alt : header1.swf



Wed10232019

Posledná aktualizácia21:55:24

Sajtószemle / Figyelő / Tallózó - 2013. március

amonit06A magyarság elterjedése nem sikertörténet - Beneš-dekrétumok: Túl a bocsánatkérésen - A sérelmek szavatossága - Kétséges a kiegyezés - Szlovákia budapesti nagykövete is antirasszista díjat kap - Szlovák dokumentumfilm: Történelemóra Trianonról - Újraszentelték Pázmány Péter földi maradványait

Imrich Fuhl válogatásában

Tetszik

Kormányokat értékelt a Nézőpont Intézet

2013. március 22. - (M1 Ma reggel)

Magyarország erősségei a stabilitás és a társadalmi támogatottság, a visegrádi országok közül az eredmények tekintetében azonban a lengyel és a cseh kormányok remekeltek - derült ki az intézet vizsgálatából. Indexet dolgozott ki a Nézőpont Intézet, amelyben a kormányzati munka minőségét vizsgálják. A vitaindítónak szánt első kísérleti kutatásban a visegrádi országokat hasonlították össze, a legjobb eredményt a szlovák és a magyar kormány érte el, az elérhető pontok kétharmadát megszerezve. Azt az összképet elemeztük, amelyet a különböző kormányok a munkájuk során előállítanak - mondta az M1 Ma reggel című műsorában az intézet vezető elemzője. Mráz Ágoston Sámuel kifejtette: az index azért kapta a jó kormányzás nevet, mert a mindenkori kormányok célja az, hogy a lehető legmagasabb szinten irányítsanak egy országot, a jó kormányzásnak ugyanakkor több jelentése van. Lehet például a közjó elérése, ami azonban nehezen mérhető fogalom - tette hozzá. A politológus úgy fogalmazott: négy olyan értéket emeltek ki, amelyet különösen fontosnak tartanak. Első a stabilitás, vagyis ne arról szóljon a kormányzati munka minden nap, hogy a koalíciós feszültségeket kell enyhíteni - magyarázta. 2006 és 2010 között például kisebbségi kormányzás volt, bár az SZDSZ szinte minden kérdésben támogatta a szocialista pártot, amely ennek ellenére igazán bátor döntéseket nem tudott meghozni - jegyezte meg. A hasznos, fontos lépések megtételéhez társadalmi támogatottságra kell - folytatta a Nézőpont Intézet vezető elemzője, kiemelve: a kormánynak szüksége van arra, hogy fenn tudja tartani a választók jelentős részének bizalmát. Alkotmányjogi értelemben lehet a választók többségével szemben is kormányozni, ám ez nem éri meg, túl kockázatos - mutatott rá. A jó kormányzáshoz kell a társadalmi támogatottság - hangsúlyozta. A szempontok között említette továbbá a válságkezelést, illetve az elért eredményeket is. Olyan fontos statisztikai mutatókat gyűjtöttünk össze, amelyek alapján megvizsgáltuk, milyen eredményeket értek el a kormányok a bűnüldözés vagy a gazdasági fejlődés terén - közölte. Mráz Ágoston Sámuel Magyarország erősségei között említette a stabilitást - amelyben a visegrádi országok közül Szlovákia remekelt még -, valamint a társadalmi támogatottságot, amely a cseh kormányra is jellemző. Az eredményekről elmondta: a legjobb számokkal Csehország és Lengyelország büszkélkedhet, ez a mutató ugyanakkor nem pusztán a kormányok saját teljesítményétől függ, jelentős hatással vannak rá külső tényezők is. A magyar gazdaság teljesítménye a GDP tekintetében például nagyban függ a német gazdaság állapotától, ezért a kormányok munkáját vizsgálva utalni kell a külső peremfeltételekre is - jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel.

Budapest már csak Pozsony és Prága hátát nézi

2013. március 22. - (hvg.hu)

Közzétette az Eurostat az európai régiók 2010-es gazdasági fejlettségének rangsorát. A legfejlettebb régiók között döntően nyugat-európaiakat találhatunk, bár van egy cseh és egy szlovák is, míg a legszegényebbek között nagyrészt a kelet-európai uniós tagállamok képviseltetik magukat. A közép-magyarországi régió, a legfejlettebb magyar terület, az uniós átlag környékén található. Csütörtökön publikálta az Európai Unió EU) statisztikai hivatala, az Eurostat a 27-ek NUTS 2 szintű régiónak - Magyarországon hét ilyen régió van - gazdasági fejlettségét a 2010-es évre vonatkozóan. A leggazdagabb 20 régió között döntően nyugat-európaiakat találunk, bár Csehország és Szlovákia is képviselteti magát egy-egy területtel (Prága és Pozsony). A 270 uniós régió közül 41 gazdasági teljesítménye haladja meg az uniós átlag 125 százalékát, 68 régió pedig a 75 százalékos fejlettségi szint alatt található. A legfejletlenebb régiók közül 15 található Lengyelországban, hét-hét Csehországban, Görögországban és Romániában, hat Magyarországon (Budapest kivételével mindegyik magyar régió), öt-öt Olaszországban és Bulgáriában, három Franciaországban (mindegyik tengerentúli terület), Portugáliában és Szlovákiában, kettő az Egyesült Királyságban, és egy-egy Spanyolországban, Szlovéniában, Észtországban, Litvániában és Lettországban (az utolsó három országban nincs régiós tagoltság). A közép-magyarországi régió, mely Budapestet és Pest megyét foglalja magában, az uniós átlag 107 százalékán áll, a következő legfejlettebb magyar régió a nyugat-dunántúli, mely 65 százalékon áll.

A magyarság elterjedése nem sikertörténet

2013. március 21. - (Ötvös Zoltán - Népszabadság)

A három nagy nyelvcsalád, a germán, a latin és a szláv képviselői között lakik egy mindegyikkel szemben idegen származású nép, a magyarság. A minden szempontból idegen származású nép létszámának alakulása sikertörténetnek nem nevezhető. Ezt mutatja meg a legújabb nemzeti atlasz. „A Kárpát-medencében szomszédol a kontinensen megtelepedett három nagy nyelvcsalád, a germán, a latin és a szláv. E nyelv- és népcsaládok képviselői között egy mindegyikkel szemben idegen származású nép, a magyarság lakik” - e szavakkal konferálta fel A Kárpát-Pannon térség változó etnikai arculata a XV. század végétől a XXI. század elejéig című nagyszabású munkát Klinghammer István professzor, aki az Akadémián bemutatott kötet belső oldalán lektorként szerepel, de időközben az egyetemisták jövőjét megmondó helyettes államtitkár lett belőle. A minden szempontból idegen származású nép létszámának alakulása sikertörténetnek nem nevezhető. 1495-ben a Magyar Királyság akkori 307 ezer négyzetkilométernyi területén a becsült 3,1 milliós népességből 2-2,1 millió lehetett a magyar, 1-1,1 millió pedig a más néphez tartozó. A magyarnyelv-határ a mai Szlovákia, Kárpátalja területén a jelenleginél 20-30 km-rel északabbra húzódott. Erdélyben még döntően magyar volt az Erdélyi-medence, ugyanez volt elmondható délen Bácska teljes egészéről, a Szerémség északi pereme, illetve Eszék, Vukovár vidéke túlnyomórészt szintén magyar népességű volt - ezzel az adatsorral indít az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetében Kocsis Károly, Kovács Anikó és Tátrai Patrik vezetésével megszületett nagy ívű térképsorozat. A mohácsi csata és a Rákóczi-szabadságharc vége között eltelt két évszázadban az ország etnikai összetétele alapvetően átalakult. Döntően a törökellenes és a belső háborúk miatt ebben az időben a 2,1 milliós magyarság létszáma 1,5 millióra csökkent, a nem magyaroké viszont 1 millióról 1,7 millióra nőtt. A magyar lakosság a Szerémségből, a Bánságból, a Bácskából és Szlavóniából szinte teljesen eltűnt, de többségük elpusztult, elmenekült az Erdélyi-medencéből, az Alföld középső részéről és a végvárövezetből is. A XVII. század második felétől Erdélyben a magyarok kisebbségbe kerültek a románokkal szemben. A magyarok aránytalanul nagy vesztesége annak a következménye, hogy településeik a háborúk idején szinte védhetetlen sík és dombvidékekre, folyómentékre helyeződtek. A XVIII. századi belső népvándorlásnak köszönhetően 1720 és 1787 között a Kárpát-medence össznépessége a szerzők számításai szerint 4,3 millióról 9,4 millióra, ezen belül a magyaroké 1,7-ről 3,2 millióra bővült. A nem magyaroké - főként a több mint hárommillió német, szerb, román és ruszin bevándorlóknak köszönhetően 2,6-ról 6,1 millióra emelkedett. Ezzel alapvetően eltolódott a magyarok és a nemzetiségek aránya. Az össznépességen belül a magyarok aránya - a honfoglalás óta -soha nem látott alacsony szintre (34,7 százalékra) süllyedt. Az 1495 és 1784 közötti időszakban a kutatók számításai szerint a magyar többségű települések száma 6785-ről 4418-ra zuhant, amely 1784-ben a Kárpát-medence több mint 14 000 lakott településének 30,6 százalékát jelentette. A magyar etnikai tömb összezsugorodott, és egy számtalan nemzetiségi nyelvszigettel és lakatlan területfolttal tarkított nagyobb és egy kisebb (székelyföldi) etnikai tömbre szakadt szét. A XIX. század alapvető változásokat hozott. 1840-re a magyarok lélekszáma elérte a 4,8 milliót, azaz a lakosság 37,4 százaléka volt magyar. A kiegyezés után, egészen pontosan 1880-ra a lélekszám 6,4 millióra nőtt, 1910-re pedig megközelítette a tízmilliót, azaz az ország lakosságának 54,5 százaléka magyar volt. Az elmagyarosodást a magyar nemzetnek és nyelvnek 1867 utáni kitüntetett szerepe is segítette. A századforduló jellegzetessége, hogy jóval több magyar élt városokban, mint kisebb településeken. Erre a folyamatra kiváló példa Budapest. 1850-ben a később egyesült városrészekben élők mindössze 36,8 százaléka vallotta magát magyarnak, 1910-ben már 85,9 százaléka. A két világháború átrendezte a medence népességét. 1918-24 között 426 ezer magyar menekült az elcsatolt országrészekből az anyaországba. A második világháború után Erdélyből további 125 ezer, Felvidékről 120 ezer, Délvidékről 45,5 ezer, Kárpátaljáról 25 ezer magyar települt át a jelenlegi államterületre. A szocializmus négy évtizede alatt a magyarok száma határokon belül és kívül az 1980-as évek elejéig egyenletesen nőtt, majd visszaesett a természetes szaporodás jelentős csökkenése, illetve a nemzetközi migráció miatt. A tetemes demográfiai veszteség következménye: a magyarok aránya 40,1 százalék a Kárpát-medence össznépességén belül - a kisebbségben élők száma 10,9 százalékkal, az anyaországban élőké 7,2 százalékkal esett. Magyarország lakóinak 94 százaléka vallotta magát magyarnak 2001-ben. A 9,5 millió magyar - 33 települést leszámítva - az ország minden városában és községében abszolút többséget alkot. Tíz településen a romák, (2003-ban 520-650 ezerre becsülték létszámukat), négyben a szlovákok vannak többségben, de például szerb többségű falu is akad (Lórév). Szlovákiában az államilag kiemelten támogatott, fokozódó elszlovákosítás - erre példa a sokat bírált közigazgatási reform - hatására csak az elmúlt évtizedben 33 település vált magyarból szlovák többségűvé (erre példa Ógyalla, Zseliz, Pelsőc). Jelenleg a magyarok alig harmada él olyan területen, ahol arányuk meghaladja a nyolcvan százalékot - a legtöbb magyar Dunaszerdahelyen, Komáromban, Pozsonyban, Érsekújváron és Gútán él. Kárpátalja 1,3 millió lakosának 12 százaléka magyar. A terület legnépesebb nemzetiségi csoportja, a magyarság a XVII. század elején került kisebbségbe a ruszinokkal szemben. 2001-ben 80 településen éltek abszolút többségben a magyarok, többnyire a határzónában, ahol Kárpátalja egyetlen magyar többségű városa, Beregszász is található. A tudatos román nemzetépítésnek és etnikai homogenizációs politikának köszönhetően a huszadik században a románok aránya Erdélyben 55 százalékról 74,7 százalékra nőtt. Ezzel párhuzamosan a huszadik században a még magyar többségű Szatmár és Maros megyében a magyarok aránya 35-38 százalékra apadt. Csupán két megyében, Hargitában (85 százalék) és Kovásznában (74 százalék) vannak többségben. A nagyarányú elvándorlás miatt 2011-ben mindössze 251 ezer lakos vallotta magát magyarnak a Vajdaságban. Horvátországban a magyarok többsége a Drávaszögben és Kelet-Szlavóniában él. A szlovén Muravidék 17 településén vannak többségben a magyarok, de számuk így is harmada a második világháborút követő éveknek. Ausztriában a nagyarányú magyar bevándorlás ellenére az őrvidéki magyarság száma fokozatosan csökken. Az elmúlt fél évezred adataiból, a tendenciáiból logikusan következik, hogy a székelyföldi szigettől eltekintve a magyar nyelvet beszélők a magyar állam határai közé szorulnak vissza. A magyarokat szülőföldjükön megtartani akaró erőfeszítések a kutatás eredményei szerint kudarcot vallottak. Fényezni lehet, álmodozni sem tilos, de a jövőkép ezen a téren nem sok jóval kecsegtet. Az első nemzeti atlasz az 1899-ben elkészült finn atlasz volt, amellyel összeállítói az akkor még orosz fennhatóság alatt álló ország önállóságának létjogosultságát igazolták. Magyarországon az 1967-ben megjelent első nemzeti atlasz után 1983-ban az Akadémia akkori elnöke, Szentágothai János kezdeményezte egy új kiadvány összeállítását. A hatévi munka után, 1989-ben megjelent atlasz felett mára eljárt az idő, ezért Szentágothai János döntésének harmincadik évfordulóján az MTA jelenlegi elnöke, Pálinkás József indítványozta egy új, korszerű nemzeti atlasz megalkotását.

Fico: Természetes a szlovák-magyar kapcsolatok mai állapota

2013. március 21. - (mti)

Normálisnak, nem pedig rendkívülinek kellene tekinteni a szlovák-magyar kapcsolatok mai állapotát - állította Robert Fico szlovák miniszterelnök abban az interjúban, amelyet a Lidové Noviny és a Mladá Fronta Dnes című cseh napilapok közöltek csütörtökön. „Ahelyett, hogy a mai kapcsolatainkat normálisnak tartanánk, mindjárt 'rendkívülinek' minősítjük őket. Holott éppen az, ami a múltban folyt, az nem volt normális, hanem rossz, rendkívül rossz volt” - jelentette ki a szlovák kormányfő. Fico elmondta, hogy Orbán Viktor magyar kormányfővel ezért mindjárt az első találkozójukon, tavaly áprilisban Varsóban megállapodtak abban, hogy változtatni kell ezen a helyzeten. „Világosan megmondtuk egymásnak, hogy országainknak sikerre van szükségük. Nincs szükségük konfliktusokra. Figyelmünket ezért azokra a projektekre kell összpontosítanunk, amelyek segítenek nekünk” - fejtette ki a szlovák kormányfő arra a kérdésre válaszolva, hogyan sikerült javítani mostani, második kormánya idején a korábban rossz szlovák-magyar viszonyon. „Szeretném elismeréssel méltatni, hogy ezt a modellt, amelyben akkor úriasan megegyeztünk, teljes mértékben tiszteletben tartjuk” - mutatott rá Fico. Az euróövezet problémáit firtató kérdésre válaszolva Fico azt mondta, hogy Szlovákia számára hasznos volt az euró bevezetése és ma már lehetetlen visszatérni a koronához. „Kiállok az euró mellett, visszatérni a koronához egyszerűen lehetetlen. Elemzéseink szerint a koronához való visszatérés a szlovák pénz azonnali 40 százalékos leértékeléséhez vezetne” - nyilatkozta a kormányfő. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovákiai közbefektetések 75 százaléka az európai uniós alapokból szerzett pénzekből valósul meg.

Maďari.sk, Neznámy sused - Nem olvassák agyon

2013. március 21. - (Veres István - Új Szó)

Egyelőre nem döntögetnek olvasottsági rekordokat azok az internetes oldalak, amelyeket a közelmúltban indítottak szlovákiai magyar intézmények azzal a céllal, hogy a szlovákok jobban megismerhessék a kisebbség életét és gondolkodásmódját. 2011-ben indult a Sme napilap internetes oldalán a Neznámy sused - Ismeretlen szomszéd projekt, tavaly pedig a Maďari.sk. A visszajelzések mindkét esetben jók, állítják az ötletgazdák. Az Ismeretlen szomszéd olvasottsága nem nagy, viszont szakmai igényességgel megírt anyagoknál ez nem is várható rögtön a kezdetektől, állítja Kollai István, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója. „Lépésről lépésre tudjuk csak elérni az embereket, ezért próbálunk néha kimozdulni a szakmai diskurzusból. Akiket aztán sikerül elérni, azoktól jók a visszajelzések” - magyarázta lapunk kérdésére Kollai. A cikkeket nem igazán véleményezik az olvasók: az eddigi legtöbb (négy) komment egy rövid könyvismertetőhöz érkezett, a kiadvány az 1990-2010 közti Magyarországot próbálja bemutatni a szlovák olvasóknak. Kollai szerint nem is várták azonnal, hogy olvasottsági rekordokat döntenek. „Az ilyesmit fokozatosan kell építgetni, a Facebookon is népszerűsítjük” - mondta az intézet igazgatója. A Sme szerkesztői Kollai elmondása szerint eddig nem emeltek kifogást egyik cikkük ellen sem. Az ismeretlen szomszéd a Terra Recognita Alapítvány, a Szlovák Külügyi Társaság, néhány hazai egyetem és a magyar intézet közös projektje. A tavaly ősszel indult madari.sk valamivel szélesebb spektrumból gyűjti össze az oldalra felkerülő anyagokat. Olvasottságuk változó, állítja Tokár Géza, az egyik szerkesztő. „Attól függ, milyen tartalom milyen formában kerül az oldalra” - jegyezi meg Tokár. Induláskor ezres, majd százas nagyságrendű volt naponta a látogatók száma, jelenleg napi nyolcvan-száz között mozog - teszi hozzá. A projektet eddig sikeresnek tartja. „A kapott visszajelzések alapján az oldalt most alakítottuk át, új külalakja van, és szeretnénk interaktívabbá tenni” - emeli ki a szerkesztő. Eddig állítólag több tucatnyi kérdést, visszajelzést kaptak, túlnyomó részük pozitív. Az oldalon magán nem lehet kommentelni, csak a facebookos bejegyzések alatt. „Ott vannak kevésbé pozitív hangvételű hozzászólások is, de az oldal célcsoportja nem a szlovák radikálisok, hanem az átlagos internetezők” - hangsúlyozza. Az oldalt a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala és a Fórum Kisebbségkutató Intézet működteti.

A pozsonyi Comenius Egyetem evangélikus teológiai fakultásán jártak az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanárai

2013. március 22. - (Szabóné Mátrai Mariann - evangelikus.hu)

A magyar és a szlovák evangélikus egyház együttműködési megállapodása keretében tett látogatást az Evangélikus Hittudományi Egyetem négy tanára - dr. Szabó Lajos, dr. Béres Tamás, dr. Korányi András és Szabóné Mátrai Marianna - a Comenius Egyetem evangélikus teológiai fakultásán Pozsonyban 2013. március 20-21-én. A magyar küldöttség találkozott és megbeszélést folytatott dr. Lubomir Batka dékánnal és az egyetem tanáraival, hallgatóval. A két egyetem tavaly kötött egymással partnerségi szerződést, a tanárok és a hallgatók cseréjének és közös kutatások előmozdításának érdekében. Az idei találkozás keretében dr. Béres Tamás tanszékvezető docens tartott előadást Fenntarthatóság, teremtéshit és megigazulás címmel. Az egyetemi istentiszteleten Korányi András hirdetett igét. Szabó Lajos rektor pedig beszámolt az EHE életéről és azokról az új kihívásokról, amelyekkel most szembesül az egyetem elsősorban az új köznevelési törvénnyel kapcsolatosan. A megkezdett kölcsönös együttműködés folytatása mellett egy konkrét tervben is megegyeztek a találkozó résztvevői. Ez egy-egy közös tanulmányi kirándulást jelent majd az előttünk álló két évben. Szlovákiai illetve magyarországi evangélikus teológushallgatók 2014-ben Szlovákiában, 2015-ben pedig Magyarországon tesznek majd közös kirándulást, azzal a céllal, hogy jobban megismerjék egymás egyházi életét és elköteleződjenek a jövőbeni testvéri kapcsolatok ápolása mellett. A látogatás minden résztvevő megítélése szerint jól illeszkedik a 2017-es jubileumi év által meghirdetett tervek közé.

Túl a bocsánatkérésen

2013. március 21. - (Kocur László - Új Szó)

Szlovákiában nagyon komoly belpolitikai problémák lehetnek, ha a kormányzat egy olyan súlyos kérdést dobott be a kommunikációs térbe, mint a Beneš-dekrétumok. A kérdést a szlovák diplomácia vezetője vetette fel egy cseh lapinterjúban. Miroslav Lajčák kijelentéseitől teljesen függetlenül kárpótlási keresettel éltek egy cseh bíróságon a világhírű cipőgyáros, Jan Baťa utódai a dekrétumokból következő vagyonelkobzás miatt. Nem csekély, de állami léptékkel mérve nem is jelentős, 56 millió koronás kártérítést követelnek. Két variáció egy témára. Az első kérdés, amely ilyenkor felvetődik, hogy kire is kell figyelni dekrétumügyben, az azok sérthetetlenségét rezzenéstelen arccal hangsúlyozó Robert Fico kormányfőre, vagy a technokrata, párton kívüli külügyminiszterére? Nyilván egy ilyen problémakört nem kommunikálhat Robert Fico arculat és szavazatvesztés nélkül. Haa helyzet netán melegre fordulna, az egészet Lajčák nyakába lehet varrni, aki bár európai formátumú karrierdiplomata, de nem párttag, így akár fel is áldozható. A teljesen naiv szemlélő akár azt is gondolhatná, hogy a magyar-szlovák kapcsolatok most jutottak el arra a szintre, hogy fel lehet vetni egy ilyen súlyos, az egyik felet erősen traumatizáló kérdést, holott az ország miniszterelnökét ugyanúgy hívják, mint 2006 és 2010 között. De hagyjuk a meddő oknyomozást/találgatást. A cseh példa azt is mutatja, hogy ebben a helyzetben a bicsibocsi talán kevés lesz. A bocsánatkérés, ha megtörténne, elsősorban szimbolikus jelentőséggel bírna. Akik átélték, hogy településüket körülzárják a katonák és a lakosokat állat módjára hajtják el, vagyonukat hátrahagyva bevagonírozzák őket az ismeretlen úti cél felé, ahol aztán valójában rabszolgasorban dolgozhattak a „jégtörő februárig”, azok számára egy bocsánatkérés lenne a minimum. A cseh példa viszont újra rávilágít arra, amire elsősorban Vadkerty Katalin kutatásai hívták fel a figyelmet: a Beneš-dekrétumok alapján végrehajtott vagyonelkobzás az egyik legnagyobb kollektív gazdasági bűncselekmény (is) volt. Így abban egyet kell értenünk Miroslav Lajčákkal, hogy a Beneš-dekrétumok kérdését nem lehet csak bocsánatkéréssel lezárni. A gazdasági kártérítés kérdését is fontolóra kellene venni.

Cseh lap: Prága segítsen Pozsonynak és Budapestnek a Beneš-dekrétumok ügyében

2013. március 22. - (mti)

Csehországnak segítséget kellene nyújtania Szlovákiának és Magyarországnak, hogy megegyezzenek a Beneš-dekrétumok ügyében, mert a cseh példa nélkül Szlovákiában semmiféle dekrétum nem lenne - írta pénteki jegyzetében a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap. „Sok olyan dolog van, amiért a szlovákok hálásak lehetnek a cseheknek. Ugyanakkor olyan dolgok is vannak, amiért a szlovákoktól bocsánatot kellene kérnünk. Ezek közé tartoznak a Beneš-dekrétumok, amelyek soha semmi jót nem hoztak Szlovákiának” - állítja A Beneš-dekrétumok behozatal volt Csehországból című jegyzetében Lubos Palata, a lap kommentátora. Lehet vitatkozni azon - fejti ki a szerző -, van-e valami jó abban, hogy a dekrétumok Csehországban véget vetettek a csehek és a németek több száz éves együttélésének. És azon, hogy érték-e az, hogy a cseh etnikum által lakott terület egyharmaddal kibővült. Bár éppen ezen a területen a csehek leginkább a romákkal osztoznak, ami ennek az etnikai tisztogatásnak talán az egyik legnagyobb ellentéte. „A szlovákoknak azonban (a dekrétumok) ennyit sem hoztak. A szlovákiai magyarok hathetede a következő 'lakosságcsere' ellenére is Szlovákiában maradt. A dekrétumok a kollektív bűnösséggel, amely a szlovákiai magyarok esetében még nehezebben indokolható, mint a csehországi németek esetében, csak jól látható igazságtalanságot és sérelmet hoztak a szlovákok és a magyarok viszonyába” - mutat rá Palata. Úgy véli: Szlovákiában a Beneš-dekrétumok ráadásul megerősítették a második világháború azon téves értékelését, hogy a szlovákok a háború győztesei, míg a szlovákiai magyarok - a dekrétumok által „kollaboránsoknak és árulóknak” minősítve - a háború vesztesei közé tartoznak. Az igazság az, hogy Horthy (Miklós) és (Jozef) Tiso rendszereinek nincs mit egymás szemére hánynia. „A szlovákok 'győztesek' közé sorolását Edvard Beneš ügyes diplomáciája, és igen, egy kicsit tán a Szlovák Nemzeti Felkelés védte meg. Ez utóbbi egyike a háború alatti Szlovákia sötét történelmében ritka pozitív eseményeknek” - szögezi le közép-európai kérdésekkel rendszeresen foglalkozó Palata. Szerinte most, amikor rendeződött a cseh-bajor viszony, amelynek eddigi csúcsát Petr Nečas cseh miniszterelnöknek a müncheni parlamentben elmondott beszéde jelenti, „jó irányt vett a szlovák-magyar megbékélés is”. „Ahogy Miroslav Lajčák külügyminiszternek a Lidové Novinynek adott interjújából kiderült, nyilvánvaló, hogy magyar partnerével, Martonyi Jánossal képes megtalálni a múlt sötét oldalaiért a kölcsönös bocsánatkérés formáját. A csehek részéről szinte kötelesség segítséget nyújtani a két országnak ehhez a történelmi megállapodáshoz. Mert a csehek, illetve a németekkel való bánásmódjuk példája nélkül Szlovákiában semmiféle dekrétum nem lenne” - zárja jegyzetét a Lidové Noviny.

A sérelmek szavatossága

2013. március 20. - (Veres István - Új Szó)

Vajon meddig fogják az embereket érdekelni az olyan témák, mint a Beneš-dekrétumok, Trianon vagy a többi obligát történelmi sérelem? Hétfőn mindenki felkapta a fejét arra, hogy a szlovák külügyminiszter elképzelhetőnek tartja a kérdés lezárását, megbeszélését, vagy a bocsánatkérést (ki hogyan értelmezi). Közben talán mindenki tudja, napi gondjaink ezzel nem oldódnak meg. Arról nem is beszélve, hogy a dekrétumokat a szlovák kormánynak eszébe sincs kidobni a szlovák jogrendből. De még ha ki is dobnák, mi változna? Néhány asztaltársaságnak eggyel több oka lenne koccintani az esti iszogatásnál, a történelemkönyvekbe pedig bekerülne egy újabb dátum. Gyerekek, ezt írjátok a füzetbe is: ekkor törölte el Szlovákia véglegesen a Beneš-dekrétumokat. Még ma is jócskán élnek azok közül, akik a dekrétumok hatását a bőrükön érezték, nekik nyilván szolgáltatnának ezzel a politikusok némi erkölcsi elégtételt. De talán nem ezen az úton kellene elindulni. Ha valamelyik jelenlegi szlovák kormánytag nagy nehezen ki is nyögne néhány közhelyet bocsánatkérés gyanánt, utána egyből azt hinné, hogy valami óriási tettet hajtott végre. Sokkal hasznosabb lenne, ha a dekrétumok ügyét azzal simítanák el, hogy a szlovákiai kisebbségek jogállásáról, kultúrájáról (ne adj isten önrendelkezéséről) elfogadnának néhány példaértékű törvényt, hogy elmondhassák: nem volt egy szép húzás a háború utáni kitelepítés, de nézzétek csak, manapság teljesen máshol tartunk, és olyan jó itt a kisebbségeknek, hogy megfordult az elvándorlás, nem Magyarországra költöznek tömegesen az itteni magyar fiatalok, hanem a magyarországiak jönnek ide. Ez az, ami egy darabig biztosan nem lesz. Mire pedig lehetne, addigra talán már senkit nem fog érdekelni az egész dekrétumosdi. Vegyük csak a törököket, akik 150 évig sanyargattak minket, vagy a Habsburgokat, akik 400 évig ültek a nyakunkon. Ha egy miniszter most idejönne Törökországból vagy Ausztriából azzal a céllal, hogy bocsánatot kérjen ezek miatt a sérelmek miatt, valószínűleg jót nevetnénk rajta. Ebből egy dolog következik, hogy a történelmi sérelmek is csak olyanok, mint a legtöbb árucikk az élelmiszerboltban. Egy idő után lejár a szavatosságuk.

A. Nagy Lászlót Zsigárdon faggatták

2013. március 20. - (Bartalos Éva - Új Szó)

Mennyire elégedett a kisebbségi kormánybiztosi jogkörökkel, hogyan látja a kisebbségek sorsát Szlovákiában - egyebek közt erről is kérdezték A. Nagy László kisebbségi kormánybiztost Zsigárdon. A kötetlen beszélgetés során, melyet a helyi Kulturális Közösségi és Tájékoztató Központban tartottak, az is kiderült, mit gondol Robert Fico maticás beszédéről. A. Nagy pozitívan értékelte az elmúlt tíz hónap eredményeit. A Fico által meghirdetett cél - a kisebbségi status quo megőrzése általában véve jól teljesül. „Stabilizálódott a hivatal munkatársi gárdája, szakértőket vettünk fel” - mondta a kormánybiztos. A kisebbségi kultúra támogatásáról elmondta, idén nem lesz gond, a pályázók időben megkapják a pénzt. Hozzátette, a magyar kisebbségnek szánt 2 470 000 euróból minden ötödik pályázatot tudnak támogatni, elsősorban a közösségépítő, tehetségfejlesztő rendezvényeket. A találkozón részt vett Bukovszky László is, a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala Kisebbségi Főosztályának vezető munkatársa. A nyelvtörvény betartását is felügyeli a hivatal. „A polgármesterek általában a saját anyanyelvükön nem tájékoztatnak, az államnyelvtörvényt betartják, a kisebbségit viszont hanyagolják. A nyelvet nem büntetni, hanem művelni kell” - fejtette ki véleményét A. Nagy. Pénzbírságot csak többszöri felszólítás után szabnak ki. Az önkormányzatoknak, iskoláknak gyakran gondot jelent a kétnyelvű tájékoztatás. „A hivatal céljai közt szerepel a már meglevő szótárak bővítése, a pedagógiai szójegyzék lefordítása, erre megvan a pénzkeret” - mondta Bukovszky. A kormánybiztost Robert Fico februári maticás beszédéről is kérdezték. „A kormányfőtől találkozót kértem, hogy megtudjam, kire és mire gondolt a szónoklatában. Elmondta, nem a magyar kisebbségre utalt, sem azokra a kérvényekre és projektekre, amelyekkel a kisebbségi kormánybiztos hivatala foglalkozik. Nyugtatni próbált, hogy nem a kormánybiztosi hivatalt és nem a szlovákiai magyarokat érintette, de azt, hogy kinek szólt, nem tudtam meg. A véleményem továbbra is az, hogy a miniszterelnök beszéde nem kiegyensúlyozott politikai beszéd, a tartalmával nem értek egyet. Ez az ország nemcsak a szlovákok, hanem az összes állampolgár országa, mindegyikünket egyenlő jogok, egyenlő esélyek illetnek meg” - nyilatkozta lapunknak A. Nagy.

Gyárat építhet Szlovákiában a BMW

 

„Mindent vissza!” /Bocs, de a Táncsics-díjat is/ - „Nem, nem, soha!“

 

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=394019797363669&;set=a.165789530186698.33779.147596498672668&type=1&theater

Újraszentelték Pázmány Péter földi maradványait

2013. március 19. - (mti)

Bebizonyosodott, valóban Pázmány Péter, illetve Lippay György tetemét találták meg a Szent Márton-székesegyházban. Újraszentelték Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros és Lippay György esztergomi érsek földi maradványait a pozsonyi Szent Márton-székesegyházban hétfő este, a szertartással befejeződött a két magas rangú egyházi méltóság maradványainak közel három évvel ezelőtt kezdődött tudományos vizsgálata. A két esztergomi érsek sírkamráját, 19. századi feljegyzések alapján, még 2009 decemberében találta meg és tárta fel egy egyházi személyiségekből, történészekből és más szakértőkből álló magyar-szlovák kutatócsoport a Szent Márton-székesegyházban. Az azóta eltelt időben a két egyházi méltóság földi maradványainak azonosítási vizsgálata zajlott. Bár korábbi feljegyzések alapján valószínűsíthető volt, hogy Pázmány Péter földi maradványai a Szent Márton-székesegyházban nyugszanak, az azonban egészen három évvel ezelőttig kérdéses maradt, hogy pontosan hol helyezték el őket. Ennek tisztázása céljából alakult meg 2005-ben az a kutatócsoport, amely végül megtalálta a sírkamrát - mondta az MTI-nek a feltárás előzményei kapcsán Halkó József, a pozsonyi főegyházmegye segédpüspöke, a kutatócsoport egyik tagja. Hozzátette: a sírkamra feltárását komoly levéltári és könyvtári kutatások előzték meg, ezeket Käfer István, Kránitz Mihály és Hargittay Emil, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárai végezték el. A sírkamra feltárását követően régészek és más szakértők tudományos vizsgálatok egész sorának vetették alá a két egyházi méltóság maradványait. Ezek során sikerült bizonyítani, hogy az 1859-ben a templom akkori káplánja, Knauz Ferdinánd és segítői által egyszer már feltárt kriptában valóban Pázmány Péter, illetve Lippay György tetemét találták meg. A tudományos vizsgálatot lezáró, a pozsonyi Komensky Egyetem Hittudományi Karának épületében hétfő este tartott szakmai kollokvium előadói többek között arra is rámutattak, hogy bebizonyosodott: az 1637. március 19-én elhunyt Pázmány Pétert, az úgynevezett második végrendeletében meghagyottakhoz hűen, egy egyszerű, vélhetően dísztelen koporsóban, főpapi jelvények nélkül, piros reverendában temették el. A vizsgálat lezárását követően a két egyházi méltóság földi maradványait új fakoporsókban helyezték el, ezeket a Szent Márton-székesegyházban hétfő este zajlott egyházi szertartás keretében Stanislav Zvolensky, a pozsonyi főegyházmegye érseke újraszentelte. A koporsókat már a közeljövőben visszahelyezik a feltárt kriptába, amely műszaki okokból és a feltárási munkálatok további folytatása miatt a nyilvánosság számára nem lesz hozzáférhető.

Fico az államfőválasztást is megnyerné

 

Szlovákia közvetít az EU és Oroszország között

2013. március 19. - (bumm.sk)

Ülésezett az orosz-szlovák kormányközi együttműködési bizottság Moszkvában, ahol eldöntötték többek között, hogy orosz licensz alapján haditechnikát gyártanak majd Szlovákia területén. Minderről Jozef Migaš, Szlovákia moszkvai nagykövete tájékoztatta az Oroszország Hangja című portált. „A tárgyalási jegyzőkönyvben a közös erőfeszítésekkel kapcsolatosan 65 pozíció szerepel. Fontos momentum az orosz és a szlovák gazdaság modernizálásáról elfogadott partnerségi program. Oroszországnak van ilyen jellegű szerződése az Európai Unióval, és az orosz - szlovák dokumentum ezt a szerződést mintegy kiegészíti. Aláírták a kulturális minisztériumok közötti egyezményt a 2013-2017-es időszakra és az idegenforgalom fejlesztéséről szóló memorandumot” - számolt be a szlovák nagykövet. Megállapodás született az energiatakarékos technológiákkal kapcsolatos közös vállalatokról, valamit villamosenergia-szállításról a Cseljabinszk és Voronyezs megyei erőművek logisztikai központjaiba. A tárgyalásokon magas szinten képviseltette magát a két ország kormánya, Dmitrij Rogozin, az orosz kormány alelnöke és Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter elnököltek az ülésen. A napirenden szerepelt a katonai együttműködésről szóló új szerződés is. A közeli időben várható számos egyezmény aláírása, amely értelmében licenc alapján orosz katonai technika gyártását kezdik meg Szlovákia területén. Tárgyaltak a Jaslovské Bohunice-i (Apátszentmihály) atomerőmű új kapacitásainak építéséről, valamint korszerű nukleáris üzemanyag szállításáról. „Rendkívül érdekeltek vagyunk az oroszországi atomipari szakemberekkel való együttműködésben. A bohunicei atomerőmű 1-es és 2-es blokkját kivonjuk az üzemeltetésből. Ez feltétele volt EU-s tagságunknak. Ezek szovjet technológia alapján készült blokkok. Számítunk az orosz szakemberekre. Döntés született arról, hogy a közeli jövőben kialakítunk egy közös csoportot, amely kijelöli a munkálatok menetét” - mondta el Migaš. A nagykövet elmondta, hogy Oroszország gyakorlatilag százszázalékosan elégíti ki Szlovákia nyersanyagigényeit ha a kőolajról, a földgázról és a nukleáris üzemanyagról van szó. „Természetesen keressük a diverzifikálási lehetőségeket. Ugyanakkor tudjuk, hogy Szlovákia számára napjainkban Oroszország a fő szállító.”

Kétséges a szlovák-magyar kiegyezés

A magyarok többsége a hosszú évszázados békés együttélés jegyében leginkább valamiféle szlovák-magyar történelmi kibékülést látna legszívesebben:

 

Kiegyezés? Velük?

2013. március 19. - (Nagy András - Új Szó)

Megvan a lehetőség a szlovák-magyar történelmi megbékélésre, állította egy hétfői interjúban Miroslav Lajčák. A szlovák külügyminiszter szerint itt az ideje, hogy pont kerüljön a vitás kérdések végére, csak mindkét félnek engednie kell egy kicsit, erről már egyeztetett is magyar kollégájával. Lajčák szerint Robert Fico és Orbán Viktor is remek politikus, így akár az is elképzelhető, hogy ők hozzák tető alá ezt a megegyezést. Amikor ezeket a gondolatokat olvastam, leesett az állam. Miroslav Lajčák külügyminiszter nagy tiszteletnek örvendő, európai formátumú technokrata-diplomata. Nem hiszem, hogy csak úgy handabandázna a témában, amikor tárgyalásokról beszél, de ha valaki az elmúlt hónapok eseményeit nézi, kötve hiszi, hogy Orbán Viktor és Robert Fico fogja tető alá hozni a megbékélési paktumot. Az persze igaz, hogy a két miniszterelnök eddigi találkozói után mindkét fél részéről csak dicsérő szavak hangzottak el. A két kormányfő sok mindenben egyetért, legyen szó a gazdaságról, a munkanélküliségről, az ellenzékkel szembeni politizálásról, vagy a demokráciával kapcsolatos világképről. Az igazán kényes témákat viszont szakértőikre bízták, azok meg „serényen” dolgoznak a megoldáson. Akinek még vannak illúziói a kétoldalú szakmai szintű egyeztetések kapcsán, annak figyelmébe ajánlanám a Bős-Nagymaros témájával foglalkozó bizottságot, amelynek tagjai kábé most ünnepelnék 20. közös évfordulójukat, ha közben párszor le nem cserélték volna mindkét oldalon a teljes tárgyalódelegációt. Persze megegyezés a mai napig nem született. De ott van a közös történelemkönyvek témája, a szakmai egyezség állítólag végül megszületett, de a politikai akarat hiányzott a happy endhez. Szó se róla, mi, szlovákiai magyarok szeretnénk leginkább, hogy végre megegyezzenek, legyen végre nyugalom. Ám annak az esélye, hogy ezt pont ez a két politikus fogja megtenni, szinte nulla. Sokkal valószínűbb, hogy Orbán és Fico egyfajta megnemtámadási szerződést kötött, mivel mindketten rájöttek, hogy a másik otthon elég erős ahhoz, hogy ne kelljen senkivel semmilyen kompromisszumot kötnie, és egy ilyen „elvtelen” szlovák-magyar egyezséggel saját nacionalista szavazóikat távolítanák el. Orbántól a Jobbik felé mennének, Ficótól meg talán az SNS-hez, vagy valami hasonló irányába. Így most a külügyminiszterek, a diplomaták feladata, hogy a lehető legtovább takargassák a semmittevést. Legkésőbb jövő tavaszig, hiszen akkor lesznek Magyarországon a parlamenti választások. Aztán majd meglátják. A külügyminiszterek pedig jó diplomaták módjára addig is altatják a dolgot, mert valószínűleg ezt kapták feladatul. Közben elszomorító, hogy mindkét kormányfő rendelkezik akkora politikai felhatalmazással, amellyel nyugodtan levezényelhetné a kiegyezést. Mindkét országnak, s leginkább nekünk, szlovákiai magyaroknak származna belőle előnyünk. De ez valószínűleg egyik fél rövid távú politikai céljai között sem szerepel. Hosszú távú, mi több, stratégiai célokat pedig legfeljebb a hatalom megtartása érdekében szokás gyártani itt, Közép-Európában. Azt sokan tudjuk, hogy Lajčák a Balkánon remek munkát végzett, de míg akkori főnökei brüsszeli nemzetközi stratégák voltak, ma ő és Martonyi János főnökei vérbeli káeurópaiak. Sajnos.

Új pályázati felhívás kiegészítés jelent meg a Magyar - Szlovák TéT programban való magyar részvétel támogatására

 

Fico látni akarja Jánošíkot az irodájában

2013. március 18. - (bumm.sk, pluska.sk, wikipedia)

A szlovák kormányfő lebontatta azt a falat irodájában, amelyet elődje, Iveta Radičová emeltetett annak érdekében, hogy eltakarja előle Juraj Jánošík szlovák betyár fajanszát. Ficonak nagy kedvence a rablóvezér. Radičová rögtön hivatalba lépésekor, 2011 márciusában eltakartatta az 1970-ből származó műalkotást, melynek szerzője Ignác Bizmayer szlovák „nemzeti művész”. Az előző miniszterelnök állítólag azért takarta el a művet, mert nem tetszett neki, hogy egy halott bárány is látható rajta. azt is mondta, hogy reméli, nem azért vannak ott a betyárok, hogy inspirálják a politikusokat. Radičová 2700 eurót fizetett a betyárvezért eltüntető gipszkarton falért, most Ficonak ugyanaz a cég ingyen távolította el. „Juraj Jánošík kivégzésének 300. évfordulója alkalmából úgy döntöttünk a Kormányhivatalban, hogy kiszabadítjuk Jánošíkot, ezért eltávolítottuk Radičová szarkofágját. Nekem nagyon tetszik Jánošík legendája, és nincs annyi legendánk, hogy rejtegessük őket. Képzeljék el, hogy a brit miniszterelnök valami hasonlót tenne Robin Hood-val” - írta állásfoglalásában Fico, aki 2008-ban - kormányfőként - kijelentette, hogy kormánya nagy példaképe a rablóvezér. Azt is mondta, hogy Jánošík volt az első szociáldemokrata. A betyár a legenda szerint amit a gazdagoktól elvett, odaadta a szegényeknek. Valójában rövid karriert futott be, és elsősorban azért akasztották fel, mert szolgált Rákóczi seregében. 1708-ban a trencséni csatában a császári csapatok vereséget mértek Rákóczi seregére, ő pedig fogságba esett, és kényszersorozás útján a császár szolgálatába került. Rabőrként szolgált a bitcsei várban, ahol megismerkedett az egyik fogvatartottal, Tomáš Uhorčík zsiványkapitánnyal. Jánošík később visszatért szülőfalujába, de amikor Uhorčík 1711-ben megszökött, beállt a bandájába. A zsiványok esküjét szeptember 29-én tette le. Többek között lovakat csempészett Lengyelországból. Később a zsiványok kapitányává választották, de nem sokáig töltötte be ezt a tisztséget, mert a liptói pandúrok 1713-ban elfogták. Kínzást sem nélkülöző bírósági tárgyaláson fosztogatás és a Rákóczi-szabadságharcban való részvétel vádjával halálra ítélték, és 1713. március 18-án Liptószentmiklóson kivégezték. A népi kultúra előtérbe kerülésével lett egyik-másik néphagyomány által tisztelt hős fokozatosan szlovák nemzeti hőssé. Eleinte más népi származású betyár neve is ismertté vált. A betyárok heroizmusa azonban csakhamar Juraj Jánošík személyében összpontosult, ő lett az új hős, aki a dacot és az erőt, a társadalmi és emberi igazságtalansággal való határozott ellenállást testesítette meg.

Szlovák dokumentumfilm: Történelemóra Trianonról

2013. március 18. - (Rudas Dóra - parameter.sk)

Hogyan néz ki a Trianonnal foglalkozó történelemóra a szlovák, a magyar és a szlovákiai magyar gimnáziumban? Mi a véleményük Trianonról a diákoknak, és hogyan látják ezt a kérdést a tanáraik? Hogyan képzelik el a két nép együttélését a fiatalok, és hogyan látják saját jövőjüket? Ezekre a kérdésekre keresi és találja meg részben a választ Dušan Trančík március 17-én bemutatott dokumentumfilmje, amit hamarosan a Szlovák Televízió nézői is láthatnak.

Szlovák dokumentumfilm, 2013, 60 perc - Rendező: Dušan Trančík - STV, Dvojka, 2013. március 27. 19:55

A magyar és a szlovák történészek lassan két évtizede ígérik a közös történelemkönyv megjelentetését. A szakemberek szerint hamarosan elkészül a tanulmánykötet, és ennek segítségével a szlovák és magyar gyerekek, Szlovákiában és Magyarországon egyaránt, árnyaltabban ismerkedhetnek majd meg közös történelmünk legvitatottabb pontjaival. A kiadvány egyik legizgalmasabb témája bizonyára a trianoni döntés lesz, és remélhetőleg mindenki számára egyértelműen kiderül, miért látják és értékelik homlokegyenest másként a szlovákok és a magyarok1920. június 4-ét. Dušan Trančík szlovák rendező nem várta meg a közös történelemkönyvet. Két évvel ezelőtt úgy döntött, szlovákiai szlovák és magyar iskolákban, valamint magyarországi gimnáziumokban faggatja arról a diákokat, hogy szerintük mit jelentett a szlovák és a magyar népnek Trianon. Elsősorban arra volt kíváncsi, hogy a szlovák diákok mennyire tudják magukat beleélni a háborút és területeket vesztett magyarság helyzetébe, a magyar gimnazisták pedig mennyire képesek elfogadni, hogy a Monarchiában élő nemzetiségek, így a szlovákok is önrendelkezésre vágytak. A megszólaló diákok meglepő érettséggel, megalapozott ismeretekkel, politikumot és politikusokat felülmúló bölcsességgel beszélnek a kérdésről. De nem csak Trianonról, hanem a két nép több évszázados együttéléséről, a sztereotípiákról, az előítéletekről és a mindennapi együttélés tapasztalatairól is. A Magyarországon és Szlovákiában forgatott dokumentumfilmből ugyanakkor az is kiderül, hogy a szlovák és a magyar gimnazisták - mindegy, hogy Magyarországon vagy Szlovákiában élnek-e -, a jövőjükről nagyjából egyformán gondolkodnak, ugyanazok a problémák és gondok foglalkoztatják őket. Mindkét országban aggódnak amiatt, hogy lesz-e munkájuk, elfogadható megélhetésük. Mindkét országban elégedetlenek az oktatási színvonalával és jövőjüket nagy százalékban nem Magyarországon vagy Szlovákiában, hanem a kontinens nyugati felében képzelik el. Nézőként csak reménykedhetünk, hogy nagyon sok gimnáziumban tanítják úgy a történelmet, ahogyan azt Dušan Trančík dokumentumfilmjében láthatjuk. És ha kicsit hiányérzetünk van, amiért a magyarországi diákok kisebb teret kapnak, ez csak azért van, mert a Magyarországon megszólított középiskolák nagy része visszautasította a forgatás és együttműködés lehetőségét. A Szlovák Televízió segítségével remélhetőleg nagyon sok diákhoz, tanárhoz és szülőhöz is eljut a Történelemóra, amit 2013. március 27-én a Kettes (STV, Dvojka) csatorna vetít le 19:55 perces kezdettel.

Árvízre készül a magyar és a szlovák katasztrófavédelem - Sárospatakon egyeztettek

 

Keservesen felmondta a szolgálatot a magyar katasztrófavédelem

2013. március 19. - (sme.sk / parameter.sk)

A múlt hét végi hóvihar során az ország egész katasztrófavédelmi rendszere keservesen felmondta a szolgálatot - olvasható a sme.sk hírportál keddi írásában. „Pintér Sándor magyar belügyminiszter véleménye valószínűleg jobban meglepte a polgárokat, mint a hó. Vasárnapi sajtótájékoztatóan a viharra való gyors reagálás miatt dicsérettel illette saját tárcáját” - olvasható Peter Morvay írásában. Magyarországon múlt hét csütörtökön 14:30-kor zárták le a hófúvások miatt az M7-es és M1-es autópályát, fél órával később pedig katasztrófahelyzetet hirdettek ki. A sajtó szerint a miniszter döntésével 20 órát késett. Csütörtökön a belügyminisztérium oldalán egyáltalán nem adtak hírt az időjárásról és az ezzel kapcsolatos eseményekről. A katasztrófa kihirdetéséről csak másnap délelőtt tájékoztatták a nyilvánosságot. Kamionstopról, illetve az autópályák lezárásáról pedig csak Pintér Sándor nyilatkozott, ez pedig nem felelt meg a valóságnak. Ezzel ellentétben, a médiában olyan sofőröket szólaltattak meg, akik csütörtök este indultak útnak az autópályán, mivel sehol nem találtak arról információt, hogy vannak-e útlezárások az adott szakaszon. Egyébként aki akart, tájékozódhatott volna például az interneten, tehát azok sem teljesen vétlenek, akik ilyen időben útnak indultak. „Viszont ezen egyáltalán nem változtat, hogy a hivatalok, és az egész ország katasztrófavédelmi rendszere a múlt hét végén keservesen felmondta a szolgálatot” - olvasható a SME írásában. A közszolgálati televízióban a hóvihart érintő történések helyett péntek délután a szokásos ünnepi műsort adták, vagy történelmi filmeket. Ebben az időpontban egyesek már a tizenötödik órája vesztegeltek a hó fogságban a különböző közutakon. „A különböző mulasztásoknak közös okuk van: a szakembereket mindenhol lojális pártkáderekre cserélték le” - véli Peter Morvay.

Hóhelyzet-kommunikáció - A szlovák hatóságok egy fokkal jobban kezelték

 

Beneš-dekrétumok

Lajčák: Nem lehet csak bocsánatkéréssel lezárni

2013. március 20. - (mti)

Szlovákia készen áll arra, hogy olyan érzékeny témáról is tárgyaljon Magyarországgal, mint a Beneš-dekrétumok, ám ez komplexebb ügy, mint a cseh-német kiegyezés esetében, így nem lehet egy bocsánatkéréssel lezárni - mondta Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter a SITA szlovák hírügynökségnek nyilatkozva szerdán. A szlovák diplomácia vezetője a hírügynökség kérdésére adott válaszában arra reagált, amit Martonyi János külügyminiszter előző nap a Beneš-dekrétumok kérdésével összefüggésben mondott. Martonyi kedden az MTI kérdésére megerősítette: múlt heti pozsonyi tárgyalásai során felvetette a Beneš-dekrétumok kérdését szlovák partnerének azzal, hogy „a kölcsönös kiengesztelődéshez és a múlt lezárásához vezető útra a szlovákiai magyarok irányába történő bocsánatkéréssel kellene lépnünk”. Miroslav Lajčák a téma kapcsán hangsúlyozta: Szlovákia ma készen áll arra, hogy olyan érzékeny témákról is tárgyaljon Magyarországgal, mint a Beneš-dekrétumok kérdése, és amennyiben erre mindkét ország felkészült, akkor a kérdést le is lehet zárni. Ugyanakkor hozzátette: „Komplexebb ügyről van szó, mint a cseh-német kiegyezés esetében, ezért ez biztosan nem arról szól, hogy Szlovákia kérjen bocsánatot és ezzel az egész le van zárva.” „Leülhetünk, hogy elmondjuk egymásnak, mit kell tenni ahhoz, hogy egyszer és mindenkorra lezárjuk ezt a fejezetet” - jegyezte meg a szlovák külügyminiszter. Megjegyezte: Szlovákia a világháború utáni rendezés részeként tekint a Beneš-dekrétumokra, és azért tartja azokat „megnyithatatlannak”, mivel soha nem fogadhatná el a második világháború eredményeinek kétségbe vonását. Létre lehetne hozni ugyan azoknak a kérdéseknek a listáját, amelyek kapcsán a másik fél elnézést kérhetne, ám (a követendő) út nem erre vezet - vélte a szlovák külügyminiszter.

Mit kérhet Szlovákia a Beneš-dekrétumokért szóló bocsánatkérésért?

Nagy visszhangot váltott ki a szlovák külügyminiszter kijelentése a szlovák-magyar kiegyezés lehetőségéről. Berényi József MKP-elnök és Szarka László történész véleményét ismertetjük:

 

Rafaj: Magyarország kérjen bocsánatot a történelmi sérelmekért

2013. március 20. - (mti)

A szlovák politikai paletta szélsőjobboldalán helyet foglaló, parlamenten kívüli Szlovák Nemzeti Párt felszólította Magyarországot, hogy kérjen bocsánatot a Szlovák Köztársaságtól a történelmi sérelmekért. A szlovák közszolgálati TASR hírügynökség Rafael Rafajnak, az SNS első alelnökének a kijelentésére hivatkozott, aki szerdán Martonyi János külügyminiszter korábbi, a Beneš-dekrétumok kérdésével összefüggésben tett kijelentésére kívánt reagálni. Martonyi kedden az MTI kérdésére megerősítette: múlt heti pozsonyi tárgyalásai során felvetette a Beneš-dekrétumok kérdését szlovák partnerének azzal, hogy „a kölcsönös kiengesztelődéshez és a múlt lezárásához vezető útra a szlovákiai magyarok irányában történő bocsánatkéréssel kellene lépnünk”. A szlovák párt alelnöke Martonyi János és Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter múlt heti találkozójával kapcsolatban azt hangoztatta: Szlovákia és Magyarország kapcsolatai továbbra is a „hideg irredentista front” befolyása alatt állnak, és ezen semmit sem változtatnak a két ország külügyminisztereinek „meleg mosolyai.” Hozzátette: szomorúnak tartja, hogy Miroslav Lajčák a parlament felhatalmazása nélkül, a Mladá Fronta Dnes és a Lidové Noviny című cseh napilapoknak adott interjújában gyakorlatilag megkérdőjelezte a pozsonyi törvényhozás által 2007-ben hozott törvénynek a tartalmát, amely a második világháború utáni rendezésről szóló dokumentumok érinthetetlenségéről rendelkezik. A szlovák miniszter az említett hétfői interjúban azt közölte, ma már elképzelhető, hogy Szlovákia és Magyarország kiegyezzen a Beneš-dekrétumok ügyében.

Martonyi szerint bocsánatkérés illeti a magyarokat

2013. március 19. - (mti)

Martonyi János magyar külügyminiszter kedden megerősítette, múlt heti pozsonyi tárgyalásai során felvetette a Beneš-dekrétumok kérdését szlovák partnerének azzal, hogy „a kölcsönös kiengesztelődéshez és a múlt lezárásához vezető útra a szlovákiai magyarok irányába történő bocsánatkéréssel kellene lépnünk”. Edvard Beneš csehszlovák államfőnek a második világháború után kiadott dekrétumai alapján telepítettek ki hárommillió szudétanémetet és hurcoltak meg félmillió szlovákiai magyart. Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg a Külügyminisztériumot, hogy Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter a Mladá Fronta Dnes és a Lidové Noviny című cseh napilapokban hétfőn megjelent interjújában azt közölte, ma már elképzelhető, hogy Szlovákia és Magyarország kiegyezzen a Beneš-dekrétumok ügyében. A szlovák miniszter arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e Pozsony részéről egy olyan bocsánatkérés a szlovákiai magyaroktól, mint amilyet 1990-ben a kárpáti németek irányában fogalmazott meg a szlovák kormány, kifejtette: „Igen. Ám Magyarországgal kapcsolatban lényegesen összetettebb ügyről van szó. Az ilyesmihez két félre van szükség. Ahhoz, hogy ilyen érzékeny dolgok megoldódjanak, ki kell alakítani a megfelelő légkört. Két éve ez még elképzelhetetlen volt. Ma már elképzelhető.” Lajčák szerint Pozsonynak érdeke, hogy a cseh-német kiegyezéshez hasonlóan szintén rendezze a dekrétumok ügyét Budapesttel. Martonyi János erre utalva kedden az MTI-vel azt közölte, egyetért szlovák kollégájával abban: a két ország között erősödő bizalmi viszony és az intenzív kormányközi kapcsolatok lehetővé teszik, hogy azok a témák is napirendre kerüljenek, amelyek tekintetében a felek álláspontja alapvetően ellentétes volt egymással. Elmondta, megbeszéléseik során megerősítették, hogy a kérdés rendezése közös érdek. Martonyi János közölte azt is, örömmel nyugtázta, hogy Miroslav Lajčák úgy nyilatkozott, a cseh-német kiegyezéshez hasonlóan Pozsony is lehetőséget lát a dekrétumok problémájának rendezésére Budapesttel. Martonyi János a múlt heti pozsonyi útja során ellátogatott a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) székházába, ahol hangsúlyozta, bizonyos kérdésekben jelenleg a csendes diplomácia eszközei célravezetőek. Hozzátette: megelégedéssel nyugtázta, hogy Berényi József, az MKP elnöke is úgy nyilatkozott: „megjelent az első reménysugár, hogy kezelni lehet ezt az érzékeny kérdést”. Martonyi János szerint a szlovák külügyminiszter nyilatkozata további alapot ad arra, hogy a Beneš-dekrétumok ügyét rendezni tudják. „A kollektív bűnösség elve még történeti összefüggésben is elfogadhatatlan a mai Európában” - fűzte hozzá.

Lajčák: Elképzelhető kiegyezés dekrétumügyben

2013. március 18. - (mti)

Ma már elképzelhető, hogy Szlovákia és Magyarország kiegyezzen a Beneš-dekrétumok ügyében - állítja Miroslav Lajčák külügyminiszter abban az interjúban, amely a Mladá fronta Dnes és a Lidové noviny című cseh napilapokban jelent meg hétfőn. A miniszter arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e Pozsony részéről egy olyan bocsánatkérés a szlovákiai magyaroktól, mint amilyet 1990-ben a kárpáti németek irányában fogalmazott meg a szlovák kormány, kifejtette: „Igen. Ám Magyarországgal kapcsolatban lényegesen összetettebb ügyről van szó. Az ilyesmihez két félre van szükség. Ahhoz, hogy ilyen érzékeny dolgok megoldódjanak, ki kell alakítani a megfelelő légkört. Két éve ez még elképzelhetetlen volt. Ma már elképzelhető.” Lajčák szerint Pozsonynak érdeke, hogy a cseh-német kiegyezéshez hasonlóan szintén rendezze a dekrétumok ügyét Budapesttel. „Ezt el tudom képzelni. A csehek Németországhoz való viszonyának, illetve a szlovákok Magyarországhoz való viszonyának ugyanazok a történelmi alapjai. Jó lenne, ha megtalálnánk a módját annak, hogy miként zárjuk le a Beneš-dekrétumok ügyét Magyarországgal is. A témát pedig ráhagyhatnánk a történészekre. Mindig rossz, amikor a politikusok helyettesítik őket. Erről is beszéltünk az elmúlt napokban Martonyi János külügyminiszterrel. Jó irányba haladunk” - válaszolta Lajčák. „Az ok, amiért ragaszkodunk (Szlovákia) a Beneš-dekrétumokhoz az az, hogy számunkra ezek össze vannak kötve a második világháború eredményeinek értelmezésével. A dekrétumok megkérdőjelezése a revizionizmus kezdetét jelentené” - mondta Lajčák, arra válaszolva, miért ragaszkodik Szlovákia olyan görcsösen a Beneš-dekrétumokhoz, úgy, mint a csehek, holott a szlovákok a magyarokat nem űzték el és szinte vagyont sem kellene nekik visszaadni. Edvard Beneš csehszlovák államfőnek a második világháború után kiadott dekrétumai alapján telepítettek ki hárommillió szudétanémetet és hurcoltak meg félmillió szlovákiai magyart. Arra a felvetésre, miért hallgat Szlovákia akkor, amikor számos európai állam a hatalommal való visszaélések miatt bírálja Orbán Viktor kormányát, a szlovák diplomácia vezetője azt mondta „nagyon érzékeny kérdésről van szó”. Rámutatott: Pozsony nagyon érzékeny arra, amikor a magyarok a szlovákiai belpolitika fejleményeket értékelik, s nyilván így van ez a magyar oldalon is. Az egyes országok belpolitikai fejleményeinek értékelésére megvannak a megfelelő európai intézmények. „Bár vannak országok, amelyek véleményt nyilvánítanak, mi nem kívánunk véleményt mondani, mert Budapesten ezt sokféleképpen értelmezhetnék” - szögezte le Lajčák a cseh lapoknak adott interjújában.

Ukrán párt: Legyen nyilvános a képviselők nemzetisége

2013. március 22. - (mti)

A nacionalista Szabadság párt két képviselője pénteken azzal a kéréssel fordult az ukrán parlament elnökéhez, hogy tegye nyilvánosan hozzáférhetővé a törvényhozás tagjainak nemzetiségét. Andrij Mohnik és Leontyij Martinyuk ezt „fontos társadalmi érdeknek” nevezte. „Az ukránoknak és a kisebbségekhez tartozóknak tudniuk kell, van-e a törvényhozásban olyan, aki velük azonos nemzetiségű, akihez nemzetiségi jogaik védelméért fordulhatnak” - jelentette ki Martinyuk. Szerinte volt már példa arra, hogy közzétették a képviselők nemzetiségét, például a független Ukrajna második parlamentje tagjaié megtalálható a törvényhozás honlapján. A képviselőknek a parlament hivatalában leadott személyes adatlapján fel van tüntetve nemzetiségük, ennek közzétételét követelik Volodimir Ribak házelnöktől. A kormányzó Régiók Pártja egyik képviselője viszont január végén törvénytervezet nyújtott be, amely épp ellenkezőleg, tiltaná az olyan személyes adatok nyilvánosságra hozatalát, mint amilyen a nemzetiség, a vallási meggyőződés, az iskolai végzettség és az egészségi állapot.

A Milla demonstrációja Budapesten

Tamás Gáspár Miklós: Meg kellene fontolni a 2014-es választás bojkottját

2013. március 17. - (mti)

Tamás Gáspár Miklós filozófus szerint a magyar demokratáknak meg kellene fontolnia a 2014-es országgyűlési választás bojkottját, mert szerinte annak „előre megírt” eredményével csak Orbán Viktor további hatalmát legitimálnák. A filozófus erről a Milla vasárnap délutáni, a budapesti Kálvin téren tartott demonstrációján beszélt. Az Egymillióan a magyar sajtószabadságért, ismertebb nevén a Milla egyesület a március 15-én a rendkívüli időjárás miatt elmaradt rendezvény helyett szervezett vasárnapra a tüntetést a „tisztességes kormányzásért”. Az „Azért a víz az úr” mottóval meghirdetett demonstráción Tamás Gáspár Miklós a határon túli, kettős állampolgárságú magyarokat arra hívta fel, ne szavazzanak jövőre esedékes választáson. Úgy fogalmazott, „kedves kisebbségi magyarok, ne szavazzatok, kedves magyarországi magyar demokraták, gondoljátok meg, nem kellene-e inkább bojkottálni ezt a választást, amelynek az eredményét előre megírták”. Elmondta, úgy látja, ha mégis részt vesznek a választáson, azzal a mostani kormány „további 4, 8, 12, 16 esztendejét” legitimálják. Véleménye szerint inkább „alternatív” megoldásokon kellene gondolkodni, ezek között sztrájkokat, népszavazásokat, tömegtüntetéseket, békés, erőszakmentes eszközöket említett. Tamás Gáspár Miklós szerint a határon túli magyarok kettős állampolgársága arra szolgál, hogy „előállítsák a kék cédulák százezreit”. A filozófus szerint a tüntetéseken már nem csak kérdésekre, hanem válaszokra is szükség van. Példaként említette az ELTE Bölcsészettudományi Karán a napokban kihelyezett felirat: „Zsidók, az egyetem a miénk! üdvözlettel a magyar hallgatók”. Közölte, ő erre azt a választ adja: „Kedves nyilasok, az egyetem mindenkié! üdvözlettel a magyar baloldal”. Tamás Gáspár Miklós szerint a demokratikus ellenzéki pártoknak ott kellene hagyniuk az Országházat, hogy „ne szolgáljanak fügefalevéléként a zsarnokságnak”, és csatlakozniuk kellene a civil társadalomhoz. „Gyertek ki az utcára és akkor nem lesz ellentét a független politikai mozgalmak és a politikai pártok között” - mondta. Majtényi László alkotmányjogász arról beszélt, úgy látja, Magyarországon a demokrácia és az alkotmányosság fundamentumai összetörtek, és óráról órára mállik szét a szabad élet minden kelléke. Szerinte „Magyarország 2013. március 15-én még nem diktatúra, de az állásra már van jelentkező”. Azt hangoztatta, olyan országban akarnak élni az emberek, „amelynek az alkotmánya az alkotmányos jobboldal és az alkotmányos baloldal közös műve”. Elmondta, tudomása szerint Áder János államfő már aláírta az „alkotmányosság megszüntetését jelentő negyedik módosítást”. Az 1848 márciusi forradalom követeléseire utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy az akkor megfogalmazott 12 pont mindegyike alkotmányos követelést fogalmazott meg. Ma mi is alkotmányt követelünk - fűzte hozzá. A rendezvényen több civil szervezet képviselője is felszólalt. Antoni Rita, Nők Lázadása csoport nevében egyebek mellett női kvótát, nőjogi ombudsmant, abortusz-szabadságot és a párkapcsolati törvény megalkotását követelte. Nagy Ferenc, a Börtön helyett lakhatást csoport aktivistája a szervezet „szociális 12 pontját” olvasta fel. Ezek közé sorolta, senkit ne lehessen büntetni szociális helyzete miatt, valamint azt, hogy az aluljárókat „mindenki arra használja (..), amire csak akarja, egészen addig, amíg nem sérti kifejezetten valaki más ugyanezen jogát, és nem tesz kárt a köztulajdonban”. Setét Jenő, az Ide tartozunk roma közösségi hálózat aktivistája egyebek mellett arról beszélt, hogy a cigányok valamennyi magyar szabadságharcban részt vettek, ám róluk nem emlékeznek meg a magyar közoktatásban. Az 1848-as követeléseket idézve a törvény előtti egyenlőséget hiányolta, példaként említve, hogy „Kelet-Magyarországon letöltendő büntetés jár azért, amiért Nyugat-Magyarországon megrovás vagy figyelmeztetés”. Felvetette azt is: „testvéri dolog-e uszítókat kitüntetni, államilag elismerni?” Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke azt mondta, nincs még egy olyan ország a világon, ahol eredményes lehet az oktatási rendszer, ahol „főokosok a főokos-központból” határozzák meg, hogy kinek mikor milyen képzésre van szüksége. „Nem kell retro oktatásirányítás, nem kell kinyilatkoztatás” arról, milyen szakmákat kell támogatni - mondta, hozzátéve: azt a képzést kell támogatni, amiből az ember el tudja tartani a családját, ahhoz pedig hogy erre képes legyen, piacképes munkahely kell, nem pedig közmunkahely. Az MTI tudósítóinak beszámolója szerint a demonstráción számos nemzetiszínű, európai uniós zászlót, több MSZP-s zászlót, valamint kormányellenes transzparenseket lehetett látni, sok tüntető viselt kokárdát. Az MTI munkatársai a tüntetők között látták Bajnai Gordont, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség vezetőjét, Kunhalmi Ágnes szocialista elnökségi tagot, Mécs Imre volt SZDSZ-es, majd MSZP-s országgyűlési képviselőt, Balázs Péter volt uniós biztost, a Bajnai-kormány egykori külügyminiszterét. A tüntetés után a Kistehén zenekar adott koncertet.

Dwa bratanki /?/ - „...adj nekünk egy lengyel Orbánt!” - Két jó barát /?/

Pénzvisszatérítés - Feljelentés - Horrorisztikusra sikerült az amúgy is időközben lefújt március 15-i nemzeti ünnepre különvonattal érkező lengyelek hazatérése:

 

Szlovákia budapesti nagykövete is antirasszista díjat kap

2013. március 17. - (nol.hu)

A faji megkülönböztetés elleni küzdelem világnapján, március 21-én adják át a Radnóti Miklósról elnevezett Antirasszista-díjat Budapesten. Az ünnepséget az utóbbi években kitiltották a magyar Parlament épületéből. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége 2000-ben alapította a Radnóti Miklósról elnevezett díjat. Azoknak ítélik oda, akik „véleményformáló kiállásukkal, munkásságukkal, személyes példamutatással fellépnek a rasszizmus, az antiszemitizmus, és a kirekesztés bármely formája ellen”. Az elismerést minden évben március 21-én adják át. Egy 1966-ban született ENSZ-döntés alapján ugyanis ekkor van a faji megkülönböztetés elleni küzdelem világnapja. A Radnóti Miklós Antirasszista-díj alapítói felhívják a figyelmet arra: „változatlanul érzékelhetőek olyan folyamatok a világban és Magyarországon, melyeknek káros következménye az egyes embercsoportok kitaszítása lehet.” Az ünnepséget korábban a Parlamentben tartották, az országgyűlés mindenkori elnökének közreműködésével. A jelenlegi házelnök azonban - ahogy a szervezet vezetői fogalmaznak - kitiltotta a rendezvényt az ország házából, mert „nem tud azonosulni azokkal az elvekkel, amelyeket a díj alapítója képvisel.” Így aztán a XIII. kerület önkormányzata ajánlotta fel a Radnóti Miklós Művelődési Központ színháztermét a rendezvényre. Az idei díjazottak: Peter Weiss, a Szlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete, Horváth János professzor, a Parlament korelnöke, Drucker Tibor nyugalmazott könyvkiadó, holokauszt túlélő, Kiss Péter korábbi miniszter, Farkasházy Tivadar matematikus, közgazdász, újságíró, Kerecsényi Zoltán, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének alelnöke, Lebovits Imre a Budapesti Műszaki Egyetem könyvtárának nyugalmazott főigazgatója, Németh Péter, a Népszava főszerkesztője, Sas József színész, rendező. Az elismerést az idén a magánszemélyeken kívül egy társadalmi szervezet, illetve egy csoport is megkapja. Díjban részesül a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, valamint a Tolerancia Facebook-csoport is.

Tanösvények: Szlovák-magyar együttműködés

2013. március 16. - (mti)

A „Hegyen-völgyön” című programban kialakított új tanösvényeken kihelyezett információs táblák, az internetes és a nyomtatott anyagok szlovák és magyar nyelven is elérhetőek lesznek. A Pest megyei Királyréten és az Ipoly-völgy szlovákiai részén fejlesztik a természetvédelmi bemutatóhelyeket, hogy a tanösvények, kiállítások, információs táblák révén erősödjenek a térség turisztikai lehetőségei - erről a projekt szlovákiai partnere, az Ipoly Unió tájékoztatta közleményben kedden az MTI-t. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága az Ipoly-mente Környezetvédelmi és Kulturális Egyesülettel (Ipoly Unió) közösen nyert 298 ezer eurós támogatást a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az októberig tartó programra - írják. A fő cél a természeti értékek védelme látogatók fogadására alkalmas, de a védett területet nem károsító infrastrukturális fejlesztésekkel - teszik hozzá. A „Hegyen-völgyön” című programban felújítják a két pályázó szervezet látogatóközpontjait, mindkét helyen új, interaktív kiállítást rendeznek be. A látogatóközpontok vonzáskörzetében három új tanösvényt alakítanak ki, a kihelyezett információs táblák utalást tartalmaznak majd a határon túli elemekre is, az internetes és a nyomtatott anyagok szlovák és magyar nyelven is elérhetőek lesznek. A Pest megyei Szokolyához tartozó Királyréten az oktatóközpont bejárati részének átalakításával színvonalas fogadóteret alakítanak ki, berendezéseket cserélnek, és fejlesztik a látogatókat kiszolgáló eszközöket. A túrázásra, természetjárásra, kerékpározásra, horgászatra, lovaglásra alkalmas királyréti központ a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban található. Közvetlen környezetével határos terület az Ipoly-völgy szlovákiai része, amely nagyrészt érintetlen állapotukban megmaradt vizes élőhelyek láncolata. Mindkét terület a Duna-Ipoly Zöldút része.

450 fát tett tönkre a vihar a betléri kastélyparkban

 

Hóhelyzet - Magyar apokalipszisról írnak Szlovákiában

 

Köszöntjük a Kossuth-díjas Szvorák Katalint

A losonci születésű Szvorák Katalin népdalénekest, előadóművészt Kossuth-díjjal tüntették ki, melyet miniszterelnöki előterjesztésre Magyarország köztársasági elnöke adományozott. A Kossuth- és Széchenyi-díjakat a március 15-i ünnepélyes díjátadón a magyar Országház épületében Áder János köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke adták át. - Szvorák Katalin Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, előadóművész, a szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskola tanára részére a magyar népdal, valamint a közép-európai dallamkincs avatott, világszerte nagy népszerűségnek örvendő tolmácsolásáért, hagyományápoló, lelket építő, csodálatos hangjával a közönséget elvarázsoló művészetéért, művészetoktatói, pedagógiai tevékenységéért kapta a díjat. - Gyermekéveit az Ipoly-menti Pincen töltötte, iskoláit Füleken végezte. Az ELTE magyar-könyvtár szakán szerzett diplomát. Első díjat kapott a „Röpülj páva” versenyen (1981), a Lajtha emlékversenyen (1988). 1983-tól 2005-ig magánénekesként dolgozott a Honvéd Művészegyüttesnél. 1990-92-ben Soros-ösztöndíjas volt. A szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskola tanára és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem vendégtanára, több nyelven énekel. Harminckét év alatt több mint háromezer koncertet adott három kontinens 33 országában. 27. tematikus önálló lemeze 2010 őszén jelent meg. Két gyermeket nevelnek kassai születésű férjével, Repiszky Tamás régésszel.

 

A lélek zenéje - Beszélgetés Szvorák Katival

„Csak így lehet békében élni, ha egymást tiszteljük és ismerjük...”

 

Kisebbségek üzenetét hordozom

 

 

Vannak akik örülnek a gyenge forintnak...

...

Budapestre jön a szlovák kormány

2013. március 13. - (Új Szó)

Teljesen máshogy zajlanak mostanság a szlovák-magyar tárgyalások, mint a korábbi időszakban. Ez a tény, valamint a példa nélküli intenzitású kétoldalú kapcsolattartás szintje igazolja, hogy eszmecseréink új minőséget kaptak - jelentette ki Pozsonyban Martonyi János. Közös kormányülés júniusban lesz. A magyar külügyminiszter szerdán szlovák kollégájának, Miroslav Lajčáknak a meghívására hivatalos látogatásra érkezett Pozsonyba. Szavait a vendéglátója is megerősítette, aki szerint nem söprik a szőnyeg alá a vitás ügyeket, ma is napirendre került valamennyi. A személyes megbízottak tárgyalnak a kölcsönösen elfogadható megoldásról, amely nem egyszerű, viszont nem a médiumokban üzengetnek erről, s nem is járják be Európát azzal a céllal, hogy a szomszédos partnert lejárassák - hangsúlyozta a pozsonyi diplomácia vezetője. Bejelentette azt is, hogy júniusban Budapesten magyar-szlovák közös kormányülést tartanak, amelynek legfontosabb célja a gazdasági és a regionális együttműködés további gyarapítása. Ezen a találkozón is minden bizonnyal szóba kerül az újabb Ipoly-hidak építésének ügye is. Martonyi reményének adott hangot, hogy a projekt legkésőbb jövőre folytatódhat. Újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem érdekelt a gyenge forintban. Közös sajtótájékoztatójuk után a két külügyminiszter átadta a Jószomszédságért és Megértésért díjat, amellyel az idén Deák Renáta műfordítót (többek között a Harmonia caelestis és a Jadviga párnája ihletett szlovák átültetéséért) és a közös szlovák-magyar múltat is kutató Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítványt tüntették ki. Az utóbbi elismerést és Käfer István irodalomtörténész, egyetemi oktatót vette át. Martonyit délután fogadja Robert Fico szlovákkormányfő és Ivan Gašparovič elnök. A külügyminiszter találkozik a Magyar Közösség Pártjának vezetőivel is.

Közös magyar-szlovák kormányülés lesz

2013. március 13. - (Új Szó)

Közös, magyar-szlovák kormányülés lesz június elején, tájékoztatott délelőtti találkozója után a két ország külügyminisztere. Az ülésre Budapesten kerül majd sor. Miroslav Lajčák elmondta, nem lesz ott mindegyik szlovák tárcavezető, csak azok, akik érintettek a kétoldalú együttműködésben. „Ott lesznek a kormányfők, a külügyminiszterek, szlovák oldalról legfeljebb öt kormánytag vesz részt az eseményen” - pontosított a szlovák diplomácia vezetője. Martonyi János szerint az utóbbi időben új minőséget kaptak a szlovák-magyar tárgyalások. „Teljesen máshogy zajlanak a megbeszélések, mint a korábbi időszakban” - hangsúlyozta a magyar külügyminiszter. Hozzátette: a kényes témákat sem söprik szőnyeg alá, viszont úgy véli, ezeknek nem mindig használ, ha a nyilvánosság előtt vitatják meg őket. A két miniszter sajtótájékoztatója után adták át a Jó Szomszédságért és Megértésért Díjakat: szlovák részről Deák Renáta műfordító (ő fordította szlovákra a Jadviga párnáját és a Harmonia caelestist), magyar részről a közös szlovák-magyar múltat is kutató Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa kutatásokért Alapítvány részesült elismerésben - ez utóbbi nevében Käfer István történész vette át a díjat.

Martonyi Pozsonyban: Új minőséget kaptak a szlovák-magyar kapcsolatok

2013. március 13. - (mti)

Példa nélküli intenzitású a kapcsolattartás szintje a szlovák és a magyar fél között az utóbbi időszakban, ami azt mutatja, hogy a kétoldalú kapcsolatok új minőséget kaptak - állapította meg szerdai találkozóját követően Martonyi János magyar és Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter Pozsonyban. Martonyi János első idei hivatalos pozsonyi látogatása során szlovák partnerével a kétoldalú kapcsolatok kiemelt projektjeit tekintette át, majd egyeztettek a közép-európai regionális szervezetek és fórumok célkitűzéseiről, valamint aktuális európai témákról is. A találkozón olyan lezáratlan „érzékeny” témák is terítékre kerültek, mint a kettős állampolgárság kérdése. Új minőséget kaptak a szlovák-magyar kapcsolatok, amit a két fél találkozóinak rendszeressége is mutat - hangoztatta az eszmecserét követően Martonyi János. Rámutatott: várhatóan már június elején sor kerül egy magyar-szlovák miniszterelnöki találkozóra, ezen több kulcstárca vezetője is részt vesz majd. A szlovák-magyar kapcsolatok intenzívebbé válása kapcsán hozzátette: ma a találkozók légköre és hangulata más a korábbihoz képest, de ez nem jelenti azt, hogy azokon ne esne szó érzékeny témákról. Vannak vitás kérdések, vannak kényes kérdések, de ezeket szakmai szinten kell rendezni - szögezte le. Martonyi az MTI-nek adott válaszában rámutatott: a kettős állampolgárság ügyében vegyes bizottsági szinten a két fél már korábban személyes megbízottakat jelölt ki. Ezeknek az a feladatuk, hogy szakmai szinten próbáljanak megoldást találni a fennálló gondokra. Elmondta: a megbízottak következő találkozója március 19-én esedékes. Hozzátette: a legutóbbi ilyen egyeztetés konstruktív volt, s bár nem könnyű politikai megegyezést találni, kölcsönös az akarat, hogy megoldást találjanak a problémára. A találkozón a közös infrastrukturális beruházások kapcsán szó esett az Ipolyon építendő újabb hidakkal kapcsolatos kilátásokról is. Ezzel összefüggésben Martonyi abbéli reményének adott hangot, hogy a tervekben szereplő két újabb híd építése már 2014-ben megkezdődhet. A magyar diplomácia vezetője egy - a forint árfolyamának alakulásával összefüggő - újságírói kérdésre adott válaszában leszögezte: lényeges, hogy a forint árfolyama stabil legyen. Rámutatott: nehéz megjelölni a forint árfolyamának legjobb szintjét, de nincs olyan szándékuk, amely azt célozná, hogy a forint gyenge legyen. Hangsúlyozta: ez azért sem lehet cél, mert a gyenge forint emelné a devizában felvett lakossági és állami adósságállomány szintjét. A találkozót követően Martonyi János és Miroslav Lajčák közösen adta át az idei „Jó szomszédságért és megértésért” díjakat. A 2008-ban alapított közös elismerést, amelyet minden évben azok a személyek vagy intézmények kapnak, akik és amelyek a legtöbbet tettek szlovákok és magyarok kölcsönös megismerésének és megértésének érdekében, az idén Renáta Deáková szlovákiai származású, Budapesten élő műfordító, valamint az esztergomi székhelyű Szent Adalbert alapítvány kapta. Egynapos hivatalos látogatása hátralévő részében Martonyi János Ivan Gašparovič szlovák államfővel, Robert Fico szlovák kormányfővel, valamint a Magyar Közösség Pártja (MKP) vezetőivel is találkozik.

Uniós témákról és érzékeny kérdésekről is tárgyalt Martonyi Pozsonyban Ivan Gašparovič államfővel és Robert Fico miniszterelnökkel

2013. március 13. - (mti)

Ivan Gašparovič szlovák államfővel és Robert Fico miniszterelnökkel is tárgyalt Martonyi János külügyminiszter egynapos hivatalos pozsonyi látogatásán. A magyar tárcavezető mindkét találkozót hasznosnak értékelte. Martonyi János kifejtette: Robert Fico miniszterelnökkel főként európai témákról egyeztettek, a csütörtökön sorra kerülő uniós csúcsértekezlet tükrében, a szlovák államfővel pedig azokat a kérdésköröket tekintették át, amelyek Ivan Gašparovič és Áder János közelmúltbeli magyarországi találkozóján kerültek terítékre, beleértve az érzékeny kérdéseket is. A magyar külügyminiszter szerdán délután a Magyar Közösség Pártjának (MKP) vezetőivel tárgyalt. Berényi József, az MKP elnöke elmondta: tárgyalásuk során központi témaként a felvidéki magyarságot érintő aktuális kérdések, a kisebbségi nyelvhasználat ügye, az oktatásügy és a kettős állampolgárság problémaköre került terítékre. Martonyi János egynapos hivatalos látogatáson tartózkodott szerdán Pozsonyban. Szlovák kollégájával, Miroslav Lajčákkal a kétoldalú kapcsolatok kiemelt projektjeit tekintette át, egyeztettek a közép-európai regionális szervezetek és fórumok célkitűzéseiről, valamint aktuális európai témákról is. A találkozón olyan lezáratlan, érzékeny témák is terítékre kerültek, mint a kettős állampolgárság kérdése. A találkozó után Martonyi János és Miroslav Lajčák is megállapította, hogy példa nélküli intenzitású a kapcsolattartás szintje a szlovák és a magyar fél között az utóbbi időszakban, ami azt mutatja, hogy a kétoldalú kapcsolatok új minőséget kaptak.

Új szlovák fordítás készül a Bibliából

2013. március 12. - (sita)

Új szlovák fordítás készül a Bibliából, valamint az új pápát - legyen az bárki - meghívják az országba - derült ki a Szlovák Püspöki Konferencia keddi tanácskozása után. A Ján Kováčik szóvivő, Stanislav Zvolenský elnök és Marián Chovanec titkár által tartott keddi sajtótájékoztatón kiderült, hogy a testület egy új bibliafordítás elkészítését fogja szorgalmazni. A változások előzménye, hogy a legutolsó kiadás óta változott a szlovák irodalmi nyelv, valamint a hivatalos latin fordítás is, utóbbi verzió a kilencvenes években jutott el a nyilvánossághoz. A szlovák katolikus egyház jelenleg egy, a negyvenes évekből származó fordítást használ, azaz gyakorlatilag hetvenöt éve változatlan a Biblia szövege. Mindössze az Újszövetség liturgikus részeit fordították újra, annak is megvan harminc éve. Az új fordítás hosszas munkát igényel, a becslések szerint mintegy húsz szakember fog rajta dolgozni. A legutolsó fordításon, melyet ökumenikus szövegváltozatnak szántak, 2007-ben adták ki és 19 évig dolgoztak rajta a szakemberek. Az egyházat érintő botrányok kapcsán a tanácskozáson kidolgozták az egyházi személyek médiamegjelenésével kapcsolatos szabályozásokat. A püspökök szerint ezek hasonlóak ahhoz, amit más európai országokban is alkalmaznak, a kánonjogból indulnak ki, és arra alapoznak, hogy a megszólalóknak rendelkezniük kell ehhez feletteseik engedélyével. Nem kell minden egyes szerepléshez külön engedélyt kérni, az szólhat hosszabb időre is. Zvolenský elmondása szerint a lépés nem a személyi szabadság korlátozását jelenti, mindössze a szabályok összehangolásáról van szó. A püspökök arról is döntöttek, hogy az új pápát megválasztása után azonnal meghívják Szlovákiába. Az illetékesek nem számítanak arra ugyanakkor, hogy a legfőbb tisztviselő már idén eljut az országba, mivel a pápák hagyományosan elsőként szülőhazájukban tesznek látogatást. A Cirill és Metód emlékév alkalmából az egyház egyébként filmet forgatott a hittérítőkről, de mint kiderült, a munkálatok anyagi források hiánya miatt leálltak.

100 éve született Dominik Tatarka,

a 20. század szlovák irodalmának egyik legmeghatározóbb személyisége

 

Uniós témákban is egyeztetett a magyar és a szlovák belügyminiszter

2013. március 11. - (mti)

Többek között uniós szakpolitikai kérdésekben egyeztetett Pintér Sándor magyar belügyminiszter és Robert Kaliňák szlovák miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter hétfőn Budapesten. A két miniszter sajtótájékoztatóján Robert Kaliňák egyebek mellett a két rendőrség együttműködését dicsérte, amelynek révén Szlovákiában a szervezett bűnözéssel, valamint az adócsalásokkal szemben tudtak a közelmúltban hatékonyan fellépni. Ismertette, hogy közös európai uniós ügyekről is tárgyaltak, így például a Duna-stratégiáról, valamint arról, hogy miként tud a két ország belügyi tárcája több uniós forráshoz jutni. Felhívta a figyelmet a katasztrófavédelmi szervek együttműködésére is, a gyors és operatív kommunikáció fontosságát hangsúlyozva. Pintér Sándor hozzátette: a 2014-2020-as uniós költségvetésből a belügyi területre fordítható összegeket tekintették át, majd a kétoldalú kapcsolatok során az illegális migráció és a szervezett bűnözés visszaszorításáról egyeztettek. Utóbbi érdekében közös nyomozócsoportok felállításáról is döntöttek. A katasztrófavédelmi szervek együttműködésével kapcsolatban azt emelte ki, hogy elsősorban a Sajó és a Hernád völgyére koncentrálva igyekeztek közös feladatokat meghatározni. Kérdésre válaszolva Robert Kaliňák ismertette: a szlovák rendőrség 2006 óta alkalmaz olyan szakértőket, akik ismerik a roma közösségeket és beszélik a roma nyelvet. Jelenleg mintegy háromszázan vannak. Szerinte az elmúlt nyolc év alatt „megmozdult valami”, például a nyaralóbetörések és az autólopások területén csökkenést tapasztaltak. Arra a kérdésre, hogy Magyarország tervezi-e hasonló rendszer kialakítását, Pintér Sándor azt mondta: Magyarország élen jár a romakérdés megoldásában, és példaként említette, hogy Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter olyan romaprogramot fogadtatott el az Európai Unióban, amellyel azt próbálják meg elérni, hogy a romák ugyanolyan hasznos tagjai legyenek a társadalomnak, mint bárki más. Hangsúlyozta: a rendőrség nem tesz különbséget roma és nem roma bűnelkövető közt, ahogy nem tesznek különbséget a rendőrséghez való felvételben sem. Igyekeztek növelni a számukat mind a diplomások, mind pedig a tiszthelyettesek esetében, ugyanakkor a felvétel után már „nincs roma és nem roma rendőr, csak rendőr van” - szögezte le. Azoknál a bűncselekményeknél, ahol roma elkövetők jelentek meg, a roma kisebbségi önkormányzattal való kapcsolatfelvételt kötelezővé tették a rendőrségnek - tette hozzá. A sajtótájékoztatón kiosztott háttéranyag szerint a találkozón a miniszterek érintették a Magyarország és a Szlovákia közötti államhatárról szóló új szerződés létrehozását, amely évek óta napirenden van. A Belügyminisztérium szorgalmazza a tárgyalások mielőbbi lezárását és a szerződés aláírását 2013 folyamán. A háttéranyag kitér arra is, hogy a két ország közötti együttműködés továbbfejlesztésének új lehetőséget ad a Duna makroregionális stratégiája keretében létrehozandó mohácsi Dunai Rendészeti Koordinációs Központ. A javaslat részben egy stratégiai fórum kialakítását, részben pedig egy koordinációs központ felállítását célozza meg. A fórumrendszer létrehozásával a Belügyminisztérium szerint olyan együttműködés születne, amelyben a Duna-régióban együttműködő országok rendészeti vezetői és szakértői vitatják meg a Duna vízbiztonságához kötődő aktuális kérdéseket, és közös stratégiákat dolgoznak ki a biztonság növelése céljából. Szerintük ez nemcsak a Duna egyes szakaszaira, hanem a teljes Duna vonalára koncentrálva növelné az együttműködés hatékonyságát.

Nőtt januárban a szlovák ipari termelés és a kereskedelmi mérleg többlete

2013. március 10. - (mti)

Növekedésbe fordult a szlovák ipari termelés januárban a decemberi csökkenés után, és nőtt a kereskedelmi mérleg többlete is - közölte hétfőn a szlovák statisztikai hivatal. Januárban a szlovák ipari termelés 3,4 százalékkal nőtt a 2012 januárihoz képest, elsősorban az autóipar növekvő teljesítményének köszönhetően. Decemberben a szlovák ipari termelés 3,0 százalékkal csökkent éves összehasonlításban. Az előző hónaphoz képest szezonális kiigazítással 1,9 százalékkal emelkedett az ipari termelés januárban a decemberi 4,4 százalékos visszaesés után. Januárban a legnagyobb mértékben az autóipari termelés növekedett Szlovákiában: 15,2 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, míg az előző hónapban, decemberben a felülvizsgált adatok szerint 0,1 százalékkal csökkent. A szlovák kereskedelmi mérleg többlete a várakozásokat túlszárnyalva 363,5 millió euróra emelkedett januárban az egy évvel korábbi 130,9 millió és a decemberi 109,5 millió euróról. Januárban Szlovákia exportja 4,972 milliárd euró, importja pedig 4,609 milliárd euró volt. Szlovákia 2012-ben 3,609 milliárd euró éves kereskedelmi mérlegtöbbletre tett szert. Az éves import 59,223 milliárd euró, az export 62,833 milliárd euró volt. Tavaly Szlovákia exportja 10,7 százalékkal, importja pedig 6,2 százalékkal emelkedett 2011-hez képest. A szlovák kereskedelmi mérleg legnagyobb többlete Németországgal szemben alakult ki 2012-ben, 3,537 milliárd euró. Szlovákia Magyarország felé 2,380 milliárd euró kereskedelmi mérlegtöbbletet könyvelt el. Tavaly a legnagyobb hiány Dél-Korea felé alakult ki a szlovák külkereskedelemben, 5,464 milliárd euró. Tavaly a szlovák kivitel Németországba 16,4 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, Magyarország felé pedig 11,5 százalékkal. A teljes szlovák kivitel 83,8 százalékát adó uniós export 9,6 százalékkal nőtt tavaly. Szlovákia legnagyobb import szállítója Németország volt tavaly, ahonnan 9,5 százalékkal nőtt a behozatal 2011-hez képest. Szlovákia magyarországi importja tavaly 4,2 százalékkal csökkent.

Külföldön ingyenes a jó idő (meteorológiai törvény)

 

Szlovákia megelőzte az USA-t - Hol jó nyugdíjasnak lenni?

 

Szlovákok, dolgozzatok kevesebbet!

A szlovák kormány a munkaidő átmeneti rövidítésével, a bérek állami támogatásával szeretné csökkenteni az állástalanok számát, ugyanakkor szigorítaná a nyugdíjjogosultság kritériumait:

 

Esterházy Péter: Ez a szellem nagyon autoriter

2013. március 10. - (mti)

Magyarországon barátságtalan hangulat uralkodik. A nehézség az, hogy nincs párbeszéd, a politikában és a társadalomban egyaránt megosztottság van, s ezeknek a csoportoknak a képviselői gyakorlatilag nem beszélnek egymással - jelentette ki Esterházy Péter író az APA osztrák hírügynökségnek adott terjedelmes interjújában. Az interjú abból az alkalomból készült, hogy Esterházy Péter szombaton felolvasóestet tartott az osztrák fővárosban, miután Esti című műve nemrég jelent meg németül. Az író szerint az természetes, hogy vannak vitás kérdések, de konszenzusnak kellene uralkodnia olyan dolgokban, amelyeket ha elveszítünk, akkor mindnyájan vesztesek vagyunk. Ez a konszenzus jelenleg nem létezik. Arra a kérdésre válaszolva, lát-e esélyt e konszenzus helyreállítására, Esterházy úgy vélte: nincs más lehetőség. Ha ez a konszenzus nincs meg egy társadalomban, az semmi jóra nem vezet. Természetesen minden résztvevőnek kompromisszumokat kellene kötnie. „Ez azonban nem könnyű dolog. Magamról tudom: semmilyen bizalmam nincs ebben a kormányban, de ez azt jelenti, hogy ily módon az objektivitásom is behatárolt. Az ember csapdahelyzetben van” - nyilatkozta. Esterházy „nagy elméleti problémának” nevezte azt, hogy mi történik akkor, ha demokratikus választások révén egy nem demokratikus erő kerül a hatalomra. „S van még egy kérdés: miért működik ez?” - fogalmazott az író. Úgy vélte, hogy a magyar kormánypártok az elmúlt három évben sok támogatót elvesztettek, de még mindig sokan maradtak, mert az ellenzék megosztott. „Csak remélni lehet, hogy az ellenzék egymásra talál” - mondta, hozzátéve, hogy a kormány is megtette a magáét, miután megnehezítette az ellenzék egymásra találásának feltételeit, és beavatkozott a struktúrákba, „mindezt a parlamentben és demokratikusan”. „Az állam azonban egyre hatalmasabb. Ez a szellem nagyon autoriter. Sokan szeretik ezt az autoriter szellemet, mivel a szabadság sok problémát is hozott magával. Úgy vélik: egy apafigura megoldja a problémákat... az erős emberek időnként hasznosak, de nem veszélytelenek” - vélte Esterházy Péter. Az író beszélt arról a közelmúltbeli esetről is, amikor egy rádiós ajánlóműsorban az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színház látogatását javasolta, s ez a rész nem került adásba. „Az egész egy abszolút kisstílű, nevetséges eset, de természetesen nem áll egyedül” - jegyezte meg.

Lóláb, karó és a magyar képviseleti demokrácia veszte

Ahány ház, annyi dühroham, a negyedik alaptörvény-módosításban mindenki mást tart a legbotrányosabbnak. Én például azt, hogy a kormány megszüntette Magyarországon a képviseleti demokráciát, és úgy gyurmázza az alkotmányt, ahogy aznap reggeli hangulata sugallja. Meg azt - Ravasz Ábel pontos szavaival -, hogy „az alkotmányba emeli mindazon egyébként reálisan nem alkotmányos súlyú szakpolitikai kérdéseket, amelyekben határozott véleménye van”:

 

Fico: Valakit zavarhat a nyugalom a szlovák-magyar viszonyban

2013. március 10. - (tasr)

A jelenlegi kormány hivatalba lépése óta sok energiát fektetett a szlovák-magyar viszonyban tapasztalható feszültség enyhítésébe, a kölcsönös kommunikáció magas szintű, s ennek a témának egyik felet sem volna szabad terhelnie - fejtette ki Robert Fico a közszolgálati televízió Öt perc múlva tizenkettő című vitaműsorában, amelynek Bugár Bélával, a Híd elnökével együtt volt a vendége. „Nekem már-már úgy tűnik, valakit zavar, hogy ilyen nyugalom alakult ki a szlovák-magyar viszonyban, és kezd mindent fúrni, ami megjelenik vagy amiről szó esik” - jegyezte meg a miniszterelnök. Fico azokra a bírálatokra reagált, amelyek a Matica slovenská minapi jubileumi ünnepségén elhangzott beszéde miatt érték. Továbbra is fenntartja azt a véleményét, miszerint az önálló Szlovák Köztársaság létrejöttét illetően a szlovák nemzet a meghatározó elem. „Egészen biztosan nem a magyar kisebbség volt az, sem más nemzetiségek, amelyeknek meghatározó államalkotó feladatuk lett volna a Szlovák Köztársaság létrejöttekor. Ezért kell bárkitől is elnézést kérnem?” - tette fel a kérdést a kormányfő. Robert Fico szerint az emberi jogok problémaköre nem szűkíthető csak a nemzeti(ségi) kisebbségek kérdésére. A szlovákiai nemzetiségi jogokat nemzetközileg is magas színvonalúaknak tartja, a kialakult status quón pedig nem kíván változtatni. Azt akarja, hogy Szlovákia polgári társadalomként működjön, ahol mindenki normálisan viselkedik a másikkal szemben. „Kormányom nem tesz semmilyen olyan lépést, amely e téren növelné a feszültséget. Kitartok az általam elmondottak mellett, és sajnálom, ha valaki másként értelmezte a szavaimat” - hangsúlyozta a miniszterelnök. Bugár Béla a vitaműsorban figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy szavai a kisebbségek elleni támadásként értelmezhetők. Éppen ezért nem azt kellene állítania, hogy szavait rosszul értelmezték, hanem inkább meg kellene magyarázni a kijelentéseit, valamint elnézést kérni azokért. „Éreznie kell, hogy a kisebbségeknek ugyanazon jogokkal kell rendelkezniük, mint a Szlovák Köztársaság állampolgárainak, hogy nyelvükkel, szokásaikkal, kultúrájukkal gazdagítják az államot, s ez kerül valamibe. Ha azonban azt mondja, hogy az államalkotó nemzet rovására tolják az előtérbe a kisebbségek problémáit, az támadás. Nem lesz nagyobb hazafi, ha támadni fogja a kisebbségeket” - szögezte le a Híd elnöke.

Fico nem lát problémákat a szlovák-magyar kapcsolatokban

 

Zongorahúrokból eszkábált gépével érte utol a világot

A szlovák származású, békéscsabai gyökerekkel rendelkező Kvasz Andrásra,

a repülés egyik úttörőjére emlékeztek

2013. március 9. - (Ny. L. - beol.hu)

 

A szlovák származású, békéscsabai gyökerekkel rendelkező Kvasz Andrásra, a repülés egyik úttörőjére emlékeztek pénteken és emlékeznek ma is születésének 130. évfordulóján Békéscsabán. Kvasz Andrásnak Müller Péter író is emléket állított a Madáremberben. A „mezítlábas pilóta” vágya nem volt kevesebb, mint a pestkörnyéki Rákosmező sarából fölrepülni a magasba, a felhők fölé, s a vászonból, zongorahúrokból összeeszkábált gépével utolérni a világot: a francia Bleriot-t, az angol, amerikai és német pilótákat, akik mögött ekkoriban már hatalmas és gazdag ipar állt. Gécs Béla helytörténeti kutató a Csabagyöngyében tartott előadásában elmondta, Kvasz András 1883-ban született Békéscsabán. Eredeti szakmája kovács volt, a műhelyben édesapjával a lovak patkolása mellett kocsirugókat, ágysodronyokat, kukoricadarálókat készítettek. A kovácsműhely egy őszi hajnalon leégett. A jobb megélhetés reményében a századforduló táján az apa, fiaival Budapestre költözött. - Kvasz András kerékpár- és motorjavító műhelyt nyitott, a repüléssel 1908-ban került kapcsolatba - ecsetelte Gécs Béla. - A véletlen úgy hozta, hogy Zsélyi Aladár készülő repülőgépéhez alkatrészekért betévedt a Mester utcai műhelybe. Zsélyi elégedett volt a fémalkatrészekkel, felismerte Kvasz tehetségét, és munkatársának választotta. Először csak a gépek építésében vett részt, majd 1910-től már maga is repült. Kerékpárműhelyét eladta, de ebből még nem futotta repülőgép-építésre. Ezért mások összetört gépeinek részeit is felhasználta, de készített teljesen új repülőt is. Természetesen ő is tört gépet, nem egy baleset érte, de felgyógyulva módosította, tökéletesítette repülőjét. Kvasz András 1911-ben Szentesen tartott repülőgép-bemutatót. Elhatározta, hogy innen meglátogatja a 72 kilométerre lévő szülővárosát. Útközben kétszer is le kellett szállnia, hogy megkérdezze, merre jár, mert a légi tájékozódás még merőben új volt számára. A két templom között repült el, és fordult a repülőtér felé, mely akkor még tehénlegelő volt. Az előre beharangozott repülést Békéscsaba lakossága kíváncsian várta, és elámultak, amikor látták a Kvasz vezette berregő gépmadarat elrepülni a fejük felett. Amikor leszállt, lelkes közönség ünnepelte. Wertheim Albert nyugalmazott ezredes kitért arra: Kvasz 1911-1914 között több mint 70 településen végzett bemutató repülést, ezzel híveket, elismerést szerzett a repülésnek. Az I. világháborúban pilótaként teljesített katonai szolgálatot, fogságba esett. A Tanácsköztársaság idején tagja volt a Magyar Pilóták Szövetsége testületének és a műszaki bizottságnak. Sajnos, a politika nem a repülés és repülőműszaki elkötelezettségét látta tevékenységében, hanem politikai szerepvállalása miatt eljárást indítottak ellene. A Tanácsköztársaság leverése után letartóztatták, de repülőbajtársai közbenjárására szabadon engedték. Ezt követően volt repülőgép-szerelő, taxisofőr, reptéri portás, 1946-49 között a békéscsabai reptér vezetője. Budapesten halt meg 1974-ben.

Békéscsabán és Trencsénben is van emléktáblája

Kvasz Andrásról egyesületeket, utcákat neveztek el, több irodalmi műben állítanak emléket tevékenységének. A megyei repülő és ejtőernyős egyesület Kvasz András nevét vette fel. Két békéscsabai siklóernyős, Gellén Attila és Vandlik Tamás Békéscsabáról indulva és oda érkezve, 2011 nyarán körberepülte hazánkat az országhatár mentén. Vállalkozásukhoz a legendás pilóta, Kvasz András első viharsarki repülésének 100. évfordulója adott aktualitást. István Anna és Ancsin Pálné, a megemlékezést szervező Csabai Szlovákok Szervezetének képviselője elmondta, a nagypolitika is azt tűzte ki célul Magyarország és Szlovákia kapcsolatában, hogy azokra a témákra helyezzék a hangsúlyt, melyek összekötnek, és ne azokra, melyek szétválasztanak. Ennek kiválóan eleget tesz a Kvasz-konferencia, hiszen a pilóta Felvidékről Békéscsabára települt szlovák család sarja volt, Trencsénbe is repült, az ottani repülőtéren ezt emléktábla is mutatja. Békéscsabán is emeltek emléktáblát Kvasz emlékére, ebben Hankó Andrásnak, a városvédő és városszépítő egyesület képviselőjének is jelentős szerepe volt.

Tiltakozás az Alaptörvény 4. módosítása ellen

 

Szemétsaláta

Ezeknek fogalmuk sincs, mi az az alkotmány:

 

Nagy vízió, kis stíl

 

Tóta W.: Mint aki halkan gránitba lépett

Gránittömbbel segget törölni (Tóta W.)

Sólyom László: A hatalommegosztás vége

 

Tüntetők várták Békéscsabán a Jobbik képviselőjét

 

Videó:

Szlovákiai Jobbik-botrány a felszínen - Az érintett MKP mélyen hallgat

A Jobbik egyetlen állítása sem lehet elfogadható és igaz, akkor sem, ha történetesen igaznak látszana, ha a Jobbik mindent gyűlölködő és gyűlöletkeltő, azaz elfogadhatatlan, hiteltelen pozícióból állít. Hiába lehetne optimistán akár megnyugodni a Jobbik „őszödi beszéde”, azaz a kiszivárgott Szávay-jelentés kapcsán, nem szabad:

 

A Via Nova és a SJE HÖK a Jobbik felvidéki partnere?

 

„A szlovmagyar neonácik maradnak” - Via Nova: Végállomás, kiszállás

2013. március 21. - (minimumplusz.hu / parameter.sk)

Akinek nem lenne egyértelmű: a Via Nova, mint politikai kísérlet Szlovákiában megbukott. Lehet még néhány napig, hétig - hónapokig? - hülyeségeket nyilatkozni, de talán már maguknak a nemzetvezető kartársaknak is egyértelmű: ennyi volt, lehet menni havat lapátolni. Naivok nem vagyunk: a szlovmagyar neonácik maradnak. A jobbikos bullshiteket felböfögő Gubík László, Via Nova elnök és MKP tag, napok óta épkézláb magyarázattal nem tud szolgálni, mégis, milyen előnye származhat egy magyar kisebbségi politikai érdekképviseletnek Szlovákiában kapcsolatot fenntartani egy nyíltan antiszemita és kirekesztő, rasszista csoportosulással. Ismert: a múlt héten napvilágot látott belső jobbikos jelentésből kiderült, hogy a szélsőjobboldali párt elsőszámú - nem hivatalos - partnere Szlovákiában az MKP Via Nova Ifjúsági csoportja, a párt szoros, baráti kapcsolatokat tart fenn a Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzatának vezetőivel is. Gubík elnök vagy Samu István alelnök minden egyes megszólalásával csak elhúzza a szervezet haláltusáját, egyik kedvencem: “Szávay Pista szakértelmét és tapasztalatát a kárpát-medencei magyar-magyar kapcsolatok terén nem sok politikus közelti meg.” Mit ad isten, a parameter birtokába került egy Szávay előadás, amelyben a Nemzetpolitikai Kabinetvezető hosszan kifejti Izraelhez, “a zsidókhoz”, a szomszédos országokhoz, a szlovákokhoz és a magyar kisebbségekhez fűződő viszonyát. Ismerjük meg a szlovmagyar Jobbik atyját és már-már legendás szakértelmét, amely alapján kijelenthetjük: a Via Nova nyilvánvalóan megbukott. Nézzük először és idézzük, hogyan próbál Pista az “elcsatolt területeinken (sic!) élő magyarokon segíteni” (fotó, fent). A szélsőjobb politikus pólóján Nagymagyarország térkép a következő felirattal: “Visszaszerezzük!” és “Megvédjük!”. Az már első pillanatra látszik, nem kérdés, ez a csávó tényleg ért a szakmájához, mint az egyszeri szexmunkás, aki bejelenti AIDS-es, de közben meg nem érti, miért nem vághatja partiba a csajokat. Pista, ifjú padavanjaid, ennyi jó tanáccsal a tarsolylemezükben, simán tárgyalóképesek a szlovákoknál! Autonómia? Két-nyelvű Szlovákia? Kettős állampolgárság megoldása? Beneš-dekrétumok? Hülyék vagytok, magyarok? Na, de folytassuk komolyan.

Az eddig megszólalt Via novás tisztviselők legfontosabb érve a pártok feletti nemzetpolitika, amely témában a jobbikos Nemzetpolitikai Kabinetvezető - csupán csak véletlen, hogy a Via nova mozgalomban is létezik ez a tisztség? - szerint “nem történt semmi. Na jó, ne legyünk igazságtalanok, ott a kettős állampolgárság”. A felkorbácsolt nacionalista légkörön kívül, nézzük meg, milyen eredményekkel járt a kettős állampolgárság bevezetése: Lúzernagyi. A rimaszombati MKP nyugdíjas klub idős tagja jelképezi mindazokat, akik tudatosan vállalt mártír szerepükkel - ti. „elvették a szlovákok állampolgárságunkat akaratunkon kívül”- a Magyar Lófaszrend díjakkal kikövezett magyarság-karriert futhattak be az elmúlt néhány évben. Ilonka néni egészen Orbán Viktorig jutott, ha már ott volt, evett a tenyeréből is, ahogy kell. De itt van nekünk Gubík László, a lévai fiatal MKP-s önként vállalt mártírszereplése nyomán a Magyar Koalíció Pártjának ifjúsági szervezetében már megtörtént a radikálisabb jobboldali fordulat is - a Szávay-féle “öszödi beszéd” szerint. Gubík felépítését és futtatását, előző posztunkban kronológiai sorrendben is bemutatott eseményeken, már a Jobbik és a Fidesz ifjúsági szervei vállalták fel. Közben a szlovákiai parlamenti választásokon kétszer is csúfosan megbukott MKP stratégiát váltott. A párt, apadó népszerűségének növelése érdekében, civilnek álcázott, de közben politikailag nagyon is tudatosan elkötelezett mozgalmi hálóval bástyázta körbe magát, amely a szlovmagyar civil szféra és a fiatalok megszólítását tűzte ki feladatául, akik számára nem kötelező a párttagság, elég ha csak szimpatizálnak az Üggyel. Gubík azzal védekezik, de hát nekik a fideszes szervezettel van stratégiai szövetségük, muha. Ne legyen meglepetés senkinek: a Fidesz és a Jobbik az ún. nemzetstratégiai ügyekben szorosan együttműködik. A jelenlegi kormánykoalíció több, eredetileg jobbikos javaslatot puhított a többség számára is fogyaszthatóvá: a Jobbik által eredetileg javasolt “Nemzeti gyásznapot” végül “Nemzeti összetartozás Napja” néven fogadta el az országgyűlés. Lényege ugyanaz: a nacionalista őrület folytatódik, jelen állás szerint új generációk nőnek fel plusz egy traumával, nevelik bele a felnövekvő generációba “földeink elrablóinak” gyűlöletét, éljen a szomszédságpolitika. A határon túli osztálykirándulások ötletét szintén együtt támogatta a két párt, az akció értelme kontraproduktív.

Nem meglepő módon az előadás nagy részét Szávay nem egy szomszédos, hanem egy Közel-keleti országról és annak népéről tartotta. Freud doktor úr lubickolhatott volna az elhangzott kijelentésekben. Személyes kedvencem, amikor a hallgatóság soraiból valaki afelől érdeklődött, hogy a magyar parlamentben mikor fogják listázni - származási alapon - a kettős állampolgárokat. Szávay válaszában sajnálkozását fejezte ki: „az az igazság, sajnos ezt a kérdést, így nem lehet feltenni”. Gyöngyösi Márton óta tudjuk: Pista, dehogynem lehet. A meglehetősen radikális közönségnek Szávay megpróbálta elmagyarázni: „ezt a kérdést a határon túli magyarok kettős állampolgársága miatt nem lehet felvetni. (...) Végül oda lyukadánk ki, hogy magyarázkodni kellene, ez ilyen meg olyan állampolgárság, kontraproduktív lenne, ha pont a Jobbik kezdeményezne olyan lépéseket, amely a kettős állampolgárság ellen szól”. Mielőtt a hallgatóság megkérdőjelezte volna Szávay személyét, az előadó gyorsan megnyugtatott mindenkit: “Tavaly mondtam már, hogy nekem nagy célom, hogy az Antiszemita Közbeszéd Magyarországon” című könyvbe be tudjak kerülni”. Ezt a bekezdést gyorsan le is zárhatjuk, ugyanis jól érzékelhetően Szávaynak gőze nincs Szlovákiáról és a szlovákokról. Az ilyen trollkodó mondatoktól - ti. “a szlovákok állami attributumokat licenszként vették kölcsön másoktól” - ugyanis már a dotoho blog vagy a parameter.sk náci kommentelői is szórakoztatóbbakat írnak. A Jobbik nemzetpolitikai fordulatáról és a Via Nova céljairól azonban lehetnek elképzeléseink, mert Szávay szerint „húsz éve, mi mindig mindenkinek az érzékenységeire tekintettel vagyunk, csak a saját magunkéra nem, ezért nincs nemzetpolitikai fordulat.” Világos beszéd. Ezek után valóban kíváncsian várjuk Gubíkék magyarázkodásait, hogyan képzelik, a politikai trollkodáson kívül, az érdemi politizálást a szlovák féllel. A jelek szerint Szávay a felvidéki magyarokat lesajnáló nézeteit már évek óta hangoztatja: “Általánosságban a felvidéki magyarok identitása elég gyenge” - a „magyar identitás” a Nemzetpolitikai Kabinetvezető értelmezésében itt nyilvánvalóan jobbikos identitást jelent. Szávay ennek okát - egy szélsőjobbostól meglepő módon - a csehszlovák demokratizmussal és a Híd nevű métellyel indokolta, amelyet az asszimiláció első lépcsőfokának nevezett: „amit a Híd mond, hogy éljünk együtt a szlovákokkal egy hazában és szeressük egymást, ez egy veszélyes irány az egyébként is erre fogékony magyar közösségben.” Gubík Laci, vajon a tíz százalékos lévai magyaroknak ezt a mondatot hogyan fordítanád le? Gettósodjanak? Költözzenek egy utcába? Barikádozzák el magukat a szlovákoktól? Megannyi kínzó kérdés... Vona beszéde óta tudjuk, a Jobbik nem demokráciában, hanem fegyveres konfliktusokban gondolkodik, Gubíkék haverja is megerősítette ezt: “Nehogy félreértsetek, rettenetesen nagy demokrácia-rajongó sem vagyok a szó klasszikus értelmében”. Samu minden bizonnyal Érsekújváron erről nem beszélgetett Ficoval, tudjuk ők nem szélsőségesek. De vajon mit mondott erre a Szávay mester: “Amikor meghallom ezt a szót, hogy jószomszédi viszony, futkároz a szőr a hátamon. (...) Ugyanazt a nyomorult külpolitikát viszi tovább a Martonyi-Németh Zsolt féle duó, mint amit a Kovács Lászlóék.” Szávay szerencsére ezúttal sem hagy minket a téma érdemi kifejtése nélkül, Gubík Laci haverja elmondja nekünk, kik vannak most hatalmon Magyarországon. Mert nincs is szórakoztatóbb annál, amikor egy primitív náci előadja, hogy ő bizony nem szok' zsidózni. De azért egy mondaton belül becsúszik. Előfordul, na: “Meg kellett a nemzetközi, pénzügyi gazdasági köröket nyugtatni, hogy nem lesz fasizmus Magyarországon. Iderakjuk a ti embereteket ezt a joviális, magyarbajuszú erdélyi úriembert, aki egyébként az egész nyugati érdekeknek és a zsidó tőkének tökéletes, megbízható kiszolgálója.”

A marosvásárhelyi székelyzászló tüntetésen bebizonyosodott: Erdélyt a szélsőjobb megszerezte és szorosan felügyeli. Ne legyünk naivak: a szélsőjobb rohamtempóban építi ki állásait a Felvidéken is, céljaik hasonlóak. A stratégia is ismerős, az egykor egységes kisebbségi érdekképviseleti szervek “lekomcsizása”, “lerománozása”, “leszlovákozása” után (megbélyegzés) a “bolsevikok” - és a parlamentbe be sem jutott - élcsapata a fokozatos radikalizálódás (akciózás) útjára lépett. A Fidesz-Jobbik féle “nemzetpolitika” jól bevált munkamegosztás szerint történik mind a törvényhozásban, mint a szimbólumok, mind az utcai politizálás területén. A Fidesz-Jobbik nemzetpolitika a külhoni magyarok közül a fent említett “bolsevik” radikális szállal és a szalonnáciknak álcázott civil szervezetekkel épít ki kapcsolatokat, látja el baksissal. Aki a körön kívül esik, gyakorlatilag nem tartozik már a Fidesz-Jobbik-féle nemzetpolitikai értelmezés szerinti „magyar nemzetbe” sem. A Fidesz “tiszta erőből barátság” politikáját az Orbán-Fico-féle mosolypolitika jellemzi, miközben a mélyben a Jobbik féle nettó gyűlöletpolitika hullámai csapnak magasba. A Fidesz-Jobbik nemzetpolitikai érvelés szerint ennek oka az időtől és tértől függetlenül, örökkön létező magyarellenesség, amely előzmény nélkül, de annál konkrétabb elkövetőkkel létezik! Ebbe a traumatizált, áldozati szerepbe kergeti bele a magyar nemzetet Orbán Viktor és Vona Gábor nemzetpolitikája, amelynek követői ott vannak köztetek a Felvidéken is, barátaim. A Budapestről importált gyűlölet, türelmetlenség, kirekesztés stabil támogatást ad a neonáci szlovmagyaroknak is. Popély Gyula, a Selye Egyetem zsidózó és területi revíziót tanító tanára, Fehér István, a Selye Gimnázium óráin rendszeresen zsidózó tanára, Lass Károly, aki Jókait merte a szájára venni, miközben hullahegyeket vizionál a nemzet ellenségeiből, vagyGubík László, akit a Jobbik rángatott elő és nevelt ki félelmet és kirekesztést terjeszt. Sokan nem mernek már megszólalni, mert féltik állásuk, egzisztenciájuk inkább szótlanul vagy passzívan tűrik a barna veszély dél-szlovákiai terjedését. A kérdés most már az, akar-e a szlovmagyar értelmiség is a nyakába egy zárt kapus meccset zsidózó ultrái miatt? Pedig itt lenne az ideje az egyértelmű és határozott fellépésnek! Ha a demokratikus közösség tagjai nem magyarázzák el érthetően és világosan a többségnek, hogy egy fenékkel nem lehet két lovat megülni, akkor hamarosan nem lesz Selye Egyetem sem! Ez nem Csehszlovák Kém lázálma, nem egy libsi-bolsi mátrix, hanem a létező valóság. Gubík nyilatkozta Szávayról: „Ha van szakember, akinek van mondanivalója és üzenete számunkra, azt szívesen látjuk.” László, neked ezután csak egy mondanivalód lehet: lemondasz. Lassúfelfogású Via Novások, értitek már, mi a baj?

Mese az égig érő üldözési mániáról

Ne hagyjuk, hogy Szlovákiában magyarnak lenni egyet jelentsen az üldözési mániával, a gyűlölködéssel és a háttérhatalom elleni harccal:

 

Pozsonyba látogat Martonyi János

2013. március 12. - (mti)

Martonyi János külügyminiszter szlovák partnere, Miroslav Lajčák külügyminiszter meghívására 2013. március 13-án egynapos hivatalos látogatásra Pozsonyba utazik. A magyar külügyminisztert fogadja Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök és Robert Fico miniszterelnök, majd találkozik a Magyar Közösség Pártja (MKP) vezetőivel. A külügyminiszterek áttekintik a kétoldalú kapcsolatok kiemelt projektjeit az energetikai és a közlekedési infrastruktúra-fejlesztés és az oktatási és kisebbségi együttműködés területén, tárgyalnak a közép-európai regionális szervezetek és fórumok célkitűzéseiről és azokban vállalt közös fellépésekről, valamint az EU keleti és déli szomszédságpolitikájáról. Martonyi János és Miroslav Lajčák közösen adja át a külügyminiszterek által alapított „Jó szomszédság és megértés-díjat”. Az elismerést minden évben a magyar és a szlovák társadalmi és tudományos kapcsolatok közeledése érdekében kiemelkedő teljesítményt nyújtó személynek, illetve kutatóintézménynek ítélik oda. A két külügyminiszter a Szlovák Nemzeti Színházban gálaesten is részt vesz, ahol a magyar Honvéd és a szlovák Lúčnica táncegyüttes lép fel.

Martonyi: Teljes képtelenség Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása

 

Fenyegetések miatt nem vitázik Gyurcsány Révkomáromban

2013. március 8. - (index.hu)

Március 13-án vett volna részt egy vitaesten Gyurcsány Ferenc Révkomáromban, ám a szervezők végül lemondták a rendezvényt. A bumm.sk beszámolója szerint “burkolt és kevésbé burkolt fenyegetések” miatt mondták le a kettős állampolgárságról tervezett beszélgetést. A tervek szerint a volt miniszterelnök Boldoghy Olivér színész-vállalkozóval vitatkozott volna. Boldoghytól korábban a magyar állampolgárság felvétele miatt egy időre elvették szlovák állampolgárságát. A szervezőknek azért esett a választása Gyurcsányra, mert a DK elnökével “2004. december 5-i népszavazás óta rendezetlen számlái vannak a határon túli magyaroknak.” A szervezők a lapnak elmondták, hogy történelmi lehetőséget láttak a vitában, de a rendezvény meghirdetése óta egymást érték a fenyegetések. A közösségi oldalakon számos gyalázkodó és uszító üzenetet kaptak, fenyegették őket fizikai bántalmazással is, ezután döntöttek a rendezvény lemondása mellett. Közleményükben úgy fogalmaztak, hogy „idealista módon hittünk abban, hogy a felvidéki (s azon belül a komáromi) közönség elég érett ahhoz, hogy átérezze a téma jelentőségét és fontosságát, s képesek leszünk kulturált és intelligens közeget biztosítani egy ilyen vitaesthez, képesek leszünk végighallgatni - és adott esetben érvek sorával sarokba szorítani - egy olyan politikust is, akivel nem értünk egyet.”

A fenyegetések annak a közösségnek ártanak, amelynek védelmezőiként szólaltak meg hazaffyék

Ugye, nem ilyenek vagyunk?

 

Esterházy Jánosra emlékezünk

 

Hazai és szlovákiai tagok - Toborzót tartott a vadászati és erdészeti klaszter Salgótarjánban

 

Teltházas Barátságos délután az OIK-ban

2013. március 8. - (nemzetisegek.hu)

Március 6-án Barátságos délutánra invitáltuk a 20. évfolyamába lépett Barátság barátait, olvasóit. A teltházas, jó hangulatú rendezvényt Mender Ibolya főigazgató asszony nyitotta meg, majd Mayer Éva felelős szerkesztő bemutatta a délután szereplőit, s megköszönte az Országos Idegennyelvű Könyvtár meghívását, bemutatta a Barátságot. Ezután Hadzsikosztova olvasott fel Koch Valéria, Ember Mária, Áts Erika műveiből, majd a 75 éves Dékity Márk horvát költő adta elő verseit. A fiatalokból álló Harmónia Gitárkvartett pilisszántói szlovák dalokat adott elő, majd Krajcsír Piroska örmény műfordításaiból olvasott fel. Végük Kormos Sándor pilisszántói költő maga adta elő verseit. A rendezvényen részt vett Paulik Antal, az EMMI Egyházi, Nemzetiségi és Civil kapcsolatokért felelős főosztályvezetője is.

Závada Péter: „Aki meg marad, az kussoljon”

 

Szügy kész létrehozni önerőből 250 munkahelyet

 

Hoffmann Rózsa és Štefan Chudoba megbeszélése

Az oktatásról egyeztetett Magyarország és Szlovákia

2013. március 8. - (mti)

A műszaki és a természettudományos oktatásban, valamint a gyakorlati képzésben való együttműködés lehetőségeiről volt szó a többi között Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár és Štefan Chudoba szlovák államtitkár pénteki budapesti megbeszélésén. Hoffmann Rózsa a találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón kiemelte: folytatták azt a párbeszédet, amelyet megkezdtek a vegyes bizottság ülésén, és sorba vették azokat a témákat, amelyek a két ország oktatási, tudományos kapcsolataiban fontosak, különös tekintettel a nemzetiségi, kisebbségi kérdésekre. Szakmai eszmecsere folyt, vita nincs a felek között - fogalmazott a köznevelési államtitkár, jó hangulatúnak nevezve a találkozót. Tájékoztatása szerint a többi között arról ejtettek szót, hogyan lehetne az eddigi együttműködést még szorosabbá tenni, és áttekintették több közös - a köznevelésben, a szakképzésben, illetve a felsőoktatásban megvalósítható - projekt lehetőségét. Hoffmann Rózsa kiemelte a műszaki és természettudományos oktatás és a gyakorlati képzés erősítését, amelyet a szlovák államtitkár szintén támogatott. Kitért arra: a révkomáromi Selye János Egyetem ügyében a magyar fél várhatóan tud olyan humánerőforrás-segítséget nyújtani, hogy az akkreditáció sikeres legyen. Megjegyezte: a pénteki találkozó nem írja felül a vegyes bizottság napirendjét, inkább kiegészítette és árnyalta. Štefan Chudoba szlovák államtitkár a partnerségi kapcsolatok építését és a nemzetközi együttműködésbe való bekapcsolódást hangsúlyozta. Hozzátette: azzal a javaslattal érkezett, hogy különösen az egyetemeken és a szakképzés területén működjenek együtt. Felvetette továbbá, hogy az európai Duna-stratégia keretében a német és az osztrák féllel együtt jelöljenek ki projekttémákat. A szlovák államtitkár magyarországi látogatása során felkeresi a budapesti szlovák iskolát is.

Civil információs portált indított az Emmi

2013. március 7. - (mti)

Civil információs portált indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a www.civil.info világhálós oldalon elérhető valamennyi társadalmi szervezet, köztük a pártok bíróságon bejegyzett adatai, a pályázati lehetőségek, továbbá az is, hogy 1 százalékos felajánlásaikkal hányan és mekkora összeggel támogatták e szervezeteket. Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, „akadálymentesíteni” akarják a civil szervezetek életét, ezért teremtett az államtitkárság szolgáltatásként egy tájékozódási és kiindulási pontot a társadalmi szervezetek számára. Hozzátette: az oldalon már megtalálhatók a legfontosabb információk, ugyanakkor a portált folyamatosan fejleszteni akarják. Arról is beszélt, hogy a portál elindításával csökkenhetnek a civil szervezetek adminisztrációs terhei, és várhatóan hatékonyabbá válik a szervezetek közötti kommunikáció is. Az oldalon összesítve érhetők el a minisztériumok és az államigazgatási szervek által az interneten közzétett, civil szervezetekre vonatkozó nyilvános információk. Közölte, az oldalon „alapfunkcióként” elérhető az Országos Bírósági Hivatal által nyilvántartott valamennyi - mintegy 73 ezer - civil szervezet adata, beszámolója, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kedvezményezetti listája, valamint az elszámolással érintett és a kizárt szervezetek adatai is. A honlapon tevékenységi kör és területi bontás alapján is kereshetők a szervezetek, így a hasonló témákban tevékenykedő civilek könnyen egymásra találhatnak. Felhívta a figyelmet: az államtitkárság által működtetett oldalról tudható csak meg, hogy egy adott szervezet közhasznú-e. Latorcai Csaba kitért arra is, hogy a civil szervezetek adatbázisába - önkéntesen - felvetethetik magukat a határon túli magyar társadalmi szervezetek is. Szólt arról, hogy az oldalon elérhetők a civil szervezeteket érintő jogszabályok, a Nemzeti Együttműködési Alaphoz (NEA) kapcsolódó információk, valamint a még nyitott, futó pályázatok. Hozzátette, a NEA pályázataira közvetlenül az oldalon keresztül is jelentkezhetnek a szervezetek. Az információs oldal „intézze el” menüpontjáról a társadalmi szervezetek az őket érintő űrlapokat, nyomtatványokat is letölthetik. A helyettes államtitkár a sajtótájékoztatón bemutatott két, az Emmi kiadásában nemrég megjelentetett kézikönyvet is. Az egyik a civil szervezeteket, a másik a nemzetiségi önkormányzatokat érintő legfontosabb információkat, így például az új jogszabályok magyarázatait tartalmazza, illetve konkrét példákon keresztül gyakorlati segítséget kíván nyújtani a számukra.

Bugár Béla Kelemen Hunorral és Bajnai Gordonnal tárgyalt

2013. március 7. - (mti)

Bugár Béla, a Híd párt elnöke és Kelemen Hunorral, az RMDSZ szövetségi elnökével Bajnai Gordonnal, az Együtt 2014 társalapítójával tárgyalt csütörtökön Dunaszerdahelyen. Nem megosztásra van szükség, nem szabad a belpolitikai problémákat határon túl élő nemzettársaink körébe exportálni - hangoztatta az MTI-nek nyilatkozva a volt kormányfő. A politikus megjegyezte: az Együtt 2014 mozgalom létrehozásakor meghirdetett korszakváltás egyik eleme, hogy orvosolni kell olyan hibákat is, amelyek az elmúlt húsz évre többé-kevésbé jellemzőek. E lépések egyike, hogy a határon túli magyarok legitim képviselőinek kell eldönteniük, mi az, ami őket a leginkább segíti a megmaradásukban és a boldogulásban a hazájukban - jelentette ki Bajnai Gordon. A mindenkori magyar kormány dolga az, hogy ezeket a legitim szervezeteket az igényeiknek a legjobban megfelelő módon támogassa ebben a törekvésükben” - jelentette ki Bajnai Gordon, aki szerint e téren korszakváltás kell, mert ez nem így zajlik már jó néhány éve”. Hozzátette: a csütörtöki találkozó informális beszélgetés volt, de határozott szándéka, hogy a következő fél esztendőben felkeresi a határon túli magyarság legitim szervezeteit. Hangsúlyozta: az Együtt 2014 elve, hogy mindent az érintettekkel és a hozzáértőkkel kell először megbeszélni, s utána kell véglegesíteni a politikai programokat. Ezért nemzetpolitikai programjuk kidolgozásának keretében április elején szaktanácskozást tartanak Budapesten, majd javaslataikat megbeszélik a határon túliak képviselőivel. A kormányzásnak a nemzetpolitika vonatkozásában egyetlen egy mércéje van igazából. Az, hogy a határon túl élő magyaroknak attól, amit a magyar kormány csinál, jobb lesz, vagy rosszabb lesz. Minden más csak belpolitikai, hatalmi kavarás. És ebben helyenként helye van a konfliktusvállalásnak és a hangos szónak, helyenként meg a diplomáciának és az okos, ravasz gondolkodásnak” - fogalmazott Bajnai Gordon. Bugár Béla megjegyezte: Szlovákia és Magyarország vezetői az elmúlt időszakban, több találkozó után is elmondták, hogy nincs semmiféle probléma a két ország között, ugyanakkor kényes témákat a két államfő, sőt a két miniszterelnök sem hozott elő”. Hiányolta például annak megvitatását, hogyan rendezi Szlovákia a kettős állampolgárság kérdését, illetve hogyan tud ebben a témában megegyezni a magyar kormánnyal. Ennek eredménye, hogy a pozsonyi parlament által elfogadott ellentörvény” következtében több mint háromszáz ember vesztette el szlovák állampolgárságát, ezek tizede pedig magyar. Csak akkor lehet felkarolni a határon túl élő magyarok ilyen-amolyan problémáját, ügyét, segíteni benne, ha azokat ismerjük. És az elmúlt időszakban néhányszor már találkoztunk, amit nem mondhatok el a hivatalos magyar kormányról, sajnos” - jegyezte meg. Hozzátette: a mindenkori magyar kormány és a határon túl élők között elég szoros kapcsolatnak kellene működnie. Hogyan tudnak segíteni, ha nem is tárgyalnak?” - tette fel a kérdést.

Megkötötték az új varsói szerződést

2013. március 7. - (napi.hu)

Közös katonai erő felállításáról írt alá szerződést a négy visegrádi ország hadügyminisztere a csoport tegnapi csúcstalálkozóján. Az egyezményre láthatóan áldását adta Európa két vezető hatalma. A lengyel, a szlovák, a cseh és a magyar hadügyminiszter a visegrádi országok tegnapi csúcstalálkozóján szándéknyilatkozatot írt alá a négy ország katonáiból álló közös katonai egység felállításáról - jelentette az orosz Ria Novosztyi hírügynökség. A 3000 fős kontingensben nagyságának megfelelően Lengyelország képviseli a legnagyobb súlyt, 1200 katonával. Az egységet 2016-ra szerveznék meg, és a cél az, hogy része legyen az európai gyors reagálású erőknek. Feladata békefenntartás és válsághelyzetek kezelése lenne. A visegrádi négyek részben azzal indokolják a közös katonai egység felállítását, hogy ezzel erősítik a kelet-közép-európai politikai-katonai együttműködést, részben azzal, hogy a válság miatt megcsappant védelmi kiadások mellett ez a megoldás hatékony lehetőséget kínál a biztonsági célra rendelkezésre álló források felhasználására. A négy ország kormánya és hadügyminisztere már 2011 májusában elhatározta a közös katonai erő felállítását. A kezdeményezésre tegnap szimbolikusan áldásukat adták az európai nagyhatalmak, ugyanis a visegrádiak varsói csúcstalálkozóján jelen volt Angela Merkel német kancellár és a Francois Hollande francia államfő is.

Čaplovič szlovák osztályokat rakna a magyar iskolákba

2013. március 8. - (sita - bumm.sk)

Dušan Čaplovič oktatási miniszter szerint „néhány” magyar községben a szülőknek problémákat okoz szlovák osztályokba járatni gyermekeiket, ezért minden magyar tanítási nyelvű alapiskolában érdeklődés esetén nyílhatnának hasonló osztályok. „Miért ne működhetnének olyan iskolák, ahol az egyik osztályban magyarul, a másikban szlovákul oktatnak? Ebben semmilyen problémát nem látok” - jelentette ki Čaplovič Érsek Árpád (Híd) kérdésére reagálva a parlament iskolaügyi bizottságában. A miniszter szerint főleg a Pozsonyhoz közeli községekben, ahová sok szlovák család költözött ki, a polgármesterek nem akarnak egy szlovák nyelvű osztályt nyitni és feleslegesen osztják szét az iskolákat a nyelvileg kevert területeken. „Miért nem lehetne a sokszor félüres tereket kihasználni arra, hogy az iskola magyar és szlovák gyerekeket egyaránt kiszolgáljon?” - tette fel a kérdést Čaplovič. Az iskolaügyi miniszter elmondása szerint a problémáról tárgyalni akar a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével, valamint a régiós iskolaügyi tanácsadó szervezetekkel. Elmondása szerint „racionális és effektív” intézkedésről lenne szó, ami nem fordítaná egymás ellen a nemzetiségeket. Érsek a bizottsági ülés kapcsán kijelentette, hogy egyetért azzal, minden gyermeknek a saját nyelvén kellene tanulnia. „Attól féltem, ha valamilyen szlovák osztályt nyitnak, akkor megszüntetik a magyart, de úgy tűnik, ez nem fenyeget” - tette hozzá a képviselő, aki szerint az osztályok megnyitásának elutasítására a konkrét esetekben biztos nem azért nem került sor, mert nem lett volna elég terem az iskolákban. Az iskolaügyi tárca a városokhoz és községekhez fordult az ügy kapcsán, azt akarja elérni, hogy lehetőségeikhez képest teremtsenek feltételeket a gyermekek olyan nyelven való neveléséhez, ahogy azt a szüleik akarják. Állítják, ezzel a szlovák nemzetiségű szülők kérésére reagálnak, akik olyan községekben élnek, ahol csak az érintett kisebbség nyelvén tanító iskolák vannak.

Hiányolják a szlovák iskolákat

 

Kocur László (Új Szó) kommentárja

 

Egyre több szlovák turista Nyíregyházán

2013. március 5. - (blikk.hu)

Dinamikus turisztikai fejlődésen ment keresztül a nyírség fővárosa, amelyet egyre több szlovák turista fedez fel, de a magyarországi érdeklődőket is várják. Elsősorban a gyógyfürdő minősítésű fürdők, és a kalandpark vonzza a külföldi közönséget, az állatparkról nem is beszélve. Nyíregyháza ugyanis rendelkezik egy sajátos előnnyel: mindez a sok látványosság egy tíz perc alatt bejárható területen, Sóstón található. A tölgyerdőben kialakított Nyíregyházi Állatpark közel 30 hektáros területével a legnagyobb az országban. A park azonban nem egy szokványos állatkert. Öt kontinens több mint 300 állatfajának közel 3500 egyede várja a látogatókat természetes körülmények között. Állítólag ez a legszebb zoo az országban, mert a természet adta kincseket szinte érintetlenül hagyva illeszkedik környezetébe, és természetes élőhelyükhöz hasonló miliőben élnek a lakói. Itt a fehér tigris, az arapapagáj, az adax antilop, a sávos manguszta, a komodói varánusz és cápa is megcsodálható. A sóstói tó partján áll a Sóstó Fürdőház-panzió, amelyet a város legelső gyógyfürdőjeként tartanak számon, erről a műemlékké nyilvánított épület falán egy tábla is tanúskodik. A 49-50 oC hőmérsékletű gyógyvíz jódot, brómot, sok oldott sót tartalmaz, amely nagyon hasznos lehet reumatikus és mozgásszervi panaszokra, izomrendszeri és ízületi problémákra, valamint gerinc- és nőgyógyászati betegségekre, de rehabilitációra és utókezelésre is. Az Aquarius Élményfürdő a modern strandolás rajongóit szolgálja ki óriáscsúszdákkal, hullámmedencével, vízfüggönnyel és sodrófolyosóval. A Sóstói erdő szomszédságában található a Tuzson János Botanikus Kert, amely több mint 3500 növényfajnak ad otthont. A közel 6 hektárnyi területen fekvő botanikus kert valójában csak többórás bejárással fedezhető fel. Megér egy kirándulást, akár a Nyíri Arborétum, amely Sóstóhegy és Nyírpazony homokbuckás, dimbes-dombos, néhol agyagos-tocsogós határában, népi helynevén Sártelken található. Ez a vidék igen változatos: nyár-, akác- és fenyőerdők, mező, liget, rét, legelő, átmeneti kis békaúsztatók, áthatolhatatlan csalános, mély agyaggödrök és kanyargós kis földutak váltogatják egymást. Irány Nyíregyháza!

Fico dörzsöltebb energiahuszár Orbánnál

 

Fico, Orbán és kudarcaik

Kedves vezetőink újabb és újabb receptekkel állnak elő, hogyan tudná az állam különböző eszközökkel felpörgetni a gazdaságot és növelni a jólétet. Sorban jönnek az új törvények, rendeletek, adónemek, (nem ortodox) eszközök, csak a várt hatásuk marad el, mert a dolgok nem így működnek:

 

A SNS is reagált az Új Szóban megjelent Fico-interjúra

2013. március 5. - (tasr)

Szlovákellenes a kisebbségeknek ígért status quo - írja a Szlovák Nemzeti Párt (SNS). A TASR hírügynökségnek eljuttatott sajtóközlemény az Új Szó hétfői számában megjelent interjúra reagált, amelyben Robert Fico kormányfő ismét megerősítette: továbbra is tartja magát a kisebbségi status quohoz. A Rafael Rafaj szóvivő által jegyzett közlemény szerint a szlovákok és a nemzeti kisebbségek legnagyobb hibája, hogy túlértékelik a kormányfő szavait. „Az ilyen kijelentések semmit sem segítenek, sőt, a kisebbségeket arra ösztönzik, hogy nagyobb nyomást gyakoroljanak a kormányra, hogy az meghátrálni kényszerüljön” - állítja Rafaj. A SNS felszólítja a kormányfőt, hogy állítsa vissza az eredeti formába a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló, valamint az államnyelvről szóló törvényt, mivel az még Iveta Radičová kormánya „deformálta”. A miniszterelnöknek elegendő képviselője van a parlamentben, hogy ezt meg tudja valósítani, és ezzel bizonyíthatja hazaszeretetét - zárul a SNS közleménye.

Berényi: Fico üzenni akart

Az MKP elnökének szavai szerint akkor, amikor jelentősen fogy a magyarság Szlovákiában, mindent meg kellene tenni a folyamat megállítása érdekében, Robert Fico azonban látványosan megpróbálja felgyorsítani az asszimilációs tendenciát.

 

Fico jól szórakozik, és anti-Gašparovičot keres

2013. március 5. - (bumm.sk)

Robert Fico miniszterelnök megelégelte, hogy neve gyakran felmerül a jövő évi államfőválasztás kapcsán, mint lehetséges jelölt. „Indulni akarok az elnökválasztáson” címmel blogjában gunyoroskodva támadja az eddigi jelölteket, és Gašparovič ellentétét festi le ideális elnökként. „Indulni akarok az elnökválasztáson. A gazdaságban pedig ezt, az adókkal azt, a munkanélküliséggel emezt, a jogállammal és a bíróságokkal pedig amazt akarom csinálni. Ezek a szavak egyre gyakrabban jelennek meg az elnökválasztás előtt. És az is, hogy R. Fico ellen kell indulni. Tehát nem valamiért, hanem főleg - valaki ellen. Ez valóban remek választási program” - indítja a miniszterelnök írását. „El kell ismernem, hogy nagyon jól szórakozom” - folytatja, majd inkább elismeri, hogy valójában szomorú, mivel a jelöltek szerinte az első perctől kezdve hazudnak. „Az államfőnek ugyanis nincsenek semmiféle jogkörei, amelyek révén megváltoztathaná Szlovákia pénzügyi, gazdasági, szociális vagy jogi szféráját.” Elég elolvasni az alkotmány 102. cikkelyét arról, mit szabad az elnöknek, írja Fico, majd tételesen felsorolja annak jogköreit. Ezek között Fico megemlíti azt is, hogy a köztársasági elnök nevezi ki és váltja le többek között a főügyészt, ám ehhez „mindig szüksége van a parlament jóváhagyására”. Ismeretes, hogy Ivan Gašparovič, jelenlegi államfő a parlament akaratát figyelmen kívül hagyva elutasította a megválasztott főügyész kinevezését, az ügyet most az Alkotmánybíróság tárgyalja. Fico erről nem ír, hanem a többi jelölttől kérdezi, hogy az elnöknek hol vannak jogkörei pénzekről, jogokról való döntéshez? SEHOL - adja meg a nagybetűs választ a szlovák kormányfő. „Úgy hazudnak, hogy porzik” - írja Fico, majd megemlékezik arról, hogy azért ilyen gyengék Szlovákia elnökének a jogkörei, mert valaha a parlament választotta az államfőt, nem a nép. „Mi viszont közvetlenül választjuk az államfőt, akinek mandátuma így nagyon erős, ami a másik oldalon viszont nem felel meg alkotmányos helyzetének. Annyira azonban ez nem izgat engem, mivel a következő 20 évben nem lesz olyan alkotmányos többség a parlamentben, amely megerősítené az államfő jogköreit” - véli Fico. Szerinte ezért az államfő feladata teljesen máshol van, mégpedig az ország külső és belső reprezentációjában. „Az elnök ereje abban rejlik, hogyan képes jelentős jogkörök nélkül teljesíteni az államfői hivatal funkcióját. Természetes tekintélyként, annak ellenére, hogy a társadalom viszonylag jelentős hányada a választáson más jelöltre szavazott. Olyan tekintélynek lenni, aki a társadalom politikai, ideológiai vagy egyéb jellegű sokrétűsége ellenére általánosan elismert és tiszteletben tartott. Aki képes pártok feletti üzenetekkel megszólítani az embereket, aki a konfliktusokba kompromisszumos megoldást hoz, aki külföldön a lehető legjobb színekben képviseli Szlovákiát. Ki lesz ez, nem tudom. Ám hazugságokkal kezdeni a kampányt valaki ellen, túl sok optimizmusra nem ad nekem okot...” zárja elmélkedését Szlovákia miniszterelnöke.

Kamu: Szlovák újságírókat viccelt meg Áder

2013. február 20. - (Ürmös Zsolt - hocipo.hu)

Magát szlovák néptáncosnak kiadva viccelt meg egy pozsonyi újságírót Áder János. A nyitrai menyecskének öltözött köztársasági elnök egy dunaszerdahelyi művelődési ház népzenei találkozóján kérte fel táncolni a Nový Čas újság egyik, helyszínen lévő újságíróját. Áder ezek után rögtön felfedte magát, és elmondta, hogy ő csak tesztelni akarta, hogy menynyire könnyű egy szlovák újságírót táncba vinni. A Nový Čas munkatársának azonban nem esett le, hogy átverték, és tovább szerette volna folytatni a felvidéki lötyögős táncot, sőt, Áder Jánost még egy saját készítésű bryndzové haluskyra is meginvitálta. Az elnököt végül a TEK kommandósai szabadították ki a kellemetlen helyzetből. - Illusztráció:

 

Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök koszorút helyezett el Ján Kollár evangélikus lelkész, költő emléktáblájánál Budapesten

2013. március 20. - (evangelikus.hu)

Kilenc év után először érkezett hivatalos látogatásra szlovák államfő Budapestre. Ivan Gašparovič 2012. február 19-én, kedd délelőtt tárgyalt Áder János köztársasági elnökkel a Sándor-palotában, majd közös sajtónyilatkozatot tettek. A szlovák államfő később beszédet mondott a Szlovákia és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének huszadik évfordulója alkalmából rendezett fogadáson, majd koszorút helyezett el Nagy Imre mártír miniszterelnök emlékművénél az V. kerületi Vértanúk terén, és találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel is. A szlovák államfő szerdán találkozott az Országos Szlovák Önkormányzat vezetőivel, koszorút helyezett el a Hősök Emlékkövénél a Hősök terén, majd Ján Kollár evangélikus lelkész és költő emléktáblájánál a Rákóczi úton. Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök köszöntőjében elmondta, hogy bár új hidak épülnek a két ország között, vannak régi hidak is. Az egyik ilyen az evangélikus egyház, amely a szlovák és magyar evangélikusokat összeköti. Ennek jegyében írtuk alá az elmúlt évben partnerkapcsolati szerződésünket szlovák testvéreinkkel. Ivan Gašparovič kiemelte, hogy a magyaroknak és a szlovákoknak még jobban meg kell ismerniük egymást, meg kell találni a lehetőségeket, mert ez hozzájárulhat a kompromisszumok létrejöttéhez és a hatékony együttműködés kialakításához. A jelenlegi helyzetben, amikor mindkét ország a válság következményeivel küszködik, fontos a nyílt, őszinte párbeszéd - mutatott rá. A szlovák államfő méltatta az egyházak közvetítő szerepét ebben. A Magyarországi Evangélikus Egyház részéről Gulácsiné Fabulya Hilda, valamint Vető István lelkészek vettek részt a koszorúzáson.

Kiakadtak a Szent Korona szimpatizánsai

Leverte egy szlovák hoszteszlány fejéről... - „Méltatlanul viselték”

2013. március 5. - (hvg.hu)

Leverte egy szlovák hoszteszlány fejéről a maskaraként viselt szentkoronát egy magyar hagyományőrző egyesület tagja az Utazás kiállításon. A Szent Korona méltatlan viselése sérti a magyar és egyben az európai viselkedési normát - írta keddi közleményében a Magyar Koronaőrök Egyesülete, amely szerint február 28-án, a budapesti Utazás kiállítás első napján a szlovák kiállító vendég „a magyarság legszentebb ereklyéjét és nemzeti kincsét méltatlanul viselte”, és az egyesület jelen levő tagjának többszöri kérése ellenére sem „változtatott a magatartásán”. Lapunk kérdésére Woth Imre, az egyesület vezetője azt mondta, egy tagjuk vette észre a kiállításon, hogy egy szlovák kiállító női hosztesze a magyar Szent Koronához hasonló fejdíszt visel, és ezért megpróbálta azt leparancsolni a nőről, majd miután erre nem volt hajlandó, a magyar férfi egyszerűen leverte azt a fejéről. A nő a stand főnökétől kért segítséget, aki közölte, hogy nem fogják levenni a fejdíszt. A magát hagyományőrző egyesületnek tartó, a valódi koronaőrökkel nem azonos társaság közleményében azt is megmagyarázza, hogy miért nem hagyták békén a jelmezes hoszteszt: „a Szent Korona szakrális és történelmi jelentősége ismert az egész világon, a szlovák fél ezt tudatosan sértette meg a felszólítás előtt és után is. A kérést megtagadta, és semminemű tiszteletet nem tanúsított az egyesületünk tagja iránt.” Az Utazás kiállítás Facebook-oldalán látható felvétel szerint két szereplő korabeli jelmezbe öltözve népszerűsítette az egyik kiállítót. A kettős női tagja viselte a magyar korona másolatát.

Szlovákok, elnézést kérek

A kokik és sallerek országában még mindig nem tanulnak Trianonból. - Ugyanez a kéz verte le 1848-ban Észak-Hungáriában a szlovákok, délen a vajdasági szerbek, keleten az erdélyi románok és a kárpátaljai ruszinok fejéről is a Szent Koronát. - Soha nem tisztelték azokat a szlovák embereket, akik együtt haltak a magyarokkal török szablya és a labanc puska által, és pusztultak el a náci gázkamrában vagy a szovjet gulágon. Hogyan is értenék meg azokat a szlovák és a magyar őseinket, akik közösen harcoltak:

 

„Hadd szóljon!” - Jogerősen a Klubrádióé a 95,3

 

Eladják a szlovák kormány titkos bunkerét?

 

Ingyenes szlovák nyelvi képzés kezdő vállalkozóknak

 

Elhunyt Karol Tomiš hungarológus

Nyolcvannégy éves korában elhunyt Karol Tomiš neves irodalomtörténész, hungarológus, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának tagja. Akadémiai és tudományos fokozatai: 1960-ban kandidátus, 1967-ben doktor, 2000-ben DrSc. - A Szlovák Tudományos Akadémia kül. intézeteinek munkatársa, igazgatóhelyettese és a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja volt. Magyarországi kitüntetései: 1986 Szocialista kultúráért, 1999 Pro Cultura Hungarica

A történettudós története (Karol Tomiš)

http://www.irodalmiszemle.bici.sk/lapszamok/2009/2009-oktober/570

2013. március 15. - Hó-Jég-Helyzet a Pilisben

 

Tetszik