alt : header1.swf



Wed10232019

Posledná aktualizácia21:51:59

Figyelő / Tallózó / Sajtószemle - 2012. április

0apress2Fico és a magyarok - A beolvasztás politikája? - A „részben szabad” magyar sajtó - „Végre megegyezésre jutott” Pozsony és Budapest - Lajčák: Magyarország szomszéd, szövetséges és partner - Lesz kisebbségi kormánybiztos - A nemzetiségek országgyűlési képviseletéről - Egyre több szlovákiai turista üdül Magyarországon

Imrich Fuhl válogatásában

„Fico megtartja a népszerűségét”

2012. május 1. - (sita / bumm)

Martin Klus politológus szerint a szlovákiai ellenzéken az segíthetne, ha a vezetők önkritikát gyakorolnának - és ez csak az SDKÚ-ban történt meg eddig. Klus nem számít arra, hogy a Smer preferenciái zuhanásnak indulnának. „A szlovák társadalom egy részének, mely nem emlékezik szívesen az egypárti uralomra, a jelenlegi helyzet nehezen emészthető. Ezért Robert Fico még a kormány megalakítása előtt megpróbálta eloszlatni ezeket a kétségeket azzal, hogy új módon kommunikált a médiával, furcsa árnyékkormányt alakított, és mérsékelt hangnemben lépett fel az ellenzékkel és külfölddel - például Magyarországgal - szemben. Úgy gondolom, legalábbis az első száz napban ilyen szellemben folytatja majd” - fejtette ki Klus a webnoviny.sk portál kérdésére. A politológus úgy gondolja, hogy a Smer választások előtti szlogenjeit a kormány is átveszi, az elkerülhetetlen megszorításokat és adóemelést a kormánypárt azzal próbálja majd kompenzálni, hogy úgy közvetíti azokat, egyesek jobban húzzák meg a nadrágszíjat, mint mások. Klus kijelentette, csalódott abban, milyen kevés szakember és párton kívüli került be a kormányba, akik ott vannak, azok inkább csak a demokratikus párt imidzsének megtartása céljából kerültek be. A politológus szerint Robert Fico kezére játszik a jelenlegi helyzetben az ellenzéki pártok megosztottsága is. Az ellenzék ugyan kritizálta a kormányprogram általánosságát, de továbbra is keresi vezetőjét, aki versenyre kelhet Ficoval. „A pártvezetők személyes önkritikája segítene ezen, ami egyelőre csak az SDKÚ-ban történt meg, azt is a párt puszta fenntartása indokolta. Egy ilyen eredmény után nem tehetnek úgy, mintha nem történt volna semmi” - fejtette ki Klus, aki az SDKÚ mellett az SaS és a KDH tisztújításaira is kíváncsi. Elmondása szerint szkeptikus annak tekintetében, hogy az ellenzéki pártok számíthatnak-e népszerűségük gyors visszatérésére.

Fico és a magyarok

A szlovák miniszterelnök talán nem csak egy rövidtávú politikai projekttel kísérletezik, amikor a parlamentben és a közéletben - immár a választások óta - a mérsékelt arcát mutatja. Nyilvánosan és többször is megígérte például, hogy megtartja a szlovákiai kisebbségek jogállását, erősítve ezzel a békülékeny irányvonalat. Ez - a jobboldal összeomlása mellett - elemi érdeke lehet a politikusnak.

Fico bekebelezi a magyar szavazókat?

Több mint százezer szavazattal szerzett többet Robert Fico Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) pártja a magyarok által lakott dél-szlovákiai járásokban. A legnagyobb javulást arányaiban a dunaszerdahelyi járásban könyvelhette el, a szavazatokat tekintve a losonciban.

Orbán: A magyarságnak mindenhol ildomos nemzeti pártot létrehoznia

A miniszterelnök szerint Magyarország konfliktusait az okozza, hogy Európáról kétféle gondolkodásmód létezik: a nemzetek Európája, amelyet a magyar kormány vall, illetve az Európa mint birodalom eszméje. Orbán Viktor ezt pénteken mondta a szabadkai Népkörben, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kampányzáró rendezvényén, ahol beszélt arról is, hogy a magyarságnak mindenhol ildomos nemzeti pártot létrehoznia.

A szlovák-magyar kapcsolatokról a politológusok konferenciáján

„Nem tudjuk, hová lett az utolsó népszámlálás kimutatásai szerint eltűnt 110 ezer magyar” - mutatott rá a jelenség kapcsán Duray Miklós a VI. Kárpát-medencei Fiatal Politológusok Konferenciáján. „Nem lehet tudni, hányan mentek el úgy, hogy nem készülnek vissza” - tette hozzá Duray Miklós…

Orbán segítsége

Orbán: „Etnikai alapokon álló nemzeti pártok nélkül a határon túl magyar közösségek nem tudnak sikeresek lenni - mondta a miniszterelnök pénteken a szabadkai Népkörben, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kampányzáró rendezvényén. Felvidéken látható egy próbálkozás vegyes párt létrehozására, amely ugyan elvitte a magyar voksok egy részét, azonban semmit sem tudott az általa korábban elmondott célokból megvalósítani a közös kormányzásban, ugyanakkor meggyengítette a nemzeti pártot.”

Berényi József: A beolvasztás politikáját választotta a szlovák kormány

2012. április 30. - (mti)

A beolvasztás csendes politikáját választotta a szlovák kormány a következő évekre a Magyar Koalíció Pártja szerint, ugyanis Robert Fico kabinetjének pénteken jóváhagyott kormányprogramja nem veszi figyelembe a kisebbségek valós helyzetét, és alig tartalmaz konkrétumokat. „Az egész dokumentum egyetlen konkrétuma, hogy számol a kisebbségekért és a polgári társadalomért felelős kormánybiztos hivatalának létrehozatalával” - mondta el az MTI-nek Berényi József a kormányprogram kapcsán hétfőn. Hozzátette: a kormány programja azonban még ebben az egy pontban is meglehetősen homályosan fogalmaz, hiszen a poszttal járó hatáskörökre és a kormánybiztosnak az államigazgatáson belüli pozíciójára nem tér ki. Berényi szerint ugyanakkor arról sem szabad elfeledkezni, hogy egy kormánybiztos sem helyettesítheti teljes mértékben a korábbi kisebbségi és emberjogi miniszterelnök-helyettesi hivatalt. A Magyar Koalíció Pártjának az MTI pozsonyi irodájához eljuttatott állásfoglalása szerint a program nemzeti kisebbségeket érintő része egyáltalán nem veszi figyelembe a legfrissebb népszámlálási adatokat. Megállapításai általánosak, és a dokumentum nem tesz különbséget a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek nagyságára és jellemzőire vonatkozóan. „Robert Fico kormánya arra a hibás megközelítésre alapozza a következő négy év kisebbségpolitikáját, hogy a többségi nemzetnek és egy-egy kisebbségnek ugyanazon támogatásra van szüksége ahhoz, hogy identitását megőrizze, kultúráját fenntartsa” - jelentette ki Berényi. Ezzel összefüggésben rámutatott: a 2011-es népszámlálás adataiból kitűnik, hogy az elmúlt tíz évben csökkent a magyar, a cseh és az ukrán kisebbség létszáma is, a ruszin és a roma közösség lélekszáma pedig csak kis mértékben nőtt. Ez pedig azt bizonyítja, hogy Szlovákiában nem elégségesek a nemzeti kisebbségi identitás megőrzésének az állam által biztosított feltételei. „Robert Fico és kormánya tudatában van annak, hogy a mai jogszabályok és intézményi keretek között a szlovákiai magyar közösség megszűnésre van ítélve. Ezért sem helyez kilátásba jogfosztást, de jogbővítést sem” - mondta el Berényi. Hozzátette: a kormányprogram nem tesz említést arról sem, hogy a kabinetnek a következő években szándékában állna átvenni több nemzetközi szervezet ajánlását. Mivel az MKP szerint Szlovákia ezzel újra semmibe veszi az EBESZ és az Európa Tanács vonatkozó ajánlásait - az átfogó kisebbségi törvény elfogadását, a kisebbségek nyelvhasználati jogának bővítését -, ezért a párt levélben fogja tájékoztatni az említett két szervezet illetékes tisztségviselőit az ajánlások figyelmen kívül hagyásáról.

Répás Zsuzsanna: Határon túli magyar szervezetekre alapulva jön létre a kárpát-medencei jogsegélyszolgálat

2012. április 28. - (mti)

Már a közeljövőben felállhat a kárpát-medencei jogsegélyszolgálat hálózata a magyarok lakta határon túli területeken - mondta el az MTI-nek Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár Pozsonyban szombaton. Répás Zsuzsanna a jogsegélyszolgálatról a Pozsonyi Magyar Intézetben - a kárpát-medencei fiatal politológusok konferenciájának keretén belül tartott - előadása során beszélt. Mint elmondta: a hálózat tevékenységének tárgyát jogi és diplomáciai segítségnyújtás képezi majd, és azt a célt irányozza, hogy: „Ha valakit bántódás ér magyarsága miatt, akkor legyen kihez fordulnia.” A konkrét segítségnyújtás mellett a hálózat határon túli szakemberek számára szakmai képzéseket is szervez majd. Az MTI a hálózat struktúrájára vonatkozó kérdésére a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár azt válaszolta: a hálózat már működő határon túli magyar szervezetekre alapoz. „Azt szeretnénk, hogy a külhoni magyarok fogalmazzák meg azt, hogy milyenek az elképzeléseik” - mutatott rá. Hozzátette: a hálózatot egyetemi bázisokkal szeretnék kiegészíteni, ezzel kapcsolatban már folynak az egyeztetések és egy-két héten belül eldől, hogy erre milyen módon kerül sor. A magyar nemzetpolitika célkitűzései kapcsán - a legutóbbi népszámlálás eredményeivel összefüggésben - Répás Zsuzsanna megállapította: megoldást kell találni a határon túli magyar közösségek létszámfogyására. Rámutatott: a határon túli magyar közösségekben - az előző népszámlálás eredményeihez képest - 10 százalék feletti volt a létszámfogyatkozás, ennek okai pedig nem csak a demográfiai trendekben keresendő, hanem abban az asszimiláció és az elvándorlás jelensége is komoly szerepet játszik. „Nem tudjuk, hová lett az utolsó népszámlálás kimutatásai szerint eltűnt 110 ezer magyar” - mutatott rá a jelenség kapcsán Duray Miklós, a konferencia másik előadója. „Nem lehet tudni, hányan mentek el úgy, hogy nem készülnek vissza” - tette hozzá. A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a jelenség elleni harc legjobb eszközének azt tartja, hogy: meg kell mutatni, hogy miért jó, miért érdemes magyarnak lenni, és miért érdemes erre büszkének lenni. „Magyarországnak pozitív, erős ország képét kell mutatnia, olyan országét, amelyre lehet számítani” - mutatott rá az MTI-nek nyilatkozva Répás Zsuzsanna. A szlovákiai magyarok jogállásával kapcsolatban Répás kijelentette: nem látni, hogy megőriznék a status quót, amit az is bizonyít, hogy Szlovákiában megszűnt a kisebbségügyi kormányalelnök posztja. Hozzátette: a status quo megőrzése egyébként sem megoldás, többletjogokra van szükség. Hozzáfűzte: nemcsak többletjogokra, de arra is szükség van, hogy az érintettek éljenek is ezekkel a jogokkal. A már hatodik alkalommal szervezett - csütörtöktől szombatig tartó - konferenciára Révkomáromban és Pozsonyban került sor. A szakmai konferencia központi témáját a Közép-Európa országainak keretén belül megvalósítható együttműködési lehetőségek adták. A rendezvény idei célkitűzése a szervezők szerint az volt, hogy a résztvevők a fórum keretén belül megbeszéléseket folytassanak a nemzeti érdek három nagy fontossággal és aktualitással bíró pilléréről, az európai integrációról, a környező országokkal kialakított stratégiai partnerségről és a nemzetpolitikáról.

Első alkalommal rendezik meg a felvidéki magyar óvodák és iskolák napját

2012. április 27. - (mti)

A Komáromi Napok keretén belül szervezi meg a Via Nova Ifjúsági Csopost az I. Felvidéki magyar óvodák és iskolák napját szombaton Révkomáromban, a Vág parton. „Célunk elindítani egy olyan típusú rendezvényt, ahol bemutathatjuk a felvidéki magyar tanítási nyelvű óvodák és iskolák értékeit. Meg akarjuk mutatni a szülőknek, hogy az anyanyelvi oktatásból csak előnye származhat a gyerekeknek” - árulta el Samu István, a Via Nova elnökhelyettese az MTI-nek. A rendezvény szervezésében a Via Nován kívül részt vett több civil szervezet is, többek közt az Egy Jobb Komáromért, a T(e) Ü(gyed) Kör és az Anyanyelvünkért polgári társulások, a szlovákiai magyarok kulturális szervezete, a Csemadok és a Rákóczi Szövetség is. A szülőknek gyermeknevelési szaktanácsadással nyújt két pszichológus, akik közelebbről világítanak rá az anyanyelv szerepének fontosságára a leléktanban, illetve a kétnyelvűség előnyeire a gyermekek fejlődésében. A szervezők színes programokkal várják a fiatalabb közönséget is, a kicsiktől egészen a nagyobb korosztályig. Fellép Zsapka Attila gyermekeknek szóló megzenésített verseivel, a Selye János Gimnázium öregdiákjai életútjukról mesélnek. A foglalkozások keretében a szervezők bemutatják azokat az értékeket, amelyeket egy magyar iskola nyújthat, amelyek a magyar kultúra részei. Lesz játékos magyar népzenei tanítás, valamint a látványos baranta-bemutató. Oláh Sándor betyár a magyar betyárhagyományokba vezeti be az érdeklődőket, a legkisebbeket pedig ugrálóvár várja.

Jóváhagyta Robert Fico kabinetje az új kormányprogramot

2012. április 27. - (mti)

Jóváhagyta Robert Fico kabinetje az új szlovák kormány programját a rendhagyó módon pénteken sorra került kormányülésen. A kormányprogram 7 részre oszlik és 10 fő célkitűzést tartalmaz, köztük kiemelt helyen a lakosság a válság hatásaival szembeni „biztonságának erősítését” és a közkiadások hiányának lefaragását. A dokumentum még a szlovák törvényhozásnak is jóvá kell hagynia, a parlament május másodikán sorra kerülő második ülésén. A szlovák kormány - a dokumentumban vázolt - tervei alapján önkéntessé teszi a pályakezdők belépését a nyugdíjbiztosítási rendszer második pillérét alkotó magánnyugdíj-pénztárakba, valamint a munkanélküliség csökkentésével és a minimálbér folyamatos növelésével is számol, s az adók és a járulékok egységes beszedésének szükségességét is felveti. A kormány első helyen a lakosság biztonságérzetének a válság hatásaival szembeni megerősítését tűzi ki célként, majd rögtön ezt követően a közkiadások konszolidációját említi, amelynek hatására a költségvetés hiányának 2013-ra három százalék alá kell csökkennie. A kormányprogram a fiatalok és a hosszú távon munkanélküliek számát is csökkenteni kívánja, valamint az egyes régiók kiemelkedő munkanélküliségét is orvosolni akarja. Robert Fico kabinetjének programja kötelezettséget vállal, hogy megteremti a feltételeket a nemzeti kisebbségek fejlődése számára. Ígéretet tesz a kisebbségek identitásának, nyelvének, kultúrájának és hagyományainak megőrzésére és fejlesztésére is. A kormányprogram azzal is számol, hogy az átlagon felüli jövedelemmel rendelkező magánszemélyek és vállalatok jövedelmét magasabb adóterhekkel sújtja, illetve a vagyonhoz kötődő adóterhek emelését is fontolóra veszi. Ugyanakkor elutasítja annak lehetőségét, hogy a költségvetés adóbevételeinek növeléséhez a fogyasztásra kötődő adóterhek emelését egyedüli forrásként használja. A programban az adók kapcsán szintén említés esik arról, hogy a kormány fontolóra veszi a pénzügyi tranzakciók megadóztatásának lehetőségét is. Robert Fico kormányának programja a nyugdíjrendszer finanszírozásának fenntarthatóságát is célul tűzi ki. „A nyugdíjrendszer finanszírozásának stabilizálásához jelentősebb mértékben hozzájárul majd az UNITAS projekt megvalósítása, amely egységesíti az adók a vámok és a járulékok beszedését” - olvasható a dokumentumban. A munkaügyi, szociális és családügyi tárcát érintő tervek keretében a kormányprogram feladatul tűzi ki a minimálnyugdíj bevezetését is. „A nyugdíjrendszer a mindenki számára egyenlő nyugdíjigényre alapozódjon úgy, hogy biztosítsa a minimális nyugdíj bevételt a szolidaritás és az érdemek kiegyensúlyozott mértéke mellett” - szögezi le a dokumentum. A kormányprogram - Robert Fico korábbi kijelentéseivel összhangban - a választások jelenlegi rendszere megváltoztatásának lehetőségével is számol.

Távozik pártja éléről Vladimír Mečiar

2012. április 27. - (mti)

Vladimír Mečiar távozik pártja, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom - Néppárt (LS-HZDS) éléről - jelentette be a politikus pártja vezetőségének csütörtökön. A háromszoros exkormányfő 21 év után távozik pártja éléről. Mečiar még a márciusi előre hozott parlamenti választások előtt jelezte: ő és a párt egész vezetése is lemond, amennyiben a LS-HZDS nem jut be a parlamentbe. Távozását azonban Mečiar csak közel másfél hónappal azt követően véglegesítette, hogy pártja a választások eredményeként ismét a törvényhozáson kívül maradt. Mečiar a párt 1991-es megalakulása óta állt az akkor még Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) néven bejegyzett szervezet élén. A többszörös kormánypárt - amely a kilencvenes években az ország legerősebb politikai erejének számított - jövője egyelőre kétséges. A Hospodárské Noviny szlovák gazdasági napilap úgy tudja, a párt még nyárig új vezetőt akar választani. Más sajtóközlések szerint Mečiar pártjában az is felvetődött, hogy megszűnne a LS-HZDS, vagy akár más párttal olvadna össze. Ezeknek a lehetőségeknek valamelyikét a párt vezetésének két hét múlva esedékes találkozója hozhatja közelebb. Itt születhet ugyanis döntés a párt országos elnöksége üléséről, amelyen a párt közgyűlésének összehívásáról dönthetnek. A párt megszűnésének vízióját azonban több tény is valószínűsíti. Ezek egyike, hogy a párt az utolsó választásokon csak 23 ezer szavazatot szerzett, ami a párt tagjainak 27 ezres taglétszámát figyelembe véve azt jelenti, hogy már a párttagok mindegyike sem a LS-HZDS-re adta a voksát. Egy ilyen végkifejletet támaszt alá Tibor Cabajnak, a párt központi titkárának a SITA hírügynökségnek tett azon kijelentése is, miszerint: A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom - Néppárt betöltötte történelmi feladatát, megszűnhet. Öllös László politológus szerint szinte biztosra vehető, hogy a LS-HZDS Vladimír Mečiar távozását követően megszűnik. „A párt szavazói már régen elpártoltak, azt lehet mondani, hogy csaknem teljes egészében a Smer-hez. A jelenlegi párt már - hacsak valamilyen csoda nem történik - semmit nem tud nyújtani a választóknak” - mondta az MTI-nek Öllös László. Hozzátette: Vladimír Mečiar megöregedett, elfáradt és pártja - amely az utóbbi időszakban már egyszemélyes pártnak sem volt nevezhető - vélhetően vele együtt tűnik el. Úgy véli: bár Mečiar kétségkívül a 90-es évek egyik legsajátságosabb politikusa volt, ideje már régen lejárt. „Mečiar olyan személyiség volt, aki magába gyűjtötte a 20-ik század minden lehetséges ferdülését” - tette hozzá. Az idén júliusban hetvenedik életévét betöltő Vladimír Mečiar 1962-ben belépett a Csehszlovák Kommunista Pártba. 1972-ben azonban a szovjet megszállással kapcsolatos véleménye miatt kizárták a pártból. Az 1989-es „bársonyos forradalom” idején a legnagyobb rendszerváltó párt, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) tagjává vált, majd később az ezen belül alakult platform vezetője lett. Ebből a platformból nőt ki az 1991-ben megalakult Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS). A rendszerváltást követően az akkori újjáalakított kormány idején Mečiar a belügyi és a környezetvédelmi tárca vezetője volt, majd az 1990-es első parlamenti választások után szlovák kormányfő lett. Az új parlamenti választások után, 1992-től ismét miniszterelnöknek nevezték ki. 1994-ben - egy évvel azt követően, hogy miniszterelnöksége idején megalakult a Szlovák Köztársaság - a szlovák parlament ismét leváltotta. Utoljára 1998 és 2002 között töltötte be a miniszterelnöki posztot. 2004-ben az államfőválasztásokon is indult, de miután az első kört a szavazatok egyharmadát megszerezve megnyerte, a második körben - egykori párttársa, a jelenlegi szlovák államfő - Ivan Gašparovič megelőzte őt.

Gyurcsány: Gyilkosság vagy plágium?

Gyurcsány Ferenc szakdolgozati bírálatának és volt sógora diplomamunkájának összevetéséből egyértelműen kiderült, a szocialista exkormányfő plagizált - harsogja a jobbos sajtó pár napja. A szakdolgozat még mindig nem került elő. Gyurcsány Ferenc szerint „koncepciós vádról” van szó.

A szakdolgozat és a hiányzó bizonyítékok

Három napig olvasgattam a bloggerek véleményét, mit szólnak a Hír TV állításához. Elfogadják-e a Fidesz-közeli televízió „bizonyítékait” a Gyurcsány-féle szakdolgozatról? Látom, hogy sokan készen vannak az ítélettel, ezért én csak néhány kérdést vetnék fel.

Plágium 2.0

Gyurcsány Ferenc plágiumgyanús szakdolgozatával kapcsolatban épeszű és éplelkű embernek nem nagyon lehet más véleménye, mint Schmitt Pál másolt doktori értekezésével kapcsolatban volt.

Hát Feri, hiányozni fogsz!

Nem a lebukási, hanem az elkövetési sorrend számít, tehát a schmittelni igének ezentúl teljes jogú szinonimája a gyurcsányolni. Igekötővel persze mást jelent továbbra is (lásd.: elgyurcsánytam).

Mit ér az ember? Az újabb Gyurcsány-ügyről

Úgy gondolom, nem mindegy, hogy valaki nyolcévesen puskázik a padszomszédjáról, húszévesen hányaveti módon összeollóz egy főiskolai záródolgozatot, vagy ötvenévesen akar megszerezni, másvalaki munkájával, azaz megfontolt csalással, egy tudományos fokozatot, majd büszkén viseli a sokak szemében rangot jelentő doktori címet.

Szlovákia lakosságának csak az egyharmada elégedett anyagi helyzetével

2012. május 1. - (mti)

Anyagi helyzetének megítélésében a legkevésbé elégedettek közé tartozik Szlovákia lakossága Európában, de a legelégedetlenebbek mindenképpen Magyarország polgárai - ez derül ki a fogyasztói hiteleket nyújtó Cetelem társaság által készített, most kiadott felmérésből. A BNP Paribas bankcsoporthoz tartozó Cetelem évente adja ki a Barométer nevet viselő - többek közt fogyasztói szokások feltérképezésével foglalkozó - elemzését, amely más, a témához kötődő felmérést is tartalmaz. A Barométer egyik mostani felméréséből az derült ki, hogy Magyarországon a megkérdezetteknek a 13 százaléka tartotta kielégítőnek anyagi helyzetét. Utána sorrendben Lengyelország következett 21 százalékkal, majd Csehország 33 százalékkal, és Szlovákia a 35 százaléknyi elégedettel is még az elégedetlenek élbolyában van. A 12 vizsgált ország közül az anyagi helyzetükkel elégedettek aránya Nagy Britanniában a legnagyobb, 69 százalékos, a 12 ország átlaga pedig 42 százaléknyi, anyagi helyzetével elégedett megkérdezettet mutatott ki. Egy másik Barométer felmérésből az derül ki, hogy életszínvonaluk javításáért vagy megtartásáért mást és mást tennének a nyugat-európaiak, illetve a kelet-európaiak. A nyugati országok lakosai inkább a kiadásaik csökkentését tartják járható útnak, a kelet-európai országokban élők viszont inkább a többletmunkát és az abból származó bevételnövelést választják. Szlovákiában a válaszadók 62 százaléka választotta a többletmunkát és 59 százalékuk jelölte meg lehetőségként a kiadáscsökkentést. A felmérésben résztvevő hat nyugat-európai ország átlaga azt mutatja, hogy a takarékosságot a megkérdezettek 70 százaléka helyezi az első helyre az életszínvonalat megtartó és növelő lépések sorában, és csak 43 százalékuk gondolja azt, hogy főleg a bevételeit kellene növelni evégett. A kelet-európai országokban a megkérdezetteknek átlagosan a 71 százaléka választotta a többletmunkát és a vele járó többletbevételt, és csak 60 százalék jelölték meg a kiadáscsökkentést. A Cetelem felmérése 2011 végén készült, összesen 6500 személyt kérdeztek meg, országonként legalább 500-at.

A „részben szabad” kategóriába minősítette le a magyar sajtót a Freedom House

2012. május 1. - (mti)

A „szabadból” a „részben szabad” kategóriába minősítette le a magyar sajtó állapotát a médiaszabadság globális helyzetét felmérő, 2011-re vonatkozó jelentésében a Freedom House (FH) washingtoni központú, független civil szervezet. A FH rámutatott, hogy „az index történetében rendkívül szokatlan” Magyarország esete, amikor egy „régóta szabad ország” esetében két év alatt 13 pontos zuhanást mutattak ki. A civil szervezet szerint ez azt jelzi, hogy „a médiaszabadság még a látszólag jól megalapozott demokráciákban sem tekinthető magától értetődőnek”. A FH úgy fogalmazott, hogy a leminősítés oka „Orbán Viktor konzervatív kormányának arra irányuló, koncentrált törekvése, hogy megragadja a média jogi és szabályozási kerete feletti ellenőrzést”. A tavaly kiadott, 2010-re vonatkozó értékelésben Magyarország pontszáma 23-ról 30-ra romlott, de a FH mérési rendszerében ez akkor még - Görögországgal, Guyanával és Szamoával holtversenyben - elegendő volt az utolsó helyre a szabad sajtójú országok kategóriájában. A civil szervezet 2011-gyel kapcsolatban újabb hatpontos rosszabbodást mutatott ki és ezzel Magyarország a világranglista 78. helyére esett vissza, amelyen Bulgáriával osztozik, egyaránt 36-36 ponton állva. A FH minősítési módszere az egyes országok esetében 23 metodológiai kérdésre és 109 mutatóra terjed ki, három szélesebb kategóriával, a jogi, a politikai és a gazdasági környezettel kapcsolatosan. Minél rosszabb valahol a sajtószabadság helyzete, annál magasabb a kapott pontszám. A felmérésben az országokat 0-tól 30 pontig a „szabad”, 31-től 60-ig a „részben szabad”, 61-től 100-ig pedig a „nem szabad” kategóriába sorolják. A legszabadabb sajtójú országnak a FH a tavalyi évre vonatkozó összehasonlítás alapján Finnországot, Norvégiát és Svédországot nevezte meg, egyaránt 10-10 ponttal. A 197 országból és területből álló mezőny sereghajtója Üzbegisztán (95), Türkmenisztán (96) és Észak-Korea (97) volt. A közép- és kelet európai térségből a FH Észtországot (18 pont), Csehországot (19), Szlovákiát (21), Litvániát (23), Lengyelországot (25), Szlovéniát (25) és Lettországot (27) minősítette „szabadnak”. Magyarország és Bulgária a szubrégió 10. helyén osztozik, egy ponttal elmaradva a 8. helyre sorolt, de már „részben szabadnak” minősített Szerbiától és Montenegrótól (35-35). A FH a tavalyi év fejleményeinek mérlegelése alapján csak Magyarországot és Chilét minősítette le a „szabadból” a „részben szabad” kategóriába. A demokráciák esetében a civil szervezet India (37), Izrael (30), Olaszország (33), Dél-Afrika (34) és Dél-Korea (32) esetében említett még romlást, de ezen országok státusza már korábban is „részben szabad” volt - a „szabad” kategóriában maradt Izrael kivételével. Magyarország részben szabad kategóriába történt leminősítése tükrözi „a sajtószabadságnak az Orbán Viktor miniszterelnök (kormányzása) alatti erózióját” - hangzott a jelentés. A FH a romlás jeleit egyebek között a Nemzeti Adatvédelmi Hivatal létrehozásában látja, amely „korlátozni fogja az információhoz való hozzáférést”. A civil szervezet szerint bizonyíték van arra, hogy egy „politikailag motivált” engedélyeztetési folyamat következményeként egy „kritikus rádióállomás elvesztette frekvenciáit”. A Freedom House szerint megnőtt a cenzúrára és az öncenzúrára utaló jelentések száma, különösen az elektronikus közmédiával kapcsolatban és romlott a független médiavállalkozások gazdasági helyzete is. „Miközben az eurázsiai szubrégióban az átlag csaknem teljesen statikus volt, a tipikusan jobban teljesítő Közép- és Kelet-Európát a romlás jellemezte, amit különösen a magyarországi és a macedóniai számszaki esés vezérelt” - közölte a Freedom House. A „részben szabad” sajtójú országok közé a FH az Európai Unió tagállamai közül Magyarország és Bulgária mellett Olaszországot (33) és Romániát (41), valamint az uniós tagságot jövőre elnyerő Horvátországot (40) sorolta. Ugyanezt a státuszt kapta a tágabb értelemben vett régióból Montenegró (35), Szerbia (35), Bosznia-Hercegovina (48), Koszovó (49), Albánia (51), Grúzia (52), Macedónia (54), Moldova (54), Törökország (55) és Ukrajna (59). A Sajtószabadság 2012-ben című jelentés kiemelt helyet szentelt a Közel-Keleten végbement változásoknak, kiemelve, hogy 2011-ben Tunézia (51), Egyiptom (57) és Líbia (60) felkerült a „részben szabad” kategóriába, miután a sajtószabadság a régóta kormányzó diktátorok megbuktatása nyomán kiszélesedett. A FH ide sorolta be az újonnan megalakult Dél-Szudánt (59) is. A Freedom House-nak a médiaszabadság 2011-es állapotát összesítő felmérése szerint 66 ország vagy terület (az esetek 33,5 százaléka) minősült „szabadnak”, 72 (36,5 százalék) „részben szabadnak”, 59 (30 százalék) pedig „nem szabadnak”. A jelentés szerint a világ lakosságának 14,5 százaléka él olyan országban, amelynek a sajtója „szabad”, 45 százaléka olyanban, amelyben az „részben szabad” és 40,5 százalék olyanban, amelyben a médiakörnyezet „nem szabad”. A „szabad” kategóriájú országok közé azokat sorolta a FH, ahol a megítélése szerint a politikai hírekről „erőteljesen” számolnak be, az újságírók biztonsága garantált, a média ügyeibe való állami beavatkozás minimális és ahol a sajtó nem tárgya súlyos jogi vagy gazdasági nyomásnak.

Többletadóval sújtaná a drágább lakásokat a szlovák kormány

2012. április 30. - (mti)

Többletadóval sújtaná a szlovák kormány a 100 ezer eurónál magasabb piaci értékkel rendelkező lakás célú ingatlanokat - adta hírül saját információkra hivatkozva a pozsonyi Pravda, hétfőn. A tervezett intézkedés leginkább az ország nyugati részében és a nagyobb városokban élőket sújthatná, ezekben a régiókban ugyanis jelentősen magasabb az ingatlanok piaci értéke, mint az országos átlag. Bár az utóbbi négy év során - többek közt a gazdasági válság a szlovákiai ingatlanpiacon is megmutatkozó hatásai következtében - az ingatlanárak szempontjából országosan a legdrágábbnak számító nyugat-szlovákiai régióban 10-15 százalékkal visszaestek az árak, Pozsonyban a lakás célú ingatlanok átlagos árai még mindig magasabbnak számítanak a környező országok fővárosainak áraihoz képest. „Pozsonyban új építésű 2 szobás lakást gyakorlatilag nem találni 100 ezer euró alatt, de az átlag ennél mintegy 20 százalékkal drágább. Egy ugyanilyen nagyságú, tehát 50-60 négyzetméter körüli új lakás árai a főváros 30 kilométeres vonzáskörzetében 70 ezer euró körül mozognak” - mondta el az MTI-nek Durdík Anita ingatlanügynök. Hozzátette: a nem új építésű lakások átlagban 10-30 százalékkal lehetnek olcsóbbak. Martin Filko, a pénzügyi tárca fő gazdasági szakértője szerint a többletadóhoz kötődő elképzelések azzal számolnak, hogy az ingatlanadó megállapításakor az ingatlan piaci értékéből 100 ezer eurót levonnának, és a többletadót csak a fennmaradó rész után kellene fizetni. „Ha magas lesz az összeg, amivel az adóalapot csökkenteni lehet, akkor a városok külső kerületeiben lévő 2-3 szobás lakásokat alig fogja érinteni az intézkedés” - véli Filko. A szlovák pénzügyi tárca fő gazdasági szakértője szerint a „luxusingatlanokat” érintő többletadó szintje eleinte „visszafogottabb” lenne, az ingatlanok piaci árainak pontosabb feltérképezését követően pedig magasabb adókulcsok is megjelenhetnének. A szlovák kormány szerinte az intézkedéstől éves szinten mintegy 150 millió euró többletbevételt remél. Az Európai Unió statisztikai hivatalának tavalyi felmérése szerint Szlovákiában a lakosság csaknem 40 százaléka él túlzsúfolt lakhatási körülmények között. Ez több mint kétszerese az európai uniós átlagnak.

A rabszolgák lázadása - az Orbán-rendszer populista konszolidációja

A Fidesz által meghirdetett konszolidáció nem más, mint egy újabb populista irányváltás, amely sikeresen fordította át az egyre nyilvánvalóbb kormányzati kudarcot a külvilág és a „ballibek” elleni gyűlöletbe. Ez a maga képére szabott választási rendszerben, akár újabb győzelmet is érhet. A külföldi példák azonban azt mutatják, hogy a populista út mindenképpen a hanyatlásba vezet, s a populizmus kultúrájával ne lehet egykönnyen szakítani.

Bod: Sokáig fizetjük az új adókat

Bod Péter Ákos szerint a bevezetendő új adók tartós bevételi forrást biztosítanak a költségvetésnek, bizonytalan azonban, hogy a tervezetthez képest mekkora lesz a bevétel. Az InfoRádiónak a közgazdász azt is elmondta, kézenfekvőbb megoldás lett volna az szja kulcsának emelése.

Minden nap veszítünk

Napi 700 millió forint - ennyivel került többe az elmúlt hónapokban az ország finanszírozása Orbán Viktor időhúzása miatt. Szakértők szerint messze még a megállapodás, az Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) is nagyon kemény feltételei lesznek.

IMF-keringő

Orbán Viktor legutóbbi nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy Magyarország kormánya számára jelenleg ismét kiemelkedően fontos cél az IMF-hitelről történő megállapodás megvalósulása. Az egész ügy már jó ideje tart: a kormány korábbi „gazdasági szabadságharcát” követően idén januárban - nem utolsósorban a forint összeomlásának veszélye miatt - arra kényszerült, hogy beismerje a hitelmegállapodás szükségességét. Erre a kommunikációs fordulatra pozitívan reagáltak a piacok, a forint pedig stabilizálódott.

Jó út

S bár elismerte, hogy ez még csak a kezdet, de azért magabiztosan kijelentette, hogy „a konszolidáció meg fogja hozni az eredményeit”. A miniszterelnök-helyettes optimizmusával nincs egyedül. Matolcsy György a Heti Válaszban arról ír - egy amerikai könyv kapcsán -, hogy Európának „még jól jöhet a magyar példa”.

Budapest megtorpant

Rossz irányba mennek a dolgok, a fejlődés megtorpant, Budapest hanyatlik - még a Fidesz-szimpatizánsok majdnem fele is ilyen borúsan látja lakóhelye jelenét-jövőjét a Policy Solution fővárosi felmérése szerint. Kiderült, hogy a BKV-ról aláírt kormány-főváros szerződés minden választói csoport akaratával ellentétes, mert még a jobboldaliak sem értenek egyet az állam kivonulásával a cég finanszírozásából, és hasonlóan ítélik meg a „cserébe” bevezetni kívánt dugódíjat.

Éhes, elkeseredett emberek

Polgárháborúról beszélt néhány jobbikos képviselő a napokban. Az emberek jelentős része - főleg Budapesten és a nagyvárosokban - felháborodva, vagy megrökönyödve hallgatta, miket vizionálnak.

Navracsics: Az Orbán-kormány megtalálta a kiutat

Navracsics Tibor szerint egy olyan nagy intézményi átalakítás, mint a magyar, tálcán kínálta a lehetőséget a vitákra, azonban úgy tűnik, a Magyarországgal szembeni vádak elporlanak, és csak technikai jellegű kérdések maradnak.

Orbán Viktor bukása

Lassan több idő telt el a Nemzeti Együttműködés Rendszerének első (és egyre nagyobb eséllyel utolsó) etapjából, mint amennyi hátra van belőle, így ideje megnézni, mire is jutottunk az elmúlt két évben. Mi, választópolgárok szokás szerint nagyobbrészt semmire, de legalább a fülkeforradalmi szabadcsapatok jól lerabolták az országot.

Orbán átalakít, de nem ismeri el a kudarcot

A várható kormányátalakítással kapcsolatban Orbán Viktor nemrég azt mondta: „a lehetősége és a felelősség a miniszterelnökre tartozik, és a fejemben születtek döntések, de ezek még nem nyilvánosak”. Gyömöre Máté a Magyar Progresszív Intézet munkatársa a nepszava.hu-nak az eddig történteket elemezve azt mondta: arra kevés az esély, hogy Orbán Viktor változtasson a jelenlegi csúcsminisztériumi struktúrán, mivel az egyet jelentene a szervezeti kudarc beismerésével.

Kommerszant: Orbán Oroszország hőse a Nabucco szétveréséért

A Kommerszant című orosz üzleti lap Vlaszty (Hatalom) című heti melléklete Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke címmel közölt szerkesztőségi cikket. Orbán Viktor, Magyarország kormányfője múlt kedden közölte, hogy a Mol, a magyar állami olajtársaság a Nabucco gázvezeték építésére létrehozott konzorcium egyik kulcsfontosságú tagja kivonul a projektből, megalapozatlansága miatt.

Kötözködő magyar miniszterelnökről írt a Wall Street Journal

A közép- és kelet-európai térég vezetőinek nem kellene figyelmen kívül hagyniuk az EU-tagság növekvő árát - írta a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti napilap európai kiadásának hétfői számában megjelent véleménycikkében Marian L. Tupy, a szabadelvű szemléletű, washingtoni székhelyű Cato Intézet politikai elemzője.

Kurier: A magyar munkaerő Ausztriában

A bécsi Kurier A magyarok kihasználják a keleti nyitást címmel közölt cikket. A munkaerőpiac 2011. májusi liberalizálása óta Kelet-Európából összesen mintegy 35 ezer munkavállaló érkezett (Ausztriába), ennek közel a fele magyar. Tavaly az idegenforgalomban közel 16 ezer új, keleti munkaerőt alkalmaztak, de emellett az osztrákoknak is volt még 2700 új munkahely.

Az El País a magyar hajléktalantörvényről

Magyarország ismét felbukkant Spanyolország egyik legnépszerűbb és legnagyobb példányszámú napilapjában, az El Paísban: Magyarország börtönnel bünteti azokat a hajléktalanokat, akik az utcán laknak - a lap ezzel a címmel közölte budapesti tudósítását.

Kevesebben jelentkeztek mesterképzésre, mint az állami ösztöndíjas keret

Hiába kormányzati cél viszont a műszaki és természettudományi szakok felfuttatása, egyelőre ez nehéznek látszik. A természettudományos szakokra első helyen jelentkező diákok száma például még a tavalyit sem éri el.

Der Standard - Magyarország: Szigorú akció a földbirtokosok ellen

A Der Standard című osztrák lap közölte Johanna Ruzicka cikkét. A tágas magyar róna sokrétű mezőgazdasági lehetőségeivel vonzó a gazdag külföldi agrárbefektetők számára. A magyar kormánynak ez nem tetszik. A magyar hatóságokat felszólították, hogy magyar földön különösen figyelmesen ellenőrizzék a külföldi traktorokat.

Oligarcházik a Le Monde: 200 milliárd landolt Simicskáéknál

Az osztrák közszolgálati rádió és a Der Standard című osztrák liberális napilap az úgynevezett zsebszerződések elleni fellépéssel foglalkozott, a Kurier az ausztriai munkavállalási korlátozások egy évvel ezelőtti megszüntetéséről írt, míg a francia Le Monde a Közgép állami megrendeléseit elemezte, a brit The Guardian pedig Geréb Ágnes ügyéről közölt cikket.

„Horthy nem tekinthető államférfinak” - hamis legendák, elfeledett történetek a kormányzóról

Volt-e alternatívája a két világháború között Horthy Miklósnak, jó tengerész volt-e, akart-e király lenni, melyik bizalmasára hallgatott a leginkább, jó döntést hozott, amikor a német megszállás után is ragaszkodott a székéhez? A kormányzó valódi énjéről a Horthy-kultusz és ellenkultusz szakértőjével, a propagandisztikus túlzásokat lehámozva beszélgettünk.

Leventésdi

Nem nagy újítók a tevékeny magyar hazafiság reformátorai. Legújabban azzal a javaslattal álltak elő, hogy az ifjúság lelkesedésének buzdítására, vezessék be a harcias kiképzést, a fegyverhasználat tanóráit is. Csöpögtessék a lelkekbe a hon védelmét, iktassák a tudatba, hogy milyen nemes eszme a szívnek a közért dobognia.

Jön a Tisza

Úgy tudni, Károlyi Mihály gróf suttyomban ellopott szobrának a helyére a pesti Kossuth téren nagy ellenfelének, gróf Tisza Istvánnak szobra kerül. Mintha gróf Károlyi helyére Károlyi Mihályon kívül bármikor, bárki kerülhetne! De, nézzük gróf Tiszát. Bármennyire ellenszenvezünk Tiszával próbáljunk reálisak lenni.

Az ombudsman szerint alkotmányellenes a nemzetiségi törvény több rendelkezése

2012. április 29. - (mti)

Az alapvető jogok biztosa szerint alkotmányellenesen korlátozzák a nemzetiségek alapvető jogait a 2012. január 1-jén hatályba lépett nemzetiségi törvény egyes rendelkezései. Szabó Máté ezért ennek megállapítását és az általa tett indítványban megjelölt rendelkezések megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-nek vasárnap küldött közleményében. Szabó Máté egy települési nemzetiségi önkormányzat beadványa alapján több pontban fogalmazta meg kifogásait, ezek között azt, hogy szerinte sérül az egyenlő bánásmód követelménye, mert a törvény kizárólag a közhasznú jogállással rendelkező nemzetiségi szervezetek számára teszi lehetővé a jelöltállítást a nemzetiségi önkormányzati választásokon. Az ombudsman arra is rámutatott, hogy a választások kitűzését a nemzetiségi törvény a népszámlálás adataitól teszi függővé, miközben több társadalmi és politikai tényező is befolyásolja, hányan készek önként megvallani a népszámláláson a nemzetiségi hovatartozásukat. Hozzátette: a 2011. évi népszámláláskor ráadásul nem is volt még ismert, milyen választójogi szerepe lesz az ilyen adatoknak. A biztos szerint így fennáll a veszélye annak, hogy olyan településen sem lehet majd nemzetiségi önkormányzati választást tartani, ahol egyébként jelentős számban élnek az adott nemzetiség tagjai. Szabó Máté úgy véli, a törvényi szabályozás így szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a nemzeti közösségeket az önkormányzatuk létrehozásának jogában. Az ombudsman szerint az anyanyelvhasználat jogának korlátozását jelenti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok üléseikről akkor is kötelesek magyar nyelvű jegyzőkönyvet készíteni, ha a tanácskozás nemzetiségi nyelven folyt. Szabó Máté úgy látja, hogy ez a Nyelvi Kartában megfogalmazott állami kötelezettségeket is sérti. Problémásnak nevezte azt is, hogy a települési önkormányzatra száll annak a nemzetiségi önkormányzatnak a vagyona, amely a 2014-es általános választáson már nem tud megalakulni. Utalt arra, hogy ez a vagyon a későbbiekben is csak nemzetiségi célokra használható fel, ám felvetette: miként fordítható nemzetiségi célokra a vagyon, ha nincs nemzetiségi közösség? Az ombudsman szerint a szabályozás egyfelől elvonja a vagyonnal való rendelkezés jogát a nemzetiségek által választott testületektől, másfelől nincs összhangban azzal, hogy a megszűnt települési nemzetiségi önkormányzat egyes jogköreit az országos nemzetiségi önkormányzatok veszik át. Szabó Máté szerint sérti az ártatlanság vélelmét a törvénynek az a rendelkezése, amelynek értelmében a nemzetiségi önkormányzati vagyon jogellenes felhasználásáért azok a képviselők is felelősek, akik nem is vettek részt a döntéshozatalban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket a helyi önkormányzatoknak kell biztosítaniuk, ám a fogyatékossággal élő nemzetiségi képviselők csak a lényegesen kisebb költségvetéssel gazdálkodó nemzetiségi önkormányzattól igényelhetik például a jeltolmácsot. Szabó Máté szerint ez alkotmányellenes megkülönböztetést jelent, és ellentétes a Magyarország által is vállalt nemzetközi kötelezettségekkel is.

Az ombudsman alkotmánybírósági indítványa a nemzetiségi törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatban

2012. április 27. - (obh.hu)

Alkotmányellenesen korlátozzák a nemzetiségek alapvető jogait a 2012. január 1-jén hatályba lépett nemzetiségi törvény egyes rendelkezései - ennek megállapítását és az indítványában megjelölt rendelkezések megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté egy települési nemzetiségi önkormányzat beadványa alapján több pontban fogalmazta meg kifogásait. Így például azt, hogy sérül az egyenlő bánásmód követelménye, mert a törvény kizárólag a közhasznú jogállással rendelkező nemzetiségi szervezetek számára teszi lehetővé a jelöltállítást a nemzetiségi önkormányzati választásokon. A választások kitűzését a nemzetiségi törvény a népszámlálás adataitól teszi függővé, ám az ombudsman szerint több társadalmi és politikai tényező is befolyásolja, hányan készek önként megvallani a népszámláláson a nemzetiségi hovatartozásukat. A 2011. évi népszámláláskor ráadásul nem is volt még ismert, milyen választójogi szerepe lesz az ilyen adatoknak. Így fennáll annak a veszélye, hogy olyan településen sem lehet nemzetiségi önkormányzati választást tartani, ahol egyébként jelentős létszámban élnek az adott nemzetiség tagjai. A törvényi szabályozás így szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a nemzeti közösségeket az önkormányzatuk létrehozásának jogában. Az anyanyelvhasználat jogának korlátozását jelenti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok üléseikről akkor is kötelesek magyar nyelvű jegyzőkönyvet készíteni, ha a tanácskozás nemzetiségi nyelven folyt - ez a Nyelvi Kartában megfogalmazott állami kötelezettségeket is sérti - állapítja meg alkotmánybírósági indítványában az alapvető jogok biztosa. Ugyancsak problémás, hogy a települési önkormányzatra száll annak a nemzetiségi önkormányzatnak a vagyona, amely a 2014-es általános választáson már nem tud megalakulni. Ez a vagyon a későbbiekben is csak nemzetiségi célokra használható fel. De miként fordítható nemzetiségi célokra a vagyon, ha nincs nemzetiségi közösség? Az ombudsman szerint a szabályozás egyfelől elvonja a vagyonnal való rendelkezés jogát a nemzetiségek által választott testületektől, másfelől nincs összhangban azzal, hogy a megszűnt települési nemzetiségi önkormányzat egyes jogköreit az országos nemzetiségi önkormányzatok veszik át. Sérti az ártatlanság vélelmét a törvénynek az a rendelkezése, amelynek értelmében a nemzetiségi önkormányzati vagyon jogellenes felhasználásáért azok a képviselők is felelősek, akik nem is vettek részt a döntéshozatalban. A nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket a helyi önkormányzatoknak kell biztosítaniuk - a fogyatékossággal élő nemzetiségi képviselők azonban csak a lényegesen kisebb költségvetéssel gazdálkodó nemzetiségi önkormányzattól igényelhetik például a jeltolmácsot. Szabó Máté szerint ez alkotmányellenes megkülönböztetést jelent, és ellentétes a Magyarország által is vállalt nemzetközi kötelezettségekkel is.

Az alapvető jogok biztosa alkotmánybírósági indítványának részletei:

www.ajbh.hu/allam/jelentes/201202709Ai.rtf

A Szegedi Szlovák Önkormányzat szerint az új nemzetiségi törvény alkotmányellenes előírásokat tartalmaz

http://www.oslovma.hu/index.php/sk/dokumenty/176-dokumenty1-dokumenty1/702-protiustavne-predpisy-narodnostneho-zakona

http://www.oslovma.hu/XXX/SegUstNo.pdf

A Szegedi Szlovák Önkormányzat képviselőtestülete szerint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (az új nemzetiségi törvény) alkotmányellenes előírásokat tartalmaz. „Úgy tartjuk, ezek az előírások a gyakorlatban veszélyeztetik a nemzetiségi önkormányzatok létrehozását, működését és nyelvhasználatukat, és ez gyengíti a helyi nemzetiségi közösségek jogérvényesítését és helyzetét. (…) A Szegedi Szlovák Önkormányzat képviselő-testülete megbízza az elnököt, hogy a jelen határozatba foglalt tiltakozó álláspontjáról értesítse az Országos Szlovák Önkormányzat elnökét, az alapvető jogok biztosát (annak illetékes helyettesét), valamint a köztársasági elnököt azzal, hogy érjék el a fenti alaptörvény-ellenes jogszabályi helyek megváltoztatását, illetve az alkotmánybíróság általi megsemmisítését.”

Az ombudsman a népszámlálás nemzetiségi adatainak feldolgozásáról

2012. április 2. - (Alapvető Jogok Biztosának Hivatala / OS)

Ellentmondásos, kidolgozatlan a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által alkalmazott kódolási módszer, ami annak veszélyét hordozza, hogy a 2011. évi népszámlálási adatok feldolgozásakor nem mindenkit fognak ahhoz a nemzetiséghez, illetve nyelvi közösséghez sorolni, amelyhez nyilatkozata alapján tartozni kívánt. Szabó Máté ombudsman ezért kezdeményezi, hogy minél előbb kezdje meg munkáját az a szakértői munkacsoport, amely rendszerezi a nyelvre és nemzetiségre vonatkozó kódszámokat. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2011 decemberében zárult vizsgálata azt állapította meg, hogy a KSH kódjai nem alkalmasak a magyarországi nemzetiségek különböző történelmi, nyelvi és kulturális hagyományokkal rendelkező csoportjainak teljes körű feltérképezésére. A nyelvek jegyzékében például nem tüntették fel az egyedi szókinccsel bíró gradistyei horvátot. Az örmény nyelv esetében nem vettek arról tudomást, hogy jelentős különbségek vannak az egyaránt élő keleti és nyugati nyelvjárás között. Nem egyértelmű, hogy a rác nyelvet szerbként, vagy horvátként kódolták-e. A romák három nagy csoportja közül csak a beást határozták meg nemzetiségként, a romani nyelven beszélő oláh cigányok és a magyar anyanyelvű romungrók kimaradtak a jegyzékből. Ezek a hiányosságok különösen feltűnőek annak ismeretében, hogy a kódolási segédlet más nyelvek és nemzetiségek esetében kifejezetten részletes, sőt esetenként túlzó jellegű. A KSH fontosnak tartotta, hogy feldolgozható legyen több mint 300 kihalt nyelvre vonatkozó adat, köztük például a bübloszi pszeudo-hieroglifikus, a longobárd vagy akár a Rasz-Samra-i ugariti. A népszámlálás során nemzetiségnek tekintették az avarokat és a hunokat, miközben ezek a népcsoportok a tudomány mai ismereti szerint már évszázadokkal ezelőtt beolvadtak más népekbe. Az ombudsmani vizsgálat arra hívta fel a figyelmet, hogy a kódolási módszer hiányosságai miatt a nemzetiségek egyes tagjait a népszámlálási adatok feldolgozása során nem tudják majd ahhoz a népcsoporthoz sorolni, amelyhez tartozásukról nyilatkozni kívántak. Ennek az a gyakorlati jelentősége, hogy az önkormányzáshoz fűződő nemzetiségi jog érvényesítését, benne a nemzetiségi önkormányzatok pénzügyi támogatásának mértékét 2013-tól a 2011-es népszámláláson rögzített adatok alapján határozzák majd meg. A KSH elfogadta azt az ombudsmani kezdeményezést, hogy a nemzetiségi és nyelvi kötődésre vonatkozó népszámlálási adatokat az egyes kódszámok szakszerű csoportosítása mellett dolgozzák fel. Egyetértett azzal a javaslattal is, hogy egy szakértőkből álló munkacsoport állítsa össze a következő népszámlálások alkalmával használható pontosabb és áttekinthetőbb nyelvi és nemzetiségi jegyzéket. Ezzel lehetővé válhat, hogy kódlisták módosítása során nemcsak statisztikai, hanem nyelvi és nemzetiségi ismereteket is felhasználjanak.

Az alapvető jogok biztosa felkérte a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, hogy a szakértői munkacsoport a lehető legkorábbi időpontban kezdje meg az érdemi működést, mert az adatok feldolgozása során csak így garantálható a nemzetiségi és nyelvi kódok csoportosítására vonatkozó javaslatok figyelembevétele. Szabó Máté rendszeres tájékoztatást kért a szakértői munkacsoport munkájáról, javaslatairól, valamint a népszámlálás nemzetiségi adatainak feldolgozottsági fokáról.

Nemzetiségi filmek seregszemléje az Urániában

2012. április 27. - (mti)

Hetedik alkalommal rendezik meg a Magyarországi Nemzetiségi Filmszemlét pénteken az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A 13 hazai nemzetiség filmes seregszemléjén kiemelt hangsúlyt kap a szerb nemzetiség, illetve a magyarországi szerb újságírók által készített filmek, így tisztelegve Popovics István, a magyarországi szerbek tavaly elhunyt televíziós újságírója előtt. Klein Judit, a fesztivál szervezője az MTI-nek pénteken elmondta, hogy az idei rendezvényre kevés nevezés érkezett, ezért a háromtagú zsűri nem oszt díjat, csak az este hat órakor kezdődő szakmai beszélgetésen mondja el véleményét az alkotásokról. A zsűriben az idén Fretyán István televíziós-rádiós újságíró, Rusz Márk Milán, a Magyarországi Szerb Színház igazgatója és Fliegauf Benedek filmrendező kapott helyet. A rendezvényen mintegy 10 órányi filmet láthat a közönség - emelte ki Klein Judit, aki az idei mezőnyről úgy vélekedett, hogy elsősorban a pénztelenség jellemzi. A fesztivált a Szebb jövő - Gyöngyöspata című dokumentumfilm nyitja, a 2011-ben készült alkotás rendező-szerkesztője Joka Daróczi János volt. A Magyarországi Nemzetiségi Filmszemle 2001 óta ad válogatást a nemzetiségek által készített vagy róluk szóló filmekből, 2008 óta kétévente rendezik meg. Célja a magyarországi nemzetiségi szerkesztőségek, filmes műhelyek alkotásainak bemutatása, a nemzetiségi témájú filmek népszerűsítése, a Magyarországon élő nemzetiségek történelmének, kultúrájának, hagyományainak, jeles személyiségeinek és mindennapjainak bemutatása a szemle közönségének, illetve az őket körülvevő és velük együtt élő többségi társadalom tagjai számára.

Szászfalvi: A nemzetiségek tarthatnák fenn intézményeiket

2012. április 19. - (mti)

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a korábbi elképzelésekkel ellentétben azt támogatja, hogy a nemzetiségi önkormányzatok tartsák fenn a nemzetiségek egyes intézményeit, köztük az óvodákat. Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár csütörtöki, tatabányai sajtótájékoztatóján azt mondta: a tárca egyeztetést kezdett a köznevelési törvény módosításáról a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal. Szászfalvi László közölte: „a leginkább azt támogatjuk, hogy a nemzetiségi önkormányzatok legyenek az intézményfenntartók”. Mint az MTI-nek elmondta, azt az álláspontot képviselik, hogy a nemzetiségek meg tudják tartani intézményeiket, és ezek fenntartásánál a nemzetiségi önkormányzatok kerülhessenek helyzetbe. Az oktatásért felelős tárca nyitott az elképzelésre és a kérdés megnyugtatóan rendeződni fog - tette hozzá. A finanszírozásról szólva az államtitkár kifejtette, a nemzetiségek eddig is kaptak kiegészítő normatívát, amely az előző év önkormányzati hozzájárulásához igazodott. Az önkormányzati intézmények államosításával új helyzet jön létre, de „igyekeznünk kell megtartani azokat a pozíciókat, melyek azt előző időszakban megvoltak” - fogalmazott. Korábban a Komárom-Esztergom megyében működő „Polgármesterek a Falukért” egyesület 11, nemzetiségi óvodát működtető tagtelepülése és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata beadvánnyal fordult a KIM-hez. Ebben azt írták: nem értenek egyet a nemzetiségi óvodák állami fenntartásával, mert azzal a helyi hagyományok, szokások átörökítése kerül veszélybe; ezeket egyedi jellegzetességük miatt nem lehet központilag, államilag irányítani. Az egyesület tájékoztatása szerint a minisztérium az országos nemzetiségi önkormányzatok vezetőivel folytatott megbeszélés után levélben fejtette ki: az államtitkárság álláspontja szerint a nemzetiségi óvodai ellátás az óvodai ellátás részeként helyi önkormányzati feladat, ezért szükséges a köznevelési törvény módosítása.

Oktatási államtitkárság: Csökkenne az idegen nyelvi érettségi vizsgatárgyak száma

2012. április 19. - (mti)

A jelenlegi 24 idegen nyelv helyett 6 világnyelvből, illetve egy klasszikus nyelvből és a nemzetiségek által használt nyelvek közül a magyarországi középiskolákban oktatott nyelvekből lehetne idegen nyelvi érettségit tenni a 2013/2014-es vizsgaidőszaktól az oktatási államtitkárság javaslata szerint. Az érettségin az elégségeshez 20 százalék helyett 25 százalékos eredményt kellene elérni. Az erről szóló, a kormany.hu oldalon közzétett javaslatot május 3-ig lehet véleményezni. Az előterjesztés szerint a 2013/2014-es tanév május-júniusi vizsgaidőszakától az idegen nyelvi érettségi vizsgatárgyak száma csökkenne, és a jövőben a vizsgaszabályzat határozná meg - de a korábbi évekhez képest jelentősen korlátozná -, hogy az idegen nyelvek közül melyekből lehetne érettségi vizsgát tenni. A javaslat szerint a jelenlegi 24 idegen nyelv helyett 6 világnyelvből, egy klasszikus nyelvből és a nemzetiségek által használt nyelvek közül a magyarországi középiskolákban oktatott nyelvekből lehetne idegen nyelvi érettségi vizsgát tenni. Ezzel egyidejűleg az idegen nyelv és a nemzetiségi nyelv vizsgatárgy idegen nyelvű vizsgatárgyakkal történő összehangolására is javaslatot tesz az előterjesztés. Ebben úgy fogalmaztak: „érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból - idegen nyelv esetében angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, latin nyelvekből, továbbá a magyarországi nemzetiségek nyelvei (továbbiakban: nemzetiségi nyelvek) közül magyarországi középiskolában oktatott nyelvekből - tehető, amelynek a vizsgakövetelményeire való felkészítés helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja”. A vizsgaszabályzat módosítása érinti az érettségi vizsgák eredményes, illetve elégséges letételéhez szükséges határ 20 százalékról 25 százalékra megemelését is, közép- és emelt szinten egyaránt. Módosítaná az oktatási államtitkárság az előre hozott érettségi fogalmát is, és szintén a 2013/2014-es tanév május-júniusi vizsgaidőszakától előre hozott érettségi vizsga letételére csupán - további tényezők együttes figyelembevételével - élő idegen nyelvből, latin nyelvből, informatikából lenne lehetőség. Az előterjesztés javaslatot tesz továbbá a vizsgatárgyak akkreditálási folyamatának és az akkreditált vizsgatárgyak, a művészeti vizsgatárgyak, valamint az utazás és turizmus választható közismereti vizsgatárgy helyzetének megváltoztatására is. A pszichológia vizsgatárgyból a 2014/2015-ös tanév május-júniusi vizsgaidőszakában lehet először választható közismereti vizsgatárgyként érettségi vizsgát tenni.

Új szlovákiai pártot szervez az SAS egyetlen volt magyar képviselője

2012. április 23. - (mti)

Az állam szociális és gazdasági téren való nagyobb szerepvállalását, a társadalom legszélesebb rétegének érdekképviseletét, valamint a külföldi befektetői tőke szerepének felülvizsgálatát szeretné megvalósítani az új szlovákiai párt alapításába kezdett Somogyi Szilárd, a Szabadság és Szolidaritás pártjának egyetlen egykori magyar képviselője. Somogyi Szilárd az MTI-nek elmondta: a pártalapítás gondolata akkor fogalmazódott meg benne, miután - számára meglepetésként - sok pozitív visszajelzést kapott a Szabadság és Szolidaritásból (SAS) való kilépését indokló szavaira. Somogyi akkor ideológiai nézetkülönbségekkel indokolta távozását. Elmondta: nem hisz a piac mindenható szerepében, és indokoltnak tartja az állam - a lakosság széles rétegeinek érdekében tett - nagyobb szerepvállalását. Rámutatott: mindegyik szlovákiai párt a választások előtt éppen ennek a széles társadalmi rétegnek a képviseletét ígéri, csak éppen a választások után hajlamos erről elfeledkezni. Somogyi rámutatott: e nézeteire kapott visszajelzések alapján tette meg az első lépéseket annak irányában, hogy egy „nagy tömegek érdekeit képviselő” párt megalapításába kezdjen. A párt elsődleges célkitűzései között azt említette: hogy javítsa annak a széles társadalmi rétegnek a helyzetét, amely a rendszerváltás óta eltelt időszakban „mind rosszabb helyzetben leledzik”. „Úgy gondolom, hogy az állam elsődleges feladata az, hogy polgárai szociális biztonságáról gondoskodjon, olyan körülményeket teremtve, hogy egy normális, tisztességes embernek ne legyenek megélhetési gondjai” - állítja Somogyi. Leszögezte: „Többek között felül kell vizsgálnunk azokat a szerződéseket is, amelyek kiszolgáltatták az ország lakosságát és gazdaságát a felkészültebb, Szlovákián kívüli befektetői érdekeknek.” Hozzátette: az államnak saját lakosai érdekképviseletét kell szem előtt tartania, nem pedig a külföldi befektetőkét. Az általa hangoztatott elképzelések alapján Somogyi leendő pártját már előzetesben a politikai spektrum bal oldalára sorolta be a pozsonyi sajtó. A politikus ezzel kapcsolatban elmondta: nem látja értelmét, hogy küzdjön az ilyen jelzők ellen. Ugyanakkor rámutatott: a mai politika világában a különböző jelzők sokszor csalókák lehetnek. „Magyarországon például a kormányzó Fidesz az a párt, amely a bérből és fizetésből élő embereknek az érdekeit képviseli, ennek ellenére senkinek sem jutna eszébe azt állítani róla, hogy baloldali párt” - mutatott rá Somogyi Szilárd. Hozzátette: Szlovákiában ő hasonló nézeteket vall, és leendő pártja éppen ezeknek az embereknek az érdekképviseletét akarja megvalósítani. Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar párt elnöke a múlt héten Somogyi pártalapítási terveivel kapcsolatban azt nyilatkozta: kíváncsian figyeli a fejleményeket, de nem lát teret újabb etnikai alapú párt létrehozására Szlovákiában. Bugár e nézetével összefüggésben Somogyi Szilárd elmondta: a jövőben sem fogja megtagadni a nemzetiségi érdekek képviseletét, ám pártja elsősorban értékorientált lesz. „A Magyar Koalíció Pártja a kisebbségi politika helyénvaló modelljét képviseli, ezt - megítélésem szerint - nagyon jól csinálja, ezért véleményem szerint felesleges lenne nekünk most ilyenben gondolkoznunk” - szögezte le Somogyi. A párt megalapításának időpontjával kapcsolatban feltett kérdésre adott válaszában elmondta: „Jelenleg a konzultáció folyamata zajlik, magamnak szeptemberig adtam időt arra, hogy végső döntést hozzak.”

„Végre megegyezésre jutott” Pozsony és Budapest

2012. április 27. - (mti)

A pozsonyi Sme szerint „végre megegyezésre jutott” Pozsony és Budapest a kettős állampolgárság kérdésében a két ország miniszterelnökeinek csütörtöki varsói találkozóján. A liberális lap azt írja: a „megegyezés” ebben az esetben arról szólt, hogy mindkét fél azt állítja, nem kell tárgyalniuk a dologról. „Ez nem csak annak logikus következménye, hogy álláspontjaik összeegyeztethetetlenek és egyikük sem akar visszalépni” - állítja a Sme, hanem annak is, hogy „a jelenlegi állapot tulajdonképpen mindkettejüknek megfelel.” A kommentátor szerint a „feszültség fenntartása” a magyar fél számára „figyelemelterelő”, a szlovák félnek pedig „a hazai problémákat elrejtő” hatású lehet. Leszögezi: ezek után nem is csoda, hogy a szlovák közvélemény „rendesebb része” nem áll ki a szlovák állampolgárságukat elvesztettek mellett, akiknek „láthatóan sérültek a polgári jogai.”

Orbán Viktor Varsóban Robert Ficoval is tárgyalt

2012. április 26. - (mti)

Európát adóssághalmok alól kell kiásni, s ebben olyan szövetségesekre van szüksége, mint Kína - mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök április 26-án Varsóban, ahol részt vett a Lengyelország - Közép-Európa - Kína Gazdasági Fórumon. Orbán Viktor a kerekasztal után félórás megbeszélést tartott szlovák kollégájával, Robert Ficoval. Ez volt az első találkozójuk a szlovák kormányfő hivatalba lépése óta. Fico előzetesen jelezte, hogy a tárgyaláson csak gazdasági és szociális témákkal, illetve kölcsönösen előnyös gazdasági projektekkel akar foglalkozni, a két ország közötti vitás kérdések, köztük az állampolgársági törvény nem kerül szóba. A találkozó után magyar újságíróknak nyilatkozva Orbán elmondta: megállapodtak a komáromi új Duna-híd és legalább két új Ipoly-híd megépítésében, továbbá az energetikai együttműködés felgyorsításában, azaz a gázvezeték kiépítésén túl kilátásba helyezték a két ország elektromos hálózatának összekötését is. A „nehéz kérdésekről” szólva Orbán úgy vélekedett, hogy ezek megoldását elősegítik a közös sikerek, ezért kerültek előtérbe az ilyen ügyek a mostani tárgyalásokon. Fico a TASR szlovák hírügynökség jelentése szerint kijelentette: „Mindnyájunknak sikerekre van szükségünk, nem konfliktusokra és veszekedésre. Ezért minden energiánkat a közös gazdasági, infrastrukturális és energetikai projektekbe fektetjük majd”. Fico - aki konstruktívnak nevezte a tárgyalást - leszögezte, hogy a kettős állampolgárság problémája a két ország vegyes bizottságának, illetve jogászainak ügye, erre nekik kell közös megoldást találni. „A legideálisabb az lenne, ha az állampolgárság kérdését a két ország közötti nemzetközi szerződés oldaná meg” - mondta. A szlovák kormányfő utalt arra is, hogy mostani, második kormánya eltér a 2006-2010 közötti kabinetjétől, amelyben helyet kapott a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt is. Jelenleg egypárti kormány vezeti az országot. „A Smer egy normális, európai irányultságú párt, amely tudatosítja, hogy a nemzeti kisebbségeknek milyen hozadékai vannak egy ország számára. Világosan megmondtuk: meg akarjuk őrizni a nemzeti kisebbségek status quo-ját” - hangsúlyozta Robert Fico.

Miroslav Lajčák: Magyarország számomra szomszéd, szövetséges és partner

2012. április 27. - (mti)

Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter elsősorban szomszédként, szövetségesként és partnerként tekint Magyarországra, s szavai szerint a pozsonyi kormány nem fogja élezni viszonyát Budapesttel. A pozsonyi Pravda pénteki számában megjelent interjújában a szlovák külügyminiszter hangsúlyozta azt is, hogy „a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) külpolitikai imázsa javíthatatlan volt és maradt” - ezzel arra az időszakra utalt, amikor Robert Fico szlovák miniszterelnök előző kabinetjében még az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) koalíciós partnere volt a Ján Slota vezette SNS. „Egy olyan kormány (tagjának) lenni, amelyben ez a párt (SNS) is jelen van, olyan, mintha valaki vaslánccal és golyóval a bokáján próbálna atlétikai versenyen részt venni” - mutatott rá Miroslav Lajčák. „Vagy akár ahhoz is hasonlíthatnám, mintha egy labdarúgó mérkőzésen 0:3 arányban veszít a csapat és miután sikerül kiegyenlíteni, a saját játékosunk öngólt rúg” - tette hozzá. A szlovák külügyminiszter leszögezi: a jelenlegi szlovák kormány nem fogja élezni Budapesttel szembeni viszonyát. Rámutatott: a kormány azokra a kihívásokra fogja keresni a megoldást, amelyek jelenleg egész Európa előtt ott állnak. „Számomra Magyarország elsősorban szomszéd, szövetséges és partner” - szögezte le az új szlovák kormány külügyminisztere.

Martonyi János megbeszélése a szlovák külügyminiszterrel

2012. április 19. - (Külügyminisztérium Sajtó Főosztály)

Martonyi János külügyminiszter a NATO külügy- és védelmi miniszterek brüsszeli tanácskozása margóján 2012. április 19-én megbeszélést folytatott Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszterrel. A két külügyminiszter a találkozón egyetértett a konstruktív együttműködés folytatásában. Martonyi János személyesen is budapesti látogatásra hívta meg szlovák partnerét, erre várhatóan 2012. június első napjaiban kerül sor. A két ország szorosan együttműködik az európai fórumokon, továbbá kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a visegrádi együttműködésnek. Egyetértettek abban is, hogy a két ország kapcsolatai lényegesen jobbak, mint ahogy az időnként a sajtókommentárokban érződik. A megbeszélésen tisztázódott az a félreértés, hogy Szlovákia nem tervez olyan, az állampolgárságot érintő szabályozást, amely diszkriminatív módon sújtaná a szlovákiai magyarokat. A tervezett módosítás lényege, hogy a szlovák állampolgársági törvény, egy másik ország állampolgárságának megszerzését - a szlovák megtartása mellett - ahhoz köti majd, hogy az érintett személyek főszabályként állandó lakóhellyel rendelkezzenek abban az országban, ahol új állampolgárságot szereznek. A két tárcavezető osztotta azt a véleményt, hogy nem a sajtó útján kívánnak egymásnak üzengetni, hanem a nyitott kérdéseket közvetlen párbeszédben tisztázzák.

Chmel volt munkatársait is alkalmazhatja az új kormánybiztos

2012. április 30. - (bumm / sme)

Több fontos beosztású munkatárs is távozik az emberi jogokért és kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes hivatalából, melyet megszüntet az új Fico-kormány. Az új kormány hatalomra kerülése óta tizenketten mentek el, helyettük új munkatársakat már nem alkalmaznak. A hivatalt Ficoék teljesen megszüntetik, annak ellenére, hogy a választások után megígérték, meg kívánják őrizni a kisebbségi status quo-t. A jogköröket és tennivalókat a kisebbségekért, emberi jogokért és a polgári társadalomért felelős kormánybiztos veszi át. „Az elbocsátások logikus módon abból következnek, hogy a kormánynak már nincs alelnöke erre a területre, így nincs szüksége ilyen hivatalra” - mondta Erik Tomás kormányszóvivő. Véleménye szerint nem szegték meg ígéretüket. „A kormányfő hivatalosan is bejelentette, hogy létrehozza a kisebbségekért felelős kormánybiztos posztját, és kész ezt a posztot az ellenzék jelöltjével betölteni” - jegyezte meg a szóvivő. Elmondása szerint a kormánybiztos csapatában a volt kormányalelnöki hivatal munkatársainak egy része biztosan tovább dolgozhat majd. A kormányhivatalból most távozik Bukovszky László, a kisebbségi jogok osztályának vezetője, Mičúch Ildikó, a kisebbségi oktatásért felelős osztály igazgatója, valamint Daniel Milo és Dagmar Horná osztályvezetők is. „A kormányfő-helyettesi hivatal megszüntetése jelenleg visszalépésnek tűnik, egyelőre ugyanis nem pontosították az új kormánybiztos feladatait” - mondta a Sme napilapnak Bukovszky. Nemrégiben távozott a hivataltól Petőcz Kálmán, az emberi jogi főosztály vezetője is. „A kisebbségek és emberi jogok húsz éven át a kormányhivatalhoz tartoztak. A kormányprogramban egyelőre nem látom az emberi jogok védelméhez való komplex, rendszerszerű hozzáállást” - nyilatkozta a lapnak Petőcz. „Személyi dolgokról, és a kormánybiztos hivatalának felépítéséről tárgyalni fogunk Igor Federičcsel, a kormányhivatal vezetőjével” - nyilatkozta Bugár Béla, a Híd elnöke. Feltételezi, hogy a volt kormányfő-helyettesi hivatal volt munkatársainak egy része az új hivatalban dolgozhat majd. A Sme rámutat: a Smer-kormány programnyilatkozata csak felületesen foglalkozik az emberi jogokkal és kisebbségekkel. Az „emberi jogok” szókapcsolat a 65 oldalas dokumentumban négyszer bukkan fel.

Lesz kisebbségi kormánybiztos

2012. április 17. - (Új Szó)

A Smer a kisebbségi miniszterelnök-helyettesi hivatal helyett egy kormánybiztosra bízná a kisebbségi témákat. A kormánybiztos a kulturális tárcához fog tartozni, ami, ismerve a minisztert, nem biztos, hogy jó lesz nekünk. Kisebbségi kormánybiztosi poszt jön létre - jelentette be tegnap Robert Fico, miután beiktatta hivatalába Marek Maďarič kulturális minisztert. A kormánybiztost a kabinet választja meg, a miniszter nem felettese, ám mivel a biztosoknak nincs külön hivataluk, így az összes anyagi vonzatú döntést jóvá kell hagyatnia a kulturális minisztériummal. „Tekintettel Maďarič korábbi tevékenységére, én tartok ettől. Jobban örülnék, ha a kormánybiztos a miniszterelnök alá tartozna, úgy, ahogy ez mindig működött” - mondta lapunknak Bugár Béla, a Híd elnöke, aki jelezte, tárgyalni fog a kérdésről Ficoval. Bugár szerint a fő kérdés az, milyen jogköröket kap a biztos. „Ha olyan jogkörei lesznek, amelyek részben megmentik Rudolf Chmel eddigi hivatalának egy részét, akkor ez is jobb megoldás, mint ha Maďaričhoz tartozna minden” - tette hozzá. Értesüléseink szerint az elmúlt napokban olyan forgatókönyv is létezett, amely szerint a kormánybiztos a külügyi tárcához tartozott volna. Azt egyelőre nem tudni, ki lesz a kormánybiztos, ám forrásaink valószínűsítik, hogy szlovák nemzetiségű politikus vagy szakember kap felkérést. Fico a kormány megalakulásakor jelentette be, hogy megszünteti a kisebbségi miniszterelnök-helyettesi posztot, amely 1998 óta létezett. Tegnap le is váltották a hivatal két főosztályának vezetőjét - Petőcz Kálmánt, az emberi jogi, valamint Juhász Lászlót, a nemzeti kisebbségi főosztály igazgatóját.

Nemzeti átrendeződés

Az SNS és a HZDS eltűnése nem jelzi, hogy a szlovák társadalomból kiveszne a nacionalizmus

2012. április 17. - (Tokár Géza - Új Szó)

A márciusi előrehozott választások után Szlovákiában egypárti kormány jött létre. A Smer elsöprő sikere kapcsán sok szó esik arról, miként kell megváltoztatnia stratégiáját a jobboldalnak ahhoz, hogy alternatívát tudjon kínálni Ficoval szemben. Ezzel párhuzamosan a szlovák nacionalista erőknek is legalább annyira fontos, egzisztenciális kérdésekre kell megoldást találniuk. Ennek következtében akár még a magyarkártyát is lecserélhetik - a cigánykártyára. Robert Fico és a Smer nemcsak a jobboldalt söpörte el, hanem úgy tűnik, végleg kiütötte a parlamentből a klasszikus szlovákiai nacionalista pártokat is. Az SNS és a HZDS két évtizeden keresztül stabil szereplői voltak a politikai életnek (Slotáék egy belső villongás miatt négy évre ugyan kiestek a parlamentből 2002 és 2006 között, de visszatértek), most azonban már egyik párt sem található a törvényhozásban. A HZDS sorsa nagyon könnyen megjósolható: a pártnak Vladimír Mečiarral és nélküle sincs esélye arra, hogy valaha is jelentős politikai szereplő legyen. Az SNS pedig szintén a lassú, de biztos leépülés felé halad, hiszen fiatal káderei alig vannak, Slotáék generációja pedig egyrészt a nyugdíj felé halad, másrészt pedig a klasszikus szlovák nacionalizmust képviseli, melyben a magyarok számítanak elsőszámú ellenségnek. Az SNS és a HZDS eltűnése ugyanakkor nem jelzi azt, hogy a szlovák társadalomból maga a nacionalizmus kiveszőfélben lenne. A szavazók ugyanis nem tűntek el, csak átalakultak. Az, hogy mikor jelenik meg ismét egy számottevő, nacionalista és sok tekintetben különutas politikai erő, tulajdonképpen a Smertől függ. A kormánypárt ugyanis - ha szalonképesnek akar mutatkozni Európában - középre fog tolódni, és teret nyit a valódi nacionalista pártoknak a magyarkérdésben és ami még fontosabb, a romakérdésben. Arra a kérdésre, hogy a jövőre nézve melyik problémakör lesz jelentősebb a nacionalista pártok szemszögéből, és melyikkel szerezhetnek több szavazatot, a Szlovák Testvériség a krasznahorkai vár kiégésével kapcsolatban a helyszínen megvalósított akciója is szimbolikus választ adott. Marián Kotleba a településen tartott demonstrációba bevonta a helyi magyar közösséget: ezzel azt üzente, hogy az évekkel korábban még Komáromban egyenruhában menetelő szervezet a romákat még a magyaroknál is jobban gyűlöli. Amíg a Testvériség és a hozzá kapcsolódó Mi Szlovákiánk Néppárt tartja magát ehhez a sorrendhez, idővel meghatározó erővé válhat a szélsőjobb oldalán, sőt, az SNS szavazói is lassan hozzá szivároghatnak át.

Fico és a szlovákiai magyarok

2012. április 17. - (Király Zsolt - korkep.sk)

Robert Fico megváltoztatná a választási törvényt, ami több választókerületet, kisebb parlamentet jelentene. Változna a választási rendszer is, a jelenlegi egyfordulós, arányos, tisztán listás, az egész országot egy körzetnek számító választás helyett jönne a négy vagy nyolc választókerületes rendszer. A jelenlegi arányos szerkezet helyett vegyesen - a parlament egy részét egyéni választókerületekben, másik részét listán - választanánk. De vajon előnyös lenne ez a szlovákiai magyarok érdekeit felvállaló politikai erők számára? Nem csak Robert Fico és pártja bebetonozási kísérletéről van szó? A kérdés mindenképp további elemzést igényel a honi magyarság körében. A Körkép körüljárja a témát. A választási rendszer megváltoztatása alkotmányos többséget igényel, ami Ficonak nem áll rendelkezésre. „Világos ígéretet teszek arra, hogy a változások nem lépnek életbe, amennyiben nem egyezünk meg legalább 2-3 párttal“ - nyilatkozta a témában. A szóba jöhető pártok közül korábban az SaS és az OĽaNO ís a kisebb parlament mellett kampányolt, a KDH pedig egy helyett 3+1 választókörzetet ígért választási programjában. Egy ilyen változás, mely „közelebb a választókhoz, a régiók hangját a parlamentbe“ csomagolás ide vagy oda, alapjaiban változtatná meg a jelenlegi a választási rendszert. Előnyös lenne a szlovákiai magyarok érdekeit felvállaló politikai erők számára? Nem csak Robert Fico és pártjának bebetonozási kísérletéről van szó, ahogy azt Lucia Žitňanská, az SDKÚ-DS következő (?) elnöke látja? Farkas Iván nyilatkozata azt mutatja, hogy a kérdés mindenképp további elemzést igényel a szlovákiai magyarság körében. Dél-Szlovákia az egyetlen olyan régió az országban, ahol a baloldalnak még nincs abszolút többsége. A magyarlakta területek így komoly vonzáserőt jelentenek Robert Fico számára. Hogy a szlovákiai magyar választók egy része már most fogékony a baloldali populizmus iránt, láthattuk a legutóbbi parlamenti választásokon. Idén a Smer a magyarlakta járásokban kerek 100 ezer szavazattal szerzett többet 2010-hez képest, ami 39 %-os növekedést jelent. Ezzel szemben a Most-Híd ugyanitt 16 %-al visszaesett, az MKP pedig maradt nullszaldós. Fico tehát már korántsem olyan elfogadhatatlan a szlovákiai magyarok számára, annak minden veszélyével együtt. Ahogy korábban fogalmaztunk, „a szlovákiai magyarok közül több tízezren a gyomrukkal, és nem a szívükkel szavaznak, ami kelet felé haladva egyre láthatóbb. Ahol szegénység van, ott az emberek a szocializmusban hisznek“. Tudja ezt persze nagyon jól Robert Fico is.

Mit tehet a szlovákiai magyarság?

A választási törvény megváltoztatása körül egyelőre túl sok az ismeretlen (választókerületek száma, parlament küszöb meghatározása, vegyes vagy listás választási rendszer, parlament mérete, stb.). Ezek hiányában egyértelműen kijelenteni, hogy bármilyen változás kedvezne a szlovákiai magyarok számára, túlontúl merész feltételezés. Ellenkezőleg, a fenti grafikonokból inkább az olvasható ki, hogy egy esetleges vegyes választási rendszer, netán még kisebb parlamenttel csak bebetonozná a Smer hatalmát Szlovákiában. A szlovákiai magyarság pedig egyet tehet: csakúgy, mint 1998-ban, amikor a Mečiar-féle választási rendszer módosítására - a parlamenti választási törvényt olyan módon változtatták meg, hogy a parlamentbe jutó minden pártnak el kellett érnie az öt százalékot függetlenül attól, koalícióban vagy egyedül indul - reagálva megtalálta az akkori legjobb megoldást, most is fel kell készülnie a legrosszabbra. Hogy abból lehetőleg szavazatvesztés nélkül minél jobban jöjjön ki. Ez esetben csakúgy, mint Vladimír Mečiar, Robert Fico akaratlanul is a hasznunkra válhat.

Hidak Európa népei között - Kiállítás Füleken

2012. április 14. - (mti)

A szlovákiai Fülek (Fiľakovo) Városi Honismereti Múzeumában április 14-én nyílt a közép-európai történelem nemzeteket összekapcsoló alakjait bemutató, Hidak Európai népei között című kiállítás. A kiállításon Szent Istvánnak, Salkaházi Sárának, Márton Áronnak, Szent Mártonnak, Szent Lászlónak, Portugáliai Szent Erzsébetnek, Kőrösi Csoma Sándornak és Bél Mátyásnak állítottak emléket. A tárlatot Lebó Ferenc győri szobrászművész érméi és domborművei egészítik ki - közölte Agócs Attila, a Füleki Vármúzeum igazgatója az MTI-vel. A tárlatot Surján László, az Európai Parlament alelnöke, a Charta XXI Megbékélési Mozgalom alapítója nyitotta meg. A charta célja egy olyan civil mozgalom, amely kinyilvánítja a Közép-Európában élők egymásrautaltságát, és tudatosítja, hogy sokan szeretnének a térségben békét, összefogást, együttműködést. A chartát 2010 októberétől több mint háromezer támogató írta alá, főként Magyarországról, Szlovákiából, Romániából, Szerbiából, Ausztriából és Ukrajnából. A kiállítás-megnyitót követően Štefan Hríb, a Týždeň című szlovák hetilap főszerkesztője és Lovász Attila, a Szlovák Rádió és Televízió nemzetiségi szerkesztőségeinek igazgatója beszélgetett a szlovák-magyar együttélés aspektusairól. A szinkrontolmácsolt programot követően Astor Piazzolla argentin tangói hangzottak el Tótin Katalin zongora- és Mészáros Melinda harmonikaművész előadásában. A rendezvényt a Charta XXI Mozgalom, a Füleki Vármúzeum és a füleki Szülőföld Polgári Társulás szervezte, a kiállítás május 11-ig tekinthető meg.

Feketeerdőn épített házat a szlovák miniszter

2012. április 12. - (kisalfold.hu)

Feketeerdőn épített házat a napokban beiktatott Fico-kormány szlovák igazságügyi minisztere. Tomáš Borec családja korábban vásárolt ingatlant, de egy felvidéki magyar politikus is itt telepedne le nyugdíjas éveiben. Rajka mellett Dunakilitin és Feketeerdőn is egyre több szlovák rendszámtáblájú autó parkol a házak előtt - bár mostanra valamelyest csitult a felvásárlási láz a szakemberek szerint. A Mosonmagyaróvárhoz közeli kistelepülésen, Feketeerdőn ma már - a polgármester, Novák András tájékoztatása szerint - minden ötödik lakó szlovák. Ezzel szemben az utóbbi években megnyitott Almáskert lakóparkban jóval nagyobb az északi szomszédunktól érkezők aránya. Itt a tulajdonosok több mint fele szlovák. Ötvenöt telket alakítottak ki a valamivel több mint félezer lelkes Feketeerdőn a falu Dunakiliti felé eső részén. A településvezető úgy tudja, valamennyi parcella elkelt már. A lakópark mintegy felére már házak is épültek, vagy éppen folyamatban van építésük.

A határon túli szlovákok remélik, hogy Fico nem feledkezik meg róluk

2012. április 9. - (bumm.sk / sita)

A Magyarországon élő szlovákok csalódottak, hogy az új szlovák kormány tagjai közül eddig még senkire sem bízták rá a határon túliakkal kapcsolatos ügyeket. „Bízunk azonban az új kabinet pozitív hozzáállásában. Annál is inkább, mert Robert Fico kormányfő biztosított kormánytámogatást 2008-ban az új Szlovák Ház felépítéséhez Pilisszentkereszten” - mondta a SITA hírügynökségnek Ján Fuzik, az Országos Szlovák Önkormányzat vezetője. A magyarországi szlovákok számára Fuzik elmondása szerint fontos, hogy Szlovákia és Magyarország jó szomszédi viszonyt ápoljon egymással. A konfliktusok és a feszültség ugyanis nem segít a kultúrájuk és indentitásuk ápolásában és megtartásában. „Reméljük, hogy folytatódni fog a többoldali párbeszéd és együttműködés a szlovák-magyar vegyesbizottságokban, elsősorban a nemzetiségekkel foglalkozó kormányközi vegyesbizottságban. Feltételezzük továbbá, hogy Szlovákia továbbra is támogatni fogja a határon túli szlovákokat” - tette hozzá Fuzik. A határon túli szlovákok elsősorban az oktatásügyben és a kultúra területén várnak segítséget. „Ezen kívül nagyon fontos számunkra Szlovákia budapesti nagykövetének, valamint békéscsabai főkonzulátusának diplomáciai támogatása is” - zárta Fuzik. Korábban már a külföldön élő szlovákok világszövetsége is felkérte az új kormányfőt, hogy ne feledkezzen el a határon túli szlovákokról. Egy tíz követelést tartalmazó memorandumot küldtek Ficonak, és közölték: üdvözölnék, ha a határon túliak kérdésköre bekerülne az új kormány programnyilatkozatába is.

Robert Fico: „Ez az igazi arcom”

2012. április 7. - (tasr / Új Szó)

Robert Fico miniszterelnök szerint talán hiba volt, hogy előző kormányzása idején kevés lehetősége nyílt igazi arcának megmutatására. „Olyan vagyok, amilyennek lát. Az, hogy kemények voltunk a kormányzás idején, azzal indokolható, hogy a sajtó 2006-ban egy órát sem adott nekünk, és néha példátlan támadásokkal kellett szembesülnünk, így hát védekeznünk kellett. Most nincs jelentősége annak, hogy küzdelmekbe öljük az energiánkat. Professzionális teljesítményt szeretnék nyújtani, és csak arra fordítani az energiáimat, mi igazán fontos” - mondta. Fico szerint pálfordulása mögött nem kell mögöttes szándékokat keresni. Azt is kifejtette, az újságírókkal már korábban normalizálódott a kapcsolata. „A sajtó bírálhat bennünket, de legalább azokat az alapvető információkat, melyeket közvetítünk, juttassák el az emberekhez” - tette hozzá.

Fico: Nem a nulláról indulnak a szlovák-magyar kapcsolatok

2012. április 6. - (mti)

Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint a szlovák-magyar kapcsolatokat az új pozsonyi kormány hivatalba lépése után nem lehet nulláról kezdeni, ahogy azt a magyar fél hangoztatja. „Ebből a nyilatkozatból az következik, mintha valakinek valamiért meg kellene bocsátania nekünk. Én ezt nem így látom. Minden kapcsolatnak megvan a történelme. Nem érdekem, hogy vájkáljunk a történelemben, de valamilyen tanulság mindig származik belőle. Számos gazdasági, társadalmi és pénzügyi feladat vár ránk, amelyekben Magyarországgal, mint déli partnerünkkel, akivel érdekünk a jó kapcsolat, nagyon hatékonyan együtt tudunk működni” - jelentette ki Fico abban az interjúban, amelyet a Právo című cseh baloldali napilap közölt pénteken. Arra a felvetésre, hogy a szlovák kormány tehát inkább a „konfliktusmentes” témákat fogja előtérbe helyezni, a héten hivatalba lépett régi-új szlovák kormányfő kifejtette: „Nincs értelme olyan témákat helyezni előtérbe, amelyek lehetetlenné tennék az együttműködést. Ha nem érzünk valami olyasmit, ami nemzeti és állami érdekeinket érintené, ami minket, mint Szlovákiát, szlovák nemzetet és a Szlovákiában élő más állampolgárokat zavarna, akkor minden energiánkat a jó baráti és a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére összpontosítjuk. Ezt Orbán Viktor miniszterelnöknek is elmondom. Első ízben áprilisban Lengyelországban a V4-ek, a balti államok és Kína tárgyalásain találkozunk.” Orbán Viktor szerdán levélben gratulált Robert Ficonak, a Szlovák Köztársaság miniszterelnökévé történt kinevezéséhez; a magyar kormányfő reményének adott hangot, hogy a két ország együttműködésének megerősítése hozzájárul az európai gazdasági kihívások sikeres kezeléséhez. A szlovák kormányfő ugyanakkor az interjúban megerősítette, hogy első külföldi útja a hagyományoknak megfelelően Prágába fog vezetni. A látogatás előkészítése már meg is kezdődött. Fico leszögezte: jelképes látogatásról van szó. Találkozni akar a cseh kormányfővel, hogy megerősítsék: Prága és Pozsony kapcsolatai meghaladják a nemzetközileg megszokott szintet. Csehország és Szlovákia 1918 és 1992 között Csehszlovákia néven egy államot alkotott.

Orbán Viktor gratulált Robert Ficonak a miniszterelnöki kinevezéséhez

2012. április 4. - (mti)

Orbán Viktor levélben gratulált Robert Ficonak, a Szlovák Köztársaság miniszterelnökévé történt kinevezéséhez szerdán; a magyar kormányfő reményének adott hangot a két ország együttműködésének megerősítése hozzájárul az európai gazdasági kihívások sikeres kezeléséhez. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivőjének tájékoztatása szerint Orbán Viktor a levélben azt írta: a sikeres közép-európai együttműködés és a két ország kapcsolatainak fejlődése szempontjából is fontos, hogy Szlovákiában „stabil politikai hátországgal rendelkező” kormány alakult. A magyar miniszterelnök azon reményének adott hangot, hogy Szlovákia és Magyarország együttműködésének megerősítése hozzájárul az európai gazdasági kihívások sikeres kezeléséhez - olvasható a szóvivő közleményében. Ivan Gašparovič szlovák államfő szerdán nevezte Robert Fico új kabinetjének tagjait. A szlovák kormány új külügyminisztere, Miroslav Lajčák úgy nyilatkozott, meggyőződése, hogy Szlovákia és Magyarország között a jószomszédi kapcsolatok időszaka következik. „Azt várom, hogy a szlovák és a magyar kormány egyaránt elsődlegesen a - minden európai ország előtt álló - gazdasági és szociális kihívásoknak szenteli a figyelmét” - mondta kinevezését követően Miroslav Lajčák a sajtó képviselőinek. Hozzátette: a felvetődő kérdéseket a két fél - elemzések és az „európai standardok reális állapota” alapján - tárgyalóasztal mellett fogja megoldani. Miroslav Lajčák 2009 és 2010 között, Robert Fico kormányfő előző kabinetjében már betöltötte a külügyminiszteri posztot.

Egyetlen párt abszolút többsége - Magyarország után Szlovákia…

2012. április 5. - (mti)

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap az új szlovák kormány hivatalba lépése kapcsán írt Magyarországról csütörtöki számában. Az új kormány Szlovákiában című bécsi keltezésű beszámolóban a szerző, Karl-Peter Schwarz megjegyezte: Magyarország után Szlovákia a második ország a „posztkommunista Közép-Európában”, ahol a kormány a törvényhozásban egyetlen párt abszolút többségére támaszkodhat. Ezzel kapcsolatban Robert Fico választási győzelme nyomán aggodalom ébredt, hogy „Szlovákiában „baloldali orbanizálódás” következik”, vagyis hogy Fico „hasonló” tudatossággal él majd „erős pozíciójával”, mint a magyar miniszterelnök, ugyanakkor a szlovák kormányfő első intézkedései „arra utalnak, hogy nem akar ismét nemzetközi bírálatok kereszttüzébe kerülni” - írta Schwarz. Hozzátette: Fico pragmatikus beállítottságú politikus, nem úgy, mint „Orbán, aki +történelmi küldetéssel+ lépett hivatalba”. Megjegyezte: a kisebbségi kérdés a most kezdődő ciklusban „veszíthet jelentőségéből”, hiszen az „ultranacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és magyar ellenpárja, a Budapest által támogatott Magyar Koalíció Pártja (MKP) sem rendelkezik képviselettel a parlamentben”.

Meghívta az új szlovák külügyminisztert Martonyi János

2012. április 5. - (mti)

Budapesti látogatásra hívta meg Miroslav Lajčákot, az új szlovák kormány külügyminiszterét Martonyi János csütörtökön - közölte a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője az MTI-vel. Kaleta Gábor elmondta: a magyar külügyminiszter telefonon beszélt szlovák kollégájával, gratulált kinevezéséhez, és meghívta Budapestre. A magyar tárcavezető levelet is küldött Miroslav Lajčáknak, és „mind szóban, mind írásban” meghívta - tette hozzá a sajtófőnök. Ivan Gašparovič szlovák államfő szerdán nevezte ki Robert Fico új kabinetjének tagjait. Miroslav Lajčák úgy nyilatkozott, meggyőződése, hogy Szlovákia és Magyarország között a jószomszédi kapcsolatok időszaka következik. „Azt várom, hogy a szlovák és a magyar kormány egyaránt elsődlegesen a - minden európai ország előtt álló - gazdasági és szociális kihívásoknak szenteli a figyelmét” - mondta kinevezését követően Miroslav Lajčák a sajtó képviselőinek. Hozzátette: a felvetődő kérdéseket a két fél - elemzések és az „európai standardok reális állapota” alapján - tárgyalóasztal mellett fogja megoldani. Miroslav Lajčák 2009 és 2010 között, Robert Fico kormányfő előző kabinetjében már betöltötte a külügyminiszteri posztot. Orbán Viktor miniszterelnök szerdán levélben gratulált Robert Ficonak a Szlovák Köztársaság miniszterelnökévé történt kinevezéséhez. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivőjének tájékoztatása szerint a magyar kormányfő reményének adott hangot, hogy a két ország együttműködésének megerősítése hozzájárul az európai gazdasági kihívások sikeres kezeléséhez.

Lajčák: A jószomszédi kapcsolatok időszaka vár Szlovákiára és Magyarországra

2012. április 4. - (mti)

Az újonnan kinevezett szlovák külügyminiszternek meggyőződése, hogy Szlovákia és Magyarország között a jószomszédi kapcsolatok időszaka következik. Miroslav Lajčák szerdai pozsonyi nyilatkozata szerint ezek a jószomszédi kapcsolatok tükrözik majd a két fél közös történelmét és azt, hogy mindkét ország az EU és NATO tagja. „Azt várom, hogy a szlovák és a magyar kormány egyaránt elsődlegesen a - minden európai ország előtt álló - gazdasági és szociális kihívásoknak szenteli a figyelmét” - mondta el kinevezését követően Miroslav Lajčák a sajtó képviselőinek szerda délután. Hozzátette: a felvetődő kérdéseket a két fél - elemzések és az „európai standardok reális állapota” alapján - tárgyalóasztal mellett fogja megoldani. Miroslav Lajčák elmondta: azt kívánja, hogy Szlovákia megbízható, stabil és „előrelátható” partner legyen, valamint az Európai Unió tagja maradjon. Rámutatott: nem szerepel a tervei között, hogy idő előtti változtatásokat eszközöljön a szlovák diplomáciában. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy részletesen meg akar ismerkedni azzal, mi zajlott a külügyi tárcánál az elmúlt 20 hónap során. Miroslav Lajčák Robert Fico kormányfő előző kabinetjében, 2009 és 2010 között egy rövidebb ideig már betöltötte a külügyminiszteri posztot. Mostani kinevezését megelőzően, karrierdiplomataként az Európai Külügyi Szolgálat Oroszországért, a kelet-európai partnerségért, illetve a Nyugat-Balkánért felelős igazgatójaként tevékenykedett. Diplomata karrierjét 1991-ben, az akkori Csehszlovákia moszkvai nagykövetségén kezdte.

Mégsem vonja össze a belügyi és a védelmi tárcát a szlovák kormány

2012. április 8. - (mti)

Egyelőre letett a belügyi és a védelmi tárca egyesítését célzó elképzeléseiről a szlovák kormány - adta hírül Robert Kaliňák belügyminiszter nyilatkozatára hivatkozva a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség vasárnap. „Ebben a pillanatban az elképzelés síkján marad (az összevonás). A reformot - amelyre összpontosítani fogunk - alulról szeretnénk elkezdeni. A nagy összevonások megvalósítása túl gyorsan jött volna.” - mondta a TASR-nek Kaliňák azzal összefüggésben, hogy a szerdán kinevezett új szlovák kormány eredeti - a védelmi és a belügyi tárca összevonását célzó - elképzeléseinek megvalósításához rövid távon mégsem kezd hozzá Robert Fico kabinetje. Robert Kaliňák szerint a két minisztérium ennek ellenére keresni fogja a jobb gazdálkodást célzó „közös utakat”, de ezek megvalósítását a jó előkészítettség feltételéhez köti. Az összevonási tervek elhalasztását a másik érintett minisztérium, a védelmi tárca vezetője is megerősítette. „Jelenleg - az előzetes elemzést követően - úgy látom, ez nem napok vagy az előttünk álló egy-két hónap kérdése, mert sok az akadály” - jelentette ki a védelmi tárca vezetője. Martin Glváč úgy véli, egyébként sem lenne helyes megoldás a két minisztérium összevonása, mert a két tárca „nem kompatibilis” és egy ilyen lépés amúgy sem szokványos.

Kinevezte az új szlovák kormány tagjait Ivan Gašparovič államfő

2012. április 4. - (mti)

Az új összetételű szlovák törvényhozás képviselőinek ünnepélyes fogadalomtételét követően, szerda délután a pozsonyi elnöki palotában kinevezte Robert Fico új kabinetjének tagjait a szlovák államfő, Ivan Gašparovič. A szlovák államfő, Ivan Gašparovič elsőként Robert Fico-t nevezte ki. Ivan Gašparovič a miniszterelnöki kinevezés átadását követően, támogatásáról biztosította Robert Ficot. „Meggyőződésem, hogy kormányfőként, minisztereivel együtt be fogja tartani alkotmányos fogadalmát” - jelentette ki a szlovák köztársasági elnök. „Van tapasztalatom a kormányzás terén, de teljes mértékben tisztában vagyok vele, hogy a most kezdődő kormányzati ciklus teljesen eltérő lesz a 2006 és 2010 közöttitől” - jelentette ki kinevezése után az új szlovák kormányfő, Robert Fico. Hozzátette: felkészültnek érzi magát arra, amit az új kormányzati ciklus hoz. A kormányfő kinevezését követően az új kabinet 12 további tagja is átvette kinevezését. Közülük 9 posztra pártjelöltet állított - az előrehozott parlamenti választásokat megnyert - Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) elnöke Robert Fico. Három miniszteri posztot viszont nem párttaggal töltött be a most kinevezett kormányfő. A szlovák kormány új külügyminisztere, egy karrierdiplomatát, Miroslav Lajčákot nevezte ki az államfő. A belügyi tárcát a következő kormányzási időszakban - hasonlóan mint Robert Fico előző kormányában - a Smer alelnöke, Robert Kaliňák vezeti majd. A Smer másik alelnöke, Marek Maďarič is visszatért a 2006-tól szintén általa vezetett kulturális minisztériumba. A pénzügyi tárcát élére Peter Kazimírt, a védelmi minisztérium vezetőjének pedig Martin Glváčot nevezte ki Ivan Gašparovič. Peter Žiga lesz az új kormány környezetvédelmi minisztere, az ő személye eddig még egy szlovák kormányban sem szerepelt. Ján Počiatek - az előző Fico kormány pénzügyminisztere - ezúttal a közlekedési tárcát vezeti majd. A munka, szociális és családügyi minisztérium vezetőjévé Ján Richtert nevezte ki az államfő, Ľubomír Jahnátek volt gazdasági miniszter pedig ezúttal az agrártárca vezetését kapta. Az igazságügyi tárca élén várhatóan az elkövetkezendő négy évben egy pártonkívüli szakértő Tomáš Borec állhat majd, ő ezelőtt a Szlovák Ügyvédi Kamara elnöke volt. Szintén pártonkívüli lett az egészségügy miniszter, Zuzana Zvolenská, az Általános Egészségbiztosító egykori vezetője. Az előző Fico-kormányban a kisebbségügyi kormányalelnök posztját ellátó Dušan Čaplovič ezúttal az oktatási tárcát vezeti majd. A gazdasági tárcát vezető posztját pedig Tomáš Malatinský foglalta el. Az új szlovák kormányban nem került betöltésre az emberi és kisebbségi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes pozíciója. Helyette a szlovák államfő - Robert Fico jelölése alapján - befektetésekért felelős miniszterelnök-helyettest nevezett ki, Ľubomír Vážny személyében. A kisebbségügyi kormányalelnök hatáskörei a meglévő tárcák közt kerülnek elosztásra.

Belga lap szerint nehéz feladatok állnak az új szlovák kormány előtt

2012. április 4. - (mti)

Nehéz feladatok állnak az új szlovák kormány előtt - vélte szerdai cikkében a Libre Belgique című brüsszeli napilap. Christine Dupré, az újság közép-európai tudósítója úgy fogalmazott, hogy Robert Fico új kabinetjének, amely szerdán kezdte meg munkáját, számos gazdasági és társadalmi problémával kell megküzdenie. Az államkassza feltöltődése megállt, az egységes adókulcsban rejlő lehetőségek a jelek szerint kimerültek, a munkanélküliség 15 százalék felé közelít, az autógyártásra épülő „monokultúrás” ipar terheit kezdi fizetni az ország - sorolta a szerző. A kormányfő reformtervei között ezért is szerepel az adórendszer megújítása, a helyi kis- és közepes vállalatok létrehozásának megkönnyítése, nagy infrastrukturális beruházások, továbbá egy igazi szociális védőháló megteremtése. Fico nem hagyhatja figyelmen kívül a politikai rendszert átszövő korrupció miatti elégedetlenséget sem - vélte a szerző, hozzátéve: ezért is nevezett ki a régi-új miniszterelnök egy pártoktól független embert, Tomáš Borecet az igazságügyi minisztérium élére. Dupré azt is megjegyezte, hogy Ficonak feledtetnie kell előző mandátuma alatti negatív imázsát, amely azért alakult ki róla, mert a nacionalistákkal lépett koalícióra, továbbá olyan intézkedéseket hozott, amelyekkel a szlovákiai magyar kisebbséget zaklatta. A lap fogalmazása szerint a nacionalisták ma nincsenek jelen a parlamentben, a szintén „független” Miroslav Lajčák külügyminiszteri kinevezése pedig azt mutatja, hogy a kormány „nem fog reagálni Budapest provokációira” a külföldön élő magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatban. Ez egyben azt is mutatja - tette hozzá a szerző -, hogy Fico Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek engedte át az Európa „rossz fiúja” szerepkört.

Veszélybe sodorhatják a magyar gimnáziumokat az új szlovák oktatásügyi miniszter tervei

2012. április 5. - (mti)

Komoly veszélyt jelenthet a kisebb magyar tannyelvű gimnáziumokra Szlovákiában az új oktatásügyi miniszter azon elképzelése, amely szerint az általános iskolai előmenetelük átlaga alapján korlátozná a gimnáziumokra jelentkező iskolások számát - jelentette ki Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának oktatásügyi és kulturális alelnöke. Az új szlovák oktatásügyi miniszter, Dušan Čaplovič tervei szerint gimnáziumokba csak azok a tanulók jelentkezhetnének majd, akiknek az előmeneteli átlaga a hatodik és a kilencedik évfolyam között nem haladja meg az 1,5-öt. Szlovákiában az iskolai előmenetelt 1-től 5-ig terjedő jegyekkel osztályozzák úgy, hogy az 1-es osztályzat a legjobb eredményt jelzi. A tárcavezető a terveit azzal indokolta, hogy a szakképzést nyújtó középiskolák végzőseinek - több szakképesítési irányzatban tapasztalt - hiánya miatt a külföldi befektetőknek már most gondot okoz, hogy megfelelő szakképesítésű munkaerőt találjanak Szlovákiában. Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának oktatásügyi és kulturális alelnöke szerint a tervezett lépés megalapozatlan és elhamarkodott. Úgy véli, a gimnáziumot végzők más országokban tapasztalt arányával összehasonlítva Szlovákiában sem jelentősen eltérő a helyzet, mi több, az elhelyezkedési statisztikák is azt mutatják, hogy jobban tudnak érvényesülni a munkapiacon ezeknek az iskoláknak a végzősei. Szigeti László szerint egy ilyen elhamarkodott döntés komoly veszélybe sodorhatja a szlovákiai magyar tannyelvű gimnáziumokat. „Ismerjük a demográfiai helyzetet. Az utóbbi időben több kisebb város magyar tanítási nyelvű gimnáziuma került veszélybe. Például a zselízi, amelyet átköltöztettek a szlovák gimnázium épületébe” - mondta el Szigeti László az MTI-nek. Rámutatott: a tervezett intézkedés miatt egy egész sor magyar intézmény juthatna hasonló vagy még rosszabb sorsra. Hozzátette: az intézkedés hatalmas nyomást gyakorolna az általános iskolákra is, hiszen elkezdődne a harc a megszabott küszöb alatti osztályzatok megszerzéséért. Dušan Čaplovič a középiskolák finanszírozása terén is változtatásokat tervez. Elképzelése szerint a kevésbé „minőségi” képzést nyújtó oktatási intézmények kevesebb állami támogatást kapnának. Szakértők szerint félő, hogy egy ilyen modell teret enged arra, hogy a tárca az oktatás minőségétől eltérő okok miatt is leállítsa némely iskolák finanszírozását. „Itt el tudom képzelni, hogy van egy hátsó gondolat a nemzetiségi oktatásügy kapcsán, hiszen a magyar tannyelvű iskolák mintegy 8 százalékkal magasabb normatív támogatásban részesülnek, mint a többi” - jelentette ki Szigeti László. Hozzátette: ennek az ezredforduló tájékán érvényesített magasabb támogatásnak az áll a hátterében, hogy a magyar iskolákban több tanítási óra van. Rámutatott: Ezt a múltban például már a Szlovák Nemzeti Párt iskolaügyi minisztere, Ján Mikolaj is megpróbálta módosítani. Szigeti szerint bár ennek leállításáról annak idején sikerült meggyőzni Mikolajt, jelenleg is több olyan elképzelés van, amely az úgynevezett osztályalapú finanszírozás bevezetését sürgeti. Az ehhez kapcsolódó osztálylétszám-küszöbök bevezetése ismét az alacsonyabb diáklétszámmal rendelkező nemzetiségi oktatási intézményeket hozhatná hátrányos helyzetbe. Az új oktatásügyi miniszter elképzelései között az is szerepel, hogy a felsőoktatásból ismert akkreditációs rendszert vezetnének be a középiskolákra vonatkozóan is. Dušan Čaplovič jelezte, az akkreditációs kritériumok összeállításáig egyetlen új oktatási intézmény létrehozatalát sem hagyja jóvá.

A magyar-szlovák határon áthaladó kerékpárút épül

2012. április 8. - (mti)

A magyarországi Bezenyét és a határnál fekvő Rajkát a szlovákiai Dunacsúnnyal (Čúňovo) és Oroszvárral (Rusovce) összekötő kerékpárút épül az őszre. Kammerhofer Róbert, Bezenye polgármestere (független) az MTI-nek elmondta: 2005 óta most pályáznak negyedszer a projekttel, amelynek összköltsége 2,1 millió euró. Ebből épül meg a 16,3 kilométeres, 3 méter széles betoncsík. A magyar oldalon a napokban megkezdődtek a munkák, itt teljesen új nyomvonalon dolgoznak, ezért - noha az itteni szakasz a maga 8,7 kilométerével alig több mint fele a teljes építkezésnek - a költségek mintegy 70 százalékát fordítják erre a részre. Szlovákiában ezzel szemben jórészt a Duna töltésén futó makadámutat kell leburkolni - tette hozzá. A munkálatok szeptemberre tervezett befejezése után végig kerékpárúton lehet elkerekezni Pozsonyból Mosonmagyaróvárig, amelyet heteken belül elkészülő bicikliút köt majd össze az osztrák határral is.

Tárgyalnak a Balassagyarmat térségi vasúti járatcsökkentésről

2012. április 5. - (mti)

Tárgyalások kezdődtek a Balassagyarmat térségi vasúti járatcsökkentésről, a térség a június 2-ától érvényes menetrendet folyamatos egyeztetéseken alakítják ki - tájékoztatta Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere (Fidesz-KDNP) a Völner Pál államtitkárral folytatott csütörtöki megbeszélés után az MTI-t. Az egyeztetést azért kezdeményezték, mert április 15-étől 34 járat szűnik meg a térségben, 10 a Vác-Diósjenő-Balassagyarmat vonalon, 8 Aszód és Balassagyarmat között, és 16 a Balassagyarmat-Ipolytarnóc vonalon. A balassagyarmatiak a menetrend felülvizsgálatát kérték. A megbeszélésen részt vett Balla Mihály és Nagy Andor, a balassagyarmati és a szécsényi választókerület Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselője és Pulai László, a Civitas Fortissima alelnöke is - mondta Medvácz Lajos. Beszámolója szerint Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár megígérte, hogy nem zárja le ezt a folyamatot, június 2-ig tárgyalnak a helyi javaslatokról. Az államtitkár azt is közölte, hogy a járatritkítás miatt nem küldenek el embereket, mindenki megtartja a munkahelyét, és a módosítás miatt sem a közlekedést, sem a beszállítást illetően nem marad ellátatlan terület. A balassagyarmati tárgyalók átadták az államtitkárnak azt a levelet is, amelyben kijelentik: partnerek egy, a jelenleginél jobb, az utazási igényeket és a költséghatékonyságot is figyelembe vevő, velük egyeztetett menetrend kialakításában. Jelezték egyebek között, hogy a pálya karbantartására szánt források célszerű felhasználásával egy-egy vonalszakaszon emelni kellene a sebességet, és fel kellene számolni a lassújeleket. Arra is kitérnek, hogy a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében már elkészült az Ipoly-völgyi vasutak fejlesztési lehetőségei projekt megvalósíthatósági tanulmánya. A projekt a két Ipoly-híddal együtt nyert uniós támogatást. Az MTI birtokában lévő levélben hangsúlyozzák: ez jó lehetőség lenne egy újabb magyar-szlovák pályázat beadására, hogy beindítsák a Balassagyarmat-Losonc regionális személyforgalmat, ami viszont „a jelenleg tervezett kurtítással talán örökre ellehetetlenülne”. A járatcsökkentések miatt kedden tüntetést tartottak Balassagyarmaton mintegy 300 ember részvételével. A helyszínen több mint százan írták alá a Völner Pálnak címzett levelet, az államtitkárnak az aláírásokat is átadták csütörtökön.

A kockázatosabb befektetéseket választja a szlovákiai pénztártagok többsége

2012. április 6. - (mti)

Már az ötmilliárd eurót közelíti a szlovák nyugdíjrendszer második pillérét jelentő magán-nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon, a legtöbben a nagyobb rizikójú, egyúttal nagyobb hozamot ígérő portfoliókat választják - adta hírül a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség pénteken. Szlovákiában a nyugdíjreform 2005-ös bevezetése óta a nyugdíjrendszernek három pillére van. Az állami, szolidaritási elven működő pillér mellett a magán-nyugdíjpénztárak jelentik a második, az önkéntes kiegészítő pénztárak pedig a harmadik pillért. A szabályozás szerint a hat magán-nyugdíjpénztárban a pénztártagok három különböző kockázatú portfolió közül választhatnak. A legnagyobb rizikójú portfolióban akár 80 százalék is lehet a részvények aránya. Ezeknek az alapoknak a számláin összesen csaknem 3 milliárd euró volt március végén. Az előzőnél ugyan kisebb hozamot ígérő, ám kevésbé rizikós - 50 százalékig részvényekbe, 50 százalékig pedig államkötvényekbe fektető -, alapokba eddig 1,4 milliárd eurót fektettek. A pénztártagok legkisebb része választja a legnagyobb biztonságot nyújtó konzervatív alapokat, amelyek befektetési portfóliója legalább 80 százalékban államkötvényeket kell, hogy tartalmazzon. Ezeken a számlákon 2012 első negyedévének végéig alig több mint 500 millió euró gyűlt össze.

Kampányolna a magánnyugdíjpénztárakból való kilépés érdekében Robert Fico

2012. április 6. - (mti)

Elértéktelenednek a lakosság magánnyugdíjpénztárakban lévő befektetései Robert Fico szerint, s a szlovák kormányfő emiatt kész kampányolni is annak érdekében, hogy minél többen kilépjenek a szlovák nyugdíjbiztosítási rendszer második pilléréből. Mindezt az új szlovák kormányfő - akit szerdán foglalta el hivatalát - a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek adott interjújában mondta el pénteken. „Végig kellene néznünk, ahogy 30 évnyi takarékoskodás után az infláció feléli a pénzüket és aztán majd az államhoz fordulnak segítségért, mert nem kapnak semmit a második pillérből?” - tette fel a kérdést Robert Fico. Rámutatott: az állam több mint egymilliárd euróval dotálja évente a Szociális Biztosítót, mivel annak bevételkiesést okoz, hogy a járulékok egy része a második pillérbe folyik. Hozzátette: a magánnyugdíjpénztárak pedig ezt követően elértéktelenítik az állami kasszából átutalt lakossági pénzeket. „Én előnyben részesítem a második pillér megnyitását (a kilépés lehetőségének megteremtését - a szerk. megj.), de annak érdekében, hogy az emberek kilépjenek, arra is kész vagyok, hogy kampányt folytassak éppen úgy, mint azt a nyugdíjpénztárak tették a belépés érdekében” - jelentette ki Robert Fico. A szlovák kormányfő szerint a nyugdíjbiztosítás második pillérébe belépettek száma olyan magas, hogy az fenntarthatatlanná teszi a nyugdíjbiztosítás rendszerét. Bár Robert Fico saját elmondása szerint kétkedő a nyugdíjpénztárak által kínált nyugdíj takarékoskodással szemben, mégsem tervezi, hogy megszűntetné a nyugdíjbiztosítási rendszernek ezt a részét. Ehelyett - mint mondja- útépítésre szeretné felhasználni a nyugdíjpénztárak számláin felgyülemlett pénzt. „A nyugdíjpénztárak tudatosítják, hogy csapdába kerültek, mert elértéktelenítik az emberek pénzét. Marad nekik más (lehetőségük), mint hogy tárgyaljanak velünk?” - mutatott rá Robert Fico.

Nőt a nyugdíjak átlagösszege Szlovákiában

2012. április 5. - (mti)

Az idei év kezdetétől közel 3,3 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak Szlovákiában - adta hírül a Szociális Biztosító adataira hivatkozva a SITA szlovák hírügynökség csütörtökön. Az öregségi nyugdíj átlagos összege Szlovákiában március végére elérte a 374,5 eurót. Ez az előző évihez képest 15 eurós emelkedést jelent. Az idei év első három hónapja során emelkedtek a korkedvezményes nyugdíjak összegei is. Ennek a juttatásnak az átlagösszege az első negyedév végére elérte a 372,3 eurót. Ez évközi összehasonlításban 8,2 eurós emelkedést jelent. Szlovákiában jelenleg több mint 960 ezren kapnak öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes nyugdíjasok száma pedig csaknem eléri a 30 ezret. Szlovákiában március végén 224,5 ezer ember kapott rokkantsági nyugdíjat. A 70 százalékos rokkantságot nem meghaladó nyugdíj átlagösszege március végén 189,8 euró volt, vagyis 5,3 euróval volt több mint az előző év hasonló időszakában. A 70 százalékos rokkantsági szintet meghaladók számára kifizetett nyugdíj átlagos összege elérte a 332,5 eurót. Ez az összeg a tavalyi évhez képest 11,1 eurós emelkedést mutatott. Emelkedő tendenciát mutatott az özvegyi nyugdíjak összege is. Ennek az átlagos összege éves szinten 8 eurót emelkedve, elérte a 229,2 eurót. Ilyen jellegű juttatásban 298 ezer nő részesült. Az özvegységi nyugdíjban részesülő férfiak ezen juttatása 7,3 euróval emelkedett éves szinten és így március végére átlagban elérte a 129,5 eurót. Ilyen juttatást 38,1 ezer özvegy férfi kap Szlovákiában. Árvasági nyugdíjra 28,6 ezer személy volt jogosult az idei év első negyedévének végén. Ennek a nyugdíjnak az összege 2,2 euróval emelkedett egy év alatt és így március végén átlagban 129,5 euró volt.

Nem írja ki Gašparovič elnök a szlovák nyelv kizárólagos hivatali használatáról kezdeményezett népszavazást

2012. április 5. - (mti)

Nem írja ki a szlovák államfő, Ivan Gašparovič a szlovák nyelv kizárólagos használatáról szóló - a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által kezdeményezett - népszavazást, mert az azt célzó petíció aláírásainak egy része érvénytelennek bizonyult - erősítette meg az MTI pozsonyi irodájának az államfő szóvivője Matek Trubač csütörtökön. „Az ellenőrzés lefolytatását követően az államfői hivatal megállapította, hogy 361 117 aláírást tartalmazott a petíció. Ezek közül 336 629 volt hiteles és 24 488 érvénytelennek bizonyult” - mutatott rá Marek Trubač. Hozzátette: a szlovák alkotmány alapján a népszavazás kiírásához 350 ezer támogató aláírásra van szükség. A Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) arról szeretett volna népszavazást kiíratni, hogy Szlovákiában a szlovák legyen az egyetlen hivatali nyelv. A most meghiúsult népszavazás során a: „Támogatja ön azt, hogy a Szlovák Köztársaság egész területén a hivatalos érintkezésben kizárólag a szlovák nyelvet használják?” kérdésre válaszolhattak volna igennel vagy nemmel az állampolgárok. A petíciós íveket Ján Slota és pártjának tagjai három nappal az előrehozott parlamenti választások előtt, március 7-én adták le a szlovák államfői hivatal iktatójában. A vonatkozó szabályozás szerint Szlovákiában az aláírások iktatását követően a köztársasági elnöknek 30 napon belül ki kellett volna írnia a népszavazást. Az aláírások egy részének érvénytelensége kapcsán a Szlovák Nemzeti Párt sajtószóvivőjén keresztül annak a véleményének adott hangot, hogy a hivatalos értesítés kézbesítéséig vár a fejlemények értékelésével, ugyanis azzal előbb a párt elnöksége foglalkozik majd. Szlovákiában 1999-ben már volt példa egy hasonló kezdeményezésre, azonban az akkori államfő, Rudolf Schuster elutasította a népszavazás kiírását. A mostani petíció kapcsán több jogász is annak a véleményének adott hangot, hogy ilyen kérdéssel alkotmányba ütköző lenne népszavazást kiírni. Az alaptörvény 93. cikkelye ugyanis kimondja, hogy alapvető szabadságjogokról tilos népszavazást tartani. Az alkotmány értelmében pedig e jogok közé tartozik a kisebbségi nyelvek hivatalos érintkezésben való használata is. Az SNS egyébként még tavaly áprilisban állt elő a népszavazás ötletével, azt követően, hogy a Most-Híd szlovák-magyar párt törvénymódosítási tervezete kapcsán felmerült: 20-ról 15 százalékra csökkentenék a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt. A nyelvhasználati küszöb azt szabja meg, hogy legkevesebb milyen százalékarányban kell élnie egy adott nemzetiség képviselőinek egy adott településen ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésben a saját nyelvüket is használhassák. Bár a törvénynek ezt a módosítását elfogadták, az majd csak a 2021-es népszámlálás eredményei alapján teszi lehetővé a 15 százalékos küszöb alkalmazását.

Semjén: A kormány és a Híd-Most viszonyában az álláspont nem változott és nem is fog

2012. április 5. - (mti)

A magyar kormány és a Híd-Most párt viszonyában a kabinet álláspontja nem változott és nem is fog változni - válaszolta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Szabó Vilmos szocialista képviselő írásbeli kérdésére. Semjén Zsolt hangsúlyozta: a magyar közösségek képviseletét a magukat magyarként meghatározó pártok tudják a leghatékonyabban képviselni. A szocialista képviselő a Mikor ismeri fel a kormány, hogy a határon túli magyar szervezetek budapesti kézi vezérlése csak a legutóbbi szlovákiai választási eredményéhez vezethet? címmel megfogalmazott kérdésében azt írta, a két évvel ezelőtti szlovákiai választások előtt az Magyar Koalíció Pártja (MKP) vezetőinek kérése ellenére a Fidesz a választási kampány időszakában fogadtatta el a könnyített honosítási eljárásról szóló törvényt. Az MSZP-frakció támogatta a törvény elfogadását, de több alkalommal felhívta a figyelmet a törvényjavaslat beterjesztésének rossz időzítésére, illetve arra, hogy elmaradtak a konzultációk a szomszédos államokkal. Ennek hiányában az érintett országok szankciókat foganatosítottak a magyar állampolgárságot kérelmezőkkel szemben - közölte, és kitért arra, a két évvel ezelőtti tapasztalatokból semmit nem okulva a magyar kormány továbbra is beavatkozott a felvidéki magyarság életébe, kirekesztve a Híd-Most pártot a magyar-magyar párbeszéd intézményesített struktúráiból. Semjén Zsolt az Országgyűlés honlapján közzétett válaszában úgy fogalmazott: a határokon kívül élő magyar nemzeti közösségek érdekeit a leghatékonyabban a magyar érdekek képviseletére alakult, magukat magyarként meghatározó pártok tudják képviselni. A Híd-Most azonban a kezdetektől fogyva vegyes pártként definiálta önmagát, amint az is - fűzte hozzá a kereszténydemokrata politikus, aki kiemelte: ez „az asszimiláció lejtője, nem pedig gátja”. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: a magyar állam „természetszerű küldetése”, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, ez pedig akkor lehetséges, ha mindent megtesznek az asszimilációval szemben, a magyar identitás megőrzéséért, megerősítéséért. Ennek eszköze - folytatta - a magyar állampolgárság által a nemzet közjogi egyesítése és az etnikai alapú magyar szervezetek és pártok támogatása. Semjén Zsolt válaszában visszautasította azt a párhuzamot, amelyet a szocialista képviselő az egyszerűsített honosítás bevezetése és a szlovákiai választások eredménye között vont. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese úgy fogalmazott: „Visszautasítom minden olyan határainkon kívül élő nemzet- és honfitársunk nevében, aki élete egyik legfontosabb pillanataként élhette meg a magyar állampolgársági okiratok átvételét, mindazok nevében, akik már benyújtották az illetékes hivataloknál az egyszerűsített honosításra vonatkozó kérelmüket, továbbá minden egyes külhoni magyar nevében, akik fontosnak érzik a magyar nemzethez való tartozásuk közjogi úton való kifejezését is”. A márciusi szlovákiai választásokon a szlovákiai magyarok szavazataiért versengő két párt közül csak a Híd-Most szlovák-magyar párt tudta átlépni a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt: a voksok 6,89 százalékát kapta. Az MKP a voksok 4,28 százalékát szerezte meg, és így nem sikerült visszajutnia a parlamentbe (a Magyar Koalíció Pártja 2010-ben esett ki a pozsonyi törvényhozásból).

„Beszélünk magyarul” feliratú matricákat osztanak Szlovákiában

2012. április 6. - (mti)

„Beszélünk magyarul” felirattal ellátott matricák és nyelvhasználati útmutatók szétosztását kezdte meg pénteken Szlovákiában az Anyanyelvünkért Polgári Társulás. A 17 ezer matricát és nyelvhasználati útmutatót olyan szlovákiai vállalkozók között osztják szét, akik üzleteikben biztosítják ügyfeleik számára a magyar nyelv használatát. A magyar nyelv használatának lehetőségéről tájékoztató segédanyagokat - „Az ügyfél nyelvén” nevet viselő kampány keretében - ingyen kaphatják meg az érdeklődők. A civil szervezet ily módon azt szeretné elérni, hogy a dél-szlovákiai vállalkozások jól látható helyen hozzák ügyfeleik tudomására: náluk adottak a magyar nyelv használatának feltételei. A nyelvhasználati kampány - amelyet még február végén hirdetett meg az Anyanyelvünkért Polgári Társulás - célja, hogy ösztönözze az ország déli régióinak vállalkozóit arra: fordítsanak nagyobb figyelmet ügyfeleik anyanyelvére. A nyelvhasználati kampány elsősorban a kétnyelvűség vizuális megjelenítésére összpontosít. A gyakorlatban ez azt célozza, hogy az ügyfelek által olvasható feliratok - boltokban, vendéglőkben- jelenjenek meg két nyelven. A „Beszélünk magyarul” feliratú matricákat, a szintén magyar nyelvű figyelmeztető táblákat, a veszélyhelyzetre felhívó piktogramos matricacsomagokat és a vállalkozók számára készült nyelvhasználati útmutatókat a Csemadok, a Szövetség a Közös Célokért kijelölt irodáiban és a somorjai Fórum Intézetben - országszerte összesen több mint 20 helyen - vehetik át az érdeklődők.

Színházbérletet tervez felvidéki magyaroknak a Győri Nemzeti Színház

2012. április 6. - (mti)

Bérletes előadás-sorozat indítását tervezi felvidéki magyaroknak a Győri Nemzeti Színház. A különleges adottságokkal, egyebek között hatalmas színpaddal rendelkező teátrum győri székhelyére invitálja nagyszínházi előadásaira a Szlovákiában élő magyar színházbarátokat - mondta Forgács Péter igazgató az MTI-nek. A színpad méreteihez alkalmazkodó díszletek szinte lehetetlenné teszik a nagyszínházi produkciók utaztatását, az úgynevezett tájolást, nem is szólva az ezzel járó költségekről. Ezért gondoltak arra, hogy fordítanak a dolgon, és a felvidéki nézőket invitálják a teátrumba - ismertette az elképzelést a színidirektor, utalva arra, hogy a színháznak jelenleg is vannak bérletesei a Csallóközből. Az ötlet körvonalazódását követően a Felvidékről színházszerető embereket, pedagógusokat és közművelődési szakembereket, polgármestereket és a magyar tradíciókat ápoló kulturális egyesületek vezetőit, véleményformálókat és a szlovákiai magyar nyelvű sajtó képviselőit hívták meg egy előadásra, hogy lássák, mit tud a színház társulata és mit tud technikailag, látványban a színház épülete. Az ismerkedő beszélgetésen pedig a teátrum vezetői felvázolták elgondolásaikat, és kérték partnereik javaslatait. „A Felvidéki színházbarát elnevezésű bérlet létrehozása nagyon nagy dolog lenne” - vélekedett Forgács Péter. Hangsúlyozta: nem akarnak rivalizálni a szlovákiai települések művelődési házaival, amelyek befogadó színházként általában kamaradarabokat játszanak, hiszen a győri teátrum olyan előadásokat ajánl, amelyekhez a nagyszínházi környezet és a hozzá illeszkedő színpadtechnika elengedhetetlen. Ha az érdeklődés csekélyebb lesz annál, hogy önálló felvidéki bérleti sorozat indulhasson - ehhez 650 bérletnek kellene gazdára találnia - akkor sem maradnak hoppon a győri előadásokra kíváncsi határon túli színházbarátok. Nekik a már futó bérletek valamelyikét ajánlják fel - latolgatta az eshetőségeket az igazgató, hozzátéve, hogy az utazással kapcsolatos esetleges nehézségekre is találnak megoldást. Igény esetén a színházlátogatók autóbuszos utaztatását is megszervezik, hogy ne legyen gondjuk a parkolással, és ne kelljen lemondaniuk az egy pohár pezsgőről az előadások szünetében az autóvezetés miatt. A győri színház felvetésének - úgy tűnik - kedvező a fogadtatása. Több telefonhívást kaptak máris, a hívók a részletek felől érdeklődnek - mondta az igazgató. Fontos részlet, hogy a jövő évadra szóló bérletek értékesítése májusban indul. Eszerint a nyár folyamán derül majd ki, hogy el tud-e indulni a Felvidéki színházbarát bérlet a győri nemzetiben.

KIM: Több mint 300 millió forintra pályázhatnak a nemzetiségek idén

2012. március 30. - (mti)

Megjelentek a nemzetiségek tevékenységének támogatására kiírt pályázatok, az érintettek több mint 300 millió forintos keretösszegre pályázhatnak - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) pénteken az MTI-vel. A szaktárca tájékoztatása szerint a pályázatok célja a nemzetiségi civil szervezetek működésének, a nemzetiségi önkormányzatok és szervezetek kulturális kezdeményezéseinek, a nemzetiségi oktatáshoz kapcsolódó anyanyelvi és népismereti táborok szervezésének, a nemzetiségi pedagógusok anyaországi részvétellel történő továbbképzésének, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok intézményei fenntartásának támogatása. A kiírásokat a kormányzati portálon tették közzé. Az idei évre öt kategóriában írtak ki pályázatot: nemzetiségi társadalmi szervezetek működési támogatására 125 millió, Magyarországon és az anyaországban megvalósuló táborok támogatására 30 millió, az anyaországok közreműködésével megvalósuló nemzetiségi pedagógus-továbbképzések megvalósításának támogatására 9,5 millió, nemzetiségi kulturális kezdeményezések támogatására 100 millió, országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatására pedig 50 millió forintra. A beadási határidő április 30., ez alól kivételek azon nemzetiségi pedagógus-továbbképzések megvalósításának támogatására kiírt pályázatok, amelyek az anyaországok közreműködésével valósulnak meg - utóbbiaknál június 1-jéig lehet pályázni. A pályázatokról a kilencfős Nemzetiségi Támogatási Bizottság javaslata alapján a nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár dönt.

A nemzetiségek országgyűlési képviseletéről

2012. március 27. - (mti)

A nemzetiségek országgyűlési képviseletével is foglalkozott előterjesztői expozéjában a fideszes Gulyás Gergely kedden a parlamentben. A képviselő felszólalásában hangsúlyozta, hogy az alaptörvény írja elő azokat a területeket, amelyeket sarkalatos törvényben kell szabályozni a Ház működésével kapcsolatban. Ezek közé tartozik a nemzetiségi érdekképviselet kérdése is. Gulyás Gergely célként fogalmazta meg, hogy egységes törvény szabályozza az Országgyűlés működését. Az előterjesztés egyik legfontosabb szabályozási területének tartotta, hogy 2014-től a nemzetiségek is részt vehetnek az Országgyűlés munkájában. A nemzetiségi szószólók és a nemzetiségek listájáról mandátumot szerzőkből bizottság alakul, a testület tagjainak jogállása megegyezik a képviselőkével és tanácskozási joggal a nemzetiségeket érintő kérdésekben szólalhatnak majd fel. A politikus reményét fejezte ki, hogy az így kialakuló sokszínű nemzetiségi képviselet példaként szolgál majd más országok számára is.

Német nyelvű köszöntőtáblák Nagymaros szélén

2012. április 3. - (mti)

Német nyelvű köszöntőtáblákat helyeztek ki Nagymaros Budapest felé eső határán a 12-es főút mindkét oldalára, hogy ily módon is erősítsék a város nagyszámú sváb lakosságának identitástudatát. A tölgyfából készült táblákon a sváb szokások egy részét is megörökítették. A virágvasárnapi avatás kapcsán Ivor Andrásné, a Nagymarosi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke azt mondta az MTI-nek: a köszöntőtáblák révén is szeretnék jelezni az átutazóknak, hogy a helyi svábok többféle módon is igyekeznek megőrizni, ápolni hagyományaikat. Az elnök tájékoztatása szerint a XVII. században nagyon sok svábot telepítettek be Nagymarosra, ám az 1946-47-es kitelepítések után számuk jelentősen csökkent. Ma a 4800 lakosú város körülbelül 50-70 százaléka sváb, de - talán a régi beidegződések miatt - nem mindenki meri vállalni gyökereit; ez a félelem a legutóbbi népszámláláskor is tetten érhető volt - mondta. A német nemzetiségi önkormányzat mindent megtesz a helyi svábok összetartása, identitásuk erősítése érdekében. Az általuk szervezett bálok, fesztiválok igen népszerűek, saját nemzetiségi óvodával, tánccsoportokkal és fúvós zenekarral is büszkélkedhetnek, az iskolában pedig tanítják a németet - tette hozzá Ivor Andrásné. A napokban avatott köszöntőtáblák egyikén a városba érkezők a „Grüss Gott in Grossmaros (Isten hozta Nagymaroson) felirat olvasható, alatta kifaragva a svábok jellegzetes pillanatképe. A faragvány egy szakajtóból gyümölcsöket kínáló asszonyt örökít meg. A nő sváb szokás szerint megkötött kendőt visel, hátán úgynevezett „krakszli” (hátikosár) látható, kezében keszkenő, mellyel az érkezőknek „integet”. A krakszli azért is figyelemre méltó, mert szinte minden sváb asszony ezzel az igen hasznos eszközzel indult a határba. Odafelé a kisgyerekeket vitték a kosárban, amelyet délidőben, megfordítva és megterítve asztalként használtak, ezen falatoztak - idézte fel az egyik legmarkánsabb hagyományukat Ivorné.

Egyre több szlovákiai turista üdül Magyarországon

2012. április 3. - (mti)

Évről évre nő a szlovákiai vendégek száma a magyarországi üdülőhelyeken, a tavalyi évben csak a Balatonnál 13 ezren nyaraltak Szlovákiából - derült ki a Magyar Turizmus Zrt. ötletbörzéjén Pozsonyban kedden. Már több éve dinamikusan növekszik a szlovákiai vendégek érdeklődése a magyarországi üdülőhelyek iránti. A Balatonnál a tavalyi évben - nem véglegesített adatok szerint - 13 ezer szlovákiai vendég 38 ezer vendégéjszakát töltött, ez 130 százalékos növekedés az előző évhez képest. A Szlovákiából érkező vendégeknek nemcsak a számuk változik, hanem nyaralási igényeik és szokásaik is. Egyre többen például kifejezetten a minőségi szolgáltatásokat keresik. „Megváltoztak a trendek, a szokásos strandoláson kívül az utóbbi időben mint többen használják ki a háttértelepülések nyújtotta attrakciókat és szolgáltatásokat” - mondta el a Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője, Benkő Krisztina az MTI-nek. Hozzátette: a szlovákiai vendég itt átlagban 2,8 vendégéjszakát tölt egyszeri tartózkodása alkalmával. Rámutatott: az üdülni vágyók növekvő mobilitásának köszönhetően és a Balaton jó elérhetősége okán a rövid távú üdülések trendje erősödik. Ez a jelenség új, a hagyományostól eltérő vendéglátási szokások kialakulását is magával hozta. „Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően számos új attrakció létesült, bővült ki, vagy éppen újult meg, amely éppen ezt a célcsoportot próbálja kiszolgálni” - mondta el Benkő Krisztina. Rámutatott: ennek köszönhetően - több rövid programot egymásra fűzve - akár egy hétvége alatt is tartalmas üdülést tudnak eltölteni a Balaton üdülőkörzetébe érkezők. A hosszabb tartózkodási idő és a több vendégéjszaka inkább a wellness típusú üdülések kedvelőit jellemzi. „A célközönségünk nagyobb része a 25 év fölötti korkategóriából kerül ki, tehát nem kifejezetten a legfiatalabbak” - mondta el ezzel összefüggésben Godár Ivett, Magyarország pozsonyi nagykövetsége turisztikai irodájának képviselője az MTI-nek. Hozzátette: a 25 és 35 közötti vendég leginkább a fesztiválok iránt érdeklődik, a wellness turizmusra berendezkedett vendéglátósok viszont főleg a 40 feletti vendégekkel számolnak. Godár Ivett szerint a szervezett és az egyénileg utazók aránya is jelentősen átalakult. „A látogatóknak alig egy-két százaléka érkezik utazási irodák által szervezett üdülések keretén belül” - mutatott rá Godár Ivett. Hozzátette: a szlovákiai turisták túlnyomó többsége egyénileg szervezi az üdülését, és nagy hányaduk az interneten rendeli a szállását. Megjegyezte: nem egy olyan üdülőközpont van, amelynél honlapjának látogatottságát tekintve a belföldi érdeklődőket rögtön a szlovákiai keresések követik.

Elismerik Václav Havel tevékenységét a visegrádi országokban

2012. április 3. - (mti)

Egyértelműen pozitívan értékelik Václav Havel volt csehszlovák és cseh államfő közéleti tevékenységét a négy visegrádi országban. Ez derül ki abból a februári felmérésből, amelynek eredményét a prágai CVVM közvélemény-kutató intézet közölte kedden Prágában. Míg Szlovákiában és Csehországban a volt politikusnak aránylag nagyszámú kritikusa is van, addig Lengyelországban nem létezik kritika Havellel szemben. Csehországon kívül Szlovákiában és Lengyelországban ismerik a legtöbben Havelt. Magyarországon viszont a megkérdezettek 44 százaléka azt állította, hogy nem tud semmit a tavaly decemberben elhunyt neves cseh politikusról. Szlovákiában, amelynek a csehszlovák állam idején köztársasági elnöke is volt Havel, mindenki ismerte az egykori politikust, Lengyelországban pedig tízből kilencen állították, hogy tudják, kiről van szó. „Szlovákiában az idő elteltével egyértelműen a pozitív értékelés kerül túlsúlyba, holott a szlovákok vélekedése Havelről és az 1991-92-es évekről, amikor Havel a szövetségi Csehszlovákia elnökeként tevékenykedett, erősen kritikus volt” - olvasható a CVVM értékelésében. A felmérésben egyebek között arról kérdezték az embereket, mi a véleményük arról, hogy Havel „sikeres drámaíró”, illetve „jelentős emberi jogi aktivista” volt, továbbá hogy „túlságosan idealista volt”, „sok rossz döntést hozott”, vagy hogy „országának jó elnöke volt”. Ez utóbbi megállapítással például a csehek 79, a szlovákok 73, a lengyelek 69 és a magyarok 50 százaléka értett egyet. Az ellenkezőjét a csehek 16 és a szlovákok 13 százaléka állította. Lengyelországban a megkérdezettek egy százaléka vélekedett csak úgy, hogy Havel nem volt jó államfő. A felmérés Csehországban részletesebb volt, mint a három másik visegrádi országban. Havel tevékenységét Csehországban a legkritikusabban a kommunista párt hívei értékelik, bár köztük is több mint ötvenszázalékos volt pozitív megítélése. Legpozitívabban s a legkevésbé kritikusan a Polgári Demokratikus Párt hívei viszonyulnak Havelhez. Ez egyebek között azért érdekes, mert az ODS alapító atyja és sokéves elnöke, Václav Klaus mindvégig Havel legnagyobb politikai ellenfelének és kritikusának számított.

Magyar-szlovák kapcsolatok a filmvásznon - Beszélgetés Pozsonyban

2012. április 2. - (mti)

Magyar-szlovák kapcsolatok a filmvásznon címmel rendeznek szakmai kerekasztal-beszélgetést a Pozsonyi Magyar Filmnapok zárórendezvényeként kedden a Pozsonyi Magyar Intézetben neves szlovák és magyar rendezők részvételével. A két nemzet közötti kapcsolatok vizsgálata mellett a szlovák-magyar filmes együttműködés lesz a másik fő témája az estnek. Olyan filmesek, színészek kerülnek előtérbe, akik elismertek nemcsak a hazájukban, de a „másik oldalon” is, például Cserhalmi György vagy Benkő Géza színművészek, akiket már jól ismer a szlovák közönség - mondta Kollai István főszervező, a Pozsonyi Magyar Intézet vezetője az MTI-nek. A szakmai kerekasztal-beszélgetés meghívott vendégei Vladislava Plancíková rendező és Tomas Kaminsky producer, akik Felvidék című készülő alkotásukból mutatnak be részleteket. A félig dokumentum, félig animációs jellegű film a Beneš-dekrétumok korszakával foglalkozik, de nem a nagypolitika szemszögéből, hanem az egyéni sorsok bemutatásán keresztül. Az est másik vendége, Galán Angéla rendező Szlovákmagyarok című alkotását mutatja be, amelynek témája a Magyarországra költözött felvidéki magyarok identitáskeresése. Az esten jelen lesz még Prikler Mátyás rendező, Kerekes Péter rendező, és Daniela Chlapíková filmteoretikus. A Pozsonyi Magyar Filmnapok a Febiofest Nemzetközi Filmfesztivál egyik rendezvényeként külön szekcióban mutatta be a kortárs magyar filmet, köztük olyan alkotásokat, mint Tarr Béla A torinói ló című munkája vagy Jankovics Marcell animációs filmje, Az ember tragédiája.

Gorilla-tüntetés az új szlovák törvényhozás alakuló ülésére időzítve

2012. március 29. - (mti)

Újabb, ezúttal figyelmeztető megmozdulást terveznek a pozsonyi parlament előtt az úgynevezett Gorilla-tüntetések szervezői szerdán, az új szlovák törvényhozás alakuló ülésének idejére - adta hírül a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség csütörtökön. „Ez a tüntetés a képviselői ígéret értelmére figyelmezteti majd a megválasztott politikusokat” - magyarázta a megmozdulás időzítését csütörtöki sajtóértekezletén a megmozdulás egyik szervezője, Peter Pcolinsky. Hozzátette: a múltban tett képviselői ígéretek üres frázisoknak és buta formalitásoknak bizonyultak. Pcolinsky szavai szerint a múltnak ez a szakasza véget ért. „A polgárok eljönnek a parlament elé és ezzel egy új időszak veszi kezdetét, ez a politikusok közellenőrzésének kora lesz” - vélekedett. Hozzátette: a tüntetők szerda reggel kilenctől este hatig lesznek majd a parlament előtt, s igyekeznek majd minél nagyobb zajt csapni annak érdekében, hogy ezúton is figyelmeztessék a parlament képviselőit: „a polgárok itt vannak!” A tüntetések szervezői szerint az eddigi megmozdulások bizonyították, hogy a politikusok félnek az utcára vonuló emberektől, és ez az oka, amiért folytatni kívánják tiltakozásaikat. A Gorilla-tüntetések néven elhíresült tiltakozáshullám januárban kezdődött, közel egy hónappal azt követően, hogy 2011 karácsonya előtt nyilvánosságra került a szlovák politikai és gazdasági elit állítólagos érdekösszefonódásáról beszámoló úgynevezett Gorilla-dosszié. A tiltakozássorozat, február közepétől folyamatosan vesztett intenzitásából. A legutóbbi tüntetésre március 9-én, a parlamenti választások előestéjén került sor a pozsonyi kormánypalota épülete előtt. A tüntetések szervezői akkor a politikai élet megtisztításán kívül több követeléssel is előálltak. Követeléseik sorában szerepelt a parlamenti képviselők mentelmi jogának csak a törvényhozásban tett kijelentésekre való korlátozása, és egy a Transparency International nemzetközi civilszervezet által kidolgozott korrupcióellenes csomag átültetése, valamint a népszavazás intézményének „működőképessé tétele” is.

Anyanyelv-használati útmutatót jelentetett meg Szlovákiában a Fórum Kisebbségkutató Intézet

2012. március 29. - (mti)

Nyelvi jogok Szlovákiában címmel anyanyelv-használati útmutatót jelentetett meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet. A kiadvány a kisebbségek nyelveinek használatát érintő törvényi szabályozásban való könnyebb eligazodást célozza. A nyelvhasználati szabályok aktuális jogállapotát tükröző kiadvány abban próbál segítséget nyújtani a szlovákiai magyaroknak, hogy könnyebben áttekinthessék a gyakorlatban: hol, mikor és milyen körülmények közt használhatják anyanyelvüket a hivatalokban. „Ezzel az elmúlt néhány hónapban összeállított kiadvánnyal a szlovákiai magyarok jogtudatát szeretnénk emelni” - mondta el az MTI-nek az 52 oldalas kiskönyv kapcsán Tóth Károly, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója. Hozzátette: reméli, a kiadvány hozzájárul majd a szlovákiai magyarok hatékony jogérvényesítéséhez. A kiskönyv olyan kérdésekre ad gyakorlati választ, hogy például mely településeken kötelező biztosítani a magyar nyelv hivatali érintkezésben való használatát, mit lehet tenni, ha egy ilyen településen a hivatalnok nem beszél magyarul, vagy például arra is, hogy milyen feltételek mellett lehet kiírni magyarul egy település nevét a helységnévtáblán. A Nyelvi jogok Szlovákiában címmel már két évvel ezelőtt is megjelent egy hasonló kiadvány, a mostani ennek - az aktuális szabályozás alapján - újjászerkesztett változata. A kiskönyv, amely 85 ezer példányban jelent meg, az Új szó szlovákiai magyar napilap és a Szabad Újság szlovákiai magyar hetilap mellékleteként, illetve a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala részszervezeteinek segédletével kerül terjesztésre. Az útmutató elektronikus változata a közeljövőben a Fórum Kisebbségkutató Intézet honlapjáról is letölthető lesz.

Most-Híd: Nem kellene megszűnnie a kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes posztjának a szlovák kormányban

2012. március 30. - (mti)

A Most-Híd szlovák-magyar párt szerint visszalépés lenne, ha megszűnne a szlovák kormányban az emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes posztja - adta hírül a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség pénteken. Nem volt meglepő Solymos László, a Most-Híd frakcióvezetője számára a leendő kormánytagoknak az a listája, amelyet pénteken hagyott jóvá a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) elnöksége, ugyanakkor úgy véli, nem kellene megszűnnie a kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes posztjának a szlovák kormányban. Solymos ezt a leendő szlovák kormányfő, Robert Fico azon pénteki bejelentésére reagálva mondta el, amelyből nyilvánvalóvá vált, hogy az új szlovák kormányban nem kerül betöltésre és idővel megszűnik az emberi és kisebbségi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes posztja. „Egy ilyen döntés visszalépést jelentene” - nyilatkozta a Most-Híd párt parlamenti frakciójának vezetője, Solymos László. Rámutatott: a kisebbségi kérdés komplex mivoltából adódóan és amiatt, hogy fontos területről van szó, a kisebbségügyi kormányalelnök hivatalát meg kellene őrizni. A március 4-én kinevezésre kerülő kormánytagokkal kapcsolatban hozzátette: a Most-Híd ad száz napot az új kabinetnek arra, hogy az „megmutassa magát”. Az emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes posztját 1998-ban, első kabinetjének megalakítása során hozta létre Mikulás Dzurinda. Az új kormányban betöltésre nem kerülő tisztséget elsőként Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának akkori elnöke kapta. Robert Fico előző, 2006-ban alakított kormányában ezt a posztot Dušan Čaplovič töltötte be, Iveta Radičová most leköszönő kabinetjében pedig Rudolf Chmel, a Most-Híd alelnöke töltötte be ezt a tisztséget.

MKP: A kisebbségi status quo megőrzése a szlovákiai magyarság asszimilációjának eszköze

2012. március 31. - (mti)

A Magyar Koalíció Pártja szerint a kisebbségi status quo - a leendő szlovák miniszterelnök, Robert Fico által ígért - megőrzése nem más, mint a szlovákiai magyarság további asszimilációjának és elvándorlásra késztetésének eszköze. Mindezt az MKP járási elnökeinek pénteki találkozója során állapították meg a párt országos valamint regionális szervezeteinek vezetői. Az MKP szerint jól jellemzi a leköszönő és a leendő szlovák kormányok kisebbségügyi elképzeléseit az a tény, hogy míg Iveta Radicová kabinetje nem iktatott programjába egy átfogó kisebbségi törvényt, Robert Fico alakuló kormánya már említést se tesz róla. A leendő szlovák kormányfő, Robert Fico - miután nyilvánvalóvá vált, hogy pártja az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) egyedül alakít kormányt - kijelentette: nem változtat a kisebbségek status quoján. Miután a Smer vezetése pénteken jóváhagyta a leendő kormány tagjainak listáját, megerősítést nyert, hogy az új kabinetben nem kerül betöltésre az emberi jogi és kisebbségügyi kormányalelnök posztja, és a későbbiekben megszüntetésre is kerül. Egy ilyen változás - több szlovákiai magyar politikus és elemzők egy része szerint is - változtat a status quo-n vagyis a kisebbségek jogállásának kialakult állapotán.

Berényi József: Stagnálni fognak a kisebbségi jogok Robert Fico kormányzata idején

2012. március 30. - (mti)

A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Berényi József szerint nem lehet megállítani a szlovákiai magyarság létszámának csökkenését, ha nem valósul meg irányukba jelentősebb jogbővítés, valamint intézményi hatáskörbővítés és ha nem bővül a magyar kisebbség rendelkezésére álló anyagi eszközök kerete. „Ahelyett, hogy most négy év építkezés kezdődhetne, most négy évnyi stagnálás vagy esetleg jogvédelem kezdődik majd” - mondta az MTI-nek Berényi József. Rámutatott: a szlovák politika nagyon jól tudja, hogy a jelenlegi helyzetben a fennálló intézményi keretek és támogatások mellett a szlovákiai magyarok asszimilációja és elvándorlása folytatódni fog. Berényi szerint a leendő kormányfő jelenleg egy nagyon ügyes, homálykeltő politikát folytat. Ennek az eszköztárába az is beletartozik, hogy szinte minden irányba nyitottnak mutatkozik, párbeszédet és együttműködést ígérve. „Támadások nem lesznek, de segítség sem lesz különösebben” - vélekedett az új kormányzati ciklus kapcsán Berényi. „Ezért mondja (Robert Fico) nyugodt szívvel azt, hogy megőrzi a kisebbségi status quót, mintha ezzel rajtunk segítene. Tudja jól, hogy nem segít rajtunk ebben a helyzetben” - fejtette ki Berényi a leendő szlovák kormányfőnek a kisebbségi status quo megőrzésével kapcsolatos ígéretével összefüggésben. Berényi ugyanakkor úgy véli, sérülni fog a kisebbségi status quo azáltal, hogy a szlovák kormányban megszűnik az emberi jogokért és a kisebbségekért felelő miniszterelnök-helyettes pozíciója. „Az eddigi kisebbségi intézmények nagyon jelentős eleme volt a kisebbségügyi kormányalelnök” - mondta Berényi. Az MKP elnöke szerint már önmagában az a tény, hogy a leendő kormányban nem lesz kisebbségügyi kormányalelnöki poszt, azt jelenti, hogy Robert Ficoék degradálják a kisebbségeket érintő ügyek fontosságát, valamint azt is jelzi, hogy kormányzati szinten igyekszenek majd „felejteni az egész témát”. Az MKP-ra váró feladatok kapcsán Berényi elmondta: át kell gondolni, hogy mi az a terület, ahol - akár parlamenti jelenlét nélkül - a szlovákiai magyarság „építkezhet”, hogy ha négy év múlva változik a hatalmi helyzet, elő lehessen állni a jogi és intézményi keretek bővítésének elképzeléseivel. Hozzátette: április 21-én kerül sor az MKP országos tanácsának ülésére, ennek során megszabják a pártnak a közeljövőre vonatkozó legfontosabb feladatait.

Szlovákiában a közszolgálati televízió híradása a legkevésbé objektív egy felmérés szerint

2012. március 29. - (mti)

A szlovák közszolgálati televízió híradását tartják a legkevésbé objektívnek annak a felmérésnek a résztvevői, amelyet a szlovákiai Median közvélemény- és piackutató ügynökség készített. A Median közvélemény-kutatásában - amely csaknem négyezer személy megkérdezésével, két hullámban, 2011 tavaszától a tavalyi év végéig készült - résztvevőknek a „Melyik televíziónak van a legobjektívabb híradása ön szerint?” kérdésre kellett választ adniuk. A tavalyi év végén a válaszadók legnagyobb része a Markíza kereskedelmi televízió híradását (30,7 százalék) tartotta a leginkább objektívnek. A második helyet, a felmérésben részt vevők 18,8 százalékával a JOJ televízió foglalta el. 14,3 százalékkal a harmadik helyre került híradásának objektivitása terén a TA3 szlovák hírtelevízió. A nagy országos televíziók közül a leggyengébben az STV szlovák közszolgálati televízió híradását szerepeltették a válaszadók, 12,3 százalékkal. Közel 20 százaléka egy televíziós csatornát sem jelölt meg, több mint 5 százalékuk pedig nem a 4 említett csatorna híradását választotta. A közvélemény- és piackutató ügynökség korábbi adatainak összehasonlításából kitűnik, hogy 2009-től (19,7 százalék) szinte folyamatosan csökkent azoknak a száma akik a szlovák közszolgálati televízió híradását értékelték a leginkább objektívnak. Hasonló trendet tudhat a magáénak a TA3 hírtelevízió is, amelynek híradását 2009-ben még 16,5 százaléknyian tartották a legobjektívabbnak. A másik oldalon nőt azoknak a száma akik a Markíza és a JOJ televízió híradását tartják a leginkább objektívnak. Ezt bizonyítja az is, hogy a legutóbbi eredménnyel szemben, 2009-ben még csak 26,4 százaléknyian vélekedtek így a Markízáról és 14,9 százaléknyian a JOJ televízióról. 2007 óta csaknem az összes szlovákiai televíziós csatorna fő hírműsorának nézettsége csökken - adta hírül a Pravda szlovák független napilap csütörtökön. A legnagyobb veszteséget a Markíza könyvelte el, a 2007-es 1,1 millió néző helyett 2011 végén már csak 800 ezren nézték a fő hírműsorát. Jelentős nézőszám-veszteség érte a szlovák közszolgálati televíziót is, az STV híradóját kevesebb mint 200 ezren követik a legutóbbi felmérések szerint, miközben 2007-ben még közel 350 ezren nézték. Fő hírműsora nézőinek számát egyedül a JOJ televízió tudta növelni az elmúlt években, miután hosszú távon 550 ezres nézettségét sikerült a jelenlegi 750 ezerre növelnie.

Elküldték az első 1.200 embert a Nokia komáromi üzeméből

2012. március 29. - (mti)

A Nokia komáromi gyárából elbocsátották a korábban bejelentett 2.300 fős leépítés első hullámában érintett dolgozókat, mintegy 1.200 embert - erősítette meg az MTI információit a Komárom-Esztergom megyei munkaügyi központ vezetője csütörtökön. Pákozdi Szabolcs az adatok összesítése után ismertette, az elbocsátottak közül 854 magyar, 343 szlovák állampolgár. A Komárom-Esztergom megyében élő elbocsátott dolgozók száma 479 fő, legtöbben a komáromi kistérségben élnek. Az érintettek közül 230-an laknak Győr-Moson-Sopron megyében. László Zoltán, a munkavállalói érdekképviselet vezetője az MTI-nek elmondta, az elbocsátásokat szerda délutántól csütörtök hajnalig közölték az érintettekkel, az érdekképviselet csütörtökön hajnali egy óráig ott volt a gyárban. A szerdán hat órakor kezdett nappalos műszak délután 14 óráig dolgozott, a délutános szakból elbocsátottakat este ötkor rendkívüli munkásjárattal vitték haza, az éjszakások sem dolgozták végig a nyolc órát, őket hajnali egykor küldték haza. László Zoltán közölte, az elbocsátottaknak csütörtöktől nem kell bemenniük dolgozni, ők a felmondási idejüket töltik. Tájékoztatása szerint a törvényben előírt összegen túl háromhavi átlagkeresetnek megfelelő juttatást és legalább két hónapig a keresetnek megfelelő álláskeresési támogatást fizet a Nokia az elbocsátott dolgozóknak. Számításaik szerint a munkavállalók ledolgozott éveik után átlagosan 8-10 havi fizetésnek megfelelő végkielégítést kapnak. A vállalat korábban az érdekképviselettel közösen alakította ki azokat a szempontokat, melyekre lehetőség szerint tekintettel lesznek a leépítések során. Figyelembe vették az egykeresős családokban élő munkavállalók, a több gyermekesek, az idősek és azok érdekeit, akiknek családjából mindkét felnőtt a Nokiánál dolgozik - tette hozzá a szakszervezeti vezető. László Zoltán elmondta, a leépítéssel kapcsolatban információs pontot hoztak létre az üzemben és terveik szerint április elején állásbörzét tartanak a gyárban. A Nokia február 8-án jelentette be hogy Komáromból, Reynosából (Mexikó) és Saloból (Finnország) ázsiai gyáraiba helyezi át az okostelefonok gyártását, ezért a három országban összesen 4.000 dolgozótól válnak meg 2012 végéig. A 4.400 főt foglalkoztató komáromi üzemből 2.300 főt bocsátanak el. A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy a Nokia komáromi gyárának igazgatójával közös munkacsoport felállításáról állapodtak meg, amely igyekszik feltárni a tömeges létszámleépítés következményeit enyhítő lehetőségeket.

Egyharmadával csökkent a tejipari őstermelők száma Szlovákiában

2012. március 29. - (mti)

Folyamatos csökkenést mutat, ennek következtében 6 év alatt 28,6 százalékkal csökkent a tejipari őstermelők száma Szlovákiában - derül ki a Szlovákiai Tejipari Őstermelők Szövetségének (SZPM) adataiból. Szlovákiában 2005-ben még 826 tejtermeléssel foglalkozó őstermelő tevékenykedett, amelyeknek a száma a tavalyi év végére 590-re csökkent. „Az utóbbi években emelkedtek a terményárak, ami megnövelte a tehéntartás költségeit is, ráadásul a növénytermesztésre stabil támogatásokat lehet kapni és emiatt sokan átváltottak inkább erre” - nyilatkozta az MTI-nek Pém Bálint, a Fiatal Mezőgazdászok Szövetségének szakértője. Szakértők szerint a jelenség másik oka a gazdák anyagi ellehetetlenülése. Ez közvetlen következménye annak, hogy az EU „régi” tagországaiban magasabb dotációt kapnak a gazdák mint Szlovákiában, ráadásul bár azt az uniós szabályok lehetővé tennék, hogy a tagországok nemzeti támogatásokkal javítsanak a termelőik helyzetén, Szlovákiában ezek összege is folyamatosan csökkent az elmúlt években. A gazdaságok számánál némileg lassabb ütemben, de csökken a tehénállomány is: 2011-ben 5.200 darabbal, az állomány 3,2 százalékával csökkent a tejtermelés céljából tartott tehenek száma. A visszaesés még markánsabb 2004-hez képest, hiszen azóta 24,4 százalékkal csökkent a tehénállomány Szlovákiában. A dél-szlovákiai Lakszakállas termelő szövetkezete a szlovákiai átlagnál nagyobb gazdaságok egyikének számít, itt két éve sikerült stabilizálni az állományt. Lelkes Péter, a lakszakállasi mezőgazdasági szövetkezet elnöke szerint az állománycsökkenés szempontjából a 2009-es év volt a legrosszabb, a tehéntej felvásárlási árának felére csökkenése katasztrofális következményekkel, közel egy millió euró bevétel kieséssel járt. „Korábban több mint 1.200 tehenünk volt. Csökkent az állományunk, jelenleg mintegy 750 darabot számoló állománnyal rendelkezünk” - mondta el az MTI-nek Lelkes Péter. Rámutatott: az állománycsökkenés fő oka az, hogy a szlovákiai gazdák nehezen képesek konkurálni a magasabb uniós és a nemzeti támogatásokban részesülő nyugat európai társaikkal. Hozzátette: a trend az, hogy míg nyugat európai gazdák éves szinten 3-5 százalékkal tudják növelni termelésüket, addig a szlovákiai termelők ennél nagyobb mértékű termeléscsökkentést kénytelenek megvalósítani. Ahhoz, hogy mind több őstermelő hagy fel a tehéntartással, az előbbi okok mellett a gazdák szerint részben hozzájárul a tej felvásárlási árainak egyenlőtlensége is. Bár éves összehasonlításban a 2010-es 27 euró centről 2011 végére 31 euró centre nőt a tehéntej literenkénti átlagos felvásárlási ára Szlovákiában, azonban még így is mintegy 2 euró centtel alacsonyabb volt mint az Európa Uniós átlag.

Nem tervez nyaralást a szlovákiaiak ötöde

2012. március 29. - (mti)

Szlovákiában az emberek egynegyede nem ment nyaralni tavaly, az idén 20 százalékuk nem is tervez nyaralást, leginkább az anyagiak hiánya miatt - adta hírül a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség az Eurobarometer felmérésére hivatkozva csütörtökön. Azok közül, akiknek le kellett mondaniuk a nyaralásról 51 százalék jelölte meg oknak a pénzhiányt. Azonban a nyaralók 37 százaléka is azt mondta, hogy bár az üdülést nem hagyta ki, de a gazdasági helyzete miatt meg kellett változtatnia eredeti terveit, azaz lerövidítette az üdülése időtartamát vagy megváltoztatta annak úti célját. A felmérésben résztvevők közül a biztosan üdülők 43 százaléka az országhatáron belülre tervezi a szabadságát. A külföldi ám Európai Unión belüli úti célok közül a nyaralni készülő szlovákiaiak körében Olaszország (10 százalék) a legnépszerűbb, majd Bulgária (9 százalék), valamint Csehország és Görögország 8-8 százalékkal. Az üdüléssel számolók 18 százaléka készül Európai Unión kívül tölteni a szabadságát. Az EU-n kívüli üdülések helyszínei közül a szlovákiaiak körében Horvátország, Egyiptom és Törökország a leggyakoribb úti cél.

Pitvaros - Szlovákul vetélkedtek a diákok

2012. május 1. - (Zelman Ferenc - delmagyar.hu)

Pitvaroson az általános iskolában 150 gyerek tanulja a szlovák nyelvet, köztük csanádalberti és nagyéri felső tagozatosok is. A Pitvarosi Szlovák Önkormányzat kíváncsi volt, milyen eredménnyel tanulnak. Így született meg a szlovák nyelvi vetélkedő ötlete, amelyet a két nyelvtanár, Malya Péterné Katalin és Krátky Tamás hirdetett meg. Eleinte nem nagyon akartak jelentkezni a diákok, aztán meg többen jöttek, mint ahányan befértek az osztályba. A vetélkedő témája az ötödikes tankönyv 12. és 13. leckéjének tartalmára épült: a gyerekek párban dolgoztak, különböző feladatokat húztak, mondatokat alkottak, kép alapján fogalmaztak, majd mesét hallgattak, és az számított, ki mennyi szóra emlékezett. Verset is mondtak. A vetélkedőn lehetett súgni, olykor szótárat, tankönyvet használni, de a tanárok, a zsűri tagjai nem segíthettek. Ettől volt igazán vidám a küzdelem. A legügyesebbek: Harcsás Dorina - Horváth Petra, Nagy Viktória - Harcsás Réka, illetve Kiss Kitti - Pribelszki Tekla. Természetesen minden résztvevő ajándékot kapott, de a nyerteseknek gazdagabb volt a csomagjuk. Az iskola igazgatónője, Bertáné Kecskeméti Katalin meglepetten tapasztalta, hogy tanulói nem rettentek meg a feladattól, és ez igazolta, hogy jó döntés volt a szlovák nyelv választása. Lehocki Anna, a szlovák önkormányzat elnöke megdicsérte a kezdeményezést, elismerte a gyerekek szlováktudását és aktivitását. A sikeres vetélkedőt jövőre is megismételjük, ugyanígy párosban, de osztályonként.