alt : header1.swf



Sun10202019

Posledná aktualizácia20:16:52

Finomítás - Új törvényt kaptak a nemzetiségek

petrotv1Új törvényt kaptak a nemzetiségek. Talán nem is egészen helytálló ez a megállapítás, mert ismerkedve az új törvénnyel, csakhamar kiderül, hogy ez inkább csak finomítása az 1993-as kisebbségi törvénynek. Hiszen a legfontosabb feladatot, az önkormányzati törvénnyel való szoros összekapcsolását már akkor sikerült elvégezni. A leglátványosabb finomítást - sokak szerint szépészeti feladatot - a névváltoztatás jelenti: a kisebbségiből nemzetiségivé történő átalakítás. Nincs igazuk a hitetlenkedőknek, itt igenis lényegi változásról van szó. A társadalom megszámlálhatatlanul sok kisebbségből tevődik össze, ezek közé éppen a nemzetiségek nem tartoznak, hiszen ők ebből a szempontból egy másik nemzet részei. Így ez a változtatás igen fontos fogalmi tisztázást is jelent.

Több egyéb változásról eddig annyit lehet tudni, hogy ezek a nemzetiségi önkormányzatok nagyobb önállóságát hivatottak szolgálni. Ilyen az önálló bankszámla kezelése, a jegyzőkönyvekkel kapcsolatos feladatok, a két nyelven írandó jegyzőkönyvek kérdése, stb. Mindezek olyan feladatok, amelyek eddig a Hivatal kezelésében voltak. Ez több problémát is felvet. Többek között, hogy a nemzetiségi képviselővel olyan munkát is el lehet végeztetni, amely a települési önkormányzat képviselőjével kapcsolatban szóba sem jöhet. petrotv2A nemzetiségi elnök esetleg kifutófiúvá is tehető, de várhatóan számviteli feladatokat is el kell látnia. A távlati szándék egyelőre nem világos, de az is lehetséges, hogy a polgármesteri hivatalok karcsúsításának az előkészülete zajlik napjainkban.

A következetes logikára épülő módosítás nem jutott el az egyik leglényegesebb kérdés tisztázásáig. Miért vannak kétféle elbírálás alá eső települési önkormányzataink, amikor a törvény gyönyörűen kidolgozta a feladatarányos viszonyukat. Mégis a települési erőforrásokból csak az egyik fél részesülhet, a másiknak az előbbi esetleg nagy kegyesen juttat néhány morzsányit. Pedig a normális helyzet egyszerűen megteremthető, csupán arra volna szükség, hogy a 80. § kimondja: a nemzetiségi önkormányzatok működését azon a szinten kell biztosítani, amilyen szinten működik a települési (nagy) önkormányzat. Természetesen betartva a törvényben pontosan kidolgozott arányokat. Ezzel szemben mi történik? Az egyik képviselő 100-200 ezer Ft-os tiszteletdíjat, a másik meg - aki lehet, hogy nagyobb teljesítményt nyújt - egyetlen fillért sem kap. Ilyen igazságtalanság demokratikus társadalmunkban nemigen fordulhat elő. Ráadásul ezt a kettős mércét törvényileg bebetonozva látni egyszerűen felháborító. Az ilyen eljárás hiteltelenné teheti az egész társadalmat.

petrotv3A törvény megfelelő részletességgel foglalkozik a nemzetiségi választásokkal is. Már régóta rebesgetik, hogy a nemzetiségi önkormányzatokat összhangba kell hozni a népszámlálási adatokkal. Mivel ez most aktualitással is bír, ezért joggal hihetnénk, hogy ez valóban meg is történik. Az 56. § (1) bekezdése ezt egyértelműen sugallja, amikor kimondja: ki kell tűzni a választást, ha az adott településen az egy nemzetiséghez tartozók száma a legutolsó népszámláláskor eléri a harminc főt. A törvényhozó itt akár meg is állhatott volna, de folytatja, valami furcsa módon összecsúsztatva a valamikori ajánlószelvényes módot a mostani névjegyzékes rendszerrel.

Itt érdemes elgondolkodni azon, hogyan lehet értékelni az anonim módon született adatokat egy névjegyzék adataival. Az arány az eddigi tapasztalatok alapján kb. öt az egyhez. Vagyis ami ott harminc, az a névjegyzéken csak hat. A névjegyzék gyártása, a választási bizottságok működtetése sok százmillió forintba kerül. Ráadásul sok értelme nincs is, hiszen a jelenlegi szabályozás szerint csak az nem lehet képviselő, akinek egy szavazata sincs. Ha tehát csupán a jelöltekből egy - és miért nem menne el mind, hiszen vállalták a jelöltséget - máris megalakulhat az önkormányzat.

A mai helyzetben legbölcsebb lenne visszatérni az eredeti - névjegyzék nélküli - választásokhoz, hiszen az ajánló szervezetek beiktatásával kiküszöböltük az önjelöltséggel kapcsolatos veszélyeket. petrotv4Ez a rendszer egy kisebb regulációval tovább finomítható. A területi elv bevezetésével elejét lehetne venni a túlbuzgó jelölő szervezetek klientúra-vadászatának is, melynek következtében eltorzult az országos testületek választása és több oda nem való személy, illetve testület is zöld utat kapott a választásokon.

Ez a választási mód, túl azon, hogy több százmilliós megtakarítást is jelentene, megkímélné a törvényhozót attól a kínos helyzettől, hogy önmagát kellene szankcionálnia. A törvény 9. § (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy Magyarország tilalmaz minden olyan politikát, magatartást, amely a nemzetiségnek a többségi nemzetbe való becsatolását célozza, vagy eredményezi. Bizonyára érdemes ezen is elgondolkodni.

Petró László

A Szegedi Szlovák Önkormányzat szerint
az új nemzetiségi törvény alkotmányellenes előírásokat tartalmaz.

A nemzetiségi törvény szegedi visszhangjai
Kormányzati sajtóanyag az új nemzetiségi törvényről
2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól - Letöltés: WORD - PDF