai felsőoktatási intézményekben jelenleg mintegy 10 ezer a doktorandusz hallgatók száma, s ezek tíz százaléka külföldi. A legtöbben, 337-en Németországból érkeztek. A második helyen a csehek vannak, akik ezt a nyelvi és földrajzi közelséggel magyarázzák. A sajtó azonban felfigyelt arra, hogy az utóbbi időben magas pozícióban lévő csehek fordultak szlovák egyetemekhez. Michal Hasek, dél-morvaországi elöljáró és a Cseh Szociáldemokrata Párt első alelnöke például Diószegen szerzett jogi doktorátust. Renáta Vesecká, a tisztségéből nemrégiben menesztett cseh főállamügyész pedig ugyanezt próbálja elérni a pozsonyi Komensky Egyetem jogi karán. „Nem kizárt, hogy az is egy ok, hogy az illetőt nem vették fel a cseh főiskolára” - magyarázta a helyzetet Katerina Savicová, a cseh oktatási tárca képviselője. „Paradox helyzet, amikor olyan tanszékeknek van sok doktorandusz hallgatójuk, amelyek nem a legjobb színvonalú saját tudományos kutatással rendelkeznek” - hívta fel a figyelmet Ivana Kullova, a felsőoktatási intézmények színvonalát elemző és figyelemmel kísérő pozsonyi ügynökség képviselője. A sajtó úgy véli: a doktoranduszok által befizetett tandíj fontos anyagi forrás az egyetemek számára. Ugyanakkor a hallgatóknak anyagilag is megéri Szlovákiában doktorálni, mert a szlovák egyetemek még mindig jóval olcsóbbak mint a hasonló intézmények más nyugat-európai országban. Kommentárjában a Sme mindezt „akadémiai prostitúciónak” minősíti. A lap szerint a jelenséget nehéz megszüntetni, ugyanakkor tudni kell azt is - írja -, nyilvánvaló, hogy azok az egyetemek és főiskolák, amelyeken minden eladó, saját magukat járatják le.

Szlovákiában gyártják egy főre számítva a legtöbb autót a világon

2011. március 25. - (tasr / bumm)

Szlovákiában gyártják a legtöbb autót az ország lakosságának számához viszonyítva - derül ki az UniCredit Bank elemzéséből. Az ország egy éves szünet után került vissza az élre. A közép-európai régió országai világviszonylatban is hagyományosan erősen teljesítenek ezen a téren - Szlovákiát a kimutatásban Csehország és Szlovénia követi. Az abszolút számokat tekintve a szlovák termelés - évente 557 ezer személygépkocsi - a 19. helyre elegendő, ez egy hellyel jobbnak számít, mint 2009-ben. A világ össztermeléséből pontosan egy százalékot tesznek ki a Szlovákiában gyártott gépkocsik. A régióba elsősorban az országok központi elhelyezkedése valamint az alacsony munkabérek miatt jönnek előszeretettel az autógyártók. Az sem számít hátránynak, hogy rengeteg beszállító dolgozik a térségben. „A kilátásba helyezett termelésnövekedéssel kapcsolatban azt várjuk, hogy a régió fontossága a következő években ismét növekedni fog az autógyártást tekintve” - vélekednek az UniCredit Bank elemzői. Az uniós autógyártás mértéke 2010-ben 11 százalékkal nőtt, ráadásul a gépkocsik az egyik legnépszerűbb és legkeresettebb exportárunak számítanak az unión kívül is. Szlovákiában három autógyár működik: a Volkswagen pozsonyi részlegében a Touaregeket és az Audi Q7-es modelleket gyártják, de a Porsche Cayennek karosszériája és futóműve is itt készül. Turócszentmártonban alkatrészeket, Kassán pedig orosz exportra szánt kocsikat készítenek. A nagyszombati PSA Peugeot Citroën a Peugeot 207-eseket és a Citroën C3 Picasso gyártja az üzemben, a zsolnai Kia autógyárában pedig a cee’d, a Sportage és a Hyundai ix35 modellek készülnek.

Mi lesz a szlovák Tokajival?

2011. március 25. - (Kiss Melinda Katalin - napi.hu)

A két ország nemzeti vidéki hálózatainak együttműködését megalapozó megállapodást írt alá a szlovák és magyar vidékfejlesztési tárca. Bízom benne, hogy a megállapodás kevésbé lesz protokolláris, és inkább a gyakorlati segítséget jelent majd a tapasztalatok átvételében, a Leader-csoportok közötti tapasztalatcserében, a fiatal gazdák közötti kapcsolatok kialakításában, a helyi termékek előállításában, valamint a megújuló energiaforrások feltárásában - mondta V. Német Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) által a Közös Agrárpolitika jövőjéről szervezett konferencián. Csicsai Gábor, Szlovákia Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumának államtitkára szerint az együttműködés segít abban is, hogy a két ország fiatal gazdáinak a munkája is hatékonyabb legyen. Az első érdemi eredmény a magyar kistermelői rendelet adta lehetőség határon átnyúló alkalmazása lehet, ha sikerül az adózási, élelmiszerbiztonsági szabályok összehangolása. Várhatóan 2011 első felében elfogadhatja a parlament a közvetlen értékesítésről szóló törvényt, majd az év második felében kerülhet sor a határon átnyúló tevékenység szabályozására - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Csicsai Gábor. Elmondása szerint a várhatóan április elején sorra kerülő miniszteri találkozón a két ország tárcavezetői tárgyalnak majd a Tokaji névhasználata körüli vitáról is. Az államtitkár szerint jó esély van rá, hogy a szlovák fél által készítetett koncepció közelebb hozhatja a megegyezést.

Nőuralom Piliscséven

2011. március 26. - (H. Zs. - Blikk.hu)

A dorogi községben a férjek és családapák lettek azok, akik a nyugodt, biztos háttérről gondoskodnak, míg asszonyaik vezető pozíciókat látnak el, és karriert építenek. A hölgyek lépésről lépésre, módszeresen vették be a falut. A mostanit megelőző három és fél ciklusban már nő volt a falu első embere is. A valódi győzelmet a tavalyi választások hozták meg: az új polgármestert ugyanis, csakúgy, mint - egyetlen kivételtől eltekintve - a képviselőtestület valamennyi tagját, a 2400 fős falu lakói a gyengébbik nemből választották.

- Még mielőtt bárkiben felmerülne akár a leghalványabb gyanú, ez nem azért történt, mert csak nők indultak a választáson - teszi hozzá rögtön Kosztkáné Rokolya Bernadett, Piliscsév polgármestere. A 38 éves, kétgyermekes családanya már jól ismerte az önkormányzati munkát, hiszen mielőtt elvégezte volna az egyetemet, dolgozott a hivatalban.

Miután egy helyi intézmény élén is kipróbálta magát, úgy érezte, polgármesterként tud igazán tenni a településért. Az elnyert voksok tanúsága szerint mások is hittek ebben.

- Kezdeti ténykedéseink egyikének szabályos katasztrófa lett a vége. Ugyanis néhány hete végigjátszottunk egy próbakatasztrófát. Megszólaltak a szirénák, volt baleset, jöttek a mentők, a tűzoltók, a polgárőrök. Mentettük a gyerekeket, megtanultuk, hogyan kell homokzsákot tölteni, árkot is tisztítottunk. Nyugdíjasaink segítségével azt is tesztelhettük, hogy szükség esetén mindenkinek jut-e majd forró tea és zsíros kenyér.

És hogyan érzi magát a kép viselő-testületben az egyetlen férfi, Dimitrov László?

- Jól, családias a légkör, remekül tudunk együttműködni - mondja az alpolgármester. - Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy mindannyian régóta ismerjük egymást, olyanok is vannak a képviselőtársaim között, akik korábban a tanáraim voltak. Rám inkább a dinamikusság, mint az aprólékosság jellemző, de ez sem okoz feszültséget. Szakmai tanácsaimat elfogadják, én pedig azon vagyok, hogy műszaki jellegű javaslataimat is minél inkább konyhakészen tegyem le az asztalra.

Piliscsév - Ismerje meg a legnőiesebb faluvezetést!

2011. március 1. - (Barlangi Gergő - kemma.hu)

Nem csak a polgármester hölgy Piliscséven, hanem a képviselőtestület tagjai is. Az „erősebb nemet” csupán az alpolgármester, Dimitrov László képviseli. Túlzás nélkül állítható, a piliscséviek fittyet hánynak a klasszikus sztereotípiákra, hiszen amellett, hogy 2010 őszén a gyengébbnek hazudott nem egyik „ismert arcát”, a korábban az idősek klubját irányító Kosztkáné Rokolya Bernadettet választották polgármesterükké, a képviselő-testületet is gondosan „nőiesítették”. A tagok között szerepel a települést közel húsz esztendeig irányító Nagy Mária is, akiről utóda a legnagyobb elismerés hangján szól.

- A község jelenlegi arculatát, rendezettségét, a fejlesztések sokaságának megvalósulását nagyrészt neki köszönhetjük. Sokat tett Piliscsévért, sikeres időszak volt az övé - méltatja elődje munkáját a polgármester.

A jelen vezetőjének tevékenysége ugyanakkor távolról sem indult zökkenőmentesen.

- Az első két hónap pokolian kemény volt. Ráadásul gyorsan fel kellett vennem a ritmust, hiszen a szélsőséges időjárás komoly pusztításokat végzett a településen. Az út- és partfalbeszakadás felemésztették a tartalékainkat, a vis major-pályázatokhoz elő kellett teremtenünk a szükséges önerőt - mesél a nehézségekről a község első embere.

Ezek és a gazdasági válság utózöngéi miatt a 2011-es költségvetés az előző évihez képest lényegesen „karcsúbb”.

- Az önkormányzati intézményeink tíz százalékkal kevesebből kénytelenek gazdálkodni. Nem minden nyugdíjba vonuló dolgozó helyére vehetünk fel új munkaerőt - sorolja a fájdalmas intézkedéseket.

A képviselő-testület is lemondott a tiszteletdíjáról, ami hozzávetőlegesen hárommillió forintos megtakarítást jelent. A szociális érzékenység amúgy is tetten érhető a vezetésen.

- Az ötszázalékos önerőt igénylő rövidtávú foglalkoztatás keretében húsz főt alkalmazunk. Ha kell, kátyúznak, ha arra van szükség, vízelvezető árkot tisztítanak a közmunkaprogramban résztvevők. Jelenleg vetőburgonyára pályázunk, a parlagon fekvő területeken krumplit ültetnénk. A segélyezési rendszerből kieső helyi rászorulók az önkormányzati földeken maguk termelhetnék meg az ebédjükre valót - avat be a tervekbe a polgármester.

A kérdésre, miszerint a testülettel történő együttműködése zökkenőmentes-e, Kosztkáné Rokolya Bernadett egyértelmű igennel felel, majd hamar kiviláglik, szolidaritásnak sincs híján a vezető.

- Tétényi Éva sokkal-sokkal nehezebb helyzetben van. Elismerésem, hogy állja a sarat - mondja búcsúzásképp.

A jégkorongozó Sikorčin április elsején tesz állampolgársági esküt

2011. március 23. - (Felvidék Ma)

Április elsején, az Újpesti Polgármesteri Hivatalban tesz állampolgársági esküt Sikorčin Ladislav, aki így a jövőben szerepelhet a magyar jégkorong-válogatottban. Imre Lajos csapatvezető jelezte azt is, hogy Ted Sator szövetségi kapitány várhatóan most csütörtökön hozza nyilvánosságra bő keretét az április 17-én kezdődő budapesti divízió I-es világbajnokságra, és ebben elvileg már a szlovákiai születésű Sikorčin is helyet kaphat. A nemzetközi szövetség (IIHF) szabályai értelmében a hokis vb-n vagy olimpián csak akkor játszhat, ha van magyar útlevele, a megkötés azonban a barátságos találkozókra nem vonatkozik. A 25 éves csatár papírjait már március elején aláírta Schmitt Pál köztársasági elnök, és már csak az eskü hiányzik, hogy hivatalosan is magyar állampolgár legyen. Sikorčin eddig egyszer, 2009. november 6-án, az olaszok ellen 6-1-re megnyert barátságos mérkőzésen volt tagja a magyar válogatottnak. Ebben a szezonban szintén kapott meghívót a jesenicei tornára, ám akkor sérülés miatt nem léphetett jégre.

.

.

.

.

.

.

.

......................................................................................................................................